Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-25 / 203. szám
A Pest megyei Hírlap különkiadása I. ÉVFOLYAM 8. SZÄM 1957. DECEMBER 28. A fr Á Z AFIÁSN ÉP F R ONT ÉS A SZENTENDRE BARÁTI KÖR LÁPJA VÁROSUNK ÉLETÉBŐL iiimmiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii Szentendrei rózsák Európának Városunk fekvése és talaja nemcsak a szőlő és gyümölcs termelésének kedvező, hanem kiválóan alkalmas rózsatermelésre is. A szomszédos országok, Csehszlovákia és Ausztria, de még a távoli Svédország is szívesen vásárolják a különlegesen szép, és illatos magyar rózsákat. Ezekről az adottságokról beszélgetünk a Községgazdálkodási Vállalatnál. — Jelenlegi berendezésünk nem elég arra, hogy jelentős tételekben tudjunk exportra termelni rózsát — mondja Sárközi Lajos csoportvezető. — Szükséges lenne a rózsatövek felfrissítése új fajtákkal. Szükséges lenne fűtőberendezésünk kicserélése, az üvegházaknak eddig ilyen célra nem használt területre történő áttelepítésére, ami által a talaj újulna meg, végül az egész rózsahajtató részleg megfelelő bővítésére. Ha ezeket sikerül megvalósítani, akkor elsőrendű és kellő meny- nyiségű külföldön is kapós árut tudnánk termelni. — A város hároméves fejlesztési tervében szerepel a rózsahajtató részlegünk fejlesztése — folytatja a felvilágosítást Mészáros Imréné, a vállalat vezető könyvelője, akitől a pénzügyi lehetőségek felől érdeklődtünk. — Ez nagyobb beruházást igényel és mintegy 3 millió forint értékben tervezzük megvalósítását 1958—60 években. Minden attól függ, hogy felettes szerveink mennyire teszik magukévá elgondolásainkat. Exportlehetőségünk van, úgyhogy a beruházás igen kifizető lenne. — Tanácsunk már foglalkozott ezzel a kérdéssel és örömmel karolta fel törekvéseinket. Reméljük, hogy 1960-ra a kívánt átalakításokat és felújításokat elvégezhetjük, s akkor az exportkivánalmaknak eleget tudunk tenni. Mi is reméljük, hogy az illetékesek minden segítséget megadnak a szentendrei rózsáknak, hogy elinduljanak Európába, ami nemcsak kertészeti kultúránk hírnevét fogja öregbíteni, hanem kitűnő üzletnek is ígérkezik mind a vállalat, mind az állam számára, Dr. U. S. HfiimiiiifniiuiMiMHttmii 40 gyermeket vár a napközi A fiú- és a leányiskola ér- i tesiti az érdekelt szülőket, hogy a téli szünet utáni napokban egy újabb napközi otthonos csoport szervezésével lehetőség nyílik arra, hogy a fiúiskola 20 alsótagozatos fiút, a leányiskola szintén 20 alsótagozatos leányt napközi otthonba felvegyen. A két iékola igazgatósága ezúton is értesíti az érdekelt szülőket, hogy ezirányú kéreL miühet a fiú-, illetve leányiskola igazgatójához január 10- ig írásban adják be. A kérelemhez csatolják a szülők munkaadójának bizonyítványát, keresetük feltüntetésével, s ha mód van rá, a tanács igazolását arról, hogy a családifan nagypapa, nagymama, vagy olyan felnőtt hozzátartozó nincsen, aki a gyermek otthoni neveléséről gondoskodni tudna. Erre azért van szükség, hogy a felvételeket igazságosan bírálhassák el. Egy baleset margójára December 21-én, szombaton délután egy teherautó elütötte a kerékpárjával haladó.Stocker János 60 éven felüli szentendrei lakost. Nem azt kívánom kutatni, ki volt a hibás, ennek megállapítására a hivatalos közegek a hivatottak, de önkéntelenül felvetődik a kérdés — meddig tűrik a város és a rendőrség vezetői, hogy a gépkocsik, motorok, figyelmen kívül hagyva a város szűk utcái adta lehetőségeket — országúti sebességgel haladjanak? A város lakossága. de mindenekelőtt a gyermekeiket féltő szülők, joggal várják rend- j őrségünktől, a város forgalmának következetesebb és szigorúbb ellenőrzését, és az emberéletet fenyegető gépkocsivezetők megrendszabályozását. Véleményem szerint, ez a ki. vént erély nem ellentétes a ■közlekedésrendészeti utasításokkal — annál is inkább — mivel a gépkocsik engedélyezett kilométeróra sebessége az út viszonyaitól is függ. szí. •iiiiiiiiiHiimitnimiiitin A szakmunkás-utánpótlásról Hasznos és országosan is elismerésre méltó kezdeményezésnek mondhatjuk a szentendrei KIOSZ vezetősége által, december 10-én rendezett ankétot, melyen kisiparosok, mesterek, szülők, ipariskolai tanárok és tanulók vettek részt. A résztvevők célja: az ipari tanulóképzés legégetőbb kérdéseinek tisztázása és megtárgyalása volt. A megbeszélést vidám műsor előzte meg. Versek, vidám jelenetek, tangóharmonika-szólók váltották egymást, az önte- xrékeny Pabesits István, Pistyur J., Hornyák, Szlovák és Rózsii ital ipari tanulók előadásában. Dicséret illeti a műsort rendező és a számokat betanító Laci bácsit is. A műsor után Csanadacz Ferenc, a KIOSZ járási titkára ismertette az ipari tanulóképzés kérdéseit, majd zárószavában kérte a jelenlevőket, hogy járuljanak hozzá az értekezlet céljához; megvalósítható, a mestereket és a tanulókat egyaránt érintő javaslatokkal. A felszólalók többsége dicsérte a kezdeményezést. Hollóst Kálmán ipariskolai tanár az asztalosipari tanulóképzés fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a világhírű magyar bútorasztalos iparnak elsőrendű szakemberekre van szüksége. Frank István tanár, az elméleti, Pistyur Miklós műszerészmester, a gyakorlati tudás fontosságára hívta fel a tanulók figyelmét. Jelentős kérdésre, a jellemnevelésre és az udvariasság fontosságára hívta fel a figyelmet — mesternek és tanárnak egyaránt — Szalai Sándor. Oláh István, a KIOSZ Központ küldötte méltatta a közös erőfeszítés eredményeit. A KIOSZ vezetőségének példája bizonyítja, hogy lehet és kell is új módon — a járható út keresésével — dolgozni. Sok sikert kívánunk! A. Z. its állatni kőét*Ivsettsógek teljesítéséről Értékelésekből értesülhettünk arról, hogy az adófizetés teljesítése terén, országos viszonylatban is megnyugtató eredmények születtek. Nem kell, hogy szégyenkezzen e téren Szentendre város sem. A begyűjtés megszűnése, a világos és könnyen érthető általános jövedelemadó kivetés, a különböző kormányrendeleteidben biztosított kedvezményeik, mind a mezőgazdasággal foglalkozók, mind a kisiparosság körében kedvezően befolyásolták az adófizetési készséget. Dolgozó parasztjaink közül igen sokan már a gyümölcsérés idején rendezték, egész évi adójukat. Az adózók túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka, az esedékesség figyelembevételével, annak pontos betartásával fizet. Az adófizetésre kötelezetteknek csupán 10 százalékára kell csak adminisztratív intézkedéséket előírná. Az iparosság körében is jónak mondható az adófizetési készség. Megértették a dolTovább fejlődik a területi bölcsőde Tíz évvel ezelőtt szerény keretek között létesült a szentendrei területi bölcsőde. Azóta évről évre fejlődött. Ma már naponta 35—40 dolgozó anyának gyermekét gondozzák, élelmezik itt. Az időközökben elhasználódott felszerelés ‘pótlására a városi tanács december folyamán 37 000 forint póthitelt juttatott. Ebből az összegből elsősorban a szükséges textíliákat pótolták. — Megkezdődött a bölcsőde nagykiterjedésű kertjének rendbehozása is, A parkírozá- si tervek, a kert szántási és talajmunkálatai már elkészültek. A szükséges anyagok közül 150 négyzetméter követ és mintegy 8 köbméter zúzalékot szállítottak a helyi kőbányákból a parkirozási munkálatok megkezdéséhez. gozók, hogy az adóhátralék több kiadást jelent, egyrészt a pótlékok felszámolása miatt, másrészt az állami kötelezettségek teljesítése rpindenkire egyformán kötelező, és ahol agitációs munkával, felszólítással eredményt elérni nem lehet, adminisztratív úton is biztosítható a befizetés, ami ráadásul még végrehajtási költséget is jelent. A város dolgozói azt is tudják, hogy a városi tanács a közelmúltban fogadta el az 1958. évi költségvetést, más- félmillióval magasabb kiadásokkal, mint a múlt évi. A megvalósítandó feladatokat a város dolgozói részéről felmerült kívánságok figyelembe vételével irányoztuk elő. A feladatok megvalósítása szempontjából nem közömbös az, hogy a lakosság hogyan fizet adót. A befizetett állami adó teljes összege a városnál marad, tehát a befizetések eredményétől függ városunk fejlesztési programja. Látják azt is a dolgozók, hogy ha fejlesztik gazdaságukat, nem fizetnek több adót, sőt a kormányrendeletek értelmében különböző kedvezményeket kapnak. (Például az egy és két év közötti szarvasmarha-nevelés után járó 400 forintos kedvezmény, az újtelepítésű gyümölcsösökre vonatkozó adómentesség stb. Iparosoknál a tanulók után járó kedvezmény, a 65. évet betöltötték 50 százalékos általános jövedelemadó kedvezménye.) A városi tanács pénzügyi állandó bizottsága sokat foglalkozik a fentiek tudatosításával és ez is kedvezően hat az adófizetés helyzetére. Vannak azonban, sajnos, olyanok is — szerencsére már igen kevesen —, akik a törvényt, az állami kötelezettségek teljesítését, magukra nézve nem tartják kötelezőnek. Ilyenek: ifj. Pivarcsek György és Kisanyik Antal fuvarosok. S hogy a fejlődés az adómorál területén milyen nagy, bizonyítja. hogy a becsületesen teljesítő lakosok ítélik el őket. S. L.-né Látogatás a szentendrei Kerámia Szövetkezetben Bocskay utca 18. A kapu felett színehagyott mázas felirat: „Kerámia’’. Benczkóber Istvánná az üzem adminisztrátora, a kerámia ügyek „mindenese°- fogad bennünket. — Mivel toglalkozik az üzem? — Tesszük fel az első kérdést. —! Mindennel, ami agyagból készíthető, a burkolótéglától kezdve, a legigényesebb művészi kerámiáig. Körülnézek a tágas mintateremben. A vitrinben szép mázas dísztárgyák sorakoznaki A falon a Szőnyi úti uszoda gyerme'k-medencéjéne k gólyát, békát, madarat ábrázoló csempéi. A Gellert pezsgőfürdő díszes falitartói, hagy virágvázái* mázas átszellőzőrácsok, betűk, domborművek. oszlopfejek, díszes kúpcserepek, szobrok, tálak mutatják: milyen sok lehetőséget kínál az agyagipar. — Mi csak egy részlege vagyunk a szövetkezetnek —* mondja kísérőnk. — 33 taggal dolgozunk. Az átlagos munkabér havi Í400 forint. Rajtunk kívül van még 8—10 textilrészlege is a szövetkezetnek, ezek hozzávetőlegesen 400—500 taggal Budapesten dolgoznak. Már 1957 január óta szorgalmazzuk felsőbb szerveinknél a különválást, hogy önálló szövetkezetként működjünk. így indult ugyanis a szövetkezet. Sajnos mindezideig e kérdés nem oldódott meg. — A nagyarányú építkezéseknél majd mindenütt szerepelünk átszellőző rácsainkkal, betűinkkel, különböző épületelemeinkkel. Az utóbbi időben főleg a megrongált műemlék- jellegű épületek (Műszaki Egyetem, Természettudományi Intézet, Gellert Szálló stb.) kerámia munkáit készítjük. — Az ország majd minden városában ismerik munkánkat. Mulatságos, de így van, Szentendrén a legkevésbé ismernek bennünket. Úgy hallottuk, hogy a Béke Étterem külső tatarozása azért késik, mert nem találtak kerámiai üzemet a homlokzati díszítő-elemek elkészítésére — mondja búcsúzóul mosolyogva Benczkóberné. .MiuiiiifiiiimiiiiiHiiiiiHHiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiHimiHiiitiiiniiiHiiiimiiiimimmiimMiiiiHimiimniiiiiHiimiiiimiiimiiHmiiiii'j Nem hagyhatom szc nélkül! | Hol szilveszterezel pajtás? — kérdezi az egyik, — Hol | 1 köszöntőd az új esztendőt? — szólít meg a másik jó isme- | | rős a minap, a Kossuth Lajos utcában. Ez adta a gondolatot, hogy felkeressem a Béke-étte- | | rém vezetőjét. — Hol töltse a magamfajta szentendrei polgár a Szil- | 1 vesztért, hova tervezzem be magam az óév búcsúztató- 1 á sáraraz~újév köszöntésére? — adom fel a kérdést.™ A válasz sajnos nem kecsegtet bő programmal,' re- | | ménységgel. A Buda vidéki Vendéglátóipari Vállalat, bőséges kör- 1 | levelén kívül semmi intézkedést nem tett, hogy a járás 1 | székhelyének egyetlen valamirevaló vendéglátó helyisé- | 1 gében szilveszteri estét, műsoros estét szervezzen. Indok: | | „nincs keret rá!“ Úgy gondolom, nemcsak arra kellene figyelmet for- | 1 dítani, hogy az árbeyételi tervet évközben pontosan tel- | | jesítsék, hanem egy „kissé“ a közönségszolgálatot is biz- | | tosítani kellene ...! Biztos vagyok benne — kifizetődne! Mindezek ellenére jó Szilvesztert kívánunk a kedves, | | de rólunk megfeledkező Vendéglátóipari Vállalatnak!!! f „Piszke Tóni“ i Válasz a „Legyen a földművesszövetkezet a dolgozó parasztoké!" című cikkre Felesleges arról vitatkozni, hogy hogyan tudnánk létrehozni egy olyan szervezetet, amely megoldaná parasztságunk értékesítési és beszerzési problémáit. Ha cikkíró nem tudná, úgy ezúton tudatjuk vele, hogy van ilyen szerv, ez a földművesszövetkezet. A földművesszövetkezetek napokban lezajlott IV. országos kongresszusa azokat a kérdéseket tárgyalta, amelyekkel még közelebb lehet hozni a dolgozó parasztságot a szövetkezeti mozgalomhoz, és ezen keresztül a szocialista mezőgazdasághoz. Kifogásolja a cikkíró, hogy a földművesszövetkezet , megvan. ugyan, de földművesek nincsenek benne. Nem tudjuk, honnan szerezte információját a cikkíró, de ez a megállapítása alaptalan, mert a földművesszövetkezet tagsága és választott vezetői dolgozó parasztok — hogy csak egy néhányat soroljunk fel: Páncél Mihály, egyébként a MÉSZÖV megyei választmányának is tagja; Szepesi György, Dubinszki Gergely- né, Gaszt József, Petkó Mihály, Dombai Pál stb. A cikkíró tájékozatlanságára mutat az is. hogy felveti: „A földművesszövetkezet a mezőgazdaság fejlesztését, a dol- "ozó parasztság szervezését, segítését hagyta ki tevékeny ségéből.” Erre vonatkozólag csali any- nyi a megjegyzésünk, hogy a földművesszövetkezet agro- nómusa Elek elvtárs foglalkozik a termelési szerződések megkötésével, a művelésre vonatkozó szakmai tanácsadással. Ami a szervezést illeti* szakcsoport szervezése jelenleg is tárgyalás alatt áll. Örülnénk, ha a cikkíró a szövetkezeti mozgalomhoz való ragaszkodását azzal bizonyítaná, hogy helyi viszonylatban segítené a szakcsoportok kialakulását, sőt termelőszövetkezet megalakítását oly módon, hogy saját területével megerősítve, velünk karöltve hozzon létre a szocialista gazdasági formák közül bármelyiket. E kezdeményezést örömmel vennénk, és nyilván a cikkíró is e tendenciával írta meg cikke erre vonatkozó részét. A cikkíró ugyan nem tért ki erre, de rá kell világítani, hogy az elmúlt évi ellenforradalom nemcsak vérben, anyagiakban vette ki a maga áldozatát, de lelkiekA földművesszövetkezet helyettes ügyvezetőjének fentiekben közzétett válaszával, annak hangnemével, a jogos bírálat durva visszautasításával nem értünk egyet, sőt azt elítéljük. Joggal kérdezzük: úgy érzik a Szentendrei Földművcsszövetben is. Sokan vannak olyanok, akik ezen idő alatt felelős funkciókat töltöttek be és ma még mindig szabadon garázdálkodnak, rombolják mindazt, amit igyekeztünk az elmúlt évek során felépíteni. Helyes lenne, ha a cikkíró ezzel a kérdéssel is foglalkozna és most a részjegy jegyzés idején hathatós támogatást nyújtana a földművesszövetkezetnek azzal, hogy kellő propagandát fejtene ki azért, hogy a dolgozó parasztság több részjegy jegyzésével anyagilag nagyobb mértékben lenne érdekelt a földművesszövetkezetben, ezen keresztül még inkább magáénak érezné aat. Bízunk abban, hogy a cikkíró, kiírnék szintén csak egv részjegye van, több részjegy lejegyzésével tesz hitet a szövetkezeti mozgalom mellett. A földművesszövetkezet dolgozói nevébenBalog Sándor üzemág-vezető kezet vezetői, hogy feladatukat a célnak megfelelően — a parasztságot megnyugtatóan, hibátlanul végezték? Az MSZMP agrártéziseiben lefektetett megállapítások és elvek nem a válaszadókat igazolják, hanem a parasztság őszinte véleményét összefoglaló Hornyák Jenő írását. Vagy talán a véletlenek szülöttei a földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusának megállapításai és határozatai? Engedjék meg, hogy most mi idézzünk a fenti válaszból: „Az országos kongresszus azokat a kérdéseket tárgyalta, amelyekkel még közelebb lehet hozni a dolgozó parasztságot a szövetkezeti mozgalomhoz és ezen keresztül a szocialista mezőgazdasághoz”. Ez, úgy gondoljuk, igen fontos, és helyes, de vajon válaszcikkükkel ezt támasztják alá? Sokkal biztosabb az előrehaladás véleményünk szerbit e fontos területen, ha a végzett munka józan, őszinte értékelésével, a dolgozó parasztok felé megnyilvánuló konkrét segítségnyújtással és az emberséges hanggal párosítjuk azt. Ideje lenne ezeket a fontos elveket a Szentendrei Földművesszövetkezetnél is megtanulni, annál Is inkább, mert a földművesszövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átalakításának fontos szervei, így a dolgozó parasztság érdekében jöttek létre, azokért léteznek, és nem megfordítva. A szerkesztő bizottság nevében: Sziráki Ferenc A szerkesztőség véleménye :
