Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

1958. JANUÁR 24. PÉNTEK kJCirlap 3 Milyen jövő vár a „csodabogár" pomázi termelőszövetkezetre? Félreértés ne essék, nem Párnáz híres termelőszövetke­zetéről a Petőfiről van szó, ez legfeljebb példakép lehet. Hiszen 1957-ben kitisztáztak 115 ezer forint adósságot, s még így is minden munkaegy­ség értéke meghaladta a 41 forintot Ebből készpénz 20,52 forint, jórészt munkaegyséig előleg formájában. Havonta ugyanis egységenként 8—8 forintot adtak a Petőfiben. S a közvélemény szerint ez el­sősorban a szakszerű vezetés eredménye. Golub Atanász személyében ugyanis képzett mezőgazdász vezeti ezt a szö­vetkezetét. Nos, talán ez a jó példa is szerepet játszott, hogy most csupa szakemberből alakul Pomázon egy új tár­sulás. Minden egyes tagja hosszabb szakmai gyakorlat­tal rendelkező \ mezőgazdász, kertész állattenyésztő vagy méhész. Igaz, van már megyénkben úgynevezett szakember-fez, de azok — a párnázlak állítá­sa szerint — több-kevesebb kényszer hatására választották a társas mezőgazdasági mun­kát. Például a múlt év tava­szán, amikor sok-sok agronó- mus munka nélkül volt. Az új pomázi tsz tagjai értheteőn büszkék arra, hogy ők nem a kenyértelenségtől hajtva ve­rődtek egy közösségbe. Tuda­tosan, meggyőződésből, „előre megfontolt szándékkal” vá­lasztották ezt az utat, mint Schiffer elvtárs, az elnök tré­fásan megjegyezte. Nem is egészen pomázi ez a szövetkezet, legfeljebb mű­ködési területe szerint. Mert a tagság egy része távoli köz­ségekből jön. Schiffer Andor, az újdonsült elnök termelő­szövetkezeti közgazdász volt a járási tanácsnál, Szűcs Kál­mán községi mezőgazdász volt, Demeter Miklós a békásme­gyeri rózsakertészetet vezette, Gregor József és Harasztos György községi gazdasági fel­ügyelők voltak. Sőt, a leg­újabban jelentkezett Ordas Iván is egyetemet végzett ker­tész. De kik hát akkor a tős­gyökeres pomáziak? Egyelőre összesen hárman vannak: Bicskei István, Kovács Gi­zella és Misola János méhész. (Szó' van róla ugyanis, hogy az egyébként éléggé gyenge ál­lapotban levő méhészetet is átveszi az új szövetkezet.) Utóbbiak egyébként mind a hárman a feloszlott Űj Ta­vaszban dolgoztak, de már hosszabb ideje fájó szívvel nézték gazdaságuk leromlását, a régi vezetők hibáit. Az Űj Ta­vasz egyáltalán nem volt mél­tó vetélytársa a jól működő Petőfi Tsz-nek. S éppen a ve­zetőség hibái miatt. Az elnök és több vezető iszákossága a munkák elhanyagolásához, a társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséhez vezetett. Ezért ha­tározott úgy a járási pártbi­zottság és a járási tanács, hogy javasolják feloszlatását. A megszűnt termelőszövetkezet által használt épületek és földterületek megfelelő adott­ságúik ugyan, de biztosítjáik- e azt a jövedelmet, amelyre a most megalakuló új szö­vetkezet tagsága számít? Hi­szen mind olyan emberek kez­dik itt a munkát, akik állás­ban voltak, s havi jövedel­mük 1200 és 2000 forint kö­zött mozgott. A tagság és a vezetőség egy­öntetű véleménye az. hogy Ilyen, vagy ennél magasabb jövedelmet elérnek a szövet­kezetben ;s. Legfeljebb az lesz a különbség, hogy havon­ként kevesebbet . kapnak s év végén egy tételben viszik haza a jövedelem zömét. Van is mire alapozniok. Mű­ködési engedélyük ugyan nem érkezett még meg, de már hoz; záláttak a baromfiállomány és egyes vetőmagvak beszerzésé­hez. Építenek egy három és félholdas kifutót a baromfiak számára; helyrehozzák a méhészetet. A jó eredmények, a magas jö- ] vedelem elérésének biztosítéka i elsősorban az. hogy alaposan megválogatják a tagságot. Fő dolognak tartják, hogy becsü­letes. munkaszeretö és a szak­máját értő emberek kerülje­nek a szövetkezetbe. A tagság eddigi névsorából ítélve ez az első lépés sikerült;:. | Különben pedig igen kivá­ló a szövetkezet helyzeti adott­sága. Budapesthez közel fek­szik, tehát jó értékesítésre szá­míthatnak, és ezt már a ter- vezgetésnél is figyelembe ve­szik. Mintegy 8—10 holdon szándékoznak csemegekukori­cát termeszteni. Ennek érté­kesítése igen egyszerű és jö­vedelmező: Budapestre szál­lítják á terményt és saját ma­guk főzik, árusítják. Ha 12 ezer tövön nem több mint 15—20 ezer cső kukoricát ter­mesztenek holdanként, ugyan­annyiszor egy forintot, de le­het, hogy két forintot vágnak zsebre érte. öt katasztrális holdon szerződéses vetőburgo­nyát termesztenék és beveze, tik a seprűcirok termesztését is. A rendelkezésűikre álló meleg- ágyi ablakkeretek felhasználá­sával körülbelül 400 négyzet- méteren rózsakertészetet lé­tesítenek, a későbbiek folya­mán pedig mintegy 300 ka­tasztrális holdon fenyőfate­lepet állítanak be. A meg­felelő földterületeket e célra már ki is jelölték. Szép tervek, nagy elhatáro­zások. A megyei és a járási tanács szakembereinek is az a véleménye, hogy életképes lesz ez a ..csodabogár’’; Egye­lőre talán még nem vetélked­het a gazdaságilag erősebb, nagyobb múlttal rendelkező Petőfi Termelőszövetkezettel, de az indulás azt mutatja, ha­marosan ennek is eljöhet az ideje. Napokon belül várják a mű­ködési engedélyt. Azután majd év végén derül ki, jó volt-e mindén sízámitásuk azoknak a szakembereknek, akik 1200 és 2000 forintos álásökat hagy­tak ott a föld szeretett miatt; Holka Szakmai utazást szervez az IBVSJL Mezőgazdasági dolgozók ré­szére társasutazást szervez az IBUSZ Kijevbe és Moszkvába. A társasutazás részvevői mindkét városban megtekintik^ az állandó mezőgazdasági ki­állítást. valamint ellátogatnak kolhozokba. JiiiiiiiimiiiiiitiitiiiiiHi'uiiiiiiiHfMiiiimHttiiiimimmniiiim Q olymári levelek (J'............... ............................ N émetek és magyarok Ml A most készülő Tabarin című francia film főszereplője egy eddig ismeretlen fiatal szí­nésznő, Sylvia Lopez lesz. Mikor átnyújtották neki a két­millió frankos szerződést, nem akart hinni a szemének. Csiga járás Japánban Okinawa, valamint Amami Osima japán szigeteket az utóbbi időben úgynevezett af­rikai csigák (latin nevükön: achatina fuiira ferussae) árasztották el. Ezek a csigák mintegy 20 centiméterre is megnőnek, házuk pedig ököl- nyi nagyságú. A japán hatósá­gok számolnak azzal a lehe­tőséggel is, hogy az igen fa­lánk és meglehetősen kárté­kony csigák ellepik Japán egész déli vidékét. Ez a csiga­fajta rendkívül szapora, s minden mezőgazdasági nö­vényt felfal vagy elpusztít. Kártékonysága tekintetében a csigainvázió felér a sáskajá­rással. A szőlő- és gyümölcstermesztés felvirágoztatására szövetkeztek — MIRE KIVÁNCSI az elvtárs, a jóra, vagy a rossz­ra? így tette fel a kérdést Leczki István, 17 holdas pátyi paraszc, a helyi szőlő- és gyü­mölcstermelő szakcsoport el­nöke, amikor bekopogtattam hozzá és a szakcsoport mun­kájáról kértem felvilágosítást. — Mondja el a jót, de meg­hallgatom a rosszat is — vá­laszoltam; Ebben meg is egyeztünk. Leczki István a szakcsoport megalakulásától — 1955. ja­nuár- 31-től — meséli, hogyai és miként gazdálkodtak. A földművesszövetkezet Igazgatósági tagja volt abban az időben, amikor a szakcso­port megalakult. Az igazság­hoz tarcozik az is, hogy ekkor a helyi Petőfi Tsz-nek már két­éves tagja volt. A földműves­szövetkezeti ügyvezető minden gyűlésen arról beszélt, hogy már nékik is kellene valami eredményt felmutatni: leg­alább egy szakcsoportot. Ha máshol lehet, miért ne lehetne náluk is — góndblták. Nagy­részt a tsz-tc^ökból — a ház­táji szőlővel alakult meg a szakcsoport, KEZDETBEN 15 tagja és hat hold szőlője volt a szak- • csoportnak. A közös tevékeny­ség azonban mindössze any- nyi volt. hogy együttesen sze­rezték be a védskezőszereket. Később azonban kis italmé­rést is nyitottak a községben, tehát a termést is közösen ad­ták el. Amint Leczki István elmondja, nagyon nehéz volt összeegyeztetni a termelőszö­vetkezet és a szakcsoport mun­káját. Ö mindig a tsz munkáját tartotta elsőnek. Kedvéire való foglalkozása volt ott is, mert a tsz gyümölcsöst telepített s azt gondozta, de azt is fájó szívvel látta, hogy a háztáji szőlője egyre rom­lik. Tehát féllábbal a tsz- ben, féllábbal pedig a szak­csoportban volt. Talán előbb-utóbb győzedel­meskedett volna benne a kö­zös iránti szeretet, ha köz­ben nem jön' 1956 októbere. Az ellenforradalom kezdetén még szilárdan állt, harcolt azért, hogy felelőtlenül széjjel ne hordják a tsz vagyonát, de­cemberben azonban, amikor a középparasztok többsége kife­lé tartott a szövetkezetből, ő is velük ment. így lett újra egyéni gazda. Visszakapta a szövetkezetbe bevitt 17 hold­ját, vele együtt az őszi veté­seket is. A szövetkezet becsü­letesen elszámolt vele. Azt is meg kell azonban mondani, hogy december végén még tett egy kísérletét, hogy össze­hozzon egy másik szövetkeze­tei. de ez már nem sikerült. A termelőszövetkezetben el­töltött esztendők nyomot hagy­tak leczki István gondolkodá­sában. Nem tagadja, hogy ott sókat tanult. Most az egyéni gazdálkodásban is igyekszik ezeket hasznosítani. Földjét például traktorral szántatja. Egy lovát tart. s inkább eggyel több tehenet állít be, mintsem hogy egy másik" lovat vegyen. Az a gondolat is erősebb lett benne, hoigy az összefogásban' tejük az erő. Igazán nagy dolgot csak közös erővel lehet .megvalósítani. Nagyon szereti a szőlő- és gyümölcstermelést, s az a vágya, hogy a községben fellendüljön ezek termelése. MINT EGYÉNI gazda — a mostani földművesszövetíkezeti ügyvezetővel és a községi ag- ronómussal együtt — tavaly egész évben szorgalmazta a szakcsoport fejlesztését. A 15- ös taglétszám 36-ra gyarapo­dott. A nagy igyekezet köz­ben azonban egy nagy hibát követitek el. Erről a következő­ket mondja: — Elfelejtettük az új tago­kat bejelenteni a pénzügyőr- ségnék, s az új tagok borait is mértük az italboltokban. Azt mondták ezért, hogy idegen bort is mérünk, s meg­vonták az engedélyt. Hiába fellebbeztünk a járáshoz és a megyéhez, nem volt eredmé­nye. Talán, éppen az mutatja, hogy komolyan gondolták a szövetkezést, hogy az italmé­rési engedély megvonása után sem oszlott fel a szakcsoport. Ellenkezőleg. Most, január 5-én öt tagot vettek fel s most már 41-en vannak. Ki­mondták. hogy nemcsak sző­lő-. hanem gyümölcstermelés­re is társulnák. Ezen a közgyűlésen nagyon komoly terveket tárgyaltak. Az egyik: egy csemetekert lé­tesítése. A községi tanács el­nöke földet is felajánlott erre a célra. Miért lenne erre szük­ség? — Azt tapasztaltuk, ha inás községből hozunk cseme­tét, vagy gyökereztetek szőlő­vesszőt, nem díszük nálunk olyan jól, mint amit itt. ter­mesztünk — mondja., A GYÜMÖLCSÖSÖK és a szőlők pótlása ilyen módon sokkal eredményesebb lenne. Egy másik terv: a direkt ter­mő szőlőket beoltják nemes szőlőkre. Céljuk az is, hogy a szakcsoport tagjait megta­nítják a szőlő- és a gyümölcs- termelésre és a bor kezelésé­re. Ezután nemcsak a védeke­zőszereket akarják közösen beszerezni, hanem permetező- gépeket, hordókat is szán­dékoznak vásárolni. Tehát közös szövetkezeti alapot lé­tesítenek. Ezeken kívül még több komoly javaslat is el­hangzott, melyek megvalósí­tásával, minden bizonnyal sikerülne felvirágoztatni a fő­város szomszédságában a sző­lő- és a gyümölcstermelést. Igaz, hagy Leczki István és azok, akik elhagyták a terme­lőszövetkezetet, nem előre, ha­nem hátra lépték ezzel. Való­színű azonban, hogy a szak­csoport, mint alacsonyabb fo­kú társulási forma, megsze­retteti velük a közösségi éle­tet. meglátják, hogy a szövet­kezés előnyös és akkor már előre lépnek — de végérvé­nyesen. Mihók Sándor r ár az első napon felvetődött a nemzetiségi kérdés | a solymári emberekkel folytatott beszélgetéseim | | közben. Előző levelemben nem említettem ezt, ele most f | úgy érzem, egészen külön, mint az élet egy darabjával, § I ezzel is foglalkoznom kell. Ahol két, vagy több nyelvű nép él együtt, ott fakad- | I nak ilyen problémák is. Sajátos, csak a nemzetiségi falvak- f | ra jellemzőek ezek, hol kisebb, hol nagyobb erővel hatnak, | | rombolnak, vagy építenek. ■ Solymár a felszabadulás előtt majdnem teljesen né- 1 1 metlakta község volt. A hitleri propaganda, a Volksbund § | szervezetein, agitátorain keresztül behatolt a faluba, f | Akadtak olyanok, akik a nagy német álmokat magukévá f | tették, élvezték a Volksbund adta szabadságot. De ha | | őszinte akarok lenni, azt is meg kell írnom, hogy a la- I | kosság többsége nem csatlakozott a hangadókhoz. Szívé- f | ben magyar volt, mégpedig olyan magyar, aki átlátott a 1 | szitán, nem rajongott Hitler birodalmáért, eszméjéért, 1 | Mégis ítéletet mondtak felettük 1946-ban. A nagyhatalmak határozata alapján, a koalíciós kor- 1 | many parancsot adott a kitelepítések végrehajtására. A \ 1 fasiszták annyi bűnt, olyan sok gazemberséget követtek I | el a német nép nevében, hogy az emberek haragja bi- I | zony nem tett nagy különbséget német és német között. | | Fájó eyilék ez még ma is, hiszen sajnos a kitelepítések | I közben becsületes emberek is áldozataivá váltak a túl- I 1 buzgóságnak. | = De ne hánytorgassuk a múltat. Az eltelt 12 év alatt 1 I gyógyultak a sebek, a „telepesek” beilleszkedtek a falu | !«életébe, a német ajkúak is megtalálták helyüket az új I | rendben. Ezt bizonyítják az olyan tények, hogy a tanács, | p a népfront, a nőtanács munkájában tevékenykednek, 1 i mégpedig nem is akárhogyan a németek. Állampolgári 1 | kötelességeiknek pontosan eleget tesznek. A két nemze- | | tiség között is szűnőben vanak a súrlódások. Már megtört I 1 a jég, házasságokat kötnek egymás között, együtt szőnek 1 | terveket, közösen, dolgoznak az utak javításán, a vízveze- 1 | ték építésén. | Ezt látja, hallja az ember, ha a felszínen kutat. A vasútállomáson történt meg a következő eset. A I | gazdák fuvarozták fel a szenet a TÜZÉP telepére. A ko- \ | esik sorbanálltak és a legutolsó éppen egy magyaré volt. 1 I Neki mar nem jutott szállítani való. Erre kirobbant belőle I | a szó: „Persze a svábok kapnak fuvart, én nem.” Ebből 1 § talán veszekedés támadt volna, hiszen a hoppon maradt I | ember mérges, a szava pedig igaztalan volt. Szerencsére 1 1 John elvtárs, a telep vezetője higgadt ember, nem kővel I | támadt a replikázó gazdára. Végül i& szót értettek, sál | háborgó magyar belátta hibáját. | Ez a szikra fellebbentette a fátylat. Van még örök- l 1 sége a régen mesterségesen táplált gyűlöletnek a két 1 | nyelven beszélő emberek között. Szerencsére ezek már | | apró kifakadásokban levezetődnek. Ez a véleménye az I s emberek többségének, John János elvtársnak, a népfront § | elnökének is. Miért javult a helyzet? A német nemzetiség 1 1 érzi, hogy nem elnyomott, hanem valóban teljesjogú pol- 1 1 gára népköztársaságunknak. Nem rekesztik ki a kultúr- f | házból, szabadon használhatja anyanyelvét, gyermekei I | németül tanulhatnak az iskolában, őrizheti és ápolhatja 1 | hagyományait, szokásait, a templomban német énekeivel 1 | tisztelheti istenét. Farsang idején, most is a régi szokások 1 I alapján rendezik meg a legény-, a férfi_ és a nagypapa- I = bálokat. De nemcsak ilyen általános érvényű jogaik van- t I nak a német ajkúnknak — részt vehetnek a község veze- i | fősében is. A.45 tanácstag közül 27 nemzetiségi. Az elnök- I | helyettes és a titkár német ajkú ember. Kell-e ennél be- | | szédesebb számadat a jogok gyakorlásának bizonyítására? I A tanácsapparátus és a népfront mindent megtesz a I | /* nemzetiségi súrlódások megszüntetése érdekében. 1 | Á KISZ-szervezet a fiatalok életében igyekszik megte- I | remteni az egységet, hiszen az ifjúság szerelme törte át 1 1 először igazán a képzelt választófalat német és magyar I 1 között. Hogy mégis van némi tartózkodás a németek ré- I | szeről a közéleti szerepléssel szemben, az főleg a pártszer- I | vezet hibája. Mit tesz a pártvezetőség, mit tesz egy-egy i | párttag azért, hogy feledtesse a rossz emlékeket, hogy \ | alakítsa a nemzetiség politikai arculatát, bátorítsa az em- \ | bereket? Kerestem erre a kérdésre választ és az bizony I 1 elmaradt. A pártvezetőség tudomásul veszi, hogy vannak i | németek és magyarok, elvben helyesli a felmerülő ellen- | | tétek feloldását, de a gyakorlatban keveset tesz ennek I | érdekében. Nehéz megmozgatni ezeket az embereket, tar- I I tozkodóak ezzel intézi el Pallai elvtárs, a párttitkár is 1 | az egész dolgot. De hiszen ez az állítás csak félig igazi 1 mar megírtam, hogy a tanácsnál 27 nemzetiségi I | dolgozik. A népfront 40 aktív tagja közül 26 német ajkú. f I A notanácsban Majtényi Mártonné és Grossmuk Józsefné I | sziyvel-lélekkel tevékenykedik. Céh József elvtárs, or- I | szággyűlási képviselő beszámolóján a hallgatóság közel i | 70 százaléka nemzetiségi volt. Érdeklődnek ezek az em- \ | berek az élet, a politika iránt? Természetesen. S ezt a 1 I pártszervezetnek is látnia kellene. Az élen kellene járnia i I a bizalom megteremtésében, a község politikájának alaki- I | fásában, hogy ne legyen sem a felszínen, sem a mélyben 1 | Solymáron nemzetiségi probléma. Filyó Mihály ........................................................................,,„„„„„„„„„„„„1 ö tgrammos nagy teljesítményű szovjet rádiócső ".......... ' ' l*f L cningrádban a félvezető germániumból 5 gramm súlyú és 15 kopejkás nagyságú rádiócsöveket állítottak elő. A parányi csövek nagy teljesítményű és terjedelmes rádió­csöveket képesek helyettesíteni. Ilyen csöveket építenek be a szputnyikokba is . j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents