Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-24 / 202. szám

1957. DECEMBER 24. KEDD •TE C\EÍ WCirlap Fellendülés útján a földművesszövetkezeti mozgalom A SZÖVOSZIV. kongresszusának határozatából KARÁCSONYI VÁSÁR | Karácsony előtt a Nagykátai Földművesszövetkezet boltjaiban a SZÖVOSZ IV. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a beszámoló és a vita értékel­te a földművesszövetkezeti mozgalom eredményeit, hibáit és megszabta a további tenni­valókat. A Politikai Bizottság nevében Fehér Lajos elvtárs köszöntötte a kongresszust és a többi között megállapította: „Pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy a földműves­szövetkezeteknek az eddigiek­hez képest három fő területen kellene tevékenységüket kibő- víteniök: a falu és a város közötti árukapcsolatok megja­vításában, a mezőgazdasági termelés fellendítésében és a belterjesítésben, a falu szocia­lista átalakításának' munkájá­ban.” Ez egyben megszabja a to­vábbi teendőket. Mindenek­előtt valóban tömegmozgalom­má kell szélesítenünk a föld­művesszövetkezeti hálózatot. A földművesszövetkezetek úgy tudják legjobban kivenni ré­szüket a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséből, ha gaz­dasági tevékenységükkel, fel­vásárló és áruellátó munká­jukkal hathatósan elősegítik termelőszövetkezeteink meg­szilárdítását, s hozzájárulnak termelési fölényük kialakítá­sához. A második jelentős feladat, hogy a földművesszövetkeze­tek az eddigieknél jobban ve­gyék ki részüket a jól dol­gozó termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítésé­ből. A zárszámadási eredmé­nyeket ismertessék saját tag­jaik sorában és igyekezzenek a maguk körében minél több dolgozó parasztot, főleg kilé­pettet megnyerni a belépésre, lehetőleg még a télen. A harmadik lényeges dolog, hogy a földművesszövetkeze­tek minden erejükkel segítsék elő a szakcsoportok, társulá­sok, a termelést szolgáló szak-», szövetkezetek alakulását. Me­gyénkben az a tapasztalat, hogy igen nagy az érdeklődés a különböző szakcsoportok iránt. Örkényben például al­matermelésre szeretnének a dolgozó parasztok társulni. Pándon a földművesszövetke­zeti tagok azt tervezik, hogy aprómagtermesztésre szövet­keznek. Megyénkben nagy le­hetőség van a szőlő, gyümölcs és kertinövények termeszté­sére való társulásra is. Egyre többen értik meg, hogy a földmüvesszövetkezeten belüli társulás végső fokon hozzájá­rul az egyéni jövedelem nö­veléséhez, a termelés fellen­dítéséhez. Persze, ez nem jelentheti azt, hogy a földművesszövet­kezetek most. már lemonda­nak az áruellátásról, a keres­kedelmi tevékenységről. Sőt, fokozniuk kell, hogy a mező- gazdasági termelésen és fel­vásárláson kívül a falusi áru­ellátást is biztosítsák. A lényeg az, hogy ne szakadjanak el a falut érdeklő legégetőbb kér­désektől. A földművesszövetkezeti tagság jobban kapcsolódjék be g vezetésbe. A választmányok, igazgatási és felügyelő bizott­ságok ellenőrizzék a földmű­vesszövetkezetek tevékenysé­gét. Csakis a demokratikus élet, a népi ellenőrzés bizto­síthatja, hogy végleg száműz­etik a még itt-ott megmutat­kozó korruptságot, a társadal­mi vagyon herdálását. A kongresszus megmutatta az utat s mi bizton reméljük, hogy megyénk szövetkezeti mozgalma megfelel a várako­zásnak és lépésről lépésre megvalósítja a párt agrártézi­seiben megszabott célokat s hozzájárul a nagyobb hozamú, belterjesebb termelés kialakí­tásához, a szocialista mezőgaz­daság megteremtéséhez. A SZÖVOSZ IV. kongresz- I szusa határozatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy hazánkban a szövetkezeti moz­galom soha nem látott virág­zás korszakát éli. A tagszövet­kezetekben mintegy 1 600 000 dolgozó tömörült. A mozgalom nagyarányú fellendülését a kongresszus' egyöntetűen an­nak tulajdonítja, hogy a népi demokratikus rend­szer minden eddiginél ked­vezőbb fejlődést tesz le­hetővé a földművesszövet­kezetek számára. A kongresszusi határozat megállapítja, hogy a földmű- vesszövetkezeti mozgalom az eredményes tevékenység mel­lett nehézségekkel és hibák­kal is küzdött. A földműves­szövetkezetek 1950-től kezdve elszakadtak a felszabadulást követően kialakult helyes irányú célkitűzésektől és te­vékenységük csak egyolda­lúan, főleg a kiskereskedelem területén fejlődött. A továbbiakban hangsúlyoz­za a határozat, hogy a föld- m ű vesszővétke ze tek re, mint a legnagyobb taglétszámú falusi tömagszervezecekre vár az a szerep, hogy a dolgozó parasztság ér­dekképviseletét ellássák, kiindulva a parasztság leg­főbb érdekéből, a munkás­paraszt szövetség erősíté­sének elvéből. A mezőgazdasági termelés közvetlen segítése érdekében a határozat leszögezi, hogy he­lyesli a mezőgazdasági üzem­ágak megszervezését, a szak­csoportok, hegyközségek, tár­sulások alakítását és azok anyagi támogatását. A határo­zat szerint a földmúvesszö- vetkezeteknek kötelességük előmozdítani a szerződéses ter­melést, a termelés gazdaságos megszervezését, a termelők ta­pasztalatcseréjét és egymás kölcsönös megsegítéséi, a gé­pek és eszközök beszerzését és használatát, végül pedig a termelvények jól szervezett ér­tékesítését. Á határozat a továbbiakban arról szól, hogy a földműves­szövetkezetek szervezik és tá­mogatják a termelők mező- gazdasági szakoktatását, a nö­vények és gyümölcsök védel­mét, a mezőgazdasági kárte­vők elleni védekezést. A határozat szerint a mezőgazdasági termékek felvásárlása és értékesíté­se területén nagyobb sze­repet kapnak a földmu- vesszövetkezetek. A szervezettebb értékesítés céljából a MÉH-től az árufel­vásárlása tevékenységet 1958 elejétől fokozatosan a földmű­vesszövetkezetek veszik át. A kongresszus határozatában felhívja a földmúvesszövetke- zeteket és a szövetkezeti szer­veket, hogy az elkövetkezendő években tegyenek fokozottabb erőfeszítéseket a raktárhálózat növelésére, a csomagolóanya­gok és göngyölegek korszerű­sítésére. A rakodási, váloga­tási és szállítási munkát az ed­diginél lényegesen jobban gépesíteni kell — hangzik a határozat. A továbbiakban az áruellá­tás megjavításáról szól a hatá­rozat. Különösen az árukész­let-gazdálkodást kell megja­vítani. Ezért tovább kell javítani az ál­lami kereskedelemmel va­ló kapcsolatot és foko­zottabban figyelemmel kí­sérni a tanácsok kereske­delmi osztályaival való rendszeres együttműkö­dést. A szövetkezeti vagyon nö­velése és védelme érdeké­ben felhívja a határozat a szö­vetkezeteket, a szövetkezeti vállalatokat és a szövetkezeti tagságot, indítsanak erőteljes harcot az utóbbi időben az el­lenforradalom hatására meg­növekedett korrupciós jelen­ségek és visszaélések ellen, továbbá a túlzott mértékű áru­hiányok és áruromlások meg­előzésére és felszámolására. Hangsúlyozza a társadalmi el­lenőrzés szükségességét, a Szövetkezeti vagyon védelmét. Végül a szövetkezeti de­mokráciával, a földiművesszö- vet’kezetek társadalmi tevé­kenységével foglalkozik a ha­tározat. Biztosítani kell, hogy a ta­gok élhessenek az alapsza­bályban lefektetett jo­gaikkal, a szövetkezeti alkalmazottá- ; kát ezentúl szervezeti szinten ! alá kell rendelni a vezetőség- ! nek és ennek elősegítése ér- i dekében szigorúan ellenőriz- i ni kell a szövetkezeti alap- ; szabályok betartását. A falu politikai, gazdasági i és társadalmi, valamint kul- ! turális életének fellendítésé- j bői a földművesszövetkezetek I az eddiginél tevékenyebben; 'kiveszik részüket, megjavít- j ják kapcsolataikat a helyi; tanácsokkal s a lehetőséghez : ménen biztosítják a tagibizott- ! Ságok munkáját. Befejezésül a határozat fel- I hívja a szövetkezeti tagsá- j got, a szövetkezetek és sző- j vetkezeti vállalatok vezetősé- i geit és dolgozóit, hogy a j kongresszus határozatainak; eredményes megvalósítása ér- I dekében változatlan áldó-) zatkészséggel, lelkesedéssel és j a szövetkezéshez való töret- \ len hűséggel vegyék ki i*észü- \ két a szövetkezeti mozgalom j fejlesztéséből, ezzel is segítsék [ szocializmust építő hazánk \ felvirágzását, népünk boldog i jövőjének kialakítását. A textUboltban sortállnak a vevők, nagy keletjük van a téli holmiknak. A földművesszövetkezet jól felkészült a nagy forgalomra. A bolt dolgozói pedig állják a „rohamot” + + Válasz a „Következetesebben valósítsuk meg az MSZMP agrárpolitikájának téziseit" című cikkre Mi, péceliek úgy érezzük, nem maradhat részünkről vá­lasz nélkül a Pest megyei Hír­lap november 26-i számában megjelent „Következetesebben valósítsuk meg az MSZMP ag­rárpolitikájának téziseit” cí­mű cikk. Válaszolnunk kell, hogy el­mondjuk, mit jelent valóban az, amit a cikk olyan találóan fejezett ki: „A péceliek hitet tettek az ő szövetkezetük mel­lett.” Igen, ez valóban megha­tó ragaszkodás, mert a péceli gazdák — a feltételek isinere- te nélkül — aláírták az elő­jegyzéseket, kivétel nélkül, mintegy kétszázan összesen 380 katasztrális holdra. Ez akkor történt, amikor még az MSZMP agrárpolitikájának té­zisei és az 1078/1957. számú kormányrendelet ellenére folyt a meddő vita a gyár és a szö­vetkezet között. Ha a termelők nem álltak volna ki akkor szö­vetkezetünk mellett — meg­értve és magukévá téve a párt politikáját — alul maradtunk volna, hisz a helyi szerveken, a járási pártbizottságon és já­rási központunkon kívül fel­sőbb szervek inkább csak Ígér­tek, mint ténylegesen segített tek. Már-már ott tartottunk, hogy az előjegyzésbe vétel miatt egyenesen törvénysértés­sel vádolnak bennünket. Még ma sem értük el azt, amit a cikkben Böszörményi elvtárs kér, s amivel messze­menően egyetértünk. Azt tud­niillik, hogy a saját nevünk­ben szerződhessünk és a kon­zervgyárnak mi adhassuk át a paradicsomot. Elértük azon­ban, hogy a konzervgyár nevé­ben már kötjük a szerződése­ket és a péceli termelők — akik kivétel nélkül földműves­szövetkezeti tagok — nagyará-| nyú rész jegy befizetéssel, na-1 ponta 1500—2000 forint rész-| jegyzéssel mutatják meg is-1 mét szövetkezetük iránti hűsé-| güket. önként, saját elhatáro-| zásukból és nem utolsó-1 sorban jól felfogott érdekük-1 bői is. Ez évben ugyanis többi mint 4,5 millió forintot fize- \ tett ki Pécelen a földműves-1 szövetkezet a paradicsomter-1 melőknek. | x Természetesen fokozódott az i öröm és a jó hangulat, amikor | ezt a cikket elolvasták a ter-| melők. Úgy érzik, most már | nyugodtabbak lehetnek, hisz | a párt sajtója is mellénk állt | és segít bennünket. Puskás Rezső, a Péceli Földművesszö- | vetkezet lg. elnöke. | Kié lesz ez a paripa? Három asszony is gondolkozik, hogy megvegye-e. Vajon melyik jó kisfiái örülhet majd e szép karácsonyi ajándéknak + + Karácsonyfavásár (Fényképezte: Gábor Viktor) llimiimHHHIIIIIIllMH’MIHIItlIllimilimUlimiHmHIIHHIIlllIHmHIIIIIIIIIIMHIIHHIimHMHUIIllltlIIHIIIIIMmilllHIIHIIIIIinil \ Zárszámadó közgyűlés Ki mint vet (kapál), úgy arat i parlamentből ■ci. jövet benéztem az Építők Rózsa Fe­renc Kultúrházába, ahol éppen a SZÖ­VOSZ kongresszusa ülésezett. Rövid for­maságok, s máris itt vágyok a nagyterem­ben, s a sajtópáholy­ból figyelem az ülést. A jelölő bizottság el­nöke sorolja a neve­ket, javaslatot tesz, kiket vegyenek fel a listára. Minden formasá­got mellőzve a szék­sorok között feláll egy barnakendös pa­rasztnéni, feltartja a kezét és szót kér. — Keveslem a nők arányát. Kérem, hogy még vegyenek be a vezetőségbe több asszonyt. Konkrét javaslata nincs, de érvel, vitá­zik, verekszik, har­col, hogy asszonytár­sait is ott lássa a ve­zetőségben. Egy másik asszony­ka pattan fel helyé­ről és ő is szót emel asszonytársai érdeké­ben. A javaslatot tevő elmondja, hogy a ja­vasoltaknak 17 szá­zaléka nő. ■ Erre egy őszülő- hajú bácsi feláll s ,azt mondja: — Ha a nőbizott­ságot is vesszük, ak­kor 34 százalék a ve­zetésben a nők arány­száma. Ez pedig nem is kicsi, éppen ele­Kongresszusi JEGYZETEK grütik lesz nekünk, férfiaknak, hogy ki­bírjuk a nők kriti­káját — mondja nagy derültség köz­ben. Mindenki nevet a teremben. * j másik, ami meg- /J kapott, az az egyszerűség, az a de­mokratikus légkör, amely a teremben uralkodik. Nines tá­volság az elnöki asz­tal és a padsorok kö­zött. Ha valami nem tetszik, amit az el­nök mond, vagy az előadó, közbeszólnak a küldöttek. Egy-egy névnél elidőznek, la­tolgatják, megfelel-e a bizalomra, felve- gyék-e a jelölőlistá­ra, a másik pedig azt szeretné, ha az ő me­gyéjéből is bekerül­ne valaki a SZÖ- • VOSZ vezetőségébe. Így érvelnek, vitáz­nak, minden forma­ság nélkül, anélkül, hogy papíron be kel­lene jelenteniük hoz­zászólásukat. Szép és nemes dol­gok ezek s az ember szívét melegség jár­ja át. Igen, ezek a fejkendős paraszt­asszonyok, munká­ban megőszült falu­siak itthon érzik ma­gukat, magukénak a kongresszust, s mint gazdák vitáznak. dolog. beszélnek, S ez oly jó a teremben itt ül- aL nek a. különbö­ző országok küldöt­tei. Tengerek válasz­tanak el bennünket egymástól és a nyelv különbözősége is akadályozza a be­szédet. De az érzést, a szívet, azt nem le­het titkolni. Az egyiptomi kül­döttség vezetője áll az emelvény elé. Kö­szönti a küldötteket. Az arab szövetkezők üdvözletét tolmá­csolja. Nem értjük a nyelvét, de érezzük, hogy ez a barna arab fiatalember szívből beszél, s egy­szerre csak taps csattan és száll az elismerés az egyip­tomi nép felé, amely harcol az imperialis­ták ellen hazája sza­badságáért. Az egyip­tomi küldöttségből egy magas, kissé ko­paszodó, de vidám tekintetű fiatal fel­ugrik, kezét össze­kulcsolva integet a küldötteknek, miköz­ben a társa beszél, valamit ő is mond, nem tudjuk, hogy mit, de érezzük, hogy az egyre jobban ki­alakuló barátságot, a magyar nép iránti tiszteletet sugározza a tekintete. Az össze­fonódó kezek pedig az eltéphetetlen ba­rátságot jelképezik, * M íg a szavazat­szedő bizottság végzi munkáját, ad­dig a küldöttek be­szélgetnek s egyszer- csak az egyik pa­rasztasszony ajkán elhangzik egy nép­dal első sora s már át is veszik a töb­biek és vele együtt énekelnek. Majd mozgalmi dalok dal­lamai töltik meg a termet, valahonnan egy tangóharmonika is kerül és a szov­jet küldöttség veze­tője, magas, vállas, már őszülő halán- tékú elvtárs a ma­gyarokkal a saját nyelvén együtt ének­li a dalt: Drága föld, szülőhazámnak föld­je... S vele együtt zengi a sokszáz küldött. Száll a dal, s az ember szemébe könny szökik az örömtől; nem va­gyunk egyedül. Itt ezen a szövetkezeti kongresszuson is ve­lünk vannak bará­taink, akik szeretet­tel figyelik, hogy mi, magyarok, hogyan építjük országunkban az új világot. Gáli Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents