Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-08 / 163. szám

1957. NOVEMBER 8. PÉNTEK

sitc-nréfi • m

^sCiriao

3

Az emberi történelem újabb korszaka kezdődött

A szputnyik II. világvisszhangja a sajtóban

A szovjet tudósok második mesterséges holdja leköti az egész világ közvéleményének figyelmét. Tudományos körökben és a sajtóban részletesen foglalkoznak ezzel az eseménnyel*

A lapok első oldalon közölnek tudósításokat, cikkeket és nyilatkozatokat a szputnyik II-ről.

Legérdekesebb ezek közül Vitaija Romagyin professzor, a technikai tudományok doktorának véleménye;

— A második mesterséges hold másodpercenkénti 8 ezer méteres sebessége bőségesen elegendő ahhoz, hogy ez egy mesterséges holdat kiragadjon a Mars vonzásából. Ilyenformán a szovjet technika megteremtette a feltételéket, hogy ezzel a sebességgel a Marsról kiindulva világrepülést lehessen végrehajtani. A Föld vonzóerejének legyőzéséhez viszont 11 300 méter másodpercenkénti sebesség szükséges.

Romagyin, professzor közölte, hogy

az az energia, amely a rakéta felemelkedésének néhány másodperce alatt az üzemanyag elégésekor kifejlődött, néhány millió kilowatt, több mint a világ legnagyobb vízierőművének, a kujbisevi vízierőműnek a kapacitása.

A szputnyik II. sajtóvisszhangja világszerte igen nagy. Az olasz Unita azt írja: „a szputnyik II. arra késztette az emberiséget, hogy higgyen az emberi történelem újabb korszakának kezdetében. Egy hónappal ezelőtt, az első mesterséges hold kilövésekor azt hitték. hogy ez már a végső határ, most azonban rá kellett döbbenniük, hogy csak egy mögöttünk levő szakasz“.

Az. Avanti leszögezi, hogy a több mint féltonna súlyú és a fülkéjében kísérleti élőlényt szállító szputnyik II. felröpítése megcáfolha- tatlanul bizonyítja a szovjet tudomány fölényét a ballisztikában.

Rendkívül érdekes híradás érkezett Angliából, amely szerint a szputnyik Il-t szerdán nappali világítás mellett látták. Boll asszony Cambridge közelében a földeken dolgozott és négy percig követte szemével a szovjet mesterséges hold mozgását.

— Az ég kék volt és a nagyon fényesnek látszó mesterséges hold majdnem a fejem felett haladt át és olyan volt, mint egy nagyon lassan mozgó csillag — mondotta.

A Mullard csillagvizsgáló in. tézet egyik munkatársa kijelentette:

— Láttuk a nappal átvonuló szputnyik 11-t. Rendkívül fényes volt, fényesebb mint a Vénusz, amely néha nappal is látható.

Az angol sajtó különben a Washington iránti kárörömben keres vigaszt és „irgalmatlan” figyelemmel kíséri Amerikának a „szputnyik-tetvérek” következtében előállt nehézségeit.

A News Chronicle azt írja, hogy mind az amerikai kormány, mind a törvényhozás kebelén belül aggodalom uralkodik, amelyet az öntelt nyugalom látszatával palástolnak. Mindez súlyos bizalmi válságot idézett elő és Eisenhower- nek óriási vezéri képességekre volna szüksége ennék ellensúlyozására.

A Times washingtoni, tudósítója azt írja, hogy a második szputnyik által Amerikában kirobbantott nyilvános résnüldözés bírta rá Eisen- howert arra, hogy a hó végére tervezett beszédét már korábban mondja el.

Eisenhower beszédének fő célja lesz, hogy enyhítse a fejvesztett, megriadt közönség aggodalmát és ellensúlyozza a Szovjetunió legújabb teljesítményeinek hatását

az Egyesült Államok tudományos helyzetében rejlő erő hangsúlyozásával;

Külföldi mezőgazdasági szakemberek Magyarországon

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok ez év decemberében Bukarestben nemzetközi kukoricatermesztési értekezletet rendeztek. Az értekezlet megrendezését a román és a magyar kukoricatermesztési szakemberekre bízták. Az előkészületek megbeszélésére csütörtökön Budapestre érkezett Alexandra Kőbőr román kísérleti intézeti igazgató és Nicolas Manuliu tudományos kutató. A megbeszéléseket a közel jövőben Bukarestben folytatják.

Ugyancsak csütörtökön érkezett Budapestre Ernest Wilkins, az Európai és Földközitengeri Növényvédelmi Szervezet igazgatója. Látogatásának célja a magyar növény- védelmi szolgálat munkájának tanulmányozásán kívül szorosabb kapcsolat kiépítése a magyar növényvédelmi szolgálat és az általa képviselt nemzetközi szervezet között.

Hétszázötven állami gazdaságban indul téli szaktanfolyam

Az állami gazdaságok saját rendezésükben ebben a hónapban 750 helyen indítanak téli szaktanfolyamokat a dolgozóknak. Ezek közül 200 ezüstkalászos tanfolyam less. 380 növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti szaktanfolyam, 170 pedig szakz

munkás vizsgára előkészítő gépesítési tanfolyam; A tanfolyamokon az állami gazdaságok több mint 15 000 dolgozója vesz részt. Ezenkívül sok állami gazdaságban szakmai és általános ismeretterjesztő előadássorozatokat rendeznek;

Harmincmillió erdei facsemete, suháng és sorfa áll a fásiték rendelkezésére

Kedvezményesen szállítanak és ingyenes szaktanácsot adnak az erdőgazdaságok

Az állami erdőgazdaságok az idén bő készletekkel, nagy választékkal várják a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyéni termelők és a különböző közüle- tek facsemete, s-uháng és sorfa igényléseit: 32 állami erdőgazdaság 362 csemetekertjében összesen 30 millió erdei facsemetét, suhán- got és sorfát termeltek. A fásítási anyagot igen olcsón bocsátják a vásárlóik rendelkezésére. Az akác, a tölgy és egyéb lombfa csemete, továbbá az erdei fekete- és lúc- fenyő magágy! és iskolázott csemetéi, valamint a gyökeres nyárfalérbe,- az akác és nyár, továbbá az egyéb erdei fák suháng ja darabonként 3—5 forintba, az akác, nyár és egyéb erdei sorfák pedig darabonként 5.60—8.40 forintba kerülnek.

Azok a fásító közületek, gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák, akik a csemetekertektől távol laknak és a fásítási anyagot közvetlenül elszállítani nem tudják, igénylésüket szóban, vagy írásban beadhatják az állami erdőgazdaságokhoz, amelyek az igénylések alapján készségesen megszervezik a fásítási anyag szállítását. Ebben az esetben csomagolási és szállítási költség térítésként facsemetéknél és gyökeres dugLehet gyönyörködni

dugványok darabonként 6—16 filliitiiimniiimiiiiiiniMiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiimniimimmtmiiiuHiiiti'i»ii*'»*w*''*i*iiimiiittmiiiiiHmiiHiiiniHiiiiiuimiiiirinintmK ványoknál ezer d3 rabonkónt

= forintot, a suhangoknál és sorfak- = nái pedig darabonként 50 fillért I számítanak. Az állami erüőgazda- I Ságok és erdészetek — a fásítok I kívánsága szerint a helyszínen is | _ ingyenes szaktanácsot adnak, I hogy hova, milyen fát ültessenek.

Bolygóutazás előtt

I Egy norvég mérnök egy pán- ! célszobában, amelyben olyan 1 légköri viszonyt teremtettek. | mint amilyen 153 ezer méter | magasságban van, a jövendő- ! beli bolygóközi tatások részére 1 szolgáló ruhát próbál ki.

| „Csak“ ki akarták rabolni

| Két fiatal New York-i su- ! hanc, akik nemrég félholdra 1 verték a Central parkban Ne- 1 pal követét. Rishikesha Sha- 1 hat, rendőrkézre került. A 1 rendőrbíró előtt azt vallották, | hogy „csak ki akarták rabolni | áldozatukat”. De a követ olyan 1 erőteljesen védekezett, hogy | kénytelenek voltak „visszaüt- ! ni”. Elismeréssel állapították imeg a gonosztevők, hogy Neil pal követe férfiasán, bátran 1 küzdött a túlerő ellen. A kö- ! vet a New York Hispitalban 1 fekszik,

Saját erőből

korszerűsítik a gyapjú ipar gépparkját

A gyapjúgyárak műszaki vezetőinek irányításával megkezdődött a régi gépek átalakítása, korszerűsítése. A műszaki fejlesztést az üzemek saját erőforrásaikból végzik, úgyhogy a külföldi gyártmányú gépekhez nem vesznek igénybe devizát. Az ipar szempontjából különösen nagy jelentőségű a modernizálás, a gyapjúmosó és a szárító gépek korszerűsítése, mert ezzel egyenletesebbé tehetik a termelést.

A gyárak főmérnökei legutóbbi értekezletükön megállapították, hogy jól halad a noppos díszítőfonalas szövetek gyártása. így eleget tehetnek a kereskedelem kérésének, és divatos kelméket szőhetnek;

Megnyílt a Vas- és Edénybolt nagy műanyag kiállítása és vására Budapesten a Kossuth Lajos utcában. A látogatók a magyar ipar sok újdonságát láthatják és vásárolhatják meg. A kiállítás december 24-én zárja kapuit

Gödör Mihály, a galgahévizi Többtermelés Tszcs párttitkára panaszolta a minap:

— Itt a november és annyi a szántatlan földünk még, hogy hirtelenében össze sem tudom számolni.

Azután mégis összeszámolta és kiderült, hogy 80—100 hold vetőszántás van még hátra, 150 hold őszi mélyszántás, összesen tehát közel a 250 holdhoz. De ez még a kisebb baj, a nagyobbik az, szerinte, hogy a traktorosok nemigen törik magukat a tszcs érdekében, inkább elmennek az egyéni gazdákhoz, ahol egy-egy üveg bor, néhány tizes üti a markukat,: ha jókor sorrave- szik őket;

— Ugyan, mutasson nékem olyan egyéni gazdát, akinek magukat megelőzve felszántották a földjét.

>— Itt van ni, Száraz Mihály a neve;

A szövetkezeti bolt előtt beszélgetünk és a szóbanforgó ember közelebb lép.

— Én csakugyan Száraz Mihály vagyok, fel is szántotta a traktor a földemet — mondja,- Feketén?

— Feketén-e, vagy fehéren, én nem tudom, de rosszul, Akkora vakbarázdákat hagyott, hogy egy csikó eltörné benne a lábát.

Egy órával később kint járunk a kérdéses földön. Útközben Túra felé kerültünk, elhoztuk a gépállomás igazgatóját és főkönyvelőjét, Nagy Dénes, meg Szilágyi Sándor elvtársakat.

A vakbarázdák valóban éktelen nagyok, megkaparjuk a szántást, nyersföldet is találni. Aztán odébb, a domboldalban ott pitlik el egy talponálló ku- koricacsuta. Keményen áll, s makacsul tartja magát a rán- gatással szemben.. Látszik rajta. hogy konok egy gyökérzet, oda se fütyült a mellette elsuhanó ekevasnak. Ha a jó öreg Archimédes még élne, talán ez lehetne az a szilárd pont, amellyel kimozdíthatja sarkaiból a világot. Illetve nemcsak ez, mert több ilyen szilárd csu- ta is van Száraz Mihály földjén. Sok. Végig a vakbarázdák mentén;

— Mit lehet itt tenni? •— kérdezem az igazgatót.

— Ha a tulajdonos kívánja, felszántjuk újból a traktoros költségén.

A tulajdonos azonban nem kívánja, mert már így is késői az idő a vetésre és elpusztulnának ugyan a makacs kukoricatövek, de ismét felszínre kerülne a már leszántott csuta, a gyomos-rögös feltalaj.

Feketeszántás volt ez vajon?

Próbáljuk meg kideríteni

— A gépállomásnak menynyit fizetett ezért a szántásért? — kérdezzük Száraz Mihályt.

— Százhuszonöt forintot a két és egynegyed holdért, a

Ameddig a takaró ér!

Egyes termelőszövetkezetekben tapasztalható olyan törekvés, hogy — bár mérleghiánnyal küzdenek — bankhitelt szeretnének felvenni, vagy a meglevő állami adósság visszafizetésének elhalasztását kérik. Mindezt pedig azért, hogy esetleg ne 25, hanem 30, vagy ne 35, hanem 40 forintot tudjanak fizetni a tagoknak munkaegységenként zárszámadáskor.

Nagyon helytelen az ilyen törekvés, hiszen az effajta megoldások csak pillanatnyi segítséget jelentenek. Jövőre pedig sirathatják majd az idei bővebb osztozkodást, mert a most felvett kölcsönt vissza is kell fizctniök, s így sokszoros erőfeszítéssel kellene jövőre dolgozniok, mégsem tudnának megfelelő jövedelemhez jutni.

Nem egy termelőszövetkezet abba bukott bele, az vitte anyagi romlásba, hogy éveken át felszedte a sok

pénzt, szintén munkaegység pótlásnak, s végül nem győzte visszafizetni. De különben Is, helytelen rászoktatni az embereket arra, hogy ha nincs elég, majd ad az állam. Az állam nem valami elvont fogalom, hanem maga a nép. Amikor az állam kölcsönt ad, azt a munkások és más dolgozók filléreiből veszi el* A termelőszövetkezeti tagok nem kívánhatják, hogy munkástestvéreik rovására gazdagodjanak.

Egyes termelőszövetkezetek azzal érvelnek: a tagok abbahagyják a munkát, ha nem kapják meg a beígért 30—10 forintot. Ha kellemetlen is, meg kell magyarázni az ilyen tagoknak: csak baj származik abból, hä az ember nem addig nyújtózkodik; ameddig a takarója ér. Különben is, az egyéni gazdáknak szintén vannak problémáik, mégse ígérget nekik senki semmit azért, ha letörik a saját kukoricájukat.

— Sz e —- vagy kötelesség?

Teremtsenek rendet a Túrái Gépállomáson!

földművesszövetkezeteken keresztül.

— Akkor miért adta a traktorosnak még külön az 50 forintot és miért fizette neki a fröccsöt, amiről az előbb szó volt?

— Azért, kérem, hogy engem vegyen előbb sorra. •

Ahá, szóval innen fúj a szél! Az egyéni gazdák tájára sem mentek a gépállomásnak, amíg meg nem jött az első komoly őszi eső. Akkor megijedtek,, hogy elkésnek a mimikákkal, s most versengenek a traktorért. Csakhogy ennek hátránya is van, de sok. Szilágyi főkönyvelő bosszúsan legyint:

— Bizony előfordul, hogy a műszak letelte után, vagy már előbb is otthagyják a tsz-eket egyes traktorosok, s elmennek az egyéniek földjére,

ahol valami „cseppen“ is

S hogy összecsapják a munkát? Azon már nem is lehet csodálkozni. Van Tá eset, hogy a huzamos éjjel-nappali műszakozás teljesen kifárasztja a traktorost, s másnap meg se jelenik a munkahelyén. A minap panaszkodot aTápiógyör- gyei Tsz, hogy 25 hold vető- szántása volna még, de otthagyta őket a traktoros. Megyek az illető lakására, délelőtt 11 óra tájban, akkor ébredezik. Kérdem tőle:

— Maga mit csinál idehaza?

— Betegállományban vagyok.

— És milyen betegségben szenved?

— Ázsiai!

— Hol a papír?

— Még nem voltam orvosnál,

— Hát akkor honnan tudja?

— Érzem.

— Persze, azzal nem dicsekedett, hogy egész éjjel feketén szántott, s azért nem tud dolgozni a tsz földjén.

Galgamácsán hasonló okokból el kellett azonnali hatály- lyal bocsátani Poros Lászlót, de mivel nem volt kit ráültetni a gépre, felült Szalai bácsi, a tsz idős elnöke. Ugyanígy jártunk Pásztor János esetében, aki részeg fejjel felborította a traktort a Büdösnyilason. s azután meglépett. Itt is állt néhány napig a gép, mire nagynehezen rá tudtuk beszélni Király József jogosítványos gépkocsivezetőt, hogy hagyja ott állását és jöjjön el hozzánk traktorosnak. Végül is ő ült- fe] Pálsztor gépére.

Egyszóval Csörgi János esete (ugyanis ő volt az, aki Gal- gahévizen olyan csapnivaló munkát végzett Száraz Mihály földjén) nem egyedülálló. S a 'gépállomás vezetősége kezében kevés eszköz van a fegyelmezésre. Ha elbocsátják a rosszul viselkedő traktorost, alaposan meg kell fontolniok, mert nem 'biztos, hogy kapnak helyette hasonló szakképzettségű munkaerőt.

Mi lehet ennek az oka? Talán keveset keresnek a traktor rosok? Ez egyáltalán nem mondható. Hiszen Fodor Pál, Zámbó Lajos és még sokan a jobb traktorosok közül háromezer forintot vesznek fel havonta, évi 'átlagban. S mégis mit mond Fodor és Zámbó, akik egyébként a gépállomás legjobb dolgozói?

Műszak után bizony mi is itthagyjuk a tszcs földjét és átmegyünk az egyéniekhez hiszen

kell egy kis érmelegítő

az embernek — s nevetneS hozzá.

Persze, a megoldás nem az hogy a tszcs-k is „érmelegítőt” adjanak, de talán a munka szervezését kellene másképp irányítani. Szent igaz hogy az egyéni gazdák is nagyon rá vannak szorulva' a traktorszántásra és most valósággal megrohanták a gépállomást, de van közöttük olyan is, aki egész nap fuvaroz, keres 200—300 forintot is egy pár jó lovával, s azt mondja: „bolond lennék én az eke után gyalogolni, a jószágomat kínozni, mikor a gépállomás sokkal olcsóbban felszántja”,

Még akkor is olcsóbb, ha ötveneseket csúsztat a traktoros markába, és egy-egy csa- tosüveg bort visz ki neki éjszakára.

Véleményünk szerint teljesen helytelen az az intézkedés, hogy délután öt órakor, a műszak lejárta után a traktoros kiállhat gépével a szövetkezet táblájából és mehet az ilyen kapkodó, számítgató egyéni gazdák földjére az „érmelegítő”, vagy a borravaló reményében. Helytelen azért, mert ha egész éjjel dolgozik, másnap nem teljes értékű munkaerő és helytelen azért is, mert. ennek a rendszernek a termelőszövetkezetek és a csoportok — amelyek már hónapokkal ezelőtt leszerződtek — igen nagy kárát látják;

A munka sürget

az igaz, de mégis, jobban sürget azokban a közös gazdaságokban, ahol ősz eleje óta a gépállomások segítségére számítanak, mint az olyan egyéni gazdáknál, akik fuvarozással töltik napjaikat s a traktai’istákat csábítják éjszakai szántásra. Javasoljuk, hogy a Gépállomások Megyei Igazgatósága sürgősen vizsgálja felül a műszakon túli szántásról hozott intézkedését, s a feketén szántó traktorosokkal szemben még akkor is hozzák meg a szigorú büntetéseket, ha az pillanatnyilag egy-két gép leállását eredményezi. Másképp nem lehet rendet teremteni és félő, hogy még november derekán is bevetetlen szövetkezeti földeket találunk a Túrái Gépállomás körzetében.

ll, v,j