Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

1958. FEBRUAR 23. SZOMBAT Pm mm; k/Cirlap Bőséges lesz a fűszeráruellátás Az Élelmiszerkereskedelmi Iroda tájékoztatása szerint fűszeráruból bőséges lesz az ellátás ebben a negyedévben. A következő hetekben több­féle paprika kerül az üzletek­be. Az összes mennyiségnek 20 százaléka rózsa, 40 százaléka félédes, további 40 százaléka édes-nemes, illetve csemege­paprika lesz. Mind a hordós, mind az üveges ecetből ugyan­csak bőségesek a készletek. Kávéból szintén kielégítő a ráktáron levő mennyiség, sőt rövidesen bevezetik, hogy egyes szaküzletekben, illetve csemegeüzletekben hetenként egyszer különjárattal friss pörkölésű kávét osztanak szét az üzletek között. Ugyancsak biztosított a keresletnek meg­felelő teamennyiség. A ma­gyar teák közül a kamillából és a hársfából kevés van. Fű­szerek közül a külföldi fekete­bors, a fehérbors, a gyömbér, a szegfűszeg, a szerecsendió és a szerecsendióvirág ugyancsak kapható lesz az üzletekben, úgyszintén köménymag és majoránna. Az ipar eddigi jelzése sze­rint a negyedévben a száraz- tészták választéka az előző negyedévhez képest javult, így teljes lesz a választék to­jásos áruból is. Újfajta hokicserélő berendezéssel kísérleteznek A Hőtechnikai Kutató Inté­seiben újfajta, aprószemcsés hőkicserélő- berendezéssel kí­sérleteznek. Ez a berendezés a vaskohászati kemencék le­vegőjét forrósítja. A mostani eljárások — tekintettel a kül­földi nyersanyagok felhaszná­lására — igen költségesek. A magyar gyártmányú apró­szemcsés hőkicserélő teljes egészében hazai anyagokból áll és újszerű technológián alapszik. A berendezés lénye­ge, hogy füstgáz segítségével homokot lebegtetnek, amely átveszi a füstgáz hőmérsékle­tét. Ezt követően a lebegő ho­mokot érintkezésbe hozzák a levegővel, amely átforrósodik s megfelelő hőfokon csatorná­kon juttatják a kemencékbe. A jó gazda gondosságával A Bugyi Gépállomás kommunistái az agrárt ózisekröl beszélgettek „Iskoláim elvégzése után két évig gyakornokoskodnom kel­lett. Hajnaltól estig figyeltem a munkát. Nem értem rá az irodában tartózkodni. Hosszú, szorgalmas munka után let­tem csak segédtiszt. S bár az évek elszálltak, ma is hajnal­ban kezdem a napot. Éppen ezért nehezen tudtam megér­teni azt a gyakornokot, akivel Kemencén dolgoztam együtt. Bárhogy kértem, ellen­őrizze az istállóban az ete­tést — a világért nem tet­te meg. Hét órakor én már a határból jöttem — ő akkor kelt fel. Nem azt akarom ezzel mon­dani, hogy minden fiatal lusta és természetesnek’ veszi: az iskola elvégzése után nem kell küzdenie a gyakorlati tudás megszerzéséért. De még sokan nem értik: csak akkor fejlődik a termelőszövetkeze­tekben jól az állattenyésztés, ha a mezőgazdászok, a szak­emberek nem fáradtak haj­nali négy órakor kimenni az istállóba és este kilenckor is ellenőrizni az abrakolást, ta­karmányozást. Sok-sok szeretet, hivatásér­zet kell ahhoz, hogy eredmé­nyes legyen a mezőgazdasági munka. Ennek hiányában lá­tom én a bajt. Tíz év óta mondjuk azt is: vessünk több pillangóst, mert csak úgy lehet jó állattenyész­tést folytatni, s mégis mennyi értelmetlenségbe ütközünk”. Ezeket mondotta Magyar Ár­pád 63 éves mezőgazdász a Bugyi Gépállomás értekezle­tén, amelyen a párt agrártézi­seit beszélték meg. Nemcsak Magyar Árpád, más felszólalók is kifejezték: egyetértenek az agrártézisek­kel, de a nagy tervek akkor válnak igazán széppé, ha so­kat tesznek megvalósulá­sukért. Nem csupán általánosság­ban szólották az agrártéíi- sékről, hanem sokoldalúan elemezték a dabasi járás sajátos viszonyait is. Fogarasi Gyula elvtárs, a gép­állomás igazgatója már elő­adásában összekapcsolta az Káprázatos színek, ötletes minták, új eljárással készült anyagok a Goldberger Textilművek gyártmánybemutatóján A Goldberger Textilművek­ben található az ország leg­nagyobb textilipari műterme, ahol 23 iparművész ötletei nyomán születnek az új min­tájú anyagok. A rajzokból és az ezek alapján készült texti­lekből rendeztek pénteken ki­állítást a gyár műtermében, ahol nemcsak a-z úi mintákat, hanem az újonnan kikísérlete­zett szöveteket és új techno­lógia alkalmazásával készült kelméket is láthattak a meg­hívottak. A gyár legnagyobb „slá­gere" a kézi festéshez ha­sonló. de az úgynevezett batikolást utánzó eljá­rással készült, filmnyo­mott, merész színezésű, tiszta selyem. pán egy színben gyártat­ták a ballonvásznat, most tizennyolc féle színből válogathattak. A Goldberger Gyárnak az a törekvése, hogy minél több új gyártmányt bocsásson ki, az export szempontjából is jelentős. A három napig nyit­va tartó kiállítást külföldi üz­letemberek is megtekintik. A megnyitón jelen volt Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter és tncze Jenő külkereske delmi miniszter is. elvi meghatározásokat a gya­korlati élettel. Dicséretére legyen mondva a kis kollektívának: sokat bí­ráltak és javasoltak, hogyan lehetne még termőbbé, gazda­gabbá tenni a járás területét. Elmondották, hogy sok a par­lagon hagyott föld. Juhász Jó­zsef - elvtárs például az ürbő- pusztai rizstelep fekete ugar­járól beszélt. Szerinte helye­sebb lenne a drága fekete ugar helyett valamilyen talaj­javító vetésforgót használni. Sokkal több lehetőséget le­hetne a járásban kihasználni, mint amennyit valóra Válta­nak. Hány hold lapályos terü­let áll víz alatt, amelyeket csatornák vezetésével termé­kennyé lehetne tenni! Nem használják ki eléggé a Duna —Tisza-csatornát sem. Nagy hiba az is, mondották, hogy a legelők, rétek feljavítá­sára sem fordítanak gon­dot. Nem veszik igénybe a gépállomás segítségét erre a munkára. Nem ápolják eléggé a növé­nyi kultúrák helyes kialakulá­sát, mint például az Örkény vidéki terület alma-, az alsó- némedi terület zöldségterme­lését. Jobban kellene szorgal­mazni a vegyianyagok hasz­nálatát is — a növényvédő­szereket. Örkényben például Nagy János szőlője milyen gondozott, jól ápolt, kivált a szomszédos földekhez képest. Pedig semmi más titka nincs ennek, mint az, hogy Nagv János nem tekinti felesleges pénzkiadásnak, ha védőszere­ket vásárol... Az állattenyésztés megjaví­tásáról is sok szó esett. Többek között kifogásol­ták, hogy a termelőszövet­kezetek idegenkednek a baromfitartástól. A dabasi járás pedig alkalmas a ba­romfitenyésztésre. Példaként említették az Ame­rikai Egyesült :..ÁUam<?fH»k ahol a baromfitenyésztést mint'ipart űzik. Ott a vágó- hidakon százezerszámra vág- j ják naponta a csirkét.., Ná­lunk azonban semmi jel nem I mutat ’ arra, hogy fellendít»-' ; nénk ezt a jó jövedelemfor- ' rást. Különösen sokat foglalkoz- [ tak a gépállomásra háruló fel- | adatokkal. Hol van már az az idő, amikor a parasztok ide­genkedtek a gépektől? — mondották. Ma már mindenki tudja: hasznos a gép, jól dol­gozik. Legfeljebb a kezelője követ el hibát..; Igaz, az el­múlt években sokszor megtör­tént. hogy nem időben és nem megfelelő minőségben dolgoz­tak. Egy-egy traktwos nem akart például felülni az „R”- gépre. Elromlott a G—35-ös, s hiába állt ott a kifogástalan „R”-gép — a munka meg­akadt. Persze, azóta ilyesmi nem fordul elő, de van más javítani való. A gépelosztásnál például nem mindig veszik figyelembe a talajviszonyokat. Bugyin például szükség van gyűrűs hengerre — ott nem volt, el­lenben Örkényben volt, ahol nem használhatták. Nagy jelentősége lesz an­nak, ha hazánkban is fel­számoljuk a géphiányt és itthon is gyártunk pótal­katrészeket — mondották többen is. Nem történik majd meg, mint egy­szer egy Lanz-bulldoggal, hogy egy alkatrész miatt az egész gép használhatatlanná vált. Ezentúl egyszerű javítá­sokat a gépállomáson is elvé­gezhetnek, nem kell minde­nért a Pest megyei Gépjavító­hoz fordulniok. Annál is fon­tosabb ez, mert már ebben az évben is sokkal több munka hgiul a gépállomásra, mint az elmúlt években. Sok-sok probléma vetődött még fel az agrártézisek meg­beszélésekor. Abban azonban valamennyien megegyeztek: sokat kell foglalkozniok az ag­rártézisekkel, hogy mindenki megfelelően harcolhasson meg­valósulásáért, s hogy minden­ki megértse: mennyi rejtett tartalék vár feltárásra ha­zánkban. Ezt a munkát a gép­állomás kommunistái már meg is kezdték. S. A. Még az idén felépül megyénk legkorszerűbb gépállomása Bagón még az idén üzembehelyezik Pest megye legkor­szerűbb gépállomását. A gépállomás előregyártott elemekből készült háromhajós szerelőcsarnoka, iroda- és pihenőépülete, valamint hat lakása már felépült. Az idén háromnegyedmillió forintos költséggel négy gépszínt és közműveket építenek. A „Vityaz" feltárja a Csendes-óceán titkait A „Vityaz” nevű kutatóha­jóval utazó szovjet csendes­óceáni expedíció a tenger fe­nekéről óriási cápafogakat emelt ki, amelyek régen ki­halt állat-óriások arányairól adnak képet. Egy ilyen állat szájában egyszerre közel egy tucat ember elfért volna. A „Vityaz” a múlt év no­vemberében indult el Vlagyi­vosztokból, hogy tengeri ku­tatómunkát végezzen a nem­zetközi geofizikai év prog­ramja keretében. A hajó Vla­gyivosztoktól Uj-Zélandig és visszavezető útján eléggé világos ismereteket szerez en­nek az óceánrésznek dombor­zati és biológiai viszonyairól, A 4000—5000 méter mélység­ből vett vízminták az állatvi­lág igen ritka képviselőit tar­talmazták. Az expedíció a Csendes^ óceánon újabb mélyvízi völ­gyeket és óriási víz alatti hegységet fedezett fel, amely nagyságrendben az Elbrusz- hoz hasonlítható. A tudósok több tengerrészen végeztek áramlási vizsgálatokat, meg­határozták a víz és a tenger­fenék vegyi összetételét és rá­dióaktivitását, meghatározták továbbá a különböző plankto­nokat, baktériumokat, halakat és egyéb állatokat; A „Vityaz” a tervek szerfalt márciusban tér vissza Vlagyi­vosztokba, AMIT A SÁRKEFE MESÉL... LÁTOGATÁS A GYÓNI VEGYESIPARI KTSZ-BEN Hat éve működik a Gyóni Vegyesipari Ktsz. Eleinte né­hány mester volt csak tagja, ma már nyolcvan embert fog­lalkoztat. Van a ktsz-nek mű­szerész, cipész, villanyszerelő, kádár, kerékpárműszerész, ke­fegyártó, szabó és famegmun­káló részlege. A különböző részlegek jól összedolgoznak: ha valamelyik műszer elrom­lik, megjavítják a műszeré­szek, a munkaruhát pedig el­készíti a szabó. A legnagyobb részleg a ke­fegyártóké, bár csupán egy •ü ele működik., öt vénén dolgoznak itt; többségük lány meg fiatalasszony. Éppen ezért jó is a'hangulat, vidám be­szélgetéssel, nótázással telik az idő, s közben megy a mun­ka, „akár a kefekötés”. A ke­resetük se rossz. Ha például gyökérkefét kötnek, napi 45— 50 forintot keresnek. Főként pedig nem kell hajnalban kel­ni, vonatozni egyiküknek sem, mintha Budapestre járnának be dolgozni. A lányok „főnöke” Palkó Lajosné. Régebben kisiparos volt, s hogy belépett a ktsz-be, ő szervezte meg a kefekötő részleget, tanította be a lányo­kat. A kefekötés igen jövedelme­zőnek bizonyul. A nagykeres­kedelemnek dolgoznak, gyökér­és sárkeféket, valamint part­visokat készítenek. Leginkább hulladékanyagból. A kefék felsőrészeit elkészíti selejtes fából a famegmunkáló rész­leg, a kötéshez pedig a gyökér mellett — filmhulladékot, se- Iejtfiknet használnak. A nagy halmosban tomyosodó sánke- fékben ennélfogva például ott szerénykednek az „Ezeregy­éjszaka meséi” is. A kefegyártó részleg feb­ruár 22-én „üli meg” egyéves jubileumát a gyóni kultúrott- honban, ahol fellép majd sa­ját kultúrcsoportjuk is. Hiva­talos az ünnepségre a ktsz va­lamennyi tagja és szívesen látnak minden vendéget. Szcbelkó Erzsébet-« Gábor Viktor A ktsz szabója, Csonka József Botlik József, a cipészrészleg vezetője. A cipészek elsősor­ban javításokat végeznek, de ha idejük engedi, ilyen szép cipőket készítenek a nagyke­reskedelem számára QmwhulÍL szőke haját. Sötét­kék kabátja simán omlott végig alakján. A nyakánál egy nagy, csillogó feke­te gomb díszlett. A fiú, sétája közben többször elhaladt a lány előtt. Megnézte barna félcipőjét, sö­tét szemét, érdekes, kicsit tatáros, vonzó arcát. Minden fordu­ló után megjegyzett valamit emlékezeté­ben a lány vonásai­ból, öltözékéből. Míg háttal volt neki. új­ra végiggondolta azt, amit látott. Fehér kalaptű van a sap­kájában ... Rúzst, élénkpiros színű rúzst használ... A bőre enyhén barna.., Mikor1 már vagy egy tucatszor haladt el a lány mellett, azon gondolkodott, hol látta azelőtt? Olyan ismerősnék tűnt, mintha együtt jártak volna isko­lába. Tudta, hogy ez érzékeinek csalása, de nem küzdött elle­ne. Közben kiürült a várócsarnok. A lány egyre lemondóbban nézett az ajtón belé­pők arcába, a fiú egyre többet pillan­tott az órájára. Már senki nem jött. Csak ketten voltak a te­remben. A jegysze­dők összehúzták a függönyöket. Olyan csend lett, hogy a filmvetítőgép zaját is fiáHöttálk. ' A fiú éppen a lány f előtt haladt el | sétája közben. Hir- f télén támadt ötlettel 1 megszólította: — Kém jött? | A lány csak intett, l hogy nem. — Az enyém sem... | pedig itt a jegy — | ezzel a fiú tovább- I • lépett. Az újabb forduló- f vál megint megszó-I Iáit: — Nekem két je- I gyem van... elfő- | gadja az egyiket? \ A lány felemelte a 1 tekintetét, pirosság 1 futott át az arcán. 1 — El.., — mondta | ki hirtelen a szót. | — Akkor men-1 jünk — szólt a fiú. | De még mind a i ketten egy pillantást | a bejárat felé vetet- I tek. Filyó Mihály Klemecz János faesztergályos készíti a kefék felsőrészét Megy ez, mint a kefekötés... M inden jegy el­kelt — hirdette a pénztár ablaka fe­lett egy tábla. A fiú már vagy tízszer el­olvasta a szavakat, anélkül, hogy azok a tudatáig értek vol­na. Le-fel járkált a csarnokban, valami­vel el kellett tölte­nie a várakozási időt. Az ő zsebében ott la­pult a két jegy. Még tegnap megvette. Most. várta a kis­lányt. Talán a film- előadás után olyan hangulatuk lesz, hogy tisztázzák egy­más iközött a nézetel­téréséket. llus pár : hét óta furcsán vi­selkedik... A lengőajtó előtt egy lány álldogált. Láthatóan ő is várt valakit. Piros svájci­sapka fogta le mak­rancosán göndörödő Az eljárást szabadalmaztatják is és azok a külföldi, svájci, francia szakemberek, akik az anyagot iátták. nagy sikert jósolnak nekik, még nagyob­bat, mint amilyet annakide­jén a Goldsol aratott. Az új eljárással készült kelméknek a Goldbellart nevet adják. Azok a nők, akik a kiállítást megnézték, a sok szép közül nehezen tudnak választani. A tervezők gazdag fantáziájából keletkezett a dzsungel, a kis­vasút s a pingvin minta. A nylonszaténok is sok szép színben és mintában pompáztak a kiállításon. Az új alapanyagok között volt a régóta nem gyártott műszálripsz, amelyet most gy űrhete tie n í tettek is. Készí­tettek hamis óikét, különböző matlaszékat és műszál-tweed­et. A belkereskedelem kép­viselői, akik eddig csu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents