Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
&Cmap ...... 1 958. JANUÄR 24. PÉNTEK KÁRMÁN JÓZSEF NYOMÁBAN Minden város, minden község előbb-utóbb dicsekedve mutatja meg a nagyvilágnak, hogy mily nevezetességek_ boldog birtokosa, csupán a megfelelő alkatomnak kell elérkeznie. E téren legelőször is a történelmi emlékek jöhetnek számításba. Ezek azok, melyek növelik a helységek patináját és az idegenek előtt különös büszkeséggel töltik el a lakosság szívét. A mélázó öregek ajkán meseszerű legendák szövődnek egy-egy ódon torony vagy régi épület köré. Történeteket fűznek a magános, vén harshoz, a már besüpped-t si- rú, hajdani temetőkerthez, s a helység benne nyugvó, nagy halottjához. A napokban ellátogattam a pilisi Leánynevelő Otthonba, mely jelenleg a fővárosi tanács gondozása alá tartozik. Az intézetben hivatásos nevelők felügyelete mellett mintegy évi hetven, nyolcvan —az élet különböző viszontagságaiból kiragadott — leánygyermek talál kényelmes otthonra, A sok helyiségből álló két- tornyos, ódon épületet az elmúlt nyáron tatarozták több ezer forintos költséggel. A tetőszerkezet korhadt gerendáit újakkal cserélték ki. Az öreg cserepek helyére is fiatalok kerültek. A faiak, lépcsők, belső helyiségek kijavítása sem volt mellőzhető. A szorgos mesterek keze nyomán behegedtek az évszázadok ütötte sebek és a friss mész szaga mintha elringatta volna a történelmi múltat. De ha jő valaki, aki meg tudja szólaltatni a hallgató falakat, az ódon 1kastély mesélni kezd. Hajdan a dúsgazdag, császárhű Beleznayak uralták innét roppant földbirtokaikat. A két tornyos kastély első gazdája a Somogybái ideszakadt Beleznay János generális, akinek oroszlánrésze volt az 1735-ös békési parasztfelkelés-véres leverésében, s e mozgalom ikertestvérének, a Szegedinacz Pér ó-féle lázadás leverésében. Az egykori mozai k -parkett es gálaterem, ahol hajporos, krinolinos dámák és feszítő, díszruhás nemes urak lejtették a táncot, s ahol maga a csodálatos szépségű vendég, a. kacér Mária Terézia császárkirálynő is lágyan ringott ide-oda Beleznay generális erős karjaiban a zene andalító hangjaira, ott ma egy kései, de tisztultabb kor gyermekei örvendeznek az életnek. Megfordultak itt hajdan a szellem fejedelmei is 1793 nyarán Pilis község előtt, Pestről jövet, a kátyús úton eltörött egy parasztkocsi tengelye. Napbarnított, pörge kalapos, bajszos gazdája cifrát káromkodva ugrott U> hirtelen a bakról. Megvizs- gálgatván az eltörött tengelyt, lemondóan fordult a kas mélyéből közben előkászálódó sötét, zsinóros ruhás, magas fiatalember felé: — No, ifiuram. a teremtésit néki, megfeneklettünk.. .1 — Mi történt, atyámfia? — Hát biz’’ eltörött egy kicsit a tengely! — Ez igazán nagy baj — csóvdlgatta a fejét az ifjú — no és hol Íragy ott el bennünket a szerencse, mely vidéken? — Hát amint ismergetem a tájat, Pilis határában lennénik, rostálom! — hangzott a felelet. — Atyámfia! Ügy, akkor én valami ideiglenes otthon után nézek a közelben! — búcsúzkodott szelíd mosollyal ajkán az utas, és pénzt csúsztatott a póruljárt paraszt markába. — No, isten megáldja! Ai egyszerű ember hol az ezüst pénzt, hol az egyre távolodó diákféle úrfit nézte s a fejét csóvélgatta. Az ifjú nemsokára már egy kéttornyú, cifra kastély parkjának bejáratán lépett be eL gondolkozottan. Féléviken tartott a címeres homlokzatú épület felé. A kastély ekkoriban Beleznay generális Miklós nevű fiának özvegyéé volt. Itt élt néhány meghitt rokonának társaságában a messze hírű, szép fiatal özvegy, s gyászának keserűségét az ekkor már ébredező magyar irodalom szemmellartásával édesítgette. így lett szívvel és lélekkel igaz barátja és komoly anyagi támogatója an- nak a szent ügynek, melynek egyik papja a különös véletlen folyamán a nagy szárnyas ajtókon váratlanul bekopogtatott. E sorsszeszélyhozta, hívatlan vendég, ki oly félénken nyitott be a pompás épületbe, nem volt más, mint a már akkor ismert nevű Kármán József író és poéta, polgári foglalkozására nézve fiskális, a szegény losonci református pap fia. Kosza, volt öröm a kastélyban! A hazai literatura apostola egy ideig kényelmes otthonra lelt az ódon falak között. Anna Mária, a szép szőke özvegy sokszor rajta felejtette égszínű tiszta szemét, az ábrándos lelkületű poétán, de annak bánatos szíve már nem gyúladozott újabb lángra. A sebzett férfikebelben még az első nagy szerelem heves tüze emésztett, s a mélázó tekintet minduntalan a hüteten Mar- kovies lányt idézte. Ez a Becsben keletkezett őszinte, mély érzés Kármán részéről sohasem ért véget A pilisi szép irodalmi esték, melyet a bőkezű háziasszony főleg a vendég poéta műveiért hozott létre, el nem feledtette a hűte- len kedvest, és tótján a reménytelen, fájdalmas szerelem adta a Beleznay-Jcastély vendégpoétájának a kezébe a tollat, hogy valami nagyot, szépet és újat alkosson. S midőn a hallgatag épületre ráborította sötét leplét a késő nyári éjszaka, a vendégszoba ablakából lobogó gyertyafény gyúlt a magasságok felé, hogy félúton összeöleikezzen a csillagok gyémántos sugaraival. Kármán irt, írt, fáradhatatlanul. Többször a fehér papírlapok fölé hajolva találta a hajnal. A hosszú száj viasz- gyertya lassan csonkig égett. Nem bántotta ez már a poétát, mert kigyöngyözte végre mindazt leikéből, amit mondani akart az igaz szerelem gyötrelmeiről. Így született meg a pilisi éjszakákon egy nyugtalan szellem szikrájából a KV III. századi szépprózánk legbecsesebb terméke, a „Fanni hagyományai“ című kisregény, Az említett műről bátran elmondhatjuk, hogy a magyar irodalomban ez az első lélektani eszközökkel dolgozó elbeszélés. Egy gyöngéd női szív belső életének rajzát tárja elénk naplóformában az író bámulatos finomsággal és nagy stüusművé szettel. A munkán ugyan érződik Goethe Wert herének hatása, de ez mit sem von le értékéből, bája teljesen egyéni. A sikeres alkotást a legszebb irodalmi est követte. A magyar literatúra akkori számos rajongójától övezve tartotta meg felolvasását az ifjú Kármán. A könyvtárszoba megíhletődött hallgatósága egy emberként függesztette szemét a szerzőre. A megértő szemekben könnygyémántok csillogtak. Mindenki szíve a szegény, sókat szenvedett női főszereplőért dobogott, s ha a felolvasó hangja elcsuklott olykor, nem sejtették az egy- besereglett irodalombarátok, hogy a gyötrődő poétái lélek ilyenkor a hüteten, régi kedves, hőn imádott alakja körül repdes. Kármán ezután nemsokára eltávozott a pilisi kastélyból, s ment, ment kiszámíthatatlan végzete felé. Néhány hónap múltán Schediusszal és Pajor Gáspárral összefogva megindította az „Uránia” című é megy edes irodalmi folyóiratot, mely azonban kellő pártfogás hiányában a 111. kötettel megszűnt. Az ifjú neve később kapcsolatba került a Martino- vics-féle összeesküvéssel. Kármán ezután nyomtalanul eltűnt. Egyes források szerint 1795-ben, 26 éves korában váratlanul elhúnyt. Ha a pilisi Beleznay-kastély sokat is tudna regélni a letűnt, régi urak tobzódásairól, nekem mégis csak az a legkedvesebb epizód, hogy volt egy idő — ha csák rövidke is —, amikor az ébredező magyar irodalom ifjú bajnoka, Kármán József alkotott a büszke falak között. Rakovszky József ÉJFÉL UTÁN — Jesszus, Lajos, mi történt veled? — Gondoltam megleplek, mire haza jössz vágok egy kis aprófát!-iiiiiiiitiiiiiMitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiitiiiiMiitiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiKiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiti .................................................................................................................................................................................. ( JAbóL VASKARIKA Z áborseSki Dénes levele fekszik előttem. í A halványkék borítékon 'ausztrál bélyeg, melboume-i pecséttel. „Par Avion” — Légiposta . i 9 Hadd érjen minél előbb haza, Nagykőrösre a levél — gondolhatta a messzi idegenben feladója — hadd érjen minél előbb haza és hadd kapja meg minél előbb a választ reá. A papíron kúszák a sorok. Talán nincs olyan szava a nyolcoldalas levélnek, amelybe ne csúszott volna egy-két helyesírási hiba. Egyszerű ember írta tehát, akit távoli, ragyogónak látszó fények vonzottak ki Ausztráliába, Melbourne-be, mint ahogyan a lámpa fénye csábítja az estéli lepkéket. Elment, mert gazdagságra, autóra, a Szabad Európa Rádió kürtölte nyugati boldogságra vágyott; és most, ahogyan a levélből kiderül, hazakívánkozik. Miért? Hadd idézzem a levelet; .. azt mondom neked, és minden magyar testvérnek: addig legyen boldog, amíg ezen a sok hazugságon keresztül nem ment... Sokan másképp képzelték el a vasfüggönyön túl a nyugati életet... Innen nagyon sok magyar hazamenne, ha nem kéne attól tartania, hogy megpecsételik egy életre az életét... Húszezer magyar szenved itt... Erre a tengerentúlra ne is kívánkozzatok, itt csak a pénz az isten ... Itt a fehér és a fekete embert nem becsülik, egyre megy mind a kettő. Pénzéhes mindenki. ... Itt nekem is lehetne már három házam — de csak papírból ... Most egy olyan országban élek, ahol hülyék, nem emberek élnek. Annyira el vannak butítva, hogy az orruknál tovább nem látnak, mert ez a föld angol gyarmat .. ír Záborszki Dénes Aüsztrá- liából még sok egyebet is. De ez a lényeg: megcsalták a fények. A kék madár, az igazi boldogság ott van, ahonnan elindult: Magyarországon. De miért nem jön haza? Erre is válaszol: •. ha nem kéne attól tartani, hogy megpecsételik egy életre az életét...” Ettől — mi tudják — nem kell tartania, ha csak vér nem tapad a kezéhez, ha csak be nem állt az ellenforradalom szekértolóinak a sorába. De ír még mást is: .. odahaza csak az a ba j, hogy nem engedik a magáncégek dolgozását, és a magán- tulajdont államosítják... haza csak akkor megyek, ha nem lesz ez a rendszer.. Ez az a néhány sor, amelyen érdemes elgondolkodnunk. ! ®f mi nem tetszik Záborszki Dénesnek Ausztráliában? Az, hogy a gyarmati kizsákmányolás elbutítja az embereket, az, hogy abban a világban a pénz az isten, az, hogy a fehér és a fekete embert egyaránt nem becsülik puszta emberségéért, de becsülik mindkettőt, ha pénze van. Az nem tetszik neki, hogy húszezer magyar nyomorog, és néhány száz ausztráliai minden földi jóban dúsikál, az nem tetszik neki, hogy az emberek az orruknál tovább nem látnak, hogy a szegény embernek ott csák ábrándokból (ahogyan ő írja „papírból’’) épülhet háza .. -. De hát mi okozza mindezt? Mi okozza a nyomort, mi teszi istenné a pénzt, mi teszi zabolátlan úrrá a gazdagot? Egyetlen egy szóval felelhetek a kérdésre: a rendszer. A •kapitalista rendszer. És mit szeretne Záborszki Dénes? Ha megváltozna nálunk a rendszer. De mivé változhat a népi demokrácia? „Tiszta” 1 demokráciává? Hiszen az f nem más, mint kapitalista | demokrácia. „Tiszta’’ demok- i rácia van Ausztráliában és 1 mégis. s; „csak a pénz az is- | ten”, csak a magántulajdon az l isten, a magáncégek szabadon, | a „tiszta’’ demokrácia; adta I lehetőségekkel élve kizsákmá-1 nyalják a fehéreket és feke- 1 téket, válogatás nélkül. Mit akar tehát Záborszki § Dénes? F ából vaskarikát. Tőkés f rendszert Pénzisten nél- | kül; kapitalizmust kizsákmá-1 nyolás nélkül; magáncégeket 1 tőkés haszon nélkül; magán- | tulajdont anélkül, hogy mások, | sokan, a nép legjava meg len- | ne fosztva tulajdonától. Fából vaskarikát nem tu- i dunk csinálni. Nem is oka- | runk, Emberek akarunk ma- | radni, ■ olyan embereik, akik § gazdagabbak, mint bármelyik I tőkés, hisz miénk az ország, a | hatalom és a dicsőség. Bibliai idézet? Lehet.' De 1 igaz és megcáfolhatatlan. Itt 1 miénk az ország minden kin- s cse, a hatalom minden felelős-1 sége, az építés minden dicső-1 sége. Részt kérhet és részt ve- \ hét benne ZáborsZki Dénes is | — he. hazajön, •—ami b Cjpllm, Színház-, Qi'ódalúin Jelenet a „Pirulák Aurelia számára“ című filmből Most kezdték meg az egyik filmstúdióban a „Pirulák Aurelia számára” című új film forgatását, amely a náci megszállás alatti Lengyelország mindennapi életéről, és a földalatti szervezetek tevékenységéről szól. A drámai feszültséggel telített izgalmas filmet előreláthatólag nagy érdeklődéssel fogadja a közönség. A film szabadtéri felvételei Krakkóban készültek. A felvételeket S. Lanarto- wicz irányítja, főszereplők B. Modelska, J. Aadamczyk és Jerzy Baczek. Képünk egy jelenetet mutat be a készülő • filmből •HimHIIHIKIIIIIHIItlIllllinUIIIIIIIIIHIIMtINKIIIIIIIimilllHr KOMJÁT ALADÁR: Összegyűjtött művei Szépirodalmi Kiadó K oráját Aladár a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja, forradalmi költészetünk élvonalbeli harcosa volt. Már első versei egyikére felfigyelt a tiszaist- vánoi/c Magyarországa: a Dó- zsa-vér című költemény miatt 1912-ben elkobozták a Népszavának azt a számát, amelyben az ifjú költő e nagyerejű, mozgósító hatású verse megjelent. . Az első világháború alatt Komját Aladár a harcos anti- militarizmus költője volt. Később egyike lett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalapítóinak. Ettől kezdve a kommunista eszmének és a pártnak szentelte minden erejét. A Tanácsköztársaság bukása után külföldre emigrált. A száműzetésben még keményebben harcolt verseivel, prózai írásaival a reakció ellen. Költészete egyúttal a nemzetközi munkásmozgalom hű tükre is volt. A Szépirodalmi Kiadó régi adósságot törlesztett e kötet közreadásával, amelyben az alapos kutatással összegyűjtött írások: versek, tanulmányok, cikkek és levelek teljes egészükben most jelennek meg először. A kötet elé Komiét Irén — a nagy költő felesége — írt méltó bevezetőt. Ez a tanulmány komoly mulasztást pótol, mert nemcsak Komját Aladárról, hanem a kor irodalmi viszonyairól is átfogó, a felfedezés erejével ható képet nyújt, s egyik forrásmunkának számít e kor kutatói számára. Hegedűs Éva bibliográfiája és repertóriuma zárja a kötetet, melyet számos, eddig ismeretlen képpel díszített a kiadó. Így ha kissé megkésve is, de végre teljes egészében a magunkénak tudjuk a nagy magyar proletárköltő életművét. iiiHiiiHiiiMitiimiiimmtmiHiiiiitimiimiiHuiiiniiimirmt (7 ILMHÍRADÓ .......... .................. L ENINGRÁDBAN filmet forgatnák John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot' című regénye alapján, amely a közelmúltban nálunk is megjelent, Moor Mariann elsőízben mutatkozik be a magyar közönség előtt a Tettes ismeretlen című új magyar filmben. FEHÉR IMRE fiatal rendező, forgatókönyvet írt Moldova György novellájából Mandarin, a híres vagány címmel. CLAUDE AUTANT-LARA a neves francia filmrendező Turgenyev Első szerelem című regénye alapján készít filmet. nagy várakozás előzi MEG az 1957-ben elkészült,gie még be nem mutatott alábbi filmeket: a Nyomorultak, Jean Gabin főszereplésével, a Montparnasse 19, amely Gerald Philipe legújabb filmszerepe, és a Maupassant regényéből készült Egy asszony élete című filmet, amelynek főszerepeit Mária Schell és Antonella Lualdi játsszák. MAI TÉMÁJÚ dzsessz operettkönyvén dolgozik Szántó Tibor és Hintch György ren. dező. A Balatoni randevú előreláthatólag nagy érdeklődést kelt majd a szórakozni vágyó zenekedvelők körében. OLASZORSZÁG átvette a Két vallomás című magyar filmet.
