Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

2 "cfCirhm 1958. ÁPRILIS 25. PÉNTEK Pleven vasárnap, vagy hétfőn ad választ a köztársaság elnökének Ä FRANCIA ellenállási mozgalom volt vezetői Speidel eltávolítását követelik. ALEKSZEJ PUZIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő vallásügyi bizott­ság elnöke szerdán villásregge- lit adott a Moszkvában tartóz­kodó magyar katolikus és pro­testáns egyházi küldöttség tisz­teletére. A villásreggelin meg­jelent Boldoczki János, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. A DZS AKARTAI RÁDIÓ szerdán közölte, hogy a Közép- Szumátrán a felkelők központ­ja, Bukittinggi felé előrenyo­mult kormánycsapatok elfog­lalták a kulcsjelentőségű Ala- han Panjang helységet és be­kerítéssel fenyegetik Solokot, a lázadók egyik fellegvárát. A NAPOKBAN megdöbben­tő felfedezésre bukkantak a wroclawi műegyetem egyik pincében elhelyezett raktárá­ban. A nagy értéket és ször­nyű veszélyt jelentő, tíz kilo­grammos ólomtartályba ágya­zott kobalt-készlet eltűnt a he­lyéről. A rendőrség rövid nyo­mozás után megtalálta a lette­seket. Három 12 éves fiú kincs­kereső szándékból ásni kezdett egy régi háborús bunker kö­zelében, amely a műegyetem raktárául szolgált. A fiúk a kobalttal nem tudtak mit kez­deni, nem is bántották, de az ólmot ócskavasnak eladták. A műegyetem munkatársa'i most Geiger-készülékkel kutatják az ócskavastelepen a sugárzásve­szélyes anyagot. A gyermekek­nek eddig semmi bajuk. A CSÜTÖRTÖKI Try buna Ludu első oldalon számol be a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a lengyel sajtó képviselőinek megbeszéléséről, amely a len­gyel gazdasági életben és az ipar vezetésében történő továb­bi változásokkal foglalkozik. A NEMZETKÖZI egészség­ügyi szervezet közlése szerint a fejlett országokban a tüdőrák mind több halálos áldozatot követel. Nem teljes adatok azt mutatják, hogy 1956-ban a tü­dőrák okozta halálesetek arányszáma Nyugat-Bcrlinben és az angliai Wales tartomány­ban volt a legnagyobb. René Pleven szerdán meg­kezdte tárgyalásait. Környeze­téből kiszivárgott hírek szerint csupán vasárnap vagy hétfőn fog választ adni a köztársaság elnökének, hogy vállalja-e a kormányalakítást, tesz-e kísér­letet a kormány összeállításá­ra; Pleven a jobboldali függet­lenektől a szocialistákig terje­dő valamennyi párt megegye­zését akarja elérni az algériai kérdésben. Tulajdonképpeni tanácskozásait a pártok veze­tőivel csütörtökön kezdte meg. Találkozni fog többek között Guy Mollet-vel, a szocialisták főtitkárával is. A párizsi sajtó a szocialisták magatartását véli a Pleven- kísérlet sorsát eldöntő tényező­nek. Egyes hírek szerint Guy Mollet és a szocialista pártve­zetés nem nyilatkozik kedve­zően Pleven tervével kapcso­latban, mert az tulajdonképpen a Gaillard-kormányéhoz ha­sonló többséget eredményezne, a kormányban és a parlamenti többségében is „mindenki ben­ne lenne és végeredményben senki sem lenne benne“. Párizsi politikai megfigyelők egy része úgy véli, hogy hosz- szú válságra van. kilátás, tja Plevennek nem sikerül a kor­mányalakítási kísérlet, talán két újabb jelöltnek is próbál­koznia kell — mondják egye­sek —, míg végül a válság