Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

1958. JANUAR 2«. VASÁRNAP

3

""üK irlap

Soha nem hagynánk el a termelőszövetkezetet <£

Jelenleg a termelőszövetkezeti tagság túlnyomó többsége elégedett, azon a véleményen van, nem cserélnék fel a közös gazdálkodást az egyéniért. 1957 tavaszán nagy szorgalommal láttak munkához, s amint az elmúlt gazdasági évben megmutatkozott, legtöbb helyen nagyobb terméseredményeket értek el, mint eddig bármikor. Az ő példájuk is eleven bizonyítéka: a parasztság felemelkedésének útja, a termelőszövetkezeti gazdálkodás.

Nagy Józsefek háza Túrán, a vásártérrel szemben áll. Aki arra jár, azonnal megakad a szeme, a takaros, tiszta két- szoba-konyhás épületen. Az alatt az öt esztendő alatt építette Nagy bácsi, mióta a Gal- gamenti Termelőszövetkezetben van. A tsz tehenészetében dolgozik, 16 fejőstehénnek viseli gondját. Nem könnyű a munka, amit csinál, az igaz. Akár esik, akár fúj, hajnali három órakor enni kémek a jószágok, akkor ott kell lennie a tehenésznek.

Nagy bácsi azt tartja, dolgozott ő eddig is világéletében, csakhogy látszatja nem volt Hanem itt mégiscsak fel tudja mutatni mire vitte öt esztendő alatt. Az elmúlt gazdasági évben *—>15 éves kisfia segítségével — 640 munkaegységet szerzett A „Galga- mentiben” 54,60 forintot ér egy munkaegység. Ennek alapján Nagy József havi jövedelme 2800 forintot tesz ki;

Felesége sem várja otthon a sültgalambot Amit tud, segít férjének. Hat gyereket nevelt fel, s ahogy ő mondja: ha »ön táncolt volna mellettük reggeltől estig muzsikaszó nélkül, sose mentek volna egyről a kettőre. Nagy néni az idén három disznót hizlalt, és felnevelt egy csomó tyúkot* kacsát; Az igaz, szükség is volt a sok apró jószágra, részben, mert Nagy néni tartja magát ahhoz az aranyigazsághoz, hogy „enni kell a munkásnak, akkor nem öregszik”; Megaztán nagy lakodalmat csaptak az őszön, mivel novemberben adták férjhez legkisebb lányukat, Marikát; Amellett, hogy lakodalmat csináltak neki, egy szobabúr tort is adtak számára a szülők, olyat, amilyet örömest elfogadhat akármilyen új menyecske.

A túrái asszonyok nagyon Szeretik csinosítgatni a házuk táját. Nagy néni sem akar alulmaradni velük szemben, nemrég csináltatott az ablakára egy földig érő csipkefüggönyt, a házat körülkeríteni meg dróthálót vásárolt. Külön udvarba lesznek rekesztve a baromfiak, ki ne kapirgálják tavasszal a virágokat.

Persze Nagy ék jómódja a szomszédok, ismerősök előtt sem marad titokban.

<—t Jól megy nektek! •=• mondogatják sokszor;

— Jól hát — felel ilyenkor Nagy néni. — Ne sápítozzatok, hanem gyertek be ti is a szövetkezetbe.

mutatja, ha jószívvel dolgoznak, a fizetség sem marad el;

Huszonketten kezdték Bella László elnök vezetésével. Sok volt a földjük, hajnaltól késő éjszakáig dolgoztak, szívósan, kitartással *— és sokszor az ing derekában egy-egy pisztollyal —, mert az ellenség nagyon sanda szemmel lesett rájuk. Az őszön már 40-nél többre szaporodtak. Pedig nem is igen agitálták a kívülállókat, jöttek azok maguktól is, mikor elterjedt a faluban, hogy 75 forintos munkaegységet osztottak a Kossuth Tsz- bera.

Nem hiába bizakodott a 22 ember. . Megkapták kitartó munkájuk gyümölcsét. Id; Varga Sándor azt mondja:

— Igazán meg vagyok elégedve. Egy fiammal és lányommal együtt 500 munkaegységet teljesítettünk; Erre kaptunk 22 mázsa búzát, 10 mázsa árpát, 22 mázsa kukoricát — meg a háztájin is termett 40 mázsa. Kaptunk még 175 kiló cukrot, 27 kiló zsírt, 10 zsák krumplit, 30 mázsa takarmányrépát, 15 mázsa lucerna-szénát, ezenkívül pénzt és cigarettát is.

Megvan tehát bőven a kenyérnek való Vargáéknál, s hogy szalonna, kolbász is lesz mellé, bizonyság az ólban röI

jai. Ellenkezőleg: házat akar építeni. A nyáron vett egy házhelyet a vasút közelében és tavasszal —ha a három hízója közül kettőt elad — az építőanyagot is szeretné megvásárolni.

A biztosítás '— biztonság.

— Kölcsönt nem akarok felvenni — mondja. — Úgy gondolom, valahogy majdcsak felépítjük, hiszen piost már a gyerekek is segítenek.

Özv. Gergely Józsefné lelkes híve a termelőszövetkezetnek. Minden gondját a szívén viseli és idegenek előtt sosem mulasztja el, hogy ne agitáljon a tsz mellett. Az ő szavára lépett be nemrég is egy fiatal házaspár, Végh Máté a feleségével.

Szebelkó Erzsébet

Téli kép

Törteli Józsefnek az a véleménye:

— Huszonkét piroshasú bankó nem rossz kereset egy hónapra. Ennyit akármelyik üzemben sem keresnék, hiszen szakképzettségem nincs, és csupán segédmunkás lehetnék.

Zárszámadás előtt két hónappal szerelt le a katonaságtól, belépett a tsz-be, ez idő alatt 4400 forint értéket keresett. Azóta is mindennap kijár dolgozni a tanyára;

Özv. Gergely Sándorné hat évvel ezelőtt^ kísérte ki utolsó útjára párját. Hazajövet csak leroskadt az elárvult szobában:

— Mihez kezdjek én most özvegyen, három kisgyerekkel?

Egy kapitalista rendszerben f"“»""*"

..............■.......

m

i is lett volna a teljesen| rumor

nincstelen Gergelynéből? § AN UK Ab tNUKb ;

Legjobb esetben mosónő vala- 1 melyik uriháznál, s örök társ-| ra lelt volna benne a nyomor. |

Hanem Gergelyné akkor § mór tagja volt a szentmárton-1 Eefter a puszta, oly fehér, kátai Dózsa Termelőszövetke-1 mint frissen sült búzakenyér, zetnek. A közösség nem hagy-1 mint kegyelet egy lánysíron, ta magára az özvegyet. Mun-1 mint nyíló liliomszirom, kát, lehetőséget adtak neki |

ahhoz, hogy megkeresse a ke-§ Ügy csillan a sóik lágy pehely, nyerét három gyermekének. \ mint harmatos virágkehely. Rajta pedig nem fogott ki | mint hábfodrú hegyi patak, semmilyen munka. Volt ba-1 gyermek szemen a sugarak. romfinevelő, dolgozott a ker-| , _

tészetben, növénytermelésben, 1 A fehér-prémű gémesen ha kellett főzött, vagy zsáko-| e&U varjú mered kékesen, kát ponyvákat foltozgatott: = büszkén tronól, mint magas égett keze alatt a munka. Ha-1 kéményen forgó szélkakas, marosan az egész tsz megbe-|

csült Rozi nénije lett. Ma már ; A behavazott utakon egyik fia a vasúthoz jár, a má-1 kislány lábától fut a nyom.; ■ sík — 15 éves — neki segít a | A tornacos tanya előtt, tsz-ben. Ketten 514 munka- f csizmás legényke várja őt, egységet értek el az idén. Er-|

re jutott nekik 17 és fél má-1", varjú, mely a gémén ült, zsa búza, 7 és fél mázsa árpa, | Párját keresni'■ felrepült,

22 és fél mázsa burgonya, 15 | s az ezüstszínű ég alatt mázsa kukorica, nyolcezer fo-1a puszta egyedül maradt. rint és egyebek. Gergelyné ki-1

számította: 23 ezer forint az 1 Egyedül, mégis boldogan, gyj keresete ; az elet rajta nem rohan,

... , ..._... ,1 szellő se szántja, szendereg,

N

incsenek megélhetési gond-^^ ^zta-ámú kisgverek.

Rövidesen gyártják

az első magyar elektromos pénztárgépet

Törteli József

l Az Irodagép- és Finommecha- i nikai Vállalat tavaly 150 kézi | pénztárgépet gyártott Ilyene- ! két eddig külföldről vásárolt fögő kétmázsás körüli göndör 1 kereskedelmünk. A kézi pénzhízó;

A család ez évi költségve-1 tésében szerepel, hogy három 1 évvel ezelőtt épített házukhoz | még egy szobát építenek. I Ezenkívül kutat s pincét ásat-|

nak, hogy ne kelljen vízérti . , ... . . ,

máshová járniok és legyen hol I fg’ ameIy “ ^lamvasutakat

tartogatni a borocskát I kezeli> elutasította harom

= vasutas-szakszervezet osszeSzabó Ferencnének is vani^ fél millió tagja nevében miből kalácsot ^ sütni, hiszen § előterjesztett " fizetésemelési férje csak búzából 18 és fél|£s munkaidő-rövidítés! kérel- mazsat kapott, 286 munkaegy-1 mét. Az elutasítást azzal ínsége után, Két hízó náluk indokolták, hogy a követelések van az ólban, ezenkívül még | teljesítése növelné az üzem három anyakoca is; | ráfizetését és szükségessé tentárgép felhasználásával elkészült az első magyar elektromos pénztárgép is. amelyhez a motort szintén az üzemben alakították ki;

[lutasították három angol vasutas-szakszervezet fizetésemelési és munkaidó-rövidítési kérelmét

Az angol közlekedési bizott^HIIIlllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIliflIllilltlIlltUmillllllllK

szövetség működött. Tagjainak létszámát egy időben kétmillióra becsülték, de ma bizonytalan a létszám. Mint ismeretes, a csuklyát viselő titkos szervezet figyelmeztető jele az égő kereszt.

Tápiószentmártonban ezelőtt is volt termelőszövetkezet.

Hanem egyetértés a tagság ^ között, az csak hírből volt is- f

meretes. Ahány tsz-tag, any^ = m i y a* a >»a

pyifeié húztak. Mindenki úgy § Feloszlik az amerikai Ku-Klux-Klan

gondolta: „miért dolgozzam |

én a többinek”. Mondani sem | William Hendrix, az ameri- kell talán, olyan volt az ered- 1 kai Ku-Klux-Klan szervezet meny is, mint amilyen a han-| főnöke bejelentette,, hogy a gúlát. Az ellenforradalom után | szervezetet fel fogják oszlatni, fel is oszlott azonnal az egész | de egyes körzetei továbbra is csoport. De akadt közöttük 22 | fennmaradnak „nemzeti ke- ernber, aki elhatározta, hogy f resztény egyház” néven, új szövetkezetét alakít, meg-1 Hendrix elmondotta, hogy

1 a szervezet tagjait utasították | jelvényei^ és előírt viseletűk I elpusztítására. Rámutatott,

I hogy a Ku-Klux-Klan igen I sok csoportja éles ellentétben | áll egymással, így például az 1 az összetűzés, amely az észak- 1 karolinai Lumbertonban zaj- | lőtt le a múlt szombaton, ami- 1 kor a Ku-Klux-Klan egy gyű- ! lését indiánok szétzavarták,

| „egymás ellen küzdő Ku- I Klux-Klan csoportok műve { volt”.

| A Ku-Klux-Klan nevű tit- ! kos szervezetet eredetileg | Észak-Amerika déli államai- ! ban alapították a polgárhábo- 1 rú után, 1865-ben, a felszaba- ! dított négerek terrorizálására.

| 1915-ben újjászületett a szer- I vezet és a két világháború 1 alatt mint szélsőséges nacio- Szépen hízik a Varga bácsi | nalista, négerellenes, anti- disznója |szemita és katolikus-ellenes

iiiiiniiimiiiiHiiiiiiiiimuiiiiiiiHiiiHiiiiiiiMiimtMitiHiitiiiiiitiiiiitni'iiniiiiiiiuiiiiMiiiiiiiiiiHiitiiiitiiiiiiiHHiiiiiiiiiMiDiiiiiitfii

JEGBETYAR

E

né a forgalom csökkentését, ami vasutasok elbocsátásához vezetne,

S. Greene, a vasutas-szakszervezet helyettes főtitkára az újságíróknak kijelentette, hogy a bizottság érvelése azt jelenti, választanunk kell: vagy alacsonyabb munkabérben tengődünk, hogy biztosítsuk a vasutak üzemét, vagy pedig azt a kockázatot vállaljuk, hogy tagjaink bizonyos része kenyerét veszti. A legutóbbi béremelés óta négy százalékkal emelkedett a megélhetési index, ez volt követelésünk alapja. A szakszervezetek nagyon valószínűleg a vasutasok országos személyzeti bírósága elé viszik követeléseiket.

OLYMARILEVELEK

...............''''"'''''"''iimiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiffliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiin^

T

anácsi önállóság — tanácsi tervek

Isö levelem végén megemlítettem az ördögink bar- a lángot és a Rózsikaforrást. Felhívtam a figyelmet 1 | arra, hogy e két természeti szépségnek szerepe lesz majd \ \ a falu életében. Ezt még talán a solymáriak közül is ke- § I vesen tudják. |

Kozma elvtársat, a tanácselnököt otthon találtam | | meg. Szabadságon van. Egyetemi vizsgáira készült.

Beszélgettünk az emberekről, a falu helyzetéről, a | 1 tervekről. Az előbbiekről már részben írtam is, az utóbbi | | kettőről pedig most szeretnék képet festeni.

A tanács a körülményekhez képest jól dolgozik. § | Miért írom, hogy a körülményekhez képest? Mert sok j | akadályba ütközik. |

Mostanában sokat írnak a lapok a tanácsi önállóság- 1 | ról. Általában helyeslik hatáskörük növelését, hiszen a cél § I az, hogy a tanács a falu gazdájává váljon. Persze nem | 1 mindenki így gondolkozik, a Tanácsok Lapjának január | | 16-i számában önállóság, önállóság cím alatt jelent meg | 1 egy cikk. Egy kis „n” írta. A tollforgató példákat soroi 1 I fel a falusi tanácsok életéről. Az egyik községben elvesz- | | tették a páncélszekrény kulcsát, s hetek óta nem jutnak | 1 hozzá fontos iratokhoz. A tanács vezetői tehetetlenek az 1 1 elveszett kulcs miatt. Egy másik helyen hónapok óta 1 | képtelenek itatóvályúkat szerezni. Ezek a példák. A kö- | 1 vetkeztetés így hangzik: „ . vajon miféle sikerekre van 1 | remény, olyan kérdésekben, amelyek megoldásához már | | valóban nagyfokú önállóságra van szükség?” Tehát nem | | kell a tanácsnak önállóságot adni. |

Hadd szegezzem szembe kis „n” példáival a solymári | | példákat. Az idén a községfejlesztési alapból kicsinosít- | | ják, rendbehozzák a József Attila utcát. Bővítik a vízhá- | | lózatot, egy új forrást foglalnak. De ez még mind semmi- | 1 nek tűnik, a többi tervekkel szemben. És itt van szerepe 1 | a barlangnak s a Rózsikaforrásnak. 1

Az Ördöglukban a geológusok 200 vagon kalciumfosz- f | fátot és guanótrágyát találtak. A község ezt a felszínt» I | hozza és értékesíti. A pénzből pedig sok szépet akar esi- 1 I nálni.

Egyik tervük az, hogy az elhanyagolt, pusztuló bar- | f lángot rendbehozzák. Az ördögluk európai hírnévre tart- 1 1 hat számot, hiszen az óriási fehértermében gyönyörű, a | | földrészünkön csaknem egyedülálló gipszkristályok van- | 1 nak. Most ebek harmincadja a barlang, a kristályokkal 1 1 együtt. Minden látogatója „emléket” visz magával. Tehát I | a tanács szeretné megmenteni a természet kincseit s I | emellett egy jövedelemforrásra is 'szert tehet.

j barlang kincséből persze nemcsak erre telne. A I | Aj. község vezetői szövik a terveket. Rengeteg kirán- 1 | dűlő keresi fel nyaranként — vasárnap 15—20 ezer — a i | falu környékét. Milyen örömmel fürödnének, strandolná- I | nak itt a pihenni vágyók. A Rózsikaforrás vize táplál- I 1 hatna egy, vagy több medencét. A strand köré szép par- 1 | kot telepítenének, egy vendéglőt építenének. És — mind- I | ehhez nem kémek költségvetési keretet. A kirándulók is, 1 | Solymár• lakosai is jól járnának. A harlang, a fürdő, a 1 | vendéglő bevételéből rendbehoznák az utcákat, az épüle- 1 | teket, minden házba bevezetnék a vizet, kibővítenék az I | iskolájukat, az ómdát stb., mert hiszen ki tudná felső-' I 1 rolni mindazt, amit az emberi fantázia lát, ha táplálja a I | remény?! Solymár pár év alatt, újjászületne s az állam- I I nak nem kellene egy fillért sem a falura költenie, sőt a 1 | fürdő, a vendéglő adóját is másra fordíthatná.

Ez a terv csak azt bizonyítja, hogy vannak életrevaló | | tanácsi vezetők? Persze felvetődhet a kérdés, vajon a I | tervekből valóság lesz-e? Nem herdálják-e el a pénzt? A 1 | kérdésre a tanácstagok személye felel önmagában, ügy | I érzem Solymáron nincs ilyen veszély.

Tehát kell az önállóság a tanácsoknak. Nemcsak egy- | | egy falu sorsa, hanem az egész népgazdaság fejlődése ér- | | dekében.

Persze az előbb megírt tervek ma még csak álmok. I | Álmok, mert a tanácsok keze eléggé kötött. Ennek szem- | | Ültetésére Kozma elvtárs elmondott két példát.

Egy tanács az állami házak, felújítására kap 100 000 1 | forintot. A községben lakáshiány van, ebből a pénzből \ f tehát lakást akarnak építeni A járási mérnök szemlét | I tart a faluban, s kijelöl egy pajtát, hogy azt alakítsáJc át 1 | lakóházzá. A helyi vezető erre azt mondja, le kell bon- 1 | tani a pajtát, új szigetelt alapot kell építeni. Azt nem 1 1 lehet, világosítja fel a mérnök, mert az már beruházás. 1 | Es hiába minden. A község a 100 000 forintból s a pajta I | anyagából egy szép és jó házat építhetne. Nem teheti, \ | mert az már beruházás! A pénzt elköltheti a pajtára, 1 | amiből lehet, hogy szép, de nem jó lakóház lesz. A I | falai vizesek lesznek, az alapja gyenge s két három év I | múlva esetleg újabb 100 000 forintot kell rákölteni. Nem 1 | kétségbeejtő ez egy tanácsi vezető részére? De igen, hi- I | szén a lakás kell, pénz van, s ahelyett, hogy rendes mun- I | kát végeztetne, kidobatja a pénzt az ablakon, mert — fel- 1 | újításra kapta.

j másik példa. A tanács jövedelmének növelése ér- 1 | zl érdekében Solymáron az elmúlt években nyitottak | | egy homokbányát. Bevételi tervét 10 000 forintra kalku- 1 | látták. A gazdasági év jól sikerült 50 000 forintot szerez- I | tek a homokból. A felsőbb szervek a következő évre 1 | 200 000 forint bevételt terveztettek be, hiába tiltakozott 1 | a községi tanács. S a következő évben csökkent a keres- 1 1 let. a bánya csak 10 000 forintot hozott a házhoz. Felbo- I | rult a terv, hiány állt elő a költségvetésben. A felelősség I | természetesen a községi tanácsot terhelte..,

— Hát kell nekünk ilyen bunkó? Azóta nem műkő- 1 | dik a homokbánya — fejezte be az elbeszélést a tanács- I 1 elnök.

Bizony így nem lehet gazdálkodni. Szép és hasznos | | terveket megvalósítani nem lehet félig megkötött kézzel 1 | Ezért kell a tanácsok terveihez — önállóság.

Filyó Mihály

....................................*“T,““-rTT‘Trnnuni-iiiiiiiiiiiinimniiiiiiiiininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«iiilillilimillf

C

sehszlovák-magyar megállapodás a dunai határszakaszon esetleg bekövetkező jeges árvíz veszélyének elhárítására

— Na, azért nem kell engem ennyire imádni kislány!

Január 24-én Budapesten csehszlovák—magyar vízügyi

megállapodást írtak alá. A megállapodás magában foglalja a jég vonulásával kapcsolatos légi felderítést, a veszélyes jégtorlódások bombád zását és robbantását, valamint az árvédekezésnél szükséges segélynyújtást és általában veszélyes jéghelyzet esetén a két fél közötti együttműködés megvalósítását;