Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
T95S. MÁRCIUS 9. VASÁRNAP K&irlap Két évvel a XX. kongresszus után Pártkongresszusokról általában nem szokás évfordulójukon megemlékezni. Ha most mégis visszatekintünk az SZKP 1956 februári XX. kongresszusára, azért tesz- szülk, mert úgy hisszük, nem árt, és különösen nálunk nem árt, ismételten rámutatni annak néhány tanulságára. A kongresszuson megtárgyalt kérdések sokasága és fontossága, a levont elvi következtetések súlya maga is mutat ia ennek az eseménynek fontosságát. Vegyük sorra a kongresszuson megtárgyalt és határozatba is foglalt legfontosabb kérdéseket. Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában egyebek között arról beszélt, hogy a párt kritikai vizsgálat alá vette a szovjet ipar és a mezőgazdaság helyzetét. bátran és kíméletlenül feltárta a különböző területeken mutatkozó hiányosságokat és intézkedéseket dolgozott ki az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésének előmozdítására. Ezen a kongresszuson tűzték ki azt a célt, hogy a Szovjetuniónak rövid idő alatt utol kell érnie és el kell hagynia a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. Hogy ez a célkitűzés nem maradt írott szó. azt a Szovjetunió azóta elért hatalmas eredményei — az ipari termelés hatalmas arányú fejlődése, a technikában elért világraszóló eredmények, a mezőgazdasági termékek folytonosan növekvő bősége — bizonyítják. A korábbi évek pártmunkásának és gazdasági tevékenységének kritikai vizsgálatához hozzátartozott a személyi kultusz kíméletlen bírálata is és bírálata mindazoknak a hibáknak, amelyeket a személyi kultusz idézett elő a párt életében, az ideológiában és a tudományok különböző ágaiban. A személyi kultusz következtében keletkezett hibák bírálatával együtt járt, hogy a XX. kongresszus kimondotta: világosan és újból tisztázni kell a marxizmus—leninizmus álláspontját a személyiségek történelmi szerepét illetően. Újból és maradéktalanul érvényt kell szerezni a pártban a pártélet lenini szabályainak, mindenekelőtt a kollektív vezetés elvének és a pártélet demokratizmusának. A XX. kongresszus erélyes harcot hirdetett a marxista—leninista elmélet dogmatikus eltorzítása és a pártmunka szektás módszerei ellen. Már az eddig megemlített kérdések fontossága is mutatja, mennyi mindent adott az SZKP XX. kongresszusa magának a Szovjetuniónak, de az egész nemzetközi munkásmozgalomnak is. Hiszen, a Szovjetunió belső fejlődése, a szovjet nép jólétének növekedése, a kommunista társadalom építésének meggyorsulása egyáltalán nem közömbös a világ népeinek sorsa, a szocializmusért vívott harca, a népek függetlenségi harca szempontjából. Minél erősebb. virágzóbb a szovjet társadalom, minél jobban él a szovjet nép, annál nagyobb a szocializmus vonzóereje a világon, annál nagyobb lend illettel folyik a népek harca a kapitalizmus ellen. A szocialista országok számára különösképpen jelentős a Szovjetunió újabb ipari és mezőgazdasági fellendülése, hiszen a Szovjetunió építőmunkájának tapasztalatai értékes tanulsággal szolgának számukra. Hasonló jelentőségű a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából a pártélet lenini szabályainak helyreállítása is. Személyi kultusz a pártélet lenini szabályainak megsértése, dogmatizmus és szektásság a szocialista országok pártjaiban is előfordult, sőt — bizonyos módosulásokkal — a tőkés országokban működő pártokban is. A személyi kultusszal együtt járó dogmatizmus és a szektásság úgyszólván minden szocialista országban komoly károkat okozott, de fékezte a kapitalista országok kommunista pártjainak harcát is. Nyilvánvaló tehát, hogy a XX. kongresz- szus nagy segítséget nyújtott minden kommunista és munkáspártnak e hibák kiküszöböléséhez. Mindezeken kívül a XX. kongresszus foglalt ismételten állást a munkásosztály pártjai, nevezetesen a kommunista és a szociáldemokrata párták együttműködése mellett, mindenekelőtt a béke védelmében. Ez a kongresz- szus fejtette ki ismét a lenini tanításokhoz híven a két rendszer békés egymás mellett élésének gondolatát. Ez a kongresszus mutatott rá korunknak arra a felmérhetetlen jelentőségű sajátosságára, hogy ma már lehetséges, hogy a munkásosztály egyik-másik országban parlamenti úton vegye kezébe a hatalmat. És végül: ez a kongresszus mondotta ki azt a nagyszerű, az egész emberiség számára ragyogó perspektívát nyújtó igazságot, hogy korunkban, amikor a szocializmus világrendszerré vált és amikor szerte a világon száz és százmilliók harcolnak a békéért, nem végzetszerűen elkerülhetetlenek többé a háborúk. Úgy hisszük, a felsoroltak fényében semmiféle vita nem lehet afelett, hogy a XX. kongresszus történelmi jelentőségű esemény volt az egész szocializmus ügye szempontjából és így afelett sem, hogy érvényesek-e ma is a XX. kongresszus megállapításai. Ezen az sem változtat, hogy a revizionizmus a XX. kongresszus szellemének érvényesítése címén támadást intézett a marxizmus—leninizmus alapelvei ellen, de az sem, hogy egyesek, akik nem tudnak és nem akarnak megszabadulni dogmatikus és szektás hibáiktól, nem ismerték el és ma sem ismerik el maradéktalanul a XX. kongresszus tanításainak helyességét. A revizionisták megpróbálták a XX. kongresszust a maguk szájaíze szerint értelmezni és természetesen eltorzítani. Épp a magyar ellenforradalmat megelőző hónapok és maguk az ellenforradalom eseményei mutatták meg, hogy amikor a revizionisták szavakban a szocialista építés gazdaságpolitikai hibái ellen léptek fel, a gyakorlatban a szocialista tervgazdaság alapjai ellen támadtak. Amikor a személyi kultusz következtében előállott hibákat, a dog- matizmust és a szoktass ágot ostorozták, a gyakorlatban a párt és a munkásosztály vezető szerepe ellen, a párt ellen támadtak. Amikor azt követelték, hogy a szocializmus építésében vegyük figyelembe | a nemzeti sajátosságokat, vol- 1 taképpen a szocializmus építé- 1 sének minden országra kötele- | ző, általános törvényszerűsé- § gei ellen, azaz a proletárdikta- | túra ellen, a munkásosztály | vezető szerepe ellen, a prole- | tár internacionalizmus, a szó- | clalista tábor egysége, a Szov- 1 jetunió vezető szerepe ellen \ támadtak. Épp a magyaror- f szági események mutatták 1 meg, hogy a revizionizmus nem | egyéb, mint a burzsoá ideoló- | gla jelentkezése a munkás- I mozgalomban: maga az áru- I Zás. A sajátos magyarországi kö-1 rülmények folytán a revízió- f nizmusnak nálunk sikerült | viszonylag a legnagyobb nyil- | vánosságot kapnia és viszony- | lag a legnagyobb rétegeket | megfertőznie. Ezek a körül- í mények azonban nem mentik 1 a revizionistákat. Történelmi | bűnük, hogy mivel kommunis- 1 ta mezbe öltözve támadtak a | szocializmus ügye ellen, sz&- 1 mos jóhiszemű embert is meg- | tévesztettek és megkönnyítet- | ték a többi reakciós, ellenfor- | radalmd erők szinte legális 1 felsora'kozását a munkáshata- | lom ellen. | tek. Ez teljes képtelenség. A XX. kongresszus tanulságait minden szocialista országban tanulmányozták és alkalmazták, a revizionisták minden szocialista országban megpróbáltak fellépni, de ellen- forradalom másutt mégsem volt. Vajon miért nem? Azért, mert más szocialista országokban hamarabb és következetesebben vonták le a korábban elkövetett dogmatikus és szektás hibák tanulságait, mint nálunk. Mert más szocialista országokban erélyesebben, főként pedig szilárdabb elvi és erkölcsi talajról folyt a harc a revizionisták ellen, mint nálunk. Mert más szocialista országokban éberebben vették figyelembe a belső ellenforradalmi erők, az ellenséges osztályok létét és befolyását, mint nálunk. Vagyis Magyar- országon a négy ismert tényező együttes hatása következtében az ellenforradalomig, a fegyveres osztályharcig fejlődtek a dolgók, míg más szocialista országokban ezek közül egy. kettő, esetleg három nem létezett. Gondolkozzunk el azon, mi történt volna a nemzetközi munkásmozgalomban akkor, ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nem nyúl hozzá kommunista elvi bátorsággal az élet által felvetett égetően sürgős kérdésekhez és tovább hatnak mindazok a súlyos hibák, amelyeknek éppen a XX. kongresszus vetett véget? Hová jutottunk volna akkor, hová jutott volna a nemzetközi munkásmozgalom? Hiszen a XX. kongresszus éppen arra mutatott rá, hogy tömegek nélkül, azok cselekvő támogatása nélkül nem lehet harcolni a kapitalizmus ellen, nem lehet szocializmust építeni. A múlt hibái pedig éppen a tömegektől zártak el bennünket! Tízmillió forintot fordítanak állatok vásárlására az idén megyénk termelőszövetkezetei A Magyar Szocialista Munkáspárt mostani politikájában mind a pártéletben, mind a tömegekhez való viszonyában, mind pedig az állami életben és a gazdaságpolitikában szilárdan a marxizmus—leninizmus alapján áll. Ehhez hozzátartozik, hogy következetesen alkalmazza a XX. kongresszus valamennyi tanulságát. Pártunk egysége, növekvő befolyása, a párt és a kormány iránt állandóan növekvő bizalom mutatja, hogy helyes úton járunk, amikor munkánkban figyelembe vesszük a XX. kongresszus tanításait. Darvas i István Megyénk termelőszövetkezetei az idén a legtöbb gondot és erőt a közös állatállomány fejlesztésére fordítják. Felismerve. milyen nagy szerepe van az állattenyésztésnek, a belterjes gazdálkodás megvalósításában és saját jövedelmük növelésében, 1958-ban csaknem tízmillió forintot irányoztak elő állatok vásárlására. Az összegnek több mint egyharmadát saját erejükből fedezik, a többire az államtól vesznek fel hitelt. Pest megye termelőszövetkezeteiben a tavalyihoz képest az idei év végén 24 százalékkal több — szám szerint 20,5 számosállat jut majd száz hold szántóra. Legnagyobb mértékben a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállományt növelik, többek között azért is. mert a Pest megyei, főként a Pest környéki gazdaságoknak igen nagy szerepük van a főváros tejellátásában. A tsz-ek tehén- állománya az idén ezerrel növekszik és így a tavalyánál hetven százalékkal lesz magasabb a száz holdra jutó tehenek száma. Jelentős mértékben, csaknem hétezerre! emelkedik a közös juhállomány is. A termelőszövetkezeti tervek megteremtik az állatok tartásához szükséges feltételeket is. Üj építkezésekkel és régi épületek átalakításával több mint kilencszáz szarvasmarha, 1300 sertés és 3200 juh elhelyezésére építenek istállókat, ólakat, hodályokat. A tavalyinál 128 százalékkal nagyobb területen termelnek szálastakarmányt, a nagyobb állattartó szövetkezetekben pedig a pillangósok vetésterülete eléri az egész szántóterület húsz százalékát. Az állattenyésztői rftunka általános színvonalának emelése révén a Pest megyei termelőszövetkezetek az idei évre a tavalyinál jóval magasabb hozamokat terveztek. A terv szerint egy tóién évi átlagos tejhozama 28,6 százalékkal — 2253 literre — a tyúkok évi átlagos tojáshozama pedig 137 darabra, a tavalyinak csaknem kétszeresér« emelkedik. A Pest megyei termelőszövetkezetek az idén jelentős mennyiségű állati termékkel lárulnalk hozzá a lakosság ellátásához. Turbinák- lengyel megrendelésre Javaslat félmillió forint megtakarítására a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyárban a gazdaságos termelés fokozására és az önköltség csökkentésére igen gyakran tesznek javaslatot a gyár dolgozói. As> egyik ilyen javaslat egyszerű átszervezéssel mintegy félmillió forint megtakarítással számol. A megtakarítás abból adódna, hogy a vállalat a szállítási munkákhoz a jövőben nem a BELSPED-től igényelné a szállítómunkásokat, hanem állandó munkásokat foglalkoztatnának. Az elgondolás azért született, mert a BELSPED munkásonként 3800 forintot számláz. A csepeliek rendszeresen naponta 20—23 szállító- munkást is alkalmaznak. Ha saját embereikkel végeztetnék a munkát, akkor havonta mintegy 57 000 forintot takarítanának meg. Ez az összeg az év végéig félmillió forintra növekedne. A gazdasági előnyön kívül számottevő a társadalmi tulajdon védelme terén várható javulás is, mert a gyár állandó munkásai nemcsak gondosabban, hanem hozzáértőbben is kezelik a törékeny anyagokat. A tervek szerint rövidesen megvalósítják a javaslatokat. A Ganz Vagon- és Gépgyárban óriás-turbinákat készítenek a lengyelországi San II, vízierőmű részére NHIItHimilllllllKIIIHIIIIttHllllillllllllimitllllllllltlINIHMMI Magyar bútorok a brüsszeli világkiállításon A hazai bútoripar több termékével vesz részt a brüsszeli világkiállításon. A bútoripar mintegy 18 féle garnitúrát és egyedi bútort, ezenkívül étterem berendezést, étkező- és tálaló asztalokat, továbbá szé- I keket készített a kiállításra! Ezek a bútorok az úgynevezett kisbútorok csoportjába tartoznak. A választás azért esett erre a típusra, mert a kisbútorok teremtik meg leginkább a lakás otthonos hangulatát. Garnitúrák a legkiválóbb hazai tervezők elgondolásai szerint készültek, ötletes és szép vonalvezetésükkel, ízléses magyar motívumaikkal bizonyára megnyerik a külföldiek tetszését is; A vezetőségválasztó közgyűlések néhány tapasztalata Metgyénk kisipari termelő- szövetkezeteinek 70 százalékában megtörtént a vezetőségek újjáválasztása. A régi vezetőségi tagok mintegy 80 százalékát újraválasztotta a szövetkezeti tagság. A különböző bizottságokban is meghagyták azokat, akik kiállták a próbát az ellen- forradalom időszakában, kitartottak a szövetkezet mellett, s akik megfelelő szaktudással irányították a munkát. A vezetőségválasztó közgyűKUKERI TÁNCOSOK I Uj tánccal gazdagodott a j bolgár állami ének- és tánc- \ együttes műsora, amelybe be- | iktatták a hagyományos „Ku- I kéri“ álarcos népünnepélyen í szokásos táncokat. } Ősi népszokás Bulgáriában a | „Kukeri“ megünneplése, amely 1 még az ókori pogány időkből A dogmatizmus és a tásság képviselői részéről is hangzottak és hangzanak el támadások a XX. kongresszus ellen. Egyesek közülük nem átallják hibának tartani a XX, kongresszust, sőt azt Állítják, hogy annak eszméi valamiféle szerepet játszottak abban, hogy a dolgok Magyarországon az ellenforradalomig fejlőd„Kukeri”-tánc az állami ének- és táncegyüttes tagjainak előadásában lések elé terjesztett beszámolók többsége jónak mondható, Különösen jól sikerült a Ceglédi Építőipari Ktsz vezetőségének beszámolója, ahol a munkavédelmi és szociális bizottság és az ellenőrző bizottság is tájékoztatta a tagságot elvégzett munkájáról. A Kemencéi Vegyesipari Ktsz-ben is kiválóan előkészítették a mérlegzáró és vezetőségválasztó közgyűlést. Az alapos beszámolót termékeny vita követte, amely fényes bizonyítéka volt a szövetkezethez való hűségnek és ragaszkodásnak. A fiatal és idős szövetkezeti tagok egyaránt megemlékeztek arról, hogyan védték meg a szövetkezetét az ellenforradalmi demagógiával, bomlasztási törekvésekkel szemben. A szövetkezetek fejlődése, a tagok év végi részesedése azt bizonyítja, hogy helyesen cselekedtek. A fiatalok a szövetkezetek többségében nagy számban vettek részt a vitában. Örömmel beszéltek az eredményeikről, szenvedélyesen bírálták a hibákat és az eredmények megjavítása érdekében munkaversenyt kezdeményeztek. Szinte valamennyi fiatal felszólalásából érződött a szövet, kezethez való őszinte ragaszko- dás. Legtöbben kifejezésre juttatták azt az óhajukat, hogy sok-sok becsületben ledolgozott év után a szövetkezettől szeretnének majd nyugdíjba menni. Az ipari tanulók megköszönték mestereiknek, amit tőlük tanultak. Nem egy helyen a községi úttörők is elmentek a közgyűlésre, hogy megköszönjék azt a segítséget, amit a szövetkezetekből kaptak. Az egészséges hangot itt-ott megkísérelték megzavarni. De a szövetkezeti tagok nem hagyták magukat befolyásolni a hangoskodó önkortesektől. Helyes és szükséges, hogy a tagság éberen (figyeli a választások menetét és nem ad lelyt semmiféle zavaró körül- nénynek. ered. A „Kukeri“ játékok a termékenységet jelképezik. A táncosok övén függő csengők arra szolgálnak, hogy elűzzék a rossz szellemeket... Bulgáriában évente kétszer tartják a „Kukeri“ ünnepséget. Az ország nyugati részén január 13-án, azaz a régi időszámítás szerint újesztendő előestéjén, az ország többi részén pedig farsang végén, húshagyó héten, amely ebben az évben a február 16 és 23-a közötti hétre esett. A „Kukeri“ ünnepség most már elvesztette misztikus jellegét és szórakoz- tató népünnepélyé változott.
