Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-06 / 31. szám
FEBRUAR 6. CSÜTÖRTÖK pest ilfCV K^Clrlav Jól sikerült népfront-estek — és ami mögöttük van vitathassák meg, mielőtt a tanács végrehajtó bizottsága elé kerül. * Tervekben, ötletekben nincs hiány Nagykátán. Ezeknek egy része — a népfront-est, az ezüstkalászosgazda-tanfolyam — már megvalósult, más részük — gazdakörök létesítése, irodalmi estek stb.- — pedig minden bizonnyal megvalósul. Nem lenne azonban élethű a kép, ha nem írnánk a népfront-bizottság munkájának gyengeségeiről. Itt vannak például az úgynevezett járási szakbizottságok. Három ilyen alakult, közülük azonban csak a mezőgazdasági szakbizottság működik. A jogi és az értelmiségi szak- bizottság csak papíron. Ezeket Berényi elvtárs már „örökségbe” kapta. Mint mondotta, az előbbiről tudja, hogy jogi tanácsadás lenne a feladata — eddig azonban nem vették igénybe —, az utóbbiról viszont fogalma sincs, milyen célzattal alakult? Mindjárt fel is jegyzi magának, hogy ezt meg kell beszélnie Szilárd József elnökkel.:: Ha már Szilárd elvtársat említettük, meg keli mondanunk, hogy nagy elfoglaltsága ellenére — járási művelődés- ügyi felügyelő — egyike azon keveseknek, akik nemcsak papíron tagjai a járási népfrontbizottságnak. A kevesek közé tartozik még Benkő Bertalan, a népfront-bizottság elnökhelyettese, Ferber Viktor, Ba- ráth Károly, a járási pártbizottság titkára, Farkas elvtárs, a járási tanács vb-elnöke, meg néhány olyan bizottsági tag — Aszódi Zoltán, Kali Endre, Vaj kő István, Taraczközi János és Nyíri Pál — akik községi népfront-bizottsági elnökök, vagy titkárok. A 44-tagú bizottságból tehát 10 ember! S a többiek? Nagyrészt gazdasági és pártfunkcionáriusok, akik minden jó szándékuk ellenére sem érnek rá. Vannak azután olyanok is, akiknél nem az elfoglaltságon, hanem a jó szándékon múlik;.: Berényi elvtárs — úgy látszik — ebből is levonta a tanulságot. A februárban sorra- kerülő járási népfront-tanácskozáson — ekkor egészítik ki a járási bizottságot is — már csak olyan embereket javasolnak a bizottságba, akik tudnak is, akarnak is a népfront-mozgalomban dolgozni. Kevesebb elfoglalt funkcionáriust, és több egyéni, termelőszövetkezeti parasztot, munkást, háziasszonyt, alkalmazottat, értelmiségit és kisiparost. Azt szeretnék, hogy mind a járási bizottság, mind a községiek híven tükrözzék a járás, illetve a község lakosságának összetételét! Nyíri Éva Csapadékos időjárás esetén az idén lehet számítani belvizekre Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatója Az elmúlt hónapok csapadék-mennyisége hazánkban csak egyes helyeken múlta felül az átlagot. így a talajvíz- szintje általában átlag körüli. Az időjárás csapadékosabbra fordulása és egyéb természeti jelenségek kedvezőtlensége esetén azonban az idén is lehet tavaszi belvíz-elöntésekre számítani Hazánkban 7 millió hold a veszélyeztetett terület, ez az összmezőgazdasági területeknek 60 százaléka, de érinti a közutakat és vasutakat is. Ezért az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság széles körben előkészítette a tavaszi belvíz-védekezés munkáját, Az Országos Vízügyi Főigazgatóság felhívására az állami gazdaságok főigazgatósága utasította a gazdaságok vezetőit, hogy saját területük csatornahálózatát hozzák rendbe, a vízlevezetést a Vízügyi Igazgatóság irányításával gondosan végezzék el. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek és a magángazdaságok ugyancsak fokozott gondossággal vezessék el saját területükön a vizet. " Belgiumi magyarok fel akarják keresni az óhazát Az IBUSZ budapesti központjához nagy számmal érkeznek levelek Belgiumból, amelyekben a két világháború között Belgiumiba vándorolt magyarok azt az óhajukat fejezik ki, hogy az elkövetkező hónapokban, főleg a nyáron, szeretnének rokoni látogatásra hazajönni. Az IBUSZ a brüsszeli világkiállítás alkalmával lehetővé teszi a látogatást. A magyar pavilonban IBUSZ-kirendeltséget állítanak fel, ahol a külföldiek, akik érvényes útlevéllel rendelkeznek, rövid idő alatt megkapják a látogatási vízumot. A hazautazást légi, vasúti, valamint autóbuszjáratokkal biztosítják. A vendégek részére kirándulásokat szerveznek az ország legszebb tájaira. Negyvennégy százalék! Megdöbbentő adatokat tközöl az UNESCO az emberiség műveltségi fokáról. Adatai szerint jelenleg az emberiség 44 százaléka írástudatlan Mi van a lepattogzott zománc mögött? • Egy lábas okozta az egész bajt... Egy lábas, amelyet N. La- josné vásárolt a napokban a nagykőrösi földművesszövetkezeti vasboltban, egy lábas, amelyről lepattogzott a zománc ... A vevő — észrevéve a hibát — természetesen ki akarta cserélni a lábast. A kiszolgáló — aki nem szereti a selejtelszámolást — természetesen megtagadta a cserét. Végül is a gyengébb fél, a vevő felhagyott a kilátástalan szópárbajjal (hiszen a főzőedény az ő kezében volt, a pénz pedig a bolt pénztárában. A pénztártól való távozás után pedig tudvalevő — reklamációk nem fogadtatnak el) és kifelé indult, eképpen búcsúzva: — Majd olvassák el csütörtökön a Híradót! (A „Híradó” a Pest megyei Hírlap nagykőrösi különkiadása). És ekkor — mintha a „Százam nyílj meg” — jelszó hangzott volna el — megenyhültek a zord eladói szívek, és a lábast kicserélték... Ezek szerint minden a legnagyobb rendben van — mondhatná a nyájas olvasó —, hiszen a dolog a lovagiasság szabálya szerint rendbejött ... Hát nem egészen!... Ugyanis két bökkenője van ennek az ügynek. Az egyik bökkenő: a Nagykőrösi Híradó hasznos, eleven fegyvere az igazságnak. De ezt a fegyvert így felhasználni, mint ahogyan N. Lajosné tette... enyhén szólva is re- volverezés... Ha valakit igazságtalan bántalom ér, ám írja meg a lapnak, de ezzel előre senki se fenyegetőzzék! Ha igaza van, a szerkesztőség úgy is kiharcolja, hogy ne érje károsodás A másik bökkenő: miért csak a „kiírás”-sal való fenyegetés után cserélték ki azt a hibás lábast? Addig nem volt hibás? Vagy vaj van valamelyik eladó fül© mögött, és nem mer vele a napra állni? Lám, csak egy lábas, méghozzá egy hibás lábas körüli perpatvar milyen következtetésekre vezet! Érdemes mindkét félnefe levonni belőlük a tanulság»* kát! Ahol a múltat „őrzik“ a jelen és az utókor számára Képzeletbeli séta a 173 éves Pest megyei levéltárban Aki még sohasem járt levéltárban, aki még sohasem figyelte meg közelebbről az ott dolgozók munkáját, az nem is sejti, hogy egy levéltár munkája milyen változatos és sokrétű. Induljunk el képzeletben rövid sétára a 173 éves Pest megyei levéltár helyiségeiben és kukkantsunk be kissé a „poros, unalmas iratok“ közé! öt raktárban, hatalmas tériwmimHivtMmMiiuitHiimiHHiimiiittHtinimTimiiiiimimiiHiiiiitiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiutiiiiiiiimiiiiiiimiiittiiiintiiimiiiiiii Az üllői földművesszövetkezeti bolt leltározásánál az igazgatóság és a szövetkezeti nőbizottság boltosbizottságának tagjai ellenőrzik a leltárfelvételt Egy kultúrliáz „alapkövei“ jedelemben helyezkedik el mintegy tízmillió akta, 10 kilométernyi polcon. Óriási mennyiség ez, Pest megye és kis részben Nógrád megye közigazgatási iratait foglalja magában. Különböző szervek, hivatalok, vállalatok, üzemek, hitelintézetek, iskolák, gazdaságok küldik be a működésük során „létrejött“ iratok közül a történeti értékűeket. A levéltár munkájának célja ezek összegyűjtése, rendezése, őrzése, gondozása a jelen s az utókor számára. A Pesj. megyei levéltár 1785- ben alakult, da történelmi dokumentumai között sokkal régebbiek is akadnak. A polcokon már a közigazgatásilag szinte legrégibb kortól. 1229- től találunk iratokat. Ezek a régi okmányok, oklevelek, bírósági iratok nemcsak történeü- mi értékűek, hanem a történelemkutatás miatt is igen számottevőek. A tatárjárás idejétől sorban következnek a dokumentumok minden korból, természetesen egyre növekvő mennyiségben, egészen napjainkig. Ezek többnyire a megyei és községi közigazgatás során jöttek létre. Éppen ezért életszerűek, a mindennapi élet várnak ránk, de éppen ezért komoly feladat lesz megvalósítani céljainkat, mert igényes közönséggel állunk szemben,., — Céljaink pedig — veszi át a beszédet Madácsi Imre, a második titkár — létrehozni magunk közül egy színjátszó, ének, fotó, s egy irodalmi kört. Februárban Karinthy-, márciusban pedig nyilvános Mó- ricz-estet szeretnénk rendezni a színjátszók, az irodalmárok és az énekkar segítségével, és... — Bocsánat! — vág szavába Losonczi Miklós, a lakótelepi általános iskola magyar tanára —■, szerintem nem kell szétválasztani az embereket, mert így csak azt érjük el, hogy egy-egy területen-válunk otthonossá, holott a népművelés már maga sőkoldalúságot jelent. Én azt se tartanám helyesnek, hogy csak az irodalommal foglalkozzék a kör. Helyesebb volna, ha a művészet többVágait is megismernénk. Gondolok itt a zenére, képző- művészetre, s nagyon helyesnek tartanám, ha felkérné a vezetőség Kocsis László festőművészt — uki máskülönben nálunk tanít —, hogy tartson előadást a képzőművészetről. Mindenünnen helyeslés, s szégyenlős, de kirobbanó új hangok. Mindenki el szeretné mondani észrevételeit, gondolatait, hogy ezzel is jobban, könnyebben menjen a munka, s szebb eredményeket érjen el a kör. — Barátaim! — töri meg a pillanatnyi csendet Dolinái Pista építész és tanársegéd. — Én szívesen csatlakozom Losonczi barátom javaslatához, s a magam részéről szívesen tovább bővítetném. Örömmel vállalnám, hogy az építészeti problémákról, stílusokról előadást tartsak. s -majd... majd... örömmel vállalom az új kultúrház tervezését, ha lesz ilyen... — Persze! — kapnak ketten is a szón a vezetőségből — hisz ez a végső célunk! — Ide hallgassatok! Beszéltem a tanácselnökkel. Azt mondta, hogy van erre 100 000 forint beruházása, — s ha meglátja a járás, ha meglátja a megye, hogy itt mi komolyan dolgozunk: az is segíteni fog! Örömmel támogatott már így is minden megmozdulást. — Ide hallgassatok! Nekünk, i Berényi György embernek is, népfront-titkárnak is fiatal. Mindössze három hónapja tölti be a maigykátai járás népfronttitkári tisztségét. Tegyük hozzá, hogy nem is rosszul! De erről inkább beszéljenek a tények. A járás lakosságának zöme mezőgazdasági dolgozó, akik télen jobban ráérnek, mint máskor. Ez vetette fel Berényi elvtársban és munkatársaiban azt a gondolatot, hogy népfront-esteket kellene rendezni a parasztság művelődésére, szórakozására. Igen helyesen „közvéleménykutatást.” rendeztek," hogy megtudják, lenne e jövője kezdeményezésüknek? Elsőnek a tápiógyörgyei gazdákat hívták össze, akik közül hatvanam jelentek meg a megbeszélésen. , A gazdák nemcsak helyeseltek a tervet, de mindjárt azt is elmondták, hogy mi érdekelné őket, milyen előadásokat szeretnének hallani? fey született meg először Tá- piógyörgyén, majd később a járás többi községeiben is a népfront-estek naptára. A kezdeményezők gondosságát, körültekintését dicséri, hogy a programot minden községben a helyi adottságoknak, igényeknek, s a tájjellegnek megfele. lően állították össze. Felerészében ez a titka a sikernek, a népfront-estek látogatottságának. A siker másik felét az előadók szerencsés kiválasztása, alapos felkészülése garantálja. Berényi elvtárséknak arra is volt gondjuk, hogy — tanulva az elmúlt évek hibájából — minden témakörben megfelelő szakembert kérjenek fel az előadások megtartására: ag- ronómusokat, orvosokat, pedagógusokat, irodalom- tanárokat, stb. A témák — az igényeknek megfelelően — rendkívül változatosak. Tápiógyörgyén például az ilyenek szerepelnek: a talaj összetétele, talajművelés, gabonatermelés, a házaséiet problémái, kapásnövények, tudnivalók az ázsiai influenzáról, gyermeknevelés, rét és legelő, állategészségügy, állat- tenyésztés, stb. Kókáról minden környékbeli tudja, hogy régi szőlő, és gyümölcstermelő község. A népfront-estek témái között éppen ezért megtaláljuk a szőlőművelésről, és a borkezelésről, a gyümölcs- és zöldségtermelésről szóló előadásokat. Az újszilvásnak a többi között Kossuth Lajosról s a babonák elleni küzdelemről szeretnének hallani: Farmoson József Attila életéről és költészetéről, a házasélet problémáiról, Tápiószőllősön az exportminőségű szőlő- és gyümölcstermelésről kértek előadásokat a gazdák: Valamennyi községben nagy volt az érdeklődés a párt mezőgazdasági tézisei iránt. Ezekre az előadásokra a járási pártbizottság biztosít képzett előadókat minden községbe. Ez is egyik jele annak a jó kapcsolatnak, amely a járási pártbizottság és a népfront- bizottság között áll fenn Nagy- kátán. A pártbizottság például rendszeres időközönként napirendre tűzi és megvitatja a népfront munkáját. Ezekre a vb-ülésekre természetesen meghívják a népfront-titkárt, Berényi elvtársat -is. A januári taggyűléseken egyébként valamennyi községi pártszervezet a helyi népfront-bizottság munkáját s a szorosabb együttműködés módjait tárgyalta meg. Hasonlóan jó a kapcsolat a járási tanáccsal. Most azt szeretnek, ha. ez lenne a helyzet községi szinten is. Szeretnék, ha a községi nép- frointbizottságok egy-egy tagja rendszeresen részt vehetne a tanács vb-ülésein. Természetesen segíteni is akarnak a tanács munkájában: elhatároztak, hogy népfront kisgyűlése- ken ismertetik a lakossággal a községfejlesztési tervjavaslatot, hogy minél szélesebb körben Este hét óra lehet. -.. Hideg \ téli este. \ A szigetszentmiklósi párt- I ház nagytermében 35—Í0 lel- \ kés szempár tüze melegíti a \ szürke, hasas kályhát. | — Meglátjátok, lesz itt mjnI den — lelkesíti a tagságot | Gyöüke Karcsi, a népművésze- l ti kör titkára. — A párttitkár- \ ral beszéltem, ezt a termet ne- | künk adja, nekik elég a má- I silk is. Már a legközelebbi ülés- I re elkérem tőle <j kályha csö- \ veit, s fát is ígért. \ Épp a legjobb pillanat, ami- | kor elkattintjuk képzeletbeli I fényképezőgépünket. Egy ala- \ kuló szervezet születése ez. I Most van a második, de lé- ! riyegében első ülése a körnek. I A tervek, álmok, vágyak, | óhajok mintha szárnyakon le- \ begnénelk, pedig a felröppenő | halvány leheletek, s cigaretták l füstjének karcsú kígyói úsz- 1 nak csak a teremben... 1 — Szigetszentmikl&son mind 1 a fiatalok, mind az idősebbek f körében már többször felme- | rült — de csak felmerült! — la kérdés: miért nincs a falu- ! ban — mikor lassan 14 000 főt = számlál — egy olyan szervezet, | ami, kielégítené a lakosság kul- 1 turális igényeit?! — veszi át I a szót Jakab Sándor, a kör | másik vezetője, majd így foly- 1 tatja tovább: — Itt tehát már ha az alapot megássuk, s a fundamentumot lerakjuk a magunk erejéből: már az győzelem lesz! — Letesszük a jegyzököny. vet is az alapba az alapítólevél mellé — kiáltja az írnok. A szembogarak egyre forróbbak lesznek. Beet S. Sanyi kiájt most fel; — Gyerekeik! Én nem értek az irodalomhoz, és ezekhez, amiről beszéltetek, legfeljebb egy tizenegyest tudok rúgni a tiszteletetekre —, de azt mondom, az lesz a legszebb, ha kisfiam feláll arra a színpadra, 'amit én is csináltam és elmondja az „Anyám tyúkjá“-t, vagy tudom is én, mit! Mondom, nem értek az irodalomhoz, de az szép lesz! Mindenki nevet. s az arcokra valami gyermeki boldogság rajzolódik. Terveznek tovább! Észre sem veszik, hogy elkészült róluk a kép, s elköszöntünk tőlük, eredményes sok szép álmot, gyönyörű terveket valóra váltó munkát kívánva! Az ő szemeik már messze járnak. Pupilláik parázs tenyerével egy csillogó, háromtermes épület falát simogatják. Jaj, csak ez a tűz ne aludjon ki soha! H. Becz Imre sokszínűségét tükrözik. Tudósítanak bennünket többek között a munkabérekről, sztráj. kokról, képviselőválasztások, ról politikai és gazdasági intézkedésekről. Az emberek.magánéletének eseményeiről is beszélnek a házasságok, hagyatéki ügyek és halálesetek iratai. A tudományos dolgozók, mérnökök, ügyvédek, profesz- szorok & egyetemi hallgatók nemcsak történelmi, hanem néprajzi, technikai, építészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, jogi és még számtalan más szempontból kérik ezeket az iratokat munkájukhoz: Vessünk csak egy pillantást a levéltár kutatószobájában levő szekrénybe! Most is a legkülönbözőbb iratokkal találkozunk: Haynau közigazgatási iratai, egy mérnök „rövid és sommás” jelentése a Duna-lecsapolási munkálatokról 1781-ből, 1919- es direktóriumi anyag és így tovább. Egy másik kutató Rá- by Mátyás pőrét tanulmányozza. A levéltári dolgozók egyik feladata, hogy a kutatókat tudományos munkájukban segítsék. Természetes dolog, hogy az óriási iratanyag elhelyezésében bizonyos rendszerek érvényesülnek. Ezeknek a rendszereknek az írásbeli feljegyzései az iratleltárak és nyilvántartások, melyek segítségével a? iratok között eligazodunk és bármit könnyen megkeresünk. A leltárak készítése a levéltár tudományos dolgozóinak, a le* véltárösoknak a munkája. Ök a leltárakban nemcsak az iratok térbeli elhelyezését, hanem tárgyát, állapotát, kutathatóságát is részletesen elemzik. A levéltárosok feladata a különböző fajtájú iratok tudományos feldolgozása is, tanulmányok formájában: E munka célja a forráskutatás megkönnyítése és egy-egy korszak, vagy közigazgatási szerv működésének részletesebb ismertetése. Rövid képzeletbeli sétánk után azt hiszem a kívülálló is látja, hogy levéltárunk munkája valóban sokrétű és nemzeti érdekű. Különböző beosztású dolgozóink egyforma lelkesedéssel fáradoznak azon, hogy az iratokat rendbentartsák és épségben továbbítsák a későbbi korok számára, mint ahogyan már hosszú idő óta továbbítják egymásnak a váltakozó levéltáros nemzedékek. Berkes Lidia
