Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

4 "kfCirlap 1958. FEBRUAR 7. PÉNTEK A FOLD „VALLATÓ JhilO-gutcLL cl sntiiznoLm. QztMmzji}, DCáwly. JÍLizmnúcui // Amint a kora délutáni vo­nat Pomáznál elkanyarodik a Duna felé, a távolban szipor­kázva ragyog föl a soktornyú Szentendre festői képe. Az egyik utas a februári nap színjátékénak láttán a medvé­ről kezd beszélni és azt talál­gatja, hogy gyertyaszentelő napján visszabújt-e barlangjá­ba, vagy kint maradt. A véle­mények megoszlanak ebben is. Vannak, akik a reggeli kö­dös, árnyéktalan zimankót vé­lik döntőnek, mások a déli gyenge napsütés miatt aggá­lyoskodnak. A szelid vita fél­beszakad, amint a vonat be­fut Szentendrére, a végállo­másra. De az is lehet, hogy valamelyik hazai söntésben folytatódik; Aki először lép ennek a ked­ves, öreg városnak a földjére, már a legelső pillanatban va­lami jóleső otthonosságot érez az ódon házak, a macskaköves utcák, a szeszélyes sikátorok intim világában. Mintha min­dem szögletnek, minden kőnek lenne itt valami nagyon meg­hitt mondanivalója. Szint® múzeum az egész Város, amelynek ez idő szerint egyik érdekessége a Ferenczy Ká­roly Múzeum; Egy fejkendős nénike adja meg az útbaigazí­tást: A múzeum? Ott van, a Fő téren, a görög templom mellett. A Fő tér tenyérnyi három­szög, egyik szöglete mögött bú­jik meg szerényen ez a fiatal kultúrintézmény. A hajléka is műemlék, 1793-ban épült, szo­rosan a valamivel idősebb templom mellett, eredetileg szerb iskolának, majd tanító­képző, később szerb gimná­zium lett belőle. Maga a város ősrégi település, már évezre­dekkel ezelőtt lakott hely volt, amit ékesszólóan bizonyítanak a talajából minduntalan elő­kerülő archeológia! leletek» rézkori sírok, latin föliratos kövek, kőkorszakbeli agyag­edények. Szerb többségű la­kosságához a XV. században jutott, amikor itt találtak a tö­rök elől menedéket a Balkán táshoz is. így tártuk föl a bu­dakalászi homokbányában a közel négyszáz sírból álló rézkor] temeiőf, rengeteg kőeszközzel, agyag­edénnyel, kagylógyöngyökkel. Itt találtuk azt a kis agyag­kocsit is, amely olyan nagy feltűnést keltett régészeti kö­rökben. Európának ez az elis­merten legrégibb korból, az avarok korából származó ko­csilelete. A mi múzeumunkban csak a gipszmásolata maradt, az eredetit a Nemzeti Múzeum vettp át. A múzeum lapidáriumában gyűjtik »össze a feliratos sírkö­veket és kőkoporsókat, ame­lyek Szentendre ellatinosodott őslakosságának, az „ecaviskus” törzsnek emlékét őrizték meg. Soproni igazgató szép ter­vekkel foglalkozik. Megrendezi hamarosan a helytörténeti ki­állítást, amelynek anyaga az őskortól a honfoglalás koráig már készen is áll, a honfog. lalástól a legújabb korig eltelt évezred anyagának feldolgo­zására azonban egyelőre még nincs fedezet. A lapidárium felállítására rövidesen szintén sor kerül; —Jól kell gazdálkodnunk kevéske pénzünkkel — mond­ja az igazgató. — Szerencsére a munka legnagyobb részét há­zilag végezhetjük el. Hivatal­segédünk, Killár Ferenc, való­ságos ezermester, most éppen az egyik ajtót csinálja, de ért mindenhez. — Könnyű a régészetnek — szól a beszélgetésibe Önódi Bá­lámé. a „néprajzi osztály" vezetője, akivel aztán le is zá­ródik a szentendrei múzeum személyzeti létszáma. A néprajzosoknak azért ne­héz, mert a föld, ha „vallat, jak-’ (ahogyan Móra Ferenc ti­tulálta az ásatási műveletet), szíves örömest átengedi a mű. zeumnak kincseit, de azok az őslakó-ivadékok, főleg idős né­nikék, akik szekrényeik mé­lyén őrzik dédszüleák ruhada. rabjait, a világ minden kin­cséért sem válnának meg ezek. tői az emlékektől. így lassan­ként elkallódik sok minden, ami pótolhatatlan és a táj et­nográfiai sajátosságaira a vég­leges feledés soha többé föl nem tárható rétege borul. A kis múzeujn három dolgo­zója azért mégsem csügged, hittel és bizalommal dolgozik, mert tudják, hogy amit össze­gyűjtenek, amit megmentenek, az okvetlenül értékes része lasz az ország föltárt kultúrtörté­netének. Magyar László Egy rézkori házaspár feltárt sírja felől érkező szerb családok; Új csillagot fedeztek fel A namkingi obszervatórium munkatársai új csillagot fe­deztek fel, amely 2,5-szer olyan messze van a Naptól, mint a Föld. A csillagot felta­lálójáról, Csu-csinről nevezték ei. Ez egyébként a hatodik csillag, amelyet a nankingi csillagászok fedeztek fel, Ot életben maradt a hatos ikerbárányból A debreceni Mezőgazdasági Akadémia tangazdaságában az egyik magyar fésűs merinó anyajuh hatos .ikerbáránynak adott életet. A kisbárányok súlya egyenként 1—2 kilo­gramm között volt. Eleinte attól tartottak, hogy a kis állatok elpusztulnak. Az iro­dalom is csak nagyon kevés hasonló esetet jegyzett fel és az újszülöttek néhány napnál nem éltek tovább. A debrece­ni hatos ikerbárányból azon­ban csak egy, a leggyöngébb hullott el, a többi szépen, erő­teljesen fejlődik. Kettőt közü­lük az anyja szoptat, hármat két másik anyabirkának adtak ki „dajkaságba”. Most, tíz na­pos korukra az alomsúlyuk már 12,40 kiló. Aki a virágot szereti... Szemerei Sándor dunakeszi lakos 1952-től a múlt év augusztus 30-ig vadházasság- bain élt özv. Blumberg Ferenc- nével. Blumbergné ekkor azonban visszafogadta előző vadházastársát, Kiss Ernőt — Szemerei elköltözött, közben pedig állandóan vitáztak az öt év alatt közösen szerzett va­gyontárgyak felett. Az együttélés megszakítása után Szemerei kijelentette, hegy a közösen vásárolt ház­helyet magáénak tekinti és Blumbergnét eltiltotta attól, hogy odamenjen; A múlt év október 28-án Blumbergné a tilalom.ellenére is elment a házhelyre és onnan a virágok közül kiszedett néhányat tö­vestül, azért, hogy azokat a te­metőbe vigye édesanyja sírjá­ra. Amikor Szemerei meglátta rat, hozzárohant, karót fogott és ezzel többször ráütött Blum. bergnéra, aki a lábát ért ütés miatt a földre rogyott és nem tudott elmenekülni. Most kell jelentkezni a mezőgazdasági technikumokba A kis múzeum 1951-ben ala­kult meg egy lelkes és igen jól képzett fiatal régész, Sop­roni Sándor vezetésével. Ma is ő áll az intézet élén és fá­radhatatlanul gyűjti az ódon falak közé a táj fölkutatott emlékeit. .— Mert nemcsak Szentendre múzeuma vagyunk — mondja büszkén —, hanem az egész járásé és mivel itt érdekes tör­ténelmi, sőt történelem előtti múltja van minden talpalat­nyi földnek, anyagunk van bő­ségesen. Csak pénzünk lenne elég a nagyobb szabású kuta­táshoz, az ásatásokhoz. így, az érthető okok miatt szűkre .szabott keretek között legin­kább csak leletmentő ásatá­sokat végezhetünk. Ha valahol új építkezés kezdődik, rend­szerint fölvet a csákány egy- egy érdekes régiséget. Erről hírt kapunk és azonnal hozzá­látunk a véletlenül már nap­fényre került leletek megmen­téséhez, de a további kuta­Megkezdődtek a jelentkezések a jövő tanévre a mezőgazdasági technikumok első osztályába. A négyéves tanulmányi idejű tech­nikumokban a tanulók főleg a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek eredményes gazdálkodásá­hoz szükséges áiapismereteket sa­játítják el. Ma már minden megyében van mezőgazdasági technikum. Az ál­talános technikumokon kívül sa­játos célú mezőgazdasági közép­iskolák is működnek, így Kecske­méten és Sátoraljaújhelyen gyü­mölcs- és szőlőtermelési. Buda­pesten zöldség- és dísznövényter­mesztési, valamint állategészség­ügyi, Mezőtúron gépesítési, Sop­ronban és Szegeden pedig erdé­szeti technikum. Kizárólag leány­tanulók részére Debrecenben, Keszthelyen, Kiskunfélegyházán, Törökszentmiklőson és Kőszegen működik mezőgazdasági techni­kum. A jövö tanévben új techni­kumok is nyílnak; Szécsényben általános, Gyulán zöldség- és dísz­növénytermesztés! • technikum, Debrecen-Pallagpusztán pedig leányfagozat létesül. A mezőgazdasági technikumokba az általános iskolát jó tanulmányi eredménnyel elvégzett tanulóknak az általános iskola igazgatójától kért jelentkezési lappal legkésőbb március 20-ig kell jelentkezniök. A távol lakó tanulók minden tech­nikumnál diákotthonban kaphat­Blumhergné ezek után felje­lentette Szemereit, akit a Vá­ci Járásbíróság könnyű testi sértés bűntette miatt egyhó­napi börtönre ítélt. A bíróság indokolásában súlyosbító kö­rülménynek vette, hogy Szeme­rei a nála jóval gyengébb fizi­kumú nőt — akivel korábban együtt élt — feltűnően durván bántalmazta. nak kedvezményes elhelyezést és ellátást. Állatod terjesztették el az ázsiai influenzát? Az Egészségügyi Világszervezet járványosztályának veze­tője nemrég kijelentette, hegy a múlt évi ázsiai influenzát va­lószínűleg állatok terjesztették el alvilágon. Az Egészségügyi Világszervezet kutatói most 27 országban tanulmányozzák a sertéseket és lovakat annak megállapítá­sára, vajon ezeknek az állatoknak van-e közük a kellemetlen járvány elterjedéséhez? Tudományos és műszaki filmek nemzetközi fesztiválja kezdődött Jugoszláviában Már le sem ’.ehet kopogni semmit, minden műanyag! A versenyre csaknem har­minc országból összesen 250 filmet küldtek s ezek közül a műsorösszeállító bizottság 12 ország 24 filmjét választotta ki bemutatásra. Ilyen módon a résztvevő országok között van Magyarország, a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, Ro­mánia, Csehszlovákia, az Ame­rikai Egyesült Államok, Ang­lia, Olaszország, Japán és Mexikó. A jugoszláv filmvál­lalatok hat alkotást tűztek műsorra, A magyar filmgyártást Kol- lányi Ágoston „Bölcsők” című természetfilmje és a „Szikra- forgácsolás” című műszaki film képviseli. A jugoszláv sajtó elisme­réssel ír a „Bölcsők”-ről. A Politika a fesztivál legérdeke­sebbnek ígérkező filmjei kö­zött első helyen említi, meg­állapítva, hogy „egyedülállóan költői módon mutatja be a föld legkisebb lakói életének születését”. A zágrábi Vjesnik szerint „a fesztiválon bemuta­tásra kerülő filmek közül ki­emelkedik a „Bölcsők” című magyar természetfilm”; A seregszemle külön érde­kessége néhány szovjet tudo­mányos fantasztikus film, Ilyen az „Indulás a sztratosz­férába” és az „Üt a csillagok felé”. Az utóbbi azt mutatja be, hogyan képzeli el az em­ber a világűrutazást, az űrál­lomás építését a világűrben, az ember életét a rakétában stb. Ezenkívül bemutatásra kerül a Lajkáról készült kis­fián is, j- Cfilm, Szín ház-, Qrődulötn­AZ ÖTLÁBÚ BIRKA Űj, mulatságos francia vígjátékot mutattak be csütörtökön filmszínházaink. Főszerepeit — öt fiút és az apát — Fernande! alakítja wtfftiimtiimnimnitmM Babits Mihály: Az európai irodalom története Ivezetes, izgalmas olvas­mány, amely megismertet bennünket a világirodalom történetével. Szinte egy csokor­ban kapja az ember mindazt, amit Homérosztól Bernard Shaw-ig a szó, a betű művé­szei, a gondolkodók alkottak. A babitsi sorokból — az ősköl­tészettől kezdve napjainkig — a költői, filozófiai és gondolati világ bontakozik ki- Dióhéjban megkapjuk mindazt, amit az ÉSZ produkált a világról, ez emberről, az emberi érzelem­ről a világnak. és magának az EMBERNEK, hogy még szeb­bet, még csodálatosabbat al­kothasson. Babits mintegy kétezerhét- száz év történetét dolgozza fel. S mindezt úgy, ahogyan az ol­vasás közben feljegyezte, aho­gyan az értelem diktálta. EQy nágy költő. a legművel­tebb magyar költők egyike mondja el véleményét e könyv- t ben az európai irodalomról. Babits olyan lenyűgöző gyö­nyörűséggel ír, hogy hatása alól nem tudunk szabadulni. Szinte újraéli az ember az egyes korokat és maga előtt látja az írókat, költőket, o nagy embereket. ■.. Irodalomtörténeti munka-e ez e könyv? Igen! De Urai al­kotás is! A költő szenvedélye, irodalomszeretete és rendkívül nagy műveltsége csendül ki minden sorából Babits, a XX. század költője, már egy hegy­csúcs magaslatáról tekinthette át az irodalom hegyláncola­tát. Az idő, amely a huszon­hét évszázad homokóráján le­pergett, elvégezte a kiválasz­tást, s a távoli „hegyláncok­ból csak a legmagasabb csú­csok látszanak ki“. Nincs irodalomtörténeti rendszerezés e könyvben, ilyet ne is várjon az olvasó. Babits az „összefoglalás és előretekin- tés“-ben ezt írja: „Nem akar­tam időt engedni magamnak tanulmányra és elmélkedésre. Vgy adom az európai irodalom történetét, ahogyan bennem él, közvetlenül s mintegy hir­telen vízióban. Vallomás ez, napló egy élményről... Nem engedtem, hogy ezt az élményt bármi is meghamisítsa, meg­változtassa, mielőtt leírnám Amint látjuk, Babits maga sem tekinti csupán tudomá­nyos irodalmi műnek az Euró­pai irodalom történetét. Ideológiai tájékoztatást sem nyújt a mai olvasók számára. Nem csoda. Vegyük figyelem­be a megírás idejét és körül­ményeit. Negyedszázaddal ez­előtt írta, tíz év alatt négy ki­adást ért meg. Az ötödikre most került sor 14 év után a „Babits Mihály Művei“ soro­zatban. Helyesen tette a kiadó, hogy közreadta. A mű olvasása gazdagítja tu­dásunkat, szélesíti látókörün­ket. Az ember megismeri a költői, írói világ csodálatos szépségét. „Az európai iroda­lom egységét és folytonosságát akartam ábrázolni. azt az erős és biztos életet, amit a régi el az újban— mondja a könyv írója. S ez a „folytonos­ság“, amelyet a költő megmu­tat, jelenti a világirodalmat. (g. s.) ■miminiimiHiiHiimiM» ILMHÍRADÓ ................ J ÁROS LA V MARVAN, a népszerű csehszlovák filmszí­nész új Angyal-film főszere­pére készül. A HUNNIA FILMSTÚDIÓ­BAN Herskó János rendező forgatócsoportja a Vasvirág című film utolsó jelenetein dolgozik, amelyek egy gőzmo­sodában játszódnak. CARLO PONTI olasz ren­dező ebben az évben Magyar- országon akar filmet forgatni Molnár Ferenc Olympia című darabjából, a főszerepben Sopbia Lorennel. JAPÁN FILMESEK A mai Moszkva címmel dokumen­tumfilmet készítettek a VI. Világifjúsági Találkozóról. A HÓNAP VÉGÉN Berlin­ben és Prágában tartják a csehszlovák — DEFA közös produkciójában készült 21-es évfolyam című film ősbemuta­tóját. NÉHÁNY HÍR készülő szov­jet filmekről: Novakov ren­dező Bűvös éjszaka címmel készít- filmet. Gaidar elbeszé­lését Grófi rokonok címmel filmesítik meg. Zenés vígjáték lesz a Cím nélküli kislány. ALBERTO LATTUADA ha­marosan megkezdi Puskin a Kapitány lánya című regénye nyomán készülő film forgatá­sát. PORTUGÁLIÁBAN nagy sikerrel _ mutatták be az Othello és az Don Quijote cí­mű szovjet játékfilmeket. Mese az atomvilágról Ez lesz a címe annak a filmnek, amelyen. 56 jugoszláv festő, szobrász és színész dol­gozik. Az új film feladata, hogy felhívja az emberek fi­gyelmét az atomháború bor­zalmaira. Érdekessége, hogy a színészeken kívül bábok is szerepet kapnak benne.

Next

/
Thumbnails
Contents