Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

trim) 1958. ÁPRILIS 5. SZOMBAT Katonai díszszemle és nagygyűlés felszabadulásunk 13-ik évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) nácsköztársaság idején egy­szer már megkezdett útra. Szereti a Szovjetuniót, mert neki köszönheti, hogy szabad és független lett, mert segíti, hogy szabad és független is maradjon, s mert nagy sze­repe van abban, hogy hazánk tizenhárom év alatt elmaradt agrárországból iparilag fej­lett ország lett, amelynek né­pe jobban, kultúráltabban él, mint bármikor történelme so­rán. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy valóban bízhatunk egy új háború elkerülhetőségében A magyar—szovjet barátság azt is jelenti, hogy testvéri, szövetségi hűség kapcsol össze bennünket azzal az országgal, amely a világbékének, s benne hazánk békéjének Is leg­következetesebb harcosa. A magyar nép békét akar. Békére van szüksége a haza szocialista felvirágoztatásához. Két szörnyű világháború ta­pasztalatai után tudjuk, mit jelentene fiaink és lányaink, városaink és falvaink pusztu­lása. Egy új háborúban nem lenne hely a földön, ahol em­ber biztonságban élhetne. Az atom-, a hidrogén- és a raké­taháború tüze elérne minden népet, és veszélyeztetné az emberiség több nemzedékét. A háborút azonban elkerül­heti az emberiség, mert a há­borút meg lehet akadályozni. Kinek köszönhetjük, és mi adja a reális alapot ahhoz, hogy valóban bízhatunk egy új háború elkerülhetőségé­ben? Annak a politikának kö­szönhetjük, amely a Szovjet­unióban már negyven eszten­deje zászlajára írta a béke jelszavát, és mindvégig kitart mellette. Ez a politika minden nép számára megnyitotta az utat a békéhez, s az imperia­listák minden mesterkedése ellenére újabb és újabb mil­liókat hódít meg a békés együttélés gondolatának. Ami pedig a háború megakadályo­zásának reális alapját illeti; vajon mi rettenti el jobban a háborús gyújtogatókat egy újabb véres kalandtól, mint a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország iparának, tudo­mányának és technikájának példátlanul rohamos fejlődése, a Szovjetunió, a szocialista tábor növekvő gazdasági, po­litikai, erkölcsi és katonai hatalma és a népek békeaka­rata! A szocialista országok Szovjetunió vezette tömö­rülése erősebb, mint vala­ha! Az egész nyugati vilá­got ámulatba ejtette a Szovjetunió interkontinen­tális rakétája és a két szputnyik. Látjuk, hogy továbbra is a Szovjetunió a kezdeményezője a világ­politikában minden olyan akciónak, amely a béke fenntartását és megszilár­dítását célozza. A marxiz­mus—leninizmus tanításai — a revizionizmus apos­tolainak minden erőlködé­se ellenére — tiszta fény­nyel ragyogják be az em­beriség jövőjét. Ehhez a Szovjetunióhoz, a bé­kéért harcoló és a békét meg­védelmezni képes hatalmas országhoz kapcsol bennünket mély és megbonthatatlan ba­rátság. Forró köszönet az ellenforradalom súlyos napjaiban nyújtott testvéri segítségért Mi, magyarok, éppen az ellenforradalom súlyos nap­jaiban tapasztalhattuk a proletár nemzetköziség erejét, s most a magyar dolgozók nevében ezért fe­met forró köszönetét mon­dunk. A külföldi és hazai reakció minden tőle telhetőt megtett, hogy hazánkat gazdasági csődbe és inflációba kergesse. Le akarták rombolni mindazt, amit a nép tizenhárom esz­tendő alatt épített. A Szov­jetunió és a baráti orszá­gok segítsége tette lehető­vé, hogy a magyar munkás- osztály, a parasztság és a néphez hű értelmiség áldoza­tos munkája révén nem az infláció és a nyomor rémével kellett szembenéznünk, hanem előrehaladhattunk a gazda­sági, politikai és kulturális építés útján. Az ellenforradalom leverése óta eltelt idő eseményei lelep­lezték az ellenségnek azt a hazug rágalmát is, hogy a magyar nép szemben áll a kommunista párttal és nem óhajtja a szocializmust. Pártunk, miután megtisz­tította sorait az árulóktól és szakított a régebbi hi­bákkal, erősebb tett, mint volt, s összeforrva a (töme­gekkel végzi nagy törté­nelmi feladatát; vezeti a népet la szocializmus fel­építésének útján. Ezért teljesen felesleges és hiábavaló a nyugati imperia­listák minden olyan próbálko­zása, amely népi demokrati­kus országok, közöttük hazánk belső rendiének valamiféle „felülvizsgálását” célozza. A magyar nép négy évtizede küzd a szocializmusért és sú­lyos véráldozatokkal pecsétel­te meg ezt a választást. Né­pünk ebben a kérdésben már 1919-ben döntött, e döntését nem másíthatja meg a nyugati imperialisták fogadatlan pró­kátorainak mesterkedése sem. A magyar népnek is létfontosságú érdeke, hogy összeüljön a legmagasabb szintű értekezlet A szocialista államok szoli­daritása nem irányul egyetlen más ország ellen sem, hanem ezeknek az államoknak sza­badságát és függetlenségét védelmezi. A varsói szerződés fontosságát és időszerűségét éppen azokban a napokban is­merhettük fel a legjobban, 'amikor ránk támadt az ellen­ség, de (ma is jól érthetjük, amikor a bonni nemzetgyűlés többsége elhatározta Nyugat- Németország atomfelfegyver­zését. A német militarizmus halálos szorítása már két íz­ben sodorta háborúba Magyar- országot. Most ugyanez a né­met militarizmus ismét fenye­geti Európa, s benne hazánk békéjét. A magyar nép egységesen és határozottan tiltakozik az ellen, hogy a német mi­litaristákat atomfegyve­rekkel lássák el. Ismét kijelentjük, hogy — mindaddig, amíg az agresszív Észak-Atlanti Szövetség fenn­áll — becsülettel és hűséggel teszünk eleget a varsói szerző­dés előírta kötelezettségeink­nek, a szocialista országok se­gélynyújtási kötelezettségének, amely a leghatékonyabb vé­delem a feltámadt német mili­tarizmus veszélye ellen. Minden békeszerető ember­rel együtt követeljük a fegy­verkezési hajsza beszüntetését, az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának és alkalmazásá­nak megtiltását, a külföldi ka­tonai támaszpontok felszá­molását. A magyar népnek is létfon­tosságú érdelce, hogy összeül­jön a legmagasabb szintű érte­kezlet, amelyen a kormányfők tanácskozhatnak a népeket legjobban érdeklő kérdésről, a béke biztosításáról, megszilár­dításáról. S egyöntetű lelkesedéssel üdvözöljük a Szovjetunió békekezdeményezéseit, köztük a legutóbbi világje­lentőségű tettet, azt, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette az atom- és hidrogénbomba-kísérlete- ket. Ez a lépés a Szovjetunió né­peinek nemcsak elszánt béke­akaratát, hanem lenyűgöző erejét is bizonyítja, A világ közvéleménye — s benne a magyar közvélemény — azonos elhatározást vár és sürget a kapitalista hatalmak­tól! A magyar nép a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével egyszerre védte meg a társadalmi haladás út­ján elért eredményeit és nem­zeti függetlenségét. Ahogyan levontuk a régmúlt történelmi tanulságait, úgy le­vontuk a közelebbi múlt tanul­ságait is. Kedves vendégeink és barátaink az országot jár­va, tapasztalni fogjók, hogy a párt és a nép egységes, a párt helyes politikája kö­rül kialakult a dolgozók igazi nemzeti egysége. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája a dolgo­zó néptömegek bizalmára és aktivitására épül. Mi eltökéltük, hogy megma­radunk a megkezdett helyes úton s jobbra balra való in­gadozás nélkül, mindig a reális lehetőségek számbavételével — pártunk vezetésével, a dolgozó nép támogatására építve, küz­dünk az egész nemzet további gazdasági és kulturális fel- emelkedéséért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Százezrek hallgatták az ünnepi beszédeket A nagygyűlés részvevői sű­rű tetszésnyilvánításokkal és nagy tapssal fogadták Kádár János beszédét. Hatalmas taps fogadta Marosán György be­jelentését, hogy N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kíván a nagygyűléshez szólni. H. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Kedves Kádár elvtárs! Ked­ves Dobi elvtárs! Kedves Münnich elvtárs! Kedves Ma­rosán és Pcmgrácz elvtárs! Budapest polgárai! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek megbízásából a szovjet dolgozók forró, baráti üdvözle­tét tolmácsolom önöknek és az egész testvéri magyar nép­nek! ^ Nagy örömet és mély meg­hatottságot érzünk itt, Buda­pest dolgozói körében. A szov­jet emberek jól tudják), hogy Budapest az ország történeté­ben, a magyar nép évszázados nemzeti felszabadító harcában és a munkásmozgalom hősi küzdelmeiben kimagasló sze­repet töltött be. Negyven éve, néhány nap­pal azután, hogy Oroszország­ban összeomlott a földesurak és a tőkések hatalma, viharos munkástüntetések és gyűlések zajlottak le Budapest utcáin és terein. Éljen a szocialista Forrada­lom! Békét követelünk! Le a háborúval! — hangzottak a jelszavak. Hint testvér a testvért támogatták a budapesti, a magyar dolgozók fiatal szovjet köztársaságunkat ; rendítése céljából néha elég | ügyesen aknázza ki egyik-má­sik vezető hibáit és fogyaté­kossá gait. Ez történt nemrég az önök országában. De mi lett a vé­ge? A magyar nép egészséges | erői felülkerekedtek, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány és a Magyar Szocialista MunSkáspárt. köré tömörültek és leverték az ellenséges erők szította lázadást. A reakció számításai halomra dőltek s ez nem is történhetett másként. 1919-ben a nemzetközi és a belső reakció még a dolgozók vérében gázolhatott a magyar földön és megfojthatta a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot, de Negyven évvel ezelőtt a bu­dapesti munkásnagygyűlésen szenvedélyes hangú határoza­tot hoztak: „Budapest és a külvárosok munkássága, a főváros egész népe, testvéri üdvözletét kül­di az orosz forradalmároknak, S teljes erőnkből mi is azért fogunk harcolni, hogy ha­zánkban se zsákmányolja ki egyik osztály a másikat, ná­lunk se nyomja el egyik nem­zet a másikat!’’ A Szovjetunió népei nevé­ben hadd köszönjem meg szí­Hruscsov elvtárs üdvözli Budapest népét akik bátor szívvel, okos fej­jel és erős kézzel kivezetik az emberiséget a háború poklá­ból. Mi, akik itt összegyűl­tünk, elszántan támogatni fog­juk a békéért hősiesen har­coló orosz forradalmárokat. vem mélyéből Budapest mun­kásainak és minden magyar dolgozónak, hogy mint testvér a testvért, úgy támogatták és segítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a mi fiatal szovjet köztársaságun­kat. Soha senki nem érheti el a célját, aki félre akarja vezetni a népet A magyar nép ellenségei — Otrombán hazudozva és rágal­mazva — tagadni vagy leg­alább is kisebbíteni próbálják a magyar dolgozóknak a népi hatalom tizenhárom esztendeje alatt elért nagy sikereit. Mind­ez azonban hiábavaló részük­ről! Soha senki nem érheti el célját, aki félre akarja ve­zetni ezt a népet, amelyik kivívta az igazi szabadsá­got és demokráciát. A szocializmus ellenségei nem tudják elviselni, ha a nép maga építi életét, tókések és földesurak nélkül. Hányszor támadták az imperialisták eszeveszetten a Szovjetuniót! De népünk, a kommunista párt vezetésével minden rohamot visszavert. Felépítette a szocia­lizmust és magabiztosan ha­lad előre nagy célja, a kommu­nizmus felé. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ellenség egyes csoportok félrevezetése és be­csapása. végső soron pedig a szocialista rendszer befeketí- I tése, a proletárdiktatúra meg­a mi korunkban, amikor létezik már a hatalmas szocialista tábor, a dolgozó magyar nép bizton számít­hatott a többi szocialista ország önzetlen segítsé­gére És valóban: a nehéz időkben segítséget és testvéri támoga­tást kapott. A magyar kor­mány kérésére a szovjet csa­patok részt vettek az ellenfor­radalmi felkelés leverésében. Közös erővel elhárítottuk azt a veszedelmet, hogy Magyar- országon visszaállítsák a fa­siszta uralmat és Európa szívében új háborús tűzfé­szek keletkezzék. Emlékezhetnek. mekkora lármát csapott a nemzetközi reakció! Ellenségeink azt üvöl­töttek, hogy a szovjet hadsereg elnyomta a „népi forradal­mat”. Mi mást tehettek volna? El kellett tüntessék a nyomo­kat, el kellett terelni a figyel­met azokról, akik a népellenes puccsot csinálták. Ugyan mi­féle „népi forradalom’’ az, amelynek fasiszta szervezői azt akarták, hogy a magyar munkások az ő bérrabszol­gáik legyenek, a parasztokat pedig meg akarták fosztani jogos földtulajdonuktól, mun­kájuk gyümölcseitől. De nem sikerült nekik! A szovjet hadsereg segítette a magyar dolgozókat, hogy megvédhessék vívmányaikat az imperialista támadással szemben és szétzúzhassák azt a maroknyi lázadót, aki ke­zet emelt a népi hatalomra. Minden: becsületes ember, akiben csak egy szikra lelki­ismeret is él, tudja, hogy a nép akarata szent a szovjet hadsereg számára, amely hús a nép húsából, vér a nép vé­réből. A Szovjetunió azzal, hogy segítséget adott a magyar dol­gozóknak, a proletár összefo­gás fényes bizonyítékát szol­gáltatta és szent nemzetközi kötelességét teljesítette egy testvéri ország iránt. Az internacionalista köte­lesség teljesítése azt jelen­ti, hogy a bajban nem hagyjuk magukra bará­tainkat, hanem segítségük­re sietünk, ha az ellensé­ges erők kezet mernek emelni a legdrágábbra, a munkás-paraszt hatalomra. Á szocialista tábor erősödésének rendkívüli a hatása az emberiség történelmi fejlődésére Az imperialisták ki akarták próbáim, vajon tömörek-e so­raink, erős-e szolidaritásunk. Nos, láthatták, hogy nem érde­mes kikezdeni velünk, mert megégethetik a körmüket. Ta­pasztalhatták, hogy nem aján­latos próbára tenni türelmün­ket. Meggyőződésünk, hogy Ma­gyarországon — akárcsak a többi szocialista országban — a népi hatalom szilárd és örök­ké az is marad. A kívülről szervezett lázadás sok- kárt okozott az országnak, de természetesen nem állíthat­ta és nem is állította meg a Magyar Népköztársaság szo­cialista fejlődését. A Magyar Népköztársaság sikereinek leg­fontosabb, döntő tényezője, hogy az országban a szocializ­mus építését harcedzett mar­xista—leninista párt vezeti. A magyar munkásosztály méltán érzi magáénak azt a pártot, amelyet elszakíthatatlan köte­lékek fűznek a dolgozókhoz, a néphez. A Magyar Szocialista Munkáspárt hű a marxiz­mus—leninizmushoz, a szocializmusért vívott harc eszméihez s a hazaszere­tet összekapcsolja a prole­tár nemzetköziség eszméi­vel. Ebben van nagy ereje és sikereinek forrása. Elvtársak! A magyarországi helyzet gyors normalizálódása világo­san bebizonyította, hogy nem, lehet visszafordítani a szocia­lizmus útján járó ország fejlő­dését és hogy a szocialista tá­bor országainak egysége, ösz- szeforrottsága és kölcsönös testvéri segítsége: óriási erő. A szocialista államok közös­ségének minden tagja igyek­szik segíteni a testvéri orszá­gok népeit a szocializmus épí­tésében, egyszersmind igénybe veszi a többiek segítségét és támogatását. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyikük is a többi rovására erősödik. A kölcsönös segítségnyújtásnak az a célja, hogy külön-külön minden szocialista ország és együttvéve az egész tábor kö­zösen szüntelenül fejlődjék és erősödjék. A szocialista tábor erősödé­se roppant nagy hatással van az emberiség történelmi fejlő­désére. Elvtársak, sikereinkkel és összefogásunkkal segítjük (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents