Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

2

1958. JANUÁR 26. VASÁRNAP

Hruscsov minszki beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

népi demokratikus országok kérdésében, sem pedig a német kérdésben nem vagyunk hajlandók olyan értelemben tárgyalni, ahogyan azt Eisenhower, Dulles és Adenauer akarja. E téren álláspontunk világos“ —■ jelentette ki.

Hruscsov hangsúlyozta: a Szovjetunió hajlandó megvitatni az interkontinentális rakétafegyverek eltiltásának kérdését, de csak általános leszerelés kérdésének részeként. A Szovjetunió, a béke érdekében kész az ilyen irányú tárgyalásokra abban az esetben, ha a nyugati hatalmak is hajlandók megtárgyalni az atom- és hidrogénfegyverek, valamint az azokkal folytatott kísérletek eltiltását, a külföldön fenntartott katonai támaszpontok felszámolását.

A tárgyalások eszméjével foglalkozva Hruscsov még egyszer hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a tárgyalások mellett van.

A nyugati hatalmak egyes vezetői képtelen módon hamis ürügyekkel próbálnak kitérni a tárgyalások elől.

Maga Eisenhower is hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások azért Is lehetetlenek, mert a Szovjetunió vezetői istentelenek,

ateisták. Ez azonban csak a nemzetközi közvélemény félrevezetésére, a szovjet kormány esetleges kompromittálására irányul. Nem az ateistákból és istentelenekből álló szovjet vezetők indítottak agresszív háborút Egyiptom ellen, nem ők akarták háborúba taszítani Törökországot Szíria ellen, nem ők viselnek véres gyarmati háborút Algériában — hanem az állítólag istenfélő, hívő nyugati kormányok vezetői.

Ezt köve tő leg a nyugati kormányfők válaszait részletezte. Macmillan angol miniszter- elnök üzenetéről szólva megjegyezte: a szovjet kormány reméli, hogy az angol kormány végül arra a meggyőződésre jut. hogy a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldása legfelső színtű értekezlet összehívását követeli.

Hruscsov ezután rámutatott arra: a Szovjetunió bármikor kész részt venni legfelső szintű értekezleten és az a véleménye, hogy vannak olyan égető nemzetközi kérdések, amelyeket egy ilyen értekezleten meg lehet oldani. Ezek a problémák a következők:

az atom- és hidrogénfegyverkísérletek azonnali eltiltása, a Németországban és más európai országokban állomásozó külföldi csapatok létszámának

csökkentése, az európai atommentes övezet és az ezzel összefüggő ellenőrzési rendszer megteremtése,

a Közel- és a Közép-Kelet problémáinak megoldása s a nagyhatalmak ünnepélyes kötelezettségvállalása, hogy lemondanak az erővel való beavatkozásról e térség ügyeibe: végül az országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kapcsolatok fejlődését gátló intézkedések, a megkülönböztető rendelkezések megszüntetése.

Hruscsov beszédének befejező részében utalt arra, hogy a béke erői napjainkban nagyok és legyőzhetetlenek. Szólt a kommunista pártok moszkvai tanácskozásának felhívásáról és e felhívás hatalmas világvisszhangjáról, Hangsúlyozta: a jelenlegi

helyzet azt követeli a népektől, hogy szervezetten, egységbe tömörülve harcoljanak a béke ügyéért, a nemzetközi feszültség megszüntetéséért.

Hruscsov ezek után foglalkozott a Szovjetunió belső helyzetével, s a mezőgazdaság négy esztendejének hatalmas sikereiről szólott.

A moszkvai lapok közlik azt a beszédet amelyet Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára január 22-én mondott el a belorusz mezőA Külügyminisztérium mai sajtótájékoztatója

a

magyar kormányküldöttségek külföldi útjáról, a költségvetés egyensúlyáról, az Algériában foglyul esett magyarokról, a magyar-olasz viszonyról és más időszerű kérdésről

Gyáros László rendikívüli követ és meghaialmazott miniszter, a Külügyminisztérium szóvivője, válaszolt a külföldi és a magyar újságírók kérdéseibe.és többek között elmondotta, hogy amint az Algériai Nemzeti Felszabadítás: Front központi lapja megírta, hat magyar került az algériai felszabadító hadsereg fogságéba, akik a francia idegenlégióban harcoltak. E fiatalok sorsa újabb bizonyíték arra, hogy

a külföldre szökött magyar fiatalok közül sokat kényszerítettek a francia idegenlégióba. Köztük bizonyára nem egy akad, aki az ellenforradalom idején fegyverrel harcolt és „szabadságharcosnak“ képzelte magát.

Ezek a „szabadságharcosok" ma egy imperialista gyarmatosító hatalom zsoldjában kénytelenek vásárra vinni bőrüket olyan népek ellen, amelyek valóban szabadságukért és függetlenségükért harcolnak.

Gyáros László elmondotta, hogy a tervek szerint már az év első negyedében több magyar kormányküldöttség utazik külföldre.

A Dánia által eddig hazánkkal szemben alkalmazott sportbojkott megszüntetésével kapcsolatban kijelentette: Mint minden más, országunk ellen irányuló bojkott, ez is eleve kudarcra volt ítélve. Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy az illetékes dán szervek ezt belátták, hiszen az erőszakolt bojkott a dán sport jó hírnevének ártott legtöbbet.

Adenauer kancellár nemrég elhangzott rádióbeszédéről szólva a szóvivő kijelentette: — Adenauer úr ezúttal sem tagadta meg önmagát. Rádióbeszédében leplezetlenül ellenséges hangon fogadta Bulganyin szovjet miniszterelnök pozitív békejavaslatait és mereven elutasított minden olyan törekvést, amely a nemzetközi feszültség enyhítését, a béke megszilárdítását célozza.

Sietve Visszautasította az atomfegyverektől mentes övezet megvalósításának még a gondolatát is. Ezzel nyíltan beismerte, hogy gyakran hirdetett békeszólamai a valóságban semmit sem érnek.

A magyar—olasz viszony

alakulásáról szólva elmondotta, hogy a két kormány delegációja Rómában árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írt alá. A megállapodás 1958-ra szól, s a két ország közötti árucsere enyhe emelkedésével számol. Az Olaszországgal kötött filmegyezmény értelmében magyar filmek az eddiginél nagyobb számban lesznek elhelyezhetők az olasz filmpiacon. Hazánkban már eddig is szép számmal mutattak be olasz filmeket.

Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az 1956. októberi ellenforradalom leverése után senkit sem deportáltak. A deportálások meséje rosszindulatú rágalom.

A továbbiakban kifejtette a Külügyminisztérium véleményét a Bang-Jensen-ügyről. Bang-Jensen az ENSZ-titkár- ság alkalmazottjaként külföldre szökött magyarok kihallgatását vezette az ENSZ közgyűlése által kijelölt hírhedt „Ötös-bizottság” számára, s nem volt hajlandó átadni az ENSZ főtitkárának a kihallgatott személyek névsorát és az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Ezért állásától felfüggesztették, tevékenységét bizottság vizsgálta felül. Ennek javaslatára az ENSZ főtitkára úgy döntött, hogy a Bang-Jensennél levő anyagot egy ENSZ-tisztviselő jelenlétében el kell égetni. Hammarskjöld a napokban tett sajtónyilatkozatában e döntést többek között azzal indokolta, hogy a bizottság új bizonyítékot fedezett fel, ami „azt mutatja, hogy a papírok felelőtlen kezelése Bang-Jensen részéről kompromittálta azok jellegét és hitelességét”.

Mi az öttagú ENSZ-bi- zottság 1957 júniusában kiadott jelentését nyomatékkai cs határozottan többször visszautasítottuk, mint felelőtlen és hitelt nem érdemlő rágalomhalmazt.

Bizonyos elégtétel számunkra, hogy az ENSZ főtitkárának is kifejezett kételyei vannak a jelentés forrásait illetően. Előttünk egy pillanatra sem volt vitás, hogy ezeket, a névtelenség homályába burkolt, egyoldalú „vallomásokat” nem lehet elfogadni a világ egyik legtekintélyesebb nemzetköz: szervezete okmányaként. Meg vagyunk győződve arról, hogy az úgynevezett

„tanuk” listájának nyilvánosságra hozatala — ha egyáltalán tudnának ilyent produkálni — még jobban kompromittálná az ENSZ-bizottság jelentését, mint az anyag dfégétc.se.

Gyáros László kifejezte végül véleményét a magyar emigráció belső ellentéteiről. A külföldi magyar emigráns- körökben — hangoztatta — ádáz torzsalkodás dúl. Kátyúba jutottak azok a tárgyalások, amelyek egységes magyar emigránsszervezet megteremté. sére irányultak. Ez teljesen érthető. A különböző emigránscsoportok, még ha őszintén törekednének is az egység megteremtésére, akkor sem tudnák azt létrehozni. Nehéz lenne egyeztetni a Kéthlyék vezetése alatt álló, úgynevezett „magyar forradalmi tanács” szocialista és demokrata demagógiáját Varga Béláék „nemzeti bizottmányának” programjával, amely az 1945-ös status quo-ra épül, tehát nem ismeri el például az államosításokat sem. Élnek az emigrációban arisztokraták és dzsentrik, akik még a királyság visszaállításáról és — ami számukra legfontosabb — ezer holdjaik visszaszerzéséről álmodoznak. Néhány dologban azonban minden árnyalat tökéletesen egyetért. Az egyik a szocializmus elleni gyűlölet.

A Magyar Népköztársaság féktelen rágalmazása idön- kint közös nevezőre hozza őket és egyetértenek abban, hogy akár atomháború árán is. szeretnék visz- szaszerezni hatalmi pozícióikat.

Ilyen „elvi alap” az is, hogy a fémjelzett hazaárulók a legtöbbet ígérőnek adják el magukat, s lehetőleg minél*többször. Tipikus példa erre Király Béla is. Ez a hazaáruló, amikor kiszökött az országból, először szociáldemokrata programmal a strassbourgi, úgynevezett forradalmi tanácsnak lett egyik oszlopos tagja. Nem sokkal később már Varga Béla szűk baráti körében volt található, mint ennek a feudálisreakciós elemekből összeverbuválódott reakciós társaságnak egyik támasza.

Elgondolkozhatnak ezen a megtévesztett magyarok ezrei is, akik megalázva, munka nélkül, vagy éhbérért dolgozva tengődnek az úgynevezett „szabad világ” országaiban.

gazdaság kiváló dolgozóinak értekezletén.

Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet ipar fejlődésével párhuzamosan állandóan előrehalad a szocialista mezőgazdaság is. Adatokat idézett, amelyek a szovjet parasztság sikereit tanúsítják. így például a jószágbeadás élősúlyban 1957-ben 550 000 tonnával haladta meg az 1956. évit és 1 400 000 tonnával az 1953. évit. Állati eredetű zsiradékot 1957-ben 77 000 tonnával többet termeltek, mint 1956-ban és 282 000 tonnával többet, mint 1953-ban.

Hruscsov a továbbiakban azt fejtegette, hogy mi a gépállomások jelentősége a mai viszonyok között.

— A gépállomásom történelmi jelentőségű szerepet töltöttek be abban — mondotta —, hogy a falvakban megszilárdult a gazdaság új, szocialista rendszert.

— Most amikor a kolhozok megszilárdultak, olyan kádereik vannak, akik képesek minden feladat megoldására, a falusi pártszervezetek megerősödtek, a pártbizottságok, amelyeknek élén rendszerint elméleti képzettségű emberek állnak — már mélyrehatóbban foglalkoznak a kolhozok gazdasági kérdéseivel, most már nincs szükség arra, hogy a gépállomások a termeié» megszervezőinek szerepét is betöltsék;

— Nem jobb-e eladni a gépeket a kolhozoknak — mondotta Hruscsov —, hogy gazdaságuk érdekében maguk használják a gépi felszerelést* Vitathatatlan, ha átadjuk a gépeket közvetlenül a termelőknek, ez előmozdítja az össztermelés növekedését is. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam rendelkezésére álló termékmennyiség nem csökken, hanem éppen növekedni fog. Jól járnak a kolhozok és jó) jár az állam is. A gépeket ésszerűbben fogják felhasználni, a kolhozok csak olyan gépeket vásárolnak, majd, amelyekre szükségük van.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gépállomások munkájának átszervezése a mezőgazdaság további fejlesztésének egyik alapvető kérdése.

A lottó negyedik sorsolásának végleges eredménye

A negyedik játékhéten 3 009 765 szelvény vett részt a sorsolásban. Öttalálatos lottószelvény ezúttal sem volt. Négy találatot 28 szelvényen értek el, amelyeknek tulajdonosai egyenkint 80 618 forintot nyertek. Háromtalálatos szelvény 2615 volt, nyereményük 431 forint. Két találatot 69 495 szelvény tulajdonosa ért el, nyereményük 16 forint.

Bémainap

1958. január 26. vasárnap, Vanda napja.

A Nap két 7,19 órakor, nyugszik 16,35 órakor.

A Hold kél 9,48 órakor, nyugszik 23,33 órakor.

Várható időjárás vasárnap estig: hideg, párás, ködös idő, néhány helyen hószál- língózás. Gyenge légáramlás. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap mínusz

5—0 fok között, helyenkint mínusz 5 fok alatt.

— A SZÉKESFEHÉRVÁRI Vadásztölténygyár rádiólaboratóriumában újtípusú televíziós készülék kísérleti példányán dolgoznak. A hat- csatornás készülék több állomás vételére lesz alkalmas* Az újtípusú televíziós készülék sorozatgyártását az év második felében kezdik meg.

DÖMSÖDÖN juhtenyésztő szakcsoport alakult. A csoport állatállománya eddig 500 birka.

NÖSÖK BÁLJÁT rendezett tegnap este a Budakalászi Textilművek KlSZ-bi- zottsága. A vidám farsangi bál ma reggelig tartott.

— JANUÁR 26-ÁN Zsám- bokon falugyűlést tart a Hazafias Népfront. A falugyűlés előadója Turgonyi Júlia, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja.

— SZ1GETSZENTM1KLÓ- SON február 1-én, szombaton este 7 órai kezdettel népi jellegű ősbált rendez a népfront- bizottság.

— KÍNAI—MAGYAR baráti estet rendez a Hazafias Népfront január 29-én, szerdán délután 4 órakor a gödöllői Ganz Árammérő- gyárban. A baráti estre meghívták a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselőit is.

KORSZERŰSÍTIK a szí- j getszentmiklósi malmot. A *> malom pneumatikus átszerelésére 440 ezer forintot fordítanak.

A Nagyvásártelepre szombatos reggel 11 vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között két vagon Gülbaba burgonya, két vagon vágott baromfi* két vagon citrom és egy vagon olasz narancs.

A Szigetközből több mint 200 ketreccel érkezett élő baromfi, nagyobbrészben gyöngytyúk, ára kilónként 23—24 forint. A vendéglátóipart konyhák 80 ketrec gyöngytyúkot igényeltek, ebből készítik a Legizletesebb Ujházt- tyúklevest. Az élő kakast kilónként 20—22 forintért árusították. A főldmüvesszövetkezetl árudák birkahúst, 41 forintos csontnél- küii füstölt sertéshúst és 38 forintos füstölt karajt hoztak forgalomba.. Levesbe való zöldség és egyéb zöldáru bőven van a piacokon. A kék karalábét kilónként 1.60, a piros káposztát négy, a céklát 2.20. az édes nemes tormát 14, a-vékony, erős tormát 11 forintért árusították.

Az állami boltok olyan tojásbőséget teremtettek a piacokon, hogy a falusiak Is már 1.S0—a forintért kínálták a friss tojást,

Mcgicnk felvásárlási terve

(Folytatás az 1. oldalról.)

pedig a piaci árnál tíz százalékkal többet kap szerződéses termelvényéért.

— Több helyről érkezett hozzánk olyan panasz, hogy a szerződtető vállalat nem veszi át megfelelő mennyiségben és időben az árut. Mi igaz ebből?

— Felvásárló szerveink betartják a szerződés pontjait és megfelelő minőségben és mennyiségben átveszik az árut. Hiba, hogy sok termelő nem tartja be a szerződés előírásait, különösen a primőrárunál mutatkozik ez meg. A primőrárut eladja „maszek’’ alapon, gyorsan piacra viszi, mert akkor még nagy a kereslet és a szerződéses árnál többért ad rajta túl. Viszont, amikor már a piacon az ár a bő kínálat következtében zuhan és nem tudja értékesíteni a terményt, akkor akarja leszállítani a szerződésben vállalt mennyiséget. Felvásárló szerveink éppen ebben az időben küzdenek a legnagyobb nehézséggel, hogy el tudják helyezni az árut és ezért adódik elő olyan eset, hogy késnek az átvétellel. Persze a minőségi követelmények is hozzájárulnak. A termelőknek meg kell érteniük, hogy a szabvány szerinti áruik a piacképesek! Ezért helyes, ha a szerződésnek mindkét oldalát betartjuk.

— Más nehézségeik vannak- e a felvásárlás során?

— Igen. vannak. A zöldség- és gyümölcstermelést semmi sem korlátozza, előre nem láthatjuk, hogy milyen meny- nyiségben áll rendelkezésünkre. Ez az előretervezés hiánya nehézséget okoz a felvásárlásban és értékesítésben. Lényegében a termelés kapitalista jellegű, bizonytalan, s az ellátás, a fogyasztók kielégítése pedig tervszerűen, szövetkezeti, illetve állami vonalon történik. Ezért helyes a szerződéses rendszer, s jó,,ha a gazda, legalább a szerződés erejéig biztosítja magát., hogy ne legyen kiszolgáltatva a piaci ingadozásnak.

— A nem szerződött termel- vényeket is felvásárolják?

— Igen, felvásároljuk. A mindenkori piaci áron. Persze, biztosítékot nem tudunk adni, mert nekünk is alkalmazkodnunk ' kell a fogyasztáshoz és az exportlehetőségekhez. Ezért újból csak azt tudom mondani, hogy jó, ha a gazdák szerződnek.

— Milyen lehetőségek vannak az export terén?

— Külkereskedelmi kapcsolataink bővülnek, ezáltal exportlehetőségeink is nőnek. Tavaly például az összes felvásárolt zöldségnek és gyümölcsnek 35 százalékát exportáltuk. Megyei központunk mintegy 2800 vagon gyümölcsöt, termelvényt exportált. Az idén 50 százalékkal nő az exportálási lehetőség.

— Milyen országokba irányul a kivitel?

— Elsősorban a baráti országokba. A nyugati piacok is érdeklődnek áruink iránt. Megvan a remény arra, hogy ott is tudjuk bővíteni az ex. portálást.

— Milyen terveik vannak a felvásárlás megkönnyítésére, az áru frisseségének a megőrzésére?

— 1958-ban Pest megyében mintegy négy és félmillió forintot ruházunk be a felvásárlás és értékesítés előmozdítására. Elsősorban a meglevő göngyöleg megóvására, pótlására fordítunk gondot. Űj s?á- rító és raktározó helyiségeket építeni nem tudunk, de a meglevőket karbantartjuk és ha lehetőség van rá, a felvevőhelyeket közelebb visszük a

vasútállomáshoz. Mindent megteszünk, hogy szövetkezeti apparátusunk idejében íel tudja vásárolni a termelvényt — mondja Bokor József elvtárs.

— Meg szeretném említeni, hogy a beruházások egy részét, amelyet ez évben szövetkezetünk a megyében eszközöl, főleg a mezőgazdasági üzemág fejlesztésére, a termeltetés megszervezésére, a termelők megsegítésére fordítjuk. A 15 milliós előirányzatból mintegy kilenc és félmilliót a termeltetésre és a parasztok megsegítésére költünk. Gépkölcsönző telepeket hozunk létre, pincéket építünk, és főleg a telepítéséket, a, szakcsoportokat segítjük. Például mintegy 250 hold szamócát telepítünk,

— Milyen lehetőségek vannak a telepítésekre?

— Szinte korlátlan, különösen gyümölcsös telepítésre. Százezer kajszibarack-csemetét osztunk szét a telepítőknek, 50 százalékos árengedménnyel. Meg szeretném jegyezni, hogy megyénk területe, különösen Pest környék igen alkalmas kajszibarack termesztésre. A telepítésekre hiteleket is biztosítunk, ugyanakkor nagy a kereslet külföldön a kajszibarack iránt, szinte korlátlan mennyiségben el tudjuk helyezni a kajszibarackot.

— Ügy látjuk, az egyéves tapasztalat is bizonyítja, hogy a felvásárlási és értékesítési rendszer bevált, a szerződéses termeléssel és a felvásárlási rendszer megtartásával biztosítani tudjuk a belföldi és külföldi szükségletet egyaránt< Ehhez az szükséges, hogy a termelők, a dolgozó parasztok is megértsék pártunk és kormányunk agrárpolitikáját és ezt mindenben elősegítsék — fejezte be nyilatkozatát Bokor József és Gábor József elvtárs.

Gáli Sándor