Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI (6. oldalon) 1 n. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM AHA SO FILLÉR 1958. JANUÁR 17. PÉNTEK A KPVDSZ li kongresszusa elé J anuár 20-án tartjuk a KPVDSZ II. kongresszu­sát. Nagyon sok dolgozó teszi fel manapság a kérdést: Mit tárgyal a kongresszus? Vajon milyen határozatokat hoznak? Segít-e a kongresszus a munka jobbátételében? 1956 novemberében az ellen­forradalmi események miatt, az esedékes kongresszus elma­radt. Az akkori célkitűzések megvalósítása során sokat tett a szakszervezet a dolgozók ér­dekében. Ezt mindenki — fő­leg a bérezésen — érzi. A szak- szervezet javaslata alapján a forradalmi munkás-paraszt kormány egy sor bérügyi ren­delkezése javította dolgozóink helyzetét. Például megszűnt az a kirívó igazságtalanság, ami a II. területi bércsoport fenn­állását jelentette. A kongresszus egyik jelsza­va: „Jobb gazdasági munkával — eredményeink megtartásá­ért”! Mit jelent ez? Azt, hogy a mi szakmánk területén, min­den embert és munkakört át­fogó lényeges bérintézkedés, vagy más jellegű anyagi jutta­tás a jelenlegi gazdasági körül­mények között nem lehetséges. Először a jelenlegi bérezés gaz­dasági alapját, azután pedig a további bérjavítás feltételeit kell biztosítani, ami csak jobb gazdasági munkával lehetsé­ges. Nem lenne kielégítő a II. kongresszus munkája, ha csak bérügyi és szociális kérdéseket tárgyalna. A szakszervezet ne­velő szervezet Is. Igaz ugyan, hogy ez sokszor nem látszik munkánkon. Ez egyben felada­tunkat is meghatározza. Még mindig keveset politizálunk, ami nem helyes. Szocializmust építeni, minden embernek jó­létet biztosítani csak öntudatos emberek közreműködésével le­het. A nevelésnek különböző módszerei vannak. Legelter­jedtebb a kultúrmunka. Ez­alatt nagyon sokan csupán az Öntevékeny kultúrcsoportokat értik. Megyénkben számos jól működő kultúrcsoport műkö­dik szakszervezetünk irányítá­sa alatt, azonban e téren is van még bőven tennivaló. Kultúr- csoport,jainknak elsősorban sa. ját dolgozóink nevelését kell szolgálniok, de a földműves­szövetkezetek kultúrcsoportjai- nak a több, mint 130 000 főnyi tagságot is kell szórakoztatni, iievebti. Jőnéhány évvel ezelőtt a Szakszervezet önállóan végzett politikai nevelőmunkát. A szakszervezeti szemináriumok látogatottak voltak. Ma nincse­nek ilyenek. Szabad Akadémia néven indul ugyan különböző témájú előadássorozat, azon­ban szerintünk ez nem elég. Meg kell találni a módját an­nak, hogy dolgozóink közelebb kerüljenek az aktuális napi po­litikai kérdésekhez. Egy cikk keretein belül nem lehet mindent elmondani, ami­ről a kongresszuson szó lesz. Csak a legfontosabbakat ad­tuk közre. Megyénk közel tíz­ezres szakmabeli szakszerve­zeti tagságát 14-en képviselik a kongresszuson. Bízunk ab­ban, hogy sikerrel. De a kong­resszus utáni napokban követ­kezik majd a nagyobb munka. Taggyűléseken részletesen meg kell beszélnünk a feladatokat. A helyi viszonyoknak megfele­lően kidolgozzuk a határozatok végrehajtásának módját. Csak így érhetjük el, hogy a közeli években — dolgozóink érdeké­ben — a II. kongresszus szelle­mében végezzük munkánkat. Ruff József, a KPVDSZ Pest megyei Bizottságának elnöke. MIT KAP A BUDAI JÁRÁS 1958-BAN HAZAFELÉ A PIACRÓL — Mit kap a budai járás 1958-ban az államtól? — kér­deztük Hernádi Jenőtől, a Budai Járási Tanács vb-titká­rától. _ — Ha megelégszik fél vá­lasszal, szívesen megmondom. A beruházási terveket ugyanis még nem ismerjük. Csak a községi költségvetésekről ad­hatok felvilágosítást. Tekint­ve, hogy ebben is szerepelnek jelentősebb összegek — azt hi­szem — ezekből is érdemes feljegyezni néhányat. Budakeszin — csakúgy, mint a járás jónéhány közsé­gében — régóta vajúdó prob­léma a vízellátás kérdése. Ép­pen ezért, az idei községi költségvetésben 30 000 forin­tot biztosítunk a vízellátás megjavítására. Ezenkívül út­javításra 20 000-et, állami la­kóházak felújítására 160 000- et, iskolatatarozásra pedig 40 000 forintot kap a község. — A mindössze 1000 lakosú Budajenőn az óvoda és iskola állapota okozza a legnagyobb gondot. Nem panaszkodhatnak ezután a budajenőiek, mert 1958-ban 360 000 forintot kap­nak az említett épületek fel­újítására! Budaörsön a vízel­látás megjavítására és utakra 40 000 forintot, az állami lakó­házak felújítására 280 000-et irányoztunk elő. Pátyon út­javításra 21 000 forintot, isko­latatarozásra 20 000-et fordí­tunk; — Érdnek ebben az évben 440 000 forint jut a községi költségvetésből. Ebből 100 000 forintot a vízellátásra, 50 000- et útjavításra, 290 000 forintot pedig az állami lakóházak fel­újítására fordítanak. Piliscsa- ba 50 000 forintot kap az ál­lami lakóházakra, Solymár ugyanerre a célra ugyanennyit és 20 000 forintot útjavításra. — Tárnokon évek óta kérik egy bekötőút építését a vasút­állomástól a község belsejéig. Az út megépítése az autóbusz­forgalom megjavítását ered­ményezné. Ebben az évben végre teljesül a tárnokiak kí­vánsága: 39 000 forintot bizto­sít részükre a községi költség- vetés! — Nagyobb összeget kap még Törökbálint. Itt 30—35 család él a községtől mintegy 3 kilométernyire, igen rossz vízellátású területen. Most 20 000 forintot kapnak forrás foglalásra. Ezenkívül 190 000-1 et biztosítunk a községnek ál-1 lami' lakóházak felújítására. | — A kisebb községeket és! apróbb tételeket nem sorolom | fel. Csupán annyit szeretnék! hozzátenni: tavaly ilyenkor | nem is gondoltuk, hogy nemi égészen másfél évvel az el-l lenforradalom pusztításai | után ennyit tudunk nyújtani a 1 községi költségvetésből! Pe-| dig ebben nem szerepelnek a § községi fejlesztési tételek, hi-1 szén azokat csak a februári} §p tanácsüléseken hagyják majd! || jóvá a helyi tanácsok. Ha azo-I kát is a lakosság meghallga-l ; - •; tásával, átgondoltan állítják5 *****• majd össze, akkor elmondhat­juk, hogy ebben az évben is sokmindennel gazdagodik já­rásunk lakossága — fejezte be tájékoztatóját Hernádi Jenő. Sokmilliós forgalom a Pest megyei IKV-nál Eldugott kis vállalat Bu­dapesten, a Kálmán utca 13. szám alatt a Pest megyei In­gatlanközvetítő Vállalat. Az ember el sem képzelné, hogy milyen nagy forgalmat bonyo­lítanak le helyiségeiben. A vállalat csak a házak, tel­kek és belterületi gyümölcsö­sök adás-vételének intézésével foglalkozik. 1951-ben még csak ötmilliós volt a forga­tom, de 19?4-ben mór 57, Eisenhower környezetében sok híve van a Szovjetunióhoz való közeledésnek A Newsweek washingtoni szerkesztősége úgy értesül: Eisenhower tanácsadóinak kö­rében állandóan erősödik az az érzés, hogy újból 'közeledni kell a Szovjetunióhoz. Stassennek, amidőn a múlt héten a Nem­zetbiztonsági Tanács ülésén megjelent, meglepően sokan támogatták azt a követelését, hogy meg kell indítani valami­féle leszerelési megbeszélést. A Stassen javaslatát támoga­tók között volt Robert Ander­son pénzügyminiszter, P. Brun- dage, a költségvetési hivatal igazgatója, Henry Cabot-Lodge ENSZ főmegbízott, sőt még Allen W. Dulles is, a, központi hírszerző ügynökség igazgatója, a külügyminiszter fivére. Bennfentesek azt mondják, Eisenhower ugyanilyen taná­csot kap két legbizalmasabb barátjától, Paul Hcéfmantól és Gruenther tábornoktól. Megnyílt a MEDOSZ második kongresszusa 1955-ben 76, a csonka 1956-os esztendőben pedig 65 millió forint értékű ingatlan cserélt gazdát közvetítésével. A múlt év forgalma min­den várakozást felülmúlt. Me­gyénkben tavaly 3781 telket ég 3058 házat adtak el, illetve vásároltak meg, 130 millió forint értékben. A legnagyobb forgalmat az érdi, a váci és a gödöllői kirendeltség bonyolí­totta le. Jelentősen emelkedett a tel­kek iránti kereslet. Ennek oka, hogy ma már sok embernek van megtakarított pénze és ezt szeretné hasznosan befektetni. Sokan vásárolnak telket azért, hogy a későbbi évek folyamán házat építsenek. A PIK nehezményezi, hogy a mezőgazdasági ingatlan köz- vetítésével egyetlen állami szerv sem foglalkozik. Ezek legtöbb esetben zug-ügynökök közreműködésével cserélnek gazdát. A PIK lakáscserék le­bonyolításával sincs megbíz­va, így a megyei lakáscserék is vagy a véletlen, vagy a zug- ügynökök útján jönnek létre. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiitiiiiiiiiHiiiiiiiniiiiitiiiiiiiiimiiiniiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiMiiitniUHimiiiiitN Istállótrágya pótlására ~ dúsított tőzeg Közel három esztendeje kezdte el a Pest megyei Tőzeg­kitermelő Vállalat a dúsított tőzeg gyártását. Ezzel az istái- lótrágyahiányt igyekszik pótol­ni. A trágyaféleségekből több ezer vagonnyit szállítottak el a múlt évben az ország állami gazdaságaiba és termelőszövet­kezeteibe. A trágya alapanyaga a tő­zeg. Ezt laboratóriumi kísérle­tek alapján megfelelő mennyi­ségű műtrágyával (szuperfosz­fát, kálisó, pétisó) dúsítják, hogy a trágya foszfor-, kálium. és nitrogéntartalmát biztosít­sák. A kísérletek kedvező ered­ményt mutatnak. Az újfajta trágya különösen a szőlők és gyümölcsösök, de a kapásnövé- nyek trágyázásánál is jól be­vált. Az idén gyártott trágya­mennyiséggel már a magán- gazdaságok igényeit is ki tud- ják elégíteni. A vállalat va­gontételben 100 kilométeres körzetben helyhez szállítja a dúsított tőzeget. Kisebb téte­lekben az ócsai, Isaszegi, felső­gödi és ceglédi üzemek elégí­tik ki a Vásárlókat, Hazafias nevelés, ez a legnagyobb feladatunk Január 16-án délelőtt a Pest megyei TTIT történelmi szak­osztálya megtartotta plenáris ülését. Dr. Vigh Károly, a szak­osztály elnöke beszámolójá­nak első részében a szakosztály 1956—57-es munkáját ismertet­te. 1956-ban százhárom törté­nelmi előadást rendeztek, több mint 7000 hallgató előtt. Az előadások tematikája megosz­lott. Elsősorban helytörténeti kérdésekkel foglalkoztáik, de több előadást rendeztek az 1848-as szabadságharcról és Hunyadi Jánosról is. Néhány Sajtótáj ékoztató a KPVDSZ II. kongresszusáról előadás pedig a munkásmozga­lommal foglalkozott. Az elő­adásokat elsősorban a városok­ban, Cegléden. Aszódon, Vá­cott rendezték, de gyakoriak voltak az értelmiségi klubok­ban megtartott viták és anké­tok is. 1956-ban tehát a szak­osztály szép eredményeket ért ef főleg a megye történeti és művészeti hagyományainak feldolgozásában. 1957-ben emelkedett az elő­adások száma és a színvonal is jelentősen megnőtt. Uj kezde­ményezést jelentett a hajóki­rándulásokkal egybekötött elő­adások szervezése. Az előadá­sok főleg a jubileumokkal fog­lalkoztak, így az Októberi Szo­cialista Forradalom. Garibaldi és Thököly évfordulókkal. Hi­ba volt azonban, hogy a klub­élet erősen visszaesett. Csütörtökön délelőtt a Va­sa^ székiházban megnyílt a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozóik Szakszervezetének második országos kongresszu­sa. A szervezett mezőgazda^ sági dolgozók 400 képviselője első napi tanácskozásán rését vett Nagy Dániel, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Martin Fe­renc és Varga György, a Szaktanács titkárai, a test- _ vér szakszervezetek képvfce-1 löi, a Földművelésügyi Mi-1 nisztérium több vezető mun- 1 ka társa és a mezőgazdasági tu- | domány több kiváló művelője. | A kongresszust Varga Já-1 nos, a MEDOSZ titkára nyi- f tóttá meg, majd Halász Jó-1 zsef, a szakszervezet elnöke f terjesztette be a központi ve- % zetőség beszámolóját. Halász József, a MEDOSZ | elnöke, beszámolójának e’ső f részében arról beszélt, hogy I fokozott figyelmet kell fordí-1 tani a mezőgazdaságiban a tér- § vek teljesítésére, a szocialista | munkaverseny elterjesztésére, | a dolgozók szakmai gzínvo-§ nalának állandó emelésére. f Nem szabad megfeledkezni ar-1 ról, hogy a termelési feladató-| kát. csak akkor lehet sikeredi sen megvalósítani, ha a dol­gozók állandóan érzik a róluk való gondoskodást és ha olyan a bérpolitika, hogy a dolgozók mindennapos munkájukkal ér­dekeltek a termelés emelésé­ben. Befejezésül a szakszervezet nemzetközi kapcsolatainak tár­gyalása után ismertette a kul­turális és sportmunka ered­ményeit és hiányosságait. A kongresszus holnap foly­tatja munkáját. Január 20-án ül össze a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének II. kongresszusa. Ligeti László, a szakszervezet elnöke ma délelőtt tájékoztatta az újságírókat a kongresszus elé kerülő kérdésekről. A szakszervezet elsőrendű feladatának tekintette és te­kinti a szakmai utánpótlást és ennek érdekében hívta életre a Szakoktatási és Szakmai Pro­jiiiiiiiMwiimiiiiiiiiimiHmiiiiinmiiiiiiiMiiiimmniiuMiHmiiiiuiiiiiHiiiiiiuminiiiiumiimiiHiiniiMiiiiiiHitifiiuiuMiimtiutHiiii d - * Tél Zakopanéban paganda Tanácsot, amely min­dent elkövet, hogy a kereske­delmi dolgozók szakmai kép­zettsége megfelelő színvonalra emelkedjen. 1953-ban még 23 gyermek- intézmény működött a szak- szervezet kebelében, ez a szám már 36-ra emelkedett. Fejlesz­tették a dolgozóknak üzemi ét­keztetését is. Jelentős összege­ket fordított a szakszervezet a tagság segélyezésére. Az 1951. évben kifizetett kétmillió fo­rint segélyösszeggel szemben 1956-ban- négymillió forintot fizettek ki. Az első kongresz- szus óta több mint százezer dolgozót részesítettek szakszer­vezeti üdültetésben. A szakszervezet taglétszáma az első kongresszus óta 23 ezer fővel emelkedett. Dr. Vigh György■ ezután a szakosztály jövendő feladatai­ról beszélt. Szervezeti téren meg 'kell erősíteni a szakosz­tályt és megjavítani a munká­sok és parasztok közötti isme­retterjesztést. Ennek érdeké­ben több kirándulást és film­vetítést rendeznek. Legfonto­sabb feladataik közé tartozik a hazafias nevelés fokozása, a helytörténeti kutatások továb­bi ápolása és a klubélet fellen­dítése. Az előadás után a hozzászó­lók ismertették az egyes terü­letek helyi munkáját, adottsá­gait és észrevételeikkel egészí­tették ki a munkatervet. Ezt megbeszélés követte a Tanács- köztársaság 40. évfordulójával kapcsolatos előadások előké­születeiről. A Kőbányai Fonógyárban megoldották a perion hazai fonását 40 000 kiló perion fonalat termelnek az idén A Kőbányai Fonógyár há­rom dolgozója, Bakos Béla, Roganovics Mária és Rónai Endre újítása nyomán megol­dották a perionszálak hazai gépeken történő fonását. Ed­dig a perionfonalakat* jelentős devizáért külföldről hozatták. Az újfajta eljárás egy év alatt több mint 45 ezer dollár megtakarítást jelent a népgaz­daságnak. A tervek szerint ebben az évben 40 000 kilo­gramm perlonfonalat gyárt a Kőbányai Fonógyár,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents