Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-06 / 187. szám
ü'itui ^Cirlap 1957. DECEMBER 6. PÉNTEK Lépjünk ebben is előre ból, hogy muter, hogy balhé és ! segítségével növekedik így tovább. S hányszor lehet I lataik, véleményük latm azt is, hogy mindez a j sénefc szabatossága, szülő füle hallatára hangzik élt De annak egy szava sincs eh-' hez! Megváltozott életünk ezernyi új dolgának kifejezése, a szocializmus keltette sok-sok gondolat kifejezése persze nem könnyű feladat. Nem könnyű már csak azért sem. mert nagyon kevés a tudományos kutató munika, nagyon kevés segítséget kapnak az emberek ilyen problémáik megoldásához s szinte alig számít az a tevékenység, melyet a szűk körben munkálandó nyelvészek a nyelv gyakorlati problémáival kapcsolatban kifejtenek. Némi előrehaladás történt, hiszen pár esztendeje felemelték a nyelvtanórák számát, új és jobb nyelvtankönyveket, adtak ki, s az iskolákban tanító pedagógusok, de a szak- felügyelők is sokkal nagyobb gondot forditanak a nyelvtan helyes tanítására. A hiba azonban ott van, s erre nem egy példát szolgáltattak az iskolákban tett látogatások, hogy a nyelvtanítás megreked a nyelvi anyag elemzésénél, a nyelvtani szabályok felismertetésénél és betanul tatásánál, azonban mindennek gyakorlati alkalmazására már nem tanítja meg a tanulókat. A megtanult anyag így holttá válik, nem eredményez a gyakorlatban észlelhető eredményeket. Nem egy olyan diák akad. aki hibátlanul elmondja például a mondattan minden törvényét, szabályát, de ugyanakkor olyan mondatokkal fejezi ki gondolatait, melyek szöges ellentétben állnak az elmondott szabályokkal. y nyelvtanítás, a nyelvtan tehát megreked a leírásnál. s nem segíti elő a logikus gondolkodás fejlesztését, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatának kimutatását. A nyelvtan tanításnak a gondolkodásra’ 'váló 'tanítással' való' összekapcsolása az egyetlen lehetséges útja annak, hogy ezen a területen előbbre lépjünk, s nyelvtan tanításunk is túljusson a leiró nyelvtan bűvkörén. Ha a tanulók nem érzik azt, hogy a nyelvtan órákon valami újat kapnak, ha nem érzik azt, hogy a nyelvtan órák gondo- kifejezé- hely essége, ha nem érzik azt, hogy logikájuk növekszik, akkor a nyelvtan órák csak teherré válnak számukra, s a kellből tanult nyelvtan nem biztathat eredménnyel. Értelmi és logikai élmény- nyé kell tenni tehát a nyelvtanulást, s akkor örömmel vesz részt benne az is, aki addig a ..legutálatosabb tantárgynak’’ tartotta a nyelvtant. Gyakorlati példák és élmények segítségével érdekedé, élvezetessé lehet tenni a nyelvtan tanítását. Örömmel kellett nyugtázni azt a tapasztalatot, mely ugyan még nem általános, de remélhetőleg az lesz, hogy mind kevesebb az öncélú fo- galmazgatás, s mind több az olyan fogalmazási feladat, mely a gyerek élményeire alaDul, azt íratják meg vele, amit átélt, amiről tapasztalatai vannak. Annak elérése ez. hogy a gyerek ne csak nézze a világot, hanem lássa is meg annak eseményeit, mozgását, s ezekről alkossa meg a maga véleményét, gondolatait, s azokat helyes formában ki is tudja fejezni. TT atalmas szerepe van a nyelvtanításban, a nyelv helyes elsajátításában az irodalomnak is. Ennek részletezése azonban már egy másik cikk feladata lenne. A tantestületi megbeszéléseken, az igazgatói értekezleteken, a művelődésügyi osztály megbeszélésein mind többször napirendre kerül ez a probléma. S ez így helyes Csakis együttesen, csakis egymást segítve érhetjük el, hogy mind többen beszéljenek a szó szoros értelmében véve: magyarul, mind többen értsék meg azt. hogy kulturális fejlődésünknek egyik feltétele a helyes magyar írás és beszéd. Mészáros Ottó TsJíoláikban jártam, nem is -*■ egy helyen. Több helyen, több iskolában. Leveleket olvastam, melyeket iskolások írtak a szerkesztőségnek, s Itt— ott belekukkantottam egy- egy dolgozatfüzetbe is. Majdnem mindenütt kedvezőtlen tapasztalatokat szereztem. A fiatal nemzedék kerékbe töri a magyar nyelvet, s helyesírása olykor még a rossznál is rosszabbat „alkot’’; De nemcsak az ifjabb nemzedék, hanem az idősebbek is, nemegyszer az újságok is úgy beszélnek, írnak, hogy az emberben akaratlanul is feltör a Sóhaj: hová lettél szép magyar nyelv? Hatalmas eredményekkel büszkélkedhetünk kulturális forradalmunkban. Százezrek jutottak a kultúra olyan kincseihez, melyek azelőtt elérhetetlenek voltak számukra. Százezrek kezébe kerültek klasszikus művei a magyar és külföldi irodalomnak, hihetetlenül megnőtt a színházak és mozik látogatottsága. Nemegyszer megyénkben is olyan kulturális események zajlanak, melyekkel azelőtt még az ország sem büszkélkedhetett. De a további emelkedésnek, kulturális színvonalunk további növelésének egyik alapvető és elengedhetetlen feltétele az, hogy nyelvünket szóban és írásban tudatosan, helyesen használjuk. A nyelv a társadalmon belüli érintkezés, a tapasztalatok, gondolatok kicserélésének eszköze. A gyermek'már iskolás kora előtt megtanul beszélni, tehát elsősorban az otthon, a családi környezet szolgáltatja első „nyelvemlékeit.” S menynyire nem vesszük ezt figyelembe! Mennyire más lenne a helyzet, ha a szülők gondolnának arra, hogy gyermekük elsősorban tőlük tanulja még a magyar nyelvet, s nem mindegy az, hogy miféle nyelv ez! Valóban magyar nyelv-e, vagy pedig korcs szavak, ger- manizmusok, feje tetejére állított sizórgndek szövevénye. N em egy esetben előfordul, hőgy a szülők szinte örömmel nyugtázzák, ha a gyerek a „divatos” kifejezéseket megtanulja, s kacajjal veszik tudomásul, ha a gyereknek egy-egy jó „bemondása” van. Hányszor lehet hallani nyolc-tízéves gyerekek szájáA TTIT Pest megyei szervezete irodalmi szakosztálya életéből Országszerte napjainkban emlékezünk.meg Arany János halálának 75., Ady Endre születésének 80., József Attila halálának 20. évfordulójáról. A TTIT megyei irodalmi szakosztálya megyeszerte sok kul- túrotthonban és előadóteremben tartott és tart megemlékezéseket a három nagy költő emlékének adózva, értékes irodalmi estek rendezésével. Nagykőrös, Cegléd, Vác ifjúsága és lakossága hallhatta Arany János Toldiját. Polgár Judit előadóművésznő kiváló előadásában, Szendrey-Karper László VTT-díjas gitárművész közreműködésével. December 21-én Ráckevén, ifjúsági előadáson mondja el Polgár Judit előadóművésznő a Toldit. Arany János esztétikai nézeteiről Hermann István irodalomtörténész tartott előadást a váci Pedagógus Klubban, Nagy Marianne előadóművésznő művészi közreműködésével. Ady Endréről igen emlékezetes irodalmi estek hangzottak el Nagykőrösön az Értelmiségi Klubban és Cegléden a Művelődési Ház 'nagy előadótermében. Nagykőrösön dr. Kerékgyártó Imre, Cegléden Miklós Róbert ismertették a szép számban megjelent érdeklődők, Ady-rajongók előtt Ady Endre életének és költészetének főbb állomásait. Az előadások közben peregni kezdtek Ady lírájának gyöngyszemei, melyeket Nagy Marianne előadóművésznő kiváló tolmácsolásában hallhatták a részvevők. A világ leggyorsabb távíró berendezése A svájci Bell tele}onlabora- tórium olyan távíróberendezést szerkesztett, amely ezer szóiperc sebességgel dolgozik. Ez a sebesség 16-szor akkora, mint a ma használt leggyorsabb berendezésé. rf Vinitron" m univerzális műanyag A Szovjetunió műanyagszá- lakat kutató tudományos intézetében most különleges tulajdonságokkal rendelkező műanyagszálakat kísérleteztek ki, a „vinitront”. Az új műanyagból készült szál 160 C-fokot bír ki lágyulás nélkül (körülbelül 100 C-fökkal többet, mint társai), lúg, sav és oxidativ álló. A sósav sem roncsolja. Nem ég, hosszú időn át főzhető. Kitűnően festhető és színtartó, olcsóbb, mint bármely más műanyagszál. Elsősorban munkaruhákhoz alkalmazzák majd. Termelőszövetkezeti öregek i falu jelet} varjúcsapat kering, szél veri a fagyos ágakat. Néha-néha széles mosolyával letekint még a nap a , házakra, de az már nem a végi melengető simogatás, nem virágfakasztó, hanem virágfagyasztó. Dideregve húzza ösz- sze magán ki-ki a kendőt, kabátot, bizony legjobb ilyenkor a meleg tűzhelynél. Ott üldögél naphosszat a tűzhely mellett Dobó János bácsi is. Vézna, beteg testének minden meleg kevés. Nagjfkabátot vesz magára, bárhogy megrakja a tüzet öreg életpárja. Sokszor kínzó köhögésbe tör, nehezen lélegzik, asztma kínozza. Hej! Nem volt ám ő mindig ilyen tehetetlen bábú. Öt éven keresztül dolgozott az albertirsai Szabadság Tsz-ben, mint építési brigádvezető. Brigádjával együtt ő építette a termelőszövetkezet valamennyi gazdasági épületét. Amikor a tehénistálló épült, farkasordító hideg tél volt. Ök csak dolgoztak, igyekeztek, hogy minél előbb be legyen fejezve a munka. Dobó bácsi átfázott, szív- és tüdőasztmát kapott, s azóta nem bírja a kőműves kalapácsot. Két éve küszködik a betegséggel. Nyáron még csák kiül a napra, vagy elsétálgat néha a pártszervezetbe, de ha beköszönt a tél, nagyon sivárrá válik az élete. Gyermekei felnőttek, saját lábukra álltak, s ők kettecskén maradtak a Ikis házban. Hanem a termelőszövetkezet nem feledkezett el Dobó bácsiról. Betegsége óta a szövetkezeti szociális alapból rendszeresen segélyt kap Meghagyták neki a háztáji földjét, ezenkívül évente ezer forintot és 2,2 mázsa kenyér- gabonát szavazott meg számára a közgyűlés. Igaz, nem valami nagy összeg ez, de Dobó bácsi ennek is örül. — Nagyon jól esik nekem ez a segítség — mondogatja. — Most mi lenne velünk, ha a tsz nem segített volna? Dolgoznék én, de hát ha ezt hozta a sorsom, mit tehetek. Szép a csoporttól, hogy gondoskodik rólunk öregekről... Csukhat ... sok új ember van az irodán. Nekem mindig kérni kell azt a kis pénzt, én meg szégyellek kéregetni. Amikor tudatom véle, hogy megvalósult a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény, megnyugodva bólogat: — Ez bizony nagyon jó hír. Megérdemeljük mi, termelőszövetkezeti öregek is a nyugdíjat. P rózsák Mihály bácsi udvarára kukoricával rakott szekér fordul be. Most szállítják haza neki a föld járadék fejében eső terményeket. Mert 6 hold földet vitt be a Szabadság Tsz-be annakidején. Egy éve ő is nyugdíjas öreg lett, szintén betegsége miatt maradt el a csoporttól. Pedig — mint mondja — szerette azt a közösséget. Még ma is ellátogat hozzájuk egy kis baráti beszélgetésre, ha egészsége engedi. Mert hogy ,ő is asztmás szegény. Nem is gondolta Prazsák bácsi, hogy betegségére, öregségére így törődnek majd vele: — Meg vagyok elégedve azzal amit kaptam — hajtogatja —, különösen a háztájin termett kukorica segített ki bennünket. Ha már most állami nyugdíj lesz is, jó lenne, ha meghagynák a kukorica- földet. S áránsztki János három hold földdel lépett be a csoportba 1951-ben: Eleinte szépen keresett is, mert mint szíjgyártó szerszámokat javítgatott, később pedig a magtárban segédkezett. Csakhogy ő sem tíz ujjún számlálja már a tovaszálfá esztendőket, 75 éves elmúlt. Két esztendővel ezelőtt betegeskedni kezdett, ha egyik héten dolgozott, másik héten pihenni volt kénytelen. Kórházba kellett vinni. MegoperáMák. Felgyógyult ugyan, de kopott már a szervezete, nem munkára való. Tesz-vesz a ház körül, állatoknak enni ad, megreparálja, ami elromlik. Mindig akad valami apró munika hiszen a veje Pestre jár dolgozni, a lánya meg öt apró gyerekkel bajlódik, öt kisgyermek, meg három felnőtt. Bizony sokszor kell körülszelni napjában a kenyeret. Jól jött hát itt is a termelőszövetkezet gondoskodása. Legalább Sáránszki bácsinak megvan az egész évi kenyere. A háztájin termett kukoricáiul meghizlalhatnak egy malackát, az ezer forintból pedig megveheti magának a legszükségesebb ruhafélét. Sáránszüki bácsinak az a véleménye: — Jő dolog, hogy törődik velünk a csoport, de az öregekről legjobban mégis a rendes nyugdíjjal tudnának gondoskodni. Aki bevitte és bennhagyja a tsz-ben a földjét, illő, hogy arról gondoskodjék is valaki. JKis Virág János ugyancsak A. az albertirsai Szabadság Tsz tagja. Ö ugyan nem nyugdíjas és nem is beteg, de az idő felette is jócéikán elsuhant. — 76 éves leszek, ha megérem május 14-ét — mondja a kis öreg. Márpedig valószínű, hogy megéri, mert olyan egészséges, mint akár a makk. Tizenöt hold földet vitt magával, amikor belépett. Eleinte még dolgozgatott a mezőn, de aztán, hogy kicsit kezdett nehezére esni a kapálás, a tsz vezetősége megtette éjjeliőrnek. Négy éve este 7-től talpon van hajnali 5 óráig. A tehénistállóban őrlködik. Nem is volt ott négy éve semmi, de semmi hiba. Virág bácsinak az idén is megvan a maga 300 munkaegysége. Jóleső érzés volt az, amikor hazavitték az érte járó búzát, árpát, kukoricát, bort meg miegyebet. Hanem az öregember egészsége múlandó valami. Vége szakadhat egyik napról a másikra. Akikor pedig jól jön az a nyugdíj. És ha betegség előtt jön, az sem olyan nagy baj! rpermelőszövetkezeti öre- í gek. Télbe hajlik már az életük. A Szabadság Tsz tagságának emberségére vall, hogy törődnek velük, gondoskodnak rólvlk tőlük telhetőén. De sajnos nem mindenütt ilyen megértők a tsz-tagok, vagy egyszerűen maguk is szegények, azért nem tudják segíteni az öregeket, rokkantakat. Pedig, aki leélt egy becsületes munkáséletet, megérdemli, hogy öregségre ne maradjon kenyér nélkül. Ezért is üdvözlik nagy örömmel kormányunknak a termelőszövetkezeti dolgozók nyugdíjáról szóló rendeletét. Szebelkó Erzsébet Cjféilm, Színház, Qi'odtdúiiv Családi ágy Új bemutató a Madách Színház Kamaraszínházában / an de Hartog, Családi ágy című vígjátékát mutatta be a Madách Színház Kamaraszínháza. Ebben az évadban, amikor egymás után kerülnek bemutatásra érdekes, izgalmas, új stílusú és új monda- nivalójú darabok, Jan de Hartog színművének bemutatása is ilyen kísérlet. A holland származású szerző 1951 ben írta ezt a darabját, aminek ősbemutatója Amerikában volt. A Broodwayn óriási sikerrel játszották a valóban szellemes. mosolyogtatóán könnyes vígjátékot. A darab meghatározása: vígjáték. Vígjáték, mert sokat nevetünk, mosolygunk a cselekmény nyújtotta furcsa szituációkon, de ennél többet is ad az író számunkra. Két ember, Ágnes és Michael életének apró mozaikjai a nászéj- szaiától az egymás mellett megöregedett házaspár búcsújáig, az öreg, megszokott háztól, a széles családi ágytól, elgondolkoztató, tanító és emlékeztető képsorozat. „Hol béke, ott szeretet” — ezt a mondást találja egy párnára hímezve a fiatalasszony, amikor először bontja meg az ágyat. Béke nem mindig van. Az első gyermek megszületésének izgalmai, Michael pillanatnyi elfordulása az asszonytól, aki úgy érzi, már nem tudja megérteni, a gyermekek felnőtté válásának problémái, az öregedő asszony életbe vágyása, újat akaró kitörése, a családi, a házasélet annyira megszokott, talán már semmibe vett apró jelenetei, veszékedései, mozzanatai — bizony nincs mindig harmónia. De a sze retet, két ember szerelme minden jelenetet, összezördülést áthidal. Ez a darab cselekménye. Észre sem vesszük, hogy színház nézőterén ülünk éi színpad az. ahol két ember veszekszik. összebékül, tanácskozik, mesél, rendezkedik — él Mintha magun at, családunkat, életünket látnánk, csak éppen egy másik milliőben, más családi ágy mellett. Nem nagy mű Hartog színdarabja de mégis végtelenül egyszerű, természetes, sokat mond. Három felvonáson át hat korképet fest. Két ember, nem, sok ezer és millió ember egymáshoz hasonulását, életének dlfeledett és mégis sokat jelentő apró eseményét rögzíti. Ez a darab legnagyobb értéke, varázsa. Két ember mozog, cselekszik a színpadon, az ő szavaikból tudjuk meg életük folyását. helyzetüket, mindazt, ami a hálószobán kívül évek alatt történik. Tolnai Klári kedves, asszonyos, rafinált Ágnesének méltó partnere Gábor Miklós Michaelje. Játékuk, hol szívből jövő bűbájos humorral, hol mély, emberi érzéseket megszólaltató komolysággal variálódik. Úgy élnek, mozognak a színpadon, hogy eltelejtjwk a színházat, csak a két ember hamisítatlan életét, sorsát érezzük. Ádám Ottó biztoskezű irányítása, ötletes rendezése mégjobban eggyé kovácsolja a kitűnő színészek játékát. A jelenetekként változó, a különböző koroknak megfelelő, kitűnő díszletek Jánosa Lajost dicsérik. A szép, stílusos, változatos ruhákat Miálkovszky Erzsébet tervezte. A Madách Színház művészei jő előadásban, Hartog egyszerű, bőhumorú és megható vígjátékában megérdemelt sikert aratnak. Bán Zsuzsa HiiiimiiiiiiiiiiMiiiimiiiiiiiimimunumtiiHiiiutiiHDiuui. Antonella Liialdi Újra a felvevőgép előtt. A magyar közönség a tehetséges olasz filmszínésznőt a következő filmekből ismeri: Köpeny, Szegény szerelmesek krónikája, Halló, itt Gabriella, Vörös és fekete niiiiMiiiiiiiiuniimiiitiiifiiiiiiiiiimiiHHfiiiiitiniiiiiiiiiiiii Richard Hughes: ÖRVÉNYBEN Európa Kiadó Tyichard Hughes a modern -fi. angol regény- és novellairodalom kiemelkedő alakja. Szűke’bb hazája Wales, ott született, s nem is szakadt el tőle soha. Regényein kívül más műfajban is kimagasló alkotásokkal gazdagította az angol irodalmat. örvényben című regényében egy kereskedelmi hajó tisztjeinek és legénységének öt napig tartó élet halálharcát írja meg az Atlanti-óceánon tomboló viharban. A hősies helytállás ragyogó példái mellett a legkülönbözőbb emberi tulajdonságokat ismeri meg e regényben az olvasó: az éhség, a szomjúság kínja, a halál közelségének tudata az egyik embert óriássá növeli, a másikat gyáva bábbá alakítja. Hughes a természeti jelenségeknek és az emberi léleknek egyaránt kitűnő ismerője — ezt bizonyítja ez a műve is. amelyet bizonnyal hamar megkedvelnek majd a magyar olvasók
