Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

2 "’"üfCirlap 1958. MÁRCIUS 25. KEDD A FRANCIA félthivatalos hírügynökség, az AFP közölte, hogy a halálra ítélt Abdelka- der Gerrudzs algériai tanító kegyelmet kapott. A híirt — amint erre a baloldali sajtó rámutat — hivatalos helyen mindeddig nem erősítették meg: Gerrudzs felesége, a francia származású Jacqueline Netter már korábban, Dzsamila Bu- hireddel egyidőben kapott ke­gyelmet. Ekkor széleskörű mozgalom indult meg férje életének megmentéséért is. JAPÁNBAN olyan hírek ter­jedtek el, hogy Kisi minisz­terelnök még április vége előtt feloszlatja a parlamentet és május 25-re kiírja az álta­lános választásokat. E hírek hatására a politikusok közül többen már el is utaztak a fő­városból. hogy megkezdjék a választási kampányt. Japán­ban utoljára 1955 februárban voltak parlamenti választások A PLZENI Lenin Műveikben két óriási kondenzátor készült az eavi-Ptomi Khalle el Kubra- ban épülő erőmű számára. Az első kondenzátor már úton van Alexandria télé és a má sodikat is rövidesen behálóz­zák. DAG HAMMARSKJÖLD, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára Moszkvába érkezett. A vnukovói repülőté­ren a főtitkár fogadására meg­jelent Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettese. Alekszandr Topcsijev akadémikus, a Szov­jetunió ENSZ-társaságának elnöke, Fjodor Molocskov, a külügyminisztérium protokoll- osztályának vezetője és több más hivatalos személy. Az ENSZ főtitkárának fogadásán ott volt Rolf Sohlman svéd nagykövet és A. Vouri finn nagykövet is. MEGÉRKEZETT a .lapén fővárosba a kínai vas- és acél­ipari küldöttség első csoport­ja. A küldöttség tárgyalásokat folytat maid a nagyobb japán vas- és acélipari társaságok­kal a múlt hónapban aláírt kínai—japán kereskedelmi egyezmény alapján. VASÁRNAP TÖRTÉNT (Folytatás az első oldalról) rás valamennyi számottevő kultúrcsoportja részt vett. Kü­lönösen forró perceket éltek át a nézők, illetve hallgatók, amikor a pilisi cigány tánc- és énekegyüttes szerepelt a színpadon. Két számot — mindkettő helyi gyűjtés — mutattak be olyan átéléssel és muzikalitással, amilyenre legjobb kultúrv er senyéinken is ritkán van példa. A ferge­teges taps már első számuk: a Cigánytanya eltáncolása közben megkezdődött s bemu­tatójuk végeztével valósággal tombolt a nagyszámú nézőse­reg. Sokan már akkor tudtuk, nehéz dolga lesz a többi tánc­csoportnak, ha díjazást akar elérni. S bár előre elmondom, a pilisieket nem előzte meg senki, szebbnél-szebb táncok­FIATALOK TALÁLKOZÓJA Kedden megkezdik a lottó tárgynyeremények szétosztását A lotto februári jutalomsorsolásán 371 értékes nyeremény talált gazdára. A Sportfogadási és Ixdto Igazgatóság a nyer­tesek jelentkezése alapján elkészítette a vásárlási utalványo­kat. Az utalványok beváltását, a nyeremények szétosztását március 25-én, kedden kezdik meg a Lotto Áruházban. A ceglédi járás ifjúsága nagy izgalommal készült erre a vasárnapra, hogy méltó mó­don ünnepelje meg a járási KISZ-szervezet megalakulá­sának első évfordulóját, amely egybeesik a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 39. évfor­dulójával. Gazdag programot állítottak össze, hogy az ifjú­sági munkás—paraszt—katona találkozó — amelynek színhe­lye Cegléd volt — nagyszabá­sú élmény legyen. A ne­vezetes ünnepély nem egészen úgy sikerült, mint ahogyan elgondolták, en­nek azonban nem a lelkes ren­dezőség volt az oka, hanem el­sősorban a kedvezőtlen idő­járás, a napok óta szakadatla­nul tartó havazás, ami lehe­tetlenné tette a járási labda­rúgó-bajnokság, a röplabda­bajnokság, az ejtőernyős be­mutató és a sétarepülés meg­tartását. A művelődési ház színház- termében tartották meg a ta­lálkozó megnyitó ünnepélyét fél 11 órai kezdettel. A meg­nyitó beszédet Varga Gábor, a járási KISZ-szervezet tit­kára mondotta, utána Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára tartott előadást. Ismertette a KISZ megalakulásának körülmé­nyeit, egyéves működését, amely igen jelentős fejlődést mutat, majd foglalkozott az ifjúságra váró feladatokkal. Felhívta a járás ifjúságának figyelmét, hogy különösen szívlelje meg a kormány va­sárnap nyilvánosságra hozott nak, remek versenyeknek vol- ] tunk tanúi. Nagyon szép pro- dukció volt a vecsési kultúr- ! otthon táncbemutatója s a maglódiak helyi népviseletben előadott szlovák tánca. Az énekkarok közül nagyon tetszett a maglódi KlSZ-szer- vezeté, a vasadiaké s nem utolsósorban a vecsési kul- túrotthoné, de méltán jutott ki a sikerből az üllői úttörők­nek is. A szavalok közül ki kell emelni Saiben Pál maglódi kiszistát, aki egy Sztanisz- lavszkij-vers mélyen átélt, te­hetséges kidolgozásával, illet­ve elmondásával hívta fel ma­gára a figyelmet. A több mint négyórás ver­seny után a bíráló bizottság az alábbi eredményt hirdette ki: felhívását és kövessen el min­dent, hogy népgazdaságunkat a takarékossági elvek érvé­nyesítése, a népvagyon foko­zottabb védelme és tisztelete minél jobban megerősítse. Be­szélt az önkéntes segítőbri­gádok jelentőségéről, majd a termelőszövetkezetek vezetőit kérte arra, hogy a belépő fia­talokat ne vegyék gyerek­számba, bízzák meg őket ko­molyabb feladatokkal is, és érvényesítsék az egyenlő mun­káért, egyenlő bér elvét. A járási KISZ-titkár kiosz­totta ezután a jutalmakat azoknak az ifjúsági vezetők­nek, akik eredményes, jó mun­kát végeztek. A találkozón küldöttségileg képviseltették magukat a szovjet alakulatok Komszo- mol-szervezetei. A megnyitó ünnepély után került sor a MEDOSZ-szék- ház helyiségében a járási Slliljatszásbafi első a monori j erdő KISZ-szervezete, máso­dik Vecsés, harmadik Mag­lód. Szavalatban első: Maglód. Népi tánc: első helyezést ért el a pilisi cigány-együttes, második lett az üllői KISZ, míg a harmadik helyet Tápió- süly szerezte meg magának. Az énekkarok versenyében első: Maglód, második: Vasad, harmadik: üllői úttörők. Egyé­ni énekben első: Maglód, má­sodik: Tápiósüly. A kultúr- otthonok versenyében első he­lyezést ért el a vecsési együt­tes. A szép, értékes jutalmakat Sprenger István, a járási KISZ-bizottság titkára adta át a győzteseknek, illetve a helyezést elérő kultúrcsopor- toknak. (andrás) kultúrcsoporlok bemutatko­zására. A nagy érdeklődéssel várt bemutatón 18 csoport vett részt. A színpadon egy­mást érték a jelenetek, ének­számok, zenei . produkciók, szavalatok, villámtréfák. A kis együttesek tagjai mindent elkövettek, hogy megállják helyüket, többen igen komoly tehetséget is sejtettek pro­dukcióikkal, csak az a kár, hogy a zsúfolt, szűk helyi­ségben állandó volt a zaj, a mozgás, a nagyon primitív színpadon nemigen érvénye­sülhettek az egyes számok, így átfogó képet alkotni az egész bemutatóról szinte lehe­tetlen. A leginkább fiatalok­ból álló közönség azért har­sány tapssal jutalmazta a fia­tal szereplőket. Különösen a tánczenekaroknak és a tánc­csoportoknak volt nagy si­kere. nmnap 1958. március 25. kedd, Irén napja. A Nap kél 5,38 óraikor, nyugszik 18,03 órakor. A Hold kél 7,59 ómkor, nyugszik 23,11 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: Fdlhős idő, több helyen havazás, havasesö. mérsékelt keleti-délkeleti szél, hideg éj­szaka, a nappali hőmérséklet kissé melegebb lesz. Legma­gasabb nappali hőmérséklet kedden: plusz 2. plusz 5 fok között. Helyenként 5 fák fö­lött. — RÓZSAKÉRT elneve­zéssel kisvendéglő nyílt Bu- naharasztin az állomással szemben. A Rózsakért máris igen látogatott, ami nem csoda, mert a jóízű ételeket Posztobányi Istvánná, a Gel- lért főszakácsának felesége főzi, leánya pedig az üzlet­vezető, Posztobányi szak- tanácsadóként működik a konyhában. A kisvendéglő építkezése 61 000 forintba ke­rült. A megnyitás napján és a következő napon 9000 forin­tot forgalmaztak. — A BUDAPESTI Royal- szálló berendezésének egy ré­szét az Idegenforgalmi Hiva­tal a Dunakanyarban létesí­tendő szállodák és panziók rendelkezésére bocsátotta. A berendezésért‘nem kell fizet­ni, mert az egész értéket csdk könyvelésileg terhelték be a Pest megyei vendéglátóipari vállalatokra. — AZ EZÜSTKALÁSZOS- GAZDA-TANFOLYAM, me­lyet Ácsán tartottak meg. be­fejeződött. A tanfolyam rész­vevői a befejezés napján, március 20-án közös baráti búcsúesten vettek részt. — SZÖLŐOLTVÁNY OKÁT készítenek a Somogy megyei Balatonboglári Állami Gaz­daságban. A tervezett három­millió oltványból kétmillió csemege lesz. a többi bor­szőlő. Eddig már két és fél­milliót állítottak, elő. melye­ket 25 fokos hőmérsékleten előhajtattak. — JÓSVAFÜI TÄBOR má­jus elsején nyílik meg és szeptember 15-ig marad nyit­va. A látogatókat 4—8 sze­mélyes kényelmes sátrakban helyezik el. Ugyanitt építik a Tengerszem-szállót is. — A NYERESÉGRÉSZE­SEDÉST már sok helyen ki­fizették. Az eddigi tapaszta­lat azt mutatja, hogy azok a dolgozók, akik megkapták a nyereségrészesedést, ennek nagy részét takarékbetétre helyezik el. Országos viszony­latban a nyereségrészesedés 21 százalékát helyezték taka­rékba. — „A GÉPÁLLOMÁSOK feladatai a termelés fejleszté. sében és a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében" cím­mel értekezletet tart ma reg­gel 9 órakor % Pest megyei gépállomások igazgatósága. Sándor Ferenc, a gépállomá­sok megyei igazgatóságának vezetője tartja meg az elő­adást. — DICSŐSÉG KÖNYVBE írták a ceglédi KlSZ-találko- zón azokat, akik a KISZ- szerye^etekben egy év. alatt jó munkát végeztek. Dicsőség könyvbe került az abonyi Bo­dor Zoltán. Mat lesek András Csemőről, a jászkarajenői kiszesek közül Jakucs Béla, Kovács Sándor a Ceglédi Gépállomás és Kecskeméti Mihály a Ceglédi Földműves­szövetkezet dolgozója. Tito elnökre a választók 99*3 százaléka szavazott 1­Joszip Broz Tito köztársá^'i sági. elnök: a esukaricai (Belg- ’•ád) járási választási körzet képviselőjelöltjeként lépett fel a választásokon. A kör­let választási névjegyzékében szereplő szavazópolgérak 95,5 százaléka jelent meg az ur­nák előtt. Tito elnökre a szavazásban részt vett válasz­tók 99,3 százaléka szavazott. Szvetozar Vukmanovics. a «szövetségi végrehajtó tanács tagja, az újvidéki járási vá­lasztókörzetben, a leadott sza­vazatok 96,6 százalékát kapta Koszta Nagy hadseregtábor, nők, a nagybecskereki járási választókörzet képviselőjelölt­je pedig a leadott szavazatok 95,7 százalékát. ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................iiiiiiiitiitiiiimiimiiiiiiiiiitiiiinimiitmintiiiMi.Hti. / Tfelsége titkáránál, aki az U „igazgató“ címet viseli, már jó előre bejelentették ér­kezésemet. Ö nagyon barátságosan vá­laszolta: — Szívesen látjuk, ma éppen minden termünk nyitva áll. Őfelsége tehát eléggé de­mokratikus. A hét két vagy három napján megláthatja bárki a nagy fogadóteremben, de íme, nem zárkózik el attól sem, hogy az arra érdemesek­nek palotáját a pincétől a pad­lásig megmutogassa. Úgy látszik, engem méltónak ítélt erre a megtiszteltetésre. A palota kapuja fölött őfel­sége címere: két kék kard ke­resztben. A címer egyszerű, szép, csak szavakkal leírni, nehéz. Olyan, mint egy nyelvtörő. Itt, ebben a kétszázadéves, kormosfalu épületben születik, él, s innen indul hát világhó­dító útjára őfelsége, a Meisse­ni Porcelán. El se tudnám képzelni, hogy ezek az aranycirádás barokk­tálak, ezek a rokokó babák; ezek a habos tüllszoknyában pirüettező balerinák valami modern gyárüzemben lássák meg a napvilágot. Nem. A gyár régi, ódon, pa­tinás. De az építtető annak idején volt olyan előrelátó, hogy úgy terveztette: ne kell­jen egyetlen egyszer se a sza­bad ég alá lépni, ha körül akarja járni gyárát. Oldalfo­lyosók, összekötők révén min­den üzem, minden műhely „házon belül“ elérhető. 4 z igazság kedvéért: nem zí az emberek érdekében építették így a gyárat. Őfelsé­ge, a Meisseni Porcelán ké­nyesebb, mint az ember. Ér­zékeny a hidegre, melegre egyaránt. Védeni kell meghű­léstől, felmelegedéstől. GARAMI LÁSZLÓ: Látogatás Őfelségénél Járjuk a szobákat. A legtöbbje nem műhely, ha­nem valami más: alkotóterem, ahol fehér köpenyben — mint az orvosok — bábáskodnak a porcelán művészei. öntik, szárítják, összeállít­ják, festik a hetedhétország­ban is híres Meisseni Porce­lánt. . Száz és száz alakban szüle­tik itt őfelsége. — Megvannak még a két­száz éves öntőformák is — mondja az egyik öntő. — Ha akarjuk, ma is megcsinálhat­juk azt a figurát vagy vázát, amit Johann Friedrich Bött- ger 1710-ben porcelánba ál­modott. És akarják. A múzeum fűtetlen termei­ből a bemutató- és eladóte­rembe lépünk. Kellemes me­leg simogat, itt fűtenek, ez a terem mindig barátságos, ide várják a vevőket — kicsiny­ben és nagyban. A vitrinekben, asztalokon gyönyörűséges porceláncso­dák kínálják magukat. Az eladónöknek nem sok dolguk akad itt, legfeljebb a számlázás és a csomagolás. Az árut ajánlani? Aki megáll a porcelánok előtt, úgyis meg­mozdul a pénz a zsebében, feltéve, ha van benne pénz. Legbiztosabb ide üres zseb­bel jönni, mert őfelsége nem olcsó. És még ezért az árért sem megvásárolható — min­denkinek. Bizonyos értékhatá­ron felül (és ez az értékhatár eléggé alacsony), csak belföldi lakos vásárolhat meissenit, igy óváják a „fehér aranyat” a kicsempészéstől. Böttger, az európai porcelán feltalálója, a meisseni gyár édesatyja sohse hitte volna, hogy ilyen ázsiójuk lesz ezek­nek a tányéroknak, szobrocs­káknak. 4 keresztbetett kék kardo- zl kát ismeri az egész világ. Csak egy furcsa. A barokk és rokokó elfér egymás mellett, töretlen har­móniában. De az új meisseni már nem barokJ: és nem rokokó, hanem modem, sőt hipermodern. „Tartalmában’’ ugyanaz: nehéz, fehér, sőt: hófehér porcelán. Vonalai azonban simák, nemegyszer asszimetrí- Ikusak. Jártam a mozaikmű­helyben, ahol kézzel festett (igaz, ebben a gyárban min- dent-mindent kézzel festenek) mozaiklapokat készítenek (nem ide való a szó, ezeket a csodá­kat nem készítik, ezeket rále- helik a fehér alapra), stilizált Vénuszok, a természet és a 'képzelet virágai, a minden­napi munka szimbólumai ke­rülnek rá a porcelán lapokra. Hová kerülnek ezek a mo­zaikok? Egyesek családi ott­honok féltett ékességei lesz­nek, mások középületek mo­numentális homlokzati díszei. És ugyanez a műhely olyan mozaikot is készít, amelyet a vakolatba építenek, úgyhogy a kép alapja: maga a fal. Mire a szemem megszokja az új vonalakat, már nem érzem az új és régi között az imént még vélt diszharmóniát. Szép ez is, az is. Így, együtt is szép. — És most nézzük meg a legújabbat! — invitálnak. Amit eddig láttam, a szemet, gyönyörködtette. A lélek gyö­nyörűsége most következik. / skolaterembe nyitunk be. vagy ölven fiú és lány hajol rajztáblája fölé. Nem zavartatják magukat. Elme­rülték az alkotás gyönyörűsé­gében. tanulnak és ■ élveznék egyszerre. Ez a gyár művésziskolája, annak egy része, ezek a kezdd művészek, az első-második év-* folyam. Rajzolnak. \ Mezei virág, mértani test, csendélet, szoborprofil kereke­dik ki a ceruzák, ecsetek nyo­mán a rajzpapíron. Modell után festenek, rajzolnak. Egyelőre. Ezek a tanulás évei. öt esz­tendő. Az első évék rajzolással, el­mélettel. anyagismerettel tel­nék. azután már modelleznek, a szakmunkásokhoz hason­lóan, az 6 felügyeletükkel ap- róbb-nagyobb szobrokat állí­tanak össze. És öt év után ... Almaikat, gondolataikat, szerelmüket fa­ragják, öntik, éaetik majd kaolinba, porcelánba. így fiatalodik a kétszáz­ötven éves gyár. Bemegyünk az egyik mű­helybe, ahol csdk növendékek dolgoznak. Csupa lány. negyed-ötödéve­sek. Vannak vagy tizenöten itt eayütt. És százával porce­lánlányok. Mert éppen bale rinákat állítanak össze. A kezűk akkor is jár, ami- ] kor kérdéseimre felelnek. — Ez már nemcsak gyakor- i lat, ez már termelés! — Mi rendes fizetést ka-j punk... — Ha levizsgáztunk, meg- \ keressük majd a 700—800 \ márkát... — De sokat kell még addig \ tanulnunk... A mester odasúgja, de csak \ súgja, hogy el ne kapassa a \ „gyerekeket — Mindegyik külön-kiüön \ nagy tehetség! Ez a tehetségek gyára, nem- \ csak a porcelándké. TF’önnyü lenne kiszámítani. \ hogy évről évre hány új \ művészt képeznek itt ki, de \ nem teszem. Félek, hogy elfog \ az irigység. A mi gyárainkban \ miért . nincsenek ilyen mű- \ vész-szakember iskolák?! Ez a leggyakorlatibb kép- \ zőmüvészeti főiskola. Akik itt kitanulnak, ismerik i a gyárat, a kaolint, a porcé- j lant, az égetést — csakúgy, \ mint a művészetet. Talán ez a sókat emlegetett \ elmélet és gyakorlat egysége. \ Eszembe jut, hogy a királyi i udvaroknál már kora gyér- \ mekkoráktól nevelték az ap- i ródokat, udvarhölgyeket. Elő- \ fordult, hogy a kitűnően dresz- i szírozott udvartartás tette ki- \ ralivá a királyt. Őfelségének, a Meisseni Por- \ celánnak megvan a maga ki- \ váló udvara. A műremekekkel való talál- j közős emlékén kívül egy gon- \ dolatot hoztam magammal a \ gyárból: öreg és ifjú művé- i szék, munkások együtteser \ vigyázzák, hogy a keresztbe \ tett kék kardok valóban a \ világ legszebb porcelánjax \ márkázzék. \ W «JELENTIK»' A Nagyvásártelepre vasárnap és hétfőn reggel 50 vagon és hét tehergépkocsi áru érkezett ebhői 11 vagon burgonya, öt vagon zöldáru és 28 vagon kínai man­darin. A havázás és a hófúvás nem Idézett elő zavart a zöldáru­ellátásban. A burgonyát bőven pótolják a raktári készletek, a Szeged—Makó-vonalról befutot­tak az új zöldség- és hagyma- szállítmányok, a Hajdúságból pe­dig fejeskáposzta érkezett. A KÖZÉRT és a földművesszövet­kezeti boltokban új ára van a fejeskáposztának és a gumós- zellernek. A káposztát kilónként 3, a zellert 6.80 forintért hozták forgalomba. A földművesszövet­kezeti húsboltokban különleges minőségű disznósajtot árusítot­tak, kilónként 36 forintért, a füstölt sertéscombot csont nélkül 41 forintért adták. Hétfőn reggel megjött a Cseh­szlovákiában megakadt „manda­rin-vonat”. A 28 vagon jó minő­ségű kínai mandarin árusítását az egész ország területén a hús­vét előtti napokban kezdik me; önálló férfiszabó szakmunkást felveszünk 7,50 Ft órabérrel, Cegléd, Rendéit Ruhaipari Vállalat, Szabadság tér 3. íelvesiiink 15-17 éves fiúkat általános iskola 8 osztállyal építőipari tanulónak, kő­műves, burkoló és tetőfedő szakmára. — Jelentkezés munkanapokon 8—16 óra között ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Rákóczi város 2.3.

Next

/
Thumbnails
Contents