megoldására képes Guy Mollet-ra, a szocialisták főtit­kárára kerülne a sor. ' Ez egyébként a Paris-Jour­nal véleménye is, amely azt várja, hogy végül is Guy Mol­let „fogja kikaparni a geszte­nyét a tűzből“. Mint már jelentettük, ma, április 25-én egy szovjet kül­döttség élén A. I. Mikojan, a Szovjetül.ri Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese Bonn- ba érkezik a többhónapos moszkvai tanácskozások alap­ján létrejött szovjet—nyugat­német szerződések aláírására. A két ország között létrejött szerződések a következők: Konzuláris egyezmény, a né­met állampolgárok repatriálá­Az Humanité rámutat arra, hogy René Pleven neve Dien- Bien-Phuéval kapcsolódik ösz- sze. A pillanatnyi miniszterei- nökjelölt politikai múltja na­gyon súlyos, a francia dolgozók nem a hozzá hasonló politiku­sok próbálkozását várják — hiszen Pleven is az algériai há­ború folytatását tűzné ki cél­jául —, hanem az 1956-os vá­lasztások eredményének meg­felelően baloldali kormányt akarnak. sáról szóló egyezmény és a két ország közötti kereskedelmi egyezmény. Ez utóbbi két rész­ből áll: egy hosszúlejáratú áru­csere és fizetési egyezményből, valamint az 1958. évi árucseré­ről szóló jegyzékből. Az egyez­mény értelmében 3 éven belül 3,15 milliárd márka értékű áru­cserét bonyolítanak le. 1960-ig a két ország közötti árucsere olyan nagy mértékben növek­szik, hogy az 1957. évi árucse­rének közel kétszeresére emel­kedik. A konzuláris egyezmény az első ilyen jellegű szerződés, amelyet a Szovjetunió a máso­dik világháború óta nyugati országgal kötött. Neutronokkal kutatják az olajat Az olaj- és gázkutatás neut­ron-alkalma zásos módszere a talajban levő atomokra gyako­rolt hatáson alapul. A neut­ronokat tartalmazó műszert mélyen leeresztik a talajba. A neutronok találkoznak a kő­zetek atomjaival, s ott másod­lagos gammasugárzást idéznek elő, amelyet különleges szá­mológépekkel rögzítenek A sugárzás adataiból pontosan meghatározhatják az olaj- és gázlelőhelyeket, még 2—3 • ezer méter mélyen is. A neutronokat a jövőben nemcsak olaj, hanem más elemek kutatására is fel­használják. maimp 1958 április 25, péntek, Márta napfa. A Nap kél 4,38; nyugszik 18,47 órakor. A Hold kél 9,17, nyugszik 0 órakor. Várható időjárás: Nappali felhőképződés, néhány helyen futó záporeső. Mérsékelt északi-északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés fokozódik, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 14—17 fok között. Távolabbi kilátá­sok: melegszik az idő. — HUSZONKÉT HOLD BORSMENTÁT ültettek a ceglédi gyógynövénytermelő szakcsoport tagjai. — GEISLER ETA nevét veszi fel a kistarcsai Fésűs- fonógyár KISZ-szervezete. A zaszlóavató ünnepélyt és a fogadalomtételt április 26-án, szombaton tartják a fiatalok. — LÜCFENYÖCSEMETÉT exportálunk Ausztriába. Az osztrákok 3,5 millió csemetét és 40 mázsa fekete fenyő­magot vásároltak tőlünk. Az állami erdőgazdaságok gon­dolnak a belföldi szükség­letre is: 1962-ben már 2 300 holdon nevelnek majd kará­csonyfát, s így fedezni tudják a karácsonyi szükségletet. — TELJES EGÉSZÉBEN befejezte a tavaszi vetést az érdi és a kisnémedi marha- hizlaló gazdaság. — FÉLMILLIÓ DINNYE- PALÁNTÁT ültetnek az idén a hevest dinnyetemielők. Szá­mítások szerint több mint 1 500 vagon hevesi cukor- és görögdinnye kerül majd a hazai és külföldi fogyasztók­hoz. — TÁRSADALMI MUN­KÁBAN fásítanak Érden. A községbe néhányezer facse­mete érkezett, ezeket a la­kosság ülteti el. — HUSZONNÉGYEZER FACSEMETÉT ültettek el a táborfalvi úttörők és KISZ- fiatalok a fásítási hőnap fo­lyamán. — A RAKÓCZ1-INDULÓ, a Cigánytánc és a Gyöngy­virágtól — lombhullásig cí­mű filmeket többszáz főnyi közönség előtt nagy sikerrel mutatta be a teheráni ma­gyar 'követség. — EGY HOLD KUKO­RICA szántását és vetését 183 forintért végzi el a Tá- piószel^i Gépállomás, ha leg­alább 12 hold munkájára szerződtetik Ugyanezt a munkát az egyéni fogatosok 240—250 forintért végzik. — NÖVÉNYVÉDÖSZER készül a jóminőségű sztálin- városi kénből, amelyet eddig kénsavgyártásra használtak fel. A Dunai Vasmű hétfőtől már rendszeresen szállít ként a Péti Nitrogénműveknek, ahol abból szénkeneget ké­szítenek. — A RÁDIÓ GYERMEK­KÓRUSA ismét vesz fel új tagakat az 1958—1959-es tan­évre. Jelentkezhetnek azok a budapesti gyermekek, akik szeptemberben lépnek az ál­talános iskolák alsó négy osztályába. Jelentkezési ha­táridő május 10. Cím: Ma­gyar Rádió gyermekkórusa, Budapest. •JELENTIK­A Nagyvásártélepre csütörtö­kön reggel 28 vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, egye­bek között 18 vagon burgonya, hat. vagon zöldáru és két vagon tojás. A Baromfi- és Tojásértékesítő Vállalat a hét végére, csütörtök reggeltől szombat délig. 300 000 tojást oszt el a KÖZÉRT-boltok között. A földmüvesszövetkezetfr árudákban a tisztított parajt ki­lónként 3.60—4, a kerti sóskát 6.40, a fejes- és a kelkáposztát 4. a petrezselyemgyökeret 3.40, a sárgarépát 2.80 forintért árusítot­ták. A kertészeti újdonságok közül piacra került a szabadföldi apró pirosretek, ára csomónként 1.60— 1.80 forint. Az első szállítmány a Csepel-szigeti bolgár kertből ér­kezett. A melegágyi retek ára nem változott. A salátát fejen­ként 2—2.80, az új karalábét da­rabonként 3—3.80, a salátának való uborkát kilónként 24 forin­tért árusították. Bugyonmj marsall 75 éves Szemjon Mihajlovics Bugyonnij, a polgárháború hőse, | | a szovjet hadsereg kiváló szervezője és hadvezére 75 éves | Bugyonnij elvtárs szegényparaszt-pásztor fia. aki | 1 kilencéves korában már megismerte a béressorsot — a | | pártért, a szovjet hatalomért a dolgozó népért vívott har- | 1 cokban töltötte egész életét. Harcokban emelkedett a | | Szovjetunió marsalljává. Több mint ötven esztendővel | 1 ezelőtt az orosz—japán háborúban esett át a katonai, | | 1917 februárjában pedig a forradalmi tűzkeresztségen. A | | Nagy Október győzelme után a polgárháború különböző | I frontjain védelmezte az új proletár hazát és vezette % | győzelmes rohamra világhírű lovasait, a dühöngő ellen- | | forradalom ellen. Miután harcolt Gyenikin ellen, részt | | vett Kornyilov bandájának szétverésében, 1918-ban meg- | | szervezi híres lovascsapatát és harcba viszi a doni fehér- 1 1 gárdista ellenforradalmárok szétzúzására. Ezredparancs- | | nők, brigádparancsnok, a legendás cáricini harcok idején | 1 már egész lovashadtest parancsnoka, aki sokszor megfu- = | tamítja az ellenforradalom tábornokait. Elévülhetetlen | I érdemeket szerzett, mint a nagyszerű szovjet lovasság i_ | megszervezője és nevelője. A Nagy Honvédő Háborúban § | mint a Szovjetunió honvédelmi népbiztosának helyettese. § | majd a Szovjetunió fegyveres erői lovasságának pa- | 1 rancsnoka kiváló hadvezéri és szervezői tehetségével já- § I rult hozzá a fasiszták feletti történelmi győzelem kivívd- | 1 sához. | Népünk nagy szeretettel köszönti 75. születésnapján | | a munkások, parasztok és értelmiségiek közös ügyéért, a | | népek felemelkedéséért és békéért vívott nagy küzdelem § = hős katonáját. Szemjon Mihajlovics Bugyonnij marsallt. 5 Milyen szerződések aláírására kerül sor Mikojan bonni látogatása során? Fazekas Mátyás: H)untai léJbáJk Nagymaros M int mindenütt Magyaror­szágon, Nagymaroson is probléma az elhelyezés, el­szállásolás kérdése. Ideigle­nes és részmegoldás, de na­gyon sokat segítene a fizető­vendég-szolgálat kiterjeszté­se. A nagymarosi házak építé­si módja, az, hogy minden háznak külön bejáratú szo­bája, vagy esetleg lakrésze van a fizetővendég számára, arra utal, hogy a fizetővendég­szolgálat csak szervezés Ikérdé- se. A község lakóiban most is megvan a hajlandóság, de nincs szervező. Az IBUSZ meg egy kissé elaludt, mert a község hiába jelölt ki egy agi­lis megbízottat, még mindig nem történt semmi. Mindaddig azonban, amíg szálloda nincs, Nagymaros hétvégi jellegét megszüntetni nem lehet. A szálloda hiány­zik itt is, mint a Dunakanyar összes üdülőhelyén (Visegrád az első község, ahol rövide­sen szálloda nyílik). A községi tanács 1957. június 25-i fejlesztési javaslatából idézünk, megoldás esetén akár külföldi vendégek foga­dására is megfelelőnek látva a színvonalat: „A község középpontjában, közvetlenül a dunaparton fek­szik egy közel 30 szobás — és szálloda szempontjából min­den igényt kielégítő — épület, amely /jelenleg a Képzőművé­szeti Alap kezelésében van, de amit hasznosítani lehetne oly módon, hogy a Képzőművésze­ti Alap máshová nyerne elhe­lyezést. Ennek az épületnek a közvetlen szomszédságában van a Tudományos Akadémia üdülője. Ennek épületében egy olyan vendéglátóüzem be­állítása válna lehetővé, mely az egész üdülőhely igényeit a legmesszebbmenőkig ki tudná elégíteni.” Nem vagyunk hivatottak az ítélet kimondására, de néz­zük a kérdést: valóban a köz­ség szívében, a dunaparton áll ez a két, csaknem összefüggő épületkomplexum, az egyik oldalon a hajóállomás, a másik oldalán az ősfákkal szegélye­zett, balatonfüredire emlé­keztető sétány. 40 szobás szállodát és vendéglátóipari kombinátot■ itt könnyűszerrel ki lehetne építeni. Es vessük fel a kérdést bát­ran az „illetékes felsőbb szer­vek” felé: nem lehetne-e a fentebb említett két intéz­ményt, természetesen minden megrövidítésük nélkül, ke­vésbé gócponti, de hasonló szép vagy még szebb helyen elhelyezni, ahol még az eddi­ginél is zavartalanabb körül­mények I között pihenhetnek és alkothatnak? Hiszen az egész Dunakanyar jövőjéről, idegenforgalmáról van szó! A kiránduló, a turista le­száll Nagymaros-Visegrád „ér­kezési” oldalán és ha körül­néz, egy szűkszavú turistatáb­lát talál. Ez a tábla csak a három legfontosabb turistaút legnélkülözhetetlenebb ada­tait tartalmazza. Szűkszavúsá­ga szinte mogorvaság. A tu­rista pedig, aki megmássza a Nagyvillámot, vagy felmegy Törökmezőre, mindkét helyen megtalálja a nagyméretű, tu­ristautak színes jelzéseitől szö­vevényes hálózatos térképet, a kéklő dunacsík mindkét ol­dalán. Megtalálni rajtuk Esz­tergomtól és a Dobogókőtől Zebegényig és a Csóványosig az egész Pilist és Börzsönyt. De mennyire hiányzik ugyan­ez a szemléltető, részletes tér- kép a turistautak kapujában, Nagymaroson! Az átjelzéseket tavaly újították meg, de azért nem ártana utánanézni a hiá­nyosan jelzett, vagy egyálta­lában be sem jelzett utaknak. Erre is, meg az állomási táb­lára is felhívjuk az „erre ille­tékesek” figyelmét. A község sokat tett és sokat tesz is, leginkább a saját ere­jéből. Még ebben az évben virágkertészetet létesít, rész­ben azért, hogy ezzel is telje­sebbé tegye a község ellátott­ságát, de még inkább azért, hogy a község parkosításához az „anyagot” szállítsa. Par­kírozni kívánják ugyanis a dunapartot, valamint a vas- útállomást a hajókikötővel összekötő Magyar utcát. Ezt az utcát egyébként még ebben az évben csatornázzák és bur­kolják, mert bizony olvadás meg esőzés idején, amikor úgyszólván az egész Börzsöny vize itt zúdul lefelé, nem kell a Dunáig mennie az utasnak, ha csónakázni akar. Nagy lelkesedést takar az az ötlet is. hogy a község is­kolásai még a tavasszal 500 fát — túlnyomórészt hársfát — ültetnek el. Minden fács- ka mellé egy kis táblára oda kerül a fát ültető gyerek neve s minden pajtás gondozza, ön­tözi majd a maga kis fácská- ját! A nevezetes építményekre, helyekre emléktáblát helyez el a község. A házak falán, felnyújtott karma gasságban látható az 1838-as pusztító ár­víz vízszint jelzése. Ez az ár­víz egy kivételével minden házat rombadöntött. Ezután építtette Széchenyi a maro­siakkal a nevét viselő, más­néven „Loreley-jégtörőt”. Ez a gát azután hosszú időkön keresztül megmentette a köz­séget az árvíztől. Azóta so­kat fejlődött a part- és árvíz- védelem, de a 120 éves gátnak ma is jelentős szerepe van Nagymaros és az alsóbb köz­ségek védelmében. Mesélik, milyen félelmesen szép lát­vány a Duna jegének zajlása, ahogy ágyúszóhoz hasonló ro­bajjal törik-zúzzák egymást, torlódnak egymásra a hatal­mas jégtáblák. Hiányolják — jogosan — a község vezetői a Dunakanyar propagandáját. Eddig a Váci Vendéglátó hirdetéssorozata volt úgyszólván az egyetlen tevékenység. A kiadott képes­lapokkal sincsenek megelé­gedve. Szűk választékúnak és művészietlennek tartják. A község rendelkezésre álló kép­anyaga azt bizonyítja, hogy lehet másmilyen képeket is készíteni. Életrevaló kezdemé­nyezése Maiorovits József vb- titkárnak, hogy a községben forgalombakerülő levélboríté­kokat megnyomtatják kis táj­képekkel és alatta az „Üdül­jön Nagymaroson” felirattal. Minden nagymarosi levél a község ingyen propagandájává válik, ötlete a Dunakanyar Intéző Bizottság asztalán fek­szik, hogy minden községben valósítsák meg. A község és a Dunakanyar lelkes barátainak vágya, hogy kiadhassák önálló útikönyvü­ket, amihez a fényképek, az írásos- és térképanyag egy­aránt ,„együtt van”. De a DIB március 11-én Szentend­rén úgy határozott, hogy ön­álló kiadványa csak a nagy helyeknek lehet. Ok nem is kérik ennek a határozatnak a megváltoztatását, csak annyit, hogy ismerjék el Nagymarost is „nagy hely”-nek. (Hiszen még a neve is: nagy!) Később azután — remélhetőleg — úgyis szükség lesz egy több­nyelvű prospektus kiadására is! A község már kidolgozta nyári programját. Megemlé­keztünk előbb az IBUSZ-vona- tok utasainak szórakoztatására rendezendő kirándulásokról, szalonnasütésekről, gyümölcs- napúkról. A nyári évad leg­nagyobb marosi eseménye a június 7-én és 8-án megrende­zésre kerülő tánczene-feszti- vál, a legjobb tánezenékarok eddig még meg nem rendezett versengése. Ezt a fesztivált évröl-évre rendszeresen meg­ismétlik majd. Ez a — szabad­téren megrendezésre kerülő — zenei ünnepély nagy tömegeket fog az ország minden részéből s majdan külföldről megmoz­gatni és rövidesen Nagymaros egűik nevezetessége lesz. Ebben az évben zajlanak le Visegrádon a Mátyás király­napok. Az események a két községben elválaszthatatlanok, így hát egyidejűleg Nagyma­ros is párhuzamos programot dolgoz ki. De nemcsak a nyár szép Nagymaroson! A Dunakanyar­nak minden évszakban meg­vannak a maga szépségei és szórakozási lehetőségei. Ta­vasszal és ősszel, virágbaboru- lás és gyümölcsérés közepette a turisták, kirándulók és az evezősök paradicsoma! Amikor vörösödnek a lombok, érik a szőlő és a gesztenye, az esti szél meg már hűvöset hoz, a legszebb az ősz. Télen fehér takaróba burkolózik a termé­szet s a téli sportok szerelme­seinek kitárják magukat a környező hegyek, a hosszú lankák, völgyek, erdei utak. Vagy mégis tavasszal a leg­szebb, amikor zöldell minden, illatozik a gyöngyvirág és vi­rágoznak a fák? Ki dönti el?,.. Nem lenne teljes a beszámo­lónk, ha nem beszélnénk a község nagy halottjáról, a hí­res Afrika-kutató tudós Kit- tenberger Kálmánról. Visz- szavonulása után itt élt és itt halt meg. Szerelmese volt Nagymarosnak. Könyveiben „ércnél maradandóbb“ emléket állított a községnek nemcsak könyveimben (A Kilimandzsá­rótól Nagymarosig), hanem könyvének utolsó részében is, amikor a maroskömyéki erdők varázsát fejtegeti vadásztörté- neteiben. Mutogatják azt a he­lyet, ahol — puskája utolsót dörrenve — az utolsó szalon­kát lőtte. Házára, vagy valahol máshol a községben, emléke megörökítésére emléktábla kí­vánkozik. Felvetjük a kérdést: nem nevezné-e el a község kö­zönsége a Hosszúhegyen épült kilátót Kittenberger-kilátó- nak? Itt lehetne elhelyezni emléktáblát, márványba vésve annak a nevét, aki Afrika és India rejtelmes szépségeinek igézete után hazajött — a neki legszebb Dunakanyarba, Nagy­marosra élni — és azután meg­halni. Tetemének a főváros adott díszsírhelyet, szelleme mégis itt él tovább. (Könyveit nem adják ki idegen nyelve­ken?) Végétért nagymarosi sétánk. Végigmentünk a községen, megnéztük, megtárgyaltunk mindent. Végül pár cikk szűk kereteibe szorítottuk mindazt, amiről Nagymaroson hetekig lehet beszélni: a község jövő­jéről, idegenforgalmáról. Teljes joggal írjuk ide a kí­vánságot: ismerjék meg, sze­ressék meg minél többen Nagymarost, a Dunakanyar egyik csillogó gyöngyszemét! A viszontlátásra, Nagymaros son! r

Next

/
Thumbnails
Contents