Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-10 / 190. szám
1957. DECEMBER 10. KEDD 3 ’X'fC irlan A földművesszövetkezelek országos kongresszusára készülnek a küldöttek j megyei küldöttgyűlésen a földművesszövetkezetek leg- ■/í jobb 39 tagját választották meg a néhány nap múlva megkezdődő országos földművesszövetkezeti kongresszusra — küldötteknek, akik Pest megye 132 ezer földművesszövetkezeti tagjának képviseletében szólalnak majd. fel. Akad közöttük földműves és pártfunkcionárius, szakcsoport-elnök és szövetkezeti dolgozó, tanácstag és méhész. Foglalkozásuk különböző, de abban mindannyian megegyeznek, hogy szívvel-lélekkel, minden erejükkel segítik előbbre vinni a földművesszövetkezeti mozgalom célkitűzéseinek valóra váltását. Felkerestünk közülük néhányat, megtudni, hogyan készülnek a földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusára, mit várnak attól, és pár rövid szómul be is akarjuk őket mutatni, hisz nagy a megye nem. ismerhet mindenki mindenkit. Ritka évfordulót ünnepelt a közelmúltban Rétsán Déu nielné. négy hold földön gazdálkodó veresegyházi pa- raszlasszony. Tíz éve elnöke egyfolytában a Veresegyházi Földművesszövetlkezet felügyelő bizottságának és tagja a földművesszövetkezetek váci járási választmányának. Az évfordulón sokan keresték fel s tolmácsolták jókívánságai- ikait. a már nem fiatal parasztasszonynak. A váci járási küldöttgyűlés a megyei küldöttgyűlés kül- dötténék választotta, majd megbízták, hogy a földmű- vesszövetkezetek országos kongresszusán képviselje a Pest megyeieket. Rétsán néni eleget tesz választói kérésének, s ahogy ő mondta, szeretne felszólalni és javaslatot tenni a vagyonvédelem fokozása és a felvásárlás megjavítása érdekében. Mint a megyei szövetkezeti nőbizottság képviselője, most azon fáradozik, hogy több feladatot kapjanak a nőik a földművesszövetkezeti mozgalomban. Szerény, halk beszédű ember Kürti András, a földművesszövetkezetek ceglédi járási központja igazgatósági elnöke. Kezdettől segíti aktív munkájával a szövetkezés ügyét s évek óta irányítja a megye legnagyobb járásának szövetkezeti mozgalmát. Nem szeret sokat beszélni, azt tartja, sok beszédnek sok az alja, s . helyette inkább tettei beszéljenek. Lenne mivel dicsekednie, és senki nem tartaná szerénytelennek. A részjegyjegyzésben . nagyszerű eredményt értek el, j akárcsak a cukorrépatermeié- j sí szerződések - kötésében, i Eredményeinek titka: bízik az tői fogva tagja, s már hatodik éve tevékenykedik a ceglédi járási választmányban. Nehogy azt higgye valaki, csak ez a munkája. Három óve elnöke a Nagykőrösi Földművesszövetkezeit felügyelő bizottságának, s „civilben” a ceglédi járási nő tanács titkára. Ezek után már nem is titok, miről szeretne szólni a kongresszuson. Az idén őszszel megalakult szövetkezeti nőbizobtságdk eddig végzett munkáját és a szerzett tapasztalatokat akarja ismertetni No és kiáll amellett, hogy ne csak szóban ismerjék el a nők egyenjogúságát, hanem a szövetkezetek vezetésében, irányításában is biztosítsanak számukra nagyobb teret. Most gyűjti a példákat annak igazolására, hogy ezen a téren bizony még bőven akad javítani való. Tanítónő Kajtár Jánosné, az Inárcsi Földművesszövet- kezet küldötte. Évek óta részt vesz a földművesszövetkezet munkájában és már negyedik éve elnöke az Inárcsi Földművesszövetkezet felügyelő bizottságának. A megyei küldöttgyűlésen a megyei felügyelő bizottság tagjává választották és egyben megbízták azzal, hogy képviselje megyénk földművesszövetkezeti tagjait az országos kongresszuson. Amikor fölkerestük, éppen fiatal iskolásokkal foglalkozott. A gyengébb előmenete- lűeket tanította. Érdeklődtünk. mivel foglalkozik mostanában és miről akarna szólni a földművesszövetkezetek országos kongresszusán. „Nő vagyok, pedagógus, és a felügyelő bizottságban tevékenykedem évek óta. Ügy érzem, nekem is van némi közöm ahhoz, pontosabban felügyelő bizottságunknak, hogy az Inárcsi Földművesszövetkezet elsőnek érte el a megyében azt, hogy valóban saját erejéből gazdálkodik és nem vesz igénybe egyetlen fillér állami hitelt, támogatást sem. A vagyonvédelem te- i rén nálunk nincs semmi hiba. , Én erről szeretnék beszélni, | mert gondolom, hogy másokat ' is érdekelnek tapasztalataink | és az, hogyan értük el eredményeinket. A felszólalásomhoz szükséges adatokat, tényeket már összegyűjtöttem, s amennyiben felettes hatóságaim elengednek, a földművesszövetkezetek háromnapos országos tanácskozására, ezekről fogok szólni." A megye földművesszövetkezeteinél elsőnek a Nagykátai Földművesszövetkezetnél alkalmazták azt az új módszert, hogy a földművesszövetkezet igazgatóságának elnökét a tagság választja, míg az ügyvezetőt alkalmazzák. Id. Dinnyés József lett a tagság bizalmából a Nagykátai Földművesszövetkezet igazgatóságándk elnöke. Az új mód lényege az, hogy így a választott szervek hatásköre megnövekszik és az igazgatóság határozatait,' döntéseit az ügyvezető köteles végrehajtani. Eddig az ügyvezető fogta össze a választott szervek munkáját, s ugyancsak ö hajtotta végre a határozatokat. Ez a mód azonban lehetőséget adott arra, hogy sokszor az igazgatóság tagjainak tudta nélkül hozzon döntéseket. Dinnyés bácsi kezdettől fogva tevékeny tagja a földművesszövetkezeteknek. A megyei küldöttgyűlésen őt is országos küldötté választották. A kongresszuson Dinnyés bácsi el akarja mondani tapasztalatait és javaslatait a választott szervek működéséről és azok fokozottabb bevonásáról a szövetkezet ügyeinek intézésébe. Sok tapasztalata van és biztosra vehető, hogy a kongresszus küldöttei hasznosítani fogják a Dinnyés bácsi által elmondottákat. — csá — í Egy birkáról három bőrt Az állami gazdaságokban ősszel 16 000 ürüt állítottak hízóba. Előtte nyírás volt, átlag két kilogramm gyapjút nyírtak le egy-egy állatról. Ez a gyapjú a hizlalás jelentős részét fedezi. Az ürüket 40 kilogramm súlyúra hizlalják fel. Nálunk ugyan nem nagyon kelendő az ürühús, de annál jobban keresik külföldön. A 16 000 hízott ürii is mind kivitelre kerül Franciaországba, Angliába és más országokba, ahol jó áron lehet azokat értékesíteni. Az állatoknak csak a húsát viszik ki. A bőrüket amelyen addigra mintegy két centiméter hosszúságban újra kinő a gyapjú, a hazai feldolgozó vállalatoknak adják át. Ezek négy-ötezer panofix- bundát készítenek majd az átadott bőrökből. Facsaró centrifugával egybeépített mosógép. Gyártja a Szombathelyi Könnyűgépgyár. A két rendszer ízléses, szép blokkba van építve, s szerkezetileg is igen korszerű. ntnwiMiitmiiHimiiHiiiiHiHiHiHHiHiiiniiiiWHiiiiiiiimiiHmiiiiuiiiiHMiintniiiiiiiiiiiiiiiiuiiHiiiiiiiiiyiiiiiiMmiiiiiiitHitiiwá Minden nőt bevonunk a szövetkezeti nőbizottság munkájába szövetkezeti nőbizottságunk idén márciusban ala- O kult meg. Sajnos, tagjaink közül keveset vontunk be munkájába, inkább a földművesszövetkezet alkalmazottaira támaszkodtunk. Ennek ellenére megállapítható, hogy nem végzett rossz munkát a nőbizottság. Segítséget adtunk földművesszövetkezetünknek a 1 | részjegyalap növelési mozgalomban. Nőbizottságunk tag- 1 | jai csaknem 50 ezer forint értékű részjegyet gyűjtöttek a | | tagság köréből. Ez komoly eredmény, mert nem munkaidő | | alatt, hanem társadalmi munkában végeztük. Mint nők | 1 és anyák szívügyünknek tekintettük és tekintjük ezután | | is a Gyermekváros sorsát. A szövetkezetünknek kiadott | | téalajegyeket nőbizottsági tagjaink adták el. A dolgozó háziasszonyok nehézségeit és problémáit § | átérezve nőbizottságunk javaslatára földművesszövetke- | | zetünk igazgatósága háztartási kisgépeket szerzett be, me- | | lyeket földművesszövetkezetünk bútorboltja ad ki köl- i 1 csönképpen a város területén élő és dolgozó nőknek és § 1 anyáknak. Ez az akció nagy örömet és tetszést váltott ki 1 I a ceglédi nők körében, amit igazol az is, hogy egy hónap | I alatt 157 dolgozó nő vette igénybe a három mosógépet, 92 I | a három porszívót és nagyon sokan a parkett-kefélőt, míg 1 I a két varrógép állandóan foglalt.- N&bizottságunk az elmúlt hónapok folyamán egész- | | ségügyi előadásokat szervezett, a városi nőtanáccsal kö- § | zösen rendezték meg a gyermeknapi ünnepséget és a I 1 Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója | I tiszteletére a városi nőtanáccsal és a szovjet asszonyokkal | | közösen baráti találkozót rendeztünk. Földművesszövet- § | kezeti áruházunkban rendszeresen tartunk kozmetikai ta- 1 1 náesadást, amit igen sok nő keres fel. Nagy sikere volt | | a földiművesszövetkezeti kultúrtermünkben megrendezett | | csipke és kézimunka kiállításnak is. Sokat tanultunk az elmúlt hónapok tapasztalataiból. 1 | Belátjuk, hogy helytelen volt szövetkezeti nőbizottságun- | | kát csak a földművesszövétkezet dolgozóira építeni. A 1 | szövetkezet tagjait, leányait és anyáit akarjuk most meg- | 1 nyerni ügyünknek. Kedves és közvetlen kapcsolatot sze- § | vetnénk kiépíteni és létre szeretnénk hozni a földműves- I | szövetkezet nőtagjainak és dolgozóinak baráti körét. En- 1 | nek keretében rendszeresebben összejönnénk és klub- | | szerűen tartanánk megbeszéléseket, közös szórakozásokat, i 1 A városi nőtanáccsal és más üzemek nőbizottságaival is | | megteremtjük a gyümölcsözőbb együttműködést, hiszen | | a dolgozó nők és leányok ügye egy. \ | Speciális feladatai is vannak szövetkezeti nőbizottsá- | | gunknak. A boltosbizottságok feladatkörét mi vettük át 1 | és mi ellenőrizzük társadalmi úton szövetkezetünk bolt- 1 | jait. Felkértük szövetkezetünk üzemágvezetőit, hogy a | | balrtosbizottság tagjai részére tartsanak szakelőadásokat. | | Rövidesen szabás-varrás tanfolyamot indítunk elsősorban § | szövetkezetünk nőtagjai részére, de szívesen látunk bár- | | kit, A férjeknek akarunk kedvezni akkor, amikor meg- | 1 rendezzük a még hajadon női dolgozók és tagok részére | | a sütés-főzés tanfolyamot. Itt nemcsak sütni-fözni tanul- I | nának meg, hanem megismerkednének mindazon dolgok- 1 | kai, amelyek egy háztartásban egy ^fiatalasszonnyal elő- | | fordulhatnának. Sokat tanultunk az országos nőtanácskozás és megyei | | szövetkezeti nőtanácskozás anyagából. A tapasztalatokat 1 | munkánkban hasznosítjuk és az a célunk, hogy minden | 1 nőt bevonjunk munkánkba. Farkas Jánosné | 1 Cegléd | emberekben és a földművesszövetkezeti mozgalmat valóban mozgalomnak, a szövetkezés előiskolájánák tekinti. A legtöbb és közös termelési, értékesítési tevékenységet is kifejtő szakcsoport a ceglédi járásban található. Ha a kongresszuson szót kap, a földművesszövetkezetek termelést segítő, irányító munkájának tapasztalatait ismerteti. A hátralevő napokban ehhez gyűjt bőséges anyagot, példát. A földművesszövetkezetek megyei választmányának évek óta elnöke Takács Gyula, a tápiószelei Keleti Fény Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának vezetője. Szóval, tettel példát mutat, támogatja a szövetkezés ügyét. Alapító tagja a földművesszövetkezet, nék, s az idén 12 darab 50 forintos részjegyet jegyzett. Gyula bácsit nagyon solcan ismerik és szeretik a megyében. Mindenütt ott van, ahol csak a legkevesebbet is teheti a mozgalomért. Nagy jelentőséget tulajdonít az országos kongresszusnak. Ha egy mód lesz rá, felszólal és kéri a kongresszusi küldötteket, közös erőfeszítéssel határozzák meg azt az utat, melyen haladva a földművesszövetkezetek a legeredményesebben segíthetik j cc mezőgazdaság szocialista át- \ alakítását, a párt mezőgazdaságfejlesztési téziseinek valóra váltását. A nők ügyéért kevesen tesznek többet Kra- tochvill Edédénél. Nagykőrös | küldötteként vesz részt az or- szagos kongresszuson. A föld- j művesszövetkezetnek kezdet- I Néhány nap múlva kezdetét veszi a földművesszövetkeze- tek országos kongresszusa. Pest megyében már befejeződött a megyei küldöttgyűlés, amelyen nagyon sok olyan határozatot hoztak és kívánságot mondtak el a földműves- szövetkezetek képviselői, amelyek megvalósítását, megoldását a tagság széles rétegei kívánatosnak tartanak. A javaslatok és a határozat számtalan feladatot jelölt meg, melyek mindegyike mint „legfontosabb” földművesszövetkezeti feladat szerepelt. Sok levél érkezett be a megyei küldöttgyűlés óta, melyben földművesszövetkezetek tagjai kérdezik, mi is hát a legfontosabb feladat? Felkeresi ük Bokor József elvtársat, a Földművesszövetkezetek Pest megyei Szövetkezeti Központja Igazgatóságának elnökét és megkértük, adjon választ a felmerült kérdésekre és néhány mondatban foglalja össze, melyek a földművesszövetkezetek előtt álló legfontosabb feladatok. — Valóban sok feladatra mondjuk, hogy ez most a földművesszövetkezetek legfontosabb feladata — mondotta válaszában Bokor elvtárs. — Én úgy tudnám legjobban kifejezni ezt, hogy földművesszövetkezeteink legfontosabb feladata most az, hogy megszüntessük az eddig tapasztalt egyoldalúságot és váljanak a .földművesszövetkezetek valóban földműves- szövetkezetekké, a szövetkezés előisikoláivá. Szövetkezeti rendszerünk az elmúlt években valóban egyoldalúan fejlődött. A kereskedelmi tevékenységre ezután is szükség lesz. A földművesszövetkezetek egyoldalúságának megszüntetése a legfontosabb feladatunk Fejlődnie kell kiskereskedelmi üzemágaimknak, egységeinknek és egész kereskedelmi munkánknak. Nőnek a falvak lakóinaik igényei, a számok azt mutatják, hogy szinte hónapról hónapra többet vásárolnak a dolgozó parasztok a szövetkezeti boltokban. Ezeket az igényeket nekünk maradéktalanul ki kell elégíteni. Jobban, olcsóbban akarunk kereskedni, de földművesszö- vetkezeteimlk nemcsak a kereskedelemmel, hanem főleg a termeléssel törődnek majd. És éppen ez jelzi azt, hogy szakítani akarunk szövetkezeteink egyoldalúságával. — A mezőigazdaság fejlesztése, a termeltetés segítése és irányítása terén kell nagyon sokat tenni. Legalább olyan mértékben kell fejlesztenünk ezt a tevékenységünket, mint ahogy eddig csak a kereskedelmet fejlesztettük. Külön üzemágakat szervezünk most földművesszövetkezeteinknél, hasonlóan a kiskereskedelmi üzemágakhoz, élükön képzett szakemberekkel, mezőigazdá- szobkal. A- megtermelt áruk, termékek értékesítését az eddigieknél jobban, olcsóbban .akarjuk végezni. Mindezeket a feladatokat egyidejűleg kell végezni, mert csak így tudunk megfelelni annak a bizalomnak, amit a parasztság előlegezett nekünk és amit vár tőlünk. A felvásárlás terén sok kérdésben konkrét intézkedésekről most nem lehet még beszámolni, mivel az évek óta vajúdó és a megyei küldöttgyűlésen is felvetett problémákra a néhány nap múlva összeülő föld- m ű vessző vetkezetek országos kongresszusa hivatott választ adni. — Sokan # bírálták ez é*vben a felvásárlási tevékenységet. Javítani akarunk ezen, az az elgondolásunk, hogy a nagyobb földművesszö- vetkezeíek, amelyek képesek rá, önállóan kereskedjenek és lépjenek kapcsolatba a kiskereskedelmi szervekkel. Rendszeresebb gazdálkodással el szeretnénk ómi, hogy szűküljön az árrés és csökkentsük a kereskedelmi költségeket, megrövidítsük az áru útját a termelőtől a fogyasztóig. Ez persze kettős dolog, nemcsak rajtunk múlik. — A zavartalan értékesítés előfeltétele, hogy a termelők, tagjaink, dolgozó parasztságunk fogadják meg éppen az ő érdekükben adott tanácsainkat. Mi szélesebb körben magyarázzuk meg a termelőknek, miből mennyit termeljen, mit tudunk átvenni, mire van szüksége népgazdaságunknak. Célunk az, hogy minden megtermelt árut átvegyünk. Azonban, ha a termelők nem fogadják meg tanácsainkat és egyes árucikkekből a keresleten túlmenően termelnek, természetes, hogy nem fogjuk tudni átvenni termékeiket. Megyénkben a népfront- bizottságok hozzákezdtek a gazdakörök újbóli, megszervezéséhez, Mi anyagilag is, erkölcsileg is támogatjuk a gazdaköröket és azokban szakembereink útján termelési szaktanácsokat adunk a termelőknek. Mi elmondjuk azokat és bízunk benne, hogy a termelők megfogadják a .jótanácsot. — A termeltetési feladatok terén, mint azt majd minden értekezleten elmondják a földművesszövetkezetek képviselői, sok a bizonytalankodás. Való igaz, vontatottan megy annak végrehajtása, egyes vállalatok értetlensége, szűk vállalati érdekek túlzott előtérbe helyezése miatt, hogy a föld- művesszövetfcezetek vegyék át a falvakban a termelési és felvásárlási feladatoknak javarészét. Ez igaz. ugyanakkor sok földművesszövetkezetünknél oktalan türelmetlenkedést tapasztalunk. Nagyon komoly feladatok ezek, nem lehet hebehurgyán döntést hozná. Jelenleg hiányoznak az előfeltételek (szervezeti, technikád és személyi feltételek), nálunk nincs egységes, a termeltetést és felvásárlást összefogó szervezetünk, tehát helytelen lenne minden termeltetési és értékesítési feladatot átvenni azonnal. — Az egyoldalúság megszüntetésének gondolatába ülik az, hogy tovább kell erősítenünk a szövetkezeti demokráciát szövetkezeteinknél. Azt akarjuk, hogy a választott szervek legyenek a tényleges irányítói a földművesszövetkeze« teknek. A demokratikus centralizmus elve alapján dolgozunk szövetkezeteinknél is. Sajnos, tavaly ebből inkább egyoldalúan csak a demokratizmust babusgattuk. Sok helyütt elfeledkeztek arról, hogy demokratikus centralizmus van* a felettes szervek határozatait végre kell hajtaniok. Több helyen még egyes állami rendelkezéseket sem hajtottak végre szövetkezeteink. Azt akarjuk, hogy a demokratikus centralizmus elve alapján fejlődjön szövetkezeteink demokráciája, a választott vezetőségek vezessenek, de a törvényeket, felsőbb szervek rendelkezéseit minden esetben hajtsák végre. — Fő! dmű vessző ve tkezete i nk még mindig nem egészen a tagságé, mert a szövetkezetek vagyonában a tagság viszonylag kis résszel van érdekelve* Az lenne a helyes, ha szövetkezeteink túlnyomó többsége állami hitel igénybevétele nélkül dolgozna. Éppen ezért a jövőben az fmsz-ek általános fejlesztésénél fokozottabban vesszük igénybe a tagság anyagi támogatását. A földművesszövetkezetek ne csak szóban, hanem tényleg legyenek a szövetkezetek tagjaié. — Ezeket látom a földművesszövetkezetek legfontosabb’ feladatainak — fejezte be tájékoztatását Bokor elvtárs. —< Bízom benne, hogy a földművesszövetkezetek országos kongresszusa sok, ma még vitás kérdésre választ ad, és az ott megszabott úton haladva földművesszövetkezeteink megszüntetik egyoldalú tevékenységüket és valóban a szövetkezés előiskoláivá válnak. V
