Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

«st MLGTTT ii/Crrlap 1958. FEBRUAR 22. SZOMBAT AMI MINDENKIT ÉRDEKEL: A tavaszi veszedelem: a talaj menti fagy NemréK kértük olvasóin­kat. hosy írják mes: mi­ről olvasnának a legszíve­sebben. Az igények kielégí­tésére. ..Ami mindenkit ér­dekei” címmel rovatot nyi­tottunk. v. 3. tápiószelei olvasónk kérésére először a gazdaembereket igen érdek­lő kérdésről, a talajmenti fagyról írunk. Mindenki megfigyelhette, hogy hideg éjszaka után, ha reggel kisüt a nap, s felmele­gíti a földet, egyszerre elher- vadnak, elsárgulnak, majd megfeketednek a növények levelei, virágai. Pusztulásuk oka: a talajmenti fagy. Miért pusztulnak el? Minden növény igen sok vi­zet tartalmaz. Amikor a leve­gő hőmérséklete fagypontra süllyed, a sejt közötti járatok­ban levő víz megfagy, jég­kristályok keletkeznek. A nö­vény hőmérséklete fokozato­san csökken, átveszi a kör­nyező levegő hőmérsékletét. A sejtekből kiszivárgó víz révén a jégkristályok fokozatosan nő­nek, egyre kevesebb lesz ben­nük a víz, a protoplazma ki­szárad, s a növény elpusztul. Meg kell jegyezni, hogy igen sok függ attól; mennyi a nö­vényben a cukor. Minél több, a növény annál jobban bírja a fagyot. Hőpazarlás“ A talajmenti fagy oka: a föld. A föld felszínét s a lég­kört a nap melegíti fel. A ta­laj felveszi a sugárzott hőt, s annak egy részét visszasugá­rozza a légkörbe, illetve a vi­lágűrbe. A telet kivéve a hő­nyerés és a hőveszteség meny- nyisége általában, egyforma. Tavasszal azonban előfordul, hogy a kapott hőnél nagyobb mennyiségű hőt sugároz ki a talaj, s így annyira lehűl, hogy nem képes eredeti hőmérsék­letét megtartani, hanem át­veszi a talaj feletti levegő hő­mérsékletét. Amikor tehát a levegő alsó rétegei és a talaj felülete fagypontra lehűlnek, talajmenti fagy keletkezik. Talajmenti fagy rendszerint a hajnali órákban, napkelte előtt figyelhető meg, amikor a le­vegő és a talaj hőmérséklete a legalacsonyabb. A fagy ereje A fagy ereje különböző, igen tokféle tényezőitől függ. Első­sorban a levegő páratartalmá­tól, a talaj jellegétől, de a nö­vénytakarótól, a hely magas­ságától, a felhőzettől és a szél­től isi A harmatképződés csökkenti annak lehetőségét, hogy talaj­menti fagy keletkezzék, mert harmatképződés közben hő szabadul fel, s ez mérsékli a talaj és a növényzet lehűlését. Ha a harmatképződés toválbb folytatódik, s végül is köd ke­letkezik, még több hő szaba­dul fel, s így ha este vagy éj­jel köd keletkezik, akkor haj­nali talaj-menti fagytól nem kell tartani. Gyakrabban keletkezik talajmenti fagy, ha a levegő és a talaj száraz, viszont sokkal ritkábban, ha a levegő páradús^ A talaj szerepe A talaj szerkezetének iáén hagy szerepe van a talajmenti fagy keletkezésében. A laza, likacsos és száraz talaj rossz, a tömör és nedves talaj jó hő­vezető. Száraz, laza talajon a fagy valószínűsége és veszélye nagyobb, mint nedves, tömör talajon. Sokszor előfordul, hogy egyik helyen fagyot ész­lelünk, ugyanakkor másik he­lyen nem. Igen sok függ a talaj domborzati viszonyaitól, mert a hideg levegő, a földre öntött vízhez hasonlóan, a mé­lyebb helyeken telepedik meg, a magasabb helyekről szinte „leesurog” a mélyedések felé. Talajmenti fagy gyakrabban lép fel lapos, mélyedéses he­lyeken, mint domö- vagy hegy­oldalakon, magasabban fekvő helyeken. A levegő erősebb le_ hűtésekor, amikor a magasabb helyeken is fagyot figyelhe­tünk meg, a talajmenti fagy a mélyedésekben erősebb, mint a magaslatökon és lejtőkön. Csendes idő — rossz idő Csendes időben, amikor a levegő nyugodt, a lehűlés erő­sebb, mintha szél fúj. A csen­des időjárás kedvez a talaj­menti fagy kialakulásának. A szél csökkenti a fagy beálltá­nak veszélyét, minthogy az al­sóbb légrétegeket a szél elvi­szi, mielőtt még eléggé lehűl­nének, s helyükre új, még le nem hült légtömegeket hoz. Ez a cserélődés annál gyor­sabb, minél nagyobb a szél. Felhős, borús időben jelentő­sen megnövekszik a levegő páratartalma, s ugyanakkor megnő a levegő hősugárzó ké­pessége ás. A hőtöbbletet el­nyeli a talaj, s így ha éjjelre beborul az ég, a talajmenti fagy veszélye erősen csökken. Borús időben ritkán van fagy. Tiszta időben, mivel a fenti okoknak éppen a fordítottja áll fenn, igen nagy a talaj- menti fagy veszélye. Ha borús, hideg idő után estefelé vagy éjjel derülés kezdődik, akkor erős mértékben fenyeget a ta­lajmenti fagy veszélye. így ért. hető, hogy még akkor is talaj­menti fagy keletkezik, ha a levegő hőmérséklete 1—2 fok­kal fagypont fölött van, de tiszta, szélmentes az időjárás és száraz a talaj. A növények viselkedése A fagy pusztító hatása a nö­vényekre nemcsak erejétől, hanem időtartamától is függ. Az erős, de rövid ideig tartó fagyok kevesebb kárt tesznek a növényzetben, mint a gyen­gébb, de huzamosabb ideig tartó fagyok. A mezőgazdasági növények közül a gabonafélék a legfagyállóbbak. A búza, árpa, rozs hajtásai a harma­dik levél megjelenése után már erős talajmenti fagyokat is kibírnak. A hajdina, cékla, lencse, borsó, kender és napra­forgó még fagyállóbb. Mínusz 5—6 fokot is elviselnek. A kerti vetemények közül az uborka, paradicsom, sárga­dinnye, görögdinnye, tök és a paprika igen érzékeny a leg­kisebb fagy iránt is. A ba­rack-, meggy-, körte-,' őszi­barack-, szilva-, almafa köny- nyen elvisel rövid ideig tartó, erős, mínusz 4 fokos talaj­menti fagyot is, ha bimbója llllllllllllllllltlIllllllllllllllllllltlIIIIIIMIipillllllllllllllllllllllllllllUU iittmiiiHiimiitHiiiHiiiiiituiitiiiMMmimttn még zárt, virágzás idején azon­ban már csak plusz 2—3 fokos hőmérsékletet bír ki. A védekezés A talajmenti fagy elleni vé­dekezésnek igen sok módját ismerik. A legismertebb véde­kezés a füstölés, amikor is a füstlepel betakarja a vete- ményt, s így csökkenti a talaj kisugárzó képességét, tehát növeli a talaj hőmérsékletét. A füstölést akkor kell elkezdeni, amikor a levegő hőmérséklete plusz 2—4 fokra szállt le, s további csökkenés várható. Gyümölcsösök védelmére füs­tölőedényeket, lepleket haszr nálnak. Az egyik legegysze­rűbb módja a védekezésnek az öntözés. Ezt leginkább este, vagy az éjszaka kezdetén vég­zik. Öntözés alatt, párolgás foly­tán, erősen megnő a talaj és a levegő nedvessége. A harmat­pont felemelkedik és csökken az éjszakai lehűlés. A külön­böző fűtéses (füstölés, mele­gítőedények stb.) eljárásokat nem szabad egyszerre abba­hagyni, csak fokozatosan, mert a növényeknek lassan kell felengedniük, s így még nap­keltekor is szükséges a füstö- tés. — mottó — MENTSÜK, AMI MENTHETŐ... Az angliai Smithfield vá-1 roska piac-csarnokában nem- \ rég tűz pusztított. A tűzvész f oly rohamosan terjedt, hogy í több standot már nem lehetett I megmenteni. Az egyik stan-f dón felaggatott vágottmalacok I pecsenyévé sültek. A szemfü-1 les tulajdonos lacipecsenyor | ként kiárusította őket. Színház, Qrőétdloni NCSELKEDŐ MŰVELTSÉG, OH! A svájci idegenforgalmi vál-1 lalat legutóbbi jelentése kitér-1 jed azokra a levelekre is, | amelyékben 'külföldi turisták | az ország viszonyairól kérnek| felvilágosítást. Nos, a levelek § igen furcsa kérdéseket tartat. f maznak, amelyek elárulják, | hogy a földrajz — enyhén | szólva —, nem a legerősebb | oldala az amerikai turisták-| nak, ,,Bevezették-e már Svájc-l ban a villanyvilágítást?’1 —\ kérdi levelében egy téxasi tu-1 rista. „Milyen hosszú Svájc | tengerpartja?” — kérdezi a| másik, „Melyik svájci város-1 ban van a Rajna torkolata ?'’. § „Hány főre tehető Dél-Svájc | színesbőrű lakossága és hogyan í oldották meg a íaji kérdést”.-1 „Igaz-e, hogy Svájcban a han-s gyák észak-déli irányban épí-1 tik fel bolyukat és a lakosság | a hangyabolyok után tájékozó- | dik, ha ködös idő van?" Nos, ezekhez a kérdésekhez f minden kommentár felesleges. | A bulgáriai Emst Thälmann gyapotfonógyár kultúrcso- portja új műsorában bemutatta az Incselkedő című táncot (iiilUHmniiHfiimmülitmiiiimiiHiiüHiimitiiiiiiiimimn Díszes csomagolású italkülönlegességek húsvétra OKTÓBERI VIHAR ZRÍNYI KIADÓ Nagy lehetőségei vannak a magyar szilvaexportnak Vákuumos berendezéssel {fizik a jó m'nőségú pálinkát, infravörös sugárzás sál aszalják a szilvát A Kertészeti Kutató Intézet felmérte a magyar szilvater­mesztés jelenlegi állapotát. A számítások szerint jelenleg körülbelül 9 millió szilvafa van az országban, amelyből körülbelül 3 millió az elörege­dett, kipusztulófélben levő. A szilvafa-állomány felújításá­ra és szelekciós feljavítására nagy szükség van, hiszen a nyers szilva, az aszalék és a szilvapálinka exportjának még igen nagy, kihasználat­lan lehetőségei vannak. A magyar szilvapálinka verseny- képességének javítása végett három állami gazdaságban nemrégiben rátértek a jobb A teremtésit! Mehetek gyalog haza! Olaszországban is szeretnek totózni, lottózni. Eddig két sportfogadási rendszer, a „To- tooalció” (focitotó) és a „Toto- tip”, valamint a lottó műkö­dik. Tíz tartományi lottóki­rendeltség van; minden tarto­mányban külön-külön öt szá­mot húznak ki, tehát külön római, nápolyi, torinói, ve­lencei stb. lottón lehet ját­szani. Az idén húsvétkor indul az új „sportfogadás”, amelyben a lottóeredményekre kell tip­pelni. A lottószelvény 90 szám­jegyét három csoportra oszt­ják; az első csoport 1—30, a második 31—60, a harmadik pedig 61—90. Az egyes szám­csoportok jele a totószelvé­nyekről már jól ismert 1, x és 2. Az első csoporté az egyes, a másodiké az x, a harmadiké pedig a kettes. A fogadási szelvényen arra kell tippelni, hogy a különböző helyi lottó­rendszerekben az első kihú­zott szám az egyes, az x, vagy pedig a kettes számcsoportba tartozik-e. S hogy a fogadás ne legyen túlságosan „köny- nyű”, két kiválasztott lottó­rendszerből nemcsak az első, hanem a második kihúzott számra is tippelni kell. így jük között támadt éles politi­kai ellentétek ellenére is ma­gasan lobog. S az ő meghason- lásokkal, vívódásokkal teli éle­tük lazán összefüggő kereté­ben arcok tömege villan fel, majd tűnik el a szédületes zűr­zavarban. Dr. Kálmán Aladár egyetemi adjunktus rendkívül érdekes alakja, Pislogó és Csaba, a budapesti alvilág rop­pant markánsan megrajzolt fi­gurái, Csatay Károly, a Fi­nommechanikai Gyár mindig udvarias raktárosa, az egykor Cegléd környéki földesúr, a parasztokat becsapó ellenzéki képviselő, Hegedűs Tibor, a horthysta repülőtiszt és még sokan mások. Az emberek arcáról lehull az álarc ezekben a napokban, s ott állnak a világ előtt a ma. guk leplezetlen meztelenségé­ben. Hangoskodókból gyáva férgek válnak, csendes, egy­szerű, becsületes emberek hő­sökké emelkednek e nehéz órákban, akik készek az életük feláldozására is, ha a legszen­tebbet, a nép szabadságát ve­szély fenyegeti. Izig-vérig sikerült alkotás Berkesi András Októberi vihar című könyve? Mindenben ele­get tesz a regény a műfaj kö­vetelményeinek? Ne kutassuk most, amikor végre a kezünk­ben van az első írói dokumen­tum. Kétségtelen, hogy erényei mellett vannak komoly fogya­tékosságai is a könyvnek, el­sősorban a laza szerkezet, a szereplők jellemének olykor nem elég erőteljes ábrázolása, a néha nem kielégítő lélekrajz. De mégis, erényei kerekednek felül: egy sokat szenvedett fiatalember sorsa bontakozik ki előttünk a könyv lapjain. Egy biztos: rendkívül izgal­mas, megrendítő és elgondol­koztató olvasmány az Októberi vihar, de ugyanakkor vázlatos, elnagyolt és túlságosan bonyo­lult a meseszövése. Mégis ér­demes elolvasni, mert tisztul a fej és tisztulnak az érzések általa. A bonyolult áttételeken át a szocialista Magyarorszá­gért küzdő emberek igaza csendül ki belőle. (P. P.) iitiimiiiiuiiimiiiiiimi Időszerű fantasztikus film A japán filmszínházakban nemrégen mutatták be a „Godzilla” című új fantaszti­kus filmet. Cselekménye a következő: Godzilla, a Csendes-óceán mélyén élő szörny megretten a hidrogénbomba-kísérletek- től. A nyugalmában megboly­gatott szörny — amelynek erejét csak a nukleáris fegy­ver romboló erejéhez lehet hasonlítani — kijön a száraz­földre és egymásután pusztít­ja el a japán városokat és falvakat: összedönti a háza­kat, gyárakat, felfalja az em­berekkel teli vasúti kocsikat, lángoló lehelete kiégeti a ve­tést, megolvasztja az acélépít­ményeket. Már úgy látszik, hogy senki sem tudja meg­zabolázni a szörnyeteget. Azonban egy fiatal japán ta­nító feltalál egy készüléket, amellyel bizonyos távolságból újjá lehet teremteni vagy el lehet pusztítani az éló szövet sejtjeit. A tudós sokáig nem meri nyilvánosságra hozni ta­lálmányát, attól tart, hogy ké­sőbb esetleg az emberek ellen használják fel. Végül mégis működésbe hozza készülékét, hogy megakadályozza az em­beriség pusztulását és megöli vele Godzillát. Amint a „Film” című len­gyel folyóirat írja, a „God­zilla” fantasztikus témája el­lenére az egész emberiséget foglalkoztató problémát érint: a nukleáris fegyverek betiltá­sának és a háború elhárításá­nak problémáját, Ladányi Ferenc színművész odahaza sem pihen. A fellé­pés előtt felesége előtt játssza el meg egyszer szerepét összesen 12 lottószámra szól a tippelés. A nyertes szelvények a 12, 11 és a 10 találatosak. Az olasz polgár most törheti a fejét, hogy a sok meggazdagodási lehetőség közül vajon melyi­ket válassza. O lyan eseményről Írni amely közvetlen benyo­mások formájában még eleve­nen él az emberek emlékeze­tében — nem könnyű feladat, De különösen nehéz 1956. ok­tóberéről írni, amely a fő kér- dések tisztázása után még ma is annyi nyugtalanító gon­dolatot kavar fel az emberek agyában. Mj történt akkor Ma­gyarországon? Mi történt és miért? Mi játszódott le o-z em­berek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zaj­lott le azokban a borús, októ­beri napokban, s mennyi vér, mennyi könny hullott! S mind­ez miért? Miért? Ki nyitotta k a gyilkos vihar börtönét? Nerr könnyű feladat mindezt mű- \ vészi formába önteni. Keveset vállalkoztak eddig rá. S Ber­kest András e kevesek közi : tartozik, S ezért mindenkép- \ pen dicséret illeti. Diákok és ipari tanulók, or­vosok és munkások, kommu­nisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fei szédítő kavargásban e regém lapjain. S nem valami mes­terkélten kiagyalt séma sze­rint, hanem színesen, elevenen és hitelesen. Olyan ember vak a könyvben októberről, ak maga is megrendültén állt t zavaros forgatagban, $ aki ta' Ián mindenkinél szenvedélye­sebben kereste az események mélyén rejlő igazságot. Meg volt az oka rá. Éveket ült bör­tönben fasiszták, kémek, diver- zánsok és közönséges gonosz, tevők között — ártatlanul. Var erkölcsi alapja ahhoz, hogy hozzányúljon e nehéz témához Az Októberi vihar alaptörté­nete látszólag egyszerű. Köz­ponti figurája Török László, egy megtévedt páncélos hon­véd, aki apja jogos sérelmeit akarja fegyverrel orvosolni, i azért mindvégig kitart amel­lett az ellenforradalorji mellett, amely végül is szükségszerűen saját édesapját is elpusztítja, megöli. Ez az alapmotívum, amely szorosan kapcsolódik menyasszonya, Erzsi életével akit a sors az államvédelmis- tűk, a kommunisták közé so­dor. Szerelmük lángja a kettő­A szeszipar már megkezdte a húsvéti előkészületeket. íz­léses csomagolású likőröket és egyéb kiváló minőségű italkü­lönlegességeket küldenek az üzletekbe. Raffiafonatú palacko­kat, kosarakba helyezett italokat és többféle palackot tartal­mazó díszdobozt készítenek. Ezenkívül árusítanak majd por- celánfculacsokba és kőkorsókba töltött likőrkülönlegességeket. A húsvétra forgalomba kerülő különleges csomagolású palac- kokbán elsőrendű minőségű italok, Trois Tour konyak, Huber­tus, Allasch, tojás-, csokoládélikőr lesz. minőséget biztosító vákuumos főzésre. Aszaltszilva-exportunkat kö­rülbelül egyharmadával tud­nánk növelni. Akadály azonban a korszerű aszalók hiánya. A jelenlegi elavult berendezé­sek lassan dolgoznak, s drá­gán: egy-egy kiló aszaltszilvát 2,4—4 forint aszalás! költség terheli. Most, az idén először kísérletesek infravörös su- gárzássalfcz aszalásnál. A kor­szerű aszalásnak ez a formája gyorsabb az eddiginél és az egy-egy kiló aszaltszilvára ju­tó aszalási költség mindössze 60—80 fillér lesz. TOTO A LOTTÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents