Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

1938. FEBRUAR 9. VASÁRNAP 3 ^O&lrlav Beszélgetés a nyereségrészesedésről a Budakalászi Textil miivek igazgatójával és üb-elnö kével Lesz-e nyereségrészesedés s ha lesz, milyen mértékű? — ezekkel a kérdésekkel fordul­tunk Ágoston Mihály elvtárs­ihoz, a Budakalászi Textilmű- vek üb-elnökéhez. Kérdéseink­re a következőket válaszolta: — Sajnos, téves híresztelé­sek terjedtek el az utóbbi idő­ben dolgozóink körében. Nyil­vánvaló, nem jószándékú em­berek hintették el a köztudat­ban, hogy a kilátásban levő 24 napi részesedésből négy napot levonnak és mire kifizetésre kerülne a sor, nem marad semmi. Azt is elhíresztelték, hogy le kell mondani a nyere­ségrészesedésről a Gyermekvá­ros javára. Akik vétettek a munkafegyelem ellen, azt hí- resztelik, hogy mindenki egy­formán kap a részesedésből. — Mi az igazság a téves hí­resztelésekkel szemben’ zők: a késések, a gyakori hiányzás, a teljes munkaidő le nem dolgozása, az állandóan 100 százalék alatti termelés (új dolgozóknál hat hónap után), selejtes gyártás, anyag- pocsékolás, egyszóval minden olyan tényező, amely a válla­lat gazdaságos ténykedését hátrányosan befolyásolja. Egyébként a dolgozóinknak kiadott füzet is tartalmazza a tudnivalókat. Megemlítjük még, hogy a Könnyűipari Ér­tesítő 1958. január 3I-i számá­ban megjelent Szalai József, vállalatunk bérelszámolási osztályvezetőjének kidolgozá­sában: A nyereségrészesedés egyénenkénti elszámolásának, számfejtésének javasolt mód­szere. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy mindenki a fenn­ncsen a múlt év harmadik negyedévétől kezdve ugrás­szerűen megjavult a munka- fegyelem. Megmondtuk a dol­gozóknak, hogy a saját zse­bükön is érezni fogják ha jól, de azt is, ha rosszul dolgoz­nak. Megértették. így aztán mindenki a maga helyén úgy végzi a munkáját, ahogy tőle a legjobban elvárható; Vidá­mak és jókedyűek az embe­rek. Megnyugtató válaszokat kaptunk kérdéseinkre. Re­méljük, hogy ezek után az üzem dolgozói sem ülnek fel a téves híreszteléseknek és szorgalmasan dolgoznak to­vább, hogy bizakodva tekint­hessenek a jövő évi nyereség- részesedés elé. Farkas István Lottótájékoztató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy a ha­todik játékhéten — nem vég­leges megállapítás szerint — 3 325 107 darab lottószelvény vett részt a játékon. Az eddigi adatokból megállapíthatóan öttalálatos szelvény nincsen. Négy találatot 20 szelvényen értek el a fogadók, nyere­ményösszegük egyenként 124 695 forint. Háromtalálatos szelvény 1962 érkezett be, egy-egynek nyereménye 635 forint. Kéttalálatot 70103 szelvényen értek el, erre 17 forint. 50 fillért fizetnek. A négytalálatos nyeröszel- vények sorszámai a követke­zők: 1 049 637, 2 058 823, 2 088 966, 3 051 750, 3 523 963, 3 544 276, 3 810 948, 3 817 129, 3 967 148, 4 159 772, 4 825 507, 4 875 693, 4 071 469, 5 340 011, 5 366 128, 5 378 390, / 5 623 211, 5 707 281, EL. 630 781, EL 808 158. Megkezdődött a mezőgazdaság távlati fejlesztési tervének kidolgozása Erre a kérdésre Karvaly Nándor igazgató és az üb-el- r.ók együtt válaszolt: Lest nyereségrészesedés az üzemben, mert nyereségesen zártuk a múlt évet. Elkészítet­tük az évi mérleget. Érmek el­lenőrzését március 3-tól végzi el a Könnyűipari Minisztérium az üzemben. A mérleg jóváha­gyása után kerül sor a nyere­ségrészesedés kifizetésére. Per­sze, nem az egész összeget oszt­juk szét. Tegyük fel, hogy 24 napi fi­zetésnek megfelelő összeget bo­csátanak rendelkezésünkre. Ez nem kerül teljes egészében ki­osztásra. Azért nem, mert bizo­nyos összeget szociális, kultu­rális és egyéb jóléti célokra tartalékolni kell. Ebből tartjuk fenn a balatonszéplaki üdülőn­ket, a dunaparti csónakházun­kat, ebből üdültetjük a dolgo­zók gyermekeit, ebből járulunk hozzá az étkezési költségekhez stb. Tehát a ki nem osztott ösz- szeget is a dolgozók kapják meg különböző juttatásokon keresztül. A tartalékolandó összeg nagyságát a mérlegbeszámoló alkalmával, március végén ösz- szeülő üzemi tanácsi ülés dönti el. Tehát az üzemi tanács dönt arról, hogy hány napi ré­szesedést kell kifizetni. — Ki, milyen mértékben ré­szesedik a nyereségből? — A híresztelésekkel szem­ben határozottan állítjuk, hogy egyenlősdiről szó sincs. álló rendelkezéseknek megfe­lelően kapja meg az őt meg­illető pénzösszeget. — Hogyan érték el, hogy nyereségrészesedést fizethet­nek? — Nincs ebben semmi ör­döngösség. Teljesítettük a tmet. Már a tavalyi második ne­gyedévben túljutottunk az 1956-os termelési szinten. Nincsenek nagy anyagveszte­ségeink. A fonalat mi dolgoz­zuk fel, nem adjuk ki „albér­letbe”. Feilesztettük a gyár profil,iát. Bővítettük a film­nyomót és a varrodát. Külö­A mezőgazdasági termelés fejlesztésére a Földművelés- ügyi Minisztérium és az Orszá­gos Tervhivatal a legjobb me­zőgazdasági tudományos és gyakorlati szakemberek bevo­násával kidolgozza a mezőgaz­daság 15 éves távlati fejlesz­tési tervét. 1958. február 8-án Dögéi Imre földművelésügyi miniszter összehívta a fejlesz­tési terv kidolgozására alakí­tott bizottságot, amelyben részt vesznek a Mezőgazdasági Tudományos Tanács tagjai, az egyetem professzorai, valamint a gyakorlati szakemberek kép­viselői. A miniszter ismertette azo­kat az irányelveket, amelyek­nek alapján a fejlesztési tervet ki kell dolgozni. A fejlesztési terv a mezőgazdasági termelés jelentős fejlesztését, a terme­lési költségek csökkentését cé­lozza. A terv kidolgozása so­rán figyelembe veszik, hogy a 15 év alatt jelentősén nő majd az életszínvonal, a technika és a tudomány fejlődése, a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemek lehetőségeit, valamint a KGST-ben részvevő orszá­gok közötti együttműködést. A mezőgazdasági termelés 15 éves fejlesztési tervét a bizott­ság még ez év első negyedé­ben kidolgozza. Automatizálják a nemzetközi távgépíró-hálózatot A posta az idén megkezdi a nem­zetközi telex-hálózat automatizálá­sát, amely lehetővé teszi, hogy külföldről tárcsázással közvetlenül hívhassák a magyar telex-előfize­tőket. Ezzel egyszerűbbé és gyor­sabbá válik a nemzetközi forga­lom. Tánczenészek ünnepsége, három megye daiostaláikozója a. ^DimakcunpiA tcwatzL-nyA/L tmtl fifrxg.rcwqdlxcui A Dunakanyar tavaszi-nyári programjában két érdekes zenei esemény szórakoztatja majd az üdülőket, kirándulókat. Májusban Nagymaroson rendezik meg a Pest megyei tánc­zenészek kétnapos ünnepségét. Az első napon az öt legjobb tanczenekar közreműködésével bált rendeznek, másnap pedig szakmai tanácskozást és bemutatót tartanak. Júniusban nagyszabású dalostalálkozó lesz Vácott. A szé­kesegyház előtti téren kétnapos hangversenyen vesznek részt Pest, Nógrád és Komárom megye legjobb énekkarai, valamint néhány fővárosi kórus. Az énekkarokat a váci üzemek és is­kolák látják Vendégül. Az IBUSZ mindkét zenei eseményre különvonatot és hajó­járatokat indít. Vácott sátortábort is felállítanak a fővárosból és az ország más részeiből érkező vendégeknek. Tízéves a koreai néphadsereg Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói és a néphadsereg harcosai a haza békés egyesítéséért és a szocia­lizmus építéséért folytatott ha­talmas politikai és munkaküz­delemben ünnepük a koreai néphadsereg megteremtésének 10. évfordulóját. A koreai néphadsereg harco­sai soha nem tapasztalt hősi­ességről és hazafiságról tettek tanúságot az amerikai imperia­listák és a Li Szin Mari-féle zsoldos hadsereg elleni harc­ban. Erről tanúskodik az a tény, hogy a háború három éve alatt 13 alakulat kapta meg a megtisztelő gárdista címet. 481 katona a KNDK hőse kitünte­tést és több mint 746 ezer em­ber különféle államkitüntetés­ben részesült. A koreai nép a párt és a kor­mány vezetésével óriási ered­ményeket ért el a háború után a népgazdaság helyreállítá­sáért és fejlesztéséért folytatott küzdelemben. Ugyanakkor ko­moly erőt fordítottak a hadse­reg megerősítésére, hogy felké­szüljenek mindes esetleges ag­resszív támadásra. A párt és a kormány azon­ban Korea békés egyesítésének meggyorsítása érdekében 1956- ban a néphadsereg létszámát 80 000 főre csökkentette. A néphadsereg harcosai azonban egy pillanatra sem felejtik el, milyen felelősséget ró reájuk az ellenség állandó harci ké­szültsége és ezért ők is készen állnak arra. hogy bármelyik pillanatban döntő csapást mér­hessenek a támadóra s az el­lenség bármilyen fondorlatával szemben megvédhessék hazá­jukat, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot. Újjáválasztják a községi önkéntes túzoitótestüietek vezetőségét A megye területén működő községi önkéntes tűzoltótestü­letek vezetőségét március 31- ig újjáválasztják. A községi tűzoltótestületek a megválasztásuk óta eltelt két év alatt döntő többségük­ben jó munkát végeztek s az ellenforradalom idején is hűek maradtak a népi hata­lomhoz. Számos községben megakadályozták garázda ele­mek gyujtogatási kísérleteit. Ennek ellenére még min­dig vannak a megyében olyan községek, ahol sem a helyi vezetők, sem a község lakos­sága nem támogatja megfele­lően az önkéntes tűzoltóság munkáját. Ezekben a közsé­gekben könnyen katasztrófa törtéhetik egy esetleges tűz esetén a tűzoltóság hiánya miatt. Ilyenek: Gyál, Zsám- bék, Tóalmás, Nagymaros és még néhány község. Remény van arra, hogy az idén Pest megye valamennyi községében megalakul az ön­kéntes tűzoltóság. A legjobb és a sok éve nálunk dolgozó munkások kapják a legtöbbet. Lesznek, akik keve­sebbet kapnak. Akik a sok-sok figyelmeztetés ellenére sem tö­rődtek a munkafegyelemmel és a termeléssel, nem részesülnek a nyereségből. Teljes részesedés azokat ille­tt, akik 1957. január 1-től de­cember 31-íg alkalmazásban álltai és ténylegesen dolgoztak. Tényleges munkának számít a fizetett szabadság, a hivatalos kiküldetés és minden fizetett ünnepnap is. Méltányos esetben teljes ré­szesedést kaphat az a dolgozó is. aki legalább 6 hónapot tény­leges munkában töltött el az üzemben és végzett munkája, illetve magatartása erre érde­messé teszi. Részlegesen kapnak a nye­reségből azok, akik év közben léptek be a vállalathoz. A gyárban eltöltött idő, a vég­zett munka milyensége és a magatartás dönti el itt is a ré­szesedés mértékét. Akik áthelyezéssel kerültek az üzembe, csak akkor része­sülhetnek a nyereségből a ténylegesen ledolgozott idő arányában, ha az áthelyezés a vállalat, illetőleg a felettes ha­tóság kezdeményezésére tör­tént. Melyek a csökkentő , és kizáró okok ? — Igazolatlan mulasztás esetén az üzemi tanács dönti el, hogy a részesedés hány Százalékát kell levonni a dol­gozótól. Ha valaki fegyelmi vétséget követett el, a fegyelmi hatá­rozatban írásban rögzítik a csökkentés mértékét. Azonnali elbocsátás esetén teljesen kizárják a dolgozót a nyereségrészesedésből. További csökkentő ténye­TiODROGl KÁROLY járási titkár szobájában kelle­mes meleg volt. A hamutartók tisztán, üresen álltaik, s a le­vegő sem volt még terhes a nehéz füsttől. A titkár nyugod­tan bontogatta a reggeli pos­tát. Egyszer csak egy meghívó került a kezébe. Megforgatta, nézegette. Esküvőre hívták! Tétován tartotta kezében a meghívót. A serény munkához szokott szoba most pihent. Fa­lai kitárultak. A virágállvá­nyon békésen álló zöldek he­lyébe fasor nőtt, s minden megtelt a hárs illatával. A járási párttitkár — most ál­modozott. Otthon járt falujában, a kis eldugott nyakig-sáros fészek­ben, ahol csak vasárnaponként öltöztek ünneplőbe a lányok. A legények külön sétáltak és csak titokban incselkedtek a lányokkal... ' Hol van már ez a kis falu? Nagyközséggé fejlődött. A patakmenti hídnál ma köves út vezet. Nagy kultúrház épült. Mindennap mozi ját­szik. A falu végén villaszerű, házacskák nőnek ki a földből. S a lányok nem a régiek már. Egy sem venné fel a „sok- szoknyát’’. Derekukhoz szűk, pesti divat szerinti alj simul. A blúzuk nylonból készült. Már nemcsak vasárnap dél­utánonként öltöznek ki, csi­nosak hétköznap is. Nem men­nek külön a fiúk, s külön a lányok. És Hernádi Juliska, a copfos, huncutszemű lány őszibarack hamvasságú szép leánnyá nőtt. Férjhez megy. Itt a bizonyíték: a meghívó. G yakran jár otthon Bodrogi Káro\y. Hívják haza pártnapi előadónak, Ilii SZÍVVEL, zsebbel nagygyűlést tartani. Hányszor térnek be hozzá és kérik va­lamiről a véleményét. — Jó lesz-e, ha vesznek egy vetőgépet? — Mit csinált már megint az a gépállomás? — A Tercsi néninek kórház kellene.,. A falujától soha nem sza­kadt el. Odatartozik ma is. De jó lenne hazamenni, ott lenni most Hernádi Juliska esküvő­jén, a régi barátok között, meginni egy-két pohár bort1 Beszélgetni! De nem 'mehetek — vitatko­zott önmagával Bodrogi. Egy régi élmény arcába kergette a vért. Régen is örült az esküvői meghívásoknak, el is ment szí­vesen. Mindig vitt valami ajándékot is. Igaz, csekély­séget. A sók esküvő azonban sok pénzt vitt el. S egy átmu­latott esküvő után a feleség kifakadt: — A lányoknak akarod a szépet tenni. Azért nem saj­nálod a pénzt?! Tán az egész fizetésed arra költenéd, hogy a menyasszonnyal táncol­hass?! Azóta, ha jön egy meghívó, nem megy el. Csak táviratot küld... Sóhajtott. Most sem megy eL Félretette a meghívót úgy, ihogy máskor a többit is. Azzal már nyúlt is a többi levél után. Néha ugyan visz- szakalandozott a gondolata, de magám erőszakolta a mun­kát, Később már nem is gon­dolt az esküvőre, JGY ÉRKEZETT EL a *■ szombat. Dél felé járt az idő. Egyik elvtárs a másikat követte a járási titkár szobá­jában. Egyszer csak az ajtón Kopogás hallatszott. Kicsit tü­relmetlen. kicsit jókedvű, ki­csit bizalmas kopogás. Már erről is érezte, hogy valaki bennfentes lehet. A kopogásra választ sem várva betoppant Hernádi Sándor. Ügy, mint régen, otthon, vasárnap, a séta előtt... Ünnepi csizmá­ban, fekete ruhában, kifent bajusszal. — Szervusz komám! Érted jöttem, — Értem-e? De jó, hogy egyszer már te is megláto­gatsz. — Lakodalomba viszlek. — Na, gyere, ülj csak le előbb. A puha bordó fotelbe ül­tek, szembe egymással. — De urasan élsz, hallod-e! Tudtam, hogy rangosán megy a dolgod, de erre nem gondol­tam. A mindenit neki: fote­lok, virágok, függöny! Múlt­kor is voltam a Palinál. Tu­dod, a Virág Palinál. Az is olyan nagy úr. akárcsak te. ■Most meg a faluból elvitték valamelyik minisztériumba a Kovács Misit. A tanácsnál megüresedett a helye. — Tudom pajtás. Hallottam róla. De inkább Juliskáról beszélj. Hogy engedhetted el­csavarni a lányod fejét? —1 évődött a titkár. — Juliska? Hát itt van már ne ideje, hogy bekössélk a fe­iet. Maholnap húszéves lesz. Nincs nekem vén lányra szük­ségem. A statérungja is együtt van már. Mire várjon? A fiú rendes, jóravaló gyerek. Na, készülődj, öreg, viszlek a la­kodalomba. Megígértem, hogy nélküled haza sem megyek. — Kedves tőled, készültem is, de nem tudok menni. — Miért nem? — Estére fontos értekezlet lesz... A járási titkár nem nézett Hernádi szemébe. — Majd gra­tulálok én az új párnak a jö­vő héten. Akkor úgyis haza­megyek, gyűlést tartok nála­tok. —■■ Gyűlés, gyűlés!... Azt tudtok. De az emberek közé jönni, mulatni, hivatalosság nélkül beszélgetni — azt nem. Az nem a ti ..reszortotok” — ahogy manapság nevezitek. Te is szégyelled már a paraszt- lagzit, ugye? Azelőtt ott vol­tál mindenütt, most meg csak a gyűléseken találkozunk. Vagy félsz, hogy megszólnak: pártonkívüRnél mulatsz? — zúdította Hernádi a kérdések özönét barátja felé. Pedig tudta, honnan fúj a szél! __ a Z SEM ART, ha egy Ai járási párttitkár meg­tiszteli az ember házát. Van ott néhány ember a faluban, akik egy világért sem poha- raznának együtt prátonkívüli- vel. Én meg akarom mulatni: a régi jó pajtásom ma is az én barátom, még ha mindjárt járási párttitkár is. én meg egyéni maradtam. Szedd össze maoad és induljunk. — Jól van De azután .. — * közben elpirult, mert érez­hnn,j Hnrv : me't^rti őt — Semmi d° azután. — Szívesen kimennék, el is intézhetném a dolgomat, de nem készültem ajándékkal. Így meg csak nem mehetek? —• mondotta ki. — Ne törődj ezzel, pajtás. Van nekünk elég. Nem is vártunk tőled semmit. Csak a barátságod, a régi barátságod kell. — Hernádi körülnézett a szobában. Meglátta Bodrogi kabátját. Már fogta is és adta a párttitkárra. Mint valaha, amikor erőszakkal bálba ci­pelte a visszahúzódó embert. — Indulás. — No várj. előbb hazasza­ladunk átöltözni. Az asszo­nyoknak is szólni kell, mert ha nem jövök haza éjiéi, mi lesz akkor! — Mozdulatával tréfásan mutatta, hogy jobb a következményeket elkerülni. A HÁZ KAPUJÁBAN föld- begyökerezett a Iáiba. Ott állt egy parasztkocsi fel­díszítve, s a lovak is régi szo­kás szerint felcicomázva Szó­val Hernádi így jött értei így megtisztelte! Nagy-nagy melegség áradt szét benne. Cinkosan ráneve­tett Hernádira, az meg visz- sza... Felszálltak a kocsira. A lo­vak megindultak. Mindenki utánuk fordult. S a parádés kocsi vidáman zörgött végig az utcákon. Hernádi peckesen ült és Bodrogi az orra alatt csen­desen el is mosolyodon. Rég nem érezte magát ilyen bol­dognak. A várttitkár szíve csordultia telt szeretettel. Ezt, csak ezt a tiszta szere­thet vitte ajándékba az ifjú párnak. És a hajnalig tartó, vidám noharaznatás. belefeledkezett beszélgetés után Bodrogi úgy érezte: ennél több ajándékot nem is vártaik tőle ..; Sági Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents