Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
«f» tteemmré/) • m ^/Ceriun 1958. JANUAR 1. SZERDA A szerencse nyomában A . összekucorodott utyxpro, járunk. Csodálatosan békés itit minden, a kis házacskák mintha valamelyik tündérmese illusztrációi tennének. Az utcán nem jár senki, nagy néha ha felhangzik egy-egy gyors, kemény csizmakopogás. Tél van, hiába . 3; Ilyenkor mindenki benn üli a házban, a jó meleg kemence mellett, s vidám beszélgetés, nótaszó mellett dolgozik. A kéményseprőt keressük, ezt a „szerencsét hozó” embert, hogy elbeszélgessünk vele, hogyan, miért is választotta ezt a szakmát, mit tart benne szépnek, beszéljen egy kicsit magáról. Cseh Ferenc elsőéves ké- mónyseprősegéd középtermetű, barna fiatalember. Jgaz.; t Barna?? Hajszínét csak sejteni lehet a fejére simuló sapka alatt. Az meg csupa korom .;. Itt van Horkai Pál kirendeltségvezető, és mert Feri most éppen egy lapostetejű iskolán dolgozik, az idős pedellus is felcsoszogott. így indul meg a beszélgetés, *— Hány éves? — Tizenkilenc múltam az őszön. — Hol végezte az iskolát? «— Bent Pesten. — És hogyan tetszett a város? Nem volt furcsa megszokni? — Szép város ez! Nagyon sokszor elkószáltam benne. Az a rengeteg mozi, színház, vendéglő ... Közbevágok. — Bocsánat... Egy nagyon tapintatlan kérdés... Szereti a bort? Megvonja vállát, oIvm arckifejezéssel, „hogy miért kérdez ilyet, ha szeretem, akkor sem mondom meg, hogyne, még kiírja az újságba“, szólal meg, — Hát... a bort nemigen, 8 sört már jobban,.. Horkai Pál eddig a pedellussal beszélgetett Most fe- Jébk fordul. """" " — Ritka az a kéményseprő, aki nem szereti az itókát — kezdi komolyan. — Hogy úgy. mondjam, nekünk ez a szakmánkhoz tartozik. Kérdő tekintetemre megmagyarázza. — Hát kérem, mi egész évben kint dolgozunk a szabadban. Nyáron még istenes, de télen ... akkor kutya idő van . .. Bizony, jólesik egy-két kupicával. Persze, csak munkaidő után. Feri csak áll, nézeget ben- . műnket, talán az sérti, hogv g vele kezdtünk él beszélgetni. | most meg így háttérbe szorult. | — Miért lett kéményseprő? | — Szép szakma ez,.. na- § MfMiiiitmmmiuHiiHimiiiiimuiiiiimutimtmtniiiimminuih' gyón tetszett nekem, hogy akár milyen magas az a tető, akármilyen meredek, a kéményseprő mégis felmászik. Meg aztán az is hejre dolog, ha az ember a másik embernek jót tesz. — Hogy érti ezt? — Hány család van, aki szenved a füsttől, koromtól! Olyan jó érzés, ha az ember segíthet rajtuk. Elgondolkozom. ^IT- csi alapja talán csak van annak a „szerencsét hozásnak“! A kucsmás, jól megtermett Horkai Pál ismét átveszi a szót. — Meg aztán nem is veszélytelen munka ez, kérem. Erre nem sokam gondolnak. Legtöbben csak azt látják, hogy a kéményseprő fenn áll a háztetőn. és a golyót beengedi a kéménybe, pedig ez egyáltalán nem a munka dandárja. Kéménybontás, meg a nagy gyárkémények, kazánok tisztítása ... Mikor az embernek be kell bújnia, sokszor hason- csúszva abba a kazánba és lekaparni a forró pernyét. Volt egy szaktársunk — itt hangja megkeményedik —, akit betemetett ez a forró körömi. Alig tudtuk kihúzni a kazánból és egy óra múlva meghalt. — És legalább megfizetik ezt a munkát — érdeklődöm. — Nekem 1200 forint a fizetésem, ez a legmagasabb. Hisz csak egy éve végeztem... Idővel majd lesz több is ... Búcsúzáskor kívánnak. Remélhetőleg igazuk lesz. Mi kerestük fel őket és Szilveszter előtt. Még a többi kéményseprő és újévi malac előtt kijártunk magunknak egy külön nekünk kívánt boldog új évet. V. E. NE KEVERJÜK ÖSSZE.. — Igazgató úr, kérem, legyen szíves még egy hét szabadságot adni. Meg akarok nősülni. — De hiszen most fejezte be négyheti szabadságát. Miért nem használta ki? — Csak nem gondolja, hogy elrontom a szabadságomat! A TUDOMÁNY ÉS A FEJLŐDÉS Antonio életében először van Milánóban és életében először lát liftet. Csodálkozva bámulja, közben látja, hogy egy idősebb hölgy beszáll és eltűnik. Néhány perc múlva a lift ajtaja kinyílik és egy fiatal, szőke hölgy száll ki belőle. „Milyen kár — kiált fel Antonio —, hogy nem hoztam magammal a feleségem!“ ZSENIÁLIS hirdetés Az egyik német hirdetőügynökség több bajor újságban és folyóiratban a következő hirdetést tette közzé: „Hitlernek azért volt annyi híve, mert GöbbeIs népszerűsítette. Ml önt népszerűsítjük.“ A LUSTASÁG DICSÉRETE Az „Amerikai Halogatók Klubja“, amelynek tagjai rendszerint soha sem teszik meg aznap azt. amit másnapra halaszthatnak, a napokban Philadelphiában megválasztotta „1956. évi szépségkirálynőiét“. A választott szépséget, aki 17 éves, Beth Swinand-nek hívják. Az eredményt a választást követő harmadnap hirdették ki, RAJONGÁS A MŰVÉSZETÉRT Amszterdam egyik legnagyobb múzeumának bejáratánál felirat kéri a látogatókat, közöljék látogatásuk célját a Gallup közvéleménykutatóval, hogy ezek alapján növelni lehessen a holland múzeumok látogatottságát. A Gallup-féle könyvbe az egyik látogató a következőket jegyezte be: „Az utcán esik az eső.“ HANGVERSENYEN A hangversenyteremben az egyik néző együtt dúdolt a színpadi énekessel. — Kretén! — suttogja a szomszédja. — Nekem mondta? — kérdi az illető. — Ö. dehogy. A színpadi énekesnek mondtam, aki állandóan zavar, hogy magát élvezhessem. sjuiiimiiiiiiiiiiimiiiitiiiiuiiitiiiiimmimnuiiiimiiiiuiiiniiiiiiiiiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiiiiuiHiHiiiiliuiiiiiiiniiimjiiMU (ÉakúöSíkj;. Q&zjef.: Szerelemnaptár JANUÁR Kemény a fagy, sokáig föl nem enged. Oh jöjj hát perzselő mosoly! Vesd rám tüzet leányka, két szemednek S a jégmező patakba foly. FEBRUAR Ezüst, vizek futása m’ért pihent el? A gyorsaság is megfagyott. Hozzád futok vágytól heves szívemmel. Csak tárd felém a két karod! MÁRCIUS S ha leng a bércen új szeleiknek szárnya. Száz áradás gátat szakít, De én örökre hordom érted lányka Szerelmem boldog láncait! ÁPRILIS Hol már a hó, a jég hatalma merre? Piciny virág a nagy hegyen. S mint zsenge gyermek jó szülő ölébe’ Simulj meg nálam kedvesem! MÁJUS S ha játszadozni hív a tarka pázsit Pettyes labdádat elfogom. Éjfélkor május legszebb orgonáit Egy csókodér’ neked lopom. JÜNIUS A búzatenger életünk vetése Hullámzik, ringat mint a daL Szivünknek tiszta, boldog ébredése örökké él, és fiatal! Lázas valóm szerelmed’ mind felisszs Mint szomjas föld a harmatot. S ha elmegyek, csak Hozzád térek vissza, Kívánva csókos záporod. AUGUSZTUS Te légy e forró homlok hűsítője, Amely pihen most kebleden, S amely Teérted tör a messze fényre Hogy fölemeljen, Kedvesem. SZEPTEMBER Vándormadárnak útja végtelenség..-. Készülnek már a vad flak. De mi most rákijuk kettőnk kicsi fészkét. Ott lesz majd éltünk szebb, s vígabb’ OKTÓBER Áldjad gyümölcsét kettőnk szép korának. Szívedben forrjon tiszta bor. Életvizévé teszlek lakomámnak. S lényem lényeddel összeforr. NOVEMBER Szól már az alkony, és ha széllel is jő. Békés nyugalmat hint az est. Meg nem riaszthat ólmos éji felihő. Sem az, ki minket őszre fest. DECEMBER Nem rettent már, ki jégvirágot támaszt Ablakunk dermedt üvegén. Te megmaradsz nekem a drága lánynak, És én Neked örök legény! JZEPSECEM,C5AK ÖT TERVET ADJON.' . . I- MOST MASZEK VÁGTOK. -SZÓVAL TCGTD IS RACUTAK ! A KOCSMÁZAS HASZNA Joyce Lettman amerikai mosónőt a bíróság elé idézték, mert férjét rábeszélte az ivás- ra. „Ha józan, magyarázta a mosónő, hetenként mindössze 24 dollárt keres. De ha részegeskedésért lecsukják, heti 50 dollár segélyt kapok.“ CSODALATOS SZÍNEK Egy terjedelmes és beszédes hölgynek sikerült bejutni Pi- cassóhoz. A hölgy a festőművész műtermének egyik szélién foglalt helyet. — Öh, mester — kiáltott fel a hölgy —, milyen csodálatos! Ha legalább egy tűhegynyit vihetnék magammal ezekből a csodálatos színekből! | — Hölgyem, vihet — válaI szolt Picasso mosolyogva. — l Tudniillik épp az egyik palet- ! támon ÜJ.,-. ÜmmimiimimiiiiuiiiuiiiiHmtiiiniiiimiiiiiiiiitititmiitiiiiititi) JÚLIUS LEGALÁBB CSIPKEBOGYÓ SlÖRPOTf T—'/1 Tu, tSe D£ LUJZIKÁH,T£ JZfP^VfRSENVEN? -PRÓBÁLJANAK PUENr-yONOAH!/ GIZIKÉ. LEGTEN AZ ESTHAJNAL CSILLAGOM TESTE MEN JER FEL MA- GAHOZ ÉS HAJNALBAN TŰNJEK EL ? TE J0 ISTEN, NEM STIMMEL A LELTÁR ECGVEL TÖBB l T ii I ii MELYIK ROSSZABB A KETTŐ KÖZÖL ? A baltimorei pszichoanalitikus kongresszuson az egyik orvos azt állította, hogy betegeinek csak 20 százaléka tulajdonítja baját házassági viszályoknak, ezzel szemben pacienseinek 35 százaléka panaszolja, hogy kedvenc állata (kutyája, macskája vagy papa-< gája) nem érti meg. /• i «iiimmiiiilffiiiiiiiiiiiiiuinMiiiiriimtiiitimitiitiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimitimitimiimuíiiimiHiiiiiiiHiitiiiiiiititiiiiiiiitiir TRÉFÁK - ANEKDOTÁK iiiiiiiimimiiiniiniiifiiiiiiifmiiimftiiHtimiminiiiiifttitiiuiimimtniiiiiititiuiiiiiHiHiiiiiiiiiiiHiiiiuiiHiiiiiiitiiitiiiiiiiiii Egy nő kérdései a férfiakhoz 1. Miért hiszi a legostobább férti is, hogy különb a legokosabb nőnél? 2. Miért á legrosszabb tapasztalatuk után Ítélik meg a férfiak a nőket? 3. Miért van az, hogy amikor párt választanak a férfiak, többnyire csak a külsőségeket nézik és az esküvő után egyszerre a belső értéket hiányolják? 4. Miért vesznek észre minden hibát, miért nem emelik ki Inkább a jótulajdonságokat? Hátha ez többet használna? 5. Miért mondják a feleség ötször átalakított tízéves ruhájára: „Már megint új ruhád van, szivem?” 6. Miárt várják el a feleségtől, hogy részvéttel hallgassa végig ügyes-bajos dolgukat; mikor ők egyszerre fejfájősak, fáradtak és idegesek, ha az asszony próbálja velük megosztani ügyes-bajos napi gondját? 7. Miért van az, hogy a legjellemesebb férfiak is — tisztelet a kivételnek — kérkednek a nőknél elért sikercikkel? 8. Miért hiszi minden szoknyavadász, hogy a nők bolondulnak utána? 9. Miért gondolják a férfiak azt. hogy veszítenek a férfiasságukból, ha néha belátják hibájukat? 10. Vajon nem volna-e kevesebb rossz házasság, ha a férjek is megpróbálnának alkalmazkodni? 11. Miért mondja r inden kikapós férj azt, hogy nem érti meg a felesége? 12. Miért nem jöttek még rá a férjek, hogy egy megértő tekintet, egy simogatás néha többet jelent a legszebb ékszernél? 13. Miért van az, hogy borközi állapotban a közismert rossz férjek rendszerint agyondicsérik szegény, mellőzött feleségüket? (Iványi) HilflllllllltHllfIIIMllMlftsa «■>■•■■■■■<*■• ■■■■■■inna* .............................................-___________
