Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

4 ^ü/Cirlap 195«. ÁPRILIS 19. SZOMBAT ... csak két torony látszik... de üzem nincs Abonyban Igenis, időről időre fel kel­lene fedezni újból és újból az ország minden községét, minden faluját. Mert az idő nem áll meg, az élet is állan­dóan változik és benne vál­toznak a körülmények is. Min­den emberi közösség viszont hajlandó a maradiságra, köny- nyen a múlthoz tapad, rabja lesz megvénült hagyományok­nak, rabja, majd egy szép napon áldozata. Minden felfe­dezés ébresztő vagy riadó le­het az elmaradó közösség szá­mára, de azoknak is, akik ma­gasabb szinten felelősek a jö­vendőjéért* Abonv a cegléd—szolnoki Íővonaíon fekszik. Szélesre terült nagy alföldi falu. Leg­főbb nevezetessége ma is az, ami egy-két századdal ezelőtt volt amikor a császár mun­dérjába kényszerített fiai Maj- land harminckét tornyának láttára vágyakozva gondol­tak Abony két tornyára. így, tavasz táján akkor sem lehe­tett kerékkötőbto a sár az abo- nyi utcákon, mint most Pe­dig a világ nagyof fordult azóta. A Szapáry grófok, a Harkányi bárók, az aranykiul- esos Sivófc, a Kostyánok és a Lavatkák eltűntek, latifundiu­maikon a hajdani zsellér az úr, gőgös kastélyaik, büszke kúriáik alázatos szolgálói a népi kultúrának. Az utcák po­csolyáit vidám gyermekcsapa­tok kerülgetik az áprilisi nap­sütésben. egyik-másik mosoly­gó szemű kislány vagy kisfiú fekete hegedűtokot lóbál. Az egyik kúria megnyitott széles udvarán a kézilabda-bajnok­ságra készülnek a gyerekek, de a rögtönzött pálya szélén göndör szőrű malacok túrják a sáros földet. A burkolat nél­küli járdán kerékpárok su­hannak és mögöttük néhány jóképű menyecske bukkan fel, amint nagy targoncákon tolja haza a péktől a frissen sült óriási házi kenyereket. A friss kenyér illata életöröm­mel tölti meg a még mindig csípős tavaszi levegőt. Mintha ettől az illattól borult volna nagybirtelen virágba a kö­zelben egy terebélyes mandu­lafa is. A kép így idillikus, tele van Színnel, derűvel, szinte kiált a festő ecsetje után. De mögöt­te a valóság sokkal szürkébb. Abony valahogy megállt, Valahogy egyhelyben topog a Cegléd1—szolnoki fővonal és az aszfaltos autóút mentén. Népének túlnyomó része a földből, a nagyszerű humusz­ból éh Egyénileg gazdálkodik a felparcellázott latifundiu­mokon, vagy a termelőszövet­kezetekben hasznosítja tudá­sát, szorgalmát, munkabírá­sát A tanácsháza folyosóin plakátok hirdetik, hogy ki milyen eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Az így közhírré tett eredmények nagyon örvendetesek. A leg­több paraszt az egyénileg gazdálkodó is, a termelőszö­vetkezet tagi a is, megközelí­tette vagy elhagyta a negyven­ezer forintos évi jövedelmet. A községnek közel húszezer lakója van. Kétezer belőle csak a hét végén abonyi, hét­közben másutt keresi meg a kenyerét, kubiikolással — a békésiek után az abonyi ku­bikusok a legkeresettebbek emberemlékezet óta — az épí­tőiparban, vagy valamelyik tá­voli gyárban. Mert Abonyban egyetlen gyár sincs, még na­gyobbacska üzemre sem akad a látogató. — Ez a legnagyobb bajunk — mondja Szűcs László, a köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságának fiatal, tevékeny tit­kára aki ez idő szerint vezeti a község ügyeit, mivel a vb- elnöki tisztsége betöltetlen. — Ha gyárunk lenne, minden abonyi itt találhatná meg a kenyerét, A másik bajunk az, hogy a nőknek nem tudunk munkát biztosítani. Kísérle­teztünk már háziipari szövetkezettel, az ügyeskezű abonyi asszonyok és lányok szőnyegeit, kézi­munkáit, ruháit nem győzték dicsérni a szakértők, de a nyersanyag-gondok miatt meg­akadtunk. — Ha konzervgyárunk! len­ne — mondják az abonyiak —, könnyen legyőznénk akár a nagykőrösi paprikát vagy a kecskeméti barackot is. Néhány évig nagy remény­kedések színesítették az abo­nyiak álmát. Megkezdődött az olajkutatás és úgy volt, hogy a kutatómunka központja Abony lesz. De nem volt sze­rencséjük. Az olajkülönít­mény egy szép napon felkere­kedett és másutt ütötte föl a főhadiszállását. A próbafúrá­sokat is másutt végezték. Pe­dig Abony alatt is kell lenni olajnak. Legalább is így gon­dolják Abonyban. Az áldozatkészség körül nincs hiba. A községi tanács jó szívvel szavazza meg a köz- ségfe.ilesztés költségeit. Gyö­nyörű strandot építettek az egyik földesúri kastély park­jában. Eddig már több mint nyolcszáaeaar forintot költöt­tek rá, de még ráköltenek több mint egymilliót, mert okvetlenül kell hozzá egy bővizű, igen mély artézi kút is. A Hazafias Népfront igen aktív Abonyban, kezdeménye­zésére szavazta meg a ta­nács a strandépítés költségeit. — Üt járda, világítás, víz — mondják Abonyban arra a kérdésre, hogy mire lenne a legsürgősebb szükség. A húsz százalékos községfejlesztési hozzájárulásból ebben az év­ben 4700 négyzetméter betonjárdát építenek, huszonegy utcában szerelik fel a közvilágítást, hatszázezer forintot szántak egy négyszáz- hatszáz méter mélységű új artézi kút fúrására. Elhatá­rozták azt is, hogy százhúsz­ezer forint költséggel tűzoltó­autót vásárolnak, mert most csak egy lófogatú motorfecs­kendője van a községnek, ez pedig édeskevés a huszonhét- ezer holdas községi területre. A tűzoltóautót a nagyon po­ros utcák locsolására is fel­használnák. Rövidesen gimnáziuma is lesz Abonynak. A község adott hozzá szép kétemeletes épületet, amely némi átalakí­tással nagyon alkalmas lesz az egyelőre három osztállyal megnyíló gimnázium számá­ra. A húsellátás körül Abony­ban is bajok vannak. Heten­ként csak egyszer kaphat húst, akkor is mindössze öt és fél mázsát — Ha vá góhídunk lenne — sóhajt az egyik húsbolt veze­tője —. vagyis ha működő vá­góhídiunk lenne, mindjárt ja­vulna a helyzet. De az abonyi vágóhíd nem korszerű. Más- félmillió forint kellene egy új vágóhíd létesítéséhez, de ebben már konzervgyártásra is berendezkedhetnének. Akármerről közelítjük meg a kérdést, mindig beleütkö­zünk a refrénbe: gyár vagy üzem kellene. Néhány füstöl­gő gyárkémény Abony két ősrégi tornya mellé. Egy-két szép. modern konzervgyár vagy üzem bizonyosan elindí­taná a fejlődés útján ezt az életerőtől duzzadó nagy köz­séget. Magyar László Több emberséget öten álltunk a dömsödi autóbusz megállójánál ápri­lis 7-én, este háromnegyed 8- kor és vártuk a bajai autó­buszt. A busz jött. Igaz, hogy nehezen, de felfértünk volna A vezető — nyilván, mert így volt kényelmesebb — meg sem állt, a kalauz is csak annyit kiabált ki: Megtelt, megyünk tovább! Máskor két autóbusz jött, ma csak egy. XJgy hiszem, a busznak fel kellett volna minket vennie Ha az a kis jóakarat meglett volna. Ha csak annyit szól ki a kalauz, hogy ne várjunk, nem jön másik autóbusz, úgy ki~ mehettünk volna a helyi au­tóbusszal 20 óra 5 perckor a vonathoz. Vártuk a második autóbuszt, úgy gondoltuk, ha nem figyelmeztettek arra. hogy nem jön, akkor bizto­san befut. Fél kilenckor, ami­kor se busz, se vonat nem volt már, ott álltunk bosszankodva az országúton. Kicsit tanács­talanul is. Vadászhattunk egy jóindulatú sofőrre, aki meg­szán minket és felvesz. Több emberséget várunk az autóbusz személyzetétől> Kovács József tanár Nagy uránlelőhelyek Indiában % India urán és thorium lelő­helyei közel 30 000 tonna uránércet és 500 000 tonna thoriumot tartalmaznak. Ezt a rendkívüli bejelentést Nehrú miniszterelnök tette a központi parlament ülésén, V. C. Keshva Rao képviselő kérdésére. Nehru elmondta, hogy nem­régen Bihar tartományban olyan hatalmas urán és tho­rium rétegekre akadtak, ame­lyek az ország urán- és tho- rium-érc tartalékának felét rejtik méhükben. Udvaros juhtartási mozgalom a godolloi jarasban „Udvaros” juhtartási mozgalom indult a gödöllői járás­ban. Célja, hogy minden gazda udvarában legalább két juhot tenyésszenek. így akarják hasznosítani azt a több mint ezer holdnyi szakadékos, vízmosásos legelőt, ami juhok tartására kiválóan alkalmas, de most alig hajt valami hasznot. A moz­galom különösen Kistarcsán népszerű, ahol már sok gazda elhatározta, hogy juhtenyésztő szakcsoportba tömörül. A le­gelőn a maguk erejéből építenek juhhodályt és kis tejfeldol­gozó üzemet is. ÚTTÖRŐ EREDMÉNYEK ÉS GONDOK Az Úttörő Mozgalom a dabasi já­rásban is nagyon mélyről in­dult az ellenforradalom leve­rése után. Az elejtett zászlót azonban ismét felemeltük, a dabasi járás életében kitöröl­hetetlen színfolt a vörös nyak- kendős úttörők négy-ötezres tábora. Szervezeteinkben pezsgő élet uralkodik. Rendszeresen foly­nak az úttörő-próbák, színe­sek, elevenek az őrsi össze­jövetelek. A próba anyagának gyakorlása végett csapataink akadályversenyeket, szavaló­versenyeket, hanglemez-este­ket rendeznek. Törvényünk egyik pontjának gyakorlásá­ra (Az úttörő mindig igazat mond és igazságosan cselek­szik) csapataink Becsület­boltot” létesítettek, amely révén a pajtások önkiszolgáló alapon, pénztáros nélkül friss süteményhez, a legfontosabb úttörő- és iskolai eszközök­höz juthatnak. Az elmúlt télen majdnem minden csapat rendezett mű­soros esteket, teadélutánokat, álarcos táncmulatságokat. Az egész járás pajtásai részére szervezett álarcosbálunkon megmutatták a fiatalok, ho­gyan kell úttörő módon szó­rakozni, viselkedni. Csapataink nem feledkeznek meg patronáló szerveikről sem; kedves ajándékokkal, jó kultúrműsorokkal igyekeznek viszonozni a magyar, vala­mint a szovjet honvédségi alakulatoknak eddigi segít­ségét. Nincs olyan csapat járá­sunkban, amelyik ne készül- £ ne a nyári táborozásra. Va- ! lamennyi pajtás — ha csak f pár napra is — részt akar | venni a nagy eseményen. Az | őrsi foglalkozások is ennek I jegyében folynak. Már most I ismerkednek a számításba I vett táborhely földrajzával, | növényzetével, állatvilágával. | Ezt segítik azok a levelezések, 1 amelyeket a pajtások foly- I tatnak a környékbeli úttö- 1 rőkkel. A legnagyobb készü- I lődés természetesen a járási | központi táborozásra irányul, | amelynek helye a Bükk-hegv | ség egyik kies vidéke lesz. | A csapatok igyekeznek egy- § más között is kialakítani a | szoros baráti kapcsolatot. Az | ócsai úttörők például rend- ! szeresen eljárnak Sári köz- ' ségbe és segítik az ottani paj­tások munkáját. A kölcsönös Ez a büdös macska megint megette a halat ■CfJJUn.&súttJkáz, 3-radalatnA^—9 KICSIK és NAGYOK megismerést és barátkozást elősegítette a járás úttörőlap­ja, a Harsona, amelynek ha­sábjain a pajtások beszámol­nak csapatuk életéről, sike­reikről vagy segítséget kér­nek problémáik megoldásá­hoz. Sajnos azonban nemcsak eredményeink vannak, hanem gondjaink is. Mindenekelőtt az, hogy a csapatvezetők ke­vés segítséget kapnak, főleg szervező testületeinktől. Mun­kánkat hátráltatja, hogy sok csapatunk helyiséghiánnyal küszködik. Több helyütt hiányzik az úttörőfelszerelés. Ezúton kérjük az illetékes ta­nácsokat: legyenek segítsé­günkre nehézségeink legyőzé­sében. Néhány szót a csapatokra váró társadalmi feladatokról is. Pajtásaink kutassák fel és is­mertessék falujuk történel­mét, mutassák be annak szo­cialista fejlődését. Aktívan kapcsolódjanak be községük mindennapi életébe, szemé­lyes érdeklődésükkel keltse­nek nagyobb megbecsülést a mezőgazdasági munka iránt. Ismerjék meg és népszerűsít­sék a fejlett termelési mód­szerekkel dolgozó szocialista gazdaságokat, a szövetkezés előnyeit. Végezzenek a pajtá­sok falujukat segítő társadal­mi munkát. Mindez benne foglaltatik az úttörő-életet sza­bályozó törvény 12. pontjá­ban, ennek révén nevelődnek pajtásaink szocialista szelle­mű, hasznos állampolgárokká. Schenk Lajos, a dabasi járás úttörő­titkára. B elgrad, 1943 ... A GESTA­PO revolveres detektiv- jei már elállották az átjáró­ház kijáratait, míg egy másik csoport átkutatja a lakásokat. Paul, az ellenállási mozgalom egyik tagja, rövid utcai harc után ide menekült be, de nem juthat tovább, elfogatása elő­reláthatóan csak percek kér­dése ... A film meséje rendkívül izgalmas, sőt időnként túlzot­tan fojtott légkörben játszó­dik. A cselekmény időben mindössze néhány órára, tér­ben pedig nagyrészt két lakó­szobára korlátozódik. Itt él egy belgrádi polgár, gyűlöli ő is, mint minden becsületes ember, a német megszállókat, viszont félti két gyermekét és így megretten, amikor Paul, az ellenálló —, akit egyébként is ismer — nála keres mene­déket ... Bár szíve együtt do­bog a fiatalemberrel, de a gyerekek miatt még sem fo­gadhatja be... Paul azonban a sors, illetve az egyik gyer­mek, a tízéves Atsa hősiessé­ge folytán mégis a lakásban marad, kénytelen a kisfiút követni, mert a lépcsőházban már rendőrök vannak... Következik a félelmetes éj­szaka, amelynek minden órá­ja, talán minden perce előre nem látható fordulatot, izgal­mat rejteget. A házigazda csak később értesül fia bátor cselekedetéről, most már 6 sem bánja Paul bújtatását, egyre hősiesebben viselkedik. sőt a későbbiek folyamán éle­tével fizet a végzetes éjsza­káért. Bár a film tragédiával vég­ződik, annak történetén ke­resztül megérezzük az egysze­rű jugoszláv polgárok érzel­meit, akik szivvel-lélekkel se­gítették a partizánok önfelál­dozó harcát. Az ellenállási mozgalomban a fiatal gyer­mekek is részt vettek, mint ahogy e filmben is igen sike­resen szerepel egy tízével fiúcska. A forgatókönyvet Mtodrag Djurdjevics irta, a darab ren­dezője Vladimir Pogacsics. El­sősorban az ő érdemük, hogy számos partizánfilm után it- mét újat és érdekeset tudtak alkotni. Mindkettőjük hibája azonban, hogy az izgalmakat kissé túlméretezték. Mint min­denből, talán az izgalomból ts megárt a sok, valamivel ke­vesebb, de alaposabban kidol­gozott fordulat, hatásosabb lett volna. A szereplők mindegyike jól oldotta meg feladatát, a gyer­mekfőszereplő kitűnő játéka elsősorban a rendezést dicsért Különös dicséret illeti meg a film operatőrjét, Alexander Sekulovicsot, akinek érdekes képei, valamint Bóján Ada- micsnak stílusos zenéje hatá­sos kellékei az izgalmas da­rabnak. Fenyves Imre (7 ILMHtRADÓ .....................mim..... U J RÖVID JÁTÉKFILM ké­szül a Hunnia Filmstúdióban Aranybalta címmel. Főszere­peit Makláry Zoltán és Egri István játsszák. A kisfiún egy öreg kanászról szól, aki fiával együtt nem akar belépni a ter­melőszövetkezetbe, ahol azon­ban úgy emlegetik, mint a leg­jobb kanászt. Végül mégis a közösség tagja lesz. RÉVÉSZ GYÖRGY rendező megkezdte Pesten történt című új filmjének forgatását. Fősze­replői: Latabár Kálmán, T61- nay Klári, Ruttkai Éva, Gor­don Zsuzsa és Rozsos István. CSŐDBE JUTOTT Olaszor­szág legrégibb filmvállalata, az 1906-ban alapított Cines Film­gyár. A filmvállalat az elmúlt gazdasági évet másfél milliárd ráfizetéssel zárta. HAMBURGBAN bemutatták a Don Quijote című szovjet filmet. Az ünnepi vetítésen megjelentek a film főszereplői és a rendező is. A GRÚZ MŰVÉSZETI HÉT alkalmából új grúz játékfilmek kerülnek bemutatásra Moszk­vában. EGY az Oscar-dijas filmszí­nésznők közül; Dorothy Ma­lone. AZ ÉDES KISLÁNY a címe annak az új amerikai filmnek, amelynek főszerepét a bájos Sandra Dee alakítja. HOLLYWOODBAN kiosztot­ták az 1958. évi Oscar-díjaikat. Az év legjobb filmje, az ame­rikai Híd a Kwai folyó felett* hét díjat nyert. A legjobb kül­földi film díját Fellini Cabiria éjszakái című filmje kapta. JÚLIUSBAN ismét megren­dezik Genovában a táncfilmek fesztiválját. Eddig tizenkét or- szag nevezett, köztük a Szov­jetunió. A SZOVJETUNIÓBAN a következő nyugatnémet filme­ket mutatják be: Naplemente előtt, A madarász, A szerelem harsonásai, Tűzijáték. Ugyan­akkor Nyugat-Németországban több szovjet filmet tűznek rö­videsen a mozik műsorára. A Don Quijote, a Csendes Don I, A negyvenegyedik és a Karne­váli éjszaka kerül a közönség elé. AZ OSZTRÁK KORMÁNV „önkéntes ellenőrző bizottsá­got“ hozott létre, amelynek fel­adata az amerikai garagszter- filmek importjának felülvizs­gálása. nélküli jogkezelés Szövet tudósok új gépet szerkesztettek a fogak fájdalom nélküli kezelésére. A közutálatnak örvendő fúrógépet ultra­hang-berendezés helyettesíti, amely megöli a fogideget és ki­veszi a beteg részeket. Az ultrahang-berendezés rezgő hatása köztudomásúan fémek vágására is alkalmas. Ezt a rendkívül' kemény anya­gok porlasztására is megfelelő hatást használják ki a fogak fájdalommentes kezelésére. Eszkimó bánat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents