Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

1958. JANUÁR 3. PÉNTEK rturv WEG ‘&Cirlao A törökbálinti igazgató így látja Folytatódik a vita lapunk hasábjain az állami gazdaságok jövedelmezőségéről | Manapság egyre több szó esik a nyere­ségrészesedésről az ipari üze­mekben, de gyakran vetődik fel az állami gazdaságokban is. Érthető, hisz az állami gazda­sági dolgozókat is foglalkoztat­ja, jövedelmező volt-e a gaz­dálkodás? Lesz-e nyereségré­szesedés? Az állami gazdaságok nagy­része ez ideig nem volt jövedel­mező, mivel az elmúlt években nem is voltak biztosítva a jö­vedelmező gazdálkodás felté­telei. Hiányzott az önállóság. A helytelen árpolitika, a hiá­nyos felszerelés, na meg a mezőgazdaság nagyfokú lebe­csülése nem tették lehetővé a jövedelmező gazdálkodást. Ma már az önállóság megvan, a fejlett géppark biztosítva, az anyagi érdekeltség és a többi tárgyi és személyi feltétel is rendelkezésre áll. Most már az állami gazdaságokon a sor. A párt és a kormány helyes agrárpolitikája nemcsak lehe­tővé teszi, hanem meg is gyor­sítja e cél elérését. Az állami gazdaságoknak 1960-ig jöve­delmezőnek kell lenniök. Reá­lis ez a célkitűzés. Ilyen ked­vező feltételek mellett veszte­séges gazdálkodást folytatni és megengedni, hogy például még 1959-ben is legyen olyan gaz­daság, amely 6—8 milliós de­ficittel zár, sem politikailag, sem gazdaságilag nem tart­ható fenn. f I * Törökbálinti "*« már kezdeti lépéseket a jöve­delmező gazdálkodás érdeké­ben, 1956-ban 8 millió volt a veszteség. Törökbálinton 3 millió, Sóskúton 5 millió. (1957- ben a kettőt összevonták.) 1957-ben már csak 3,2 milliót terveztünk, amiből 1—1,5 mil­liót még sikerült ,,lesrófolni”. 1956- ban az állattenyésztés még nem volt jövedelmező, 1957- ben viszont mintegy 1 millió nyereséget hozott. Ho­gyan értük ezt el? Hogyan lő­het gazdaságunk jövedelmező- ré? A jövedelmező gazdálko­dásnak sok feltétele van. En ezek közül csupán három kér­dést vetek fel: 1. Állandó munkásgárda ki­alakítása. 2. A növényféleségek helyes megválasztása és az állandó, rendszeres termésátlagnövelés. 3. Fokozottabb gépesítés; Ahhoz, hogy állandó mun­kásgárdát kialakítsunk, meg­szüntessük a munkaerővándor­lást, biztosítani kell a követ­kezőket; a) emberi módoji kell fog­lalkozni a dolgozókkal; b) jobb kereseti lehetőséget kell biztosítani; c) a kulturális és szociális problémákat meg kell oldani. Ahol ebből egyik vagy má­sik feltétel hiányzik, ott a munkás nem marad meg, nem érzi jól magát és elmegy. Mi a dolgozókkal nemcsak a ter­melési kérdéseket beszéljük meg, hanem egyéni problémái­kat is és segítjük őket azok megoldásában. Az 1957-es termelési évben például 30 dolgozó házhelyet kapott, 20 dolgozónak az épí­tésben segítettünk, 350 dolgo­zónak a tüzelő beszerzését, s további ljiO dolgozónak egyéb ügyét-baját oldottuk meg. Azóta ezek a dolgozók nagyobb bizalommal vannak a gazdaság vezetősége iránt. A múlt év elején előfordult még, hogy az egyik üzemegy­ségünkben a dolgozókkal nem megfelelő formában foglalkoz­tak a vezetők. Ezért április és május hónapokban 40 dolgozó elhagyta a gazdaságot. Ennek következménye volt, hogy a kukoricakapálással megkés­tünk, ami legalább 1—2 mázsás terméskiesést, azaz 42 000 forint veszteséget je­lentett. Kormányzatunk 1957-ben a mezőgazdasági dolgozóknak is rendezte a fizetését. A na­gyobb önállóság eredménye­ként minden gazdaságnak módjában áll, hogy olyan bé­rezési rendszert dolgozzon ki, amely az 1956-os évhez képest legalább 30 százalékkal maga­sabb keresetet biztosít. Sőt, megvolt a mód olyan bérezési és premizálási rendszer beve­mennyiségi, hanem a minő­ségi munkában is anyagilag érdekelve legyenek a dolgo­zók. Mi az év végén tapasz­taltuk, helyes volt nálunk az a módszer, hogy az alma és az őszibarack szedésén kívül az osztályozásért és a csoma­golásért minőségi prémiumot fizettünk. így elértük, hogy az almából 80 százalékkal többet tudtunk exportálni, az őszi- Darackot pedig az önköltségi árnál 3,20 forinttal magasabb áron tudtuk értékesíteni. 1958-ban a szakmánybér be­vezetését, a dolgozók premizá­lását és az anyagi érdekeltség további kiszélesítését fogjuk alkalmazni minden területen, mert ezek fontos mozgató ru­gói a jövedelmező gazdálko­dásnak és egyben nagyobb ke­reseti lehetőségeket biztosíta­nak, I Nagyon fontos, h°sy a í------—--------------- dolgozok k ulturális igényeit is kielégít­sük. Mivel az üzemegységek a falutól távol esnek, így hely­ben kell ezt megoldani. Gazdaságunkban rendszeres mozi vetítéssel, televízióval, kultúrműsorokkal, szakmai továbbképzéssel biztosítottuk a dolgozók szórakozását és ál­talános műveltségük, szaktu­dásuk emelését. A szociális problémák meg­oldása már nagyobb nehézsé­gekkel jár. Mivel a Pest kör­nyékén levő állami gazdasá­gokba sok dolgozó ipari üze­mekből kerül, ahol rendezet­tebb munkásszállások, fürdők álltak rendelkezésükre, az igényük is nagyobb, amit gaz­daságunk jelenleg még csak részben tud kielégíteni. Gaz­daságunkban ebben az évben létesítettünk kultúrotthont, korszerű ebédlőt, üzemi kony­hát, s a munkásszállások fel­újítását is elkezdtük. Családi házakat építettünk, de ez még mindig kevés. Véleményünk szerint helyes volna, ha a Pest környéki gazdaságok több szociális beruházást kap­nának, hogy az ipar és a me­zőgazdaság közötti nagy kü­lönbség megszűnjön. így biz­tosítani lehetne, hogy a Pest környéki állami gazdaságok­ban is korszerűbb munkás- szállások, mosdók és öltözők álljanak a dolgozók rendelke- zésére, I Az állami gazdaságoknak meg •--------------------------------- van a módjuk arra, hogy elsősor­ban azokat a növényfélesége­ket termesszék, amelyek ter­melése a talaj és éghajlati vi­szonyok mellett a leggazdasá­gosabb. Mi az 1957-es terv­évben elsősorban ilyen nö­vényféleségeket termesztettünk, sőt 1958-ra üzemegységenként kidolgoztuk, hol, milyen nö­vényt érdemes a leggazdasá­gosabban termeszteni. így pél­dául sóskúti üzemegységünk­a kézi munkaerő és nehéz is biztosítani, különösen a Pest környéki gazdaságokban., .fo­kozottabb mértékben kell a gazdaságoknak gépesíteni. Ta­pasztalatunk, hogy a különbö­ző munkák elvégzésénél 20— 30 százalékos költségcsökken­tést lehet elérni a gépek al­kalmazásával. A gyümölcsös­ben például a facsíkokat kéz­zel ástuk, egy másik üzemegy­ségben agrosztrojjal és csörlős kapával végezték ezt a mun­kát. Itt időben s kevesebb rá­fordítással sikerült elvégezni ugyanazt a munkát. I Gazdaságunkban a párt ag­rártézisei alapján most dolgozzuk ki el­képzeléseinket, javaslatainkat, amit a dolgozókkal közösen megvitatunk, javaslataikat felhasználjuk, s igyekszünk 1958-ban még jobban megala­pozni a jövedelmező gazdálko­dást. Lőrincz Miklós, a Törökbálinti Állami Gazdaság igazgatója. Meggyőződésünk, hogy Lő- rincz elvtárs megállapításai sok segítséget adnak más gaz­daságoknak és egyben sok vi­tára is alapot nyújtanak. így például az az ötlet, hogy kap­janak nagyobb szociális be­ruházási keretet a Pest' kör­nyéki állami gazdaságok. Úgy gondoljuk, B. Kiss elv­társ, a nagykőrösi és Nagy József elvtárs, a ceglédi álla­mi gazdaság igazgatója nincs egészen ezen a véleményen. De ne vágjunk elébe a vitá­nak.’Mint értesültünk róla, a jövedelmezőség kérdéséhez nekik is van szavuk, s már készítik hozzászólásukat. Vár­juk tehát a következő cikket! tlf1(111lllllltII Ilii IliilllllttltllltlflllllllltllllllllllllllllltIIIIlii Iliit Miniatűr női órák Az uglicsi szovjet óragyárban megkezdték a „Volga” márká­jú miniatűr női óra ’ gyártá­sát. Az új óra akkora, mint egy tízfilléresnél kisebb tíz- kopekes pénzdarab. A közszolgálati alkalmazottak arcképes igazolványának érvényesítése 1958. évre A MÁV vezérigazgatósága érte­síti az érdekelt közszolgálati al­kalmazottakat és a hadirokkanta­kat, hogy az 1957. évre kiállított fekete színű, 50 százalékos utazá­si kedvezmény igénybevételére jogosító arcképes igazolványuk 1958. március hó 31-ig érvényes. Az Igazolványoknak 1958. évre tör­ténő érvényesítéséről a pénzügyi közlönyben, a tanácsok lapjában és a művelődési közlönyben ren­delet jelenik meg. Az igazolvá­nyok érvényesítése 1958. évre feb­ruár l-én kezdődik és 1958. már­cius 31-én fejeződik be, Piaci nap Albertírsán Luxus motorkerékpár mióta példánya készült el a Csepel Motorkerékpárgyárbao A Csepel Motorkerékpár- gyárban s. 250 köbcentis mo­torkerékpárok új változatát készítették el. Az új gyárt­mány tetszetős vonalvezetésé­vel és áramvonalas, zárt le­mezburkolatával a legkénye­sebb igényeket is kielégíti. Az eddig gyártott 250 köbcenti­méteres motorkerékpároktól sok tekintetben eltér. Dupla nyereggel szerelték fel s a teljesítményét 13 lóerőre nö­velték. A sebességváltóját korszerűsítették, kezelését egyszerűbbé tették. A szennye­ződés megakadályozására a motorházat és a hengereket lemezzel burkolták. A konst­rukció szerkesztésénél figye­lembe vették a múlt évben életbe léptetett csendrendele- tet is, a motorja zajtalanabb. Újdonság a hátsó kerék ru­gózásának szabályozhat ósága. A régebbi típusoknál a rugó- zatot nem lehetett egy és két személyre szabályozni. Jelen­leg a mintapéldány készült el és az új gyártmány sorozat- gyártása előreláthatólag az év második felében indul meg. Honvédek az árva gyermekekért Kodó Kálmán hadnagy elv­társ, egységünk KISZ-titkára megtudta, hogy a vácdukai nevelőintézet árváinak igen kevés játékszere van. Az inté­zet ugyanis szeptember 16-án nyitotta meg kapuit gróf Se­rényi Miklós volt kastélyában, ahol 86 gyermek talált igazi meleg otthonra és szeretetve. A KISZ-szervezet elhatároz­ta, pénzt gyűjt játékokra. Eb­ben a mozgalomban minden elvtárs szívesen segített, a gyűjtés eredménye 419 forint lett. Szép könyveket, sakkot, dominót és egyéb társasjátékot vásároltak. Felcsillant a hon­védek szeme, amikor Kodó Kálmán KISZ-titkár megmu­tatta nékik, mit kapnak aján­dékba az árva gyermekek. A rádióműhely harcosai az­zal segítettek, hogy roncs­hangszórókból újjáépítettek öt darabot, ezeket a hálótermek­ben és a kultúrszobában he­lyezik el. Az ajándékokat egységünk nevében Tóth Frigyes száza­dos elvtárs, valamint Kodó Kálmán hadnagy, KISZ-titkár adták át Pável Nándor Igaz­gatónak, aki a gyermekek ne­vében meleg szeretettel kö­szönte meg az ajándékokat. Az igazgató elmondta, nem tudják televíziós készüléküket hasz­nálni, mert nincs antennájuk. A honvédek megígérték, meg­csinálják ezt is, hogy mielőbb vehessék a jó műsorokat. Sütő József főhadnagy, Pf. 9729/x. Helyes-e csövesen daráltatni a kukoricát? Amióta a kalapácsos da­rálók használatba kerültek, sok községben divatba jött a kukorica csövesen történő megdarálása. Nem egy helyen a hízókkal is így etetik a da­rát. Ez helyes is kora összeg amikor még a nedves, csöves kukorica csutkájában vannak olyan tápanyagok, amelyek jól emészthetők és az állatok ér­tékesíteni tudják. A száraz állapotban darált csöves ku­korica tápértéke azonban lé­nyegesen alacsonyabb, mint a morzsolt kukoricáé. A ki­száradt csutkának ugyanis nincs számottevő tápanyaga és a száraz csutka sóik nehe­zen emészthető, sőt emészthe­tetlen rostot tartalmaz. A csövesen darált kukoricából többet kell adni az állatoknak, ezért különösen a hízóknak sokkal helyesebb, ha mor­zsol tan daráltatjuk a kukori­cát. Ma Budapesten, január 10-én Vácott, 31-én pedig Nagykőrösön sorsolják a lottót Januárban öt húzás közül négy vidéken lesz. Az újévet kettős sorsolással kezdik. Január 3-án, pénteken Budapesten a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Csen* gery utcai székházában rendezik az 1958. év első heti nyerő­számainak húzását, ugyanakkor sorsolják ki az 1957. évi de­cemberi tárgynyereményeket. Január 10-én Vácott, 17-én Szolnokon, 24-én Pécsett, 31-én pedig Nagykőrösön sorsolják a lottót. DR. LADÓ LÁSZLÓ: A gazdaságos belső szállítás* Minden vállalat kutatja azokat a lehetőségeket, amelyekkel gazda­ságosságát fokozhatja. Az egyik ilyen — eddig eléggé elhanyagolt — lehetőség az üzem, vállalat szál­lításának' megjavítása. Számos ha­zai és külföldi tapasztalat bizonylt­ja, hogy ezzel aránylag igen rövid idő alatt — néha beruházás nél­kül, máskor egészen kis összeg árán is — szervezettebbé válik a termelési folyamat, nő a termelé­kenység, csökken az átfutási idő s ezzel csöikiken a termelési költség. A könyv elsősorban mint üzem- gazdasági és közgazdasági kérdést vizsgálja a belső szállítást, érintt azonban a műszaki vonatkozásokat is. A műszaki dolgozókat ‘a téma gazdaságossági vonatkozásaival is­merteti meg, egyebek közt a leg­szükségesebb gazdaságosság-szá­mításokkal és az ehhez nélkülöz­hetetlen számviteli szervezettel. A gazdasági szakembereknek a belső szállítás műszaki áttekintéséhez és gyakorlati szervezéséhez ad útmu­tatást. Az első rész hazai és külföldi adatok alapján a belső szállítás je­lenlegi helyzetét tárja fel. Érdekes számításokat közöl az egyes ipar­ágak átfutási idejéről, s énnek alapján néhány megdöbbentő ada­Szereplők: APA, JÁNOSKA ben 1960-ig 3próms§tCiinssz— aitiiimiiiiiimiimiHniiiiiiiiiitHiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiimiiiiiiiiiMiiinimmiiiimMiiiiimMiiiiiiiiiiiiiiMiMiiiHmMimiiiiifimiiiimiiiiiiimiiiiiiiiMiiiHiitiiMiiMiHiiiiiiiiiHíiiw!:iiHiiiiiiiuiimii!iiiiiiiiu*'tiit’= tot arról, milyen hatalmas tártaié— tésre térünk rá. Már a múlt| évben körülbelül 80 mázsa lu-| cérna- és heremagot termel-1 tünk, ami komoly jövedelmet | jelentett a gazdaságnak. Azt? Szín: Kényelemmel beren- is kiszámítottuk: 1960-ig 20—| dezett lakószoba, szükséges 23 százalékkal magasabb tér-1 bútorzattal, telefonnal. mésátlagokat kell elérnünk, | Amikor a függöny felmegy, hogy minden növényféleség | Jánoska füzete fölé hajolva jövedelmezővé váljon. A helyi | rágja ceruzáját. Az apa ha- takarmányszükséglet megter-1 nyagul ikeresztbe v^tve lábait, mesztésénél szintén figyelem-1 újságot olvas. Cigarettázik, be vettük, hogy melyiket leg-f , .. , olcsóbb termelni. Megállapí-1 JÁNOSKA (miközben apjaia tottuk, hogy például a vize-| sandít): Apa, kérdezhetek nyős takarmányfélék közül a I valamit? takarmányrépa termesztése f APA (anélkül, hogy felpillan- elég költséges. A magasabb I tana): Hogyne, fiam. termésátlagok elérése érdeké-1 JÁNOSKA: Hogyan mondják ben kidolgoztuk az egyes ag-| azt magyarul, hogy hada- rotechnikai eljárások optimá-1 válni? lis időpontjait és kísérleteket | APA (gyanakvóan): Miért állítottunk be a műtrágya- és| akarod tudni? szervestrágya-adagok kipró-1 JÁNOSKA: Hát csak íkérde. hálására. A gyümölcsösben | zem. megkezdtük a metszési módj APA: Inlcább a leckédet ta- felülvizsgálását, hogy helyileg | nulnád! kialakítsuk azokat a módsze- { JÁNoSKA: Hát hiszen ez is reket, amelyekké a hozamo-1 teofce A tanítá bácsi kát emelni tudjuk. Ha a gazdaságok nem jöve-| delmezők, annak főleg az az | oka, hogy az önköltségi ár és | ____ a ráfordítások nem állnak f ApA; Például."miket? aränybän egymással, sok e*ri-| JÄNOSKA: Például: hadova.. ben a ráfordítások magasan-« TT. , _ bak az önköltségi áraknál.! meg......................... Ezen elsősorban úgy ’ehet váj- I JÁNOSKA: Frá jer, lóvé, piál toztatni, ha a hozamok eme- I ni... lése mellett a ráfordításokat! APA: Nagyon helyes. Egy ren­mondta, hogy írjuk le ma­gyarul azokat a csúnya sza­vakat, amelyéket egymásnak mondani szoktunk. Vetésére is, hogy nemcsak a csökkentjük. Mivel legdrágább s des gyerek ne is használja ^ptdaqóq'LCL Villámtréfa ezeket az útszéli kifejezése­iket! JÁNOSKA: Ugye, apa, amikor te fiatal voltál, nem mond­tál ilyen szavakat? APA (szemrebbenés nélkül): Bizony, nem! JÁNOSKA (kissé eltűnődik): Hát akkor jó... De azért mondd meg: magyarul mi az, hogy hadováim!..; APA: Az kérlek annyi, mint... annyi mint valakit beszéddel félrevezetni. (Tovább olvas.) JÁNOSKA: És szajré, pia. csurglizni?... APA (nem néz fel, gépiesen): Lopott holmi, ital, táncolni. (Egy kissé ' türelmetleneb­bül.) De most ne zavarj! Írd be azt, amit gondolsz! A végén majd ellenőrzőm, hogy jól csináltad-e. JÁNOSKA (nagyot sóhajt, megvakarja fejét s ír. Köz­ben megszólal a telefon). APA (kelletlenül leteszi az új­ságot, odamegy a- készülék­hez, felveszi a kagylót): Hal­ló! ... (Kitörő örömmel) Sze­vasz, apafej! Ezer éve, hogy nem dumáltunk... Az öreg­lány? Ö is megvan, köszö­j kok hevernek szinte a szemünk _ , .. . , I előtt kihasználatlanul. Rámutat, nőm. De mar egy hete facér- = hogyha ezeket feltárnák, mekkora ködöm ... Nem, nem! Csak = megtakarításokat lehetne elérni — a srác meg én... Ugyan, ne | csupán a belső szállítás ésszerűsl­marháskodj!? ... Tiszta rö-s A másodé rész a fontosabb hej, kérlek... Jelzem, sej- I szállító eszközöket és egyes fajtáik lettem, hogy állati balhé I alkalmazási területeit ismerteti; To.- ..„7,,I,I Érdekes, a vállalati munka más lesz, ha valahogyan ... Ja, | területein js használható módsz»­az úgy volt, hogy a' vacak | reket tartalmaz a harmadik rész jött a stékszért. Kicsit piás i az adott helyzet felmérésére, az von n- Inco hnznnnntt Art § adatok felvételének módjára. Gra- vott az ipse, hozongott. Azt = fikonokkal 6zemiéitetl a rosszul és mondta: vagy ledellazom a = Í<H kihasznált szállítóeszközök tel- gubát, vagy elviszi a cuccot, f jesltményét. Ez az üzemgazdák Bánta is már, hogy ■ nem• 5 gyakorlati tevékenységét segíti. másnak passzolta át ... Na, l * negyedik rész sz&nrezéA „ ' . : • ’ = irányelveket és megoldásokat iar­persze. Tudod, nem akartam § mlg az ötödik a szállítás pofára ejteni a palingert. . . | költségeinek tervezését és mérését Ügy van. Másrészt a sógo- I tárgyalja. ra nálunk -melózik... Nű-I w Az “tolsó fejez«bena szerző a , , . = belső szállítás fejlesztésere, éssze­9Von kossá gyevek. ... iisz- = rűsítésére vonatkozó javaslatokkal ta sor! Ismerhetsz, engem | segíti a szakembereket. Az irá- sem tegnap vakartak le a I nyltószervekben dolgozó közgazdá- falvédőről... Ne félj, arra 1 szók. akik az előző fejezetekből vigyáztam. Már a góré miatt 1 áttekintő képet nyertek a szállítás is Na iaen iaen Nem 1 helyzetéről és a lehetséges meg- szerettem volna, ha lebar-| merhetlk meg a bels6 számtás mt. Feldobtam egy húszast, § problémáit, népgazdasági szinten mire a pasmaa elhúzta a I vizsgálva. kondenz-csíkot... Hát így | a könyv szemléletes. Azzá teszi volt kérlek . ■ . Mit? ... Mi- | a sok ábra. grafikon és a számos vei töltöm az estéimet? ... | hazai példa még színesebbé teszi. Hát tanítgatom, nevelgetem í Más országok bemutatott példái és a .ricot A, M ^ISS^.’ÜSSlTSSS lazan fogtam a gyeplőt | val,ml„, az amerikal, ném,t. égy kicsit elho.UüSzkodott... ■= svájci ipar tanulságait eredmény- Hogy mondod? Hogy értek- \ nyel hasznosíthatja mindenki, aki- » a pedagógiához? Na hal- \ nek a gazdasági munkája kapcso­lod/? De még mennyire!... | isío® a belső szállítással. Függöny. j 'andrás) = • Megjelent a Közgazdasági és i Jogi Könyvkiadó kiadásában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents