Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-07 / 188. szám

1957. DECEMBER 7. SZOMBAT mn MEGYEI A Tüzépről jelentjük... A naptár lapjai ugyan még az ősz végét jelzik, a nagy pelyhekben hulló hó azonban már a tél érkezését hirdeti. Legjobb ilyenkor odabenn, a jó meleg szobában, a barátsá­gosan duruzsoló kályha, vagy kandalló mellett. De vajon lesz-e elég tüzelő az idén a ráckevei emberek számára? Kérdésünkre Finna Sándor, a TÜZÉP vezetője válaszol. — Az elmúlt évekhez vi­szonyítva már eddig 130 szá­zalékkal több tüzelőt adtunk el. Számszerűen 374 vagon vagon szenet, 96 vagon bri­kettet és 6 vagon kokszot. Megnyugtató az a tudat, hogy a községi közületek már a nyáron biztosították a maguk számára a szükséges mennyi­séget, így a jelenleg rendelke­zésünkre álló 12 vagonnyi, s a még ebben a hónapban ér­kező 18 vagonnyi szén bősé­gesen elegendő a község lakói­nak. — S mi a helyzet az építő­anyagokkal? — Cserép és szigetelő kivé­telével minden építőanyag a rendelkezésünkre áll. Jelen­leg 20 000 darab téglára van megrendelésünk, amelyet a jö­vő hót végéig megkapnak a vásárlóik. Cementből és mész- ből pedig jelentős raktárkész­letünk van. Ezért felhívjuk az. építkezni szándékozók figyel­mét. hogy már moßt gon­doskodjanak cement- és mész- szükségletükről. FALURÓL FALURA Közhírré tétetik QY NAP RÁCKEVÉN inullllllllllllllllllll|||||||||||||||(l!l||i|||||||H|||||||||||||||||UlllltlllllllllllllllllUlllltlllllllllllltllllllllllllllltlMllllllllllllllllllllllttllllllltllllllllllllllllllllllUllllllllllllllllllllllillHilllllllllUllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilll!lllllin öreg, nagyon öreg faluba látogattunk el ezen a héten. Ráckevére. Ennek a községnek a történetét már az 1570-es években versben énekelte meg egykori tanítója, majd prédi­kátora, Skaricza Máté. A költő fiatal korában Ráckevén élt Szegedi Kis István, akit a gazdák a török szolnoki várának börtönéből váltottak ki. Itt kántorkodott 1802-ben Kelemen László, az első magyar színtársulat igazgatója. Nemcsak versbe faragott története, de három híres embere is van hát ennek a falunak. De elég volt a történelemből, mi nem a múlt krónikásai vagyunk, hanem a jelené és a jövöé. Azt néztük meg és arról irtunk mit csinálnak, mit terveznek a ma emberei. Bekukkan­tottunk üzemekbe, boltokba és iskolába, amit láttunk, hallot­tunk, az nem titok. Leírtuk. Mindenki elolvashatja. A TERVEK FRISS HAJTÁSAI A földeken már élénk zöl­den viriit az őszi giaböma, var­jak csapata lepd el a határt. A föld bezárta méhét, ebben az évben nem érlel már új ve­téseket. Itt a számadás ideje. A Rákóczi Tsz sáros udva­rát feltörték a cukorrépát szál­lító kocsik kerekei. Éppen lá­togatásiunk napján gördült az állomáshoz az utolsó répaszál­lítmány. Pár- percre megpihen­hetnek az emberek. 485 holdon gazdálkodik a 47 tsz-paraszt: Nem dolgoznak rosszul, de az. eredmény..hát igen, a számadásinál kiderült, hogy nem a legsikerültebbek közé tartozik ez az óv. Vállukra ne­hezedik még a múlt adóssága. Óriási beruházásokba kezdtek az elmúlt években, istállók, ólak épülitek s kétmillió forint hitelt vettek fel. Ezt bizony ki Argentina, Kína várja a ráckevei labdákat Az ember nem is gondolná, hogy itt, a két Duna találko­zásánál, a Csepel-sziget déli csücskén világhíres dolgokat készítenek. De az az argentin, vagy nyugatnémet szurkoló, aki legkedvesebb csapatának drukkol éppen valahol a vi­lágban, sem gondolja, hogy a labdát, amelyet a pályán ker­getnek a fiúk, Ráckevén varr­ták'szorgos munkáskezek. A Vegyesipari Ktsz szíjgyártó részlegében pedig I büszkén mondogatják a látogatónak, hogy az itt készülő labdákat angol, román, argentin gye­pen kergetik majd. Mert ez a 12 ember exportra készíti a „focikat”, a nemzetközi szab­ványoknak megfelelően. Nem ds olyan egyszerű ez a munka. Egy-egy labdának pontos mé­rete van, 40—45 dekánál nem lehet sem könnyebb, sem ne­hezebb. 1951-ben kezdték meg a lab­dagyártást. Előtte lószerszá­mokat csináltak, de abból egy­re csökkent a kereslet, „ ezért pártoltak át a labdához. A kezdet bizony nehéz volt. Először nem sikerült minden labda, de két évvel ezelőtt mór elfogadtak egy kínai ren­delést. 500 darab különleges meccslabdát gyártottak a tá­voli ország sportolóinak. Ma már egy-egy dolgozó na­ponta 3 labdát készít el, így egy negyedévben 1000 darabot gyártanak összesen. Éppen mikor náluk jártunk, készült el egy szép, sárga „fo­ci”, Bobrovácz Antal kezei kö­zött. A másik szobában, a sza­bászműhelyben halmokban tornyosodtak Rózsa Dániel és Szmida Feri bácsi előtt a var­rásra kész bőrdarabok. Sok a munkájuk, az egész világ várja a magyar labdá­kat. Azt hiszik, azért, mert magyar, elég lesz a győzelem­hez? Több könyvet a ráckevei könyvesboltba! A ráckevei könyvesboltban is megkezdődött a téli könyv­vásár. Már az első napokban egymás kezébe adták a kilin-. eset a könyv barátai, hogy ajándékba, vagy saját könyv­táruk számára vásárolják meg a legújabb könyveket. S jól­lehet, szinte naponta érkeznek az üzletbe újabb és újabb könyvszállítmányok, mégis gyakran csalódottan távoznak az emberek. Számos könyv­újdonság már az első napok­ban elfogyott. így például „hiánycikk’’ Roberts: Észak- nyugati átjáró, Linnarikoski: Dal a tűzpiros virágról, Gár­donyi Géza: Láthatatlan em­ber, Móra Ferenc: Csengő­barack és még egy sor más könyv. Különösen kevés ifjúsági könyv érkezett a könyvüzletbe az elmúlt napok alatt. így pél­dául a csütörtöki több, mint három mázsás könyvszállít- mányban egyetlen darab sem! Pedig igen sokan keresik Rác­kevén a jó ifjúsági könyveket. A könyvüzlet vezetőjénék még egy panasza van. Gyak­ran igen megviselt, hibás ál­lapotban érkezek a könyvek. Borítólapjuk leszakadva, fe­dőlapjuk betörve. A vásárlók pedig nem szívesen vesznek hibás könyveket. Jó lenne, ha erre sürgősen felfigyelne a SZÖVOSZ Könyvterjesztő Vál­lalata ANYAKÖNYVI HÍREK HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Czine­ge Antal villanyszerelő és Kovács Irén, Györkös Ferenc asztalos és Viski Etelka, Laczik József föld­műves és Koller Mária, Vincze Ká­roly alkalmi munkás és Fazekas Erzsébet. Virág János villany- szerelő és Podruzsik Magdolna, Hegedűs Pál földműves és Márki Hona. SZÜLETTEK: Kovács Gábor és Bállá Mária fia: Gábor, Szeltner Ferenc és Podruzsik Erzsébet leánya: Erzsébet, Selmeczl Ferenc és Konstantinovics Júlia fia: Jó­zsef. MEGHALTAK: Rózsa Bálint. Mayer Károly, Rafás Károly, Viski János és özv. Fánczó Ferencné. kell fizetni. Igaz, a szövetke­zet fel nem osztható vagyona nagyot gyarapodott, ma már 385 ezer forint. Az adósságuk­ból is törlesztettek az idén százezer forintot és befejezték a félbemaradt épületeket. Azért nincsenek elkeseredve a ta. gok — a kamrába is jutott bő­ven á termésből. Egy munkaegységre 30 fo­rint jut s átlagosan 320 mun­kaegységet szereztek az embe­rek. Ebből hét forint 10 fillért pénzben kapnak meg, a többit terményekben vihetik haza. A legszorgalmasabb tag Mertli Ferenc 738 munkaegységet szerzett ebben az évben, csak búzából több mint 18 mázsát vitt haza, 23 mázsa árpa és zab van a padláson, s a pin­cében több mint öt hektó bor várja az ünnepeket. Draspó Rudolfné könyvelő, meg Kiss Benedek, az elnök magyarázigatta, hogy az állat- tenyésztés a legkifizetődőbb. Jövőre azzal foglalkoznak majd a legtöbbet. Jelenleg 24 tehenük, egy tucat anyakocá­juk s 35 hízójuk van, no meg a malacok, amelyekből a na­pokban adtak el 40 darabot. Az állományt nem akarják növelni, de jövőre hatezer li­ter tejet szeretnének havonta termelni. Több lesz a munkaerő is. Eddig két új tag írta alá a be­lépési nyilatkozatot és a veze­tőség még három ember vég­ső elhatározását várja. A tervek, mint a friss haj­tások a földeken, úgy törnek fel az emberek gondolatában. Reméljük, jövőre a jó termés­sel együtt azok is megérnek. Jövőre megoldódik a falu vízellátása A ráckevei kutak vize saj­nos nem tartozik a legegészsé­gesebb ivóvizek közé. Hosszú esztendők fogyasztása után könnyen daganatos (strumas) megbetegedéseket okoz. Mind­össze két olyan mélyfúrású ar­tézi kútja van a községnek, mely az egészségre teljesen ártalmatlan, s ugyanakkor ki­tűnő ivóvízül szolgál. Az egyik a templom előtti téren talál­ható, s percenként harminc li­ter vizet ád. A másikat, amely százötven litert ad percenként, a Pokolhegyen fúrták, ez azonban mintegy három kilo­méternyire van a falu köz­pontjától ... E tarthatatlan helyzet meg­szüntetésére a község vezetői elhatározták, hogy a jövő esz­tendőben a községfejlesztési alapból törpe vízmüvet létesí­tenek. A tervrajzok s a költ­ségvetés már elkészült. A ter­vek szerint a pokolhegyi arté­zi kút bőséges vizét vezetnék le csövön a faluba, s közben öt-hat kutat létesítenének. A tervezett útvonal a pokolhegyi kúttól kiindulva a Mészáros Lajos utca és a Fehérvári út sarkán ágazna el, a Bocskay István, Ács Károly, Hunyadi János, Jókai Mór és a Futó utcán haladna végig és a Ka­zinczy Ferenc utcánál érne véget. Ezzel a község jó ivó­vízzel történő ellátása tökéle­tesen megoldódna. A biztató terv végrehajtásá­nak két fontos feltétele van. Az egyik, hogy a lakosság pontosan és időben fizesse be a jövő évi községfejlesztési hozzájárulást, a másik: tár­sadalmi munkában vállalja a lakosság, hogy amerre a víz­cső elhalad, a saját háza előtt kiássa, illetve majd betemeti a cső lefektetéséhez szükséges árkokat. Úgy hisszük, mindkét felté­tel könnyen teljesíthető, s így jövőre már nem lesz több pa­nasz a ráckevei ivóvízre. Megy a malom, megy a vitorlája AZ ÖRLÖGÉP habzsolja a búzaszemeket és a zsákokba pereg a fimom fehér liszit, a pelyhes korpa. Két műszakban dolgozik a ráckevei műmalom, sok a munka, messze vidékek­ről is idejárnak a gazdák. Tak­sonyból, Dömsödről, Kiskun - laeházáról szekeresnek ide a gazdák, mert „Géza bácsi malmában a legjobb a liszt”, így mondják a gazdák. Igaz, a malom nem Géza bácsié, de Mi leszek, ha ... T öbb mint negyven diák készülődik az életre az Ady Endre Gimnázium­ban. Még néhány hónap, s az érettségi után maguk mögött hagyják az öreg isko­lát, hogy kipróbálják erejü­ket, tudásukat, ügyességüket, rátermettségüket az életben. Így ezekben a napokban a ta­nulás mellett egyre gyakrab­ban kerül a szó arra, hogy mi leszek, ha... Mi leszek, ha bezárul mö­göttem az iskola kapuja? — néznek szembe önmagukkal egy rövid órányi időre a diá­kok, s megpróbálják szavakká kerekíteni a gondolatot, vá­gyakat és reményeket, S az eredmény eléggé rfiéglepö. Mig tavaly a két negyedik osztálynak mintegy a fele az orvosi pályát tekintette élet­céljának, addig most mind­össze egy leány és három fiú Hat fiú mérnök szeretne len­ni — lány egy sem. Tanár két fiú. Színésznő egy leány, Nagy Julia. S a többi? A fiúk legnagyobb része technikusi, vagy fizikai pályára készül. A leányok gyógyszerésznek, koz­metikusnak, fodrásznak, ápoló- nőnek. á karatlanul is felmerül a yí kérdés: vajon jól van ez így? Helyesen választottak a ráckevei diákok? Ügy véljük, igen. Igaz ugyan, hogy szép dolog diplomás embernek lenni, s mérnökként, orvosként szolgálni a társadalmat, de nem szabad és nem lehet el­felejteni, hogy a fizikai mun­ka legalább annyira megtisz­telő dolog, mint orvosként szolgálni a népet. S mint az a rövid órás beszélgetésből ki­derült, jól látják ezt a rácke­vei diákok, S a lányok sem választottak rosszul. Még egy érdekes kérdés- csoport vetődött fel ezen a megbeszélésen. A lányokról. Hogyan rendeznék be további életüket? Milyen legyen az a férfi, akit majd élettársul vá­lasztanak? A vélemények eléggé megoszlottak, de a legtöbbjük elképzelése igen reális volt. ■j\rem a külső a legfonto- iV sabb, hanem a belső tar­talom — így vélekedett a leg­több leány. A férfi legyen művelt, határozott és reális gondolkodású, de értse a tré­fát és a vidámságot is. A diploma nem lényeges, de a jó szakma igen. A lányok nagy része a há­zasság után is dolgozni sze­retne. Mindössze három akar úgy férjhez menni, hogy ne kelljen dolgoznia. Többen azonban csak a gyerek meg­születéséig vállalnák a mun­kát. Utána egyedül csak a családjuknak szeretnének élni. M egannyi kérdés, megannyi elgondolás a jövőről. Kü­lönféle vélemények, miként különfélék maguk az emberek is. Annyi azonban bizonyos, hogy a ráckevei gimnázium­ban nem csupán a tudás meg­szerzésére, de az életre neve­lik a diákokat. Ezt bizonyít­ják helyes, reális elképzelé­seik az életről. S ez így he­lyes. Bárcsak minden iskolában így nevelnék a fiatalokat! hat éve Temer Géza az üzem­vezetője s úgy gondját viseli, mintha sajátja volna. Egy műszakban 110 mázsa gabonát őrölnkc s naponta csak a gazdák 160—200 mázsát hoznak és az államnak is kell dolgozni. A nagy, 110 vagon búza befogadására képes mag­tár színültig van. Nemrég szov­jet búzát is kaptak. Megkérdeztem, miért mond­ják a pékek is a ráckevei ma­lom lisztjére, hogy az orvos­ság? Mi a titka a jóságának? AZ ÖREG MOLNÁR hirte­len nem tud válaszolni, azután szakelőadásba kezd, amiből csak annyit s úgy hiszem a lényeget értettem meg —, hogy megfelelő arányban keveri a különböző fajsúlyú és sikér­tartalmú búzáikat. A szovjet búzát elosztja, mert — a rossz nyelvek híreivel ellentétben — jobb, mint az átlagos magyar gabona. Géza bácsi ezt szá­mokkal bizonyította be. A szovjet búza sikértartalma 40 százalékos, fajsúlya pedig 8.1- es, a magyar búza fajsúlya csak 70—76-os, sikértartalma pedig 35—36 százalékos. Ez hát a jó liszt gyártásának egyik titka! Azért akad gondjuk is. Ége­tően szükség lenne egy porel­szívó berendezésre, de eddig csak ígéreteket kaptak. Zúg a malom. Halad a mun­ka, jól dolgoznak a molná­rok. Tavaly az egész ország­ban ők érték el a legalacso­nyabb önköltséget, az idén is szeretnék lepipálni legalább a közvetlen versenytársukat, a nagykőrösi malmot! Megkerestük Vörös bácsit, a falu „kisbíráját’ is, akinek a dobján valódi kutyabőr fe­szül, mert „ez az igazi dobra- való bőr". Ö mondta el ne­künk a község híreit. A jövő évben új tűzoltó­szertárat kap 160 ezer forint­ból a község. A padlásokat meg kell tisz­títani a szalmától, szénától és az egyéb gyúlékony anyagok­tól december 15-ig, így szól a ráckevei tűzrendészet utasí­tása. Földmérés kezdődött a köz­ség határában. A tanács fel­szólítja a „városföldi“ gazdá­kat, hogy sürgősen végezzék el földjeik kikarózását. Befejeződött a dömsödi kö­vesét építése. A 360 ezer fo­rintból helyreállított út ezer hold földre és a sportpályára könnyíti meg az eljutást. Egyetlen vendéglő volt csak a faluban 1956 márciusáig. Ma öt vendéglő és két cukrászda szolgálja a ráckeveiek szóra­kozását. Még egy kis türelmet, Radinkó bácsi! Pokolhegy. A falu egyik külső, távoleső része kapta évtizedekkel, vagy tán már századakkal ezelőtt ezt a hát- borzongató nevet, amely mér­hetetlen szegénységet, nyomo­rúságos életet takart. Akár a fővárosban a Mária Valéria- telep. Itt találtak menedéket a falu nincstelenjei, napszá­mosai. Köztük a ma már 06 esztendős Radinko Mihály bácsi is, aki a napokban kül­döttségben járt a községi ta­nács elnökénél. — Mikor lesz már villany aa én utcámban, fiam? — szögez­te a kérdést az elnök mellé­nek, s fiatalos hévvel kért. követelt. Még egy kis türelmet, Ra­dinko bácsi! Ebben az eszten­dőben két és fél kilométernyi villanyvezetéket építettek ki a községben, s ennek nagy ré­szét a Pokolhegyen. A jövő esztendőben újabb három és fél kilométeres vezetékkel bő­vítik a villanyhálózatot. Ra­dinko bácsi neve pedig az el. sok között szerepel. Még az első negyedévben kigyúl a fény a Baross utcai kicsinv házban is. Csak még egy kis türelem! Negyedszázados kívánság teljesül A falu központját gondozott, bár meglehetősen keskeny kö­ves út szeli át. Ám mindössze húsz lépésnyire a tanácsháztó’ már bokáig érő sártenger fo­gadja az embert, ha letér a Fő útra torkolló Eötvös ut­cába. Lakói több, mint ne­gyedszázada . kérik, követelik a falu vezetőitől, hogy kö­vezzék ki utcájukat. A múlt­ban a választások előtt ezt mindannyiszor meg is ígérték, sőt elküldték a mérnököket is akik karókat vertek, mértek számoltak nagv buzgalomma’ — a választás napjáig. Azután megint maradt minden a régi­ben. Ebben az évben azonban végre teljesült az Eötvös utca lakóinak negyedszázados óha­ja. A községi tanács elhatároz­ta. hogy a községfejlesztési alapból 325 ezer forintot for­dítanak az út kikövezésére. A munkálatok október 4-én meg­kezdődtek, s úgy tervezik hogy még ebben az évben be­fejezik. Ezzel nem csupán az Eötvös utcaiak kívánsága teljesül, de megoldódik a keskeny Fő út nehézkes forgalma is, ame­lyen ezután csak egyirányú közlekedés bonyolítható le, ugyanakkor a vele párhu­zamos Eötvös utcán lesz majd az ellentétes közlekedés. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ ■ Prukner Pál Filyó Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents