Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

1958. Április is. szombat etrr MEG kfCiriao Egy hónappal eltolódottá téli takarmányozási időszak: takarékoskodni kell a készletekkel Nemsokára itt lesz György, napja, amikor általában a pásztorok végleg ki szokták csapni a telelő jószágot a le­gelőkre. Az idén azonban csak a füvek kopasz torzsáit találnák, meg a zsenge, kis zöld hajtásokat. Messze van még a rozsosbükköny is', s földben a Lucerna, a bíborhe­re. a szántóföldi zöldtakar­mány is. ' A Földművelésügyi Minisz­térium takarmánygazdálko­dás! főosztályán Sípos János ^főosztályvezető az alábbi tájé­koztatást adta a megkésett ta­vasz okozta nehéz takarmá­nyozási helyzetről. Elmondotta többek között, hogy noha máris körülbelül egy hónappal eltolódott a téli takarmányozási időszak, szá­lastakarmányból, kukoricából még mindig elegendő nagy készletek állnak rendelkezés­re, s csupán a nedvdús takar- mányfélékből és a ' fe­hérjetakarmányokból mu­tatkozik számottevő hiány. Szerencsére az elmúlt évben rekordtermést adtaik a takar? mánytermő területeik. A sok évi átlaignál körülbelül 15—20 százalékkal nagyobb hozamok­ból így most fedezni tudjuk a korai zöldtalkarmány hiányát. A gyökgumós, valamint a si­ló- és zöldtakarmány kiesését némiképp pótolhatják a gaz­daságok és a gazdák sós vagy melaszos vízzel meglo­csolt. majd kissé füllesztett pelyva, széna-, szalma-, szecs­kakeverék adagolásával. Helytelen lenne a jószá­got legelőre engedni ad­dig, amíg a fű magassága el nem éri a 12—15 centi­métert. S akikor is csak egy-egy kisebb szakaszon. A tiprási kártétel ugyanis olyan nagy lehet, hogy nemcsak az évi fűtermélst te­szi tönkre, hanem a fű gyöke­rét is. Óvni kell a jószágot a till korai legeltetéstől azért, is. mert ilyenkor gyakran kapnak úgynevezett fűbeteg­séget. ami nagy kondíciórom­láshoz vezet. A kései tavaszodás, a sze­szélyes. hűvös idő azonban nemcsak kora tavasai tak ar- mánygontíokat okoz, érezteti hatását az egész gazdasági év­ben. A szakemberek szerint például igen tál.arí kosán kell bánni az árpa- és zab­készletekkel, mivel a ve­téssel máris elkéstek. Javasolják továbbá, hogy a takarmány alap megszilárdítá­sa érdekében — a pillangósok vetésterületének bővítésén kí­vül — elsősorban gondoljanak a szójával vagy borsóval ele­gyesen vetett silókukorica termelésére. A tapasztalatok szerint a silókukorica leg­alább kétszer annyi tápértékét ad azonos területről, mint a kukoricacsalamádé, s ha még szójával, borsóval, bükköny­nyel keverik, fehérjében is gazdag, nagy tömegű takar­mányt nyernek. Ahol a kukorica nem fej­lődik jól — a száraz, sü- Ievényes homoktalajokon — ott jó szolgálatot tesz a szójával, borsóval vagy szudáni fűvel elegyesen vetett napraforgó-csala- mádé. Még egy tapasztalat a múlt évről. A csapadékos 1957-es esztendő megmutatta, hogy a takarmányokat nagyobb gond­dal kell betakarítani, tartósí­tani és tárolni, mert a ter­més tápértékének körülbelül 30—40 százaléka — s benne igen sok fehérje — kárba- ment a penészesed és. a levél- pergés. a kiiúgosodás, vala­mint a szállítás és a kazalozási veszteségek folytán. A takarmány tartósítási módok közül a silózás őr­zi meg legteljesebben a ta­karmányok tápértékét. A tudományos megállapítások szerint silózással a körülbelül 30—40 százalékos veszteségek — az erjesztés! veszteségeket is beleértve — 10—15 száza­lékra szállíthatók le. Külö­nösen nagy tömeget adó. s ne­hezen szárítható első kaszálá­sa takarmány félék sdlózása ajánlatos. A szakemberek szá­mításai szerint a silóépítés költségei, a takarmányok táp- értékének teljesebb megőrzé­se révén, már az első eszten­dőben visszatérőinek. \r, atomóra A rádiómérnökök nemrégi­ben New Yorkban tartott ta­nácskozásán két tudós egy író- gépnagyságú atomórát muta­tott be, amely száz évenként mindössze egy másodperccel tér el a pontos időtől. Egyéni és országos érdek A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: i:$. 40. 71. 77. 80 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó 16. játékheté­nek sorsolását pénteken Tatabányán a Népházban tartotta meg. A sorsolásra 3 649 503 szelvény érkezett be. Egy osztály­ra 1 368 563 forint nyeremény jut. A szokásos technikai elő­készületek után a következő számokat húzták ki: 13, 49. 71. 77, 80. ______________________ A CSERE MEGOLDANÁ A félresikerült rendezés kö­vetkeztében egy furcsa körül­mény régóta gondot okoz a pilisszcntivániaknaH. Az isko­lával szemben van az italbolt. A nebulók az ablakból az „apák boltjába” látnak. Hogy odalátnak, ez egyma­gában még nem lenne nagy baj. De amit néha látnak, az egyáltalán nem használ nekik. Mert elég gyakran előfordul, hogy magukról megfeledke­zett emberek hangoskodnak cs nem valami épületes dolgo­kat művelnek. A községi tanács illetékes helyen kérte, hogy cseréljék fel az italboltot és a népbol­tot. Ezzel egycsapásra megol­danák a község nagy gondját. Megoldanák —, de az intézke­dés egyre késik. Késik, mert — amint mondják — bizonyos mennyiségű pénz kell hozzá. Késhet-e emiatt egy ilyen fontos Intézkedés? Mi úgy gon­doljuk, hogy a gyerekek egész­séges, zavartalan nevelése ér­dekében még az anyagi áldo­zatot ser« szabad sajnálni. ÍRÓGÉP vakok számára j ^«iiiiiiiiiiiiiiiiHminmiimiiiiiimiiiiiitiiHiiiMiiiiiiiiiiHmiiiMiimiiiiimiiiiiiiiiiiniiiiifiiiimimimmiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiidi^ Sturóvóban maradt a van dór zászló- A szobi vasútállomás dolgozói évek óta városverseny- f | ben állnak a csehszlovákiai Sturovo vasutasaival. A ver- | | senyértékelést tegnap tartották — ílzobon — kedves ün- 1 | népség keretében. Az amúgy is jó hangulatot fokozta az | | állomás kultúrtermében megtartott rövid műsor, amelyen | I a legnagyobb sikert a helybeli gyermekotthon népszerű 1 | mandolin-zenekara aratta. Ami a verseny kimenetelét illeti, az bizony ezúttal a 1 | sturovóiak győzelmét hozta; így másodszor is hozzájuk | | került a vándorzászló. Meg kell mondanunk, hogy előtte \ § két évig a ' szobiak büszkélkedtek vele! Most azonban f | három perccel a stúrovóiaknak stltérttlt 'jóbb időt élér- f | niük a kocsifordulóban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a versenyzők nem § | egyenlő esélyekkel indultak: Csehszlovákiában 200 percet | 1 engedélyeznek egy kocsifordulóra, míg nálunk csak 160-at. | | A két állomás vezetői most dolgoznak az egyenlő ver- f | senyfeltételek kiírásán. Ha elkészülnek, talán még a zászló is leszokik a „van- 1 | dorlásról”: hosszú időkre Szobon marad... diiiiiiiiiiiHiiHiiiiiiuiuiiiinniiiHiHiiHiiiiiiniiimiiiiiiiiiiHHiuiiiuiHiiiHHiiiiniiiiiiiiiiiuiiiiiiiiniimiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiii)? Újabb tízmillió forintot szavaztak meg a kisipari szövetkezeti tagok lakásépítési hitelére Ivó Vujica jugoszláviai fér­fi, aki maga is vak, a közel­múltban írógépet szerkesztett a vakok számára. Azt mond­ják, vaksága ellenére már ed­dig is számos olyan dolgot al­kotott, amire még a látók is csak nehezen képesek. Leg­utóbb például olyan tökéletes rádióvevőt készített, amely minden, tekintetben felveszi a versenyt a gyári készítmé­nyekkel. Tegnapelőtt az országgyű­lés költségvetési vitájában felszólalt Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter is. aki a mezőgazdaság előtt álló feladatokról beszélt. Többek között a következő­ket mondotta: „A sertéste­nyésztésben meg kell szün­tetni a rendszertelen keresz­tezéseket, javítani a hússer­tés arányát és minél több exportképes sertést kell te­nyészteni”. Beszédéből azért emeltük ki ezt a részletet, mert a mi­nap Tápiógyörgyén jártunk, ugyanerről a problémáról beszélgettünk a község veze­tőivel és dolgozó parasztjai­val. A sertéstenyésztés kér­désében a körültekintő köz­ségi vezetőknek és a többet és jobbat termelni akaró pa­rasztoknak ugyanaz a véle­ményük, mint a földművelés­ügyi miniszternek. „Fehér magyar hússertést akarunk tenyészteni, mert az kifize­tődő” — mondják. Ha igé­nyesebb is, mint a mangali­ca, de gyorsabban fejlődik és nagyobbra nő. Az elgon­dolásuk is megvan a tápió- györgyeieknek a sertéste­nyésztés fellendítésére; csak fehér hússertés apaállatot tartani és ezzel javítani az állományt. Sajnos, a mindennapi gya­korlatban nem olyan egysze­rű a dolog. A hiba ott van, hogy nem mindenki, illetve nem mindegyik szerv látja a feladat fontosságát úgy, mint a földművelésügyi mi­niszter és a tápiógyörgyeiek. Pedig, ha nem talál meghall­gatásra kérésük, nem az or­szág érdekeinek megfelelően, vagyis előre, hanem vissza­felé fejlődik ebben a község­ben a sertésállomány. A tápiógyörgyei gazdák­nak is az a panaszuk, hogy az elmúlt években — a rossz gazdaságpolitika következté­ben — össze-vissza történt a keresztezés, s ma már ott tartanak, hogy vérfertőzés is előfordul, aminek káros ha­tása az állattenyésztésben ismeretes. A község sertés- apaállatállománya soha nem volt még egyöntetű és ezért ma már alig találni fajta­tiszta kocát. Ezt a hibát még csak tetőzi, hogy a nagyszá­mú kocaállományhoz kévé* az apaállat. Régebben hat sertés apa­állata volt a községnek, • számuk a túlzott igénybevé­tel miatt kettőre csökkent. Hónapokig kellett könyörög­niük, amíg egy újabbat — fehér hússertést — kaptak. Igenám, de ha kevés volt a hat, most hogyan lehet elég a három apaállat? Sehogy! így aztán nagyon fura hely­zet állt elő. Bármennyire szigorúan tiltja is a törvény a törzs- könyvezetlen, nem fajtiszta, azaz „zug”-kanok tartását é* az ilyenekkel való búgatást, sokszor előfordul. Sok gazda ugyanis kényszerhelyzetben most nem is tud mást tenni, mint igénybe venni kocái számára az orvosi felügyelet alatt nem álló nemegyszer csökött apaállatokat. Az ő számukra elsősorban az a fontos, hogy malac legyen, s csak másodrendű kérdés, hogy az a malac milyen szár­mazású, vagy milyen takar­mány értékesitő. A gazdák egyéni érdekein túlmenően — s ez napjaink­ban szerencsésen találkozik — állami érdek is a tudatos tenyésztő munka. Ha mind­eddig nem gondoltak erre az illetékesek, úgy most a föld­művelésügyi miniszter sza­vai bizonyára meggyőzik őket, s segítenek a tápiógyör­gyeiek panaszán. Az OKISZ vezetőségének 10/1958. sz. elvi jelentőségű határozata — a termeloáilományú dolgozók termelési költségként elszámolható munkadíjáról A múlt év nyarán a Kisipa­ri Szövetkezet Kölcsönös Biztosító Intézet segítségével a kisipari szövetkezeti tagok körében is megkezdték a la­kásépítési hitelakciót. Ugyan­Budapest-Hegyssí: alom között már közlekednek a korszerű, új vasúti személykocsik [Iliién az esztendőben 70 új helyiforgalmú személykocsit állítanak forgalomba Jelentős eredményeket értek el kisipari szövetkezeteink az elmúlt évek folyamán. Sok he­lyén központosított üzemet lé­tesítettek a szétaprózott műhe­lyek helyében. Ezzel megterem­tették a termelékenység foko­zásának egyik legfontosabb feltételét. A szövetkezetek többsége gazdaságilag megerő­södött és emelkedett műszaki színvonaluk is. Mindezek ellenére a terme­lési eredmények mellett nem érvényesült kellően a szocia­lista elosztás elve. Ez bérfe­szültséget is eredményezett, ami különösen az ellenforra­dalmat követő időszakban volt érezhető. Ezt tapasztalhattuk az állami és a szövetkezeti ipar között, de a szövetkezeti iparon belül is. A 10/1958. számú határozat egységesen megállapítja az egyes szakmákra érvénye­síthető munkadíjakat. Ez­által a szocialista elosztás elvét igyekszik érvényre juttatni. Korábban negyedévenként határozták meg a termelői béralaptervet. Ez a módszer nem volt elég rugalmas. Nem tudta követni a szövetkezetek életében bekövetkezett válto­A Budapest környékén lakó, de a fővárosi üzemekben dol­gozó munkások évek óta pa­naszkodnak, hogy az úgyneve­zet'. muinkásvonatokon nagyon korszerűtlen személykocsikat járat a MÁV. Volt idő, amikor tehervagonokból átalakított kocsik közlekedtek, amelyeket nem lehetett megfelelően fű­teni, s ezekben igen kényel­metlen volt az utazás. A MÁV természetesen igye­kezett segíteni ezen a helyze­ten, sokat azonban nem tehe­tett, mert nem volt elegendő személykocsi. A népgazdaság ebben az esztendőben jelentős ösz- szeget juttat a vasútnak személykocsik építésére. Több éves kísérlet után sike­tült olyan kocsitípust kialakí­tani, amely a helyi forgalom­ban — elsősorban a munkás- vonatoknál — kitűnően bevá­lik. Az új kocsik négytenge­lyesek, nagyobb rázódás nél­kül közlekednek, mind a két oldalon négy-négy ajtó van, tehát az utasak gyorsan száll­hatnak le, s fel. Az üléseket is úgy alakí­tották, hogy a kora haj­nalban, illetve késő éjjel utazó dolgozók a vonaton is pihenhetnek. A mosdóberendezés minden kívánalmaknak megfelel, mes­terséges szellőzőberendezés is van a kocsiban, télen meleg, nyáron rcdig hideg levegőt fuvatnak a kocsikba, tehát a dohányfüstöt gyorsan eltávo­líthatják. Az új kocsi mintapéldánya már korábban elkészült, a fu­tópróbán azonban még kisebb hibákat találtak, ezért átalakí­tásra visszaküldték a gyárba. Az újonnan készített három á" kocsi már a menetrend szerin-1 ti vonatokon közlekedik, még- | pedig Budapest és Hegyesha-f lom között. Az utasok nagy elismerés- 1 sei nyilatkoznak ezekről a I személykocsikról. Amiirjt tíz elkészül, vonalot ál-| lítanak össze belőlük, amely al Budapest környéki munkásjó-1 ratokon közlekedik. A tervek szerint kipróbál- | ják az új kocsikat a balatoni; forgalomban is, mert ha a tá-§ volsági szerelvényeken bevál-f nak, akkor jövőre a tervezett-1 nél több készül belőlük. Az| elgondolás szerint az idén ősz-1 szesen 70 új kocsi készül, ame-| lyeket a nagy ipari centrumoki közelében állítanak forgalom-i ha. s olyan feltételekkel, mint az OTP-kölcsön, 20 millió forin­tot adlak erre a célra. Ezt az akciót is az OTP bonyolítja le. A tavaly megszavazott összeg már fogytán van és miután még sokan szeretné­nek hitelt felvenni, az inté­zet újabb tízmillió forintot juttat a lakásépítőknek. Most állapítják meg megyénként az I igényeket és eszerint, vala­mint a szövetkezeti tagok lét­száma alapján osztják el a pénzt. Az OTP-fiókok két héten belül ezt az összeget is a szövetkezeti tagok rendel­kezésére bocsátják. Eddig mintegy 600—700-an vannak azok, akik ilyen hitel segítségévei építenek családi otthon. Az intézet vezetői úgy számítják, hogy a jövő évtől a visszafizetéseket to­vábbi hitelek nyújtására for­dítják. Ez az összeg évi más­fél millió forint körül lesz. zásokat, amelyek a termelés­ben és a szakmai összetételben következtek be. °r A béralaptervet felülről ha­tározták meg. Ez és a már említett okok, például béralap- túllépés esetén, de egyébként is sok felesleges bosszúságot okoztak. Az OKISZ határozata a termelői költségként elszámol­ható munkadíj alapján hatá­rozza meg a termelők béralap­tervét. Ennek gyakorlati alkal­mazását nem fejűiről, hanem a szövetkezet iparági és szak­mai összetételétől függően ha­tározzák meg. E számítási módszer jól al­kalmazkodik a szövetkeze­tek mindenkori helyzeté­hez és nem jelent felesle­ges megkötöttségeket. Az új módszerrel könnyeb­ben , megvalósíthatók az új termelési feladatok. Ugyanis, ha valamilyen feladat megol­dásához magasabb képzettségű dolgozókat kell foglalkoztatni, ezt nem gátolja a régi meg­kötöttség a béralapon keresz­tül. Nagy jelentőségű az emlí­tett határozat azért is, mert közelebb hozza egymáshoz az állami és a szövetkezeti ipar dolgozóit, ugyanakkor kiküszö­böli a szövetkezetek között meglevő béraránytalanságokat is. Az óradíjak mértékét ipar­áganként, ezen belül pedig szakképesítés szerint hatá­rozták meg. Ez az egyes szakmákban kifejtett mun­ka értékelését tükrözi. Ez­által szünteti meg az egyenlősdit ez a határozat. Akkor látjuk a különbséget igazán, ha összehasonlítjuk j egymással a szakképzettségben j eltérő dolgozókat foglalkoztató j szövetkezeteket. Nyilvánvaló, i hogy az új módszer a túlsúly- j ban szakiparosokat foglalkoz- j tató szövetkezetekben nyújt I nagyobb kereseti lehetősége­ket. Nagy előnyei ellenére sem tudja azonban teljes egészében felszámolni ez a határozat a kereseti aránytalanságokat, j Mégpedig azért nem, mert a j A megye legifjabb szakácsnője, Hajzlinszki Erzsébet adagolja az ízletes ebédet az abonyi Kossuth Étteremben kifizetendő munkadíj függvé­nye a termelékenységnek. beállási százalék csak olyan mértékben állapítható még, amely nem veszélyezteti a szö­vetkezet rentabilitását. Sok szövetkezetnél a 0 százalék meghatározása (óradíj alsó ha­tár) is keresetemelkedéssel jár. Ezt csak úgy tudja munkadíj- fcént elszámolni a szövetkezet, ha megfelelő arányban (bizo­nyos százalékkal) növelni fog­ja termelékenységét. Lényegében — amint, már említettük — a termelési költ­ségként elszámolható munka­díj képezi a szövetkezet bér­tervét. Ezzel kapcsolatban megkérdezhetné valaki: a szö­vetkezet hogyan hozza össz­hangba bérezését a rendelke­zésre álló béralappal? Ott, ahol a teljesítmény mérhető, továbbra is tel­jesítménybérben kell dol­gozni. Az időbérre való átállás visz- szalépést jelentene, csökken­tené a termelékenységet. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert sokan úgy vélik, hogy a határozat szerinti óradíj szük­ségszerűen maga után vonja s dolgozó órabéres munkadíj- elszámolását. A szövetkezetek a KISZÖV- töl megkapják az úgynevezett beállási százalékot. Ez nem más. mint az órabér alsó hatá­ra. hozzáadva az alsó és felső határ közötti összeg beállási százalékkal való szorzata. A határozat szerinti bérkeret ki­számítása után válik látható­vá. milyen változás történt a bérkeretben. . Ettől függően kell majd a teljesítménybére­ket (darabbérek) átalakítani. Az OKISZ vezetőségének határozata fontos lépés a szövetkezetek szocialista fejlődésében. Látihatjuk, hogy sok olyan hi­bát igyekszik kijavítani, me­lyek bántották a dolgozók igazságérzetét. Joggal számí­tunk tehát arra, hogy szövet­kezeti dolgozók és vezetők egyaránt messzemenő segítsé­get nyújtanak a határozat he-: lyes végrehajtásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents