Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-09 / 164. szám

A Pest megyei Hírlap különkiadása

I. ÉVFOLYAM 1. SZÄM 1957. NOVEMBER 9.

HAZAFIAS N E P F R O NT

SZENTEN-D RE BA RÁ TI KÖR LAPJA

Szeretettel, örömmel köszöntjük

Szentendre város és környéke dolgozóit, lakóit, Szentendre Baráti Körének tagjait, üzemeinket, közületeinket, vállalatainkat, olvasóinkat és mindazokat, akik ismerik és szeretik ezt a mi szép ősi városunkat — hetilapunk első számának megjelenése alkalmából.

Városunk lakóinak és vezetőinek régi óhaja teljesül, amikor a Hazafias Népfront és Szentendre Baráti Körének szerkesztésével a párt, üzemek, közületek, iskolák, a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, népművelés felelős vezetői, a megismerés, a megértés, a kölcsönös építő jószándék jegyében találkozhatnak e meginduló hetilap hasábjain Szentendre város dolgozóival és lakóival.

Városunk történelme, földrajzi fekvése, fejlődésének sokrétű lehetőségei követelőén szükségessé tették e hetilap megindítását. Szentendre város lakói immár 13. éve a társadalmi átalakulás, a társadalmi fejlődés új útjait járják. Ez az út sokfelé ágazó anyagi és szellemi feladatot ró városunk minden ifjú és felnőtt lakosára. E feladatok kialakításában, meghatározásában és megoldásában részt kell venniük mindazoknak, akik tehetségük, tudásuk, képzettségük alapján részt tudnak venni az építőmunkában. Ez kötelességünk is, ha igényt tartunk emberi hivatásunk maradéktalan betöltéséért járó megbecsülésre.

A szocializmus építése társadalmi munka is. Mi e társadalmi munkával, a dolgozó tömegek bevonásával és részvételével tudjuk csak szebbé, jobbá tenni városunk >— életünk jelenét és jövőjét. E társadalmi munka irány ímu tató szellemi egységének érthető, világos, következetes kialakítására elengedhetetlenül szükséges az újság — a közlés lehetősége. E meginduló lap szerkesztői, Szentendre város vezetői, a legteljesebb bizalommal vannak a város minden jószándékú lakója iránt és ugyanezt a bizalmat kérjük mi is a lakosságtól.

Éltünk az alkalommal, erre lehetőség nyílt, hogy a Pest megyei Hírlap különkiadásaként hetenkint egyszer, minden szombaton megjelentessük lapunkat „Szentendre” címmel. Hetenként elmondjuk mindazt, ami a városunkban történt, mindazt, aminek a városban történnie kell, s mindazt, amit a lakosság bírál, panaszol vagy dicsér.

Hetilapunk elkészítését a Hazafias Népfront és Szentendre Baráti Körének tagjai végzik. De ez a hetilap Szentendre város lakosságáé. Ebben a lapban írjon és nyilatkozzon minden szentendrei lakos, üze. mi és mezőgazdasági dolgozó, vállalatvezető, tanácselnök, művész, orvos, jogász, tudós, akinek Szentendre város és környékével kapcsolatos közérdekű mondanivalója van a haladás, a fejlődés, a jobb és szebb élet elérésének lehetőségére.

Kérjük olvasóinkat, a város lakosait, hogy egymás megértésére, a mi és olvasóink megnyilatkozásainak biztosítására jószándékú munkánkban támogassanak bennünket. ígérjük, ha a kellő érdeklődést a dolgozóktól, üzemektől, vállalatoktól, közületektől, a lakosságtól megkapjuk, városink minden irányú fejlődését és felemelkedését a kialakuló kívánságok szerint vállvetett közös munkával előbbre visszük.

M. F.

UTAK, tiiMÁK, PARKOSÍTÁS. STA MA DFÜMMÚ, KÖT, VIIÁ KIT ÁS

az 1958-as költségvetésben

A városi tanács- pénzügyi osztálya — a tanács szakosztályvezetőinek, a pénzügyi állandó bizottság, valamint a többi állandó bizottságok bevonásával — elkészítette a város 1958. évi költségvetés-tervezetét.

A költségvetés összeállításánál fő szempontnak azt tekintette a város vezetősége, hogy elsősorban azoknak a feladatoknak megvalósítását biztosítsa, amelyek az egész város lakosságának szempontjából szükségesek.

Köztudomású, ^ hogy elhanyagolt útjaink, 'hídjaink és

csatornarendszerünk fokozatos rendbehozatala, valamint a vízvezetékhálózat további fejlesztése érinti elsősorban a város lakosságát. E feladatok megvalósítására gondoskodás történt több mint 1 000 000 forint biztosítására. Tárgyalások folynak a város üdülővá- rossá nyilvánítása érdekében, ezért szükségesnek tartjuk városunk szebbé tételét. E célból gondoskodnunk kell a város további parkosításáról, a dunaparti sétány rendbehozataláról, a felépítendő szabadtéri színpad felé vezető Bükkös-parti sétány kiépítéséről. A gyermekjátszóterek felszerelését ki szándékozunk

egészíteni és a játszótereket padokkal kívánjuk ellátni.

15 000 darab facsemete beszerzésére már most intézkedést tettünk, részben elültetjük őket, míg a fennmaradó részből csemetekertet létesítünk, hogy ezáltal a fejlesztési költségek minél kisebb ösz- .szeget tegyenek iki. A nyári strandidényre véglegesen elkészül a dunai szabad fürdő, felépítik a szükséges kabinokat és beszerzik a biztonsági felszereléseket.

Javasolják, hogy kövezzék ki a Bartók Béla utat és a Bolgár utcát, összesen 625 ez©)’ forint összegben.

Természetszerűen az elhanyagolt járdák és hidak használhatóvá tételéről is gondoskodni kell, amelyekre 150 000 forintot kívánunk biztosítani. Az utak mentén 20 új lámpahely költségeit is beterveztük, ezáltal elegét kívánunk tenni a város lakossága részéről több ízben felmerült régi kívánalmaknak. A közkutak és törpe vízművek, valamint a csatornák karbantartása számításunk szerint 80 000 forintos költségkihatást jelent. Ennek keretében történik gondoskodás a lászlótelepi vízmű befejezéséről, az árvédelmi zsilipek átépítéséről, valamint

azok folyamatos karbantartásáról. Javítani kívánjuk az 1958. év folyamán a város köztisztaságát. Ennek érdekében kifejtett tárgyalásaink folytán négy új utcaseprői, valamint szemétgyűjtés céljára egy kocsisi állás engedé lyezésére van kilátás.

Fejlesztési tervünkben szerepel a napközik diákiét, számának 40 fővel való emelése. Ezzel kívánjuk azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő dolgozik, a gyermekek felügyeletét, megoldani. Lényeges eredmény e területen, hogy a gyermekek részére a napközi otthonokban az eddigi 4,80 forintos élelmezési költség helyett 6 forintos élelmezési költség vált betervez, hetővé, és így a gyermekek a? eddiginél sokkal jobb ellátásban részesülnek;

A felsorolt adatok csupán tájékoztató jellegűek és a költségvetésnek csak egy részétől beszélnek. Ezeken ki. vül még nagyon sok olyan feladatot kívánunk megoldani, melyekkel városunk fejlődését igyekszünk előbhrevin- ni, de ezek aprólékos felsorolására lehetőségünk jelenleg r,inc6.

Károlyi Nándor

főkönyvelő

ÜZEMEINK JELENTIK

A Szentendrei Kéziszer- számgyár kovácsolóműhelye 1956 őszén leégett tetőszerkezetének újjáépítési munkálatai gyors ütemben folynak. A munkát az Észak-Pest megyei Építő Vállalat végzi. Az építkezés befejezésének határideje 1957. december 31.

(Szerkesztőségi megjegyzés: kár, hogy a nyári időszak kihasználatlan maradt.)

★

A Pilisi Erdőgazdaság szentendrei erdészete jelenti, hogy területén — Paprét, Reketyés- tó közötti szakaszon — mintegy 3 km hosszú utat épít az

Egyesített Tiszti Iskola műszaki tagozata. Örömmel üdvözöljük a kezdeményezést.

■k

A Szentendrei Cementipari Gyár vezetői erőfeszítéseket tesznek a IV. negyedévi terv teljesítése érdekében. A IIL negyedévben a kitűzött tervet 106 százalékra teljesítették. A jelenlegi influenzajárvány miatt nagy munkát kell végezni- ök az év utolsó két hónapjában. Csakis így biztosítható, hogy a vállalat dolgozói egy teljes havi illetménynek megfelelő összeg nyereségrészesedést kapjanak.

Korszerű, új gimnázium épül

A Szentendrei Állami Általános Gimnázium harmadik tanítási évében már kicsinek bizonyult a gimnázium régi épülete. Jelenlegi elhelyezése rendkívül zsúfolt. Nem sokáig azonban, mert új iskolaépületekkel bővítik és korszerű felszereléssel látják el. A jövő tanévben, 1958 szeptemberére rnár tágas, modem termek, rendes szertárak, külön szakelőadói termekkel folytathatja hivatását. Négy évfolyammal, négyszer 2—2 párhuzamos osztállyal dolgozhatnak a tanárok. A következő tanévben már az érettségi vizsgákhoz érkeznek az iskola első, ún. ,.ősdiákjai”, az idei harmadikosok.

A kidolgozott tervek szerint az új épületcsoportnak csak az egyik szárnya lesz a mai iskolaépület. Kellő átalakítás után, a jelenlegi épület földszintjén lesz a diákok ebédlője, a konyha, a kamra, a konyhaszemélyzet öltözője, az emeleten a tanulószoba, kémiai szertár, kémiai előadóterem. Ebből a régi épületből fedett folyosó vezet majd át a volt temető felső végén elnyúló fő épületbe. Ez az új fő épület földszintből, magas földszintből és emeletből áll majd. A földszinten lesz a fizika tanításához szükséges terem és szertár, a tanári szoba, iroda, a szülők fogadószobája, az ifjúsági szoba, az ifjúsági könyvtár olvasószobája. Ezek fölött — a magasföldszinten és az emeleten — 8 tanterem létesül. Az iskola udvarát a kialakított tervek szerint a délkeleti oldalon — a Római-sánc utca felől — a tornaterem zárja le. Itt lesz az iskola főbejárata is. A tornaterem térvében leány- és fiúöltöző, leány- és fiú-zuhanyozó is szerepel. Társas összejövetelekre a tornaterem és a fő épület közti előcsarnokot használhatja majd a gimnázium, ifjúsága. Tavasszal és ősszel a 3 épület által körülzárt udvar a színpadszerűen emelt kövezet teraszával hangversenyek, kerti ünnepélyek, színelőadások színhelye lehet.

Az építkezés már második hete teljes erővel folyik. A terv szerint 1958 augusztusában átadja az építő vállalat a fő épületet, így a két IV. osztály új évét már új helyén kezdheti el. Az idén december 31-ig 200 000 Ft értékű munkát kell elvégeznie a vállalatnak, ez lehetővé tenné, hogy tavaszra már csak a falakat kelljen húzni.

Tanár és diák érthető izgalommal figyeli, hogy hogyan halad a építkezés. Nem is csoda. Ma a tanárok egyetlen köves szobában, szertárak nélkül, a hideg folyosókra szorulva dolgoznak, de 8—10 hónap, és e munka nyomán az ország egyik legfiatalabb gimnáziumának tanulói és tanárai tágas, szép termekbe vonulhatnak be tanulni és tanítani.

Modern, egészséges . iskola, korszerű felszereléssel a város díszére és az ország javára válik, ha évről évre kitűnően felkészült ifjú nemzedéket bocsáthat útjára.

Körmöczi László

ROMAIKOKOPORSO

— szarkofág — került napvilágra a közelmúltban a Dózsa György úton egy házépítkezés alkalmával. A közelben — a pár évvel ezelőtt feltárt sír és az új lelet alapján — feltételezhetően ezen a vidéken volt az i. u. II—III. században a rómaiak temetője. A kőkoporsót, amelyben egy felnőtt csontváza feküdt, még a rómaiak korában feltörték és kirabolták. A több mázsa súlyú kőkoporsót a szovjet és magyar katonai alakulatok segítségével kiemelték és beszállították a Szentendrei Múzeumba.

Megszűnt az influenzajárvány

Az influenzajárvánnyal kapcsolatban túlzott hírek terjedtek el. A közönség tájékoztatása érdekében felkerestük Dr. Gyerkó Játnos tiszti főorvost, aki a kérdésekre az alábbiakat válaszolta:

Szentendrén és környékén mi a helyzet az influenzajárvánnyal kapcsolatban?

Szentendre városban és a járás déli községeiben az influents megbetegedések szeptember közepén kezdtek nagyobb számban jelentkezni. A második héten Budakalász, Pomáz községekben, valamint Szentendre városában már a tanulók 30—40 százaléka hiányzott az iskolákból, de a lakosság többi rétegéből is 15—20 százalékos megbetegedést jelentettek. A nagyszámú iskolai hiányzás miatt egyes iskolákban 4—5 napig szüneteltettük a tanítást. Az is előfordult, hogy ismételten 3—4 napra be kellett zárni az iskolákat a nagyszámú megbetegedés miatt, A járvány a tetőfokát október közepe táján érte el. Erre az időre az üzemi dolgozók közül is már számosán estek át a megbetegedésen. A lezajlott járványidő alatt a megbetegedettek száma 50—60 százalékra tehető, azonban a megbetegedések nem voltak súlyosak illetve csak igen kis számban, 3—4 százalékban jelentkezett komplikáció, elsősor- • ban tüdőgyulladás, homlöküreg-gyulladás formájában;

Az egészségügyi apparátus a megnövekedett munkát hogyan tudta elvégezni?

A járvány fokozódása miatt kénytelenek voltunk a szabadságon levő, illetve a továbbképzésre berendelt orvosokat és egészségügyi dolgozókat munkahelyükre visszarendelni; így is a rendszeresített apparátussal igen nehéz volt a felszaporodott betegeket ellátni. Orvosaink rendszeresen napi 5—6 órát rendeltek. Le kell azonban szögeznem, hogy mindezek ellenére a betegellátásban nagy zökkenő nem volt;

A gyógyszerellátás terén volt-e fennakadás?

A gyógyszertárakkal állandó kapcsolatban voltunk és mindenhonnan ásd a megnyugtatást kaptuk, hogy gyógyszer megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll. A gyógyszerellátás terén akadály nem jelentkezett, noha a gyógyszertárak forgalma 50—60 százalékkal emelkedett.

Jelenleg előfordul-e még influenzás megbetegedés?

Az utóbbi héten a megbetegedések száma rohamosan csökkent, úgy, hogy jelenleg már nem is beszélhetünk járványról. Megítélésünk szerint 1—2 héten belül a járványt lezajlottnak tekinthetjük;

Úgy gondoljuk, olvasóink nevében is köszönetét mondhatunk a város orvosainak, a gyógyszertárak dolgozóinak lelki- ismeretes, áldozatkész munkájukért;

EGYESÍTETT ERŐVEL

SaerkesatSségi iixenetek :

A keresztet és a kerítést az idő vasfoga teljesen kikezdte, félő volt, hogy további elhanyagolása az értékes régiségek teljes pusztulásához vezetne. Először úgy terveztük, hogy házilag, a műszaki osztály dolgozói festik át, de amikor tárgyalásokat folytattunk erről, az Országos Műemléki Felmegoldására kell törekedni. Megyei szinten a szövetkezetek mindegyike szervezetileg szövetségi keretbe tömörül. így tehát nem valami új járási szerv megalákítására kell gondolnunk, hanem a helyi szövetkezetek együttműködésére, jobb kooperációs tevékenységének kialakítására.

— Hogy egy-két dolgot említsek: városunk 20 km távolságra vari a fővárostól, ennek ellenére igen komoly problémát jelent a nyersanyagok beszerzése és kiszállítása. Minden szövetkezet külön-külön úton járva tart egy-egy anyag- beszerzőt. Igen sűrűn előfordul, hogy egy HÉV szerelvényen 4—5 szentendrei anyag- beszerző tart Budapest felé. Hogy ez milyen anyagi megterheléssel jár, csak akkor tudjuk felmérni, ha arra gondolunk, hogy délután viszont

4—5, félig vagy éppen negyedrészt megrakott teherautó szállítja ki külön-külön minden szövetkezetbe az anyagot. Visz- sza a teherautó már üresen megy be. Mennyi pénzt, fáradságot és energiát tudnánk megtakarítani. ha a szövetkezetek összefognának, és mondjuk a helyi földművesszövetkezettel karöltve megszerveznék a helyi ipar szövetkezeti áruellátását egy beszerzővel, egy teherautóval és egy kis elosztó-raktár létrehozásával.

— Vagy vegyünk egy másik példát: városunk társadalmának jelentős hányadát teszik ki a különböző szövetkezetekben dolgozó mesteremberek és szakmunkások. Ennek ellenére néhány közösen megtartott ünneptől eltekintve, alig ismerik egymást, nem is találkoznak. Pedig milyen jó és hasznos dolog volna egy-egy jólsikerült műsoros estet, ismeretterjesztő előadást tartani, ahol az emberek közelebb kerülnének egymáshoz, megbeszélnék egy-egy barátságos estén a közös problémákat, kicserélnék nézeteiket és művelődnének. Ez segítene ahhoz, hogy egymást megismerve, egymás munkáját értékelve, azt megbecsülve, kapcsolatainkat új alapokra helyezve, a város társadalmi előrehaladásának szolgálatába álljunk,

Mi van a Marx íéri műemléki keresztié! és a kerítéssel ?

ügyelőség felajánlotta segítségét. A keresztet, valamint a kerítést leszerelve, osztályunk Visegrádra szállította, ahol nemcsak a rozsda ellen védi majd megfelelően, hanem az összes fémrészek hiányzó elemeit is pótolják. Visszaszállításuk legkésőbb tavaszra várható.

— Szentendre a felszabadít, lás óta eltelt idő alatt nagy eredményeket tud felmutatni a szövetkezeti élet minden vonalán. A régi haladó hagyományokat és történelmi múltat ápoló kézműipar örökösévé váltak a különböző szakmákat képviselő kisipari szövetkezetek. Termelésükkel nagyban segítik a helyi szükségletek kielégítését, sőt bíztató jelek mutatkoznak, hogy egyes szövetkezetek városunk szükségletének kielégítésén túl járási, sőt országos viszonylatban öregbítik helyi iparunk jó hírét.

— A szövetkezeti élet megteremtése és kifejlesztése terén elért kétségtelenül jelentős eredmények nem jelentik azt, hogy a jelenleginél nem lehetne soklcal jobb és még eredményesebb munkát kifejteni ezen a téren. Elsősorban a közös szövetkezeti kérdések helyi

Tanulmányozva a város életét, keresve a fejlődés járható útjait, amelyek Szentendrét kiemelhetik a szürkeségből — utunk erőtől duzzadó, ötletekben gazdag, a városért tenni akaró emberekhez vezet. Sokan vannak ilyen emberek Szentendrén! A velük folytatott eszmecserék újabb erőt, újabb lendületet kölcsönöznek, megerősítik azt a hitet, hogy van érteimé és lesz eredménye a kitartó munkának. Alig 1—2 héttel ezelőtt — emlékszem — egy cukrászdái beszélgetés közben két szövetkezeti vezető így fejezte ki gondolatait, elképzeléseit a szövetkezetek fejlődéséről:

— A város kisipari szövetkezetei egy kórusban, egy szólamban keLl, hogy énekeljenek! Hogy mit értenek ez alatt? Beszéljen erről a fenti jelszó leglelkesebb hirdetője, Németh Károly, a „Kazánosok’'