Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-11 / 59. szám
1958. MÁRCIUS 11. KEDD mxi Bit V'/C irlap Tanácskoznak a földművesszövetkezetek tagjai Takarékossági mozgalom O lyan hír érkezett szerkesztőségünkbe, amelyet érdemes kommentálni és néhány megjegyzést fűzni hozzá. Megyénkben megalakult a kilencedik takarékszövetkezet. A földművesszövetkezetek tagjai, egyszerű dolgozó parasztok szövetkeztek, hogy segítsenek egymáson és önmagukon. A megtakarított pénzüket takarékba rakják, hogy az kamatozzon, s amikor szükségük van rá, kivehessék pénzüket... Takarékossági mozgalom — a takarékszövetkezet. Régi hagyomány már ez falun, a múltban inkább a nagygazdák szövetkezése volt és kevés segítséget nyújtott a kisembereknek. Az utóbbi 5—G esztendőben helytelen szemlélet következtében a felszabadulás után alakult takarékszövetkezetek megszűntek. Pedig az élet azt bizonyította, hogy azok hasznosak voltak. Ezért üdvözöljük örömmel, hogy a földművesszövetkezetek keretében újra sorra alakulnak a takarékszövetkezetek, amelyek hozzájárulnak a családi otthonok békességének a kialakításához, a mezőgazdasági termelés fokozásához. A múlt évben még csak hat takarékszövetkezet működött a megyében, ez évben három új alakult Pilisvörösváron, Solymáron és Nagymaroson, az új takarékszövetkezeteknek 473 tagja van. A megyében a takarékszövetkezeti tagság ezerötszázra növekedett. A takarékszövetkezetek tagjai 160 ezer forint értékű részjegyet vásároltak. A tagok készpénz betétállománya március 1-ig meghaladta a 600 ezer forintot. Ez év első két hónapjában a tagok 240 ezer forint betétet helyeztek el a takarékszövetkezetben. Nemcsak megtakarított pénzüket helyezik el a tagok a takarékban. hanem kölcsönt is kérnek. Ez év első két hónapjában 269 tag kapott kölcsönt, 365 ezer forint értékben. Mindez a bizalom, a nyugodt légkör biztos jele. Az emberek nemcsak a mának, hanem a holnapnak, a jövőnek is élnek. Bíznak társadalmunkban, szocializmust építő jövőnkben — ezért vesznek részt a takarékossági mozgalomban. Egyre több községből kapunk hirt: mozgolódnak a dolgozó parasztok, érdeklődnek a takarékszövetkezetek iránt. Rövidesen Tápiószelén, Kemencén és Szigetszentmiklóson alakítanak a gazdák takarék- szövetkezeteket. Az előkészi- tő munkák már megkezdődtek, s néhány héten belül hivatalosan is kimondják megalaku- lásukat. A szövetkező, jövőjükben bizó dolgozó parasztoknak, falusiaknak szívből kívánjuk, hogy mozgalmuk sikeres legyen. (g. s.) Taggyűléseket, közgyűléseket és küldöttgyűléseket tartanak megyénk földművesszövetkeze teinek tagjai a SZÖ- VOSZ IV. kongresszusán elfogadott új alapszabálynak megfelelően. A szokásos évi beszámolóhoz egy új feladat járul ezekben a napokban, a vezetőségek újjáválasztása. A tapasztalatok szerint élénkek, látogatottak ezek az oly fontos értekezletek, tanácskozások. Váckisújfalu földművesszövetkezeti tagjai taggyűlést tartottak, mivel a község a Galgamácsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozik. A község 292 földművesszövetkezeti tagja 17 200 forintot fizetett be részjegyalapra. A kis község vegyesboltja 1957-ben mintegy 700 ezer forint értékű árut adott el, az italboltban kétszázezer forintot költöttek a lakosok. A felvásárló telep forgalma is kicsiny volt, alig félszázezer forint. A taggyűlés elégedetlen volt a község áruellátásával, mert tavaly sokszor hiányzott a sör és a szikvíz. Bírálták a boltosokat, mert a vegyesboltban az év végi leltározáskor 4200 forint hiány volt. míg az italboltban is hasonló összegű. Igaz, a hiányok megtérültek, de maga a hiány ténye mégiscsak fennáll. Az anyaszövetkezet nem gazdálkodott rosszul Galgamácsán. 1957-ben a földművesszövetkezet 10 millió 600 ezer forintot forgalmazott, s a tiszta nyereség éppen 200 ezer forint. Az elért nyereségből a tagok 30 ezer forint összegű visszatérítést kapnak. A váckisujfalui szövetkezeti tagok közül sokan felszólaltak a taggyűlésen. Több hozzászólás után egyhangúlag megszavazták. hogy az idén létre kell hozni a földművesszövetkezet szeszfőzdéjét. A taggyűlés részvevői lemondtak vásárlási- értékesítési visszatérítésükről és a befizetett részjegyek utáni osztalékukról, s annak összegét felajánlották a szeszfőzde létesítésére. Ezenkívül társadalmi munkát is ajánlottak fel sok száz forint értékben. Határozatot hozott a taggyűlés abban is, hogy a gazdák kérésére mielőbb megalakítják a tejszövetkezetet. Főleg a mezőgazdasági termelés problémáival foglalkoztak a szobi járásban a taggyűlések, melyek Kemencén, Ipolydamásdon, Vámos- mikolán egyaránt határozat- képesek voltak. Kemencén erősen bírálták a földművesszövetkezet vezetőségét és dolgozóit. Ugyanis mind a vegyesboltoknál. mind a húsboltoknál tapasztalták a község lakosai, hogy egyes cikkeket, árukat pult alól árusítottak. Monoron, Ecseren, Maglódon és Úriban mindenütt határozatképes volt a földművesszövetkezet taggyűlése. Úriban volt aktív a taggyűlés. ahol a 465 földművesszövetkezeti tagból 320 megjelent. Itt arról beszéltek sokat, hogy szükség lenne tüzelőtelepre és cukrászdára, ezt szinte az egész község kéri. Maglódon a mező- gazdasági üzemág létrehozásáról. és a szakcsoportok fejlesztéséről vitatkoztak sokat. Mo- noron a megjelent csaknem 600 szövetkezeti tag a szakcsoportok fejlesztéséről és a szövetkezet saját hizlaldájáról beszélt legtöbbet. Általában minden községben foglalkoztak az áruellátás helyzetével, politikai kérdésekkel és egyes helyeken, mint Ecseten is, már a felvásárlásról is érdeklődtek a tagok és javasolták, időben javítsák ki a tavaly tapasztalt hibákat, s az idén fennakadás nélkül vásárolják fel a megtermelt árukat. A szövetkezeti gyógynövényfeivásárlók a napokban értekezletet tartottak. Mint látható, nagy érdeklődéssel szemlélik a bemutatott megszárított gyógynövényeket, amelyek mindegyikéből hasznos orvosság készül Dömsódön 600 földművesszövetkezeti tag vett részt a taggyűlésen és 25 felszólaló tette szóvá az áruellátás hibáit, s mindannyian keveselték a vásárlási visszatérítés összegét. Tőkölön újra, most már komoly formában beszéltek arról, hogy a községben önálló földművesszövetkeze- tet alakítanak. Egyedül Szigethalom községben kellett elhalasztani a taggyűlést, mert a tagok nem jelentek meg. Jó jövedelmet biztosít a selyemhernyó tenyésztés Az elmúlt években sokan megkedvelték megyénkben a selyemhernyótenyésztést. Mellékfoglalkozásként űzheti bárki, nem köti le hosszú időre a vele foglalkozót. Különösen az öregek, a nyugdíjasok, de a fiatal diákok számára is kifizető foglalkozás a selyemherSegítjük a méhészeti szakcsoportot... Február 18-án lapunkban közöltük Bújna Vilmos méhész szakcsoport elnökének levelét, amelyben a levélíró bírálja Mészáros Andrást, a Ráckeve és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatóságának elnökét. A napokban levelet kaptunk Mészáros elvtárstól, amelyben vitába száll Bújna megjegyzéseivel és jegyzőkönyvi idézetekkel bizonyítja, hogy a földművesszövetkezet mindenben segített a méhészeti szakcsoportnak. A többi között ezt írja: „A levélíró sérelmezi, hogy február 2-án tartott közgyűlésen nem vettem részt. Sajnos, családomban bekövetkezett súlyos betegség akadályozott meg ebben, viszont gondoskodtam arról, hogy igazgatóságunk a közgyűlésen képviseltesse magát.“ A továbbiakban Mészáros elvtárs vitába száll Bújna Vilmos levelének azzal a részével, amely szerint „lehetséges, hogy az igazgatóság talán nem is tudja, hogy létezünk“ ... „Hogyne tudnánk a szakcsoport létezéséről — írja Mészáros elv társ —, amikor a méhész szakcsoport részére tartott szakelőadások díjait rendesen folyósítottuk, a szakcsoport részére a kaptár építéséhez szükséges faanyagot, bádog fddőlemezt. beszereztük...:' Azért adtunk helyt Mészáros András elvtárs levelének, mert meggyőződtünk róla, hogy a földművesszövetkezet valóban segíti a méhész szakcsoportot. Ez a levél egyben azt is mutatja, hogy a levélírók, akik szerkesztőségünkhöz fordulnak, alaposan fontolják meg ímivalóikat, hogy az írások nyomán valóban építőmunka alakuljon ki. Elkészült a méhszipókamérő készülék mintapéldánya Az ország méhészei egyre nagyobb gondot fordítanak a méhcsaládok nemesítésére. A legújabb törekvések olyan törzsek továbbnemesítésére irányulnak, amelyekben a dolgozó méhek szipókája a leghosszabb. Hazai viszonyaink között nagy szükség van erre, mivel számtalan Készül a krémeslepény Kiskvnlacházán. Danis János, a megyeszerte híres cukrász egyszerre 10 pléhen süti a pehelykönnyű krémé slap okát olyan tölcséres virágú mézelő növényünk van, amelyekben a nektár olyan mélyen helyezkedik el, hogy a méhek rövid szipókájuk miatt nem tudják hasznosítani. Egyes fejlett méhészetekben máris szép eredményeket értek el, s több ezerre tehető az olyan méhanyák száma, amelyeknek a szipókája az átla- I gos 6,43 milliméterrel szem- ! ben 6,93 milliméter hosszú. | Mivel a nemesítés tenyészki- ! választással történik, a leg- ! nagyobb gondot a méhek szi- ! pókájának mérése okozta. A | mérés alá vett bogárkákat | vagy el kellett kábítani, vagy | pedig ki kellett preparálni ah- | hoz, hogy pontos méréseket | tudjanak végezni rajtuk. Nem- | rég egyik méhész olyan szer- ! kezetet készített, amellyel na- ! ponta több száz méhnek | könnyen meg lehet mérni a I szipókáját, s ezzel leegyszerű- I södik a tovóbbtenyésztésre | szánt törzsek kiválasztása. Ez | a készülék — mivel kezelése 1 nagyon egyszerű — lehetővé | teszi, hogy a nemesítésbe va- ! lamennyi méhész bekapcso- 1lódjon. nyótenyésztés. Ugyanis, aki egy hónap alatt két adag (30 gramm pete) selyemhernyót gondosan felnevel, átlagosan 1500—2000 forint jövedelmet érhet el. Természetes, hogy akik nagyobb gyakorlattal rendelkeznek, azok még nagyobb bevételt mondhatnak magukénak. Már most lehet szerződést Kötni a földművesszövetkezeteknél selyemhernyó tenyésztésére. A szerződés feltételei rendkívül kedvezőek. A selyemhernyót és a tenyésztési papírt díjmentesen bocsátják a tenyésztők rendelkezésére. Kedvezőek a gubó-átvételi árak is. Az első és második osztályú (fonható) selyemgubóért egységesen 32 forint 50 fillért, míg a harmadik osztályú, fonásra nem alkalmas gubókért 5 forintot fizetnek kilónként a termelőknek. A selyemhernyó tenyésztésére alkalmas községek fiataljai helyesen tennék, ha felhasználnák ezt a jó mellékkeresetet biztosító alkalmat. Nyári táborozásra, kerékpárra is jut a gubókért kapott pénzből, ha szorgalmasan tenyészti a hernyókat. Világos választ! rangot viselt, s igazi „vitézid mivoltát bebizonyította az el. lenforradalom alatt is. A maguk által „földrendező bizottságnak” titulált, valójában azonban a termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoportok felszámolására alakult felszámoló bizottságnak volt a tagja. Hogy milyen komolyan vette „hivatását’’, példázza ezt az alábbi kis történet: I A földrendező bizottság gyű- ; lésre hívta össze a község ter- : melőszövetkezetének tagságát. | Megjelent itt Solti István is, I és teli szájjal szórta az átkot a j szövetkezet tagjaira, többek között hazaárulóiknak is nevezte őket Követelte, hogy a tsz tagsága mondja tó a feloszlatást. Az egyik tsz-tag, név szerint Czérók András törvénytelennek minősítette ezt az eljárást, mire Solti tettle- g ességhez akart folyamodni. Ide tartozik az is. hogy még az ellenforradalom leverése után is zászlóvivője volt a szövetkezetellenes mozgalomnak. Sőt, ml több, manapság is gyűlöli és megveti azokat, akik tsz- vagy tszcs-tagok. Lehet-e ilyen előzmények után vitéz Solti István a helyi földművesszövetkezet igazgatóságának tagja? Nyilvánvaló, hogy erre a kérdésre az egyöntetű válasz csak az lehet, hogy nem. Érthetetlen azonban a község vezetőinek és a földművesszövetkezet tagságának a vele szemben tanúsított elnéző magatartása. Nem indokolja ezt idős kora sem, hiszen azokban a zűrzavaros napokban nagyon is „fiatalosan” tevékenykedett. S hozzá kell még tenni azt is, hogy azokkal szemben, akik Solti Istvánhoz hasonlóan viselkedtek, s részt vettek abban a bizonyos „földrendező bizottság” munkájában, megfelelő módon eljártak. Solti István talán kiváltságot élvez? m. s. Most folynak megyénkben a földművesszövetkezeti vezetőségválasztó taggyűlések. Az eddig jól dolgozó, kipróbált földművesszövetkezeti vezetők mellé újak is kerültek, akik új színt, új életet hoznak szövetkezeti életünkbe. Természetesen elkerülhetetlen, hogy amikor új vezetőségi tagok kerülnek a földművesszövetkezetek igazgatóságába, ugyanakkor a tagság eddigi vezetőségi funkciójából vissza ne hívjon egyéneket. Ez természetes, és a fejlődés velejárója. Milyen indokok lehetnek a vezetőségből való leváltásra? Az első, s a leggyakrabban előforduló ok, amiért a tagság megvonja bizalmát az eddigi vezetőktől, az, hogy nem látták el a rájuk bízott teendőket, nem bizonyultak alkalmasnak megbízatásukra. A tagság maga is látja, hogy ki a jó vezető, ki nem, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobbak kerültek a vezetőségbe. Az tehát, hogy kit váltanak le, kit bíznak meg a vezetéssel a tagság joga, s ezt a jogot senki el nem vitatja tőlük. Van azonban egy olyan körülmény,- amelyet mindenkinél és minden alkalommal figyelembe kell venni. Az, hogy a megválasztásra kerülő vezetőnek hűnek kell lennie a népi demokráciához, a népi államhatalomhoz. Miért szükséges ezt elmondani? Azért, mert nem egy helyen ezt az alapkövetelményt nem veszik figyelembe. Hogy gyakorlati problémát is említsünk: Galgahévizen Solti István, aki 1956 októberében kezet emelt a népi hatalomra, ma is a földművesszövetkezet Igazgatóságának tagja, s amint hírlik, lehetséges, hogy az újonnan megválasztandó vezetőség listájára felkerül. Ki ez a Solti István? ■ A felszabadulás előtt vitézi A szövetkezeti nőbizottságok életéből Az ócsal szövetkezeti nö- bizotság két egészségügyi előadást szervezett a női megbetegedésekről, valamint a gyermekbetegségekről. Az előadásokon több százan vettek részt. A farmosi szövetkezeti nőbizottság minden hét kedd) napján kézimunkaestet tai l, ahol megbeszélik az ímsz-ek előtt álló feladatokat is. A varrógépet és most akarnak mosógépet vásárolni. Pencen a nőbizottság rendezte meg a nők napját, mivel a községben a nőtanács még nem alakult meg. Kocséron a nőtanács és a szövetkezeti nőbizottság közös szervezésében hathetes szabásvarrás tanfolyamot rendeztek Ezenkívül a nőbizottság tagjai részt vesznek a földművesszövetkezet szerződéskötési munkálataiban, s az üzletek ellenőrzésében. Március 6-án alakult meg Tahitótfalun a szövetkezeti nőbizottság. Az alakuló ülésen megbeszélték, hogy egy bábjátszó- és egy tánccsoportot szerveznek a földművesszövetkezet neve alatt. * * H községi nőtanáccsal jó a nő- 1 bizottság kapcsolata, a vezetőségbe kölcsönösen egy-egy személyt beválasztottak. A nőbizottság tagjai 1400 forint értékű részjegyet gyűjtöttek és két új tagot szerveztek be a szövetkezetbe. A nemzetközi nőnap alkalmából 16 női dolgozót jutalmaztak meg. Az ünnepségeket a nötanáccsal j közösen tartották. A jászkarajenői szövetke- i zeti nőbizottság a községi nó-; tanáccsal közösen szabó- ] varró tanfolyamot rendezett, j A főbizottság tagjai ellenőr- j zik az élelmiszerrel foglal- i kozó dolgozók egészségügyi j vizsgálatának betartását és v j védőruhák tisztaságát. Az abonyi szövetkezeti nö- bizottság rendszeresen ellenőrzi a szövetkezet boltjait. A ] nőtanáccsal közösen szakelő-: adásokat és összejöveteleket rendeztek. Az asszonyok részére kölcsönként kiadnak + Jlaj&j meg a niöséqéf' — Mondod még termelési érteke: leien, hogy n gyártsunk mosó gépet?
