Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-08 / 163. szám

4 FES? BJLt, k/Cirlap 1957. NOVEMBER 8. PÉNTEK MA CSONGRÁDON Megjavult a revizori munka: SORSOLJÁK A LOTTÓT A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó 36. heti nyerőszámainak húzását vidé­ken rendezi meg. A sorsolást ma délelőtt 10 órai kezdettel Csográdon, a városi művelődé­si házban tartják. Mindent felhordó gép Űj típusú mezőgazdasági gép sorozatgyártását kezdték meg a Makói Gépgyárban. Az új gép a mezőgazdasági termé­nyek mozgatását segíti elő, s egyaránt alkalmas csöves ku­korica, burgonya, cukorrépa, szálastakarmány vagy más, hasonló termény szállításá­ra. A mindent felhordó-nak nevezett gép kétféle méretben készül és 4,5—7 méter magas­ságig tudja szállítani a ter­ményeket Nagyarányú visszaéléseket lepleztek le az Abonyi és az Ócsai Földművesszövetkezetnél A földrn űvesszővetkezeteknél évek óta vajúdó probléma, hogy gyakoriak a sikkasztások, a leltárhiányok, a lopások és a csalások. A Pest megyei Földműves­szövetkezetek Központja elha­tározta, hogy az ellenőrzést mind szorosabbra fogja és megjavítja a revizori munkát. Ennek eredményeként máris igen sok bűncselekményt derí­tettek fel a revizorok és jelentették a rendőrségnek, amely lefolytatta a nyomozást. A földművesszövetkezetek be­csületes dolgozói megnyugvás­sal veszik tudomásul, hogy a fokozott ellenőrzés folyamá­Elegendő műtrágyát biztosítottak jövő évre a cukorrépatermelőknek Szaporítják a cukorrépa átvevőhelyekef A mezőgazdaság egyik leg­jövedelmezőbb ága a cukorré­patermelés.) Jövedelmezősége ellenére egyes helyeken a gaz­dák idegenkednek a termelé- sétőL Az Országos Operatív Fel- Vásárlási Bizottság megvizs­gálta ezt a kérdést és megál­lapította, hogy ß termelők nem is annyira az egyelési munkák, mint inkább a szállí­tási nehézségek miatt vona­kodnak e fontos ipari növény­re termelési szerződést kötni. A vasutak mellett létesített át­vevőhelyek sokszor 10—14 ki­lométerre vannak a földektől, s nagyobb termés' esetén a legnagyobb dologidőben he­tekig eltart a répa szállítása. Ennek megszüntetésére az Or­szágos Operatív Felvásárlási Bizottság legutóbb úgy határo­zott, hogy a cukorgyárak vizs­gálják felül az átvevőállomá­sok elhelyezését és ahol szük­séges, bővítsék a hálózatot. A cukorrépatermeltető szer­vek a termelés jövedelmezősé­gének további fokozására máris gondoskodtak elegendő műtrágyáról. A gazdák szíve­sen felhasználják a műtrágyá­kat, mivel a tapasztalatok sze­rint az egy holdra kiszórt min­den mázsa műtrágya 20 má­zsával emeli a cukorrépa ter­méshozamot. Ez pénzben 200 forinttal jelent több jövedel­met a termelőnek holdanként, természetben pedig az egyéb járandóságuktól eltekintve, 60 kiló cukrot. A cukorrépater­melők még ennél is nagyobb terméstöbbletet is elérhetnek jövőre, mert a kormány intéz­kedett, hogy az előző évi 90 kiló helyett 2,6 mázsa műtrá­gyát szerezhetnek be, nyaként kiebrudalják közülük a bűnösöket. A jó revizori munka ered­ménye két nagyarányú vissza­élés leleplezése: az egyik Ahányban, a másik Ócsán. A földművesszövetkezeti revizo­rok megjelentek Abonyban, ahol vizsgálatot tartottak az olajcsere-telepen. Az ellen­őrök megállapították, hogy Grigor Pál telepvezető a csere­olajat pénzért — literenként 11 forintos áron — adta el Halmi Sándor boltkezelőnek, aki ezt a vásárlóközönség felé 20 forintos áron adta tovább. A boltvezető a kilenc forintos árkülönbözetet saját magáinak tartotta meg. A revizorok eljutottak a földművesszövetkezet 16-cs számú boltjába is. Itt könyv- vizsgálatot és leltározást tar­tottak, amelynek meglepő eredménye volt A hiány 40 ezer forint A tüzetes vizsgálat szerint a fenti leltárhiány 1955. június 10 és 1956. március 20 között keletkezett, amit csak most tudtak felderíteni, A hiány ke­letkezésének oka a revizori je­lentés szerint az, hogy mind Sebestyén István, mind Zsem­lye István gyakran adtak ki blokk nélkül árut és nagyon szerettek pénz nélkül is „ven­ni” saját üzletükből. Volt olyan eset is, hogy a vevőtől a pulton keresztül vették át az eladási árat. A revizorok vizsgálatot tar­tottak az abonyi 10-es számú boltban is, ahol Ivanovszki Lászlóné a vezető. Itt „csupán” 6600 forinttal kevesebb árut találtak. Ez az áruhiány abból keletkezett, hogy Ivanovszkiná hanyagul kezelte a raktárt, szakszerűtlenül állította ki a bizonylatokat, rosszul töltötte ki a tablókat és hibásan írta meg a jelentéseket. Az Abonyi Földművesszövet­kezet vezetősége Halmi Sán­dor, Zsemlye István és Sebes­tyén István ellen megtette fel­jelentését a ceglédi járási kapi­tányságon, amely társadalmi tulajdon sikkasztása miatt in­dított ellenük eljárást, míg Iva­novszki Lászlónét társadalmi tulajdon hanyag kezelésével vádolták meg, Az ócsai lakosok évek óla beszélik, hogy a helyi földművesszövet­kezet a sikkasztások meleg­ágya, ahol sógor-koma, köz­kezet mos alapon engedik sza­................................ badjára 3 SÍkkaSZtÓkat. A föld­! művesszövetkezet régi vezető- ! sage valóban keveset tett a | társadalomtulajdon dézsmálói | ellen. Végre ez év elején meg- ! kezdődött a tisztogató munka. 1 Furcsának találják az fjócsaiak, hogy Gagyi Béla, a 1 földművesszövetkezet üzemág- ! vezetője még mindig szabadon | jár, noha ügyében már több | mint egy féléve folyik a nyo- | mozás. Tényként állapítható | meg, hogy Gagyi ez év ele- |jén összebeszélt több olyan | boltvezetővel, akiknek több- ! lete volt, s közösein kifőzték: 1 a többletet eltüntetik, s az | ebből származó jövedelmet | zsebrevágják. A módszer igen 1 egyszerű volt. A hármas és a | hetes számú boltban különö- ! sen nagy volt a többlet, ame- 1 lyet úgy tüntettek el, hogy a | leszállított lisztmennyiségről 1 kétszeres súlyú szállítójegyet | állítottak ki, de ^ feltüntetett I mennyiségnek csak a felét 1 szállították le, a különböze- ! tét. mint leltárfölösleget, ki- 1 vették az üzlet pénztárából. 1 így ők is jól jártak, s a lel- ! tár is rendben volt. | Senkinek sem tűnt fel, | hogy Gagyi a múlt év őszén 1 a hentesboltból felvett 9000 | forintot azzal, hogy azért | árut szállít. Szállított is, de | csak 3000 forint értékűt, a | hatezer forinttal mind a mai | napig nem számolt el. 1 Meghamisították Selmeczi 1 György és Marosi György | boltvezetők leltárát. Ezeknél | sok volt a többlet, ám egy valaki vizet | szép napon volt többlet, nincs i többlet! Gagyi nem volt szív­Minöségi vetőmagot termel a tápiószentmártoni Kossuth Tsz Húsz holdon termel búzát a tápiószentmártoni Kossuth Termelőszövetkezet nemesített vetőmag céljára. A húszholdas tábla előzőleg borsóföld volt Előkészítéséhez már a nyár fo­lyamán hozzáfogtak. A borsó betakarítása után azonnal megtárcsázták, később vető- szántást végeztek rajta, de előbb kiszórtak rá 150 kiló bio­szupert és pétisót. Szántás után gyűrűshengerrel lehen- gerezték, majd megfogasolták. Miután elvetették a magot, magtakaróval és sima henger­rel újból elmunkálták; A jól munkált földön már gyönyörűen zöldell a búza. Termését jövőre a tápiószent­mártoni gazdák között osztják szét vetőmagnak. Italboltban öblítse ki kend ezt a poharat, Ivott belőle! úgy erzem, bajos. A földművesszövetke­zettel egy hízott disznót vásá­roltatott, azt hazavitte és ott­hon levágta. Csak az idén kérdezték meg tőle, hová lett a disznó? Gagyi bűnlajstroma azt mu­tatja, hogy 16 ezer forinttal károsította meg a szövetkeze­tei. Először nem tettek felje­lentést ellene, hanem ez év februárjában elbocsátották, mint racionalizáltat, hogy máshol el tudjon helyezkedni. Június 3-án leltár volt az ócsai 11-es számú boltban, melynek Jánosi Emil a veze­tője. A leltár 63 ezer forint hiányt mutatott ki. Kutatni kezdték az okát. A könyvek kimutatták, hogy Jánosi na­ponta kevesebbet adott pos­tára, mint amennyi a bevétel volt s így sikerült öt hónap alatt 63 ezer forint külön jö­vedelemre szert tennie. Most folyik Ócsán a föld­művesszövetkezeti TÜZÉP- telep panamájának felderítése is. Ennek a telepnek Bán András volt a vezetője, áru­kiadóként Recsnik Pál és Barkóczj Sándor dolgozott. A múlt év decemberében leltározást tartottak a TÜ- ZÉP-telepen. Ebben az idő­pontban 54 ezer forint hiány* állapítottak meg. Bán azzal védekezett, hogy az állomá­son levő telepről az ellenforra­dalmárok elhordták a tüzelőt és az építőanyagot. Noha a vasutasok ellenkezőjét val­lották a megindult nyomozás­kor, a rendőrség az eljárást megszüntette. Nem csoda hát, hogy a telep dolgozói vérsze­met kaptak. Ennek tudható be az, hogy az idei augusztusi leltár újabb 44 ezer forint hiányról számol be. A földmű vessző vetkezeiben megkezdték a vizsgálatot A könyvek és a tanúk vallo­mása alapján azt derítették ki, hogy Bán egyrészt nem ellen­őrizte alkalmazottait, más­részt saját maga is „közremű­ködött a hiány létrejöttében”. Bán nem vizsgálta meg a beérkező áru mennyiségét és minőségét. Barkóczi ezt ki­használta és Lőrentei Já­nos kocsissal elkezdték a lopások sorozatát. Ha meg­jött egy vagon szén. az egyik részét a földművesszövetfcezet kocsijára szórták, a túloldalon viszont saját targoncájukon szállították el. A telepen blokkelszámolás egyáltalán nem volt. mindenki csáki- szalmájaként kezelte az árut. Persze, hogy így jól jártak a barátok és az ismerősök. Bán különös figyelemmel szolgál­ta ki baptista hittestvéreit, akik blokk nélkül szállították az építőanyagot. Bán min­den zárolt, vagy nehezen beszerezhető anyagot kizáró­lag hittestvéreinek adott el. A vizsgálat közben további súlyos visszaélésekre bukkantak Az alsónémedi földrengéská­rosultak az ócsai telepről kap­ták az építőanyagot. Ez úgy történt, hogy minden kivitt rész-szállítmányról külön szállítójegyet kaptak, amelyet aláírtak a földrengésikárosül- tak, s amikor elszállították az összes árut, az egész meny- nyiségiről szóló szállítójegyet is aláíratták velük. Ily mó­don egy-egy földrengés-káro­sult kiszállított áruja kétsze­res mennyiségben szerepelt a szállítójegyeken. Ez a visz- szaélés akkor derült ki, mi­kor az OTP megtagadta a két­szeresen kiállított szállítóje­gyek ellenértékének kifizeté­sét. Ebben az ügyben a vizsgálat most folyik s az Ócsai Föld­művesszövetkezet vezetősége felkéri mindazokat az alsóné­medi földrengéskárosultakat, akik többször írták alá a szál­lítójegyet, jelentkezzenek a telepen, hogy ily módon is fényt deríthessenek Bánék bűnös üzelmeire. Kalmár Pál (Jutni, Szin/iáz, JHuziika A HAIHATATLAN GARMZOM Az ember, amikor kilép a mozi ajtaján, akaratlanul is mély gondolatokat, problémá­kat visz magával. Hősöket lá­tott, egyszerű embereket, akik történelmi pillanatokban hő­sökké váltak és utolsó léhele- tülkig védték a legdrágábbat: a hazát. Ereszt hős védőiről, a breszti erőd ellenállásáról szól a film. A halhatatlan garnizonról, melyet védői utolsó emberig védtek és a hatalmas erővel, szédületes technikai felké­szültséggel támadó német hor­dákat hosszú időre megaikasz- tották. Az egyszerű emberek békés, boldog életébe robban be a háború és órákig tartó bombázások, össztüzek köze­pette a hétköznapok hősei ret­tenthetetlen, a halállal na­ponta százszor is szembenéző hősökké formálódnak. Az embernek akaratlanul is elszorul a torka, amikor a vandál módra pusztító, öl­döklő német csapatokat látja, de nemcsak a torka szorul el, hanem az ökle is összeszorul. Vádirat ez a film a háború, a fasizmus ellen. A film forgatókönyvét Szi- monov írta és Argyejév, a film rendezője szerencsés kéz­zel használja ki a témanyúj­totta lehetőségeket. A szerep­lőknél nem lehet rangsort szabni, egyszerű embereket formálnak meg nagy művészi erővel, s hitelessé tudják ten­ni azt, hogy olyan körülmé­nyek között még a legszürkébb ember is hőssé válik. A filmben vannak döcce- nőik. Nem egyforma a film ritmusa, de a döccenők elle­nére az ember megérzi a film nagy mondanivalóját, s a megérzésén túl magába is vé­si: az olyan emberek, akik ha­zájukat védik, akik tudják, hogy miért harcolnak, azok a lehetetlenre is képesek, azok húszán feltartóztathatnak egy hadosztályt. Emlékeztető ez a film. és fi­gyelmeztető. Figyelmeztető, mert nyugaton nagyon sokan a fasizmus feltámasztásán fá­radoznak, s ilyenkor nem árt az emberek emlékezetébe idéz­ni a fasizmus kegyetlenségét, rémtetteit. — m — Közeleg a hideg, nagy szükség van a meleg ingekre. Duna- varsányon, a földművesszövetkezet új kisáruházában van miben válogatni a vásárlóknak. Vankó Béláné egész halom inget mutat az érdeklődőknek itHiiHílfifiiiimHHtiimmmuiiHffmiHiiüiHMiiiiiitmiiiiiiiiniiiiiMiiiimniiHiifmHimiumiiiiiiiiiiiiiiiiimiHiiHiHMiimimiiH« Több segítséget érdemel a pilisi kultúrotthon öreg, szemre sem szép épü­let Pilisen a kultúra otthona. Nagyon ráférné már egy alapos tatarozás. Ez nemcsak az arra tévedt látogató első benyomá­sa, de Hága Mária kultúrott­hon igazgató véleménye is. De csak kívülről ilyen szegé­nyes, elhanyagolt a pilisiek kultúrotthona. Odabenn, az öreg falak között érdekes, tar­talmas munka folyik. Kora délután van, éppen a zeneiskolások----gyakorolnak H ága Mária vezetésével, aki maga is énektanár. Mert akár­milyen kis község is Pilis, azért zeneiskolája van. S nem is akármilyen. Tavaly még csak harmincnégy gyerek tanult itt zongorázni, hegedül­ni és harmonikázni, az idén azonban már hatvannégyre növekedett számuk. S még mindig igen sok jelentkező akad a faluban, egyelőre azon­ban hely- és tanárhiány miatt nem tudnak több gyereket ta­nítani. Jól működő színjátszó cso­portja is van a kultúrháznak. A nyáron igen nagy sikerrel adták elő Huszka Jenő: Lili bárónő című operettjét. Há­romszor kellett megismételni itt a községben, de vendégsze­repeitek Monoron, Abonyban, Nyáregyházán, Vecsésen, Dá­noson és Káván is. S bármerre jártak, mindenütt nagy örömmel fogadták a kis együttest. Ez azután to­vábbi lelkes munkára ösztönzi őket. A november 7-i ünnepsé­gek keretében Pilisen és Mo­noron Uljanyiszkij egyfelvoná- sosával. az Állomás a viharban című darabbal lépnek fel, de már készülnek a következő elő­adásra is. A Szerelemből nem készültem című operettet ta­nulják. Hága Mária, a kultúrotthon igazgatója határtalan lelkese­déssel végzi munkáját. Része van a nemrég megalakított tánccsoport jó munkájában csakúgy, mint a most tervbe­vett ötven tagú énekkar szer­vezésében. Van távolabbi ter­vük is. A jövő esztendő tava­szán. vagy nyarán szeretnének ellátogatni valamelyik népi de­mokratikus országba, hogy ott is bemutathassák tudásukat. Mindez azonban még csak távoli perspektíva. A legközelebbi tervek között inkább az szerepelj hogy rendbehozassák a kul- túrotthont, korszerűsítsék színpadát és zsinórpadlást is építsenek hozzá. A helyi tanács már megígérte, hogy a község­fejlesztési alapból jelentős ősz- szeget fordít erre a célra, most egy a fontos, hogy ez ne csu­pán ígéret maradjon. Van még egy nehéz problé­mája a pilisi kultúrotthonnak. Mintegy ötszáz könyvük a kul­túrotthon gondnokának laká­sán van összezsúfolva — innen kölcsönözni nem lehet. A könyvtárra viszont égető szük­ség lenne már a faluban, hi­szen nem azért kapták a köny­veket, hogy azokat szekrény­ben, ládákban tárolják. Segít­séget azonban eddig még sen­kitől sem kaptak ahhoz, hogy végre egy akármilyen kicsiny könyvtárszobához jussanak. Öröm és gond tehát a pilist kultúrotthon igazgatójának élete. De Hága Mária lelkes szorgalma, fiatalos lendülete biztosíték arra. hogy Pilisen a nehézségek ellenére is jó ke­zekben van a kultúra. (prukner)

Next

/
Thumbnails
Contents