Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

r?rt Mt (.YE I Hj/CiHap 1958. JANUÁR 3. PÉNTEK Véget ért az ázsiai és afrikai országok kairói nagy értekezlete Kairói székhellyel állandó titkárságot alakítottak JUGOSZLÁVIA indiai nagy­követe átadta Tito marsall le­velét Nehrunak. Jólértesült források szerint úgy tudják, hogy a levél az európai semle­ges övezet létesítésére vonat­kozó lengyel javaslattal kap­csolatos. A JAPÁN KÜLÜGYMI­NISZTER az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió tárgyalá­sait kívánja. SZÁZNÁL TÖBB EMBER HALT MEG baleset következ­tében Szilveszter és Üjév nap­ján az Egyesült Államokban. EGYIPTOM nem ad pénz­ügyi segélyt Jordániának, mert az nem tartja tiszteletben az arab felszabadítás politikáját. BEFEJEZŐDÖTT a Svéd Kommunista Párt XVIII. kong­resszusa. A FRANCIA KORMÁNY­NAK mintegy 460 millió dcl- lárra van szüksége. A még hiányzó 230 millió dollárt a franciák az Európai Fizetési Uniótól várják. A külföldi köl­csönökre vonatkozó tárgyalá­sok rövidesen megkezdődnek. ALI JATA, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára a külföldi csapatok kivonását és a még imperialista uralom alatt álló városok és területek visszacsatolását követeli. Az ázsiai és afrikai országok szolidaritás-értekezletén de­cember 31-én a-küldöttek nagy figyelemmel hallgatták végig R. Rasidovnak, a szovjet kül­döttség vezetőjének beszédét. Rasidov beszédében egyebek között a következőket mondot­ta: — A Szovjetunió helyesli és támogatja az ázsiai és afrikai erők fokozódó konszolidálódá­sát: ezek az erők ma már fon­tos szerepet játszanak a békeövezet kiterjesztésé­ben, a rabló imperializmus ellen vívott harcban. — A nagy Lenin, a szovjet állam megalapítója azt mon­dotta, elérkezik az idő, ami­kor kelet népei maguk lesznek majd a saját sorsuk urai. s ak­kor majd minden nép részt vesz az egész emberiség sorsá­nak eldöntésében. — Tanúi vagyunk annak, hogy ez az idő elérkezett. Bol­dogan látjuk, hogy Ázsiában és Afrikában e-gymilliárd hatszáz­millió ember vetette le a gyar­mati rabság láncait és lépett az önálló fejlődés útjára. Ázsia és Afrika népei nél­kül ma már nem dönthető el egyetlen fontos nemzet­közi kérdés sem. „Dulles mondjon le!' ■ követeli az amerikai sajtó Az amerikai lapokban, a te­levízió és a rádió adásaiban sűrűn hangzik el az a követe­lés, hogy Dulles mondjon le! Alsop a New York Herald Tribune hasábjain december 29-én ezt írta: „Amíg Dulles tölti be a külügyminiszteri ál­lást, addig a két óriás közt le­hetetlen a tárgyalás”. A Post Dispatch úgy véli, hogy Dul­les „nagy szolgálatot tenne az Egyesült Államoknak és szö­vetségeseinek’’, ha lemondana állásáról. „Ismerjük Dulles ál­láspontját — írja a lap —. ma is azt a régi álláspontját vall­ja, hogy el kell utasítani a Ikétoldalú komoly tárgyaláso­kat a legfőbb kérdésekben.” A Washington Post egyik cikk­írója követeli Dulles eltávolí­tását, mert az amerikai kül­ügyminisztert „nyilván meg­szállta a félelem a Szovjet­unióval való tárgyalásoktól.” A cikkíró azzal okolja meg követelését, hogy Dulles visz- szavonhatatlanul összekötötte sorsát az új háború előkészí­tésének politikájával. A Chicago Sun című lap Dulles szemére veti, hogy nem akar megegyezni a Szovjet­unióval, s azt írja. hogy az amerikaiak elvárják vezetőik­től: tanulmányozzák a rende­zés megkezdésének lehetősé­geit. „Dulles minden remé­nyét abba veti, hogy Oroszor­szágot rakétákkal veheti kö­rül’’. A Scrip,ps—Howard nagy sajtótröszt szerkesztője Lon­donból keltezett cikkének ezt a címet adja: „Az angliai és nyugat-európai új Amerika- ellenes mozgalom legújabb jelszava ez: „Le Dulles-szal!” — Határozottan síkraszál- lunk az algériai véres gyarma­ti háború megszüntetéséért, amely Ázsia és Afrika orszá­gainak nemzeti függetlenségé­vel kapcsolatos. Határozottan támogatjuk a Kínai Népköz­társaság törvényes ENSZ jo­gainak helyreállítására vonat­kozó igazságos követelést, va­lamint Korea és Vietnam né­pének azt a vágyát, hogy de­mokratikus alapon egyesíthes­se országát. Az értekezlet bizottságai befejezték munkájukat és beterjesztették határozati javaslataikat. A küldöttek elfogadták a poli­tikai bizottságnak az imperia­lizmusról, a leszerelésről és az atomhéborús veszély kiküszö­böléséről, az algériai kérdés­ről, a faji megkülönböztetés­ről, a palesztinai kérdésről és az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéről beterjesztett határozati javaslatait. Ezután egyhangúlag elfogad­ták a gazdasági és műszaki együttműködésre, a kulturális cserére, a szociális és szerve­zeti kérdésekre vonatkozó ha­tározati javaslatokat. Felhívást intéznek Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz, fo­gadják el a Szovjetunió arról szóló ajánlatát, hogy haladék­talanul megszünteti nukleáris robbantási kísérleteit. ha Naigy-Britannia és az Egyesült Államok is ugyanezt teszi. A határozatok e’íogadása előtt csupán a tuniszi küldött­ség fejezett ki különvéleményt, hogy az imperializmusról szóló határozati javaslatba ne ve­gyék bele az „Eisenhower- doktrina” szavakat. Midőn a gyűlés elnöke bejelentette ezt a módosító javaslatot, az egész konferencia — de különösen a jordániai, iraki, szíriai, liba­noni, líbiai, szomáliföldi dele­gátusok — erőteljesen ellenez­te ezt a módosítást, éles sza­vakkal ítélve el az Eisenho- wer-doktrinát. Ezután a tuné­ziai delegátus szólalt fel. s ki­jelentette, hogy elfogadja a többi delegátus nézetét és hoz­zájárul az „Eissnhower-dokt- rina” szavaknak a határozatba való felvételéhez. Valamennyi részvevő vi­harosan tapsolni kezdett és egyhangúlag elfogadta az Eisenhower-doktrinát elitéld határozatot. Kairói székhellyel megala­kították az afrikai—ázsiai ér­tekezlet állandó titkárságát. A főtitkárt Kamerun, Kína, Gha- ma. India, Indonézia, Irak. Szudán, Szíria, a Szovjetunió és Japán delegátusai nevezik majd ki. Ugyanakkor megalakították az afrikai és az ázsiai népek szolidaritási tanácsát is. E ta­nácsban minden afrikai és ázsiai ország egy-egy taggal képviselteti magát. I A kairói afrikai—ázsiai ér- j tekezlet szerdán este végétért | egy nyilatkozat elfogadásával, amelyben az értekezlet részvevői le­szögezték népeik egység­es együttműködési akara­tát a béke megőrzésének és az emberiség jóléte biz­tosításának feladatában. Az egyiptomi rádió közölte Nehru asszonynak, az indiai küldöttség vezetőjének nyilat­kozatát, amelyben az értekez­leten résztvevő küldöttségek nevében szólott. „Minden afri­kai és ázsiai Ország kötelessé­ge folytatni a harcot a két kontinens népeinek teljes fel­szabadításéért — mondotta. — A politikai szabadság elképzel­hetetlen gazdasági felszabadu­lás nélkül. Mindenki tudja, hogy a két kontinens milyen rendkívül gazdag nyersanyag­ban, melynek ésszerű kiakná­zása emelheti a lakosság élet- színvonalát és gazdag országo­kat hozhat létre. Az értekezle­ten előterjesztett javaslatokat mélyrehatóan kell tanulmá­nyozni, mert csak akkor lehet­nek eredményesek, ha kormá­nyaink és népeink egyesítik erőfeszítéseiket.” nmnap 19Í8. január 3, péntek, Ben- jánttn napja. A Nap kél 7,33 órakor, nyugszik 16,05 órakor. A Hold kél 14,14 órakor, nyugszik 4,52 órakor. Várható időjárás ma estig: Felhős, párás idő, néhány he. lyen, főleg északon, kisebb havazás, mérsékelt szél. A hőmérséklet alig változilc. Várható legmagasabb hőmér­séklet ma: mínusz 1 — mí­nusz 4 fok között. — PANNÓNIA ZEFIR — ez a Szombathelyi Pamutipar újdonsága. Ez az újfajta zefir- anyag jobbminőségű, tartó- sabb és szebb, mint elődei, öt-hat féle színben és mintá­ban gyártják. — PISTIKE ÉS A MAMÁ­JA címmel filmet készítettek a Gyermeklélektani Intézet munkatársainak közreműkö­désével. A film a 3—5 éves gyermekek neveléséről szól. — TÁNCTANKÖNYV, a Münehausen új kiadása, a Jean Christophe szerepel töb­bek között a Móra Kiadó idei tervében. — ORSZÁGOS ACÉL­GYÁRTÓ KONFERENCIÁT rendeznek február 2—9-e kö­zött Diósgyőrött. A konferen­cián részt vesznek az ország legjobb acélgyártó mérnökei, gyakorlati szakemberei és számos külföldi kohász­szakember. A kegyetlen" feleség A birminghami bíróság tíz­perces tárgyalás után felbon­totta egy 52 éves angol polgár házasságát. A bíróság 6em a feleséget, sem a férjet nem hallgatta meg, elég volt a ta­núk vallomása. Ezek szerint az illető feleség, a 48 éves Ethel asszony naponta hat-hét alkalommal felhívta telefonon férjét a munkahelyén, víz he­lyett benzint öntött gépkocsija hűtötartályába, beretvakészü- lékét és cipőjét eldugta úgy, hogy sokszor papucsban volt kénytelen a hivatalban meg­jelenni. annyit ivott az asz- szony, hogy hálószobája való­ságos üres pálinkásüvegek raktára volt. S nem elég, hogy ilyen dolgokkal lelkileg gyö­törte férjét, de tettlegesen is bántalmazta, mert minden adandó alkalommal valami­lyen tárgyat férjéhez vágott. — ELÖREGYÁRTOTT FA- LAZÓBLOKKOKAT gyárta­nak bazalttufából mésztej és cement keverésével Nemes- gulácson. Az újfajta építő­blokk jó hőszigetelő, gyor­sabb vele az építés és mint­egy 20 százalékkal olcsóbb. — ÜJ. KORSZERŰ gyógy­szerkészítményeket hoz for­galomba az idén a Chinoin. Megkezdik többek között né­hány legkorszerűbb hazai antibiotikum, az oxytetracyk- lint tartalmazó készítmények gyártását. r Életbe léptek az európai közös piacra és az Euratomra vonatkozó egyezmények Január 1-én életbe léptek az európai közös piacról és az Euratomról szóló egyezmé­nyek. A „kis Európa” megte­remtésére irányuló egyezmé­nyek első hatásai csak egy év múlva jelentkeznek, mert a hat európai államnak, Fran­ciaországnak, Nyugat-Német- országnak, Olaszországnak és a Benelux-államoknak 1959. január 1-re kell tíz százalék­kal csökikenteniök az egymás országaiból érkező árucikkek vámtételeit és„ húsz százalék­kal emelniük a behozatali ke­reteket. A kis Európa külügy­miniszterei január 6-án ülnek össze, hogy folytassák tár­gyalásaikat az európai intéz­mények székhelyének vagy székhelyeinek, továbbá a kö­zös piac, az Euratom, vala­mint az európai szén- és acél- közösség vezetőinek kijelö­lésére. A Nagyvásártelepre csütörtö­kön reggel 23 vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között 12 vagon vegyes darabáru és öt vagon citrom. A földművesszövetkezeti áru- dákban a tejfel és a tehéntúró árát újbói mérsékelték. A tejfelt literenként 12 forintért, a zsíros tehéntúró kilóját 10 hozták forgalomba. A kilóját 1,89, a fekete retket 2. a fejeskáposztát 1,40, a kelkáposz­tát 2. a nemesített édes tormát pe­dig 14 forintért árusították. Több földművesszövetkezeti boltban falusi disznósajtot hoztak forga­lomba kdönként 29 forintjával. Csütörtökön sok élő baromfi érkezett a fővárosba. Az élő tyú­kot kilónként minőség szerint 23—25. a kakast 20 forintért áru­sították. flzolnok vidékéről fe­kete-babot szállítottak. Az állami boltok kílónkint 3,40 forintért hozták forgalomba. (26) A nomádok megkérdezték a vezéreiket: „Most merre menjünk?” A vezérek így fe­leltek: „Elhoztunk benneteket az ígéret földjére, telepedje­tek le és éljeték békésen.’’ Sok nomád törzs nem hallgat tott rájuk, tovább vonult nyugatra, a Tollas Kígyó or­szágába, de ott Ptitligua ura elpusztította őket. Más törzsek az Egyenlítőig hatoltak, de ott a négerek, az elefántcsor­dák és a mocsári lázak végez­tek velük Az ucdkurdk, a sárgák veze­tői, a legbölcsebb parancsno­kot a leigázott ország kor­mányzójává választották. Tu­bainak hívták. Parancsára fa­lakat emeltek, megtisztították a kertéket, felszántották a mezőket, házakat építettek. Tubal sok egyszerű és bölcs törvényt hozott. Magához hívatta a barlangokba mene­kült papokat és bölcseket s így szólt hozzájuk: „Szemem és fülem tárva van a böl­csesség előtt”. Tanácsadóivá tette őket, megnyittatta a templomokat és mindenfelé követeket küldött azzal a hírrel, hogy békét alcar. így kezdődött Atlantis civi­lizációjának harmadik, leg­magasabb hulláma. A feke­te. vörös, olajbarna, fehér törzsek vérébe belevegyült az ázsiai nomádok, csillagimá­dók álmodozó, nyugtalan vé­re, a megszállott Szu Hutám Lu utódainak vére. A nomádok hamarosan el­vegyültek a többi törzs között. A régi sátrakból, a csordákból, a szabad, vad életből csak a dalok és hagyományúk marad­ták meg. Üj törzs keletkezett: erős testalkatú, fekete hajú, sárgásbarna arcú emberek. Az ucskurok — a lovasok és a hadvezérek leszármazottai — a város arisztokráciáját alkot­ták. Kedvelték a tudományt, a művészetet és a fényűzést. Üj falakkal, héiszögletes tor­nyokkal ékesítették a vá­rost, arannyal borították be a hatalmas piramis huszonegy lépcsőjét, vízvezetéket készí­tették és az építészetben elő­ször használtak oszlopot. Hosszú háborúkban ismét leigázták az elszakadt orszá­gokat és városokat. Északon a ciklopszokkal, a zemze-törzs más törzsekkel nem kevere­dett, elvadult utódaival har­coltak. Rama, a nagy hadve­zér, egészen Indiáig jutott. A zsenge árja törzsekre kiter­jesztette Ra hatalmát. Így ter­jedt ki még egyszer irdatlant távolságokra és erősödött meg Atlantis birodalma: a Szár­nyas Kígyó országaitól egé­szen a Csendes-óceán partjáig nyúlt, ahonnan valamikor sár­gaarcú óriások hajigálták kö­vekkel a hajólcat. A hódítók álmodozó lelkét vonzotta a tudás. Üjra elol­vasták az ősi zemze-könyve- ket és Aam fiainak bölcs könyveit. Bezárult egy kör és kezdődött egy új. A barlan­gokban -megtalálták félig el­rothadt állapotban „az Alvó Fej hét pergamentjét.’’ Ettől kezdve gyors fejlődésnek in­dult a tudomány. Ami hiány­zott Aam fiaiból, az öntudat­lan teremtőerő, ami nem volt meg a zemze-törzs fiaiban, a világos, éles értelem: az bő­ségesen csörgedezett az ucsku­rok nyugtalan, szenvedélyes vérében. Az új tudomány alapja ez volt: „Az emberben benne szunnyad a legnagyobb világ­erő: a tiszta értelem anyaga. Mint ahogy a nyíl — melyet feszesre ajzott íjhúrból, biztos kézzel lőnek ki — eltalálja a célt, éppúgy fel kell ajzani a szunnyadó értelem anyagát az akarat idegével és éppúgy irá­nyítani kell a tudás biztos ke­zével. A célratörő tudás ereje végtelen.” Az ismeretek elsajátításának két fokozata volt; az első — előkészítő — a test, az akarat és az ész fejlesztése; a másik — az alapvető — a természet, a világ megismerése és azok­nak a képleteknek az elsajátí­tása, amelyeknek segítségével a célratörő tudás meghódítja a természetet. A tudás teljes elsajátítása, a kultúra csodálatos virágzása, amelyhez foghatót sem addig, sem azóta vem ismert a Föld, száz évig tartott, négyszázöt­ventől háromszázötvenig az özönvíz, azaz Atlantis pusztu­lása előtt. Általános béke uralkodott a Földön. A Föld erői, amelye­ket a tudás hívott életre, gaz­dagon és fényűzően szolgálták az embereket. A kertek és a szántóföldek bőséges ter­mést adtak, szaporodtak a csordák, könnyű volt a mun­ka. A nép felidézte az ősi szo­kásokat és ünnepeket, zavar­talanul élt, szeretett, szült. ' vigadott. A hagyományok aranykornak nevezik ezt az időt. A Föld keleti határán szfinxet állítottak fel, a szunnyadó értelem titkának jelképét, amely egy testben ábrázolta a négy elemet. Meg­épült a hét világcsoda: a labi­rintus, a földközi-tengeri ko­losszus, az oszlopok Gibral­tártól nyugatra, csillagvizs­gáló torony Poszejdoneszben, Tubái ülőszobra és Lemu- tov város a Csendes-óceán egyik szigetén. A tudás fénye elhatolt a fe­kete törzsekhez is, amelyeket mindeddig a trópusi mocsa­rakba szorították. A nége­rek gr/orsan elsajátították a civilizációt és Közép-Afriká­ban hatalmas városok építé­séhez fogtak. Zemze bölcsességének magja gazdagon kivirágzott. De a tu­dás legbölcsebb papjai lassan ráeszméltek, hogy a civilizáció egész fejlődése eredendő hi­bára épül. A tudás további fejlődése pusztulásra vezet: az emberiség elpusztítja ma­gát, mint a kígyó, amely saját farkát marja meg. Az eredendő tévedés az volt, hogy a létet — a Föld és te­remtményei életét — olyasva­laminek fogták fel, ami az ember értelméből fakad. Az ember, amikor megismeri a vi­lágot, csak önmagát ismeri meg. Egyetlen valóság: az értelem. A világ az ember képzete, álomképe. A létnek ilyen felfogása elkerülhetetle­nül oda vezet, hogy minden ember azt gondolja, ő az egyetlen igazán létező és minden egyéb — az egész vi­lág — csak képzeletének ter­méke. Elkerülhetetlen kö­vetkezmény: harc az egye­dülálló egyénért, mindenki harca mindenki ellen, az ön­maga ellen lázadó emberiség kiirtása, megvetés és undor a lét. mint valami rossz álom iránt. Ez volt a zemze-bölcselet eredetidő hibája. A tudás kettészakadt. Egye­sek nem láttak lehetőséget, hogy a rossz magot kivessék és kijelentették, hogy a rossz az egyetlen teremtőerő. Ezek fe­ketéknek nevezték magukat, mert a tudás feketéktől szár­mazott. Másak arra a megállapításra jutottak, hogy a rossz nem tartozik a természethez, ha­nem éppen az ész elhajlása a természettől; ezetk módot ke­restek, hogy felvegyék a har­cot a rosszal. Azt mondták: „A napsugár a földre hull, belevesz és föl­tárnád a föld termésében: ez az élet alapvető törvénye." A világszellem mozgása: le­szállás, önként vállalt pusz­tulás és a test feltámadása. Az eredendő bűnt — az értelem magánosságát — a bűnbeesés szüntetheti meg. Az értelem­nek testté kell válnia és át kell haladnia a halál eleven kapuján. Ez a kapu: a nem. Az értelem lehullása a nemi vonzás, azaz Erosz erejével megy végbe. Akik ezt a meggyőződést vallották, fehéreknek nevez­ték magukat, mert fehér vá­szontiarát hordtak: Erosz je­lét. Tavaszi ünnepséget, az ősi naptemplom pompás kert­jeiben bűnbeesési misztériu­mot rendeztek. Egy szűz ifjú jelképezte az értelmet, egy nő a halandó test kapuját és a kígyó Eroszt. Messzi orszá­gokból eljöttek megnézni eze­ket a látványosságokat. A szakadás a tudás két útja közt teljessé vált. Megkezdő­dött a harc. Ebben az időben csodálatos felfedezés szüle­tett: lehetőséget találtak rá, hogy felszabadítsák a növé­nyek magjában szunnyadó életerőt. Ez az erő — robbanó, tüzes-hideg anyag — felszaba­dulva. igyekezett kiterjedni. A feketék harci fegyvernek használták. háborús célok szolgálatába állították. Hatal­mas, rémületet keltő repülőha­jókat készítettek. A vad törzsek imádni kezdték eze­ket a szárnyas sárkányokat. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents