Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-12 / 166. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 Miért csak nyolc napig működött a szputnyik II. rádióadója? MSZMP PEST M.E G Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS -LAPjA i. Évfolyam, i66. szám ÁRA SO FILLER 1957. NOVEMBER 12. KEDD Y^TNTETt Pest megye gazdasági helyzete 1957. III. negyedében (A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága közleménye) Ipar 1957. III. negyedévében — az idényjellegű élelmiszeripar figyelmen kívül hagyásával — a szocialista ipar termelése tovább növekedett. A vállalati teljes termelés értéke 840 236 000 Ft volt, 4.7 százalékkal több, mint 1956. III. negyedévében. A vállalatok fele az év első kilenc hónapjában többet termelt, mint az'elmúlt év aizonos időszakában. Egy sor fontosabb cikkből a III. negyedév napi termelési átlaga meghaladta az előző időszakok eredményét. (Pl: szén, len, kender, szövet, tej stb.) A III. negyedév folyamán tovább javult a termelékenység is. Az évelejei laza munka- fegyelem következtében az első kilenc hónap átlaga még 2,7 százalékkal alatta maradt az előző év azonos időszaka eredményének, a III. negyedévi szint azonban már 1,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 1957. II. negyedévéhez képest 5,5 százalékos a termelékenység emelkedése, ami a termelékenység és a keresetek közötti korábbi aránytalanságot tovább mérsékelte. A szocialista ipar — főleg a tanácsi kézműipar és a szövetkezeti ipar fejlődésével —egyre több dolgozót foglalkoztat. A III. negyedévben az ipari munkások és alkalmazottak száma 39 482 volt, 6,0 százalékkal több. mint az előző negyedévben. I!mihá/ás Az év első három negyedévében 120 948 000 Ft a beruházások értéke. A beruházások 42,3 százalékát az ipar, 29.6 százalékát a mezőgazdaság fejlesztésére, 21,1 százalékát pedig kommunális célokra fordították. A III. negyedévben a lakásépítésre fordított összeg az összes beruházások 11,7 százalékát képezi. Mezőgazdasag A múlt évinél kisebb vetés- területről a kedvező termés- eredmények ellenére 1525 vagonnal kevesebb kenyérgabonát takarítottak be, mint 1956- ban, takarmánygabonából viszont a nagyobb vetésterület és a magasabb termésátlag következtében 1707 vagonnal többet. A termésátlag búzából 9,2, rozsból 6,4, őszi árpából 13,1, tavaszi árpából 10,5 és zabból 8,6 q volt. A szocialista gazdaságok termésátlaga általában meghaladja az egyéni és egyéb gazdaságok eredményét. 17 községben, és Cegléd városban megtartott októberi képviseleti állatszámlálás előzetes adatai szerint az egyéni gazdaságok sertésállománya 3,1 százalékkal, a szarvasmarha-állomány pedig 9,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A III. negyedévben a termelőszövetkezeti mozgalomban jelentős változás nem történt, a korábban megszűnt tör- teli Előre Tsz újból működik. 1957. szeptember 30-án a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 207, a tagok száma 9238, a családok száma 7915 volt. A munkaerőhiány és sok esetben a laza munkafegyelem következtében a termelő- szövetkezetek 1679 rászesmun- Vást, illetve bérért dolgozót foglalkoztattak a negyedév folyamán. A tagoknak és a bérért dolgozóknak a negyedévben kifizetett gabona és egyéb termény értéke 24 549 Ö74 Ft, a készpénzben kifizetett összeg 9 122 780 Ft volt. A résizesmun- káért és a napszámért kiadott termény és készpénz • összege meghaladja a munkaegységre kifizetett összeg 9 százalékát. Kereskedelem 1957. III. negyedévében jobb volt az ellátás, mint az előző időszakokban. Motorkerékpár, kerékpár, varrógép és általában azok a tartós használati cikkek, melyekből tavaly nem sikerült kielégíteni az igényeket, elegendő mennyiségben álltak rendelkezésre. Továbbra is kevésnek bizonyult azonban e cikkek köréből a bútoráru. Ugyancsak nem volt elegendő zöldség, gyümölcs, hús, hentesáru és zománcedény az üzletekben. A kereskedelem 14,3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1956. III. negyedévében. A forgalom 54.3 százaléka élelmiszercikkek, 18,9 százaléka ruházati cikkek, 26,8 százaléka pedig vegyes iparcikkek eladásából származott. Tanügy Az általános iskolai tanulók száma ez évben tovább növekedett. Az 1957/58-as tanévre 101319 tanuló iratkozott be, 213-mal több, mint egy évvel ezelőtt. Minthogy 104-gyel több tanulócsoport működik és csak 61 új osztályterem létesült, emelkedett a váltott oktatással használt tantermek száma. Az elmúlt iskolaév végén javítóra bukottak' 52,2 százaléka. az osztályzatlanoknak pedig 96,9 százaléka nem tett sikeres vizsgát. Az osztályismétlők száma 23,5 százalékkal emelkedett. A tanulók 17,4 százaléka saját évfolyamában túlkoros. A középiskolákba beiratkozottak száma 4335. Ezek 81,3 százaléka általános gimnáziumba jár. A szecsői csalogány menyegzője Bensőséges ünnepély vplt Tápiószecsőn az egyik lakodalmas háznál. A nyolc év óta fennálló népi együttes, öt év óta hűségesen szerepelő aktív tagját, Velkei Máriát búcsúztatta a leányok seregétől. Az együttes idős asszonybrigádja, a fiatalabb lelkes tagokkal karöltve, kedves ünnepélyt szervezett a lakodalmas háznál és az esküvő után ajándékokkal elhalmozva köszönték meg az együttes kis csalogányának eddigi működését és kérték további közreműködését. Dósa Jánosné, Cseh Kálmánné, özv. Mészáros Jánosné mondták el a köszöntőket, majd Papip Rozika, az új „reménység” búcsúztató dalába „Ez a kislány elindult egy nagy útra” ..; önkéntelenül belekapcsolódott a kis menyasszony is és búcsúzott el csengő énekével a lánypajtásoiktól. Majd az asszonybrigád lakodalmas dalai következtek, melyeket a Népművelési Intézet munkatársai magnetofon- szalagon örökítették meg. Velkei Mária egyszerű munkáscsalád szülötte, de tisztelettel nézett rá a község minden tagja, sőt a metgye népművészeti aktíváinak na,gy része. Tehetségével, gyönyörű hangjával évekig dicsőséget szerzett a tájpiószecsői népi együttesnek. Még e.gy örvendetes pontja volt a menyegzőnek. A fejlődéssel járó népviselet elhagyói, a családi ünnepségen nagyrészt előveszik régi kedves népviseletüket, mert szerintük csak úgy igazi népies a lakodalom s így lehetnek őseik méltó követői. Ofella Sándor levelező ATanjugmoszkvai tudósítójának jelentése Lajkáról A Tanjug moszkvai tudósítója vasárnap esti jelentésében arról számolt be, hogy a szovjet fővárosban vasárnap sem adtak ki semmiféle jelentést Lajka sorsáról. Moszkvában azt beszélik, hogy az űrkutya minden valószínűség szerint elpusztult, noha bizonyos mértékig még mindig fennáll az a remény, hogy a szputnyik II. első élő utasa kabinjával együtt földet ért s most kutatnak utána a Szovjetunió területén. Nem hivatalos körökben azonban minél inkább megerősödik az a hiedelem, hogy Lajka tel- . jesítette feladatát, s már valószínűleg kimúlt. A moszkvai Kultúrotthmt arattak Csornádon Nagy napra virradt vasárnap a váci járás egyik kicsiny községe: Csornád. A mintegy négyszázezer forint költséggel épített új kultúrház avatására. Már a kora reggeli órákban ünneplőbe öltözött a falu. A házakat, utcákat, udvarokat csinosították az emberek. A déli órákra azután maguk is ünnepi ruhát öltöttek, s úgy indultak a díszebédre, amit a községi tanács a kultúrotthon építőinek tiszteletére rendezett. Délután négy órakor a Himnusz elhangzása után Döbröghi László, a falu művelődési bizottságának elnöke mondott beszédet az új kultúr- otthonban, majd a váci járási kultúrotthon művész-brigádjának gazdag, változatos műsora következett. Tánc, szavalat, jelenet váltogatta egymást, s színvonalas szórakozást nyújtott annak a szerencsés háromszázötven embernek, aki befért a kultúrházba. De még odakinn is sokan várakoztak, hogy legalább néhány percre bepillanthassanak, s gyönyörködhessenek saját kezük munkájában. Mert a csomádiak a munka java részét maguk végezték el társadalmi munkában. Elég ennek bizonyítására egyetlen példa is. A falu dolgozói ezernyolcszáz szekérfuvart adtak az építkezéshez. A csomádiak építették az új kultúrotthont — a csomádiak- nak. Érthető volt tehát az a derűs jókedv, csapongó vidámság, amely a műsor után kezdődő, s egészen a hajnali órákig tartó bált jellemezte. Mert mint az egyik öreg cso- mádi ember találóan megjegyezte: nem csak építeni tudnak, de ha kell, mulatni is. S ez így van jól, ha eljön a vigalom ideje. Derűsebb lesz tőle az ember, s még az ünnepet követő hétköznapok is megszépülnek. (PP) rádió türelmetlen hallgatói az ilyen feltevésük megerősítését látják abban, hogy a szputnyik II-ről szóló legutóbbi jelentések nem tesznek említést az űrkutya állapotáról. Az elmúlt négy nap alatt a szovjet tudósokhoz érkezett adatok azonban arról tanúskodnak. hogy Lajfca állapota kielégítő volt és éppen ezért a mostani hallgatás nagyon aggasztja mindazokat, akiknek a kutya kedvencükké vált. Mint moszkvai tudományos körökben kiemelik, Lajkámak az volt a feladata, hogy értékes tudományos adatokkal szolgáljon, amit az utóbbi négy napban meg is tett. A műhold kis élő utasa kitűnő szolgálatokat tesz a tudománynak és az embernek egyaránt A Lajka iránti érdeklődést azonban homályba borítja egy új tudományos vívmány: a szputnyik II ugyanúgy, mint a szputnyik I és annak rakétája állandóan kering a Föld körül. Noha az első műhold már nem ad jelzéseket, a. világűrben való forgását a Földről regisztrálják és még elég sok időbe telik, amíg az atmoszféra sűrűbb rétegeibe kerül és ott a súrlódástól elég. Ezzel szemben a szput- nyik II. még „él”, s voltaképpen csak most kezd adatokat adni magáról. Annak ellenére, hogy a Lajka állapotáról szóló adatok érkezése megszűnt, a Földre újabb értesülések érkeznek a világűr eddig ismeretlen jelenségeiről. Moszkvai tudományos körökben végül hangoztatják, hogy amennyiben Lajka e1- pusztult, helyét tucatnyi más, különlegesen betanított kutya foglalja majd el, mert a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kísérleti'állomása e tekintetben is felkészült a kísérletezésekre. A Lajka által szolgáltatott adatok lehetővé teszik utódainak, hogy hosszabb ideig fennmaradhassanak a világűrében s ezáltal előkészítsék az ember útját ama térségek felé, amelyek a közelmúltban még csak a képzelet birodalmába tartoztak — fejezi be tudósítását a Tanjug moszkvai munkatársa. __________ D obi István üdvözlő távirata a svéd nemzeti ünnep alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte VI. Gusztáv Adolf svéd királyt, a svéd nemzeti ünnep alkalmából. (MTI) Minthogy az akkumulátor működése megszűnt, leállt a műholdban elhelyezett tudományos műszerek munkája is. A Földről tovább folytatják a megfigyeléseket, amelyek — — miként az első mesterséges hold esetében történt — mostantól csak a szputnyik röppályájának megfigyelésére és az összes észrevételből levonható különböző következtetések tanulmányozására szorítkoznak. Felvetődik a kérdés, hogy az elsőnél nagyobb második szputnyik energiakészlete miért tartott csak 8 napig, míg az elsőé 20 napra volt elegendő? Az első holdban az akkumulátoroknak csak két adó működését kellett biztosítandökj A másodikban yiszont a rádión kívül bonyolult és sokrétű tudományos felszerelést és teljes laboratóriumot helyeztek el, amely sokkal több energiát fogyasztott. Működésének idejét ezért kellett nyolc napra korlátozni. Az első automata gépsor tervein dolgoznak a Diósdi Csapágygyárban A Diósdi Csapágygyár műszaki fejlesztési osztályán, az üzem csaknem valamennyi mérnökének és technikusának bevonásával készülnek a jövő évi automatizálási tervek. A gyár számottevő eredményeket ért el ezen a téren már az idén is. Automatizálták a köszörűgépek görgő-adagolását, a görgők osztályozását, a csapágy- gyűrűk edzési vizsgálatát és egész sor más műveletet, a termelési folyamatnak több mint 15 százalékát. Az automatizálást a jövő évben jelentősen fejlesztik. Idén még külön-külön dolgoznak az önműködő gépek; ezek egy részéből komplett automata-sort alakítanak ki. A köszörűüzemben állítják majd fel az első, hét gépből álló, automatasort, amely emberi kéz beavatkozása nélkül végzi el a csapágy-görgőkön a különböző köszörülés! műveleteket. Az acélt több műveletet végző automatikus berendezés edzi majd, az alkatrészeknek az egyes gyártási fázisok közötti ellenőrzését ugyancsak automatizálják. Több. két-két gépből álló automatacsoportot is kialakítanak. A tervek szerint jövőre a gördülő-csapágyai! gyártási műveleteinek harminc százalékánál az embernek csak irányító, ellenőrző feladata lesz; A csapágy-gyártásban az automatizálásnak elsősorban a minőség szempontjából van igen nagy szerepe. Két ezred- milliméteres pontossággal kell itt dolgozni, főleg ezért törekszenek arra, hogy a szükségképpen nem teljesen egyenletes emberi munkát a pontos gépi munkával váltsák fel. Az önműködő gépek segítik a gazdaságos termelést is. Az idén —• csak az automatizálás következtében — öt százalékkal nőtt a gyár termelése és öt-hat százalékkal csökkentek a gyártási költségek. Jövőre — szintén csak az automatizálástól — tíz százalékos termelésemelkedést várnak és további öt-hat százalékos önköltségcsökkentést. A gyár termelése — beruházások folytán — jövőre negyven százalékkal nő, de a fokozódó automatizálás lehetővé teszi, hogy a produktív munkáslétszámot csak 10—15 százalékkal kell emelni. 15 ezer csirke a fővárosnak Az őrszentmiklósi baromfi- tenyésztő szakcsoport ez évben több mint 15 ezer darab rán- tanivaló csirkét szállított a fővárosba. Érdekes, hogy ennek a viszonylag nem nagy menv- nyiségnek is árszabályozó hatása volt a piacokon. A föld- művesszövetkezet irányításával dolgozó szakcsoport jövőre még több baromfit akar átadni a fogyasztóknak. A szakcsoportot anyagilag is támogatja a földművesszövetkezet s már megkezdték az előkészületeket ahhoz, hogy a következő évben több baromfit neveljenek fel olcsóbb áron. Egyébként ez évben több százezer baromfit neveltek megyénkben. Ehhez nagymértékben hozzájárultak a földművesszövetkezetek is. A Pesf megyei MÉSZÖV egyik vállalata Budafokon baromfikeltető állomást üzemeltetett. Innen pz évben 211 ezer darab naposbaromfi került a földművesszövetkezeteken keresztül a termelőkhöz. Ezenkívül a föid- művesszövetkezetek gondoskodtak a tanácsi keltetőállomásoktól kapott 750 ezer darab naposbaromfi szétosztásáról is. A naposbaromfi ellátásnál a földművesszövetkezetek megyénkben négy termelőszövetkezetet és az őrszentmiklósi baromfitenyésztő szakcsoportot részesítették ismételten előnyben. A közeljövőben a földművesszövetkezetek legtöbbje tervet dolgoz ki hogyan lehetne még több baromfit tenyészteni. méghozzá a legjobb fajtákból, községeikben. Ehhez a földművesszövetkezeti mezőgazdászok adnak a termelőknek nagy segítséget. PANASZ ZACSKOUGYBEN Nagy forgalmú, jól menő üzlet a monori-erdői .földművesszövetkezet fűszerboltia. Az üzlet térfogata szűknek bizonyul a dús raktár befogadására, udvarias, gyors kiszolgálás jellemzője ennek a rendben tartott boltnak. Ez eddig rendben is volna, de az utóbbi időben a boltvezető, Török elvtárs lassan idegbeteg lesz. Hogy miért? Mert a gyors kiszolgálást igen hátráltatja a papírhiány — nincs zacskó, amibe csomagoljon. Itt a tanyák között más a helyzet, mint például a fővárosban. Itt nem lehet azt mondani a 4—5 kilométerről jövő vevőknek: Julis néni, menjen már haza egy zacskóért, mert nem tudok adni. Itt minden kis papír érték. Itt minden darab papírt eltesznek, felhasználnak, de nem lehet elkívánni azt. hogy a vevők zacskókFűzfaóriás a vácdukai országúton I sárolni. Tudjuk azt, hogy pa- ! pírszűkében vagyunk egyelőre, | de tudjuk azi is, hogy a fővá- ! rosban jut csomagolópap'r, | hisz jólesik látni, hogy a ke- ! nyérboltokban is adnak már | papírt. Mi nem azt kérjük, | hogy itt is ügy legyen, csupán | annyit szeretnénk, hogy ez a | kis üzlet még jobban, még | gyorsabban tudja vevőit ki- ! elégíteni | Nem sok amit kérünk, csak 1 annyi, hogy azt a bizonyos ki- ! utalást egy kicsit változtassák 1 meg, a monori-erdei üzlet ja- ! vára, s ha ez meglesz, áldani | fogjuk a Zacskóügyi Főhiva- I talt és annak fő és al előadóit. 5 Vadász József né levelező
