Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

TO MEGYEI ítCirhw 1958. FEBRUÁR 6. CSÜTÖRTÖK Stein Aurél kiadatlan levele légi fényképezést ajánl Attila Abból az alkalomból, hogy . Stein Aurél világhírű Ázsia- kutató hazánkfia által a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­nak hagyományozott 52 láda nagyértékű könyv-, levél- és iratanyagot az akadémiai könyvtárban most rendezik, időszerűnek látjuk nyilvános­ságra hozni az alábbi érdekes levelet, amelyet a nagy tudós a kasmiri Sringarból küldött e sorok írójának. „Sringar, Kashmir: 1923. IV. 14. Nagyon tisztelt Uram! Fogadja meleg tköszönete- met azon szíves március 10-én kelt levélért, mellyel megtisz­telni méltóztatott, úgy mint a hozzá csatolt igen érdekes ta­nulmányért. Mint a történel­mi földrajz mívelője, kiváló figyelemmel olvastam a ben­ne foglalt, Attila városának fekvésére vonatkozó topográf- fiai fejtegetéseit. Csak azt sajnálom, hogy a tárgyalt ér­tek behatóbb tanulmányozá­sáról munkával való túlter­heltségem miatt még akkor is te kellene mondanom, ha a hozzá megkívánt könyvek és térképek itt számomra hozzá­férhetők volnának. Igaz örömömre szolgált tu­domást szerezni azon buzgó- ságról, mellyel Táp iószent- márton vidékén folytatta hely­színi kutatásait. Csak alapos helyismeretre támaszkodó megfigyelések nyújthatnak re­ményt arra, hogy az esetleg célbavett ásatási munka hasz­nos irányba térjen. A leírt földalatti építményhez ha­sonló romokkal se Indiában, se Belső-Ázsiában nem volt alkalmam saját kutatásaim folyamán megismerkedni, Ré­gi kultusz céljait szolgáló ka­takomba- vagy templomszerű helyiségeket csak Malta-szi- getén látogathattam meg; ezek pedig még a phoeniciai műveltséget is megelőző ős­korból származóknak bizo­nyultak. Hogy amaz alépít­mény körüli ásatásokat szo­ros szakszerű felügyelet alatt és a fennmaradt falak stb. le­hető kímélésével méltóztatik tervezni, nagyon helyes. Te­kintettel a fent említett kö­rülményekre, sajnos, nem tarthatom magamat, a hely­szín vizsgátása nélkül, hiva­tottnak arra, hogy hasznos tanácsot nyújtsak afelől, hol várható egyéb helyiség vagy üreg. Talán legcélszerűbb vol­na azon oldalon eszközölni az ásatást, amelyet használat­ban levő felépítmény nem fed és ahol a munka rend­szeresen a felszínről kezdhe­tő. De mindenesetre fölötte kívánatos legelső sorban a hozzáférhető helyiségekben talált törmelékrétegek apró­lékos gonddal való átkutatá­sa az érintetlen talajig. A Nemzeti Múzeum, mely a nép- vándorlási korszakból szár­mazó régiségeknek kiváló ismerettel rendezett nagy gyűjteményét őrzi, megadhat­ja a teljesen avatott segéd­erőt. A tápiószéntmártoni dom­bon esetleg fennmaradt nyo­mok felderítésére talán hasz­nos útmutatást nyújtana az aeroplánból eszközölt fény- képfelvétel. Mindinkább be­bizonyul, hogy ilyen fényké­pek felszántott földön és egyéb terepen sok olyan régi nyo­mot feltüntetnek, amelyet a rajta járó ember, ha archeoló­gus is, vagy nem láthat, vagy meg nem magyarázhat. Erre nézve egy éppen egyidejűleg vett angol folyóirat kivo­natot bátorkodom mellékelni. Visszaküldésével kérem ne tessék fáradni.. Csak azt szeretném hozzá­fűzni a fentiekhez, hogy mint lovat szerető ember, nagyon örültem szíves ajándéka ré­vén tudomást szerezni arról a pályáról, melynek, bármily is legyen a régisége, megvan a dicsősége, hogy rajta arat­ta „Kincsem” (akinek hírét fiatalságom óta megőriztem) legelső babérjait! További munkálataiban leg­jobb sikert kívánva, marad­tam kiváló tisztelettel kész szolgája: STEIN AURÉL s. k. Blaskovich János úrnak, Tápiószelén.” Azt a földalatti építményt, amelynek alaprajzát Stein Aurélnak az Attila városa cí­mű tanulmányommal együtt Srinagarba megküldöttem, Bella Lajos, a Magyar Nem­zeti Múzeum kiküldött szak­értője Mithraeumnak mond­ta; utóbb azonban középkori búvóhelynek bizonyult, amely­nek lejáró lépcsőjét a később ráépített kúria padozatával elzárták. Az ódon kúria le­bontása után ez a középkori búvóhely későbbi vizsgálatok számára meghagyatott. Saj­nos, a műemlékromboló tég­latolvajoktól a községi ta­nács eddig kérésünk ellenére sem tudta megvédeni. Az ol­vasót bizonyára érdekelné az is, hogy mi lett az eredménye a légi fényképezésnek? Ed­dig sajnos csak ígéreteket kap­tunk a fényképezésre. Ha valóban nem repülőin­ken múlik a dolog, talán szov­jet barátainkat meg lehetne kérni, hogy alkalmilag heli­kopterrel ránduljanak ki Tá- piószentmárton fölé fényké­pezni. A lefényképezendő helyekről térkép-vázlatot, ér­tesítésre, készséggel küld a Tápiöszelei Múzeum. Blaskovich János Fizikai munkára jelentkezhetnek a mezőgazdasági felsőoktatási intézményekben továbbtanulni kívánó érettségizők A felvételi kérelmeket a mun­kára az egyes mezőgazdasági felső- oktatási intézmények (gödöllői Agrártudományi Egyetem, buda­pesti Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola, soproni Erdőmérnöki Fő­iskola, debreceni, keszthelyi és mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia) vezetőihez kell benyúj­tani. A foglalkoztatás a gazdaságok­ban ebben az évben 5 hónapig, március 1-től július 31-ig tart. A további években azonban — előre­láthatólag nagyobb létszámmal — 11 hónapig, szeptember 1-től július 31-ig tart majd. Szovjet hanglemezek A Magyar Könyv Kereske­delmi Vállalat hozza hazánkba a szovjet hanglemezeket; A szovjet hanglemezipar alkotá­sainak magyarországi sikerére jellemző, hogy negyedéven­ként mintegy hatvanezer — többségében hosszan játszó — lemezt importálunk. A felvéte­lek többsége klasszikus zene. de szép számmal vannak köz­tük operett- és tánclemezek is* A Magyar Könyv boltjaiban egyébként szovjet táskagramo­fonok is forgalomba kerülnek, 630 forintos áron* A kormánynak az ifjúság köré­ben végzendő munkáról szóló ha­tározata többek között kimondta, hagy az iskolai felvételeknél előnyben kell részesíteni azokat, akik tanulmányaik megkezdése előtt fizikai murakát végeztek az iparban, vagy a mezőgazdaságban. A határozatnak a mezőgazdasági oktatásban történő megvalósítása érdekében a Földművelésügyi Mi­nisztérium rendelkezést adott ki, amely — első lépésként — lehetővé teszi, hogy mintegy 20 érettségi­zett fiatal, aki a mezőgazdasági pályát élethivatásának kívánja vá­lasztani, a mezőgazdasági felső- oktatási intézmények tangazdasá­gaiban és egyes kísérleti gazdasá­gokban megfelelő körülmények között fizikai munkára elhelyez- kedihessék. Az intézkedésnek kettős célja | van: a fiatalok egyrészt elsajátít- I ják a legfontosabb mezőgazdasági, = kertészeti, erdőgazdasági, faipari | munkafogásokat, másrészt a fizi-1 kai munkások körében élve meg- | ismerik azok életét és jobban meg- I becsülik munkájukat. A gazdasá- | gokban a fiatalok a lehetőség sze- | rint többféle fizikai munkában is E részt vesznek. A gazdaságok az ott dolgozó | érettségizett fiatalok számára meg- 1 felelő szociális körülményeket te- 1 reimtenek, A fiatalokat rendszeresen segítik § a felkészülésben is az egyetemi, = illetve főiskolai felvételi vizsgákra. | ■Cjfiilni, (Színház, Qröda!űni -j—9 Berlin, Schönhau ser-sarok Tavaszra félmillió palack gyümölcsbor, őszre harminc vagonnyi gyümölcslé készül í a Nagykőrösi Konzervgyárban A Nagykőrösi Konzervgyár saját készítményű gyümölcs- I borainak palackozására üzemet létesített. Még az első negyed- | évben majdnem félmillió, egyliteres és hétdecis üveget tölte- 1 nek meg alma- és meggyborral. Nyáron az üzemben folyékony I gyümölcsöt készítenek. Az igen olcsó, de ma már nem nagyon 1 keresett vegyes gyümölcsíz nyersanyagát a jövőben magas vi- I tamintartalmú gyümölcslévé dolgozzák fel. A nyáron harminc 1 vagonnyi gyümölcslevet készítenek almából, és különböző nemes gyümölcsökből. Börtönben a ti zenegyszeres érdi betörő Betörő-staféta Debrecen es Erd között A múlj év novemberének végén , az esti órákban Zsem­le Istvánná "ceglédi lakos fel­szállt a debreceni személyvo­natra, ahol egy 20 év körüli fiatalember mellé került, aki­nek a poggyésztartóban nagy batyuja volt Zsemléné ész­revette, hogy a fiatalember a kosarából ki akarja csenni irattárcáját, mire lármát csa­pott. Erre a mellette ülő fia­talember felpattant, batyu­ját a (hátára kapta és rohanná kezdett a kocsikon keresztül. Már-már úgy látszott, hogy el­érik, az utolsó pillanatban azonban leugrott a robogó vonatról. Az esetet jelentették a rend­őrségnek, ahonnan kiszálltak ‘ a helyszínre és másnap regigei megtalálták a tolvajt a sínek mentén eszméletlenül, mellet­te pedig a batyuját. Kódházba szállították, ahol csakhamar magához tért, ké­sőbb a Budai Járási Kapitány­ságra vitték, ahol megkezd­ték kihallgatását. Személyi adatai felvételénél .kiderült, hogy egy régen üldözött betö­rőt fogtak el a vasúti tolvaj személyében. Neve Loith Jó­zsef, 23 éves, foglalkozás nél­küli, debreceni lakos. Vallomásában előadta, hogy a múlt év június közepe tá­ján specializálta magát a vasúti és pályaudvari tolvaj- 1 ásókra és ezek során számos ember bőröndjét, csomagját lopta el. Egy ilyen utazás al­kalmával jutott el Érdre, hogy itt felkeresse édesapját. Nem találta meg és amikor vissza­felé gyalogolt a Balatoni mű­úton, betört Érdligeten a Ba­latoni műút 97. számú házba, ahonnét minden fellelhető hol­mit ellopott. Ezek egy részét helyben adta el, más részét pedig Debrecenben, ahová visszautazott a jól sikerült lo­pás után. Pár napig otthon volt Debrecenben, majd új­ból visszautazott Érdre és itt a Diósdi úton az egyik villá­ból az összes ruhaneműt és fehérneműt kirámolta. Talált egy pár ci­pőt is, amelyet felhúzott, rossz szandálját pedig a szekrény alá dobta. A helyszíni szemle alkalmával Loith szandálját meg is találták a szekrény alatt. Ezeknek a holmiknak is egy részét Érden,, másik ré­szét pedig a debreceni piacon értékesítette. Október közepén újból Ér­det választotta betörése szín­helyéül. Behatolt Veres La­jos Svéd utca 30. szám alatti lakásába, ahol a különböző ru­házati cikkeken kívül vaska­zettát is talált, amelyet fel­tört és annak tartalmát, 530 forintot is magával vitte. Me­gint csak visszautazott Deb­recenbe, majd egy hét múlva ! ismét megjelent Érden, ahol i a változatosság kedvéért Pet- ; rina Jánosné lakását akarta í kifosztani. Petrináné azonban i váratlanul hazaérkezett. Loith A bukaresti Coltea kórház fo­gászati ■ osztályán érdekes műfog ül­tetést végeznek., Romániában kö­rülbelül két esz­tendeje kezdték meg az első ilyen kísérleteket. A Coltea kórházban dr. Stefan Ticu- lescu szájsebészé volt a kezdemé­nyezés és. jelenleg is ő végzi ezeket a műtéteket. A műfog ültetés nem is olyan egy­szerű dolog. Sok türelemre, kitar- társa, akaraterőre van szüksége an­nak, aki aláveti magát egy ilyen műtétnek. Ez a következőképpen történik: először is megvizsgálják, hogy a beteg fog­húsa, csontozata alkalmas-e a be­avatkozásra. Ha az ellenőrzés meg­történt, a szájse­bész felvágja a beteg ínyét, felül a volt 'ogsor fél­körében, egészen a csontig. Ezután pontos méretet vesznek a csont íveléséről, illetve a fogsor helyéről. Miután ez meg­történt, a felmet­szett foghúst be­varrják. A fogá­szati laborató­riumban vitalium fémből —a felvett méret után — el­készítik a fémvá­zat, amely a fog­sor fekvése sze­rinti félkörszerű papírvékony fém­lapocska, amely­ből négy kis fém­rudacska „műfog” áll ki, kettő hátul, kettő elől, körül­belül egyenlő tá­volságnyira. Néhány hét múlva ismét fel­vágják a beteg foghúsát, ugyan­úgy, mint első al­kalommal, egé­szen a csontig. Közben a méretre elkészített vita­lium fémvázat szorosan a csont­ra helyezik, mik- romilliméternyi pontossággal, majd ismét be­varrják a vágást úgy. hogy a négy fémoszlopocska — mint négy fog — kiáll a húsból. Annak biztosítá­sára, hogy a fém­váz el ne mozdul­jon a csontról és jól tapadjon, kí­vülről, alul az áll­kapocsnál kétol­dali fémfonalat vezetnek a fémvá­zig és átkötik. A seb teljes begyó- gyulása után eze­ket a fémszálakat kiveszik, majd a további gyógyulás után a fogínyből kiálló négy kis fémrudacskára rá­szerelik a hidat, illetve a műfog­sort. Ivanescu Petre, a Coltea fogásza­ti osztályának pá­ciense elmondot­ta, hogy mindkét műtét több mint 3—3 óráig tartott. Néhány hét eltel­tével azonban már nagyszerűen érez­te magát. A fog­háza teljesen be­hegedt és a kiálló négy fémfog erő­sen állt. A fém­váz hozzáforrott a csonthoz, Dieterben keresi azt a szeretem tét, amelyet az otthon eddig nem nyújtott neki. A barátság­ból szerelem lesz és rövidesen gyereket vár Dietertől, aki nyugatra szökik, majd barátja halála után visszatér. Röviden ez a darab történe­te, de a sojc epizód unalmassá és vontatottá teszi a filmet. A főszereplők kiválasztása sem szerencsés, mert Dietert és An­gélát inkább elítéljük, mint megértjük. Arra sem kapunk választ a filmből, hogy miként lehetne e rossz útra tévedt fiatalokon segíteni. E hiba oka éppen az, hogy igen kevés szerepet szán­tak a film alkotói az ifjúsági szervezetnek, amely pedig je­lentősen hozzájárulhatna az ilyen fiatalok megváltoztatásá­hoz, (m. ej timiiiitiiiiiiHtiiiiiiiiHtiMiivttiMiiiiiiiititiiiimtitititmiiiiim I Ivó Andrics: HÍD A DRINAN EURÓPA KIADÓ’ MiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiimtmitiiiiHiiiiiiiiiiiiHuiiiiiiiiiimtíR Néger balett a cirkuszban Nagy sikerrel vendégszerepei a Fővárosi Nagycirkuszban a Keita Fodeba 30 tagú néger balettegyüttes / ryossz útra tévedt fiatalok .fi életévei foglalkozik ez az új német film. Sajnos azon­ban nem teljes sikerrel, mert a történet túlságosan zsúfolt és szerteágazó. így a felvetett problémát — az ifjúság helyes irányú nevelését — sem tudja megoldat#, leginkább azért, mert a jelentéktelen részletek­nél időzik, míg ugyanakkor könnyűszerrel átsiklik a ko­moly mondanivaló felett. Ezért aztán a sok esemény 'között nem is tudjuk meg pontosan, mit akar ez a film kifejezni. Hőse Dieter, egyszerű fiatal munkás, aki vagány, szélhá­mos fiúk közé kerül. Bár bátyja az NDK rendőrségének tagja, ő mégis bűntársa lesz Karinak. Angela, a gyári varróleány, anyja viselkedése miatt keve­redik ebbe a társaságba és dón függesztik ki a kiáltványét* kát és rendeleteket. Ez az a színpad, amelyen nemzedékek váltják egymást, századokon keresztül, békés és viharos periódusokban. Fel­kelők és reguláris katonaság, török, szerb és osztrák—ma­gyar csapatok dübörögnek át rajta, s a hid változatlanul áll az első világháborúig, amely Szerbia történetében is új fe­jezetet nyitott. Az állami díjjal kitünteteti regény, a szomszédos szerb nép küzdelmes történetének e szép, művészi ábrázolása mél­tó képviselője a jugoszláv iro­dalomnak T?gy balkáni folyó felett íz ívelő híd a regény szim­bolikus hőse. Századók, nem­zedékek történetén keresztül ez jelképezi a mindig változó és lényegében örökké változat­lan elétet. Egy török nagyúr építteti a hidat a XVI, század derekán, s felépítésétől kezdve szerves részévé válik a körü­lötte elterülő kisváros életé­nek. A híd körül zajlik minden: itt játszanak a gyerekek, ez a színhelye a fiatalok álmodo­zásának, az első szerelmek ki­bontakozásának. A kereske­dők itt kötik meg az üzleteiket, nagy események idején a hí­zz ablakon (keresztül menekült i el. Az éjszakát az érdi vasútál­lomás környékén töltötte és hogy még se menjen el üres kézzel Érdről, másnap reg­gel Sehérdli József, Erzsébet utca 26. szám alatti házába hatolt be, ahol csak a búto­rokat hagyta meg. Az útirány újból csak Debrecen volt. Amikor a lopott holmikból származó pénz elfogyott, új­ból visszautazott Érdre, de most már óvatosabb volt. HÉV-vel kiutazott Nagytété­nyig, itt leszállt, s a szőlőkön keresztül vágott neki az út­nak. Útközben észrevette, hogy három férfi kapál az egyik szőlőben, ezek levetett ruháit ellopta; Alig tett pár lépést, két kapáló nőt látott. Nekik sem hagyta meg az árok szélén hagyott ruhane­műt. Most már batyuval gya­logolt tovább. Ezzel a hátán bemászott Bihari Gyula Érd- ligeten levő, Nőszirom utca 4. szám alatti vikendházába. Itt nem sok holmit talált, de ami elvihető volt „(könyörtelenül” bepakolta. Most nem Debrecenbe uta­zott, hanem Miskolcra, ahol a ruhaneműék egy részét el­adta, a másik részét pedig sa­ját címére postán elküldte! Debrecenbe. Azután vissza­utazott Debrecenbe, majd új­ból Érdre vonatozott vissza.! Útközben észrevette, hogy az i egyik fülkében egy utas al- i szik, akinek elemelte bőrönd- ; lét és kabátját. Ekkor már november kö- j zepét írták és Loithnak siet- j nie kellett, hogy még a rossz ; idő beállta előtt újabb zsák- i mányra tegyen szert. így hát j először Kőtelki Hedvig, Bíró \ utca 53. szám alatti lakását i fosztotta ki, majd Vörös j Sándor Balatoni műút 37. i szám alatti villájából vitt el minden megmozdítható holmit. Debrecenbe való visszau+a- zása alkalmával akarta e’- emelni Zsemléné irattáréi - ját. így fogta el másns^ a rendőrség. Loith József ell~n a Budai Járási Ügyész«"" 'fc Ív­ta tólagosan elkövetett locás és betörés miatt kiadta a vád­iratot. Kalmár Pál MUFOG-„ÜLTETES"

Next

/
Thumbnails
Contents