Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

+T.S1 HEGYEI &Círlap 1958. FEBRUÄR 18. KEDD Kiállítás nyílik Kiskunlacházán f I I Február 25—28 között 1 « = I Kiskunlacházán, a községi | | kultúrteremben a földmű- | I vesszövetkezet kozmetikai | | és háztartási cikkekből Jci-f I állítást rendez. A vásárlás-1 s r | sál egybekötött kiállításoni bemutatják az új műanyag-1 cikkeket, rádiókat és villa-1 mosgépeket, s az ízléses | szép ékszerékei, órákat is. | Érdekessége tesz a kiál- 1 Utasnak, hogy a helyszinení kozmetikai tanácsadást tar. I farnak és árusítják a leg-1 újabb arcápoló krémeket. 1 A kiállításon 26-án este 6Í órakor szakelőadást tarta-1 nak a helyes arcápolásról. 1 I A falusi „bankok“ a dolgozó parasztság segítői Március végéig újabb öt takarékszövetkezet alakul megyénkben KÖNYVEKRŐL-RÖVIDEN Csuka Zoltán: Myben vehetik át a gazdák A földművesszövetkezeti bol­tokba egyre több szerződéses »prómagvat szállítanak ki. A közeli napokban nagy meny- liyiségű borsó, tavaszbük­köny, fehérhere, szarvaskerep és egyéb szerződéses aprómag érkezett. Azok a termelők, fekik megkötötték a szerződést, átvehetik a vetőmagvakat a földművesszövetkezet boltjá­ban. Falusi bankoknak nevezi a köznyelv a földműv'esszövet- kezetek irányításával meg­alakult takarékszövetkezete­ket. A takarékszövetkezetek szervezését 1956 október első felében kezdték meg ország­szerte. Az ellenforradalmi tá­madás miatt az alig megkez­dett takarékszövetkezetek szervezése félbeszakadt, s tu­lajdonképpen csak 1957 ta­vaszától kezdtek megalakul­ni. A takarékszövetkezetek ott alakultak meg, ahol a lakosság létrehozásukat kívánta. Cél­juk az, hogy a dolgozó paraszt­ság elhelyezhesse megtakarí­tott pénzét s ugyanakkor a ta­karékszövetkezetek tagja a mezőgazdasági munkák meg­könnyítésére szolgáló eszkö­zöket, vetőmagvakat, műtrá­gyát stb. vásárolhasson a ta­karékszövetkezettől kölcsön­vett pénz segítségévek Az elmúlt évben öt takarékszövetkezet alakult meg megyénkben: Dömsödön, Érden, Kiskunlacházán, Pá­céiért és Túrán. A dömsödi és a túrái csak egy-egy községet foglal magában, míg a töb­biek a környező községeket is felölelik. 1958. január 30-ig a takarékszövetkezeteknek Nagy keletje van a földművesszövetkezeti boltokban a mezőgazdasági kisgépeknek, ócsán. A dolgozó parasztok egyre gyakrabban nézegetik a gépeket és sokan vásárolnak is belőlük pontosan 897 tagjuk volt, s a tagok 98 300 forintot fizettek be részjegy címén, összesen 254 dolgozó paraszt helyezett el bennük betétet, 455 ezer forint összegben. A takarék­szövetkezetekből 296 ezer fo­rint összeget adtak kölcsön 228, arra rászorult gazdának. Jelentős összeget kapott kézihez a szükség idején egy- egy tag. A statisztika szerint átlagosan 1300 forintot vett fél egy-egy kölcsönt kérő. Egy- egy betétkönyvre eső betét összege 2017 forint, míg a ta­gok fejenként 110 forint rész­jegyet jegyeztek saját taka­rékszövetkezetüknek. Mert azt talán mondanunk sem kell, hogy a takarékszövetkezetet maguk a tagok, a dolgozó parasztok igazgatják. A tisztségviselőket titkos vá­lasztás útján választották a közmegbecsülésben álló gazda­társaik közül. Ezért van kü­lönösen nagy vonzóereje a ta­karékszövetkezeteknek or­szágszerte a dolgozó parasztok körében. Napv összeget képvisel a ta­gok forgóeszköze. Az öt ta­karékszövetkezetnél rendelke­zésre álló forgóeszköz 583 ezer forint. A takarékszövetkezetek közül a legszebb fejlődést a kiskunlaeházi takarékszövet­kezet érte el. Itt csaknem két­százezer forint a tagok betét- állománya és 112 ezer forint kölcsönt folyósítottak eddig. A gyengék közé számító péceli takarékszövetkezet is megin­dult a fejlődés útján és 1958 január hónapjában mintegy 35 ezer forinttal növekedett be­tétállománya; A takarékszö­vetkezet ma már nélkülözhe­tetlen azokban a községekben, ahöl eddig'is működött. Nemcsak pénzt beadni és kölcsönkérni mennek a tagok a takarékszövetkezetek iro­dáiba, hanem beszélgetni is kicsit a község és a világ prob­lémáiról. Az öt takarékszövet­kezet százezer forintot kapott irodahelyiség létesítésére és külön 36 ezer forintot a be­rendezés beszerzésére. Kor­szerűek ezek a bankihelyi­ségek, mindenben megfelel­nek a követelményeknek. A jó példa egyre több községben talál követésre. Tavaly december­ben megalakult Veresegyhá­zon 145 taggal, 12 ezer fo­rint kezdő tőkével a takarék­szövetkezet Antal Sándor ve­zetésével. A napokban, feb­ruár 9-én Appel Ferenc el­nökletével Pilisvörösváron 180 gazda 18 ezer forinttal alakí­tott takarékszövetkezetet. Ám ezzel a sor még koránt sincs lezárva. Február 21-én Soly­máron alakítja meg a takarék­szövetkezetet 180 dolgozó pa­Buzgó kiáltás MAGVETŐ KIADÖ FALUNAP VECSÉSEN iMttMmmtttti iminHitHfttiinumMiiiiiiMiKimtiitmiiitfiiiiifittittiiiitmimimiHititmnttiitiimtmitnmMtmiiitHitii Fontos dolgokról tárgyalt a MÉSZÖV igazgatósága a z utóbbi hetek- /I ben sok fontos dolgot tárgyalt meg a Szövetkezetek Pest megyei Központja igazgatósága. A szö­vetkezeti demokrácia kiszélesítése érdeké­ben határozatot ho­zott, hogy tovább kell növelni az önál­ló földművesszövet­kezetek számát. A kisebb községekben, ahol a gazdasági te­vékenység méretei nem biztosítják a szövetkezet önálló gazdasági működését, a körzeti földműves- szövetkezet keretén belül, önálló helyi szervezetet, üzem­ágat kell létesíteni és ezen keresztül kell megteremteni az ön­álló földművesszövet­kezet létesítéséhez szükséges gazdasági fettételeket. Ezzel egyidejűleg felülvizs­gálják, melyek azok a tagszövetkezetek, melyek leválasztása még az I. negyedév folyamán végrehajt­ható. A mezőgazdasági termelés közvetlen segítése érdekében határozatot hoztak, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztését, s a dol­gozó parasztság ter­melőszövetkezeti út­ra való rávezetését a földművesszövetke­zeti munka közép­pontjába kell állítani. Ennek érdekében szervezeti és gazda­sági kapcsolatot keil kiépíteni a földmű­vesszövetkezetek és a termelőszövetkeze­tek között. Elsősor­ban a szerződéses ter­meltetés, a termelés fokozásához szüksé­ges anyagellátás te­rén. A földművesszö­vetkezeteknek töre- kedniök kell arra, hogy a megfelelő ta­lajadott Ságokkal rendelkező tsz-ek minél nagyobb terű- létén telepítsenek bo­gyós gyümölcsű nö­vényeket, gyümöl­csösöket és szőlőket. Ezt a termelőszövet­kezetek anyagi esz­közeinek felhaszná­lása mellett állam­hitellel is elő kell se­gíteni. jgy kell dolgoz- niok a földmű­vesszövetkezetek- nek, hogy az egyéni gazdaságok^ egészét, vagy jelentős részét átfogó szervezetté váljanak. Éppen ezért minden község­ben létre kell hozni u6 a termelési üzemágat | s annak vezetésére \ szakképzett mező- \ gazdászt kell beállí- \ tani. A termelési I üzemág munkája | szorosan kapcsolód-1 jón a tanácsok me- | zőgazdasági állandó I bizottságai tevékeny- 1 ségéhez. A szőlő, gyümölcs l és zöldségtermelés \ fejlesztése érdekében | a földművesszövetke- | zetek biztosítják tag- 1 jailc szőlőoltvány_ és | facsemeteszükségle- I tét. Az elkövetkező i három évben málná- 1 bóZ 120 kh-t, szamó- 1 cából 200 kh-t, ri-1 bizliből 130 kh-t, eg- I résből 40 kh-t, spár- | gából 530 kh-t, s ve- 1 gyes gyümölcsösből \ mintegy 200 kh-t kell | telepítem, illetve lét- 1 rehozni, 1 Ahogy mondani szokták, „zsúfolásig” megtelt a gazda­kör helyisége vasárnap Vecsé- sen: itt tartották meg a Haza­fias Népfront falugyűlését. A gyűlés előadója, Kassos Mi­hály, a megyei elnökség tagja ismertette a népfront-mozga­lom céljait, s eddigi eredmé­nyeit Pest megyében. Az ér­dekes beszámolót élénk vita, sok-sok hozzászólás követte. A mintegy 300 főnyi hallgató­ság között egyaránt képvisel­tette magáj; az ipari munkás­ság és a gazdatársadalom. A felszólalók többsége he­lyeselte a népfront-mozgalom munkáját, célkitűzéseit, s ál­lást foglalt a munkás-paraszt összefogás mellett. Sokan tá­mogatták felszólalásukkal a beszámolónak azt a részét, amely a társadalmi tulajdon védelmével foglalkozott. A gyűlés részvevői elhatározták, hogy ki-ki, a maga területén segít leleplezni a társadalmi tulajdon herdálóit. Elhatároz­ták továbbá, hogy az eddigi­nél aktívabban bekapcsolód­nak a békeharcba. Ennek je­GALAMBASZOK ELŐRE Nagy múltja van Cegléden a galambsportnak. A városban igen sokan foglalkoznak ezzel s nem egy tenyésztő dicseked­het már komoly eredmények­kel. A tenyésztők és az érdek­lődők legnagyobb örömére a Ceglédi Galambsport Egyesü­let kétnapos kiállításon mu­tatta be a legszebb madarakat. A kiállításon nyolc város ga­lambászai versenyeztek az első helyért. A ceglédi tenyésztők megérdemelten kerültek első helyre gyönyörű. * értékes ma­daraikkal. A második helye­zést a szolnokiak, a harmadi­kat pedig a nagykőrösiek kap­ták. Ezenkívül számos egyéni díjat osztottak ki a legjobb tenyésztők között. Ez évben Is díjazták az „alföldi keringő’' egyszínű és színeshátú, és a „posta“ fajta legkiválóbb te­nyésztőjét. A nemzeti színű szalagon lógó hatalmas kul­csot — a „Vándor tenyész- kulcsot“ Pnáger Lajos ceglédi, Papp László szolnoki és Szőke Sándor törökmiklósi galam­bász kapta. _ Nagy sikert aratott a kiállí­táson és tárgyjutalomban ré­szesült Kántor Ferenc ceglédi tenyésztő postagalambja, ame­lyik már háromszor járta meg Berlint. Ugyancsak tárgyjuta­lomban részesült Horváth Jó­zsef ceglédi galambász „ma­gyar óriási” galambjaiért. Ezenkívül igen sokan kaptak díszoklevelet eddigi munkájuk és eredményeik elismeréséül. gyében tiltakozó táviratot in­téztek az Országos Béketa­nácshoz, amelyben követelték az atombomba és a nukleáris fegyverek betiltását. Számos hozzászóló javasla­tára úgy döntöttek, hogy tár­sadalmi munkával rendbehoz­zák Vecsés nagy tanítója, a 30-as években elhunyt Roder Imre tiszteletére épült emlék- kutat, a kutat díszítő mell­szobrot, s a kút környékét. A község egyik lakója, egy fiatal szobrászművész pedig a falu­gyűlésen a községnek ajándé­kozta régebben készült Petőfi- szobrát. A szobrot — a részve­vők egyhangú határozata ér­telmében — a község főterén állítják fel és március 15-én leplezik le. A gyűlés lelkes hangulatára jellemző volt, hogy olyan köz­ségi problémára találtak meg­oldást, amely már évek óta húzódik: elhatározták, hogy társadalmi munkában salakoz- zák a legáárosabb utcákat. Egymás után álltak fel a gyű­lés részvevői, felajánlva egy­napi ingyenes munkájukat a község szépítéséhez. A jól sikerült falugyűlésen újjáválasztották, illetve kiegé­szítették a községi népfront­bizottságot. A több mint 100- tagú bizottság most valóban tükrözi a 21 ezer lelkes Vecsés Lakosságának összetételét. raszt 15 ezer forinttal, míg | 27-én Nagymaroson kétszáznál | is több gazda 25 ezer forinttal i mondja ki a falusi bank meg- I alakítását. Márciusban Kemencén, Al- | bertirsán és Örkényben te- | szikii a táblát: Takarékszö- í vetkezet. A jelek szerint ebben az évben megháromszorozódik | a takarékszövetkezetek száma 1 Pest megyében. A gazdákon | kívül nagy része van ebben | Bajczár Istvánnak, a ME-1 SZÖV dolgozójának, aki még | szabad idejét is a takarékszö- | vetkezetek létrehozására szén- | telte. A tervek szerint 1958-1 ban minden járásban lesz leg- | alább egy-egy takarékszövet- | kezet. Elsősorban természe- = tesen ott alakulnak meg ezek | a falusi bankok, ahol az Or- | szágos Takarékpénztárnak | nincsenek kirendeltségei. A mag jó talajra hullt, a 1 gazdáiénak tetszik a takarék- § szövetkezet Ám még jobban | elő kellene mozdítani § megalakulásukat. Helyesnek í tűnne, (ha a SZÖVOSZ taika- 1 rékszövebkezeti osztálya meg- | egyezne az OTP-vel és a taka- 1 rékszövetkezetek átvennék a 1 szakcsoportok, a földműves- | szövetkezetek felügyelete alatt | működő vadásztársaságok, er- f dőbirtokosok stb, csoportjai | pénzügyeinek intézését és le- | bonyob'tását. Segítené a ta-§ karékszövetlkezetek megerősí- 1 tését az is, ha az OTP hozzá- | járulna ahhoz, hogy a takarék- I szövetkezetek intézzek azokat 1 az átutalásokat, megbfzáso- | kát, kifizetéseket, melyek a 1 takarékszövetkezetek működé 1 sí területére esnek. Helyes és szükséges a fal- | vakban a takarékszövetkezetek 1 megalakítása. Kifejezik, hogy i szövetkezésben az erő és ha a dolgozó parasztok se- I gítik egymást, nagy dolgo-f kát képesek véghezvinni. AI takarékszövetkezet is út a sző- | vétkezés felé és ezért szűkéé-1 ges. hogy a földművesszövet- | kezetek mindenütt felkarolják | a falusi bankok megalakításé- § ra irányuló kezdeményezése- 1 két. Ne csak minden járás- I ban, hanem megyénk minden f nagyobb községében legyen I takarékszövetkezet a helybeli I gazdák irányítása és vezetése I alatt. Csekő Ágoston I C suka Zoltán azon költők közé tartozik, akiket kö­tetről kötetre felfedeznek, meg­állapítják róluk, hogy igen so­kat ígérő tehetségek, s utána megint a hallgatás borul rájuk. Mostani köteténél már nem le_ hét ezt a szokásos — és sema­tikus — mondatot leírni. Nem lehet, mert ez a kötet már nem ígér, ez a kötet maga a betel­jesedés. Lehetne azt is mon­dani, hogy: költői összegezés, lm idáig értem el, im ez va­gyok — mondja a költő ver­seivel. S nem kell szégyenkez­nie. Nem kevés az, ameddig elért, nem kicsi az, amit olva­sóinak, a szép versek kedvelőig nek adni tud. Csuka már csak azért is kö­zel áll hozzánk, mert me­gyénkben él, „hazai" költőnek számít, de főként azért áll kö­zel hozzánk, s minden egy­szerű emberhez, mert versei­ben nem az „én", hanem a „mi" áll a középpontban, a közösség a társadalom problé­mái ad jóik versei témáját, s nem az egyén gondjai. A költő felelősséget érez a többi em­berrel szemben, s látja azt is, hogy az egyén boldogulása nem máson, mint a társadalomban a közösségben végzett munká­ján múlik. Verseit nagy szógazdaság jellemzi. Régen olvastunk olyan verses kötetet, ahol eny- nyire megkapná az embert a nagy szókincs, a szavakkal való mesteri bánás, az, hogy min­den szó a maga helyén van, hogy semmilyen más szó nem helyettesíthetné egy-egy jelző­jét. Költői nyelve igen változa­tos. Talán úgy lehetne jeile-* mezni, hogy hol pacsirta szó* val dalol, hol meg a szarvas­bika bánatos bömbölése búg fel sorai közül. Csuka realista költő. Nem hódították meg a különböző izmusok, elveiből nem enged egy jottányit sem, nem engedi könnyű, de hináros utakra csá­bítani magát. Realizmusa az emberek iránt érzett szerétéi­ből faikad, s ez a szeretet annyira mély, annyira őszinte, hogy valami különleges pati­nát, valami bensőséges hangu­latot hordoz magán s magában minden sora, minden vers- szaka. Jelentős erényei mellett e9V hibát lehet felróni Csuka Zol­tánnak. Olykor ez is erény, de nemegyszer hamis irányba csalja a költőt. Ez pedig a kül­ső forma megválasztása. Csuka szereti a kötetlen formát, ami­kor nem kell korlátokhoz iga­zodnia. Szereti széttördelni a hagyományos formákat, s he­lyette valami új „kötetlen kö­töttséget" alkalmaz, mely oly­kor zavaróvá válik, nem szab gátat a mondanivaló túláradá- sának, s ez nemcsak meghök­kenti az olvasót, nemcsak el­árasztja olykor gondolatok zu- hatagával, hanem meg is za­varja, a vers mondanivalójá­nak megértését teszi nehe­zebbé. A kötet utolsó versei azok, melyekben a legmagasabbra ér fel a költő. Itt már bizonyos­sággá válik, hogy Csuka Zol­tánt nem kell többé „fel­fedezni". r* Horváth Árpád: Az óra regénye TÁNCSICS KIADÓ rdekes, nem~mindennapi témát tárgyaló könyvet vehet kezébe az olvasó. A könyv, mely az ingaóra fel­fedezésének 500. évfordulójára jelent meg — mint címe is mutatja — az órák történetét tárgyalja. De nem is akár­hogyan, hanem nagyon ízes. érdekes nyelven, s olyan jól felépítve, hogy az ember elfe­lejti; ismeretterjesztő munkát olvas, s nem regényt. A sok­sok adat, technikai kitérés nem szakítja meg a könyv egységes menetét, az adatdk szerves részei a könyv mon­dandójának. Az óra, az ember időmérő eszköze. Hatalmas szerepe van az emberek életében, s Hor­váth érdeme az, hogy meg­mutatja: hogyan hat kí a gaz­dasági fejlődés az olyan jelen­téktelennek tűnő dolgokra is, mint az időmérő eszközök fej­lődése, hogyan és miért köve­teli meg a technikai fejlődés a pontosabbnál pontosabb órá­kat. Az őrá keletkezésétől — nap­jainkig tárgyalja a könyv az óra történetét, jelentős helyet adva az óraművészetnek, en­nek az eddig kevés megbecsü­lést kapott művészi ágnak, amely pedig olykor remekeket alkotott. A szép kiállítású könyv azonkívül, hogy élveze­tes olvasmány, olyan ismere­tekkel bővíti az olvasó tudá­sát, melyek nélkülözhetetle­nek a mindennapi életben. — m —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents