Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-17 / 196. szám

«fT »no ^sCirfap A falu egységének megteremtése érdekében fogjanak össze a népfront-bizottságok és a földművesszövetkezetek Mint Pest megye országgyű- iési képviselője és a Hazafias Népfront megyei irodájának munkatársa, évek óta nagy fi­gyelemmel kísérem a falusi élet eseményeit. Véleményem szerint az új úton haladó földmű­vesszövetkezetek és a megújhodott népfront-bi­zottságok legszorosabb együttműködése nélkül nem lehet az egységes fa­lusi közvéleményt kiala­kítani. A földművesszövetkezet a dol­gozó paraszti tömegek szerve­zete, melynek megyénkben 132 ezer tagja van, párttagok, pár- tonkívüldék, férfiak, nők. A népfront-bizottságok feladata nagy mértékben megegyezik a földmű vessző ve tkezetével, amennyiben szintéin összefog­ja a falvak dolgozó parasztsá­gát, pontosabban a falu min­den becsületes szándékú, rend­szerünket támogatni kész la­kosát. Falvainkban olyan egységes közvéleményt kell kialakítani, mely a szocializmus építésé­hez a legtöbbet tudja adni. Ezt csak úgy lehet kiformálni, ha megteremtődik a falvakban a nép egysége. E cél valóravál- tásához a népfront-bizottsá- góknaik a földművesszövetke­zetek tudják a legnagyobb se­gítséget, a legnagyobb erőt ad­ni. A mezőgazdaság szocialista fejlesztése, a mezőgazdasági termelés fellendítése, a szö­vetkezésre való nevelés egy­aránt célja és feladata mind a népfront-bizottságoknak, mind a földművesszövetkezeteknek s a kettejük együttműködésé­nek lehetőségei szinte határta­lanok. Ha összefognak a földmű­vesszövetkezetek és a nép­front-bizottságok, eredménye­sebb lesz munkánk a belterje- sebb gazdálkodás megterem tó­iéért s egyidejűleg .—--------­■ nagyobb haszonnal tudjuk >* támogatni a közös gazdál­kodás legegyszerűbb for­máit, a szakcsoportokat, társulásokat is. E téren eddig is végeztünk már közös munkát s értünk is el eredményeket, de még ren­geteg a tennivaló. Megyénk adottságai kivá­lóan alkalmasak arra, hogy a lehetőségeket kihasználva, ki­fejlesszük különböző vidékek tájtermelését. Ezzel nemcsak dolgozó parasztságunk jövedel­me növekedne, de exportunk szempontjából jelentőséggel bírna egész népgazdaságunk számára. Népfront-bizottsá­gaink kezdeményező lépése­ket tettek például megyénk állattenyésztésének megjavít tására. Tápiógyörgyén, ahol két ál­lattenyésztési szakcsoport is működik, a népfront-bizottság kezde­ményezésére, a földműves­szövetkezet segítségévei állattenyésztési ankétet hoztunk össze. Ezen a legjobb szakemberek beszélték meg a közös tenni­valókat a falu állattenyésztő gazdáival. Ugyanilyen ankétet rendeztek Püspökhatvanban is. A nyáron Törökbálinton szerveztünk, szintén közösen a földművesszövetkezettel anké­tet az őszibarack termelés fel­lendítése érdekében. Tápió- bicsbén a nagykátai járás sző­lőtermelő községeinek^ legjobb­jai tanácskoztak a szőlőterme­lés fejlesztésének kérdéseiről. Tucatjával lehetne beszámolni hasonló, közösen szervezett értékes ankétokról, melyeket a többtermelés érdekében szerveztünk meg. A hiba az, hogy azonos cél­lal különböző szervek foglal­koznak agrárpropagandával, de tevékenységüket, az anké- tokat és előadássorozatokat nem hangolták össze. Erre pe­dig nagy szükség lenne. A földművesszövetkezetekkel mi most szándékozunk ilyen kö­zös tervet összeállítani. Persze, túl ezeken, más kö­zös tevékenységünk is van még. Talán legérdekesebb és leghasz­nosabb a sok vitára okot adó gazdakörök újjászer­vezése. Véleményem sze­rint a falvak politikai, gaz­dasági és társadalmi éle­tének egészséges, gyorsabb ütemű fejlődése megkí­vánja a volt olvasó, vagy gazdakörök újbóli életre hívását. A forma éppenséggel marad­hat a régi, de azt új tartalom­mal kell megtölteni. Ez a nép­front-bizottságok és a földmű­vesszövetkezetek közös felada­tát képezi, Sok községben kérik a gaz­dák, hogy minél előbb alakít­sák már meg a gazdakört, mert ők nem nagyon mernek és tudnak hozzákezdeni, oly sokszor visszautasították már őket. És nem akadt gazdája a gazdaköröknek, indokolatlan bizalmatlansággal voltak irán­ta. Rajtunk múlik, hogy a gazdakörök valóban a falvak dollgozó parasztságának, értel­miségének dolgos, okos gyüle­kezetei legyenek. Minden egyes becsületes falusi lakos­nak gyülekező helye lehetne a gazdakör, ahol nemcsak a fa­lusi élet minden problémáját, a gazdálkodás minden kérdé­sét megvitatnák, hanem szót ejtenének országos dolgokról is, sőt megbeszélnék a köz­ségfejlesztés ügyes-bajos dol­gait is^ A gazdakörök még csak a kezdet kezdetén tartanak megyénkben. A legjobban ta­lán az alsónémedi tevékeny­kedik, de remélhetőleg rövi­desen másutt is követik pél­dájukat. Persze nem szabad kocsmává változnia a gazda­körnek, de a bort, sört sem szabad kitiltani belőle. Beszélgessenek, politizál- gassanak, tanulgassanak csak a gazdák a gazdakör­ben fehér asztal mellett. Ebből senkinek nem lesz kára, sőt. .Alapot biztosít ahhoz, hogy a népi ront-b i zot t s ágok jobban betölthessék feladatukat, a párttagok és pártonkívüliek vitafórumává váljanak. Ter­mészetes, ezt csak a népfront nem képes megvalósítani, igényli a földművesszövétke- zetek legmesszebbmenő támo­gatását, állandó segítését. Nemcsak beszélni kell a falu közös eszmei célkitűzései ki­alakításának fontosságáról, ha­nem tenni is kell érte, a be­szédnél is sokkal többet. Ta­nuljanak, művelődjenek a falu gazdái, a földmű vessző vetke­zetek tagjai, a fiatalok is a gazdakörökben. Gyülekezze­nek itt össze ne csak a parasz­tok, hanem a' község vezetői, s az értelmiségiek is. A cél közös, s mindannyiünk érde­ke, hogy mielőbb megvalósul­jon hazánkban a szocializmus. Ezt pedig csak sietteti, ha a falvakban is összefog minden becsületes szándékú, dolgos kezű ember, fiatal, öreg, pa­raszt, munkás és értelmiségi. S hegy ezt megvalósíthassuk, a legszorosabban együtt kel) dolgoznia a földműves-szövet­kezeteknek a népfront-bizott­ságokkal. Wirth Adám országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei irodájának munkatársa Női és gyermek gumi- § csizmák érkeztek külföldről | A TANIMPEX Külkeres- I kedelmi Vállalat több tízezer | női és gyermek gumicsizmát f rendelt külföldről. Igen szép | kivitelű csehszlovák, s nagyon | tartós, de amellett csjnos svéd | csizmák érkeznek. Az első szál- | lítmányok előreláthatólag még 1 december végén forgalomba § kerülnek. ___________ K iállítás nyílt Szentendrén | Szánlhó Imre festőművész I műveiből A szentendrei Ferenczy Ká- 1 roly Múzeumban vasárnap § nyílt meg Szánthó Imre festő- I művész kiállítása. A bemuta-’i tott festmények és grafikák | között szerepel a moszkvai | VIT-ről készült képsorozat és 1 több, a külföldi lapokban meg- § jelent karikatúra is. I (J-ilm, Színház-, Qi'odulönr Külvárosi legenda Karácsonyfa, déligyümölcs, friss hús Nem lesz hiány karácsonykor élelmiszerekben A karácsonyi ünnepekre idő­ben, alaposan felkészültek megyénk üzletei. A földmű- vesszövetkezeti boltok már most is dugig vannak olyan élelmiszerekkel, amelyekre a háziasszonyoknak szüksége lesz az ünnepi ebédek, vacso­rák elkészítéséhez. Az elmúlt hónapokban sok­szor panaszkodtak a falvak lakói, hogy friss tőkehúst csak keveset és ritkán, inkább csak a hétvégeken kaptak, ak­kor sem mindenki jutott hoz­zá. Mostanában bőségesen kapható friss marha- és ser­téshús az üzletekben, a szö­vetkezeti és állami húsbol- tokbap a hét majd minden napján. Az elosztók az igé­nyeknek megfelelően tudnak -»záffitam - húst," zsírt, lehet sütni, főzni. Cukorból, lisztből, a ser­tésvágáshoz szükséges fűsze­rekből is korlátlan mennyi­ségben vásárolhatnak a lako­sok a helyi boltokban, nem kell értül? a fővárosba utazni. Rizsből soha nem látott kész­letekkel rendelkeznek a bol­tok, akár 15, -akár 16 forintost bárhol lehet kapni, bátran le­het sok hurkát készíteni, vagy éppenséggel kitűnő töltöttká. posztét. Am nem karácsony a fcará­Kevés az ifjúsági könyv az üzletekben S ok reklámban, feliraton olvasható a felírás: Aján­dékozz könyvet, legolcsóbb ajándék a könyv. Ez így igaz szó szerint, mert ki ne szeret­né a jó könyvet, és melyik gyerek az, aki nem örül kará­csonyra egy szép, kalandos if­júsági könyvnek? De a szán­dék nem elég, a karácsonyfa alá a szülőknek meg is kell venniök a könyveket. Csak hát kevés a falusi szö­vetkezeti boltokban az új könyv, s szinte nem is lehet kapni 14—16 éves fiataloknak való ifjúsági írásokat. Kará­csonyra mintegy száz új könyvet jelentettek meg a kiadók, de ezekből szinte csak mutatóba lehet kapni egyné­mely üzletben, örvendetes gond és probléma ez: a falvak népe kevesli a könyvek számát és hiányolja, hogy nincs ele­gendő új könyv a szövetkezeti boltban. A tények azt igazolják, hogy sokkal több és jobb könyv kell a falvakba. A 'ceglédi földművesszövetkezeti áruház a napokban, az áruház egyik sarkában, kis könyvkiállítást rendezett. Alig fél nap alatt kétezer forint értékű köny­vet adtak el, pedig új köny­vük szinte semmi nem volt. Különösen mese- és ifjúsági irodalmat nem találtak eleget a vevők. Illetékes helyen azt a felvi­lágosítást kaptuk, hogy a na­pokban. még karácsony előtt nagyszámú mesekönyvet kül­denek az üzletekbe. Nem a szövetkezeti boltok tehetnek róla, hogy kevés új könyvük van, hanem az illetékes könyvkiadó vállalatok. Ré­gen volt olyan nagy keletje a i könyveknek, mint manapság. 1 Sokszor mondtuk panaszkod-1 va. hogy nem akarnak köny- | veket vásárolni a falusiak. | Ennek most éppen az ellenke- I zője az igaz. A fővárosban | szinte minden utcasarkon le- \ hel — még sátrakban is — 1 könyveket vásárolni, méghoz- 1 zá a legújabbakból. Helyes | lenne, ha a kiadóvállalatok és = a könyvek elosztását végző \ szervek jobban figyelembe I vennék a falvak parasztsága-1 nak könyvigénycit, főleg most. f télidőben, amikor több idő jut i olvasásra, művelődésre. Tizenkét nagyobb szövetke- i zeti bolt rendez ezen a héten i könyvkiállítást vásárral egy- i bekötve, de rajtuk kívül csak- \ nem minden szövetkezeti bolt- \ ban lehet értékes olvasnivaló- \ kát vásárolni. Még van idő ar- [ ra, hogy a kiadók és elosztók! több új könyvét küldjenek ki j a szövetkezeti könyvesboltok- j ba. Hangsúlyozzuk, nemcsak j egyszerűen könyvet, hanem; olyan jó könyveket, amelye- j két általában szívesen olvas a \ falvak népe. ács Ralph Ingersoll: SZIGORÚAN TITKOS Zrínyi Kiadó Ttalph Ingersollnak, a ki­f 1 váló amerikai újságíró­nak ez, a második világháború egyik sorsdöntő fejezetét tár­gyaló érdekes riportregénye első ízben kerül most a ma­gyar olvasó elé. A szerző 1940—46 között ka­tonai szolgálatot teljesített az amerikai hadseregben. Har­colt Afrikában, Itáliában, Franciaországban és Német­országban. Magas vezérkari beosztásban tagja volt Devers, Montgomery, majd végül Bradley vezérkarának. 1945- ben ezredessé léptették elő. A háború befejezése után több regényben dolgozza fel sze­mélyes élményeit, tapasztala­tait. Ezek közül a legjobb, de legtöbb vitát kiváltó műve a most magyar nyelven is meg­jelenő Szigorúan titkos. Ingersollnak ez a műve messze túllép a szokványos haditudósítások színvonalán. Nem szorítkozik az események puszta leírására. Számára nen, az egzotikum, a háború ka­landos, vagy borzalmas ese­ményeinek hatásvadászó, ér­dekességet kereső leírása a fontos — bár személyes él­ményeinek ismertetése, szá­raz. fanyar angolszász humo­rával fűszerezve azt mutatja, hogy mint riporter is elsőran­gú — igyekszik az események között azok indítékait feltárni, így többek között bemutatja a nyugati hadjárat diplomáciai és politikai hátterét is. Lebilincselő érdekességű le­írásából nagyjából tiszta ké­pet nyerhetünk a normandiai invázióról. Franciaország fel­szabadításáról, s a nyugati szövetségesek fasizmus ellen vívott harcának befejező sza­kaszáról. Ezért a könyv nagy érdeklődésre tarthat számot a háborús regények kedvelőinek népes táborában. csony fenyőfa nélkül. Me-1 gyérükben, a falvaikban, mint- \ egy 130 földművesszövetkezeti | bolt árusítja a fenyőfákat. A | gyönyörű külföldi ezüst fe- | nyakból 11 ezer métert kap- 1 nak a szövetkezeti boltok, mé- | terenként 24 forintért. Csak- § nem négyezer darab 1—1,20 1 méteres magasságú műfenyő- f két is árusítanak darabonként | 16 forintos egységáron. A luc- | fenyő méterenkénti ára 201 forint. Ezt csak azok a föld- | művesszövetkezetek árusítják, | amelyek megrendelték azt | közvetlenül az erdőgazdasá-1 gokbóL A fenyőfák árusítását már 1 megkezdték a legkisebb fal- | vakban is a szövetkezeti bol- í tok, A boltok dolgozói utasí- | fást kaptak, hogy a fenyőfákat | pontosan mérjék, és véletlenük | se számoljanak többet, mint I a hivatalos ár. A rendelkezés I betartását a helyszínen ellen I őrzik. I Lesz a falvakban déli- | gyümölcs is. Sajnos, a szállít- 1 mány még nem érkezett be az f országba, de remény van rá, § hogy néhány napon belül meg. 1 jön, s akkor még karácsony f előtt kiszállítják az üzletekbe I Nagy mennyiségű mazsolát, | fügét és datolyát is kapnak a | községek boltjai. A citrom- | hoz is könnyebben hozzájut-1 nak a falusiak, mint ezelőtt. 1 mert rendszeresebb a szállítás | Meg kell jegyeznünk, hogy | mivel viszonylag nem nagy f mennyiségű déligyümölcs ér- | kezifc az országba, nem jut | mindenkinek s minden falu- | ba, azonban egy adott idősza- § kot, és a lakosság számát vé- 1 ve alapul, egyik községet sem I ér méltánytalanság, igazságo- I san osztják el a rendelkezés-1 re álló árukat, iiiiimmiiiimiiiitiiiiimiiiiitiiiimiiiuiiiiiiiiimiiimiiiniiiiiiiiiiii». 4 z elmúlt napokban új ma- \ gyár filmmel gazdagodott I f ilmszínházaink műsora;. A ; mozilátogatók népes tábora \ minden bizonnyal nagy érdek- í lődéssel várta már ezt az új \ magyar filmet, amelytől nem \ csupán egy új magyar film- \ alkotást várt, de egyúttal fele- \ letet is arra, hogy vajon Ikiju- | tott-e már filmgyártásunk ab- \ bői a mély kátyúból, amelybe [ egy esztendővel ezelőtt zu- { hant. j Sajnos, a Külvárosi legen- \ da nem váltotta be a hozzá- í fűzött reményeket, s komoly 1 csalódást okoz. Nemhogy elő- l reléptünk volna, de mlcább I hátra, s a film egy-egy jele- i netében vissza egészen a dur- \ va naturalista ábrázolásmód- I hoz. i A film egész története alap- I vetően hibás szemléletből fat- ! kad. A régi külvárosi élet be- 1 mutatását ígéri, jót, rosszat I egyaránt, s mit ád ehelyett? A \ való élet meghamisítását. Egy | öreg külvárosi bérházat mun- | kősók nélkül. Embereket em- | bér ség nélkül. Lumpenprole- l tárokat a proletariátus igazi | arcának bemutatása helyett. I A történet maga egyszerű. | Az öreg Petneházi utcai bér- | ház dédelgetett kedvence Pis- % ta, a jóképű, jólelkű villa- | moskalauz szerelemre lobban 1 Annus, a csinos, szerény fia- ! talasszony iránt, akit üt-ver I robusztus férje. Örök szerel- | met ígér az asszonynak, s el­lj határozza: megmenti a durva | férfitól. Fiatalos fellobbanása, § hevülete azonban csak addig | tart, míg a férfi őt is össze- § vissza nem veri, ülttől kezdve I Pista sem különbözik a hozzá | hasonló külvárosi fiataloktól | — a film írója szerint — ci- ! nikus, nemtörődöm lesz, s | csak úgy félvállról veszi tudo- | másul, hogy az asszony elltöl- I tözik a házból. I Ennyi a történet, s nem I több. Ám ez a vékonyka me- \ sefonál is tele van' hibákkal. \ A Petneházi -utcai bérházban l egyetlen becsületes, huma- ! nusan gondolkozó munkás sem lakik. Legalábbis a film al­kotói szerint. Miért? A fiata­lok cinikusak, gátlástalanok, s nem tartják be a legalapve­tőbb erkölcsi normákat sem. A lányok egy mozijegyért árulják testűiket, a fiúk egy jó hecc kedvéért olyan vizet itatnak társukkal, amelybe előzőleg legyeket dobtak, el­lopják a házmesterné lakbér- pénzét és így tovább. Velük szemben egyetlen szelíd, ne- bántsvirág lelkű fiatal áll, Pista. Őt azonban semmi más nem érdekli, csak Annus. Ilyen fiatalok laknak tehát a Petneházi utcában. S a fel­nőttek? Terus — utcalány. Beníkő, Annus férje, durva, go­romba ember, aki minden ok nélkül üti-veri asszonyát. Nya­nya — Benkő anyja — bolond. Pista bátyja embertelen, mert amikor felesége megszülte gyerekét, s az leány lett, nem fiú, el sem megy a kórházba. Pista szülei, barátai gyávák, mert tétlenül, karbatett kézzel nézik, mint veri Benkő fél- holtra a fiút. Mi más ez, mint kísérlet annak bizonyítására, hogy a munkásakból kiveszett az emberség, a legelemibb szo­lidaritás írmagja is? Mélységesen tévedtek tehát a film alkotói, amilcor szerelmi legenda címén eltorzítva vit­ték a mozi vásznára a külvá­rosi emberek életét. Szeren­csére még nincs olyan messze tőlünk e múlt, hogy ne tud­nánk nyomban felfedezni a film torzításait. Nem ilyen emberek éltek, s élnek ma is Budapest külvárosaiban. Ha akadnak is 'közöttük a film­ben megrajzolt alakokhoz ha­sonlók — nem ez a tipikus és még a film íróját sem jogo­sítja fel arra, hogy ezek s csakis ezek életének bemuta­tásán keresztül tárja elénk a külváros életét. A film azonban nemcsak tartalmában, eszmei monda- ; nk-alójában elhibázott. Stí­lusában is. Látszólag az olasz neorealista irányt akarja kö­vetni, de közben nemegy­szer letér erről az útról, s durva naturalizmusba csúszik át. Mert mi másnak is, ha nem naturalista ábrázolásmód­nak nevezhetjük azokat a je­leneteket, amikor például Benkő szinte perceiken keresz­tül veri feleségét, vagy ami­kor léggyel kevert vizet iszik az egyik fiú, több alkalommal is. Jóllehet, a film elhibázott, a színészi alakításokról mégis­csak jót mondhatunk. A fia­tal Tordy Géza — Pista alakí­tója —, akinek ez az első filmszerepe komoly ígéret. Törőcsik Mari új oldaláról mutatkozik be ebben a film­ben, s korántsem könnyű fel­adatát igen jól, mély művészi átéléssel oldja meg. Máthé Erzsi talán élete egyik legjobb alakítását nyújtja. De igen meggyőző Kiss Manyi, Sinko- vits Imre, s Fónay Márta já­téka is. Bízunk abban, hogy a film alkotóinak komoly tanulsá­gul szolgál majd a Külvárosi legenda, s levonják belőle a kellő tapasztalatokat. Megvan hozzá a képességük, hogy va­lóban jő az élet igazi arcát bemutató filmet alkossanak. Prukner Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents