Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-14 / 194. szám
# A Pest megyei Hírlap különkiadása I. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1957. DECEMBER 14. HAZAFIAS NÉPFRONT ÉS A SZENTENDRE BARÁTI KÖR LAPJA Néhány szó a községfejlesztési | alapról OLVASÓNK ÍRJA: Innen is, onnan is elhangzik — véleményem szerint — elhamarkodott, meggondolatlan kijelentés, amikor a községfejlesztési járulékról esik szó. — Vegyék tudomásul, hogy nem vagyok hajlandó községfejlesztési járulékot fizetni, mert az én utcámban évek óta semmi sem történt. Érvelésünkre a válasz ismételten csak visszautasító. — Mit érdekel engem, hogy ízbégre kivezetik-e a vizet vagy sem. Az sem segít rajtam, ha a László telepieknek törpevíSművet építenek .., A közelmúlt napokban még tanácstagtól is kaptunk ilyen választ, aki ugyanakkor szó nélkül elfogadta annak idején az 1957. évi városfejlesztési tervet. Erről néhány szót: A városi tanácsülés 1957. évi városfejlesztési tervét három irányelv figyelembevételével fogadta el. így: a vízvezetékhálózat építése 420 000 forint összegben, a villanyhálózat bővítése 10 000 forint ösz- szegben, a tanácsház felújítási költségei 20 000 forint ösz- szegben, ezeken kívül 12 000 forintot az előző évben megkezdett munkálatok befejezésére terveztünk és használtunk fel. Az összes tervezés a várható bevételekre figyelemmel 462 000 forintot tett ki. A fenti tervek alapján a munkálatok minden vonalon megkezdődtek, a vízvezetékhez j a fektetési szólód és ytjitmólcsvitlék feleíjfíiasíívtil bósjSiM l/iipsó cikkhez A „Szentendre” második szániában Gáspár László fö- agronómus foglalkozik a város valaha híres szőlő- és gyümölcskultúrájának felújításával. A felvetett problémával egyetértek. Szeretném azonban felhívni azoknak a figyelmét, akik e terv végrehajtásával foglalkoznak, néhány, már jó előre megfontolandó szempontra. Ezek a következők : Nem elegendő szerintem csak annyi, hogy a dolgozók gyümölcs- vagy sző- lőskerteket vásárolnak. Figyelemmel kell kísérni azt is, hogy a földbe milyen gyümölcsfa« kerül. A talajviszonyoknak megfelelő alanyokat kell ajánlani. A volt hegyközség ilyen katasztert állított s m össze, és bizonyosan lesznek olyan gazdák, akik emlékezni fognák rá, hogy az hova lett. Lesznek olyanok a földet megvásárlók között, akikben megvan ugyan a kedv, hogy kis kertjüket műveljék, de még nem rendelkeznek kellő szakértelemmel. Ezek részére szakoktatást javasolok. Van a városban jó néhány szakember, közöttük néhány egészen kiváló, akik szívesen vállalkoznának erre. A város a múltban jelentős mennyiségű piszkét exportált. Amint olvasom, a városi szeszfőzdét fejlesztették, és még tovább is kívánják fejleszteni. Meggondolandó, nem volna-e célszerű és nem tudna-e a termelő jobb értékesítést találni oly módon, hogy a termés •EJ egy részéből akár gyümölcsbort, akár likőrt vagy pálinkát készítene? Bizonyára lehetne olyan szervet létrehozni, amely irányítaná a feldolgozást és az értékesítést. Kellő minőség létrehozásával és megfelelő ellenőrzéssel még márkás cikk is válhatnék a szentendrei piszkéborból vagy piszke* likőrből. Valaha híres volt a szentendrei furmint bor és a szentendrei ürmös. Talán élnek még olyan öreg gazdák, akik emlékeznek azokra a szentendrei szőlőfajtákra, amelyekből ezeket elő lehetne állítani, és talán olyan is akad, aki a híres ürmös receptjét máig is őrzi. Dr. Dezsőffy Ferenc m A „háziúri hangok" ellen A kormány célul, tűzte ki, hegy orvosolja a dolgozó kisemberek- sérelmeit, melyekét az elmúlt évek túlzó intézkedései váltottak ki. Ilyen szándék alapján törvényerejű rendeletet Ihpztak az igazságtalanul vagy méltánytalanul államosított családi házak, kisebb házingatlanok mentesítésére. Akad azonban tulajdonos, aki az állam, jóindulatára, a lelketlen. háziúr, kapzsiságával válaszol. munkálatok befe- I . A ™!naP a tanács jezést nyertek. a törpevízmű I ^gatasí osztályához, egy építési munkálatai jelenleg befejezés előtt állnak. Az I üzemeltetés megkezdése a villanyszerelési munkálatok nehézségei miatt — 1958 januárjában várható. A tervek teljesítését azonban nagymértékben hátráltatja az a fentebb már említett tény, hogy a lakosságtól hozzájárulásként beszedendő ősz- szegből az év végével meg mindig 60 000 forint feletti hátralék áll fent. Nagyobb megértés szükséges, hogy városfejlesztési tervünk maradéktalanul Megoldható legyen. Tudatában kell lenni annak, hogy a befizetett összegeknek minden fillérét a város kapja vissza. Nem megengedhető és nem elfogadható érvelés az egyesek részéről, hogy esetleg egyes években abban az utcában, ahol ők laknak, nem valósul meg a városfejlesztési alapból semmi. Ilyen elgondolás alapján a fejlődés tervszerű és folyamatos soha sem lehet- j| ne. A befolyt összegeket úgyis | ott használjuk fel, ahol azt| a sürgősség és a fejlődés leg-§ indokoltabbá teszi. Gondol- f junk csak józanul és igazság-1 érzettől vezetve arra, vajon f hányszor kapott a város ko-1 rabbi vezetősége szemrehá- f nyást — és hozzátehetjük, | joggal —, hogy ízbég a város| gyarmata volt. Őszintén meg! kell mondanunk, hogy tíz év | alatt ízbég alig kapott vala-| mit. holott a külterület hoz-| zájárulása a községíejiesztési | alap 70 százalékát teszi ki, | míg a belső terület 30 százaié-1 kot jelent. E gondolatok megértésével § segítsük elő a városgazdálka-1 dási terv jobb teljesítését, fi- \ zessük be a hozzájárulásokat! pontosan, az elmaradt hátra-1 lékokat rendezzük. Ez fogja | biztosítani a jobb munkát és | annak lehetőségét, hogy abba 1 az utcába is jusson vízveze-1 ték, csatornázás, járdaépítés | stb„ amelyikben az elkövetke-1 zö években használjuk majd \ fel a község fejlesztési alapot. | H. F.-né I idős asszony, F. E.-né azzal a panasszal fordult, hogy miután a háztulajdonos visEza- kapta államosított házát, felkereste őt, felszólítva, hogy kössön vele új bérleti szerződést. Tekintettel arra, hogy ő a rendelkezéseket nem ismerte. megijedt és aláírta a bérleti szerződést. A háztulajdonos rögtön felemelte a beidet összegét és még az alábbiakat kötötte ki: 1. A kémény: eprődíj , és a vízdíj a bérlőt terheli. 2. A bérlemény összege a törvényes rendeleíek szerint változhat. 3. A bérlemény a háztulajdonos belegyezése nélkül át nem adható és el nem cserélhető. / 4. A háztulajdonos a házon javítást nem végeztet. 5. A bérlethez kert nem jár, a gyümölcsfák termése a tulajdonost illeti. 6. A kert a tulajdonosé, amiből gyümölcsöt és egyéb terményt a bérlő el nem tulajdoníthat. 7. A házat rendben és tisztán tartani a bérlő kötelessége. 8. A szerződés megszegése esetén a bérlet azonnal felbontható. E diktátumból maradéktalanul törvényesnek csak a 3. pontot lehet elfogadni. Az 1., 2 és 7. pont alatti kikötések részben a helyi' ‘szokástól, illetve a korábbi gyakorlattól függően terhelhetik a bérlőt vagy a tulajdonost, részben pedig feleslegesek Hiszen az mindenki előtt természetes, hogy a törvényes rendeletek alapján minden jogügylet megváltozhat. sőt esetleg meg is kell, hogy változzék. Népi demokratikus államunk azonban nem szolgáltatja ki a bérlőket. Egyetlen háztulajdonosnak sincs joga arra, hogy lakóit a korábbi állapotnál rosszabb feltételek között tartsa. A mentesítés előtt az állam tartotta karban a házat, a mentesítés után ez a kötelesség a tulajdonosra száll át. A mentesítés előtti bérlet minden külön intézkedés nélkül a tulajdonos es a lakóit közötti határozatlan időre szóló bérleti jogviszony- nyá változik át. Ezen csak a lakásrendeletek szabályai szerint lehet változtatni. Bíróságaink és tanácsi szerveink természetesen nem tűrhetik el a magukról megfeledkezett „háziurak” túlkapásait, s a bérlők panaszait orvosolják. Dr. K. Zs. ^fiiiiiimuiximiiiiiimiiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiv PANASZ I Kétforintos főző kolbász i emígy dohog: | ! — Egyszer mérges leszek | 1 és nagy kravált csapok! | I Mindig az a drága, minő- | | * ségi kéne? | | S engem alig-alig visznek | Szentendrére! H. L. Legyen a földművesszövetkezet a dolgozó parasztoké! Évek óta vitatkozunk arról, hogy hogyan tudnánk létrehozni egy olyan szervezetet, amely megoldaná parasztságunk értékesítési és beszerzési problémáit, s egyben megindítaná kipusztult szőlő- és gyümölcsterületeink újratelepítését is. Néhányan a régi hegyközségi formát látnák jónak, a többség azonban a földművesszövetkezetet tartja helyesnek kisebb kiigazítással. Mi a helyzet ma? A hegyközség évek óta nem működik. A földművesszövetkezet megvan ugyan, csak éppen a földművesek nincsenek benne. Vezetői mindig idegenek, kik helyi ismretet nem szerezhetnek, mert általában félévenként váltják egymást. Foglalkozik a földművesszövetkezet fűszerrel, konfekcióval, vassal, hentesáruval, szódavízzel, csak éppen a mezőgazdaság fejlesztését, a dolgozó parasztság szervezését, segítését hagyta ki tevékenységéből. A felszabadulás után megalakult Szentendrei Földművesszövetkezetnek’ dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége tagja volt. Vezetőséget a tagok választottak, és a kezdéshez szükséges forgótőkét is a tagok adták össze. Ekkor még & mezőgazdasági termelés megindítása, a parasztság vetőmaggal való ellátása s a termelt áruk felvásárlása, értékesítése volt a cél. Úgy is látszott, hogy sikerült létrehozni a földművesszövetkezetben azt az érdekképviseleti szervet, mélyen belül parasztságunk is megtalálja a helyes utat a szocializmus felé. Ez Szentendrén bizony neÄi valósult meg, mert kiszorították a parasztokat a vezetésből! Átvették, az irányítást a kereskedők, és így az egész földművesszövetkezet boltjelleget öltött, kereskedelmi szervvé vált. Jó pár napja már, hogy a párt agrárpolitikai tézisei megszabják a földművesszövetkezeti mozgalom helyes útját és tevékenységét, s azóta várjuk, hogy mikor tesz kezdeményező lépéseket a Szentendrei Földművesszövetkezet a dolgozó parasztság felé. Nagyon úgy látszik, hogy „Mohamed” Szentendrén sem akar a „hegyhez menni!” Vagy talán nem ismerik az agrártézisek idevonatkozó pontjait? Hornyák Jenő Szentendre Városi Tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának közleményei A növendékmarhák után járó adókedvezmény igrény léséről: Felhívja a pénzügyi osztály a város dolgozóinak figyelmét a Pénzügyminisztérium 37/1957. sz. rendeletére, a növendékmarhák után járó adókedvezmény igényléséről és nyilvántartásba-vételéről. A rendelet értelmiben adókedvezmény csak olyan növendékmarha után igényelhető, amelyre nyolc napos koráig a tulajdonos kiváltotta az illetékmentes marhalevelet, és azt bemutatta az illetékes városi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályánál, bejelentette nyilvántartásba-vétel végett. A nyilvántartás tételszámát a marhalevélen a sorszám alatt levő üres helyen kell feljegyezni. A 400 forintos adókedvezmény iránti kérést abban az évben kell előterjeszteni, amelyben a növendékmarha a második évét betöltötte. A kérés előterjesztésekor az állat- tenyésztő, illetőleg az állattartó a növendékmarha marhalevelét köteles bemutatni. Az állattenyésztőik, illetőleg az állattartók a jelen rendelet hatálybalépésekor a tulajdonban levő növendékmarhát illetőleg 1957. évi december hó 31. napjáig bejelentési kc'.elezettségüknek eleget tehetnek. A marhalevéllel már ellátott növendékmarhára nem kell új illetékmentes marhalevelet kiállítani, kizárólag nyilvántartásba vétele végett kell a városi tanács pénzügyi osztályánál a bejelentést eszközölni. A határidő elmulasztása esetén az adókedvezményhez való jog megszűnik. A házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás 1958. évi kivetéséről: Az 1958. évi házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás kivetéséhez 1957. december 31-ig házadóbevallást kell benyújtani azokról az épületekről, amelyeket az 1957. évben vettek használatba (új házak), melyeket áll&mi tulajdonból magántulajdonba visszaadtak, amely épület birtokosának bérlője megváltozott' vagy amelyekben a bérjövedelem (haszonérték) összegének tekintetében 1957. évben bármilyen változás következett be (például a bérösszeg megváltozott, toldalékot építettek, mellékhelyiségeket lakássá alakítottak át, eddig saját használatban levő helyiségeket bérbeadtak stb.). Az adóbevallási kötelezettségnél egész épületre vonatkozóan kell elkészíteni a bevallást. Adóbevallási íveket a pénzügyi osztályon (tanácsháza földszint 5. sz. alatti szobában) lehet beszerezni és egyben benyújtani. RÖVID HÍREK — A SZENTENDREI KO- CSIGYÁR vezetősége tárgyalásokat folytat az üzem 1958. évi prof dijának kialakítása érdekében. Az eddig lefolytatott tárgyalások sikerre vezettek; A vállalattól nyert értesülésünk alapján az egy főre eső nyereségrészesedés jelenleg kétheti fizetésnek megfelelő összeg. — AKTIV AÉRTEKEZLE- TEN ismertette december 7-cn a járási pártbizottság az SZKP jubileumi ülésén részvevő kommunista és munkáspártok közös felhívását és az azzal kapcsolatos kérdéseket. Az aktívaértekezlet anyagát a járás pártszervezetei taggyűléseken, pártnapokon beszélik meg az elkövetkező napokban. — DECEMBER &-ÁN tartotta meg az Uj Élet Tsz ez évi zárszámadó közgyűlését. A közgyűlés új elnököt és ag- ronómust választott Mihalik Kálmán és Lehocsinszkd Viktor személyében. — KÉT KATASZTRÄLIS LÁTKÉP A DUNÁRÓL UTCA A.HEGYEN-C: isr. r? .... •\Tt.LkA HOLDON alakítottak szapo■js |l,l,lll,l,,IMII,,ll,»|l|lu|l»ll"l',,liimiMiiilimiiHiimiMiinliiiHiiitlnininiimilliimtimiiiimiiiii(iliil iiiiiiiimHiiiiiiiniMiiiiimiiiiuiluHmiliiliiiiniliiiiiiiiiiiiiiiiiiinmHliilliiiiiiiMiiiiiniiiiiilllimttlllNiiiillMiiiniMlllliiiiilliliMiiiiiiiiiiilllilllillliiiiiilllllliliMtllimi*. rítÓ ÓS nemesítő kísérleti tér! melő szakkört a Kertészeti | Kutató Intézet és a Kertészeti | Főiskola munkatársai Szent- ! endrén. Kísérleteik tárgya: ró- ! zsa, levendula, őszibarack, fejj keteribizke. | A városi tanács végrehajtó | bizottsága eddig 40 házimgat- |lant mentesített az államosítás | alól. A legutóbbi végrehajtó | bizottsági ülés Lajtai István, |Marx tér 7, Rakonczai Imré- |né, Lenin u. 86, Zauer József, |Deák Ferenc u. 10, Zauer Máim, Bocskai u. 12, Zauer Ká- |roly, Telep u. 8, Szántó Pál |és György, Alkotmány u. 3, |Kelényi László, Telep u. 16, |Párvi Lajos, Bocskai u. 1, , |Sztarzsinszki László, Sziget |u. 1. alatti házingatlanát men- ! tesítette. A többi kérelem feli lülvizsgálata folyamatban van. I — IPARI TANULÓ ANKÉ- |TOT rendez a KIOSZ szent- ! endrei elnöksége december 119-én, délután 3 órai kezdettel |a Bercsényi úti székházban. A 1 mestereket, tanárokat és az | ipari tanulókat szeretettel várija a rendezőség.