Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-10 / 190. szám

CcTrtré/2 • | ^/Lírlap Inárcson láttuk, hallottuk Hatalmos pelyhekben hullt a hó, amikor Inárcson jártunk. A parányi községben alig tapasztaltuk az élet jelét, ám a látszat, mint legtöbb­ször, most is csalóka volt. Bent, a község közepén, a gyerekeken kívül valóban, alig láttunk valakit. Bezzeg a szélső házaknál, meg a földe­ken annál szorgosabb munka folyt. Hihetetlennek tűnik, de a mindig korán beköszöntő ha­vazás ellenére is dolgoztak. Trágyával megrakott vontatók dübörögtek tova a havas úton, tetején villás, ködmönös em­berekkel. Magas, szőrkucsmás férfit j kérdeztünk meg, kinek a föld- í jére hordják a sok trágyát. j — A miénkre — felelte j szűkszavúan. — Melyik termelőszövet- j kezetet takar ez a miénk? — Nem tsz ez, hanem csak Szakcsoport. Én vagyok az el­nöke, Berényi István a ne­vem. Spárgatermelő szakcso­portunk van, a földművesszö­vetkezet volt a szülőapánk, no meg most is az gondoz ben­nünket. — Mikor alakították meg a ] szakcsoportot? — Régen. Még 1956 tava­szán, Akkor 35 tagunk volt és csaknem ugyanannyi hold föl­dön kezdtük el a spárga tele­pítését, egy irdatlanul gazos földterületen. Most 40 holdon folytatjuk a munkát, de azt hiszem, ami/cor az első forin­tunk kibújik a földből, lesz százholdas is a szakcsoport spárgatelepe. — Miért csak oly soká? messze van, nem spárgát, ha­nem gyümölcsöt fog termelni szakcsoportunk. öregeik le­szünk mi már akkorra, dehát vajinak nekünk gyermekeink is, rájuk is kell gondolni. — A tervek szépek, de va­jon a földművesszövetkezet segíűi-e a szákcsoportot? — Erkölcsileg is, anyagilag is. Csinos Sándor elvtárs, a földművesszövetkezet ügyve­zetője minden havonta tartott megbeszélésünkön részt vesz, s Ha problémánk álcád, kérés nélkül is segít megoldani. így kaptunk hitelt is. meg ők biz-! tosítják a szakcsoport részére a szükséges anyagok, felszerelé­sek, műtrágya beszerzését. A földművesszövet ezet nélkül nagyon nehezen tudnánk bol­dogulni. A beszélgetés itt véget ért, mert megérkezett a vontató, szaporán, gyorsan kell ledo­bálni a trágyát, sok volt még I belőle az állomáson. No meg | az este is hamar leszáll, nincs j idő a sok beszédre, nem a szájnak, a kéznek kell ilyen­kor serényen járni. Nem szorul állami hitelre az Inárcsi Földművesszövetkezet Mint cseppben a ^nger, úgy tükröződik az Inárcsi Földművesszövetkezet példá­ján a megye földművesszövet­kezeteinek fejlődése, előreha­ladása, Aprócska az egész köz­ség, nem nagy a földműves- szövetkezet sem, mégis 884 tag fogott össze a földműves- szövetkezetben, vagyis csak- nem minden családból tagja valaki a szövetkezetnek. A borsra azt mondják', és úgy is van, hogy kicsiny, de erős. Méltán elmondhatjuk ezt az Inárcsi Földművesszö- vetkezetröl is. Tizenegy év­vel ezelőtt alakultak meg 38 taggal és 10 ezer forint töké­vel, s a szövetkezet csupán termény felvásárlással foglal­kozhatott. 1919-ben a han­gyától átvett a földművesszö­vetkezet egy kiégett, romos ső üzletét, egy kis vegyesbol­tot. Azóta évről évre növe­kedett a mag. fejlődött a szö­vetkezet bolthálózata is. Ma három vegyesboltja, egy vegyes iparcikk szaküzlete két italboltja, egy-egy tüzelő­telepe, kenyérboltja, műtrá­gyatelepe, sziikvízüseme, szesz­főzdéje és felvásárló telepe működik a földművesszövet­kezeinek. Még jellemzőbb, hogy míg 1946-ban a forga- 1 lom alig érte el a 45 ezer fo- i rir.tot, tavaly csaknem tízmii- j lió forint értékű árut adtaik el : a szövetkezet boltjai. A szö­vetkezet nyeresége megtízsze­reződött, $ ez élv első kilenc hónapja alatt elérte a 600 ezer forintot. Persze, ezék a számok nem­csak a földművesszövetkezet fejlődését mutatják, hanemv azt is. hogy gazdagodott a is, lakosai is, volt helyiséget, ahol berendezte el- * község i ! i i pénz, amit el lehetett költeni, j Ám nehogy azt higgye va- j laki, hogy az inárcsiaik csak a kereskedelemmel foglalkoz- j nak. A községben a földmű- ! vesszövetkezet támogatásával j három szakcsoport jött létre: í a spárgatermelő, a méhészeti í és a szőlőtermelő. És ezek a i szakcsoportok nem is dolgoz. I nak rosszul. A szövetkezei gyarapo­dásának előnyeit elsősorban, a j tagság élvezi. Tavaly például j 54 ezer forintot fizetett vissza a szövetkezet vásárlási érté­kesítési visszatérítés címén, majdnem annyit, amennyi ér­tékű részjegyet jegyeztek ed­dig a szövetkezet fennállása óta a tagok. Ez nem valami hízelgő a tagokra nézve, akár­hogy is vesszük. Szerencsére, ettől függetle­nül, az igazgatóság jól irá­nyítja a szövetkezet tevé­kenységét. Ennek köszönhe­tő, hogy az Inárcsi Földmű- vesszövetkezet ez év márciusá­tól nem szorul állami hitelre! Saját erőből gazdálkodnak, vagyis a szövetkezet a saját pénzéből veszi meg a 2500 lel­ket számláló leözség boltjai részére szükséges árukat. Je- \ lenleg mintegy egymillió 200 ezer forint értékű áru várja a szövetkezet raktáraiban, üz­leteiben, hogy a helybeliek megvásárolj óik azokat. A meglevő üzleteik korszerűsí­tését. valamint újabb üzletek létesítését szintén saját ere­jükből, pénzükből, tagságuk segítségével fogják megváló- | sítan i. CseKő Ágoston — Mert a spárga csak a harmadik 'év után ad termést, de azután 15—20 éven át csak szedni kell, s holdanként 15— 20 ezer forint jövedelmet biz­tosít. Sok kiadásunk volt ám ezzel a földdel. A földműves­szövetkezet révén eddig mint­egy 150 ezer forint hosszú­lejáratú kölesönt kaptunk, \ amit becsülettel törleszteni is fogunk. Valaha az Offner és társa cég termeltetett itt spár­gát 60 holdon, nála dolgoz- \ tunk mi valamennyien, s lát- \ tűk, milyen értékes export- j cikket jelent. — Csak a szövetkezet pén- 1 eéből létesült a szakcsoport? — Nem. Sok pénzt fektet- j tünk mi a szakcsoportba. Csak \ az őszön megvettünk 2 vagon | szemcsés szuperfoszfátot és kálisót, meg 150 mázsa szer- j vestrágyát, ezt hordják szét a földre a vontatók és tagjaink 1 szórják szét a földön. Ugyanis j közösen végzünk sok munkát. \ Közös pénzen vettük a trá-1 gyét, a tagok fejenként 500 fo­rintot f izettek be, hogy a gép­állomás kiszállítsa a földekre, így olcsóbb és sokkal gyorsabb is. Minden vágyunk a gépesí­tés. A művelés, kapálás is kö­zös, mert a tagok számának megfelelően felosztottuk a te­rületet, s mintegy 1—1 holdas darabot művel mindegyikünk. Már van 10 ezer forint tarta­lékalapunkon, amit növelni fogunk és jövőra a tagok pén­zén és segítségével spárga­csomagoló helyiséget építünk. Nem olyan akármilyen szak­csoport ez ám! Bizony, sok szakcsoport tanulhatna az inárcsiaktól, akik a kezdet kezdetén belát­ták, hogy közösen, összefogva sokkal többre jutnák, nagyobb eredményt érnek el. A szak­csoport szervezettségét, egyet- akarását látva határozták el sokan, hogy belépnefc a tagók sorába. íme, nem frázis Inár­cson, hogy a földművesszövet­kezet a szövetkezés előiskolá- ja. Szinte biztosítva van, hogy 15 évig együtt marad a szák- csoport, sőt azután is, hiszen olyan pompás tervet dolgoztak ki a jövőre nézve. ■— A táblák széléit gyümölcs­fákkal szegélyezzük — veszi át ismét a szót Berényi Ist­ván, a szákcsoport elnöke. — Ennek kettős haszna is lesz. Egyik az, hogy a fák is hoznák némi pénzt a konyhára, a má­sik pedig az, hogy 15—20 év múlva, mire a fák megerősöd­nek, kimerül spárgatelep. Ha nem gondoskodunk előre a jövőnkről, felkopna áz állunk. így pedig akkor, ami még A KISZ számít a földművesszövetkezetek segítségére is A PEST MEGYEI földművesszövetkezetek legutóbbi megyei választmányi ülésén több felszólaló foglalkozott a fiatalok problémái­val, pontosabban a földművesszövetkezeti ií jóság helyzetével, feladataival. Takács Gyula, a megyei választmány elnöke és Szilágyi Ist­ván, a KISZ megyei bizottságának képviselő­je foglalkoztak legérdekesebben ezzel a kér­déssel. Szükséges, hogy néhány szóval ismer­tessük hozzászólásaik lényegét és állást fog­laljunk egynémely kérdésben. Parasztságunk napjainkban hatalmas tár­sadalmi átalakuláson megy át. Érthető', hogy ezek miatt az ifjúsági szervezeteknek is jól meg kell fogalmazniuk feladataikat. A földművesszövetkezetek vezetői sokat tehet­nek az érdekkörükhöz tartozó fiatalok he­lyes foglalkoztáiása, nevelése, irányítása ér­dekében. Persze, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fiatalságunk vezetője a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Sok íöldinü- vesszövetkezetünknél megalakultak már a KISZ-szervezetek és igyekeznek beleillesz­kedni a községi KISZ-szervezet tevékenysé­gébe. A falusi fiatalok egyéni boldogulásukat keresik a falu átalakulása közben. Boldogu­lásuk nyitja, hogy a falusi fiatalok felismer­jék azt az egyszerűnek tűnő tényt, hogy a régi termelési állapotok tarthatatlanok, mert a fejlődés új szakaszába léptünk. Sokan kérde­zik meg földművesszövctkezetünk fiataljai közül is, hogy mi lesz a jövőjük? Tanácstalanok nagyon sok esetben falusi fiataljaink, s gyakran a földművesszövetkeze­tek sem tudnak választ adni kételyeikre, kér­déseikre. A feladat az, hogy vonjuk be foko­zottabban a falusi fiatalokat, a földművesszö­vetkezetek tagjait, gyermekeiket a KISZ mun­kájába. váljanak ők is jövő életünk harcosai­vá, segítőivé. VILÁGOS DOLOG, hogy a fiatalság neve­léséért a KISZ felel elsősorban. Ez persze nem jelentheti azt. hogy másnak nincs a do­logban semmi tennivalója. A földművesszövet­kezetek feladata is az, hogy segítsék a mező­gazdaság szocialista fejlődését, átalakítását. A falusi ifjúság felemelkedésének és fejlődé­sének is ez a titka. A falusi fiataloknak, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, ebben a mun­kában kell segíteniük. El kell érnünk azt a termelési színvonalat a mezőgazdaságban is, amit a népgazdaság más területein már el­értünk. A cél világos, ennek megvalósításához kell fiatalságunkat mozgósítani. Nem nehéz a falusi fiatalok megnyerése, mert bennük nincs előítélet, mely visszatarta­ná őket a diadalmasan előretörő újtól. Ezt az élet számtalan téren bebizonyította. Ked­vezően fogadják az egyszerű termelési társu­lások megalakítását, ahol a közös munka ré­vén nagyobb jövedelemhez jutnak és egyben kielégíthetik termelési törekvéseiket is. Az egyszerűbb termelési társulásokban megis­merkednek a szövetkezés gondolatával, fel­tárul jövőjük és ennek biztosítása érdekében szívesebben, már tapasztalatokkal felvértezve lépnek a fejlettebb szövetkezeti formákba. Sokszor mondjuk, hogy a földművesszövet­kezetek a szövetkezés előiskolái. 13Z ezer szövetkezeti tagunk köz üti igen sok fiatal akad, akiknek elsősorban az ifjúsági szervezetekben, pontosabban a KISZ-ben kell jó munkát vé­geznie. Nagy erőt képviselnek szövetkeze­teink fiatal tagjai. Nekik nemcsak az a fon­tos. hogy többet termeljenek, hanem most alapozzák meg jövőjüket és ennek milyensége csupán rajtuk múlik. Mivel sorsukról van szó, már most munkájuk maximumát adják. Többet keli törődni paraszt fiataljainkkal, földművesszövetkezetünk ifjúságával. KÜLDJÉK AZ ÉRTELMES, rátermett fia­talokat a földművesszövetkezetek szaktanfo- I lyamokra, oktassák őket, biztosítsák tovább­fejlődésüket. Az egyszerűbb szövetkezeti for- ! mák, a társulások kitűnő előiskolái a szövet- ! kezes ügyének. Helyes lenne, ha a földmű- i vesszövefkezetek és a KISZ-szervezetek még jobban összefognának és községenként, a he­lyi szokásoknak, hagyományoknak megfele­lően társulásokat alakítanának különböző termelési ágakban. A folyók partján, a Du­na menti községekben vízibaromfi telepe­ket, társulásokat lehetne létrehozni, máshol baromfitenyésztő szakcsoportokat, gyógynö­vénytermelő társulásokat lehetne és kellene szervezni. Természetesen nemcsak a 20 éven felüliekre gondolunk, hanem azokra a valóban fiatalokra is, akik az általános iskola padjait elhagyták, de nem helyezkedtek el az iparban, nem mentek felsőbb iskolákba, hanem falu­jukban, a mezőgazdaságban keresik boldogu­lásuk. biztos jövőjük útját. A társulásokat meg lehet úgy is szervezni, hogy külön a fiatal Iá- ! nyoknak, külön a fiúknak hoznak létre égé- j szén egyszerű, társulásokat, de a szövetkezés | gondolata megismertetendő már az iskolába í járó fiatalokkal is. i Apró magból lesz a gondos ápolás mellett hatalmas fa. A fiatalok parányi szövetkeze- ! téböl fejlődnek ki majdan, évek múlva a ko­moly, nagy szövetkezetek. De valahol el kell j kezdeni és erre legmegfelelőbb a fiatal kor. A földművesszövetkezeteknek az eddiginél j sokkal több támogatást és segítséget kell adni j a KISZ-szervezetek részére. Nemcsak anya- g iakban kell ennek kifejezésre jutnia, hanem j erkölcsi támogatásban is. Első lépésnek leg­megfelelőbb megoldás, ha a nagyobb szövet­kezeteknél önálló KISZ-szervezetet alakíta­nak, a helyi KISZ-bizottság előzetes beleegye­zése és támogatása után. A kisebb szövetkeze­tekben, ahol vannak fiatalok, építsenek szo­rosabb kapcsolatot a községi KlSZ-szerveze- tekkel és vegyenek részt annak munkájában. A fiatalok neveléséért ugyan a KISZ a felelős, i de a földművesszövelkezetekre is hárul fel­adat. mint minden más szervezetre, mely ha­zánkban a szocializmus építését segíti és tö­rődik a fiatalokkal. A SAJTÓ MÁR KÖZÖLTE, bogy a SZÖ- VOSZ és a KISZ Központi Bizottsága közös megállapodást adott ki a földművesszövetke­zetek és a KISZ-szervezetek szorosabb együtt­működésének elősegítéséről. Dolgozzanak en­nek értelmében földművesszövetkezeteink és területükön, minden lehetőséget kihasználva, segítsék elő a KISZ-szervezetek munkáját, fiatalságunk ügyét. 1957. DECEMBER 10. KEDD (film, Színház, Qrödal&nv KÖNYVEKRŐL - RÖVIDEN Földes Péter: SZÁZ f 'irdekes, izgalmas, s amel- < lett mulasztást pótló könyvet bocsátott szárnyára a Móra Ferenc Könyvkiadó Földes Péter Százezer című művében, A Százezer a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomban harcoló százezer ma­gyarról szól, akik felismerve az eszme igazságát, vagy csak a forradalmi lendülettől elra­gadva fegyvert fogtak a fia­tal szovjethatalom megóvása, megmentése érdekében. Keveset beszéltünk erről a százezer magyarról az elmúlt tizenkét esztendő alatt, s a Horthy-korszákban pedig egy szó sem esett róluk. Pediig ha cseppet is alkotott ez a száz­ezer magyar az ötmilliós vö­röshadseregben, mégis azt bi­zonyította, hogy a szabadság oldalán, a szocializmus olda­lán már 1917—18-ban nem ke­EZER vesebb, mint százezer magyal harcolt. Hóban, fagyban, nélkülözés sek közepette vívta harcát * százezer magyar. Sokán vérw két áldozták a szovjethata­lom érdekében. De áldozatát — .? ezt a könyv minden be­tűje bizonyítja — nem voll hiábavaló. A szovjethatalmon nem vehetett erőt a fehér ári mány, az intervenció, s az em­bernek akaratlanul is az jui eszébe, hogy a szovjet Jnép 1945-ben s 1956-ban a százezei magyar példáját nem feledve segített a magyar népnek. Érdekes, izgalmas olvas­mány ez a könyv, nemcsak é fiatal nemzedéknek, hanem ai idősebbeknek is. Sok-sok ta­nulságot szolgáltat, megtanii arra, hogyan kell szeretni, s rettenthetetlenül védeni m szabadságot, a nép boldogabb jövőjét, Gorbunov: Megtörik a jég 4 Kossuth Könyvkiadó érdekes, sokszor gondolattár si- /i tásra alkalmas könyvet adott az olvasó kezébe Gor­bunov könyvével. Az író a húszas évek elejére visz bennünket vissza. Isten háta mögötti faluban vagyunk, ahol semmi nem mozdul, ahol minden olyan, mint az októberi forradalom előtt. A kulákok, a spekulánsok az urak, kezükben tartják az egész falut, s minden úgy történik, ahogy ők kívánják. S ebbe a mozdulatlan, embertelen világba csöppen bete egy kommu­nista. Nehezen lei társakra. Pár szegényparaszt és leszerelt vöröskatona áll mellé. ' Lépésről lépésre kell megvívni harcukat, egyenként kell az emberekkel megértetni azt, hogy valami történt, hogy ha messze is, de már olyan a világ, amilyennek lennie kell, nem a kulákok.’a spekulánsok, az uzsorások többé az urak. Az ellenfelek harca kiélezett, olyan mint az életben volt. S nem­egyszer az embernek saját hazai problémáink jutnak eszébe, amikor a könyvet olvassa. Igaz, élő alakok mozognak, har­colnak a könyvben, olyanok, melyeket ezrével találhatunk meg }alvóinkban, s melyek harcban, állnak, az egyik nem akarván engedni a hatalmat, a másik pedig nem tűrvén tovább a megalázóitságot. Gorbunov könyvének igen sok rokonvonása van Solohov könyvével, de sajátos ízek, sajátos stilus teszi mégis mássá ezt a könyvet. Elsősorban falun számíthat sikerre a mű, mert élő, nálunk ma is problémaként jelentkező története ott teszi legaktuálisabbá. Szejfullina : ASSZONYSORS TpQV asszony sorsának meg- éj ható, magávalragadó tör­ténete ez a könyv. A Magvető Könyvkiadó helyesen tette, amikor a magyar olvasókhoz is eljuttatta Szejfullina köny­vét, mely több országban si­kert aratott. Három-négy oldal elolvasása után már magával ragad az író stílusának sodra. Szejful- lina remek megfigyelő, ugyan­akkor kifejezéseiben a legna­gyobb egyszerűségre törekszik, mindenkor szem előtt tartva, hogy akikről ír — azoknak ír. Mert könyvének minden alak­ja egyszerű ember, aki még akkor is közeláll az emberhez, ha csetlik-botlik, ha ügyetlen­kedik, vagy ha olykor mel­léfog is. Virinyeja, a könyv fő hőse a szovjet irodalom egyik leg­jobban megformált nőalakja- Amiskor a gyilkos golyó éri, mely kettétöri felfelé szárnya­lását, mely semmivé teszi vá­gyait, hogy a falu maradiságá- ból kiszakadva többet, mindig többet érjen el, akkor ben­nünk is megmozdul valami, úgy érezzük, hogy nagyon ked­veset vesztettünk el, s ez a na­gyon kedves: Virinyeja, aki­nek minden szava, minden mozdulata asszcmyi, akinek egész könyvben alakja any- nyira hiteles, hogy az ember akaratlanul is hasonlítgatni kezdi, találgatja, hol is talál­kozott már ezzel az alakkal? Igen. az életben, mert ezernyi hús-vér asszony egyesül a könyv Virinyejájában. ízléses külső teszü még szebbé ezt a megható, nagyon meleghangú kisregényt. Junga: A halhatatlan cirkáló jvékonyka kötet, melyet ízléses külsővel bocsátott a nagy- V közönség elé a Móra Ferenc Könyvkiadó. De a vé­konyka kötet lapjain történelem lapul. A halhatatlan cirkáló a történelem egyik nevezetes legenda alakjává vált, hiszen fedélzetéről dördült el az első lövés, melynek nyomán új tár­sadalmi rend teremtődött meg a hatalmas szovjet földön. Az Aurora cirkáló —, mert arról szól a könyv — kitörölhetetlen alakja az októberi forradalomnak, s az Aurorások vérrel írták be nevüket a történelembe. A könyv érdekesen, végig izgalmasan varázsolja az ol­vasó elé a halhatatlan cirkáló történetét, a matrózokat, s szinte kézzelfoghatóan érzékelteti a forradalom izgalmaktól, \ küzdelmektől terhes, feszült légkörét. Szép illusztrációk teszik még élvezetesebbé a könyvet, melynek kiállítása külön dicséretet érdemel. Mészáros Ottó (-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents