Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

rut nteret k-K trial) 1958. ÁPRILIS 20. VASÁRNAP A társadalmi tulajdon védelméről, a kétlakiságról, a kulturált utazásról tárgyalt a ráckevei járási párt-végrehajtóbizottság A ráckevei járásból a la­kosság 25—30 százaléka vo­naton, HÉV-en jár munkahe­lyére. Munkájukhoz, kényel­mes utazásukhoz hozzájárul a vasutas dolgozók tevékeny­sége. S a személyforgalmon kívül jelentős teherszállítás is folyik a ráckevei járásban. A tüzelőt, élelmet, építőanyag- forgialmat a vállalatok, a ter­melőszövetkezetek legnagyobb részt vasúton bonyolítják le. A járási párt-végrehajtó bi­zottság, tudatában annak, mi­lyen jelentős feladatot végez­nek a vasutas dolgozók, meg­tárgyalta: hogyan segítik ezt a fontos munkát a vasutas pártszervezetek? Elmondották az elvtársak, hogy a vasutas pártszervezetek a ráckevei járásban is jól mozgósítottak az őszi csúcs- forgalomra, valamint több al­kalommal eredményesen har­coltak a társadalmi tulajdon megvédéséért. Több helyen megalakították a KlSZ-szer- vezeteket, s működnek a szak­szervezetek is. Az eredmények elismerése mellett azonban a vb-ülésen legtöbb vita az elvégzendő feladatokról folyt. ' Egyik fontos kérdés a 1 vasútnál is a fegyelem 1 megszilárdítása, a társa- 1 dalmi tulajdonért érzett felelősség kialakítása. Elmondották, hogy a vasútnál is sok a pazarlás, a gondatlan­ság, az állami vagyon hűtlen kezelése. Dunaharasztin pél­dául 20 szál deszkát lopott el egy szolgálattevő vasutas, aki­re rábízták a rakományt. Baj az is, hogy a tolvajokat nem mindig ítélik el bűnüknek megfelelően. A deszka elvtivő- jét is először csak hat hónap­ra alacsonyabb munkakörbe akarták helyezni, majd át­változtatták börtönbüntetésre az ítéletet. Helyesen mutattak rá a vas­utas elvtársak arra, hogy a társadalmi tulajdon védelme, a fegyelem megszilárdítása az utasokra is vonatkozik. Nem­régen például a járás egyik rendőre azért háborodott fel, méj’t a forgalmista nem állítot­ta 'le az induló HÉV-et, pedig látta, hogy ő szálad utána. Ez a rendőr elvtárs nem is gon­dolt arra, hogy kedvéért nem szeghetik meg a menetrendet, másrészt egy-egy fékezés és újra indítás 50 forintjába ke­rül az államnak, a rendőr pe­dig csak 4 forint menetdíjat fizet! Egyszer a Szigetcsépi Ter­melőszövetkezet elnökét fel­kérte a HÉV-állomás főnöke: rakják ki sürgősen a répát, mert a kocsinak fordulnia kell. Az elnök elvtárs meg­sértődött a figyelmeztetésért és azt mondotta: az állomás- főnök kapitalista módon gon­dolkodik! — ahelyett, hogy belátta volna: milyen hát­rányt jelent a vasútnak a ts7 késlekedése. Másik nagy gondja a vas­utas pártszervezeteknek a vas­útnál dolgozó, de otthon gaz­dálkodással foglalkozó mun­kásság. Komoly politikai munkát igényel majd, hogy megértessék: nem tudja jól ellátni a pályafenntartó vagy utazó személyzet a munkáját, ha fáradtan érkezik szol­gálati helyére. Ezrek élete van rájuk bízva és csak nyugodt, pihent agy- gyal, erővel képesek figyel­met igénylő feladatukat el­végezni. Nehezíti a politikai munkát az is, hogy a pályák elég elhanyagoltak, sok mun­kaerőre van szükség és ezért előfordul, hogy nem áll mód­jukban olyan munkásokat szerződtetni, akiket nem köt a kétlaki élet. A szerződés egy évre szól. de amikor eljön a földmunkák ideje, a dolgozók felbontják a szerződésüket. Igaz, hogy a miunkakönyvüket nem kapják ki, de a mezőgaz­daságban nincs is arra szük­ségük. így anélkül, hogy hát­rányos helyzetbe kerülnének, otthagyják a vasutat. A harmadik égető feladat, amelyben nagy munka vár a pártszervezetekre: a kulturált utazás biztosítása. A háború előtti személy­es teherforgalom a három­szorosára nőtt s a beren­dezések, a pályafenntartás alig fejlődött. Ez a tény is bizonyítja: mi­lyen nehéz a megsokszorozó­dott forgalmat zavarmentesen megoldani. A ráckevei já­rásban könnyítést jelentene már az is, ha a dömsödi vo­nalon áttérnének az autóbusz-, illetve teherautó-forgalomra, s ezzel a pályafenntartás költ­ségét csökkenteni tudnák. Ezt a javaslatot igazolja az, hogy sokszor a HÉV-teherszállítás után az árut amúgy is teher­autóra rakják, s a továbbá szállítás már azon történik. Az utasok is legtöbbször Rác- kevére utaznak először, s on­nan HÉV-en tovább Buda­pestre, mert így olcsóbb. A drága pályafenntartással nincs arányban a díjszabás. Nem a munkásbérleteken kel­lene változtatná, hanem a pol­gári utas-díjszabáson. Ezt igazolná az is, hogy a HÉV-en ugyanazt az utat 4 forintért teszi meg egy utas, míg vo­naton 14,60 forintért. Sú­lyosbítja ezt az is, hogy az utasok nagy része kofa, akik 25 kilót meghaladó terhekkel járnak fel Budapestre, s az ellenőrzés hiánya miatt cso­magjaikért semmit nem fizet­nek. Nem beszélve arról, hogy az így szállított piaci áruk rendetlenséget, szemetet okoz­nak. A kulturált utazás megte­remtése sürgős feladat, hiszen jön a nyári megnövekedett forgalom. A sok bejáró dolgozónak nem mindegy, hogy szeme­tes várótermekben vár-e, vagy szépen meszelt, vi­rágágyakkal körülvett pá­lyaudvaron, tiszta váró­termekben. Mindhárom nagy probléma: a társadalmi tulajdon védel­me, a kétlakiság megszünteté­se, a kulturált utazás megte­remtése. Megoldásukban a mozgósító szerep, a felvilágo­sító munka a pártszervezetek­re vár. Ezért a járási pánt-vóg- rehajtóbizottság úgy határo­zott, hogy a dömsödi és a kun- szentmiikilósi állomáson igye­keznek pártszervezeteket lét­rehozni, valamint az olyan gyengébb pártszervezeteknél, mint a délegyháza állomáson vagy a dunaharaszti pártszer­vezetnél a vezetést megerősí­teni. Elhatározták, hogy szak­mai tanácskozást hívnak egy­be, amelyen részt vennének a pályamesterek, az állomásfő­nökök, a párttitkárok, a KISZ és a szakszervezet vezetői, s a legégetőbb szakmai kérdése­ket megvitatnák. A vita után a pártszervezetek taggyűlésen beszélnék meg a kommunis­tákra háruló feladatokat. Ezeken a taggyűléseken min­den kommunistának meghatá­roznák a pártmunkáját. A kocsifordulók pontossá­gának jelentőségét egy másik értekezleten beszélnék meg, amelyen részt vennének a BELSPED, a TÜZÉP, a Nép­bolt és más vállalatok vezetői, akik a rendszeres szállításban érdekeltek, s a felvetődött problémákat ezen az értekez­leten tisztáznák. A KISZ-nek pártfeladatul adják az állomások tiszta- • ságáról, szépítéséről való gondoskodást, hogy az utazóközönség számá­ra valóban megteremtsék a kulturált utazást. Egyes kommunistákat meg­bíznak azzal, hogy vizsgálják meg: hogyan élnek a vas­utas munkásszállásokon a dol­gozók, milyen kívánságaik vannak és beszélgessenek ve­lük a vasútra váró feladatok­ról, kérjék ki véleményüket, javaslatukat a munka megja­vítására. Gondoskodjanak arról is a vasutas pártszervezetek, hogy a kerületi pártbizottságokkal karöltve az utazó brigádokat he­lyesen osszák el, minden brigádba kerüljön kommu­nista Is. Igyekezzenek olyan szelle­met kialakítani, mint amire példa volt az 1944-es évben a ráckevei pályafőnökség. Ak­kor Tóth elvtárs volt a pálya- főnök. A németek visszafelé vonultak Budapestről, s az egész állomás személyzete kö­zött pánik uralkodott. Sokan a németekkel akartak tartani. S akkor Tóth elvtárs hatá­rozottsága, politikai munkája nyomán elérték, hogy egyet­len vasutas dolgozó sem hagy­ta el az állomást, munka­helyét. Fegyelmezetten, köte- lességtudóan dolgoztak! Végül pedig a járási párt­végrehajtóbizottság megállapí­totta, hogy a pártbizottságon dolgozó elvtársaknak az eddiginél többet kell foglalkozniuk a vasút problémáival. S hogy nagyobb segítséget tudjanak nyújtani, rendsze­resen el kell járniok szakmai tanácskozásaikra is. Asszonyt gondok Dobáson Sok dabasi dolgozó asszony nevében teszem szóvá minden­napos gondunkat: miért nincs Dabason. a járási szék­helyen bölcsőde? Az itt élő asszonyok közül sokan járnak budapesti gyárakba dolgozni, más részük Dabason vagy a közeli községekben van alkal­mazásban. Ezek az asszonyok cse­csemőiket legtöbb esetben csak gondterhelten tudják egy-egy „maszek“ csecsemő­gondozóba vinni. Gond és egyben anyagi megterhelés is ez azért, mert az ilyen gondo­zók a reggeltől estig történő vigyázásért 400 forintot kér nek egy csecsemő után. A sport céljaira 60 000 fo­rintot fordítottak a község­ben. Emellett — ez a dabasi asszonyok véleménye — az il­letékesek gondolhattak volna a csecsemőotthonra is, hiszen az óvoda nagy épületében bi­zonyára lenne erre alkalma» hely. Kérjük a szerkesztőséget, hívják fel erre a hiányra a? illetékesek figyelmét. H. E.-né dabasi levelező Az üzletek zárórája április 28-án, 29-én, 38-án és május 1 én Április 28—29-én (hétfőn és ked­den) az összes üzletek a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint árusítanak. Április 30-án (szerdán) az összes boltegységek hétköznapokra meg­állapított záróra szerint árusítanak azzal, hogy a 17 óra előtti záróra szerint árusító egyműszakos bol­tok is 17 óráig tartanak nyitva. A húsboltok április 30-án, szer­dán 18 óráig, a kétmüszakos hús- boltok pedig a szokásos nyitvatar­tás szerint árusítanak. Május 1-én (csütörtökön) az édes­ségboltok és a főútvonalakon mű­ködő dohányboltokon kívül az ösz- szes kiskereskedelmi boltok zárva tartanak. Április 30-án (szerdán) az összes vendéglátólpari egységek a szoká­sos szombati záróra szerint tarta­nak nyitva. Május 1-én (csütörtökön) a ven­déglátóiparban a vasárnapi nyitva­tartás szerint látják el a fogyasztó­kat. A boltok vezetői utasítást kaptak, hogy a lakosság ellátása érdeké­ben a csütörtöki napra szükséges kenyér- és péksütemény, tej, hús és húskészítmény ellátásáról gon­doskodjanak. Komor Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának Vezetője Az Élelmezésügyi Minisztérium közleménye a húsellátásról Az utóbbi hetekben több pa­nasz hangzott el. hogy kevés a sertéshús és a fogyasztókö- zönsóg e cikkből nem tudja igényét kielégíteni. Ez tény­leg igy van és azért szembe­tűnő, mert az elmúlt évnek, sót még ez év január és február hónapjainak húsellátása olyan bőséges volt, hogy minden igényt kielégített. A húsfogyasztás az elmúlt évben egyrészt a lakosság élet­színvonalának emelkedése kö­vetkeztében, másrészt a mező- gazdaság termelésének emel­kedése következtében jelentő­sen megnőtt. 1955. évhez vi­szonyítva 1957-ben a lakosság a központi készletekből tö>bb mint' 4000 vagonnal kapott többet, ami 44,5 százalékos, igen magas emelkedést jelent. Ugyanakkor jelentősen emel­kedett a paraszti magánvágá­sok száma is. Az 1958. évi ter­vek az elmúlt évihez hasonló szintet irányoztak elő. Ha az I. negyedév ellátását vizsgáljuk, ez év I. negyedévében csaknem 1200 vagonnal több hús jutott a lakosság­nak, mint 1955-ben, de a tavalyi magas számoknál is 450 vagonnal több húst bocsátunk a fogyasztók rendelkezésére. Ezeken a számokon belül ab­szolút számban a sertéshús mennyisége is emelkedett. Kétségtelen, hogy a március­ban a teljes kiadott — emel­kedő irányzatú — húsmennyi­ségen belül a sertéshús-ellátás viszonylagos csökkenést mu­tat. Januárban, februárban az elmúlt évekhez viszonyítva szokatlanul magas sertéshús­igény jelentkezett. Ennek ha­tása mutatkozott meg március­ban és még érezhető áprilisban is. A sertéstenyésztési szerző­dések és felvásárlások ütemét a tervekben a tavaszi és a nyári hónapokra állítottuk be nagyobb mennyiségben, mert a korábbi években az igények ebben az időszakiban jelent­keztek a legerősebben. Ennek alapján május kö­zepétől sertéshúsban is is­mét jó ellátottság lesz, ami az egész évben mindvégig várható. A sertéshúsban kissé hiá­nyos hetekben is kiváló minő­ségű marhahúsból és széles vá­lasztékú húskészítményből bőséges ellátást biztosítottunk, úgyhogy húshiányról beszélni nem lehet — közli az Élelme­zésügyi Minisztérium. mai. nap 1958. április 20, vasárnap Tivadar napja. A Nap kél 4.47 órakor, nyugszik 18,40 órakor. A Hold kél 5.24 órakor, nyugszik 20.07 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, né­hány helyen, főleg az ország északi felében kisebb eső, mérsékelt északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés elsősor­ban északnyugaton mérsék­lődik. A nappali felmelege­dés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet vasárnap: 13—16 fok között. Távolabbi kilátások: a hőmérséklet emelkedik. — HÁZI ÁRPÁD és Ta­kács Károly országgyűlési képviselők április 23-án. szerdán délelőtt 11-től 14 óráig fogadónapot tartanak a Hazafias Népfront megyei titkárságán (Bp. V., Város­ház u. 7.). — BÉKENAGYGYŰLÉST rendez a megyei népfront­bizottság április 24-én este Dömsödön. A nagygyűlés szónoka Dinnyés Lajos or­szággyűlési képviselő lesz. — AZ ÉRDI ÁLLAMI GAZDASÁG KISZ-fiataljai ötszáz gyümölcsfát ültettek el. Május elsejére parkosít­ják a gazdaság tanyaköz­pontját. — AZ ORSZÁGOS KA­MARASZÍNHÁZ Pest me­gyei Petőfi Színpada vasár­nap este Tápióbicskén a Fe­leség kis hibával, ugyancsak vasárnap Mikebudán és Pi­lisen A férjek papucsban cí­mű vígjátékokat adja elő. — A CEGLÉDI ZENEI NAPOK keretében vasárnap rendezik meg az országos megyeközi ifjúsági kamara­zene fesztivált. A fesztiválon résztvevő megyéket 22 város képviseli. — AZ ÜJLENGYELI KISZ-SZER VEZET és a sportkör tagjai a sportked­velők közreműködésével kö­zel tízezer forint értékű tár­sadalmi munkával rendbe- hózták az új sportpályát. A pályáról elhordott kétszáz köbméternyi földdel feltöl- tötték az Ady Endre utcát. A KISZ-tagok a fásítási hó­nap alatt 800 facsemetét ül­tettek el. — 150 000 HEKTOLITER­REL több sört főz az idén az ipar, mint tavaly. A terv megvalósításához 12 millió forint segítséget kap. — VAJDA JÁNOS EM­LÉKNAPOKAT rendez a Hazafias Népfront bicskei járási bizottsága és a bicskei Vajda János Járási Könyv­tár. A járás minden iskolá­jában és KlSZ-szervezeté- ben megemlékeznek a nagy költőről. — FILYÖ MIHÁLY ELV­TÁRS, lapunk munkatársa az ifjúsági mozgalomban végzett jó munkája elisme­réséül kormánykitüntetést kapott, ünnepélyes keretek között szombaton délelőtt vette át a Magyar Népköz- társaság Munka Érdemér­mét. Szerkesztői üzenetek Nagy Józsefné, Albertirsa. A fiatalok szórakozásáról írt levelet, amelyet annak idején közöltük. Kérjük, hogy pontos lakáscímét közölje velünk, szeretnénk önnek levelet írni. Váci Fonógyár dolgozói, Vác. Ha megfelel a tényeknek, amit a fer­tőzési veszélyről Írtak, akkor tel­jesen Igazuk van. Sürgősen segí­teni kell a helyzeten. Ml is közbe­lépünk. írják meg, ha intézkedés történik. Adám László, Érd. Panaszát át­tettük az illetékes bíróság elnöké­hez. Bizonyára megvizsgálják a késedelem okát és intézkednek is. Bodor Károlyné, Ráckeve, Nyár u. 25. Panaszát _ kérésünkre — a Pest megyei Tanács v. b. pénz­ügyi osztályán megvizsgálták. Az eredményről önnek is küldtek le­velet, másolatát mi Is megkaptuk. Reméljük, hogy ez a tiszta, világos elszámolás kielégíti. A hozzánk megküldött iratokat visszaküldtük levélben. A Nagyvásártelepre szombaton reggel 20 vagon és 10 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből nyolc vagon burgonya, hét vagon zöld­áru és két vagon tojás. A KÖZÉRT és a földműves- szövetkezeti zöldségboltok a hét végére nagyobb mennyiségű Gül- bgba és Ella burgonyát, hagymát ^'zöldárut káptak. A környék­beli kertészek a tisztított parajt kilónként 4.80—5, a sóskát 5—5.50, a levesbe való kötözött zöldséget csomónként 1—2.50 forintért áru­sították. Az állami boltokban a tisztított parajt kilónként 4.20, a sóskát 4.80 forintért hozták for­galomba. A budai piacokon az állami boltokban kevesebb tojás volt, mint a pesti oldalon, ezért a budai őstermelők 1.40—1.50 fo­rintot kértek a friss tojásért, holott az állami boltokban 1.30 forint az ára. A húsboltokban sok jó minőségű hizlalt marhahús várta a vevőket, velőscsontot is könnyen lehetett beszerezni. A hideg .éjszakák miatt a kertészeti újdonságok kissé drágultak. A pirosretket csomónként 2.20—3, a szép szegedi hegyespaprikát pedig darabonként 4 forintért árusították. Aforrástól AI ÓCEÁNIG Szemet-lelket gyönyörköd­tető színesfilmet láttunk a Dunáról. Címe: A Fekete-er­dőtől a Fekete-tengerig. Igen tanulságos, szép film, amelyet nyolc nép baráti összefogása teremtett meg, amelyeknek or­szágán keresztül folyik ez a ha­talmas folyam. A csobogó for­rásától a torkolatáig láttuk a folyam növekedését. Akár a film hatására, akár a Duna partjain üldögélve, önkéntele- ; nül felmerül bennünk az a : gondolat, honnan származik e : roppant víztömeg? Erre a ; kérdésre kíván feleletet adni ! ez a kis ismertető. A rövid válasz csak ennyi: i minden szárazföldi víz ősany- j jából, a tengerből. És a ten- : ger honnan származik? Föl- j dünket csillagkora végén, a I lassú lehűlés miatt egy vé- I kony, szilárd hártya vette kö- | rül. A levegőben levő pára a ! lassú lehűlés következtében | kicsapódott, s j forró felhőszakadásként j hatalmas víztömeget zúditott ! a Földre, magával rántva a | gáznemű halmazállapotban I levő különböző anyagok mole- ; kuláit. Ez a hatalmas víztö- i meg egységes óceánként bur- I kolta be Földünket. A forró, I sós óceánok kora ez. Ez az egységes víztömeg akkor tö­rik meg, amikor kiemelked­nek a kontinensek magjai, az első szárazulatok, az ősmasz- szívumok. Ettől az időtől kezdve már kétfelé oszlik az egységes vízburok, a hidrosz­féra: a tengerekre és a szá­razföld vizeire. Most nem foglalkozhatunk a tengerrel, csak annyit jegy- zünk me? hogy a tengerek I dünk felszínének 71 száza­lékát borítják. Az éghajlat ki­alakulásában, a közlekedés­ben, a táplálkozásban igen nagy jelentőségük van, de el- sősorb— abban, hogy minden víz belőlük származik, így a szárazföld majdnem minden vize is. A földrajztudomány háromféle vizet ismer éspedig: 1. vadózus vizet, amely állan­dóan részt vesz a körforgás­ban, 2. rétegvizet, amely vala­mi oknál fogva kikapcsolódik ebből a körforgásból, 3. az if­jú, vagy juveniális vizet, amely először jelentkezik eb­ben a körforgásban. De mi a körforgás? A Nap hatalmas hőenergiája a tenger vizét elpárologtatja. Ez a pára felhővé alakul. Eze­ket a felhőket a szél a száraz­föld felé hajtja, s belőlük eső, hó, dara, jégeső stb. formájá­és le- Itt egy lefolyik, egy bi­ban a víz kicsapódik hull a szárazföldre, része a felszínen más része elpárolog, zonyos rész 'beszivárog a ta­lajba. Addig szivárog befelé, míg el nem ér egy vízrekesztő kőzetet, s ott talajvízként ösz- szegyűl. A talajvíz lassan fo­lyik, követi a felszín és a víz­záró-réteg hajlását, s ott, ahol ez metszi a felszínt, forrás­ként jelenik meg. Nagyon sokféle forrás van, attól függően, hogy milyen ol­datok váunak benne, milyen hőfokú és milyen a kéreg szerkezete és domborzata. Er­ről is külön tanulmányt kel­lene írni. Ezek a források csermelyekké, erekké, pata­kokká egyesülnek s a legbő­vebb vizű patak már folyóvá duzzadva egyesíti egy terület vizeit. így alakul ki a folyók vízrendszere. Az egyes vízrendszereket az úgynevezett vízválasztók kü­lönítik el. Minél nagyobb a vízgyűjtő területük és minél bővebb a csapadék rajta, an­nál nagyobb folyam keletke­zik. A folyam nagyságát víz­gyűjtő területük, vízbőségük és hosszúságuk szerint osztá­lyozhatjuk. Például: az Ama­zonasz 10 millió négyzetkilo­méternyi terület vizeit gyűjti össze. Hosszúságban a Nílus

Next

/
Thumbnails
Contents