Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-06 / 187. szám

1957. DECEMBER 6. FENTEK MST *1 EC YE! A nőmozgalom néhány problémájáról A demokratikus nornozgalomnak lálunk régi hagyományai van- lak. A munkás- és a szegény- >arasztasszonyok együtt küsz­ködtek férjeikkel az elnyomás rveiben több emberi jogért, a lagyobb darab kenyérért. Az 945-ös felszabadulás hozta neg végleg a nők egyenjogú- ágát, s tette lehetővé, hogy lálunk nagy nőmozgalom ala­kuljon ki. Az elmúlt 13 év ilatt minden pálya megnyílt a lök előtt. Kitárultak az egye- emek kapui, a közigazgatás­ban. az ország vezetésében, s különböző posztokon megtalál­hatjuk a nőket. Az MNDSZ jriási munkát végzett, hogy szervezetileg is összefogja asz- szonyainkat, leányainkat. A bői szervezetek munkája az utóbbi években megfakult, tzürkébbé vált, vagyis az MNDSZ nem volt mentes azoktól a hibáktól, amelyek ebben az időben jellemezték közéletünket. Mégis hiba volt, hogy az MNDSZ-t egyszerűen beolvasztották a Hazafias Nép. frontba. így lényegében meg­szűnt az önálló nőmozgalom. Ezt bizonyítja, hogy az ellen- forradalom leverésének idő­szakában sorra alakultak ön­álló nőszervezetek, amelyek segítettek az életet konszoli­dálni, s hozzájárultak a mun­kás-paraszt hatalom megszilár­dulásához. Ez a tevékenység abból fakad, hogy ők is a szo­cializmus építésén és megvé­désén fáradoztak, amely egyet jelent a nők felemelésének, jobb életének biztosításával. A nőmozgalom megyénkben is sikereket ért el az elmúlt hónapokban. 126 földműves­szövetkezeti nőbizottság van és 100 községben működik nő­tanács. Ezenkívül számos üzemben megalakult a szak- szervezeti nőbizottság és hasz­nos munkát végez a nők neve­lésében és érdekvédelmében. A nőmozgalom kibontakozását, eredményes munkáját néhány helytelen nézet gátolja. Min­denekelőtt az, hogy a falusi ^ ár,tszervezetek ben nem értik a mozgalom lényegét. A nőta­nácsokra ma is úgy tekintenek, mint az MNDSZ-re, egy szűk­körű szervezetre, melyben tag­díj van, szervezeti fegyelem és meghatározott szervezeti élet is. Ez akadályozza a fejlődést és félreviszi a mozgalmat. A nőmozgalom lényege, hogy a falu példamutató asszonyaiból választ egy vezetőséget, nőta­nácsot, amely foglalkozik az asszonyok politikai, kulturális nevelésével, előadásokat, ren­dezvényeket szervez, s abba bevonja a nők többségét. Sok olyan szektás nézettel találko­zunk, amely épp az előbbi helytelen nézetből fakad, hogy fölösleges új asszonyokat be­vonni a mozgalomba, úgy sem lehet tőlük komolyabb mun­kát várni. Olyan nézettel is ta­lálkoztunk, amely o párt mér­tékével méri a nőmozgalomban részvevőket és olyan társadal­mi életet kíván a nőtanácsok­ban, a nőmozgalomban dolgo­zóktól, mint a párttagoktól. Ezek helytelen nézetek és ke­rékkötői a demokratikus nő­mozgalom fejlődésének. A té­ves nézet abban is megmutat­kozik, hogy ha egy-egy asszony véleményt nyilvánít, vagy vi­tába száll a tanácskozásokon, rendezvényeken a nőmozga­lom vezetőivel, akkor azt reakciósnak, vagy ellenforra­dalmárnak titulálják. Az ilyen nézetek ellen fel kell venni a harcot és elsősorban a nőtaná­csok vezetőinek kell megérte- niök, hogy a nőmozgalomban helye van minden becsületes, jószándékú nőnek, aki egyetért a nőmozgalom célkitűzéseivel és a szocializmus építésének fő vonalaival. Akörül is sok a vita, hogy kik legyenek a nőtanácsok ve­zetői. Mindenekelőtt azok, akiknek megvan a megfelelő tekintélyük althoz, hogy vezet­ni, irányítani tudják az asszo­nyokat. Olyanok legyenek a vezetők, akik képesek tömege­ket mozgósítani, akikre hall­gatnak és az általuk szervezett rendezvényekre, tanácskozá­sokra szívesen níennek el a nők. Helyes, ha a falusi nőtaná­csokban helyet foglalnak a női pedagógusok feleségei, a falusi értelmiségieknek az asszonyai, tekintélyes parasztasszonyok, egyszóval azok, akiknek meg­van a rátermettségük az ilyen mozgalom irányításához. Sok helyen nem tisztázódott még, hogy milyen legyen a pártszervezetek és a nőtaná­csok egymáshoz való viszonya. Látnunk kell, hogy a nőmoz- galcan önálló, nem tartozik a Hazafias Népfronthoz. A párt irányítása alatt működik, és ezt az irányítást elsősorban a nőmozgalomban dolgozó kom­munista asszonyokon át kell érvényesíteni. A kommunista asszonyok akkor végeznek jó pártmunkát, ha a nőmozga­lomban harcolnak a párt poli­tikájának a megvalósításáért, vagy segítik,' hóg£“a mozgalom helyesen foglalkozzon az asz- szonyok problémájával. A nőmozgalomnak számos olyan régi megszokott és hely­telen nézettel kell megküz­denie, amely még ma is kísért. „Nők maradjanak a fakanál­nál“, „Nem való funkció et nő­nek“ stb. Ezek helytelen néze­tek, s ezek ellen harcolni kell. Magyarázzuk meg: az egyenjo­gúság azt jelenti, hogyha rá­termett, szakmailag és politi­kailag képzett, akkor bármely területen el tudja végezni az asszony is a munkát. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy egyes üzemeinkben kevés mű­szaki vezető kerül ki a nők kö­zül, sok területen mellőzik őket. Sokan ezen úgy próbál­nak változtatni, hogy azt köve­telik: függetlenül a nők szak­képzettségétől, növeljük az ilyen területen a nők arány­számát, Azt mondják, hogy e ak a sokfelé járt ember tudja igazán megítélni, mennyire ráférne egyik-másik pilisvörösvári fiatalra, hogy egy kis illemre tanítsák. Van a faluban egy filmszín­ház — igazán jó műsorral, és van egy kultúrotthon ahol szinte kéthetenként sor kerül a Déryné Színház, vagy más művészi csoport színielőadásá- ra. Sajnos, éppen az említett egynéhány vörösvári „fiatal­ember” miatt ezeknek az elő­adásoknak javarésze élvezhe­tetlen. a színdarab még hagy- ján, de a moziba már nem tudsz bemenni anélkül, hogy ne légy tanúja egy-egy kelle­metlen rendzavarásnak. Min­den vetítés alatt megtalálod azt az öt-hat duhaj fiatalból álló csoportot, amely hangos kiabá­lással, nevetgéléssel. székcsap­kodással, papír galacsinokkal való hajigálással vonja magára a moziban szórakozni akarók figyelmét és megbotránkozását. És ez még csak a bevezetés. Az előadás alatt jóformán percre sem szűnik meg a pisz- szegés, az erőszakolt köhögés, a röpke, de mindig bántó meg­jegyzések. amivel egy-egy jele­netet kísérnek. A legmegha­tóbb pillanatokban „bedob” va­laki egy hangos „ajajaj"-t, s máris oda a játék okozta han­gulat. a közönség bosszanko­dik, a jegyszedők keresik a tettest és tízpercen át nem tudsz a vásznon pergő képekre figyelni. Furcsának találtam mind­ezek után, hogy a pilisvörös­vári moziban nem találkoztam ügyeletes szolgálatot teljesítő rendőrrel. Pedig valamennyi szórakozást kereső mozilátoga­tónak egyöntetű véleménye, hogy nem ártana ezeket a rendbontókat egyszer-kétszer kitessékelni a nézőtérről. Ta­lán akkor megtanulnák, hogy tiszteletben kell tartaniok má­sok szórakozási igényeit is. Sokan szeretnék Pilisvörös- váron megérni azt a napot, amikor néhány suhanc meglec- kéztetése árán végre háborítat­lanul élvezhetnék a színházi- és filmelőadásokat. Pénzt adnak érte. Szórakozni és művelődni akarnak. nem pedig bosszan­kodni. A rend őrein múlik, milyen gyorsan szereznek ér­vényt a többség nem jelenték­telen akaratának. (Iványi) sem az üzemekben, sem a ter­melőszövetkezetek vezetésé­ben, sem az állami apparátus­ban nincsenek a számarányuk­nak megfelelően képviselve a nők. Nem a számarány itt a lényeg, hanem a rátermettség, a hozzáértés, a- szakmai és po­litikai képzettség. És a nőmoz­galomnak éppen az a feladata, hogy segítse az asszonyokat, hogy azok megszerezzék a jár­tasságot, a szakképzettséget ezeken a területeken és alkal­masakká váljanak ezen felada­tok elvégzésére' is. Nagyon eleven és viruló éle­tet lehet a nőmozgalom kere­tein belül kialakítani, ha a nő­tanácsok harcolnak a nőket le­becsülő nézetek ellen, ha meg­felelő formáiban gondoskodnak az asszonyok elfoglaltságáról, politikai és kulturális nevelé­séről. ' Számos lehetőség van erre. Mindenütt lehet szer­vezni gazdasszonykört, ame­lyen belül szabás-varrás tanfo­lyamot, ólvasóankétot tarta­nak, s ezzel segítik elő az asz- szonyok nevelését. A szülői munkaközösséggel, a KISZ- szel való közös munka pedig segítheti a gyermekek nevelé­sét, a gyermekek társadalmi problémájának megoldásét, a helyes kapcsolat kialakítását a gyermek és a szülő között. Az asszonyok nagyon szívesen el­járnak egészségügyi előadások meghallgatására és az ilyen előadások megszervezését vál­lalják a nőtanácsok. A politi­kai és kulturális munka mel­lett helyes, ha a nőmozgalom — ahol erre lehetőség van — kozmetikai tanácsadást, divat- bemutatókat rendez és neveli az asszonyokat, a leányokat a szép szeretetére, ia boldog csa­ládi otthon megteremtésére. Pártszervezeteink pedig se­gítsék, hogy a nőtanácsok megfeleljenek feladataiknak és a nőmozgalom valóban — fa­lun és városon egyaránt — a magyar nők demokratikus mozgalma legyen' Gáli Sándor Tanulni jő / lletve csak akkor, ha érzi § az ember, hogy annak § sok hasznát veszi. Így van ez | a politikai képzéssel is. Csak I olyan szemináriumra, konfe- I renciára jó járni, ahol választ | kaphatunk kérdéseinkre és § vitatkozhatunk, ha nem egye- | zik a nézetünk másokéval. | Ilyen jó érdekes konferen-1 cint tartottak a napokban a | budai járási pártbizottságon, | a marxista—leninista tanfo- | lyam vezetői számára. Bori 1 Rudolf, a járási pártbizottság | első titkára tartott előadást § az, imperializmusról, majd a I Nagy Októberi Szocialista \ Forradalomról *és nemzetközi I jelentőségéről. A konferencián nyoma sém i volt az évekkel ezelőtt meg-1 szokott, feszélyezett, érdekte-1 len hangulatnak. Minden I résztvevő bekapcsolódott a 1 vitába és ha kérdése volt va- I Iákinek, bátran felvetette. 1 Senki sem batránkozott meg I például azon, hogy Pásztorok 1 Katalin elvtársnő még nem I érti, hogyan győzhet a fórra- f dalom parlamentáris úton. 1 Mindenki vitázott akkor is, 1 amikor egyik hallgató meg-1 kérdezte: hogyan harcolnák a 1 kapitalista országok kommu-1 nista pártjai az extraprofit el- § len, hiszen a munkásosztály- \ nák is jut „morzsa“ a gyár-1 matokról... Sok más érdekes kérdés I hangzott még el ezen a kon- I ferencián. Az úgynevezett I „kényes“ kérdések egymást | követték. S bizony sok dog- | más szektásunk képedt vol-1 na el azon a nyugalmon, aho- I gyan Bori elvtárs ezeket fo- § gadta. Csodálatosképpen egy í idézet sem hangzott el senkii szájából, mégis meg tudták I magyarázni az elvi tételeket, | és sokkal meggyőzőbben, ért- | hetőbben hangzott így, mint- i ha ,brosúraízűen“, lélektelenül | darálták volna el a klasszi- | kusok érveléseit. i A Ganz Árammérőben A szerszámműhelyben. Itt végzik a szerszámok készíté­séhez szükséges forgácsoló munkálatokat Precíziós géppel végzi Biró József a méréshez szükséges alkatrészeknek gravirozását Vége a pünkösdi királyságnak A marógépnél T öbb mint egy évre nyúlik vissza ez a különös tör­ténet. Az ellenforradalom után, amikor a gyenge és erőszakkal összeragasztott ter­melőszövetkezetek szétestek, a nagykőrösi Boldog Jövő 21 tagja is kikérte a jussát. A harmincegy tagból maradt hét, a 427 hold föld egy részét vitték a tagok, egy darabot át­vett az állami gazdaság és Nyársapát község. Maradt a termelőszövetkezetben 1S8 hold föld és hét tag, helye­sebben a Kovács-család. Ifj. Kovács László, az elnök, a fe­lesége, apja, anyja, lánytest­vére, annak a férje meg egy családon kívüli idősebb em­ber, ez a tagság. Dolgozni nem dolgoztak, hiszen az el­nök — elnök, a többiek meg az elnök rokonai. Egyedül a családon kívüli öreg látta el úgy, ahogy az állatokat. Egyébként mindenki művel­te háztáji földjét és — hogy meg ne szólják őket — a kö­zös 168 holdból is bevetettek 4,5 holdat! Öreg parasztok, akiknek arra vitt az útjuk, káromkod­va álltak meg a „Boldog Jö­vő" földjei mellett. — Hogy az Isten pusztítsa el azokat a gazembereket, akik tönkre hagyták ezt az ál­dott földet. A 21 hold többszörösen ne­mesített kísérleti szőlőben le­verte a gaz az ember fejéről a kalapot. Azt azonban Kovács László is belátta, hogy a parlagon he­verő földek előbb-utóbb sze­met szúrnak valami illeté­kesnek, kiadta hát a tsz föld­jeit harmadába egyéni parasz­toknak! Kovács László aztán, mint afféle módos, gazda, ki-kijárt a földekre, végignézte a munká­sok seregét, biztatta, serken­tette őket. és teljesen elége­dett volt. hiszen még így is haszna lesz a „termelőszö­vetkezetnek“. De amíg be nem érett a ter­més, élni is kellett valamiből. A próbateremben végzik az árammérők hitelesítésé: Csöndör Zsuzsanna az ellenőrző-számlálót figyeli, Gyoroki László a fogyasztásmérők minőségi ellenőrzését végzi Kr - segít a Monori Községi Tanács! ^ község Kovács gazda kivágatta és | eladta a „termelőszövetkezet" 1 81 nyárfáját és négy vagon | trágyát. | Eltelt az év. Itt is, ott is be- § szelték a városban a Boldog I Jövő gazdáinak viselt dől- | gait, hogy az „elnök” estén- | ként holt részegen fekszik va- I lamelyik kocsma előtt a sár- | ban. Az ilyen pünkösdi király- 1 Ságnak előbb-utóbb vége szó- | kott lenni. A Boldog Jövő I esetében nagyon hosszúra | nyúlt, kerek egy évre. Tár- f gyalta az ügyet a városi vég- | rehajtó bizottság, a pártbi- 1 zotiság, a termelőszövetkezeti § tanács. Ügy határoztak, hogy | a boldogtalan „termelőszövet- | kezet” garázdálkodóitól meg- 1 vonják a működési engedélyt, r‘lmmm||u,||">t'!i">'M"i"i'|n|i:|mli|l>||‘|"n|||,M'|iu,li'm,H"n,m'nM'|,nl|Ml||nml',nmm["nnlm!nn"!Hmmn'Hmn"<lm és a „szövetkezetei" felszá­molják. rézzel az ügy lezárult. Az el- intézés úgy nagyjából megnyugtatta az emberek há­borgó igazságérzetét. De egy tüske mégis maradt: miért ilyen nagysokára határozták el magukat az illetékesek? Vagy talán nem tudtak róla? Az ellenőrökből mért nem ju­tott esztendőkön át egyetlen egy sem ebbe a gyengén mű­ködő termelőszövetkezetbe? Vagy feltétlenül meg kellett várni a gazdasági év végét? Ez sem valószínű, hiszen a 168 holdból csak 12 a Kovács-csa­ládé, a többi állami tartalék és a harmadosok bérbe vehették volna. Az alkalom, hogy az égvilá­gon senki nem ellenőrizte, megszülte a tolvajt. Lebukott. Legfőbb ideje volt, mert ez a „termelőszövetkezet" nemcsak nagy anyagi károkat okozott, hanem valami még nagyobbat is. Kovács László, ez a „szo­cialista gazduram“ és családja az emberek előtt, azok előtt, akik csak ezt a temelőszövet- kezetet ismerték és vették ala­pul. lejáratta a termelőszövet­kezeti mozgalmat és megin­gatta a közös gazdálkodásba vetett hitet. Bóta Vilma szívétől távo­labb eső vásártelep kör­nyékéről egy nap munikás- asszonyok keresték fel Ku- pecz Ferenc községi tanács­elnököt. Kérésükben elmond­ták, hogy otthonuktól távol esik az óvoda. Minden reggel munkába indulás előtt — kü­lönösen tél elé nézve — több mint egy kilométert kell meg- tennáök, hogy biztonságba he­lyezhessék kicsinyeiket Űj, közeli óvoda gondolatát ve­tették fel a tanácselnök szo­bájában. Egy kis közösség gondja, kívánsága ez, segítsen az elnök elvtéms — búcsúztak meghallgatás után az asszo­nyok. Nem kellett sokáig várni. A tanácselnök ma­gáévá tette a vásártelepi ki® közösség kérését. Elhatározá­sát tett is követte. Megbeszél­te a felettes tanácsszervek vezetőivel, hogy a vásáriéi szélén fekvő község tulaj­donát képező régi Cédulahá­zat átalakítják 50 férőhelyes óvodának. Az átépítés anyagi költségvetését a községfejlesz­tési alapból és részben tár­sadalmi munkával fedezik. Az óvoda átépítésének hí­rét a községben örömmel fo* gadták. D e eleget tesznek Mono­ton a közegészségügyi intézkedésnek is. Az eddigiek folyamán a község 200—300 személyes napközi otthonának konyhájára 150 méterről, egy mélyfúrású közkútból szállí­tották kannákban a főzéshez szükséges hat-hét hektoliter vízmennyiséget. Ez a megol­dás — különösen télen — nagy megterhelést és veszélyeket rejtett magában a csúszós, fa­gyos utakon való szállítás megtételében. De a higiénia alapvető egészségügyi köve­telményben is hagyott maga után követelni valót. A jövő­ben ezen is segítem kíván­nak Monoron! Már folynak a motorikus szívókút csőháló­zatának szerelési munkálatai. Egy 200—300 literes víztar­tály fogja automatikusan ki­szolgálni a konyha vízellátá­sát. Ezenkívül kerti locsolót szerelnek fel a főtéren. A park gondozását kívánják így biztosítani a meleg nyári hó­napokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents