Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
tm. ÁPRILIS 2«. VASÁRNAP Wf? á/ECVEt k/Cirlap Tizenkét ház mostohagyerek Gyál községben a Damjanich u. 102. számú házig kivezették a villanyt. Az itt lakók nagyon hálásak is ezért, mert rádiózhatnak és a gyermekek villany mellett tanulhatnak, olvashatnak. I Annál érthetetlenebb, hogy a 102-es számtól a 122-es számig már nincs villanyhuzal. Még vezetéktartó oszlopok sincsenek felállítva. Elképzelhető, hogy ennek a 10—12 háznak a lakói milyen érzésekkel élnek: nem rádiózhatnak, egészségtelen eszközökkel világítanak. f Az érdekelt házakban lakók szívesen vállalnának társadalmi munkát is, csak vezetnék ki azt a néhány méternyi huzmk, Cafszér Ákos levelező OLYASft GÉP ) Odesszában olyan elektronikus berendezést szerkesztettek, amely nyomtatott és géppel irt ssövegeket olvas. A gép egyik legfontosabb Vésze a televíziós típusú elektronsugárcső. A csőből áradó fénysugár végigsiklik a szövegen, majd visszaverődve különféle átalakító berendezésen halad keresztül. A gép ezenkívül 40 elektronikus relét tartalmaz, amelyek külön- külön, minden egyes betűnek vagy számnak megfelelő jelet rögzítenek. Különleges műszerek ezeket a jeleket távíró- jelírássá alakítják át. Váckisújfalun megalakult megyénk első vízgazdálkodási társulása Régóta vajúdó probléma megadására gyűltek össze csütörtökön este a váckiisűjfa- lui gazdák. Két patak meg- rendszabályozásának ügyét határozták el immár végérvényesen. És szinte egyhangúlag. Mert itt volt az érdekeltek nagyobbik része. Pontosan 50 olyan gazdálkodó, akinek az életét már ki tudja mióta keseríti a Szilágyi és a Némedd patak rakoncátlan viselkedése; A patakocskák nyakra-főre kilépnek medrükből, s még a legszárazabb nyár derekán is bosszúságot és kárt okoznak a gazdáknak. Ez a viselkedésük pedig nincsen arányban azzal a haszonnal, amit a talajvízszint fenntartása és a víziszámyasok tenyésztése jelent. Helyesebben a patakok ezt a hasznot meghozhatják a rendezés után is, ám elveszik tőlük azt a jó néhányszáz hold — egyébként kitűnő — rétet, amelyet most bitorolnak. Mert hiszen csak csaté, csupa értéktelen, savanyú fű terem mostanában ezeken a területeken, annak ellenére, hogy szakemberek állítása szerint édes fű félékből is adhatnának ezek a rétek megfelelő tömeget. S itt már nem is csak Vác- kisújfalu ügyéről van szó, hanem a környező községek, Kisnómedi, Piíspökszilágy és Vácbottyán gazdatársadalma is erősen érdekelt. Az állandó vizenyősség és a fű gyenge minősége ugyanis csak a baj egyik fele. A másik, c még súlyosabb kellemetlenség a májmételykór fertőzés. És ennek is kimutathatóan a „tocsogó” az oka. A tocsogóban ugyanis bőven tenyészik a vízicsiga, más néven meztelen csiga. Enéltoül pedig máj- mételykór fertőzés nincs. A kórokozó ugyanis a csigában tenyészik, innen rámászik a fűre, s a tehén lelegeli. Később a bélsárral távozik, újból a csigában köt ki, itt tovább szaporodik, s folytatódik a fertőzés. A májmételykór az összetett gyomrúakra, tehénre, juhra egyaránt káros. Az állat kondícióját lerontja, gátolja a tejíképződést és végső ÍQkon kényszervágáshoz, vagy elhulláshoz vezet. Védekezni pedig csakis úgy lehet ellene, ha a meztelen csiga tenyészterületét, a vizenyős réteket megszüntetjük. Ezért vállalták az új társulás tagjai a vízlevezetés rájuk eső költségét, mert tapasztalatból tudják, hogy mérhetetlen károktól szabadulnak meg az említett patakok megzabolázásával, a rétek víztelenítésével. Örömmel fogadták a Vízügyi Főigazgatóság jelenlevő kép. viselője, valamint Szijjártó Lajos elvtárs, megyei tanácselnökhelyettes felszólalásait, amelyekből megtudták, hogy erőfeszítésükben az állam és a megye nem hagyja magukra őket. Több százezer forintos támogatást kapnak céljuk megvalósításához. És az első vízgazdálkodási társulás megalakulása nagy biztatás a megye számos más községének is. Hiszen a váci, a dabasi, a nagykátai, az aszódi járásban, sőt a monori járás egy részén is fennáll a máj- mételykóros fertőzés veszélye, épp ilyen okok miatt. Tudomásunk szerint a megye számos más helységében is újabb vízgazdálkodási társulások alakulnak a közeljövőben s áldozatkészségük, áldásos tevékenységük nyomán biztonságosabbá és jövedelmezőbbé válik a haszonállattartás megyénk minden részén. (h. v.) SOK KICSI SOKRA MEGY A Ceglédi Gépüzem és Vasöntőben is takarékoskodnak. Elhatározták, hogy a villamosenergiafogyasztást 3—4 százalékkal csökkentik. A formázómintákat és a magszekrényeket fokozott ütemben felújítják. A selejtet egy százalékkal csökkentik. így havonta 1700 forint értékű jó öntvénnyel többet tudnak előállítani. Az öntödei salakot eddig maga az üzem szállította el. Most odaadták a salakot a tsz-eknek és a gazdaságoknak. Ezáltal mintegy 1500 forint fuvarköltség kifizetése válik ieles- legessé havonta. Egy év alatt 4000 forintot takarítanak meg azzal, hogy ezentúl a máshol nem használható apró kokszot a kovácsműhelyben felhasználják. A csőasztalok lemezelésénél keletkezett hulladékot eddig a MÉH-nek adták el. Ezentúl a lószerszámokhoz szükséges szemellenzőket készítenek belőle. Ez egy év alatt 2000 forint hasznot jelent az üzemnek. A gépműhelyben elkopott csiszolóköveket ezentúl további használatra átadják a fémáru részlegnek. Ilyenformán évente 2000 forintot takarítanak meg. Azt is kiszámították, hogy az összes megtakarítás egy esztendőben körülbelül 50 000 forint értékű lesz. Hogyan segítheti az Agrártudományi Egyetem a gödöllői járás munkáját? A közeli napokban érdekes megbeszélésre kerül sor a Gödöllői Járási Pártbizottságon. Ott lesz Kolbai Károly elvtárs is, az Agrártudományi Egyetem rektora, s nem kisebb jelentőségű dologról beszélgetnek majd Kurucz Béla járási titkár elvtárssal, valamint a pártbizottság dolgozóival, mint arról, hogyan kerülhet közelebb a járás lakosságához, életéhez ez a nagyfontosságú intézmény, az Agrártudományi Egyetem. Nagyon fontos és nagyon időszerűnek látszik ez az eszmecsere. Ugyanis ami magát Gödöllő községet illeti, az Agrártudományi Egyetemmel edBiztosítsunk a jégkárok ellen Márton Rezsőné gondosan ellenőrzi a csapágy-gyűrűk csiszolt felületének pontosságát a Diósdi Csapágygyár köszörű-üzemében {Fényképezte: Gábor Viktor) Sokáig késett a tavasz. Az időjárás az idén már űzött velünk néhány csúnya tréfát és kilengésekre sajnos továbbra is számíthatunk. „ • v. Minden termelőnek egyéni érdeke tehát, hogy védekezzék az elemi csapások ellen, de a biztonságos termelés érdeke az egész népgazdaságnak is. A leggyakoribb elemi csapás a jégverés, amely kora tavasztól késő őszig fenyegeti a termést, s néhány perc alatt részben vagy egészében elpusztíthatja a termelők egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét. Az utóbbi öt évben évenként átlagosan mintegy 1500 község határában, sok helyen egy idényben kétszerháromszor Is pusztított. Az elmúlt nyáron például 83 jég- veréses nap volt. Bár védekezni a jég ellen nem tudunk, de az általa okozott károsodás a jégbiztosítás útján megtérülhet. Ezért még a jégveréssel járó zivatarok jelentkezése előtt, minél több egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezet igyekezzen igénybevenni a jég- biztosítást. Nagy előnye az önkéntes jég- biztosításnak, hogy a termelők a várható terméshozam és a biztosítható egységár alapján maguk határozzák meg, milyen összegre kívánják termésüket biztosítani. A viszonylag alacsony díj nem jelent különösebb megterhelést a biztosítottak számára. A szerződéses termelők olcsóbb díj mellett biztosíthatnak, mint mások, g a biztosítási díjat nem kell a biztosítás megkötése alkalmával kifizetni, hanem csak a termények átvételekor kerül levonásra. Ezeket a biztosításokat a szerződéses termelők a termeltető ! vállalatok vagy a földműves- I szövetkezetek útján köthetik meg. Az Állami Biztosítónak min- i den városban és járási szék- i helyen fiókja, a legtöbb köz- iségben helyi megbízottja van, | akiktől minden termelő szakiszerű, költségmentes felvilágo- ! sítást kaphat a jégbiztosításról. Ha az ország kétmillió fő- ! nyi fiatalsága egyenként csak ! egy kiló papírhulladékot gyűjt I be és ad át a MÉH-nek, ez I kétezer tonna papírt, há- | romszázezer dollár megtaka- | rítást jelenti az első, amely pár méterrel s,veri” a 6730 kilométeres Missouri-Mississippit. A mi Dunánk 2860 kilométer hosz- szú és 800 ezer négyzetkilométer vízgyűjtő területű. Soksok ezer csobogó forrás vize, mint látjuk a fentiekben, a tengerből származik. Természetesen a szárazföld vizei is párolognak és ezek egyesülve hatalmas folyammá lesznek, hogy aztán megint vissza kerüljenek szülőanyjuk, a tenger kebelébe. Mindezek a vizek a vadózus ▼izek. Azonban nem minden víz kerül vissza a tengerbe, mert a szárazföld valamely tavába ömlik. Ezek a lefolyástalan területek. Szárazföldünk kereken egynegyede ilyen terület. Például: a Volga, a Szír- és Amudarja vize a Káspi, illetve Arai Tóba ömlik. A folyók vízbősége nem állandó. Függ a párolgástól, a csapadéktól. Hol árad, hol apad. Ezt nevezzük a folyók vízjárásának. Ahol egyenletes és bő a csapadék, kicsi a párolgás, bővizű, egyenletes vízjárású folyók alakulnak ki. Tengeri éghajlatú területek fo- lyóira jellemző ez, míg a szárazföldi éghajlatú területen kettő, sőt három áradás is lehetséges. Ilyen a kora tavaszi, kora nyári, úgynevezett zöldár, és az őszi áradás. Ezek az áradások katasztrófát okozhatnak, s megelőzésük csak nagy emberi összefogással lehetséges. i Mint látjuk, a vadózus vizek minden molekulája részt vesz felszínre s onnan a vizek nagy családjába. Nyilvánvaló, hogy vizeink nagy része a messzi ókor nagy vulkánosságával kerülhetett a felszínre, mint újvíz, de manapság a vulkánosság csökkenésével, mind kevesebb az ilyen újvíz. Víz nélkül nincs élet Ez az az elem, amely a meleggel karöltve megtermékenyíti a szárazföldet. Biológusaink szerint is a vízben keletkezhetett az élet első csírája. Víz nélkül nincs emberi település, nincs növényi élet, s lehetetlen az ipari tevékenység is. Az ősember halászott a folyóban, aztán közlekedésre, majd öntözésre használta. Később malmokat, gépeket hajtatott a folyók erejével, ma már több százezer kw-os hidrocentrálé- ink vannak. Sokrétű gazdasági jelentősége napról napra nő, s ma már komoly gondot okoz a vele való takarékosság, meri a fejlődő ipar mind több és több vizet kíván. Testet-lelkel üdítő a folyók partján pihenni, üdülni és sportolni. Akkor amikor megduzzadnak a vizek s tomboló árjukkal fenyegetik a gátakat, arra kényszerítenek hogy összefogjunk s összetart' sunk, mert csak így tudjuk romboló erejüket megfékezni A tavak, folyók, tengerek partjain virul az emberi élet. f gyönyörű városok, karcsú hi dak, szépvonalú hajók, a tér mészet csodás alkotásai válta koznak partjain. Lugossy István a TTIT tagja a) nagy körforgásban. Nem iljten a rétegvíz, amely a földkéreg vízzáró rétegei közé kerülje megreked s csak akkor kerülhet vissza a körforgásba, ha a kéregmozgás a rétegeket elmozdítja, vagy törésvonal mentén feltör, vagy pedig az ember artézi kút fúrásával szökkenti a felszínre. A mi Alföldünk zárt medencéjében a feltöltődött rétegek enyhe gördülésűek s bennük rengeteg rétegvíz halmozódott fel. A felszíntől már 2—3 méternyire is vízzáró agyag van, s az itt felgyülemlett talajvíz szennyezett. Források nincsenek, legfeljebb vadvizek, amelyek a talajvíz szintjének emelkedésével elöntik a mélyedéseket. Jó víz csak az alsóbb rétegekben van. Ezt hozzuk fel artézikút fúrással. Ez már egészséges. tiszta és gyógyhatású víz. Minél mélyebben fúrunk, annál melegebb. Alföldünk valóságos forró víz tartály, amelyből bőven ömlik a forró és kiváló gyógyhatású hévíz. Ki ne ismerné a hajdúszoboszlói víz csodás gyógyerejét? Cserkeszőlősön egy fúrás 92 C fokú vizet ad. Ezek a vizek a kertgazdaságban, öntözésben, gyógyászatban és üdülésben olyan perspektívát tárnak fel, amely az egész Alföldet egy subtrópusi flórájú földi paradicsommá varázsolja. Végül még egy pár sort a ju- veniális, vagy újvízről. Ez a víz először vesz részt a körforgásban. Rendszerint vulkánossággal a Föld mélyéből kerül a dig eléggé laza volt a kapcsolata. Hogy mi okozta ezt? Nehéz volna meghatározni. Akadtak olyanok, akik azt mondották: az Agrártudományi Egyetem számára juttatott lakótelep Gödöllő községre is ráfért volna... S nem vették figyelembe persze, hogy a községben is történtek építkezések, a helybeli dolgozók is számos új lakást kaptak az elmúlt esztendőkben. Itt volt azután a gimnázium ügye. Gödöllőnek régebben is volt gimnáziuma, s most is van. Ám ez a középiskola egyesek szerint jobban terjeszkedhetne az egyetem épületeiben, ámbár az is világos, hogy ezek az épületek az egyetem számára épültek és szükség is van rájuk az eredeti célra: a felsőoktatás céljára. A gödöllői járás pártvezetőinek és az egyetem vezetőségének az a véleménye, hogy ez a nagy fontosságú intézmény tudományos,”“* politikai és kulturális bázis lehet. Nemcsak a járásban, de tfle- gyeszerte is, ha kialakul a megfelelő viszony az egyetemmel. Hiszen az egyetem párt- szervezetének jóval több, mint száz tagja van, as. KlSZ-szer- vezetnek pedig kereken kétszáz. Ezenkívül sfi egyetem marxista—leninista tanszéke már eddig is jelentős támogatást adott a járásnak, s a jövőben bizonyára még többet fog adni. A másik, nem elhanyagolható szempont, hogy az agráregyetem évről évre sok-sok kitűnő munkaerőt adhat a járásnak. Hogy csak a legutóbbi esztendő eredményét említsük: az agráregyetem kitűnően végzett hallgatói közül került a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának élére Biró elvtárs, a Hazafias Népfront járási titkára, Zoltán elvtárs is innen került ki, s ugyancsak az agráregyetemen végzett kitűnő eredménnyel Kiss Emil elvtárs, aki jelenleg a járási KISZ-bi- zottságban tölt be vezető szerepet. így tehát kétoldalúan is javul a kapcsolat, hiszen az egyetemről kikerült fiatal szakemberek, amidőn a járás területén párt- vagy tanácsfunkciót töltenek be, nem szakadnak el volt egyetemüktől, hanem tovább ápolják, mélyítik a barátságot. S erre a barátságra — mondani sem kell — nagy szükség van. A járási szervek is természetesen mindent elkövetnek, hogy közelebb vigyék Gödöllő község és a járás lakosságát az egyetemhez. Nem egy rendezvényt lehetne felsorolni, amelyet elsősorban azért tartottak az egyetem épületében, hogy a meghívottak elbeszélgethessenek, barátkozhassanak az egyetem Radioaktiv arannyal gyógyítják a rákot A leningrádi idegsebészeti intézetben a koponyaagyi rák ; gyógyítására rádióaktív aranyat használnak. Az arany kolloid | oldatát a koponyán keresztül a rákos daganatba juttatják i Rendkívül érdekes, hogy az aranyrészecskék — különleges I sajátosságuk következtében — nem terjednek szét az agyban, ílgy tehát a rádióaktív izotópok csak a rákos szöveteket rombolják és nem veszélyeztetik az egészséges szerveket. hallgatóival, tanári karával. Itt tartották meg például a járási értelmiségi ankétot, a KISZ-szervezet aktívaüléséty továbbá a kommunista veteránok összejövetelét a Tanácsköztársaság évfordulójának megünneplése alkalmából. Az egyetem KlSZ-szerve- zete pedig április 4-én kul- túrcsoportjával és népi tánccsoportjával képviseltette magát az ünnepségeken. Amint látható tehát, egy és más történt már eddig is annak érdekében, hogy az egyetemi ifjúság és a tanári kar közelebb kerüljön a járáshoz. Persze, még számos megbeszélnivaló van hátra: erre lesz jó éppen ez a tanácskozás, amelyet, hogy úgy mondjuk „legfelsőbb szinten” az egyetem és a járás vezetői tartanak. A járási KISZ-bizottság szeretné elérni, hogy az egyetemi KISZ-szervezet aktívái egyénenként, vagy csoportosan látogassanak el a falvakba, értelmiségi és pedagógus-anké- tokat tartsanak, s vonjanak be a politikai munkába olyan rétegeket, amelyeket egyébként nehéz lenne megközelíteni. Ha majd az egyetemi hallgatók tartják például a fiatal pedagógusok számára egyik vágy másik községben a pártnapokat, vitaesteket, nyilván nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, mintha alacsonyabb képzettségű, kisebb szótehetségű elvtárs menne ki a falusi értelmiségiek közé. A gazdatanfolyamok, a különböző mezőgazdasági előadások, ezüstkalászos-tanfolyamok jó előadógárdájának biztosítása szempontjából is múlhatatlanul fontos, hogy az egyetem ifjúsága részt kérjen szaktudásának továbbításából, még mielőtt véglegesen elhagyná az egyetem padjait. Probléma bőven akad, méghozzá ilyan problémák sokasága, amelyeknek tanulmányozása kapcsán nemcsak az egyetemi hallgatók adhatnak fontos, gyakorlati útmutatásokat a gazdáknak, de ők maguk is sokat tanulhatnak. Hogy csak egy példát említsünk: Gödöllő község egy részén nem él meg a gyümölcsfa, a körte kivételével. Most a községi pártszervezet és az egyetemi pártszervezet közreműködésével összehívják erről a határrészről a község gazdáit, s megbeszélik (természetesen a laboratóriumi talajvizsgálatok elvégzése után), milyen gyümölcsfa-féléket lehet erre a határrészre telepíteni, s melyik gyümölcsfa milyen talajelőkészítést igényel. Természetesen a járás minden községében akad ilyen, vagy hasonló agronómiái probléma. Az efféle kapcsolat kiszélesítése tehát mind a járás dolgozó parasztjai, mind pedig a tanulóifjúság szempontjából rendkívül hasznos lesz. Bizonyosra vesszük, hogy a járási pártbizottság kezdeményezése nemcsak a dolgozó narasztság, de az egyetemi ifjúság és a tanári kar körében is visszhangra lel. s mindent el fognak követni a kapcsolatok további elmélyítése, gyümölcsözőbbé tétele érdekében. Holka Vilmos
