Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-07 / 188. szám

«cT'rrrrf^'• t m ^/CiHav 1957. DECEMBER 7. SZOMBAT Cicero halálának 2000. évfordulójára szerezni. Ilyen időszakban lép A RÓMAI ÓKOR egyik leg­ismertebb alakja Marcus Ci­cero, a klasszikus szónoklat mestere, a latin széppróza leg­jelesebb művelője, 58 beszéde, 800 levele és számos filozófiai, jogi, retorikai írása maradt fenn. E nagy írói hagyaték a mai kor számára is érték, mi­vel korának harcait, osztályvi- Bzonyait, de magénak az író­nak egyéniségét is ezekből is­merhetjük meg. Cicero i. e. 43-ban decem­ber 7-én halt meg 63 éves ko­rában 2000 évvel ezelőtt. S azóta is, ha az ékesszólás tu­dományáról és művészetéről van szó, nem lehet Cicero ne­vét mellőzni. Homo novusként (új ember­ként) tör be a római közélet­be, olyan emberként, akit a régi patrícius nemesség nem fogad szívesen. Jött-mentnek tekintik, mivel a római arisz­tokrácia a pozíciókat saját embereinek kezében szereti látni. Jól tudja ezt Cicero is és érzi, hogy neki nem fog­ják megbocsátani alacsonyabb származását, azt, hogy nemes ugyan de nem arisztokrata. A születési jog ezen „felsőbbren­dűségén” gyakran gúnyolódik és azt hirdeti, hogy óce áriéi a legfőbb méltóságokat álmuk­ban szerzik meg. Pedig nincsen szágyelilniva- lója. Apja a kor szokása sze­rint a fiát a legjobb tanító- mestereikkel taníttatja Rómá­ban és Görögországiban egy­aránt. Cicero még alig 30 éves, s már ismert az ókori irodal­mat, filozófiát, de különösen a szónoklás művészetében tett szert nagy jártasságira. Széles­körű tudása folytán Róma egyik legműveltebb embere, s hamarosan közkedvelt ügyvé­de, politikusa és államjogásza is. NEHÉZ KORBAN kezdi meg pályáját. Sulla diktatúrája ide­jén jelenik meg először a ró­mai élet porondján, a fóru­mon, A római arisztokrácia korlátlan diktatúrájának kora eZ, amikor napirenden van a prosciptio, az ellenfelek tcrvé- nyenfcívül helyezése. Kedveit eljárás felbérelt emberekkel félretenni láb alól a még gaz­dagabb embereket és a vagyo­nukat hamis eljárással meg­fel Cicero Rómában, mint vé­dőügyvéd, ebben a félelmetes korban feltűnést Sextus Ros­cius római polgár ügyében mondott beszédével keléi, kit rokonai a vagyona megszerzé­se érdekében öleinek meg és a gyilkosságot jogos politikai tettnek szeretnék feltüntetni. A védelmet senki nem vállal­ja, de Cicero felveszi az ügyet. Érvel, kioktat, 'gúnyolódik, és megnyerd a port, pedig „zseb- metszők”-neik nevezi Süllőt és embereit Ettől az időtől kezdve rokon- szén v övezi pályáját és ha­marosan az optimatálokal szemben kialakuló demokrata párt Ciceróhoz hasonló embe­reket szeretne látni a hata­lomban. Amikor eléri az állla- mi hivatalok betöltéséhez elő­írt korhatárt, elindul azon az úton, mely végül is a konzul- sághoz vezet. Cicero azonban valójában nem demokrata. Mihelyt visszatér a Sulla előtti kevésbé zsarnoki kor, akkor Cicero már nem artsztokrata- ellenes, hanem a kompromisz- szumók embere. És ez a poli­tikai álláspont elkísérő őt élete végéig. összesen 150 beszédet mon­dott, melyből több mint két­harmada maradt ránk. Igazi szónoknak született, melyet külső megjelenésének meg­nyerő volta, jó hangorgánuma, tudása csak fokozott. Beszédei választékosak, stílus és forma tekintetében szinte utolérhe­tetlenek. Híres szónoklatai kö­zül emllítsük meg a Catiline elfen mondott beszédeit, me­lyek után „pater patriae” a haza atyja nevét kapta. Min­taszerű szerkesztésével kitű­nik Pompeiusrol, Arohiias poéta érdekében,, valamint a provinciáját kizsákmányoló Verres ellen mondott beszéde. Közismertek az Antonius elle­ni philippicái is. AZ EURÓPAI KULTÜRA szempontjából egyetlen római írónak s Incsen akkora jelentő­sége, mint Cicerónak. Amikor megjelent a színen, akkor két szónoklat! irány küzdött egy­mással, a catod magvas irány­zat a cicomás görög iránnyal. Cicero a kettőnek egyesítésé­ből az úgynevezett atticizmust honosította meg. Beszéded kör- mondatosak, mely éppoly jel­legzetessége a római életnek, mint a „belvederi Apolló vagy a római Pantheon”. Szónoklatainak jelentős ré­szét Tyro, felszabadított rab­szolgája, a gyorsírás feltaláló­ja jegyezte le, így öröklődött át az utókorra Cicero szónoki nagyságának sok értékes alko­tása. Életművét az egyetemes kul­túrtörténet számontartja. A szónoklat elméletét az ő példá­ján tanulta meg számos nem­zedék. Gazdag ismereteiből, kifejező-beli készségéből sokat merített az utókor. A klasszi­kus kultúra hívei nagyra ér­tékelik és állandóan tanulmá­nyozzák műveit. vetkezetei mind inkább be­kapcsolódnak a mezőgazda- sági termelés segítésébe. A megye 99 földművesszövetke­zetén kívül már 200 termelési szakcsoport dolgozik, s ezek a szövetkezések a mezőgazda­ság minden üzemágára kiter­jednek. A MÉSZÖV nemrégi­ben tárgyalta a megye mező- gazdaságának hároméves ter­vét, amelyből konkrét felada­Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ a jövő évi méhcsalád-akció keretében 2500 saját tenyésztésű, műlé- pekkel ellátott erős, néoes méhcsaládot ad az állami gaz­daságoknak. termelőszövetke­zeteknek. szakcsoportoknak és az egyéni méhészeknek. Az akció tavasszal indul. A méh­családok egyharmadát már akácvirágzás előtt átadják, hosv a méhészek költségei részben már az első évben visszaténiljenek. A kezdő egvé­Uj mintájú szövetek kerülnek for"<,loniba — Ez a minta az én találmá­nyom, ha viszket a hátam csak azt mondom az asszony­nak: Malvin, vakard meg az 58-ast tokát vállaltak a földműves­szövetkezetek is. Elhatároz­ták, hogy a megye valameny- nyi földművesszövetkezete ter­melési üzemágat létesít, s annak élére vezetőül minde­nütt szakképzett mezőgazdá­szokat választanak, ötvenegy földművesszövetkezetben már­is dolgozik agronómus, s a há­roméves terv .végére vala­mennyi szövetkezetben lesz főiskolát végzett mezőgazdász. ni méhészek, elsősorban pedig a méhészeti szakcsoportok tag­jai az Országos Takarékpénz­tártól 4000—5000 forintnyi ked­vezményes hitelt, is kaphatnak méhcsaládok vásárlására. A kölcsönösszeget három év alatt kell visszaíizetniök. Az Orszá­gos Méhészeti Szövetkezeti Központ a méhészkedés még szélesebbkörű elterjesztése ér­dekében felülvizsgálja a közel, jövőben a méhcsaládok eddigi árait Előreláthatólag 6—8 szá­zalékos ármérséklésre számít­hatnak a tenyésztők. Kardos Győző a TTIT tagja Ötvenegy földmíívesszövetkezeti mezőgazdász segíti a termelést Pest megyében Pest megye földművesszö­Kétezerötsiéz méhcsaládot kapnak a tenyésztők a jövő évi méhcsalád-akció keretében ÚJSÁGHÍR: „A Szovjet­unióban módszereket dolgoz­tak ki az időjárás módosításá­ra”. J. Fjodorov levelező tag a Szovjet Tudományos Akadé­mia ülésén elmondotta, hogy szovjet tudósok kidolgozták az időjárás mesterséges szabá­lyozásának technikáját, még­pedig a felhők befolyásolása révén. Fagypont alatti hőmér­sékleten eléggé nagy területe­ken sikerrel alkalmazzák a felhők szétszórásának módsze­rét, és ezzel több gazdasági és tudományos feladatot oldanak meg. A hír a felhőmozgás befo­lyásolásának sikeres (kísérleté­ről szól. Ez a kérdés szorosan összefügg a mesterséges eső létrehozásával, tehát ugyanar­ról a fizikai folyamatról van szó. Feltétlen érdeklődésre tarthat tehát számot, hiszen e,z emberiséget évszázadok óta izgatja a probléma, hogyan lehetne mesterséges úton esőt létrehozni. Állítólag, a bibliá­ból ismert, Noé egyik fia rendelkezett a mesterséges esőkeltés csodakövével. Vagy nálunk is a középkor garabon­ciás diákjai űztek hasonló mesterséget. Az újabb idők­ben pedig egészen jó üzletet csinált néhány szélhámos Amerikában a hiszékeny far­merekkel. A kérdés esetleges megoldá­sának nagy gazdasági hordere- je a tudósokat kutatásra ösz­tönözte. Mielőtt valamit mes­terségesen elő akarunk ál­lítani, ismerni kell annak ter­mészetes folyamatát. Az eső képződésének természetes fo­lyamatát az utolsó évtizedek­ben sikerült is tisztáznia a tu­dósoknak: a légkörben látha­tatlanul mindig jelenlevő víz­gőz alkalmas körülmények kö­zött lehűl, apró cseppekben ki­csapódik. láthatóvá lesz. Ha ez a talajon történik, ködről beszélünk, ha a magasabb lég­rétegekben. akkor felhőről. (A köd is felhő, csak a talajon fekszik.) Az említett lehűlés legtöbbször úgy megy végbe, hegy a levegő egy része a ma­gasba emelkedik. Ez történhe­tik hegyoldalakon vagy lég­köri frontokon való felsiklás útján és egyéb módokon. A felhőkben nagy számban ke­letkező vízcseppecskék (köb­centiméterenként. több ezer) igen kicsinyek: átmérőjük né­hány század centiméter. Ezek nem tudnak a felhőkből „ki­esni'’. És valóban a legtöbb felhőből nem is esik az eső. A CSEPPECSKÉKNEK va­lamilyen módon olyan nagyra kell növekedniük, hogy sú­lyuknál fogva leessenek a földre az útközben való el­párolgás veszélye nélkül. Hogy a felhőcseppek esőcseppekké növekedjenek, egy igen-igen bonyolult fizikai folyamaton kell keresztül menniük. A kutatók utána számoltak a természetnek: egy közepes nyári gomolyfelhő (cumulus) képződéséhez néhány óra tar­tamára 40—50 millió kilowatt­óra energia szükséges. Másik példa: egy budapesti 67 per­cig tartó nyári zivatarhoz any- nyi energiát használt el a ter­mészet, mintha mi háromszáz- ezer kelenföldi erőművet mű­ködtettünk volna. Ekkora energiák esőkeltésre, még az atomkorszak küszöbén sem állanak az emberiség rendel­kezésére. Ha tehát a termé­szetes esőképzés egész folya­matát utánozni szeretnénk, ne­vetségessé válnánk. Mégis, teljességgel tétlenségre va­gyunk kárhoztatva? Nem! Ha a csapadókképződés folyama­tának egészébe nem is. de egyik láncszemébe beavatkoz­hatunk. Mesterségesen fel­hőt nemigen tudunk létre­hozni, de olyan kész felhőt, amelyikből különben nem es­ne eső, viszonylag egyszerű emberi beavatkozással esőzés­re bírhatunk. Hányszor ta­pasztalhatjuk. hogy nyári na­pokon gomolyfelhők keletkez­nek és elmúlnak anélkül, hogy belőlük esőt élveznénk. Vagy téli napokon sima rétegfelhők több napon át borítják az eget eső nélkül. Az ilyen stabilis felhőik rendszerint azonos hal- mazállapotúak: vagy tisztán vízcseppekből állnak (cu- mulusök), vagy az egé-z felhő jégszemekből áll (darusok). És ezekben a felhőket alkotó cseppek közel azonos nagysá­gúak. Az ilyen ún. kolloid- stabilis felhőkből eső nem esik. Ezekben nincs mód a felhőcseppeknek esőcseppek­ké növekedésére. Felhőfizikai vizsgálatok kiderítették, hogy a jelentős csapadékot szolgál­tató felhők mindig vegyes halmazállapotúak, . alsó ré­szük vízcseppekből, mégpe­dig jelentős részben 0 C fok alatti túlhűlt vízcseppeikiből, felső részük jégszemekből áll és a felhőelemek különböző nagyságúak. Az ilyen kolloi- dálisan labilis felhőkben — itt nem ismertethető módon — megindul a jégszemecskék növekedése a vízcseppek rová­sára. A SZÜKSÉGES szemnagy­ságot elérvén esni kezdenek lefelé, útközben megolvad­nak és mint esőcseppek érkez­nek a Földire. Minden eső a magasban havazásként indul, csak nyáron az alacsonyabb légrétegek magasabb hőmér­séklete miatt olvad vízcsep- pé. Nos, a mesterséges be­avatkozásra lehetőség olyan stabilis felhőknél van. ame­lyék azonos halmazállapotúak ugyan, de jelentős részükben túlhűtött vízcseppeket tartal­maznak. Ha ilyen felhőbe re­pülőgéppel aránylag egészen kicsiny mennyiségű száraz­jeget (szilárd széndioxidot) szórunk, 0,3—0.5 kg-ot kilo­méterenként, akkor a száraz­jég ismert kitűnő hűtőhatá­sával (—78 C fok hőmérsékle­tet biztosít környezetének) ki­fagyasztja a túlhűlt vízcsep­peket jégszemekké. Ezzel ve­gyes halmazállapotúvá alakí­totta felhőnket. Ez a kolloid- labilis állapot azután biztosít­ja a szükséges cseppnöveke- dési folyamatot. Egyéb be­avatkozásra alkalmas anyagot is használnak a kutatók, mint pl. a jégkristályokkal kris- tálytanilag rokon ezüstjodi- dot, vagy a nedvszívó klór- kálciumot és kéntrioxidot. A legtöbb kísérletnél a mes­terséges beavatkozást köve­tően 1—2 mm csapadékot mér­tek. A beavatkozások legtöbb­ször a felhőt kiesőztetik és a felhőt megszűntetik. JELENTŐSEBB eredmény­re alkkor lehet számítani, ha a beavatkozás olyan állapo­tában találja a felhőt, hogy a felhőképződés továbbra is folyamatban marad. Az előb­bi eset: a felhő feloszlatása, a mesterséges beavatkozásnak másik jelentőségére is rámu­tat, amely talán nem kisebb hatású, mint az esőkeltés. A felhő és köd feloszlatása a lé­giközlekedést tenné Bizton­ságosabbá, a téli napfénysze­gény klímán javítana. Ügy tűnik, hogy a mesterséges be­avatkozás inkább ezen a té­ren ér el jelentős sikereket, «mint erről a szovjet kísérlet is beszámol. Az elénk táruló kedvező perspektívát disszo­náns hangok is zavarják. A nyugati sajtóban napvilágot látott a meteorológiai hábo­rú fogalma: ellenséges terü­leten aszályt vagy árvizet oko­zó esőzést előidézni, és így tovább. „Míg az atombomba magának az életnek, addig a meteorológiai háború az élet- feltételek megsemmisítésének legfőbb eszköze’’. Igen, csak hogy kettőn áll a vásár. Felméry László, a TTIT tagja Cjjulm, Saínház.- Qródulőnt­Klaus Mann: MEPHISTO Zrínyi Kiadó émetország legtragikusabb napjai, a német nép leg­szerencsétlenebb korszaka késztette arra Thomas Mann fiát. Klaus Mannt, hogy meg­énekelje tragikus balladában, regényben és színműben eze­ket a napokat, ezeket az éve­ket. Az emberek szinte vakon jártak a világban, nem láttáik, nem vették észre, hogy mi ké­szül Németországba,, a har­mincas évek elején, bedugták a fülűiket, behunyták a szemü­ket. hogy kevés kivétellel ne láthassák, vagy ne hallhassák a készülődést, a bamaingesek uralmának előkészítését. És amikor minden bekövetkezett, amit a legjobban látók előre megmondták, akkor már szinte hiábavaló volt az „Achtung, Európa!’“, akkor' már „az ég elsötétült efelett az ország felett’. Klaus Mann regénye a né­met irodalom legjobb alkotá­sai közé tartozik, és a fasiszta- ellenes irodalmi alkotások kö­zött megtisztelő helyet foglal el. Cselekménye eaészen egy­szerű. Egy színész életének ré­szét veszi bonckés alá és az ő személyén keresztül mutatja be a vidéki élet Németorszá­gát. valamint a berlini hatal­masságok életvilágát. Henrik Höfgen hamburgi színész a vi­déki színpadon elsőnek vere­kedi fel magát, kitűnik sok­oldalú színészi képességeivel, amit felhasznál arra is, hogy ő veszi át a vezető szerepet a rendezésben, a színészek fel­vételében. szerepkiosztásában. Itt ismerkedik mea és lesz szerelmes egy félvér német lányba. Höfgen karrierjének, szer­telenségének, vidéki színész­uralmának egyetlen ember sem tud ellenállni, szinte legá­zolja o.z eléje kerülőket Ám ez a lány kordában tartja, s annyira megaláztatik a lány erősen nyomott levegőjű sze­relmétől, hogy rá sem isme­rünk a mindent legázoló és mindenkit meghunyászkodás- ra késztető komédiásra. Politi­kai nézeteiben kacérkodik a kommunistákkal, ám ez a ka­cérkodás sohasem válik tulaj­donképpeni kommunista moz­galmi tetté. Forradalmi szín­házat szervez lázasan, de csali szavakban. Itt, Hamburgban ismerkedünk mea a színház vezetőivel is, akik nem másolt, mint Thomas Mann. Erika Mann, Reinhardt professzor éi más világszerte ismert nagysá­gok. a szellemi életben. Az i szerepük tulajdonképpen nem meov túl azon a kereten, ami szükséges az erőviszonyok be­mutatására. a régi. demokrati­kus és liberális erők, valamint a feltörekvő fasiszta erők ősz- szecsapásában. Henrik Höfgen már elvá­gyik a kisvárosból — mint minden olyan színész, aki vi­déken játszik — és országos hírnévre akar szert tenni. Föl is kerül Berlinbe, egy meg­lehetősen előnytelen szerződés­sel. Ekkor már filmezik is és lassan kezd feltörni. A fasisz­ták uralomrajutásakor Höfgen mérlegeli a helyzetet. Él benne szorongása a fasiszta renddel szemben, mi rt Hamburgban sem szimpatizált a nácikkal, sőt a? egyik nácipárti színészt ki is dobatta — igaz, hogy fé­li a hiúsági okokból. El benne tehát a szorongás. Párizsba megy és ott vár jobb napáikra. El is következik a fordulat életében. Egy kis másodranqú színésznő szerelmes lesz belé, attól kezdve, hogy megismerte. A kis színésznő segíteni alkar bajbajutott imádottján. Fel­használja ismeretségét azzal a kölni ripacsszínésznővel. aki a kövér Coring ágyasa, és kiesz- közlik a kövér miniszterelnök­nél, hogy hazajöhessen és játszhasson. Ekkor kezdődik el szédületes pályafutása, az ál­lami színház igazgatója lesz, később vedia minden színhá­zak teljhatalmú ura. Hatalmas kastélyt tart. a legnagyobb urak bejáratosak hozzájuk és ők is mindenütt megjelennek. Elérte a zenitet, de a karrier bukása már előre vetíti a náci birodalom széthullását. ititiHHiHiiiiuuiiiiijuiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiitiinniiin LINN AN KOSKI: DAL A TŰZPIROS VIRÁGRÓL Európa Kiadó /^z úsztató busákén áll. A rohanás gyorsult. A fatörzs belevész a szökőhul­lámszerű keresztárba — a hí­don állók lélegzete eláll. Most újra előbukkan. A hul­lám taraja erős csapással ol­dalba vágja a fatörzs végét, a könnyű fenyőszál megbillen, az ember meginog, a csáklya meg­rezzen — és megint megmere­vedik a versenyző alakja.” A faúsztató finn tutajosok versenyéről szól Linnankoski kitűnő regényének legizgalma­sabb jelenete a zuhatag hősé­ről, Olaviról, aki bátorságával hódítja meg a legszebb leány, a gyönyörűséges Küllikki szivét. A csapongó képzeletű, szép beszédű, vidám legény sok szép leány szerelmét rabolja el, mi­közben a vad zuhatagos finn folyókon úsztatja a fát. Szerel­me azonban mindig rövid életű és csak a bánat meg a csalódás marad nyomában a hűtlenül elhagyott leányok szívében. Végül rátalál a legcsodálato­sabb leányra, Küllikkire, az igazira, akit azonban csak ak­kor tud megismerni, amikor felhagy a vándorélettel. Most tudja csak meg igazán milyen is valójában a legszebb emberi érzés: a szerelem. Linnanlkoöki. a századforduló legnagyobb finn írója, a szere­lemről — a tűzpiros virágról — írja ezt az édes-bús regényt a fiatal szíveknek szóló örök tör­ténetet. HUllllltlIIIIIIIIIIIIHIIllllliiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiit Homoki Nagy István: Gyöngyvirágtól - lombhullásig Bibliotliéka Kiadó nnek az ízléses, gazdag ki­állítású könyvnek alap- gondolata és célkitűzése nem más, mint megismertetni a magyar olvasóközönséget a természetfilmezés és fényképe­zés technikájával, módszerei­vel és ezen keresztül megsze­rettetni a magyar tájakat, erdő­ket, nádasoflcat, állataikat és madarakat. A könyv első ki­adásának világsikere minden dicsérő szónál ékesebben bizo­nyítja. hogy Homoki Nagy Ist­ván célját elérte. S vajon, milyen eszközökkel? Egyrészt kitűnő fényképeivel, amelyek önmagukért beszél­nék. De másrészt a művészi képekhez méltó, finoman meg­komponált friss, változatos írásaival. A magyar tájak meg­kapó s lenyűgöző varázsa, szép­sége, az erdők szelíd és zord zúgása árad írásainak minden sorából. A természet mélységes szeretete s az emberé, akinek megnyitja szemét a szépségek meglátására. Így a könyv egy kiváló ter­mészetbúvár, az ismeretterjesz­tés művészének munkásságát minden oldalról bemutatja. A nagyszerű, részben színes fény- képfelvételeken kívül az „Egy kerecsensólyom története”, a „Vadvízország” és a „Kékvér­csék erdejében” című filmek műhelytitkait, de tartalmazza Homoki Nagy István néhány kiváló novellisztikus írását is. Befolyásolhatja-e az ember az időjárást'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents