Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-12 / 86. szám
2 k/Cirlap 1958. Április 12. szombat Joszip Broz Tito köztársasági elnök válasza N. üz. Hruscsov levelére A YONNENAK, a Szajna egyik mellékfolyójának Can- nes-Écluses melletti völgyzáró gátja csütörtökön reggel átszakadt. Az 1955-ben épült betongát a folyó februári, márciusi áradásai során megsérült. Az anyagi kár igen jelentős. A gát hat hónapot igénylő újjáépítése mintegy 150 millió frankba kerül. A gátszakadás után a folyón a hajózás lehetetlenné vált Több kis hajó elsüllyedt, másokat az ár elsodort. A PEKINGI Központi Népi Rádió Állomás csütörtökön közvetítette Chivu Stoiea román miniszterelnök rádióbeszédét. amelyet kedden, a román vendég Pekingből való elutazása előtt vettek hangszalagra. Chivu Stoiea beszédében méltatta a kínai nép nagy eredményeit és megköszönte a vendéglátást. AZ SZKP tanulmányi küldöttsége A. I. Gajevojnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának vezetésével a Csehszlovák Köztársaságba érkezett. A küldöttség tagjai az SZKP Központi Bizottságának munkatársai, valamint a körzeti és járási pártbizottságok első titkárai. AZ INDIAI KOMMUNISTA PÄRT V. rendkívüli kongresszusa szerdán módosítás nélkül elfogadta a párt szervezeti szabályzatának tervezetét. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Adzsoj Ghosnak. a párt főtitkárának azt a .javaslatát, hogy küldjenek üdvözlő táviratot Paul Robesonnak 60. születésnapja alkalmából. A PRÁGAI hármas külügyminiszteri értekezletről a tárgyalás folyamán csak rövid hivatalos közleményeket adnak ki. A tárgyalás eredményét összefoglaló közös nyilatkozatot előreláthatólag szombaton írják alá; Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök a következőkben válaszolt N. Sz. Hrus- esovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a nuk- leárisfegyver-kísérletek megszüntetése tárgyában hozzá intézett levelére: Nagyrabecsült Elnök elvtárs! Köszönetét mondok 1958. április 4-én kelt leveléért. A nuk- leárisfegyver-kísérletek megszüntetésének az ön levelében felvetett kérdése óriási jelentőségű az emberiségre, a világ minden népének haladására és i békés fejlődésére nézve. Teljesen indokolt az a rendkívüli nyugtalanság és aggodalom, amely a nukleárisfegy- ver-kísérletek miatt az egész világ lakosságának széles rétegeiben, a politikai és közéleti személyiségek s a legtekintélyesebb tudósok nagy többségének körében megnyilvánul. Ezek a kísérletek nemcsak a nemzetközi légkört mérgezik és fokozzák a fegyverkezési hajszát, hanem közvetlenül veszélyeztetik milliók egészségét és életét, valamint a jövő nemzedékek egészségét is. A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormánya mélységesen tudatában van annak a veszélynek, amelyet a nukleáris robbantások folytatása jelent az emberiség jövőjére. Ezért eddig is határozottan azt a nézetet képviselte, hogy haladéktalanul meg kell szüntetni a nukleáris fegyverekkel folytatott mindenfajta kísérletet s ebben az irányban lépéseket is tett. Ez különösen a jugoszláv kormánynak 1957. április 10-én kelt és az ENSZ leszerelési albizottságához intézett emlékiratában, valamint a jugoszláv szövetségi nemzet- gyűlés 1957. június 18-i nyilat- I kozatában jutott kifejezésre. Jugoszlávia népei és kormánya a Szovjetunió Legfelsőbb i Tanácsának határozatát . és a szovjet kormány döntését ar- i ról, hogy egyoldalúlag meg- : szünteti a nukleáris fegyverek- \ kel folytatott kísérleteit, úgy 1 értékelik, mint rendkívüli hozzájárulást a béke és a nemzetközi megegyezés ügyéhez. A Szovjetunió kormánya ezzel a döntésével a nukleáris kísérletek megszüntetésére vonatkozó általános megegyezés hiányában fontos lépést tett az általános megegyezés és e probléma megoldása felé vezető úton. Reméljük, hogy a világ többi felelős kormánya is megérti azt a veszélyt, amellyel a nuk- leárisfegyver-kísérletek folytatása az emberiséget fenyegeti s lépéseket tesz e veszély végleges kiküszöbölésére. Ellen- ! kező esetben e kormányok I mérhetetlen felelősséget vállal- j I nának magukra. | A jugoszláv kormány tovább j | folytatja erőfeszítéseit és tá- i mogat minden pozitív és I konstruktív kezdeményezést, mint ahogy támogatja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának a nukleáris- fegyver-kísérletek egyoldalú megszüntetésére vonatkozó határozatát is. Őszinte tisztelettel Joszip Broz Tito SZELJ EG YZET Ha akarom vemhes — ha akarom nem vemhes Í ’s lön este és lön reggel és i felvirrada az feltámadásnak. szép napja, húsvét ünnepének reggele. És a Westminstert érsek úr őeminenciája felballagta az ő szószékére, hogy beszéljen az ő híveivel, imigyen szólva hozzájuk: „Semmivel sem lehet indokolni — mondd a szentéletű férfiú a londoni rádió híradása szerint —, hogy miért ne használná akár a legnagyobb erejű nukleáris fegyvert is egy állam fennállásának biztosítására. Ez viszont az atomkísérletek szükségességét igazolja. Erkölcsileg csak akkor indokolt atomfegyver bevetése a polgári lakosság és a katonaság ellen egy időben, ha lehetetlen a nukleáris fegyverekkel kizárólag katonai célpontokra szorítkozni.“ Imigyen szála hát az istenfélő és szentéletű Westminstert érsek, bízva a teremtő segedelmében, atombiztos óvóhelyének betonjában és az atombombagyáraktól várható juttatásokban. így szála a szentéletű érsek, eltelvén hittel és bizalommal és megfeledkezvén Szent Lukács intelméről, mely a következő■ képpén hangzik: „De nektek mondom, kik hallgattok: Mindenkinek, aki kér tőled. adj. és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérjed. És amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek vélök.‘‘ Minekutána azonban ráeszmélő szentéletű érsekünk az igére és arra, hogy istennek ege alatt nemcsak Angoloi- szág vagyon, amely — az érsek szerint — fennállásának biztosítására a legnagyobb erejű nukleáris fegyvert ts használhatja, hanem vágynak más országok, amelyek úgyszintén bírnak, az atom és hidrogén fegyverével, es miután eszébe idézte a példa beszédet: „Kit megdobsz kővel, visszadob mennykővel“, ekként kanyarította szavainak ékes füzérjét: „Ennek ellenére mindenkinek azért kell imádkoznia, hogy nemzetközi egyezményt érjenek el, hogy véget vessenek az áldatlan fegyverkezési versenynek, és mindörökké száműzzék a mindenki számára oly gyűlöletes atomfegyvert.“ G. L. 4 mai nap 1958. április 12, szombat. Gyula napja. A Nap kél 5.02, nyugszik 18.29 órakor. A Hold kél 1.49, nyugszik 12.04 órakor. Várható időjárás: változó felhőzet, valószínűleg csapadék nélkül, időnként megélénkülő észak-északkeleti szél. A hőmérsékletben egyelőre változás nem lesz, tovább tart az évszakhoz képest hűvös idő. — AZ ALBERTIRSAI Petőfi Sándor Általános Iskola szombaton este és vasárnap délután Marsak: Tizenkét hónap című mesejátékát mutatja be a helyi kultúrotthonban. — MA DÉLELŐTT a megyei és járási állandó bizottságok elnökei közös értekezletet tartanak a Pest megyei Tanács épületében. — SZJGETCSÉP—MAJOS- HÁZA közti bekötőút építése néhány napon belül elkészül. Az állam mintegy 200 000 forintot költött az út rendbehozására. — A DUNAHARASZTI Sütőipari Vállalatnál ünnepélyesen befejezték az Időszerű kérdések tanfolyamát. Az egyik idős elvtárs, mint szemtanú a spanyol szabadságharcról emlékezett meg. — ÁPRILIS 16-ÁN a Ráckevei Járási Pártbizottság végrehajtó bizottsági ülésén a vasutas pártszervezetek munkáját tárgyalják. — SZIGETÜJFALUN 13- án társadalmi munkában megkezdik, az egy kilométeres betonjárda építését. A munkára több mint százan jelentkeztek. — ÁPRILIS 1-ÉN Sziget- szentmártont üdülőhellyé nyilvánították. Eddig általában május 1-töl szeptember 30-ig 6000 üdülő fordult meg a községben. Most a községben arra számítanak, hogy az idegenforgalom másfélszeresére emelkedik. — AZ ÉBREDŐ TAVÁSZI táj szépségeit megzavarja a ráckevei—szigetújfalui határban éktelenkedő kukori- oaszár, amely több holdon áll még. Vajon meddig? — SZIGETCSÉPEN a dolgozó parasztok szorgalmasan végzik a tavaszi munkát. Jelenleg a szőlők nyitása, a tavaszi árpa és a zab vetése folyik. Ebben az évben 70 százalékkal több trágyát hordtak ki a földekre, mint az elmúlt esztendőben. Ijpf A Nagyvásártelepre pénteken reggel 27 vagon és 12 tehergépkocsi élelmiszer érkezett, ebből hét vagon burgonya, 12 vagon zöldáru és öt vagon tojás. A KÖZÉRT- és a földművesszövetkezeti boltokban a tisztított parajt kilogrammonként 5.40 forintért árusították, a magánkiskereskedők 5.80—6.20 forintért hozták forgalomba. Több csarnokban és piacon kerti sóskát árusítottak kilónként 5.50—6.50 forintén. A kertészeti újdonságok ára újból csökkent. Az állami boltok a salátát fejenként 1.80—2.60. a piros hónapos retket csomónként 1.50—2.20 forintén adták. A Hámán Kató téri piacon. ahol a magánkiskereskedők vásárolnak be, a környékbeli kertészek a vékony zöldhagymát csomónként már 30—40 fillérért is kínálták. A földművesszövetkezeti árudák a zsíros tehéntúrót kilónként 14 fortntért árusították, a hazai rizs eddigi 15 forintos árát 16 forintra emelték. Egy alföldi kertészeti kísérleti gazdaság melegagyi kígyóuborkát szállított a Csemegekereskedelml Vállalat részére. A csemegeboltok kilónként 30 forintért hozták forgalomba. BOR ISTVÁN: A mezőgazdasági tudomány fellegvárában . A hajdani — s nálunk nem is olyan régen megszűnt — autonómia külön állammá tette az államban az egyetemet: területére csak „egyetemi polgárok” léphettek, s még a rendőrség is csak a rektor engedélyével. Vajon mi kelti bennem azt az érzést, hogy külön világba léptem, amikor a gödöllői Agrártudományi Egyetem életével ismerkedem? A — másutt már divatból 'kiment — igazoltatás a kapuban? Aligha. Még csak az épület egyházi-barokk gőgje sem (praemontrei gimnázium volt), amellyel az idegen Gödöllő fölé könyököl. Inkább az egyetemesség: egész világ ez, külön lakóteleppel, üzletházzal, három diákszállóval. autóbuszokkal, tudományos és oktató munkával, tangazdaságokkal, külkapcso- latokj’cal és idegenforgalommal. Pedig a középkorias elzárkózásnak nyoma sincs. Országos és nagyon is életszagú problémák fortyognak a lombikokban. s az egyetemi élet szinte minden területét meghatározza társadalmunk fejlődése. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSE ŰJ ÜT TÖRÉSE, KÍSÉRLETEZÉS Ez jellemezte mezőgazdasági politikánkat is, mely természetesen nem volt mentes a hibáktól. Az Agrártudományi Egyetem élete falusi politikánk függvénye, s annak módosulásával ez is változott. A sok reform, hurcolkodás (45- ben a Hűvösvölgybe, 48-ban a Villányi útra, 50-ben Gödöllőre költözik az egyetem, a kiköltözés azonban több évig tart, s még ma sem fejeződött be egészen) azonban nem segíti a nyugodt munkát. A fordulat éve után gyors — túl- gyors — fejlődésnek indul, az 51—52-es tanévre például 800 elsőévest vesznek fel, ami lehetetlenné teszi az alapos egyéni foglalkozást. A szakosítás is túlzottnak bizonyul. Az 1957. szeptember 1-i rendelet mezőgazdaságtudományi karrá egyesíti az agronómiái, állattenyésztési és agrárközgazdasági karokat. A túlzott szakosítás nem felelt meg a magyarországi viszonyoknak. A mi mezőgazdasági üzemeink nem elég nagyok és belterjesek pillanatnyilag ahhoz. hogy három vagy négy specialistát foglalkoztassanak, ígv a végzettek elhelyezése nehézségekbe ütközött, a munkában pedig nem tudták megfelelően felhasználni az egyoldalúan képzett szakembereket. A hallgatók — például az agrár közgazdászok — maguk is látták, hogy csak akkor érvényesülhetnek, ha megfelelő általános agronómiái tudásra tesznek szert, s hogy ezt elérjék, annyi nem köz- gazdasági előadást harcoltak ki maguknak, hogy ez túlterhelésre vezetett. Most aki a négy évet elvégzi, általános mezőgazdasági mérnök lesz, s a terv szerint az ötödik évben — esetleg csak több éves gyakorlati munka után — specializálódhat. A végzettek, amint mondtam. az úi rendelet szerint mérnöki címet kapnak. így akarják megkülönböztetni az egyetemet végzett agrár szakembereket a különböző tanfolyamokon kiképzettektől, s a volt intézőktől. A mérnöki címnek nagyobb a becsülete is. mint az „ugrómókusnak’’ becézett agronómusnak, s ez az elnevezés járja a legtöbb európai országban is. JELENTŐS ÜJITÁS, hogy végre átadták a tangazdaságokat az egyetemnek. Eddig szervezetükben, irányításukban nem különböztek más állami gazdaságoktól, nem az oktatás, hanem a termelés volt fő céljutki. A professzorok intenciói csak kis mértékben juthattak érvényre. Most, hogy közvetlenül az egyetem kezelésébe kerültek, lehetőség nyílik arra, hogy mint a klinikák az orvosképzésnek, ezek az itt folyó munkának váljanak központjaivá. Nemcsak a termelés, az üzemszervezés legjobb módszereit is itt akarják kikísérletezni. hogy a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő formákat megtalálják. így a gyakorlatban próbálnák ki, hogy például milyen különböző tehenészbrigádokat lehet szervezni a termelőszövetkezetekben, s ezek közül melyek a legalkalmasabbak. A hallgatók számára kitűnő lehetőség a gyakorlásra, kísérletezésre, de egyéb szempontból is hasznos kezdeményezés • az egyetemi KISZ- szervezet javaslatára létesített Ifjú Gárda Tsz. Mogyoródon az ott felbomlott szövetkezet helyén alakult. Tagjai önként jelentkező hallgatók, akik így bizonyos jövedelemhez is jutnak. A cél az. hogy bebizonyítsák: tévednek azok. akik szerint azon a helyen lehetetlen a közös gazdálkodás. Szigorúan minta alapszabály szerint dolgozó, belterjes gazdaságot alkarnak létrehozni. A jövedelem néhány százalékát az egyetem KISZ-szervezete kapja majd. A nagy munkák idején a nem tsz-tag hallgatók is segítenének, általában ide mennének kirándulni, tanulmányi útra gyakorolni. Terveik között szerepel a tinóhizlalás (a trágva kedvéért i°). korai pecsenyecsirkét és víziszárnyast nevelnek. Van halgazdaságuk. Nyolcszáz négyszögöl öntözéses kertészetet hoznak létre, s ha villamosítani tudnak, ezt még bővítik is. ÖTVENNÉGY ELŐTT KÜLÖN AKARTÁK VÁLASZTANI AZ OKTATÁST ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁST, a létszám felduzzasztása és az oktatók túlterhelése nem is kedvezett ez utóbbinak. Olyan volt ez — Kolbai rektor szavaival élve —, mintha külön futott volna a motor és a karosszéria. Ennek lett aztán a következménye az, hogy például, míg néhány éve csak a szakemberek tudtak arról. hogv Nyugaton hormon hatású gyomirtószerekkel folynak kísérletek, most nyakra- főre alkalmazzák ezeket, ott is. ahol nem használnak, mert nincs a gyakorlatban kipróbálva, hol. mennyiben válnak be és nem képeztek ki elég hozzáértő szakembert sem. Most ÉLÉNK TUDOMÁNYOS ÉLET FOLYIK az egyetemen. Ebbe egyre inkább bekapcsolódnak a hallgatók is a tudományos diákkörökön keresztül. így már idejekorán elkezdhetik a készülést a specializáló ötödévre. Az elért eredmények közül nemzetközi elismerést vívott ki Kolbai Károly rektor iker- soros kukoricája. A módszer lényege az. hogv a kukoricát kettős sorokba vetik és a sor- párok között olyan távolságot hagynak, hogy a művelésre választott gépek akkor is elférienek amikor a növény teljesen kifejlődött, tehát mintegy 2 és fél. 3 métert. Ugyanakkor az ikersorban a töveket úgy sűrítik, hogy tenvészterületük ne változzon, egy holdon ugyanannyi növény maradjon, amennyi az adott viszonyok között szerzett tapasztalatok szerint a legelőnyösebb. Ez aztán a termés- eredmények csökkenése nélkül, sőt emelkedése mellett lehetővé teszi a oépi művelést, egész a betakarításig, a szárak kevésbé dőlnek meg, a csövek letörése könnyebb, előnyösebb a csapadékfelhasználás és a termés betakarítása előtt már el lehet kezdeni a talaj előkészítéséi az őszi búza alá. KOLBAI PROFESSZOR VEZETÉSÉVEL dolgozik a növénytermesztési tanszék. Fő munkaterületük a szabad természet, de emellett jól felszerelt laboratórium is rendelkezésükre áll. A tudományos munka tervszerűen folyik, a fő témákhoz kapcsolódnak a melléktémák, * ezekhez a részletkutatások, vizsgálatok. így az egész tanszék, mint jól szervezett közösség dolgozik amelyben a tanszékvezetőtől kezdve a tudományban még csak az első lépéseket próbálgató hallgatóig mindenkinek megvan s> helye, feladata. A témák többsége az ikersoros módszer alkalmazásával foglalkozik, a kukorica mellett a lucerna, lóheremag és más növények termesztésével. Egy csoport legelő.iavítási kísérleteket végez országos érdeklődés mellett. Tanácsaikon. mindenütt kapva kapnak. Ha valaki azt a dicshimnuszt hallgatja, amellyel Kolbai professzort közvetlen munkatársai illetik, önkéntelenül is felmerül benne, vajon nem a személyi kultusz rosszemlékű szelleme szól-e belőlük? De nem, a tények sora mást mutat. Hogy csak néhány apróságot említsek: a tanszéken elmondják. hogy mindenkit munkatársának, s nem beosztottjának tekint. Gondoskodik a lehető legjobb munkakörülményekről, nemcsak a tudományos feltételekről, hanem a kellemes környezetről is: a szobákba, s a mezsgyékre bőven jut virág. A hallgatók mesélték: ha reggel kocsijából az egyetemre Igyekvő diákokat lát. megáll, s felveszi őket. Így aztán autója néha úgv ér be. mint a hatos villamos Pesten csúcsforgalom idején. A növénynemesítési tanszakén a heterózis jelenségek okait kutatják. Vajon milyen kémiai folyamatok játszódnak le a bibében a megterme- kenyités után, hogyan változnak ezek az elődök genetikai különbségeitől függően, hogyan változnak, ha saját fajtáján belüli, s hogyan, ha másfajta a pollen. Jelenleg a kp. resztezésre irányuló kísérleteken túl nagy a véletlen szerepe. Ha ezekre a kérdésekre választ kapunk, sokkal kevésbé kell majd sötétben tapogatózni. Ezzel párhuzamosan eredményes kísérletek folynak a kukorica fehérjetartalmának növelése érdeké- , ben. A HALLGATÓKNAK isme rmok kell a növénynemesítéssel kapcsolatos legfontosabb szovjet és nyugati elméleteket. Jogukban van elfogadni a nyugatiakat is ha megfelelő tudományos érvekkel tudják védeni. 1956-ban voltak néhanyan. akik nagyon hangosan követelték a szovjet elméletek elvetését, és kizárólag a polgáriak oktatását. Ezekről aztán — jellemző módon — a vizsgákon kiderült, hogy egyiket sem ismerik megfelelően, ami persze nem akadályozta meg őket abban, hosv döntőbíróként lépjenek fel. a dogmatizmus elleni harc nagyobb dicsőségére. De nemcsak ezt a tanszéket, hanem az egész egyetemet jellemzi a vitaszellem, a különböző elméletek sokoldalú vizsgála+a; Az egyetem élénk nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. GvoVran keresik fel látogatók a világ különböző tájairól. Tanárai sokat utaznak, részt vesznek a különböző nemzetközi kongresszusokon, előadásokat tartanak, közülük nem esv örvend nemzetközi tekintélynek. Leningrádtól Tuniszig és Brazíliáig 3 világ minden részéből kapnak anyagokat, A Dél-Amerikából küldött kukoricamagból például háromméteres növény nőtt, de termést nem hozott.
