Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

■ 1958. JANUÁR 18. SZOMBAT ML3T necvEt WCiriap ^Dunakeszi rj-iörténete egészen a bokor­ba nyúlik vissza. Csont­vázak, korabeli kőszerstzámclk bizonyítják, hogy a község mai területe már az őskortól kezdve lakótelepülés volt. A bronzkor szakból urnatemető, a rómaiak idejéből egy sírkő maradt fenn. A népvándorlás emlékét a község észaíki ré­szében levő avarkori árok őr­zi. A honfoglalás után a Kesző törzsbeliek telepedtek a Duna melletti magaslatra — egyéb­ként a község neve is innen származik. István király Du­nakeszit a Gonch-nemzetség- nek adja. Ezek kihaltával IV. Béla Scyviek Fejér megyei fő­ispánnak adományozza, majd a Széchyek birtokába kerül. 1530 körül a falut Zápolya Já­nos Thurzó Eleknének ado­mányozza. Budavár eleste után Duna­keszi is török uralom alá ke­rül. Lakói sokat szenvednek az idegen hódítóktól, sőt a helység teljesen elpusztul. 1600-ban már mint elhagyott puszta szerepel és csak hosszú évtizedek múltán népesül be ismét. Budavár visszavétele idején újból elpusztul. Dunakeszi áttörök uralom titán először Szódhoz, majd Váchartyánhoz tartozott. 1718- tól azonban már anyakönyvei vannaik — tehát akkor már önálló község volt. Ide tarto­zott közigazgatásilag Alag is, amely 1910-ben önálló község­gé alakult. (Alag ma ismét Dunakeszihez tartozik.) Dunakeszi 1944. december 28-án szabadult fel az évszá- tados úri kizsákmányolás alól. Újévi anyakönyv Házasság: Január első napjaiban kötöttek házasságot: Szúnyog József lakatos, született 1932-ben. és Gyenis Klára, az Egyetemi Nyomda előadója, szüle­tett 1934-ben. Kulai László építészmérnök, szü­letett 1932-ben és Fogarasi Piroska Gizella tanítónő, született 1938-ban. Születés: Január 3-án született Mayerláng Zsuzsa, Mayerling Béla és neje. szül. Janszki Jolán gyer­meke. Január 10-én született Gellértfi László. Gellértfi Jenő és neje, szül. Pirók Matild gyermeke. Halálozás: Január 14-én elhunyt: Szécsi István mezőőr. 1887. július 14-én született. Ejnye, ejnye! FALURÓL falura] QY NAP DUNAKESZIN IIIMHHIHIIMIIIIIIimiUIIIIIHIUIIIHHnmillllllMtlIlltttlMtHlUnitiniinilllHHHimni MAGUKRA TALALTAK ! 102 íves dédntanta AZ ELLENFORRADALOM­alatt feloszlott a község egyet­len termelőszövetkezete, az „Előre”. Helyette 1957. március elsején megalakult az „Üj Élet”. 110 holdon, 9 taggal. Va­lóban új élet kezdődött az új tsz-ben? Igen, de nagyon ne­héz élet volt ez. Nem''bírtak a sok földdel. Például 26 hold kukoricájukat kénytelenek voltak harmados művelésre ki­adni. Két lovukon kívül más állatuk nem volt. A vezetőség nem tudta ösz- szefognd az erőket. Mindenki ment a saját feje után. A kö­zös vagyon pedig egyre fogyott. Már-már úgy volt, hogy meg­vonják tőlük a működési enge­délyt. Valószínű helyesen cse­lekedtek az illetékesek, ami­kor elálltak ettől a szándékuk­tól. A nehezebb megoldást vá­lasztottak. A rendcsinálás eredménnyel járt. Most már szebb képet Az, év ds'á szülötte, ;épen a községi fürdő egyik pisége látható. Évek óta áll igyatva, kihasználatlanul, n ártana, ha az illetékesek erre is felfigyelnének Telepítési szerződést kötnek: Földművesszövetkezeték: SZAMÓCÁRA (eper), MÁLNÁRA, RIBIZLIRE, EGRESRE ÉS SPÁRGÁRA. Részletes felvilágosítást az FMSZ és ZÖLDÉRT agro- nómusok adnak. PEST MEGYEI ZÖLDSÉG­GYÜMÖLCS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETI KÖZPONT — Pardon egy percre Zsu­zsika — kértünk elnézést az új esztendő első kis követé­től, amikor meglátogattuk ott­honában, a Csillag utca 18- ban. — Most tessék jól vigyázni, villan a magnézium, nem kell megijedni — figyelmeztettük. Ennek ellenére nagyon meg­rettent, csodálkozva emelte ránik nagy. kék szemeit, de egy szót sem szólt. Nem is sírt; — Naivon jő kislány — di­csérte édesanyja, Mayerling Béláné. — És milyen szép — toldot- tuk meg a dicséretet. — No-no! — fenyegetett meg bennünket a mama. — Még nem eladó! mutat a tsz. Szeptember 15-én új elnök került a tsz élére, Schaffer Ottó mezőgazdász sze­mélyében. Azzal eresztették útjára; ha négy tagot munká­ra tud mozgósítani, nyert. Nem keseredett el, munkához látott. A tagság is belátta, hogy más életet kell kezdeni. Kizárták maguk közül a három legfe­gyelmezetlenebb tagot. Uj ve­zetőséget választottak. így ér­ték meg november elsejét, amikor 13 új taggal gyarapod­tak. Most már tizenkilencen művelnek 149 holdat. Az elnök is nyert. Ha kell, ma már 15 tagot tud mozgósítani. ÉS AZ EREDMÉNYEK? Nem megvetendők. Rozsból csaknem tíz, árpából 17 és fél mázsás átlagtermésük volt. 73 forintot osztottak munkaegysé­genként. ötvenet terményben, huszonhármat pedig készpénz­ben, Ez bizonyára érthetetlen­nek tűnik az előzőkben vázol­tak után. A valóság az, hogy az eredmények nagyrészt még a feloszlott „Előre” hagyatékai. A megváltozott „Uj Élet” is megtette az első lépéseket a gyarapodás útján. A vetés ide­jén még mindössze négyen- öten dolgoztak. Ennek ellenére a terület ötven százalékát elve­tették. Van kilenc tehenük, hat növendékük és három lovuk. A fejési átlag napi 9—10 liter. 50—60 liter tejet adnak el na­ponta a szabadpiaci áron. Any-> nyi trágyájuk van már. hogy 35—40 hold földet tudnak tel­jes — illetve féltrágyázásban részesíteni; AZ UJ TERV nagy része is elkészült. Ebben szerepel, hogy a félig megépült 50 férőhelyes istálló felépítését befejezik. Er­re a célra 250 000 forintot for­dítanak. Itt lesz a raktár is. Vettek egy szecskavágót. Vető­gépet és egyéb gazdasági fel­szerelést ezután vásárolnak. A régi here vetést elhanya­golták, kipusztult. A tavasz- 'szal 2 hold lucernát és 23 hold vörösherét vetnek. így megol­dódik majd a takarmányprob­léma, sőt magot is tudnak fog­ni minden esztendőben. Megfe­lelően előkészített talajba 4 hold cukorrépát vetnek. A magára talált közösség fő törekvése; szilárdítani a mun­kafegyelmet és gyarapítani a közös vagyont. A Sztahanov utca 14-ben Vass Gézáéknál lakik a köz­ség legidősebbje, a 102 éves özv. Peringer Máténé. Az idős nénit meglátogattuk otthoná­ban. Örömmel tapasztaltuk, hogy szokatlan életkora elle­nére egészséges és szellemileg friss. i Elbeszélgettünk vele és 52 éves unokájával, Vass Gézá­nkéval. Megtudtuk, hogy Pe­ringer néni Ausztriában szü­letett. Nyolcéves korában ke­rült Budára. Édesanyja Ausztriában maradt, édesap­ját hamar elvesztette. • Huszonnyolc éves korában ment férjhez, öt gyermeket szült, de csak kettő maradt életben. Tízéves volt a lánya és nyolcéves a fia-, amikor férje is meghalt. Peringer néni özvegyen ne­velte két gyermekét. Mosásból tartotta fenn a családot. Már egyik gyermeke sem ör­vendhet az édesanya magas korának. Lánya 60, fia 40 éves korában meghalt. Peringer néninek két unokája és két dédunokája maradt. Lehelsé- gos-e, hogy megéri az ükuno­ka megszületését? Nincs ki­zárva. Szívből kívánjuk, hogy érje meg. Beszélgetés közben cso­dálkozva láttuk, hogy bot nél­kül is milyen biztosan jár. Szemüveg sem kell neki. Nem szereti. Peringer néninek fél éve, azt megelőzően pedig három éve tüdőgyulladása volt. Pe­nicillinnel meggyógyították. Mi a hosszú élet titka? Az orvosok azt mondják, rendkívül jó a néni szívelj HÍREK Kedves vendégek vendé­- edves gek jártak a Kl Dunakeszi Jár­műjavítóban a községben történt látogatásunk nap­ján. Mi is elbeszél­gettünk a jugo­szláv megbízot­takkal, akik az itt készült vasúti kocsikat veszik át. — Elégedettek vagyunk a gyár­ban készült vas­úti kocsik kivite­lezésével. Kényel­mesek és az esz­tétikai kötelmé- nyeknek is töké letesen megfelel­nek — mondták. Több gyárban jártak már talál­kozásunk előtt. Lelkesen beszél­tek tapasztala­taikról: — Jó érzés, hogy a dolgozók baráti szeretettel fogad­nak bennünket. Ez a barátság kö­ti össze a Dunake­szi Járműjavító és a jugoszláv vasutak dolgozóit is. Nagyon hálá­sak vagyunk a gyümölcsöző össz­hangért és el­mondjuk majd a jugoszláv dolgo­zóknak, hogy mi­lyen jó barátaink vannak Magyar- országon. — Mennyi ■ vas­úti kocsit rendel­tek nálunk? — Tíz hálóko­csit már megkap­tunk és még tíz darab készül szá­munkra itt, Duna-, keszin. — Elégedettek-e az utasok a ko­csikkal? — Nagyon ké­nyelmesek ezek a hálókocsik. Csalk elismeréssel be­szélhetünk róluk. Az utasok is elé­gedettek — vála­szolták. — Külö­nösen a kocsik biztonsága, külső szépsége és belső kényelme megka­pó — tették hoz­zá. — Szeretnek-e Magyarországon lenni? — Úgy érezzük itt magunkat, mint odahaza — hisz barátok kö­zött vagyunk — válaszolták. örülünk, hogy beszélgethettünk a jugoszláv vendé­gekkel. . Remél­jük, a dunake­sziéin is örömmel veszik tudomásul, hogy gyakran kül­földiek is jár­nak • községük­ben, akik a Duna­keszi Járműjaví­tóval való kapcso­latuk révén az egész község ba­rátságát maguk­kal viszik hazá­jukba. — KÖZSÉGFEJLESZTÉS­RE az elmúlt évben igen so­kat forditottak. A kulturház átalakítása 76 ezer forintba, az eszpresszóval bővített vendéglő 160 ezer forintba került. Tűzoltóruhára négy­ezer forintot fordítottak. Vet­tek egy gumikerekű kocsit 18 ezer forintért. — A VASÜT UTCA és a banktelepi bekötő út másfél _kilométeres szakaszát csak­nem egymillió forintos költ­séggel — a lakosság régi óhaja szerint építették újjá. A sok szerencsétlenséget oko- ' zó közúti hidat 1956-ban ala­kították át. — A KÖZSÉG 1952-BEN létesült bölcsődéjében átlag 40 csecsemőt gondoznak. A gyermekekkel ezenkívül négy óvodai napköziben foglalkoz­nak. Most tervbevették a bölcsőde belső átalakítását és korszerűsítését. A régi elemi • iskolák helyén ma már négy jól felszerelt álta­lános iskolában folyik a ta­nítás. Ezek mellett az isko­lai napközik is működnek. — A KONZERVGYÁR 51 tagú üzemi tanácsa a napok­ban tartja alakuló ülését, — AZ Ü J J AALAKULT népfront-bizottság vezetője dr. Tésenyi Ferenc, a helyi népfront-mozgalom terveiről az alábbiakat mondta: Nem­régen kezdtük meg a mun­kát. Létrehoztuk az értelmi­ségi klubot, a közeljövőben ismeretterjesztő előadásokat rendezünk. A népfront-bi­zottság távolabbi- célja az, hogy Dunakeszi a váci járás második „városa” legyen. Dunakeszi A váci járás egyik legiio- 24 gyobb, városias jellegű nagyközsége. 31,5 négyzetki­lométernyi területén 1949-ben 12 166 ember élt. Ma már kö­zel 15 ezer lakója van, mely. bői hat százalék mezőgazdáié kodással foglalkozik, hat szá­zalék értelmiségi, két százalék egyéb és 86 százalék ipari dol­gozó. A mezőgazdasági lakosság belterjes gazdálkodást folytat Leginkább száraz konyhaiker­tészettel és növénytermesztés­sel foglalkozik. A község ál­lattenyésztése elenyésző. A3 1952-ben alakult állami gaz­daság az utóbbi években igeit jó hírnévre tett szert. A gaz­daság jelenleg tejgazdálkodás­sal és jól tejelő állatok te­nyésztésével foglalkozik. A régi löverseny-idomítő te­lep régen csak hírnevet szer­zett Dunakeszinek, mert « bárók és gróf dk érdekeit szolé gáttá. Ma már a nép államá­nak hoz hasznot. Időnként itt is rendeznek versenyeket 1956. május 27-én itt zajlott le a nemzetközi öt tusaxcerseny. Az ipari munkásság nagy része az 1926-tól működő MÁV Dunakeszi Járműjavítóban és az egykori Óceán Konzerv­gyár helyén levő Dunakeszi Konzervgyárban dolgozik. Dunakesziről a pesti üze­mekbe 4046 dolgozó jár be naponta, ugyanakkor más helységekből, nagyrészt Bu­dapestről Dunakeszire 1831 ember jár munkába. (Érdemes lenne e visszás helyzettel sok­oldalúan foglalkozni.) A lakosság helyi szükség­leteit — az állami kereskede­lem mellett — 159 kisiparost, hat kereskedő és egy vegyes­ipari ktsz igyekszik kielégí­teni. — AZ 1956-BAN megkez­dett halastóépítés 1962-ré készül el A tó három hold* nyi területen fekszik majd, s egy forrásból táplálkozik. A falu egészségháza, a volt Zöldkereszt, inkább egy rossz, egészségtelen raktárhoz hasonlít, mint egészségvédő intézethez. Az épület sötét és nedves, a várószobát alig le­het fűteni. — Ilyenkor télen — mond­ta dr. Osvai László, az egész­ségház orvosa — az anyákat kénytelenek vagyunk behozni a rendelőbe, mert a várószoba használhatatlan. Ilyen körül* mények között lehetetlen dől* gozni. Igaza van, ezen az állapo* ton sürgősen változtatni kell! Jobban vigyázzanak a szülők! A kettes számú nemzetközi műút dunakeszi szakasza igen keskeny, emiatt a nagy forgalmú útszakasz nagyon sok balesetnek volt már oko­zója. Tavaly három halálos Egy nagyon „kényes" kérdés A z ország egyetemes nagy problémája — a súlyos lakás- helyzet — Dunakeszin is jelentkezik. — A panaszok és kérelmek nagy részét a lakásügyek te­szik ki — panaszolja a helyi tanácselnök, Major Gyula. — Van egy fiatal pedagógus házaspárunk, nem tudtunk nekik lakást szerezni. Talán most sikerül lakást biztosítani nekik. Higgyék el nehéz helyzetben vagyunk. Ezt nem is olyan nehéz megérteni, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt nyolc év alatt 3000 lélekkel gyarapodott a község lakossága. Bár a vagongyár 1956-ban kilenc kétemele­tes lakást épített, melybe 98 lakót helyeztek el, a súlyos lakás- helyzet nem enyhült. A legutóbbi házhelyparcellázás során 132 házhelyet jelöl­tek ki. Jelenleg nyolcvanan építkeznek. Remélhetőleg ez vala­melyest enyhíteni fogja a nehéz lakáshelyzetet. Fellendülőben a kulFúrélef F elkerestük a kultúrotthon igazgatóját, Keresztes I Mihály általános iskolai ta- \ nárt, hogy mondja el, milyen \ kultúráiét folyik Dunakeszin. Nyártól kezdve fellendült a kultúrélet, ugyanis ekkor ala- I kították át a kultúrházat. Sa­ját színjátszó csoportunk van, karácsonykor mutattuk be Hel- tai: Néma leventéjét. A hely­beli közönség —, amely eléggé kritikus — nagy tetszéssel fo­gadta a darabot. Tervbe vet­tük, hogy a környező közsé­gekben is bemutatjuk. Az Er­Tovább bővül a vízhálózat Az elmúlt évek során több, I nakeszin. A lakosság jó ivó- mint négyezerméteres vízve-1 vízzel való ellátása és a víz- zetékhálózatot építettek Du- ' hálózat bővítése a község ve­zetőinek továbbra is szívügye és egyik legfontosabb prob­lémája. A községfejlesztési alapból ebben a negyedévben 135 ezer forintot fordítanak vízvezeték építésre. Március végéig a Felső- Tabán, a Vörösmarty utca, a Fenyves melletti új település, a Bank-telep a Rákóczi útig és Alagon a Rákóczi út kap majd vízvezetéket; kel-kórus hetenként tart pró­bát, jelenleg a faluban meg­tartandó Kodály-ünnepségre készül. A Déryné Színház rendszeresen kijár hozzánk. A tervében különböző előadások, operettek, magyar nótaestek és bálok szerepelnek. gázolás történt a műúton. A község vezetői foglalkoztak a veszélyes útszakasz problémá* jával és több elképzelés szü* letett, hogyan lehetne baleset* mentessé tenni e környéket. Addig is, amíg a kérdés meg nem oldódik, a szülők felada* ta, hogy jobban óvják gyér* mekeiket e veszélyes útvonal környékén. MniiiiiuiiMiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiHiiiiiiiuiiiiitnÉ A falu tűzoltója — Még az én kezeim nem re* meg, úgy megyek a háztetőn mint a macska — mondja Ba- kodi István 65 éves törzsőr­mester, a falu közkedvelt tűz* oltója. Kérésünkre bemutatja, hogyan történik a tüzriasztás Szöveg: Farkas István Súlyán Pál Foto: Gábor Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents