Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-24 / 202. szám

ftir

MEGYE

i&Civlao

1957. DECEMBER 24. KEDD

Hruscsov beszélgetése a Daily Express főszerkesztőjé vei

Pickering, a Daily Express című angol lap főszerkesztője azzal a kéréssel fordult Hrus- csovhoz, hogy fogadja őt, mert beszélgetni szeretne vele. Hruscsov fogadta Pickeringet és a kíséretében levő Lancaster újságírót és beszélgetést folytatott velük.

Üiést tartott a megyei pártbizottság

CSANG KAJ-SEK kalózainak egy bandája rajtaütött egy kereskedelmi hajón, amely Macaoból Hongkongba igyekezett. Több mint 500 dollárt raboltak el a hajó tulajdonosától.

A SZPUTNYIK SZŐ meghonosodott az amerikaiak szókincsében is. Magyarázat vagy fordítás nélkül használják a sajtóban, rádióban vagy televízióban és a köznapi beszédben. Ez a szó ma már az értelmező szótárba is bekerült.

MEGÉRKEZETT KAIRÓBA az ázsiai és afrikai országok szolidaritási értekezletén résztvevő szovjet küldöttség.

AZ OLASZ KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG küldöttsége 12 napos jugoszláviai látogatás után vasárnap visz- szatért Olaszországba.

AUTÓSZERENCSÉTLENSÉG történt vasárnap délelőtt Santiago környékén. Egy tár- sasgápkocsi-baleset következtében 21-en életüket vesztették, 30-am pedig megsebesültek.

A FRANCIA KORMÁNY az árszínvonal fenntartása érdé- j kében több élelmiszercikk dumping-behozatalát tervezi;

AZ ALGÍRI ESKÜDTSZÉK

halálraítélt két fiatalkorú algériai leányt azzal a váddal, hogy ez év februárjában Algír két labdarúgópályájának nézőterén bombákat helyeztek el.

VASÄRNAP három szovjet köztársaságban — Grúziában, Turkméniában és Észtországban :— népbírósági választások voltak.

(Folytatás az első oldalról)

keresnék fel a pártonkívülie- ket. Id. Ádámka János elvtárs Gyomráról arról beszélt, hogy a pártszervezet több alkalommal rendezett filmvetítéssel egybekötött, érdekes előadásokat", a különböző rétegek számára. Ezek a rendezvények jól sikerültek, mégsem kerültek elég közel a pártonkí. vüliekhez. Őszintén elmondotta: enpek okát abban látja, hogy az el le n forr ad alom után a pártvezetőség az ellenforra- dalmárok megítélésében nem egyszer általánosított, ezáltal számos megtévesztett, különben becsületes embert bántott meg önérzetében.

Ebben a szellemben szólal* fel Somodi Gyula elvtárs a Csepel- Autógyárból. Felhívta a figyelmet arra. hogy a párttagoknak nem elég csak vég rehajtani a párthatározatokat hanem emberségesen, bizalommal kell közeledniük a dől gozókhoz. Egy-egy rossz szó, durvább megnyilatkozás, elhamarkodott vélemény hosz- szú időre megronthatja a párt és a tömeg viszonyát.

Jobban támaszkodjunk a szegényparasztságra •

A Központi Bizottság párt és tömegszervezetek osztályának küldötte, Halmi Ferenc elvtárs felszólalásában nagyon sokat foglalkozott a tömegkapcsolat megjavításával. Hivatkozott arra, hogy az ellenforradalom alatt is sok becsületes ember fejezte ki együttérzését a párttal. Ezekhez az emberekhez kell elsősorban közelednünk, amikór új tagok kai erősítjük pártunkat. Különösen nagy figyelmet kell for. dítani legszilárdabb bázisunk- ra, a szegényparasztSágra, ez a réteg a falu szocialista átalakításában is elsőrendű szövetségesünk.

/ púrt és az értelmiség viszonya

Az értekezleten vörös fonalként húzódott végig az értelmiséggel való kapcsolatunk kiszélesítése, elmélyítése. Nem véletlen, alhol az értelmiséggel, kivált a pedagógusokkal szívélyes a pártszervezet kapcsolata, ott valamennyi tömegszervezetben hasznos segítőkre lelünk bennük. Sok helyen azonban — ahogy Horváth András elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára elmondotta — a pártszervezetek nem értenek szót az értelmiségiekkel, nem hallgatják meg azok véleményét.

Sok felszólaló tett említést arról, hogy a falusi pártfunkcionáriusok nem fordítanak elég gondot marxista képzésükre. általános műveltségük gyarapítására. Ez pedig, mint ahogy többen rámutattak, egyik legfőbb akadálya annak, hogy helyesen, torzítás nélkül hajtsák végre a párt és a kormány politikáját, Jámbor Miklós elvtárs, a megyei párt. bizottság tagja a munka minőségéről, a munkáért érzett felelősségről szólva elmondotta: egy egyetemi tanár, jóllehet évtizedeket fordított ismeretei megszerzésére, mégis egy-egy előadásra napokig, vagy hetekig készül. Ezzel szemben egyes pártvezetőink alig egy-két nap alatt készítik el előadásukat.

Javítsuk

a falusi pártmunkát

A tömegkapcsolat, a tömeg- szervezetek munkája megjavításának első feltétele az, hogy a pártszervezetek belső életét alkalmassá tegyük e feladatok elvégzésére. Matuseik Tivadar elvtárs, a Váci Járási Pártbizottság első titkára a pártegység kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a pártegység nein azt jelenti: mind a 400 ezer párttagnak valamennyi kérdésben egybehangzó véleménye legyen, ez lehetetlen. Az a lényeg, hogy az alapvető kérdésekben a párttagok egyek legyenek, és aszerint, dolgozzanak.

Általában elmondható, hogy a falusi pártszervezetek rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket, de a párttagság egy része nem

érez elég felelősséget a párt szervezeti életének biztosításáért. Van olyan pártszervezet — mint például a gyomról is —, ahol a tagság jelentékeny része távolmarad a rendezvényektől és jóformán nem él semmilyen pártéletet.

Ezekért a mulasztásokért természetesen felelősséggel tartoznak a járási pártbizottságok és felelősséget érez* a megyei pártbizottság is.

A tanácskozáson számos szervezeti javaslat is elhangzott, amelyek megvalósítása hozzájárul a pártszervezeti élet megszilárdulásához, s ezzel a tömegpolitikai munkás-ikeréhez. Több elvtárs a párt- szervezetek tartalmasabb irányítását kérte a járás-, illetve a megyétől, azt, hogy ne egy napig tartózkodjanak egy-egy községben, hanem ha szükséges, egy hétig is. Juhász János elvtárs. a Ráckevei Járási Párt- bizottság első titkára javasolta. hogy a megyei pártbizottság tolmácsolja a Központi Bizottságnak: tegyék lehetővé az üzemi pártszervezeteihez tartozó, de a falun lakó párttagok kettős nyilvántartását. Hegyvári Gyula elvtárs. a Da- basi Járási Pártbizottság első titkára a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítésére javasolta, hogy a párt, illetve a kormány vegye fontolóra: csak abban az esetben engedélyezzenek új tsz-alakíiáso- kat, ha biztosítani tudják azok legalább egy szakember foglalkoztatását. 'Ezenkívül soí más hasznos javaslat hangzott el.

A pártbizottsógi ülés igen hasznosnak bizonyult.

Végül a pártbizottság utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a vita alapján készítsen egyéves tervet a falusi párt munka fellendítésére.

mai nap

1957. december 24., kedd, Ádám és Éva napja.

A Nap kél 7,30 órakor, nyugszik 15,57 órakor.

A Hold kél 9,13 óraikor, nyugszik 19,40 órakor.

Várható időjárás ma estig: Felhős, párás, helyenként ködös idő, több helyen kisebb havazás, havaseső, ónoseső. Mérsékelt déli, délnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 0— —3 fok között.

— NAGYSZABÁSÚ Szilveszter-estre készülődnek a gödöllői Ganz Árammérőgyár kiszistái. Az est disznótoros vacsorával kezdődik.

— TETSZETŐS KIVITELBEN nagy pontosságú precíziós körzők gyártását kezdte meg az írószer gyár. A körző - készletet 11 nagyságrendben hozzák forgalomba.

— JUGOSZLÁVIÁBAN februárban nemzetközi tudományos és műszaki filmfesztivál lesz. Magyarország két bányászfilmet mutat be.

ARANYLÁNCOT

TALÁLTAK

Budapesten az Atomenergia a béke szolgálatában című kiállítás helyiségében. Igazolt tulajdonosa átveheti a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Dorottya utca 8. szám alatti helyiségében Erdei Zoltánnál.

..................................................................................................................................

— A MAGYAR kulturális küldöttség, amely néhány nappal ezelőtt írta alá Varsóban a magyar—lengyel kulturális egyezmény jövő évi munkatsrvét, Aczél György művelődésügyi miniszter- helyettes vezetésével hazaérkezett Budapestre.

— A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁSON is bemutatják a gazdag mintájú palóc szőtteseket. Körülbelül 60 006 forint értékű szőttest, térítőt, futószőnyeget és takarót küldenek ki.

— KOMPLEX TALAJVÉDELEMMEL mentik meg a Pomáz melletti Csobánka község pusztuló bortermő talaját. A munka jövőre kezdődik meg. A megyei talajvédelmi bizottság az Országos Talajvédelmi Tanács irányításával mintegy 4000 hold területen hajt végre komplex védekezést a talajerózió ellen.

— A TOKIÓI nemzetközi gyermekrajz kiállításon nagy sikerrel szerepeltek a magyar gyermekek rajzai és több díjat is nyertek. A díjakat és jutalmakat tegnap adták át a Kulturális Kapcsolatok Intézetében.

JELENTIK»

A resicai munkások és tisztviselők új lakónegyede a Komán Népköztársaságban

A Nagyvásártelepre vasárnap és hétfőn reggel 50 vagon és 12 tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között 20 vagon alma, 12 vagon narancs és négy vagon tojás.

' A KÖZÉRT élelmiszerboltok, a csarnokok és piacok zsúfoltak pulykával, hallal, sertéshússal és füstölt áruval. Nagy mennyiségű tojás, mák, dióbél, savanyúság, alma és déligyümölcs került forgalomba. A csemegeboltokban sült csirkét, sült libafertályt és aszpikos különlegességeket árusítottak. Minden beszerezhető a piacokon, amit szem és száj megkíván. A szövetkezeti ba- romfiboltokban a tisztított jérce- pulykát egészben mérve kilónként 22—24, a pulykakakast 20. a gyöngytyúkot egészben 23, a zsíros libahúst 28, a kacsahúst 31, a nyúzott liba- és kacsahúst 24—27 forintért árusították. Az élő tyúkot kilónként 23 forintért hozták forgalomba.

A magánkiskereskedők a nagyszemű lencsét kilónként 9—10, az aprószeműt 7—8 forintért adták. A Tolbuchin körúti nagycsarnokban a taksonyi termelők a kifliburgonyát kilónként 4 forintért árusították.

(20)

Kiszálltaik á bronztojásokból, megszállták az aolok városait, elraboltak mindent, amit csak aleartak, akik pedig ellenálltak, azókat megölték. A síkságokra hajtották a hása- nyájakat, kutakat ástak. Fölszántották a mezőket és bevetették árpával. De a kutakban kevés volt a víz, elpusztult a vetőmag a száraz, meddő földben. Akkor azt mondták az adtoknak: jöjjenek a síkságra, ássanak öntözöcsatornákat és készítsenek nagy, vízgyűjtő medencéket.

Akadtak törzsek, amelyek engedelmeskedtek és elmentek csatornát ásni. Voltak törzsek, amelyek azt mondták: „Nem, engedelmeskedünk, megöljük a betolakodókat’’. Az aol csapatok kivonultak a síkságra és ellepték, mint a felhő.

A magacitlok kevesen voltaik, de oly kemények, mint a szikla, olyan hatalmasak, mint az óceán hullámai, s olyan bőszek, mint a vihar. Szétszórták és elpusztították az aol csapatokat. Lángra lobbantak a falvak és a városok. Szétszéledtek a nyájak. A mocsarakból előjöttek a vad Csák és széttépték az asszonyokat és a gyermekeket.

Pókok fonták be a kiürült házaikat. Az ihik, a dögmadarak annyira elhíztak, hogy már repülni sem tudtak. Eljött a világvége.

Ekkor visszaemlékeztek a jóslatra: „Válj árnyékká a Gonosz előtt, Tuma szegény fia, és az Ég Fiának véres szeme hasztalan kutatja árnyadat’’. Sok aol elment a nagy Szoam-gejzírhez. Sokan a hegyék közé menekültek, remélve, hogy a ködös szakadékokban meghallják az ulla hangját és megtisztulnak a Gonosztól. Sokan megosztották egymással vagyonukat. Keresték és fellelték önmagukban és egymásban a jót és dalolva, örömkönnyekkel üdvözölték. Liziazira hegyeiben a pásztor követői felépítették a Szent Küszöböt, amely alatt a Gonosz volt. Az oltha- t at lan tűz hármas gyűrűjével vette körül a Szent Küszöböt.

Az aol csapatok elpusztultak. Ai erdőben megölték a pókevőket. A teugermelléki halászok utódai rabszolgák lettek. De a magacitlok nem bántották a pásztor híveit, nem nyúltak a Szent Küszöbhöz, nem mentek a Szoam-gejzírhez, sem pedig a hegyi szakadékokba, ahonnan déltájban titdkzatos hangokat hozott magával a szél: az ulla: hangjait.

így telt el sok véres, szomorú esztendő.

A magacitloknak nem voltak asszonyaik. Utódok nélkül a hódítók kihalásra voltak ítélve. Egyszer aztán a hegyekben — ahol az aolok megbújtak — küldött jelent meg: egy széparcú magacitl. Nem volt rajta sisak, kard sem volt nála. Bot volt a kezében, felszalagozott bot. A Szent Küszöb tüzéhez lépett és így szólt az egybegyűlt aolokhoz:

— Fejem védetlen, mellem fedetlen, kaszaboljatok le, ha hazugságon értek. Mi, magacitlok, erősek vagyunk. Miénk volt a Talcetl-csillag. Megjártuk a Te jutat, átrepültünk a világűrön. Meghódították Turnét és elpusztítottuk az ellenséges törzseket. Víztárolókat és hatalmas csatornáikat kezdtünk építeni, hogy ösz- szegyűjtsük a vizet és öntözzük Túrna mindmáig terméketlen mezőit. Nagy várost építünk, Szoacerát, ami azt jelenti: a Nap Városa; életet adunk mindazoknak, akik élni akarnak. De nincsenek asszonyaink, kihalúnk, mielőtt küldetésünket teljesíthetnénk. Adjátok nekünk szüzeiteket, hadd szüljenek egy hatalmas fajt, amely benépesíti majdan Tuma világrészeit. Jöjjetek hozzánk mindnyájan és segítsetek építeni.

A küldött maga mellé tette a szalagos botot a tűznél; leült, arccal a Szent Küszöb felé. Szemét lehunyta. És mindnyájan látták homlokán a harmadik szemet, amelyet hártya borított, mintha gyulladt lenne.

Az aolok tanácskoztak és így szóltak egymáshoz:

— A hegyekben kevés a jószág takarmánya, a víz sem elegendő. Télen halálra dermedünk barlangjainkban. A szélviharok a feneketlen szakadékokba. döntik kunyhóinkat. Hallgassunk a küldöttre és térjünk vissza elhagyott tűzhelyeinkhez.

Az aolok leszálltak a hegyi szakadékokból az Azora síkságára. maguk előtt hajtva hása-nyájaikat. A magacitlok elvették az acl szüzeiket és ők a világra hozták a kék Gor-, törzset. Ekkor kezdődött meg a Ro tizenhat, hatalmas medencéjének építése. Itt gyűjtötték össze a- vizet, amikor a Sarkokon olvadt a hó. A terméketlen mezőket öntözőcsa tornák szelték át.

A hamuból új aol városok és falvak emelkedtek. A mezőkről bőséges termést takarítottak be.

Ekkor emelték Szoacera falait. A medencék és a Maga citl-fal építésénél hatalmas emelőszerkezetéket használ, tak, amelyelcet csodálatos gépezetek hajtottak. A megadtak tudásuk erejével hatalmas köveket szállítottak, meggyorsították a növények érését, könyveket írtak különféle színű foltokkal és

csillagszerű jelekkel, fölhalmozva bennük ismereteiket.

Amikor az utolsó magacitl is meghalt, eltűnt vele a Tudás is. Csak húszezer év múltával olvastuk el mi — a Gcrr-törzs utódai — újra az Atkmtidák titkos könyveit.

VÉLETLEN FELFEDEZÉS

Szürkületkor Guszev unalmában bebarangolta a szobákat. .4 ház nagy volt és állandó téli szállásnak épült. Sok átjáró, lépcső, terem, karzat volt benne, de mindez kongott az ürességtől. Guszev járkált, nézelődött és nagyokat ásított: „Jól él ez az ör- dögfajzat, de unalmasan”.

A háznak egy távolabbi zugából beszéd, késcsörgés és tényé rcsörömpölés ha l látszott. A gondnok szapora csicsergése hallatszott, szidott valakit. Guszev az alacsony konyhaajtóhoz ment. A konyha végében petróleumláng lobogott a serpenyők alatt, Guszev megállt a küszöbön, szaglászott. A gondnok és a szakácsnő, akivel az imént veszekedett, most elhallgatott és ijedten húzódott a falhoz.

— Füst van nálatok, micsoda füst — mondta nekik Guszev oroszul — szereljelek füstfogót a tűzhely fölé. Ej, ti barbárok, még azt meritek állítani, hagy Mars-lakók vagytok!

Legyintett egyet — azok riadtan nézték — aztán kiment a fekete tornácra. Leült a kőlépcsőre, előhúzta el- ma radhatatlan cigarettatárcáját és rágyújtott.

Lent a tisztáson, az erdő szegélyénél egy pásztorgyerek futkosott és terelte befelé a

téglaistállóba a tompán bőgi hasúkat. Az istállóból egy ni lépett ki, két vödör tej voh a kezében. Az ösvény maga; füvében odament a gyerekhez. A szél belekapott sárgt blúzába és lengette a bokré. tát mulatságos sapkáján amely alól kitetszett tűzvö- rös haja. Megállt, letette c vödröket és valami rovart hessegetett el magától, karjával eltakarva arcát. A szét felkapta szoknyaalját. Nevet, ve lesimította, felkapta a vödröket és tovább szaladt. Amikor észrevette Guszevet, vidáman kivillant fehér foga.

lkának hívták, de Guszev Ihoskának nevezte. A gondnok unokahúga volt, nevetős, telt, kékesbarna bőrű lány.

Fürgén elszaladt Guszev mellett, csak az orrát fintor- gáttá feléje. Guszev szeretett volna ráverni a tomporára, de mérsékelte magát. Ült. cigarettázott és várt.

IhoslM csakugyan előbukkant kisvártatva, kosarat és kést hozott. Leült, nem mész- sze az Ég Fiától és zöldséget tisztított. Sűrű szemöldökét rángatta. Mindebből látszott, hogy vigkedélyű lány.

— Mért ilyen kékek nálatok a Marson a fehérnépek? — kérdezte Guszev oroszul. — Butácska vagy te, Ihoska, nem ismered az igazi életet.

Iha válaszolt, és Guszev. mintha álmában hallaná, megértette szavait:

— Az iskolában tanultam a szent történelmet; ott azt mondták, hogy az Ég Fiai gonoszak. így mondják a könyvek, de a. valóság egészen más. Az Ég Fiai egyáltalán nem gonoszak.

(Folytatjuk)