Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

v/fír/ap 1958. MÁRCIUS 11. KEDD 95 vagon vas- gyűjtésből Az elmúlt évben a földmű­vesszövetkezetek 94 vagon va­sat és 533 mázsa fémet gyűjtöt­tek össze, legtöbbet a buda—- szentendrei és a gödöllői járá­sokban. Az idén újra, hasonló mennyiségű vas és fém gyűj­tésére és felvásárlására készül nek a földművesszövetkezetek. A tervek szerint áprilisban vagy májusban vasgyűjtő hó­napot is tartanak, A sörkedvelők figyelmébe! A falusi lakosság sörfogyasztása rendkívüli mértékben növekedett. A felszabadulás előtti évekhez vi­szonyítva 12—13-szor több sört ad­nak el vidéken. A sörfogyasztás ugrásszerű emelkedése nem állt meg. Az idén kétszer annyi sört hoznak forgalomba a földműves­szövetkezeti italboltokban mint öt évvel ezelőtt, 1953-ban. Szakácsverseny Cegléden Szerdán este Cegléden ren­dezik meg a földművesszövet­kezetek legjobb szakácsai részvételével a megyei sza­kácsversenyt. A földműves­szövetkezet ceglédi éttermé­ben sorrakerülő versenyen a nyolc legjobb földművesszö- vetkezetí szakács vesz részt. A legjobb helyezést elérő 3 szakácsot 1400 forint pénz­jutalomban részesítik, sőt a verseny győztese részt vesz a fővárosban megrendezésre ke­rülő országos földművesszö­vetkezeti szakácsversenyen. A versenyt nagy érdeklődés elő­zi meg, s az biztos, aki ezen a napon vendége lesz a ceglé­di szövetkezeti étteremnek, ízletes, finom ételeket fog en­ni, ___________ 3 65 szakelőadást tartottal! a télen a földművesszövetkezetek A téli időszakban a földmű­vesszövetkezetek megyénkben 365 szakelőadást—tartottak a szakcsoportok tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok részére. Egyes helyeken, mint például a nagykátai' járásban, a ceglédi járásban, Törteién, Cegléden a népfront-bizottsá­gokkal közösen rendezték meg az előadásokat a földműves­szövetkezetek. Az előadások témájának megválasztásánál figyelembe vették a földművesszövetkeze­tek s a szakcsoportok speciá­lis feladatait, az illető közsé­gek adottságai alapján. Fel­használták az előadásokat a földművesszövetkezetek a szerződéses növénytermelés propagálására és a szövetkezés gondolatának elmélyítésére is. A szántóföldi növénytermesz­tésről 111 előadás hangzott el, a gyümölcs- és szőlőtermelés­ről 113, míg az állattenyész­tésről 35 és a méhészetről 106 szakelőadást tartottak. Az előadásokat átlagosan 55 dolgozó paraszt látogatta, va­gyis a földművesszövetkezetek szervezésében mintegy 20 ez­ren vettek részt a mezőgazda- sági termelést elősegítő szak­előadásokon, melyeknek csak­nem a felét a földművesszö­vetkezetek mezőgazdászai tartották. Az eddiginél alaposabb, megfontoltabb szakszervezeti munkát kell végeznünk A Kereskedelmi, pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezete II. kong­resszusának anyagát, a be­számolót és a határoza­tokat taggyűléseken tár­gyaljuk *rneg. Értékeljük az I. kongresszus óta eltelt öt év alatt végzett munkát. Tárgyilagosan elemezzük dol­gozóink helyzetét, amely bér­ügyi, munkavédelmi szem­pontból különösen fontos. Ér­tékeljük, hogy a szakszervezeti szervek hogyan segítik a szo­cialista kereskedelem megte­remtését, milyen a kulturális nevelőmunkánk és hogyan se­gíti szakszervezetünk egész tagsága népi demokráciánk fejlődését. Taggyűléseinken keit érté­kelni és megvitatni dolgo­zóink politikai állásfoglalását, hogyan igyekeznek segíteni az ellenforradalom Okozta károk helyreállításában. Akkor jók ezek a szakszer­vezeti taggyűlések, ha a köz­ponti anyagok ismertetésén túl a szakszervezeti bizottság be­számolóját úgy fogalmazzuk meg, hogy azt a vállalat min­den dolgozója megértse. A be­számolóban felsorolt példákat helyes a dolgozók életéből ven­ni Az eddig megtartott taggyű­lések ilyen tekintetben nem sok jót mutatnak. Több helyen csialk a kiküldött beszámolót olvasták fel, minden helyi megjegyzés nélkül. Másutt a beszámolóból csupán a bérkér­désekre vonatkozó részt; olvas­ták fel; Jó néhány eredlményes szak- szervezeti taggyűlést is lát­tunk. Például a Ráckevei Föld­művesszövetkezet, a Pest me­gyei Füszért, a Cegléd és Kör­nyéke Népbolt Vállalat és még néhány intézményünk szak- szervezeti bizottsága tartalmas beszámolót'állított össze. Eddig alapszerveink fele tar­totta meg a taggyűlést, sajnos többségüknél gyenge, néhány- szavas beszámolót tartottak csupán. Egyes szakszervezeti bizottságaink a beszámolókban olyan dolgokkal is foglalkoz­tak, amit nem ezen a taggyű­lésein kellett volna megtár­gyalni. Még egy hibáról szólnd kell. Ezt az igen fontos tag­gyűlési témát néhol termelési tanácskozásokkal kötötték ösz- sze. Ez azt eredményezte, hogy hosszúra nyúlt az értekezlet, ami a hozzászólások zömén is meglátszott. Hiba, hogy a hozzászólások nagy része csak bérkérdések­kel foglalkozik. A kongresszus megállapította, hogy a közel­jövőben semmiféle általános bérrendelkezésre nem lehet számítani, hiszen nincs rá anyagi fedezet. Ugyanakkor van egynéhány olyan bérügyi probléma, amit meg kell ol­dani, amilyen gyorsan csak anyagi fedezetet tudunk biz­tosítani hozzá. Nem az a baj, hogy dolgozóink bérügyi pa­naszokat mondanak el, ha­nem az, hogy csak egyéni szemszögből vizsgálják eze­ket a kérdéseket. Igen sok hozzászóló nagyon fontos dolgokra hívta fel a figyelmet. A Taksonyi Föld­művesszövetkezetnél például az egyik fiatal elmondta, hogy ezelőtt három hónappal letelt a tanulóideje, eredményesen felszabadult, és még mindig tanulói fizetést kap. Sok­helyütt elmondták a dolgozók, hogy még mindig nem kapták meg munkaköpenyüket, az az áruszállításoknál túlóráznak és ezért nem kapják meg a várakozási díjat. Sok taggyű­lésünkön felszólaltak a fekete túlórázások ellen. Ezek olyan jelenségek, amik ellen a szak­szervezetnek legerélyesebben küzdeni kell. A szakszervezeti bizottságoknak minden lehe­tőségük megvan arra, hogy jól dolgozzanak. Egy sor tör­vény segíti munkájukat. Jó részük mégsem él jogaival, kötelességeivel. Nem elég, hogy szakszerve­zeti bizottságaink különböző észrevételeket tesznek. Arra is választ kell adniok, ho­gyan lehet a hibákat kijaví­tani. Taggyűléseink egy részén a vezetőség kiegészítésére is sor kerül. Arra hívjuk fel a szakszervezeti tagság figyel­mét, hogy a legrátermetteb­bekre adja szavazatát. Olyan dolgozó legyen a szakszervezet vezetőségi tagja, aki feladatát megtisztelő megbízatásnak te­kinti, aki eleget is tesz majd megbízatásának, funkciójának. A SZOT XIX. kongresszusa újabb feladatokat ró szakszer­vezeti bizottságainkra. Ennek részleteiről a későbbiek folya­mán több megbeszélést tar­tunk majd. Helyes, ha addig a megjelent sajtótájékoztatá­sok alapján tanulmányozzák a kongresszus anyagát. E cikk keretében nem lehet teljes képet adni a taggyűlé­sek értékeléséről. Az a cé­lunk, hogy néhány tapasztalat alapján felhívjuk szakszerve­zeti bizottságaink figyelmét arra, hogy sok még a tenni­való, az eddiginél sokkal ala­posabb, megfontoltabb mun­kát kell végezni. Ruff József, a KPVDSZ Pest megyei bizottságának elnöke. 82 méhész szakcsoport 250 ezer kiló mézet ad az idén A legfrissebb adatok szerint 82 -méhes»'-szakcsoport műkö­dik a Pest megyei földműves­szövetkezetek irányítása alatt. Ebben az évben 4 új méhész szakcsoport alakult, és ezzel a megye méhész szakcsoport­jaiban 2266 méhész 21 ezer méhcsaládot gondoz. A méhé­szek a napokban 25 vagon méz Több mint százezer kiló tollat gyűjtöttek tavaly a földművesszövetkezetek a megyében Négy földművesszövetkezet foglalkozik megyénkben ba- romfitoll felvásárlásával. 1957-ben az érdi, nagykőrösi, ceglédi és jászkarajenői föld­művesszövetkezetek pontosan § 111 ezer kilogramm tollat | gyűjtöttek össze. A legtöbb f tollat, a felvásárolt mennyi-1 ség mintegy 90 százalékát,! csaknem százezer kilogram-1 mot, az Érdi Földművesszö-1 vetkezet gyűjtötte, s 200 ezer | forint hasznot ért el a toll-1 felvásárlásból. 1 Az idén a baromfitenyész-1 tés fokozódásával újabb 41 földművesszövetkezet kapcso-1 lódik be a tollfelvásárlásba. f Abonyban, Tápiógyörgyén, va-1 lamint a ráckevei és az aszódi járások egy-egy községében is megkezdődik a toll felvásár­lása. szállítására kötöttek szerző- idést a földművesszövetkeze- •tekkel. A méhészek alaposan felké­szültek a tavaszi szezonra. A tél folyamán 104 szakelőadáson vettek részt. Már most meg­kezdték az előkészületeket a vándorlásra. A méhészek egy része már a fűzre vándoroltat- ja méhcsaládjait Kecel kör­nyékére. Akácnyüás idejére a szakcsoportok tagjainak mint­egy 70 százaléka vándoroltat- ja méhcsaládjait Szeged, Kele- bia környékére. Nagyon bíz­nak a méhészek abban, hogy az idén szerencsésebbek lesz­nek, több mézet kapnak méheiktől, mint tavaly. KÖNYVEKRŐL - RÖVIDEN Tinyanov: TETIK. HADNAGY S zép kiállítású, apró könyv. Alig hetven oldal. S mégis — mennyi minden elfér ezen a hetven oldalon. Elég ez a hetven oldal arra, hogy az író lerántsa a leplet a cári Oroszország bürokratáiról, ar­ról a gondolat nélküli, üres világról, ahol az üresfejű osto­bák az urak, ahol a papír be­szél, s nem a valóság. A történet annyi: az írnok körmöl, közben belép egy had­nagy, akinek az írnok tiszte­leg, s folytatja munkáját. De mindez elég ahhoz, hogy hibát ejtsen, s ez a hiba túlnő a pa­pírokon, életre kel, kalandos utakra indul. így születik \meg Tetik hadnagy, aki csak ennek el- Szibériába, papíron létezik, de lenére száműzik majd kegyelmet kap, emelke­dik a ranglétrán, fényes kar­riert csinál. Sőt: még apa is lesz! A történet valóságon alapul, valóban megtörtént mindez az I. Pál korabeli orosz hadse­regben. Az író azonban nem­csak a beszédes tényeket rög­zíti könyvében, hanem észre­vétlenül kommentál is. képe­ket villant fel, melyek találóan jellemzik a cári világot, az üresfejű tiszteket, akiket csak az ital, a kártya, s a nők ér­dekelnek. Mindez nevettető, igen érdekes stílusban. (Euró­pa Könyvkiadó.) Nyikulin: KÖDÖS HAJNAL D rdekes, mindig érdeklő­É désre számottartó világ­ba vezet el Nyikulin regénye: a művészék, a színészek ezer titokkal teli, kulisszák mögött zajló világába, ahol érzelmek forrnak, de ahol új, szebb vi­lágról is álmodoznak a fiatal színészek, ahol érzik: így nem maradhat tovább! A cári Oroszországban vagyunk, a forradalom előtti évek pezs­gő, forrongó életében, amikor eszmék és áleszmék csapnak össze, amikor a bolsevikok mind nagyobb befolyásra tesz­nek szert, s egymás után áll­nak a marxizmus hívei közé fiatal értelmiségiek, akik meg­tagadva osztályukat, a gőgös, üres világot, népük boldogsá­gáért indulnak harcba. A könyv hőse: Artyemjev, a fiatal, nagyon tehetséges szí­nész, aki vidékről kerül fel Moszkva forrongó, ezer újat kínáló világába. Nem köny- nyű a művész útja, főként a)kkor; amikor nam igazi mű­vészetet követelnek tőle, ha­nem az urak könnyű, olcsó szórakoztatását. De Artyemje- vet kemény fából faragták. Nem adja el olcsón tehetségét. Ezernyi buktatón átveri magát, ezerszer belebukik a küzdelembe, sdk-sok álmatlan éjszakát vívódik, kínlódik át, de megtalálja a művész igazi feladatát, megtalálja az igazi művészetet. A könyv Artyemjev sorsán keresztül elvezet bennünket a cári Oroszország színházainak világába, hírességek életét is­merjük meg, többek között olyan hatalmas művészekét, mint Saljapin. A könyv kö­zéppontjában a színház, a mű­vészek állnak, de mindez nem akadályozza meg ab­ban az írót, hogy széles tár­sadalmi, kor- és körképet fes­sen Moszkváról, erről az öreg, de mindig megifjodó, erről az ezernyi csodát rejtegető vá­rosról. Érdekes, végig izgalmas könyv Nyikulin regénye, él­vezetes stílusban megírt mű. Szép kiállítása külön dicséri az Európa Könyvkiadó igé­nyességét, Leszkov Kisregények és elbeszélések a z orosz remekírók sorozat zí új köteteiként jelentek meg Leszkov kisebb művei, két kötetben összefogva. Lesz­kov, ez a kevéssé ismert író­óriás, akit Gorkij is igen nagyra értékelt, de kortársai is — így pl. Lev Tolsztoj — a legnagyobbak közé soroltak eléggé ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Adóssá­got törlesztett az Európa Könyvkiadó, amikor a szeren­csés összeállítású két kötetet az olvasóközönség elé bocsá­totta. A két kötet elolvasása után az ember igazat ad Lesz- kov kortársainak: nagy író volt, aki talán mindannyiuk közül a legjobban ismerte a népet, az egyszerű muzsikot, a városi munkást, s aki müvei­ben is a legközelebb jutott a nép egyszerű nyelvéhez, az . igazi művészetet jelentő köz- | vétlenséghez, ahogyan író szól- 1 hat az olvasóhoz. | Az elbeszélések témája igen | változatos. A városi munkás- I tói a városi kispolgáron ke- 1 resztül a falu egyszerű, el- I nyomott muzsikjáig, szinte | minden alakja felvonul a cá- ! ri Oroszországnak, s könyörte- | lenül mutatja meg Leszkov | azt is, hogy ez a társadalmi | rend, hogyan teszi az embert | a másik ember farkasává, ho- ! gyan öli meg a szépet az em- ! béri lelkekben, s hogyan ÜU 1 teti helyette lelkűkbe az ön- ! zést, a könyörtelenséget. Lesz- | kov a kritikai realizmus nagy | nemzedékéhez tartozott. Nem | tudott ő sem kivezető utat í mutatni, de művei mégis sej- I tetik: a kivezető út a néphez | való közeledés, a nép gond- | fainak, bajainak megértése, s | a nép segítségül hívása a gon- \ dók, bajok megoldásához. \ A kötetben szerepel a ná- \ lünk is eléggé ismert kis re- § mekmű: A kisvárosi Lady \ Macbeth. A fiatalkori mű már [ minden erényét felvillantja á j későbbi nagy írónak, s a kis \ remek, mely igen sok nyelven \ került már kiadásra, valóban ! nem maradt egyedül: jöttek j utána a kisebb, nagyobb írá- ! sok> a. regények, melyekkel \ méltán sorakozott fel Leszkov az orosz remekírók közé. A színes, változatos témájú írások élvezetes, érdekes ol­vasmányt jelentenek, s ezen még az sem ront, hogy a for­dítók olykor a rosszabb meg­oldásokat választották. Mészáros Ottó EGY KIS ÍZELÍTŐ... Tájékoztató az 1958. évi baromfi nevelési és hizlalási szerződéses akciók feltételeiről » A napokban küldték meg a föld- művesszövetkezeteknek a tájékoz­tatót, milyen feltételek mellett le­het ebben az évben baromfinsve- lési és hizlaldái szerződéseket köt­ni. A tsz-ekkel, szakcsoportokkal, társulásokkal és egyéni termelők­kel köthetnek szerződéseket a föld­művesszövetkezetek. A tervek sze­rint mintegy 15 000 kg csirke, 10 000 ikg liba, 8000 kg kacsa és 6000 kg pulyka szerződéses neveltetésére kötnek ez évben szerződést a me­gye földművesszövetkezetei. A csirkenevelési szerződésnél a földművesszövetkezet kamatmen­tes hitel formájában bocsátja a termelő rendelkezésére a napos­csibét. 100 darab naposcsibe után a termelő köteles legalább 25 kg, darabonként 90 dkg-nál nem ki­sebb súlyú csirkét a szerződés sze­rint a földművesszövetkezetnek vissza adni. Július 31-ig 25 és 27 forint/kg-kénti áron veszik át a csirkét a szövetkezetek. Szeptem­ber 30-ig 1 kg súlytól felfelé 23 és 25 forintért. A szerződéses nyom­tatvány tartalmazza a csirke mi­nőségi előírásait. Szerződés alapján idei keltetésű, legalább öthetes tömésü, egészsé­ges teljesen kihízott libát vehetnek át a íöldművesszövetkezetek kg- ként 19 forintért. A szerződés megkötésekor libánként 50 forint előleg folyósítható. Az előleg felét a szerződés megkötésekor lehet kifizetni. A kacsahlzlalási szerződés alap­ján legalább 3—4 hetes tömésű, egészséges, teljesen kihlzott kacsa vehető át kg-ként 20 forintért. A libahízlalásl szerződéshez hason­lóan a szerződéses kacsák után. azonos feltétellel darabonként 30 forint előleg folyósítható. Az akció alapján pulykakakasra és jércepulykára Is lehet szerző­dést kötni. A pulykakakas legala­csonyabb átvételi súlyhatára 5 kg, a jércepulyka súlyhatára legalább 3,5 kg. A szerződéses pulyka át­vételi ára októberben lő forint, novemberben 17 forint, míg de­cemberben 16 forint. Az előzőek­hez hasonlóan darabonként 30 fo­rint folyósítható előlegként. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat március 14—15—16-án rendezi meg a cukrászipari és vendéglátóipari termékek kiállítását. Kiállításra kerülnek a különleges cukrász- és hideg- konyhai készítmények. Ezenkívül borkóstolót tartanak. A kiállítás érdekessége, hogy a megtetszett cukrász-kreációk a helyszínen megvásárolhatók. A cukrászati versenyen ne­ves cukrászok vesznek részt, Deák László Nagykörösről, Kecskés Mihály Ceglédről, Bar-- kóczi József Monorról és mások. Képűnkön a kiállításra kerülő díszes cukrászati készítmé­nyek egy részét mutatjuk be

Next

/
Thumbnails
Contents