Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

rrrr .11 EC. ^Cirlap 1958. FEBRUAR 9. VASÄRNAP MEZŐGAZDASÁGUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI MnuumuiiutwmiuwMiiimumimiiiiimiiiiiiiitiimttmiim* léehn Jumps El leliet-e adni a gépállomások traktorait? Beszélgetés Marosujvári Gyulával, a gépállomások főigazgatójával z íi-rxHíí-' Hruscsov elvtárs egyik kö- J termelőszövetkezeteknek, nem ' zelmúltban elhangzott taeszé- ' tudnák kellőképpen kihasz- ! dében kitért arra, hogy a i nálni. Erre mutatnak a nyü- | Szovjetunió gépállomásai be- | gáti országok próbálkozásai is. i töltötték hivatásukat a szocia- Az amerikai farmer például í lizmus építésében, s ma ala- j szerződést köt egy vállalattal, pos vita után fontolóra ve- hogy végezze el a szántást. szik, nem lenne-e helyesebb átadni a gépek zömét a kol­hozoknak. Ezzel kapcsolatban beszél­gettünk Marosüjvári Gyula elvtárssal, a gépállomások fő­igazgatójával, s néhány kér­dést tettünk fel neki a ma­gyarországi gépállomások helyzetére vonatkozóan. | | Sor kerülhet-e ná­I '• I lünk is a traktorok eladására? ügy tudjuk, a gép­állomások fenntartása bizo­nyos tehertételt jelentett, vagy jelent az államnak. — Nálunk már nem jelent tehertételt az állam részére a gépállomások fenntartása, működése. 1957-ben az előző évhez viszonyítva 500 millió forint eredményjavulást értek el gépállomásaink. Tehát meg­szűnt az 1956-ban még fenn­álló deficit, s már nyereség is van. Az agrártézisek különben kimondják, hogy a gépállomá­sok működésénél nem a nye­reségen van a hangsúly, ha­nem elsősorban feladataik megvalósításán. Persze, fon­tos, hogy a gépállomások be­vételeikből fedezni tudják ki­adásaikat, de szükség esetén az állam pénzügyi támogatás­sal is hozzájárul a gépállomá­sok üzemeltetéséhez. m Főigazgató elvt&rs- nak mi a véleménye a gépek eladásától? Szó le­het-e nálunk is arról, hogy bi­zonyos gépeket átadunk a ter- melőszövetkezeteknek? — Még a Szovjetunióban sem határoztak ebben a kér­désben. Persze, bizonyos ta­pasztalatokat mi is hasznosít­hatunk majd, viszont az ará­nyok különbözők. Nálunk a termelőszövetkezetek áíánya a népgazdaságon belül még kicsi. m Vannak már nálunk is szövetkezetek, amelyek erősen igénylik a gé­peket. Igen meggyőzően álla­pítja meg Hruscsov elvtárs, hogy ha gépeket adunk a tíz­eknek, nagyobb lesz egy-egy gép évi összteljesítménye, megjavul a gép kihasználása. — Ezt nem vitatja senki. De nálunk a gépesítés nem a Ze- torral, vagy a G—35-ös trak­torral kezdődik a termelőszö­vetkezetekben, hanem a kis­gépekkel, az állattenyésztést, az öntözést stb. segítő gépek­kel. Elsősorban ezekkel kell ellátnunk a termelőszövetke­zeteket. A kormánynak a tsz- ekre vonatkozó legutóbbi ha­tározatai utalnak is a gépesí­tés ilyen irányára. I i Nálunk a gépállomá- I '*• I soknak nem a leg­döntőbb feladata a termelés szervezése, mint Marosüjvári elvtárs megemlítette. Mi tehát a mi gépállomásaink legfőbb feladata? — A politikai bizottság leg­utóbbi határozata megmondja ezt. Feladatuk a munka idő­ben, jó minőségben történő elvégzése a termelőszövetke­zetekben. Ennél hathatósabb segítséget nem is lehet adni. A gépállomásnak kell a szö­vetkezetét a gépesítés irányá­ba vinni. Olcsó és jó minősé­gű munkát kell végezniük. Természetesen a gazdasági munkát nem lehet különvá­lasztani a politikai munkától. Egyébként a gépállomásokon keresztül a falu megismerke­dik a technikával, s ez na­gyon fontos. Nálunk eddig a gépállomásokon sok tízezer traktorost képeztek ki. Sok falusi ember a gépállomáso­kon szerzett technikai tapasz­talatait később városi üzem­ben hasznosítja. m Marosüjvári elvtárs jelenleg megvalósít- hatatlannak tartja, hogy ter­melőszövetkezeteinket saját gépekkel lássuk el? — Nem tartom megvalósít- ha+atlannak. Feltétlenül van­nak azonban olyan gépek, amelyeket ha odaadnánk egyes Számára nem lenne kifizető, ha a gépet maga tartaná, mert csak egy bizonyos ideig van rá szüksége. Ez a helyzet ná lünk is a szövetkezetekké Vannak viszont olyan gépet amelyeknek állandóan a szc vetkezet tulajdonában kellen lenni. Például a szőlőben, h fellép a peronoszpóra-veszéb órákon belül védekezni kel ellene. Meg kell tehát gondol ni, melyek azok a gépek, ame lyeket egyetlen termelőszövel kezet is kellően hasznosítar tud. Egyelőre az egész dolo nálunk még távlati, hisze elég elaprózottak gazdasí gaink. A gépállomások mur kájának csak harminc százs lékát teszi ki a termelőszövel kezetek részére végzett mur ka, a többi hetven százalékc egyéniek részére végzik. Tei mészetesen létjogosultság van annak a gondolatnak i: hogy az univerzális traktoro egy részét már most a szövet kezeteknek adjuk. az előző időkben, amikor munkaegységért dolgoztak. Viszont, ha a gépi munka nem köti le összes idejüket, vagy például esős időben nem tud­nak szántani, más munkát vé­gezhetnek a szövetkezetben, amiért már munkaegységet ír­nak javukra. A legnagyobb problémák m Milyen intézkedése­ket tesz a főigazgató­ság a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolatának megjavítása érdekében? — A viszony megjavítását szolgálja az a kormányrende­let, amely a gépállomási szerződéskötésekkel kapcso­latban kimondja, hogy azok a szövetkezetek, amelyek egész évre szerződést kötnek a gépállomással, s egy ka- tasztrális hold területre há­rom normálholdnyinál több munkát kötnek le, nagyobb kedvezményt kapnak, mint az előző években. így például a szántás 70 forintba kerül az előző évi 94 forinttal szemben. A szerződéskötéssel szorosab­bá válik a gépállomások és a tsz-ek kapcsolata. Célunk továbbá, hogy a gépeket fo­kozott mértékben kihelyezzük a tsz-ekbe, s irányításukat rá­bízzuk a szövetkezet elnökére. Ö választja ki a gépet is, a traktorost is. Ha nincs meg­elégedve a munkával, kéré­sére a gépállomás igazgatója köteles a traktorost leváltani. Javasoljuk továbbá, hogy a termelőszövetkezet által kivá­lasztott traktorosok legyenek a tsz-ek tagjai. Persze, to­vábbra is a gépállomás alkal­mazásában állnak, onnan kap­ják a bérüket, nem úgy mint ellátása. Javasoljuk a tsz-ek- nek, törődjenek többet a trak­torosokkal a szállás, meleg étel stb. tekintetében. Érdekel­tebbé kell tenni a traktorost és a gépállomás vezetőjét is a termelőszövetkezeti mun­kában. Ezentúl a szövetkezet azon munkák terméseredmé­nyéből, amelyekhez a trakto­ros hozzájárul, bizonyos ösz- szeget juttat majd. Javasol­juk továbbá, hogy a szövetke­zet a traktorosnak bizonyos céljutalmat adjon. Rendelke­zés is készül, hogy a nyere­ségrészesedés szétosztásánál a gépállomások vezetői a terme­lőszövetkezetben végzett mun­kát 30 százalékkal magasab­ban értékelik majd. Lehet-e számítani arra, hogy a tsz-ben és az egyénieknél végzett gép­állomási munka 30—70 száza­lékos aránya megváltozik? — Nagyobb változás nem lesz, csak abban az esetben, ha a szövetkezetek számsze­rűen fejlődnek. Különben a várható kát. holdankénti 4 normálholdas munkamennyi­ség elfogadható agrotechnikát jelent. Holka Vilmos m a vámosmikolai ma- | | lom vezetője, a helyi párt-1 I szervezet tagja felismerte a | 1 Hírlap olvasásának szűk- l | ségességét. A posta terjesz- § | tőivel együtt részt vett a | | szervezői muníkában és \ | nyolc előf izetőt szerzett. | | Lebó János elvtársnak pél- | | damutató szervező munka- | | fáért ezúton mondunk kö- 1 | szünetet és leérjük, hogy a § | jövőben is mindenben tó- | 1 mogasson bennünket. | Egyben örömmel számol- | | hatok be arról, hogy Vár I 1 mosmikolán a Pest megyei \ | Hírlapnak már több előfi-1 | vetője és olvasója van, mint | 1 volt 1956-ban a Népújság- | 1 nak. Varga István postahivatal-vezető | Ümimminiiimmniiinnmnnniminmminiimiimininml. A Sportfogadási és Lottó Igaxgatósag közli: Az Idái. február 9-i, 6. heti totó- szelvényről törölték a pótmérkőzé­sek: sorába tartozó IS. számú Reims -Sochaux, s a 16. számú Metz—* Nice francia labdarúgó bajnoki mérkőzéseket. 1958, február 9. ■ vasárnap, Alex napja. « ■ ?v~ ; A Nap-kél ': 6,59, nyugszik 16,58 órakor, A Hold két 23,50, nyugszik- 9,23 órakor. .. . Várható időjárás ma estig: felhős, párás idő, több he­lyen havazás, havaseső, ónos- eső. Mérsékelt légáramlás, a hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma: 0—■ plusz 3 fok között. ■ — AZ ORVOS-EGÉSZ­SÉGÜGY/ Dolgozók Szak- szervezetében Orvostörténeti szakcsoport alakult. Elnöké­vé dr. Jaki Gyulát, a szegedi Orvostudományi Egyetem rektorát választották. — TfZ ESZTENDEJE AN­NAK, hogy mega’akultak az állami műszaki tervező vál­lalatok. Az évforduló alkal­mából á Műszaki Tudomá­nyos Egyesületek Szövetsége nagyszabású kiállítást ren­dez. .... — KÉT DECI S ÜVEGEK­BE is tölt' ezután étolajat a növény olajipar. Az ipar má­sik újdonsága a kiváló mi­nőségű, vajízű; vitaminnal ’ dúsított márg'atin lesz, anxe- Jyéi; alúmírííumfóliába cso­magolnak. — JELMEZBÁLT rendez ma délután Kókán az álta­lános iskola szülői munka­közössége. — A BORSOD MEGYEI Uppony község iskolája az idén ünnepli. fennállásának 110. évfordulóját. A jubi­• leumra a nevelők és a diá­kok iskolamúzeumot rendez­nek be. A gyűjteményt a Csepel Autógyár kiszistái is gyarapítják: kis teherautó modellt ajándékoznak az up- ponyi iskolásoknak. JCutyaUacopád szikével,.. Kellett ez nekünk?! Szep­tember 12-én megírtuk, hogy a monori FŰSZERT-lerakat „jólorkú" Hoff er-traktora mennyi keserűséget okoz a környékbeli dolgozóknak, köztük a járási egészségház orvosainak, betegeinek s a Kossuth Lajos Általános Is­kola pedagógusainak, diák­jainak. — Segítsenek az illetéke­sek! — kértük cikkünkben — ha másképp nem, legalább azzal, hogy napi 2—2,5 órára csökkentsék a rakodási időt, s ezzel a motorpufogást. Ar­ra csak úgy szerényen utal­tunk, hogy jó lenne esetleg teherautóval megoldani a szállításokat. Az illetékesek nem men­tek el szó nélkül a panasz mellett. Ök is érezték, hogy tenni kell valamit: beállítot­tak hát még egy traktort! Az ember első pillanatban meghökken: hát ennyire nem érdekli őket a mások baja, a közösség panasza?! Pedig nem így van kérem. Hiszen ők éppen segítem akartak! Úgy gondolták: két traktor az jobban pufog, a környékbeliek egy-kettőre megsiketülnek, s akkor jö­het a világ minden traktora, oda se neki! Akinek nem lesz nagyothalló készüléke, észre se veszi..« Műanyagcsomagolási bemutatókat rendeznek vidéken , A múlt év októberében az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezetének ’ székházában megrendezett műanyagcsoma­golási bemutató nagy sikerrel zárult. Azóta a bemutató meg- rendezőihez a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesülethez számos kérés érkezett vidékről, elsősor­ban az élelmiszeripari üze­mekből, hogy szeretnék ők is megismerni a korszerű cso­magolást ecjm lkai .. módszere* '■ két. Ájz egyesület., ezért>,el­határozta, ... . hogy . több. vidékb városban tart bemutatót és i&r merte ti! ftoádásoikát' .. . ’. [ RENDKÍVÜLI AJÁNDÉKSORSOLÁS A TOTÓSÁN Az Országos Takarékpénz­tár Sportfogadási és Lottó Igazgatósága az eddig szokásos nyereményeken felül a totó február 16-i 7. ée a február 23-i 8. játékhetére beküldött totószelvények között összesen 200 Népstadion-bérletjegyet sorsol ki, Ezek a tavaszi idényben a Népstadionban sorra kerülő valamennyi NB I-es labdarúgó-mérkőzésre ér* vényesek. JELENTIK* Kép szöveg nélkül A Nagyvásártelepre szombaton reggel 39 vagon és nyolc teher­gépkocsi áru érkezett, egyebek között hat vagon tojás. 11 vagon nyírségi alma. három vagon olasz narancs és egy vagon cit­rom. ,V A földmftyesszövetkezetl csar­noki és piaci árudákban új ára van a gumós Zellernek. s tehén­> túrónak, a tejfölnek és a falusi vajnak. A gumós zellert kilón­ként 5.60. a tehéntúrót 14. a tej­fölt literenként Ifi, a falusi vajat pedig kilónkéit 46 forintért hoz­ták forgalomba. Szombaton reg- gél Hódmezővásárhelyről na­gyobb mennyiségű élő baromfi érkezett. -A szövetkezeti baromfi- boltok az első osztályú élő tyú­kot kilónként 28. a másodosztá­lyút 21. a kakast 21—22 forintért hozták forgalomba. A KÖZÉRT húsboltokban fiatal göbölyhús! árusítottak, de sertéshúsban Í3 nagy volt a választék. A Tol- buchin körúti nagycsarnokban a halasok mellett levő vadlerakat- ban nyúlhúst árusítottak, az ele­jét kilónként 6.70. a combot 16.71 a gerincet 20 forintért. Az országos havazás nem oko* zott késést az élelmiszerszálUt- mányokban, az összes teher­vonatok kellő időben futottak bg a Nagyvásártelepre. PRUKNER PÁL: AKACVIRAQ Az egyik gyakorlaton — pi­henő időben — akaratlanul is fültanúja lett egy különös beszélgetésnek, amely sokáig elgondolkoztatta. Kassai honvéd — vele egy- ívású fiatal katona — elmé- lyülten beszélgetett a század­parancsnokkal. Többen kö­rülülték őket, s hallgattak fi­gyelmesen. ö is odament. Már nem hallotta a történet ele­jét, mégis megértette, miről volt szó. Kassai csendes hangon me­sélt és szomorúság tükröződött arcán. . — Bál volt az iskolában. Szüreti bál. Harmadik gim­nazista: voltam. Vera másodi­kos. Ügy tizenegy óra tájt járt az idő, amikor kisurran­tunk a színes lampionokkal,, konfettivel díszített teremből. Azt mondtuk, leülünk egy ki­csit, a sok tánc után kifújjuk magunkat. Pedig egyikünk sem volt fáradt. Táncoltunk volna megállás nélkül akár reggelig. Mégis kicsúszott a szánkon ez a kis hazugság. Egymás kezét fogva osontunk végig az árnyas fasoron. Az­tán Vera hirtelen megállt s rámnézett két kerek, tenger­kék szeméivel. Megindultunk egymás felé. Megcsókoltuk egymást. Kis,. könnyű csók volt. Ügyetlen. Az első. Könnyű pír futotta be arcát, jól láttam a lágyan elomló holdfényben. Aztán elfutott. Vissza, a báli terembe. Csák nehezen talál­tam rá. Az arca kipirult, s tánc közben sem mert a sze­membe nézni. Úgy tűnt, soha véget nem érő nyárban élünk. De ami­lyen hirtelen jött, olyan gyor­san vége is szakadt. Ügy terveztük, most ápri­lisban lesz az esküvő. Tegnap levél érkezett. „Adj tanácsot, mit tegyünk. Szüleim ellen­zik, hogy addig férjhez men­jek, amíg te "katona vagy. Azt mondják, majd ha lesze­relsz...” Kérem, adjon taná­csot, főhadnagy elvtárs, mit tegyek?..-. Még sohasem hallott ilyen őszintén, tiszté szívből be­szélni valakit legbensőbb ér­zéseiről. Ennyi ember előtt. Különös dolog volt ez számá­ra, s hosszan eltűnődött raj­ta. így keveset hallott a parancsnok válaszából, de ahhoz éppen eleget, hogy megszólaljon lelkiismerete. — Most rajtad a sor. A parancsnokra nézett. Ma­gas, szikár ember volt — jól látszott még így ültében is. A tölgy ilyen az erdőn. A sze­mében meleg fény és őszinte megértés csillogott. Szelíd szó­val vigasztalta a katonát. — Tudom, nem könnyű vár­ni. Nehéz az ilyesmi egy sze­relmes fiatalembernek. De meg lehet érteni a lány szü­leit is. Ha most egybekelnek, akkor is csak nagyritkán le­hetnének együtt. Inkább vár­janak. Ez a másfél esztendő lesz szerelmük igazi próbája. -Ha megállják, egy életre bol­dogok lesznek. Ez a beszélgetés még sókáig megmaradt emlékezetében. Néhányszor el is indult, hogy kiönti, ami a szívét nyomja, de a megvalósításáig soha nem jutott. Ilyenkor azzal mente­gette magát, hogy ő sokkal ne­hezebb helyzetbe került, mint társa. Akácvirág csak ritkán írt. Akkor sem magáról, vagy ró­la. Arról a harmadikról... Sok mindent megérzett és tisztábban látott az elmúlt hó­napok alatt. S szívében újra fellángolt a szerelem. Máskor kínzó kétségek mar- dosták a lelkét. Szótlan lett és hallgatag. Ilyenkor egyé- dül akart lenni, egészen egye- dűl 9. Újra a magányosság nyo­masztó érzése öleli körül. Ezért húzódik félre a kultúr­szobában. Gondolatai másutt kalandoznak. Túl a laktanyán, túl a városka falain. Az ajtó nyílását észre sem veszi. A belépő ikatona gondosan körülnéz. A karját ölelő piros szalag után ítélve napos, vagy ügyeletes. —: Váci honvéd! A sarokban ülő idegesen fel­kapja a fejét. A másik né­hány lépéssel közelebb lép, megáll, reá függeszti kerek szemét, s hamis mosolyt fojt el a szavában. • ■■ — Távirat érkezett!' A fiú szemöldöke felkúszik, ajka meqremefjj Szótlanul npúl a kis fehér papírlap után. Hetek, "sőt hónapok óta vár­ja ezt az üzenetet. Most 'vég­re iff van a kezében. Négy- szögletesen ■ hajtogatott kis fehér papír, Az egyik sarka . már meggyűrődött, s elmosó­dott rajta nevének, néhány betűje is. Ideges, remegő kézzel bon­togatja. Először kisimítja egyenletesen, csak azután pil­lant bele. Mindössze két szó az üzenet; «— Fiú. Anyád. A szeme előtt fekete kari­kák ugrándoznak. Érzi, men­ten kicsúszik a talaj a lába alól. Egyszerre olyan könnyű lesz, akár a píhe a szélben- Minden erejére szüksége vaut hogy a lábán megmaradjon. Ujjal görcsösen markolják az ~asztal lapját. Arra támaszko­dik, míg újra visszaül mellé­je. Apa lett. Húszesztendős fej­jel. Tekintete újra végigsíklik a kezében tartott kis papírlapon: Fiú. Anyád. Mit tegyen? Mit tegyen? Ki az, aki egy húszesztendős .fia­talembernek most tanácsot ad­hat? Ki segíthet itt? Tovább lépni a megkezdett úton látszólag könnyű, s ké­nyelmes. Mindössze anyagi következményekkel jár. ■ ■ Becsületesnek lenni már jó­val nehezebb. Különösen ne­héz olyan környezetben, mint :amilyen odahaza körülfogta. Igaz, most hosszabb időre kiszaltadt közülük. A . század­nál azonban egyetlen barátja sincs, akivel megoszthatná ér­zéseit. De hogyan is mondta a parancsnok idcérkszésük es­téién? Két ember könnyebben választ talál a legnehezebb kérdésre is. (FolytatjukJ \

Next

/
Thumbnails
Contents