Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-05 / 160. szám

1957. NOVEMBER 5. KEDD

“i&CMap

ovember 7-i ünnepségek a megyében

(Folytatás az első oldalról)

A Kom sí. omol képviselője - Csehszlovák vendégek — Ünnepi kultúrműsor

a váci népfront-bizottság vasárnapi nagygyűlésén

A magyar és szovjet himnuszok elhangzása után Still Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára mondott megnyitó beszédet.

— Ezekben a napokban szerte a világon ünnepük a dolgozók a Szovjetuniót — mondotta. — Mi is ott vagyunk az ünnepiek soraiban, köszöntjük felszabadítónkat, 1945 és 1956 hőseit.

Ünnepi beszédet Bihari László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott. Félezer ember figyelte a nézőtéren szavait.

— Örömmel jöttem Vácra, a helyi pépíront-bizottság meghívására — kezdte beszédét az ünnepség szónoka. — Tudom, hogy ez a város beleírta nevét az 1848-as szabadságharc dicsőséges lapjaira. Mártírjai, a munkásmozgalom legjobbjai életüket és vérüket áldozták 1919-ben: erre emlékeztet a hétkápolnai emlékmű.

— Negyven esztendővel ezelőtt új világ született a föld egyhatodán. Az Auróra cirkálóról küldött lövés nemcsak a Téli Palota falait reszkettetfe

meg, de hatalmas rést ütött az imperializmuson is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megteremtette a világ proletariátusának forradalmi bázisát.

— A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a reménység üzenetét és a szabadságért folytatott harc kimeríthetetlen erőforrását jelentette s jelenti négy évtizedé a világ minden dolgozójának, minden elnyomott népnek.

Ezután felszólalt a díszelnökségben helyet foglaló Dev- csenko szovjet alezredes, akinek baráti üdvözlő szavait Matusek Tivadar elvtárs fordította magyarra. Részt vett a délelőtti ünnepségen a Csehszlovák nőtanács Vácott tartózkodó küldöttsége is és az egyik nyitrai asszony szlovák és magyar nyelven köszöntötte a megjelenteket. Megkapó látvány volt, amikor a váci úttörők küldöttsége díszes albumot nyújtott át a Komszo- mol jelenlevő képviselőjének.

A díszünnepség második részében művészi színvonalú műsor következett.

(P. R.)

rendre válaszol is az érdeklődőknek, leginkább azonban az

előadás követésére buzdítja önkéntes tanítványait. „Ezt figyeljétek'“ — mondja többször is s különösen nagy egyetértéssel bólogat, amikor Kovács Béla elvtárs azt bizonyítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem lenne hazánk szabad, független ország.

Jól megértik ezt az alsóné- medi dolgozó parasztok, akiknek gyermekei ma középiskolába, főiskolára járnak (körülbelül tízszer annyian, mint a Horthy-rendszerben) vagy az a 360 család, amely földet kapott a felszabadulás után. Tudja, érzi ezt a néhány száz alsónámedi dolgozó, aki a néphatalom születése óta

épített magának és családjá- I nak házat, emberhez méltó i otthont.

És erről a történelmi változásról nemcsak a szónok beszél, hanem ezt vallja Kispál István, aki a nép bizalmából ma tanácselnök Alsónémedin, ezt vallja Horváth Ernő dolgozó paraszt, a Hazafias Népfront- bizottságának elnöke és | mindazok, akik becsülettel végzett munkájuk után meg- I hecsüléstől övezve, anyagiak- | ban gyarapodva gondtalanul hajtják fejüket pihenőre.

Ezért hatotta át a nagy évforduló napján hála és bizalom az ünnepség résztvevőit, ezért vallották a beszélgetések során: „A Nagy Októberi Forradalom évfordulója a mi ünnepünk is!”

(a. e.)

Melyik filmben látta?

A szovjet film ünnepe képreitvény-pályázata

Lelkes hangulatú gyűlés

a

a gödöllői Ganz Árammérőgyárban

Ünneplőbe öltözött emberikkel telt meg vasárnap délelőtt a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár hatalmas kultúrterme. A párt s a Hazafias Népfront hívására százával jöttek a munkások, parasztok, értelmiségiek, s a társadalom legkülönbözőbb rétegei Vácszent- lászlóról, Isaszegről, Csömörről, Zsámbokról, az egész járásból, hogy a gödöllőiekkel együtt ünnepeljék.a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40., s a magyar forradalmi rnunkás-paraszt kormány megalakulásának első évfordulóját. Eljöttek a régi harcostársak, a tizenhetes és tizen'kilen- ces évek szemtanúi is: Hajnó- czi János bácsi, aki ma már jóval túl jár a nyolcvanadik évén, de aki 1919-ben még friss erőben vezette a proletár- diktatúra gödöllői direktóriumát. Itt ül Ceculics János, Varga László, s a mártírhalált halt Köbei János özvegye is, akinek nevét ma a munkásör- zászlóalj őrzi kegyelettel. Mind itt vannak öregek és fiatalok, hogy őszinte szívvel emlétez- zenek a szocializmus születésének nagy napjára.

A bensőséges ünnepséget Borcmkai Ákos elvtárs, a népfront-bizottság járási elnöke nyitotta meg, majd Tausz János elvtárs belkereskedelmi miniszter, Pest megye ország- gyűlési képviselője méltatta a kettős évforduló jelentőségét. Beszédében — amelyet számos esetben szakított félbe a lelkes taps — rámutatott az első szocialista állam megalakulásának jelentőségére, majd részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen hatalmas segítséget kapott a nemzetközi munkásosztály — közöttük hazánk is — az önálló, független élet kialakításában. Számos példával mutatott rá, hogyan alakult és alakul át a világ a nagyszerű példa nyomán.

Beszéde további részében tájékoztatót adott a munkás-paraszt forradalmi kormány tevékenységéről, majd ismertette az egy év óta elért eredményeket.

— A politikai"stabilizálódással — mondotta —, szorosan együtt halad gazdasági életünk konszolidációja is. A szocialista ipar — az ellenforradalmárok által okozott hatalmas károk ellenére is — szeptember hó végéig négy- milliárddal termelt többet, az előirányzottnál s kilenc százalék híján elérte a múlt év azonos időszakának termelését. A kormány vem csalódott dolgozó parasztságában sem. Az 1957. évi mezőgazdasági tervet — előreláthatólag — növénytermelésben 4,5, az állattenyésztésben 5,2 százalékkal túlteljesítjük. Kenyérgabonából mintegy 30 000 vagonnal, takarmánygabonából 80 000 vagonnal, burgonyából 50 000 vagonnal, borból 260 000 hektoliterrel több termés várható a tervezettnél,

— Eredményeinket — fejezte be beszédét Tausz elvtárs — annak köszönhetjük elsősorban, hogy erősítjük a párt és a tömegek kapcsolatát hogy napirendre tűzzük ff tömegek sorskérdéseit, igyekszünk mind fokozottabban támaszkodni részvételükre na állami és gazdasági élet irányításában.

A lelkes hangulatú gyűlést színvonalas kultúrműsor zárta be.

(Bcres)

rA mi ünnepünk isÁ

Alsónémedi, délután 3 óra. Elindul a dolgozók menete, hogy a szeretet és a hála koszorúival, virágaival áldozzon a sírkertben nyugvó szovjet hősök emlékének. Az emlékbeszéd, melyet a községi tanács elnökhelyettese mond, rövid, mégis híven kifejezi a község lakosainak szívében élő kegyeletet azok iránt, akik fiatal életüket adták szabadságunkért. A társadalmi szervek és intézmények koszorúzása után egymást követve lép a sírokhoz a falu apraja, nagyja, s percek alatt virágerdő borítja el a hantokat.

A kultúrházhoz gyülekezik a nép. Amikor megérkezik az ünnepség szónoka, Kovács Bála elvtárs, a Pest megyei Pártbizottság másodtitkára, a nagyterem már tele van ünIrodalmi délután Budaörsön I

Érdekes irodalmi műsor színhelye volt vasárnap délután a budaörsi általános iskola. Az iskola irodalmi szakköre Keszthelyi Andor igazgatóhelyettes vezetésével Vörösmarty Mihály életéről és költészetéről rendezett igen értékes, sziiwomaltes előadást.

Már jóvail három óra előtt gyülekeztek az emberek. Több, mint kétszázan jöttek el, elsősorban édesanyák és édesapák, akiknek gyereke itt tanul az iskolában. De jöttek szép számmal az irodalom- barátok és az öregek is.

Az irodalmi szakkör érdekesen oldotta meg a műsor felépítését. Egy-egy diák rövid előadást tartott a nagy magyar költő életének egy-egy korszakáról, s amint a nagy költő életének egy-egy fontosabb állomásához érkeztek, jeleneiben vagy versben folytatták tovább az előadást.

Négy, igen jól megírt jeleneiben elevenítették fe.1 a költő életének egy-egy mozzanatát. Először azt mutatták be, hogy an "ismerkedett meg Vörösmarty Csajaghy Laurával Bajzáiknál. A második jelenet a híres Orczy kertben játszódott az ifjú szerelmeseik között. Ezután Vörösmarty c's Petőfi találkozását mutatták be az irodalmi szakkör tagjai, végül pedig a már beteg költőt, amint fia szavalja el neki a Szózatot.

A jelenetéle és az előadás köziben a legszebb Vörösmarty- verttek tarkították a műsort, s tettéle felejthetetlenné rmmd- azek számára, akik itt megjelentek. Amikor a Szép Ilonka, a Vén cigány, a Meren- gőhöz, a Késői vágy s a többi gyönyörűséges vers felcsendült a diákok ajkán, gyerekek és felnőttek egyaránt néma áhítattal hallgatták.

Az értékes műsorért dicséret illeti a budaörsi általános iskola irodalmi szakkörét, s a huszonöt szereplőt egyaránt. Nemcsak azért, mert a Vörösmarty t alakító Balázs Laci, a Petőfit megszemélyesítő Papp Gabi és Csapó Mariska szerepében Sólyom Ildikó igen jó színészeknek bizonyultak, hanem azért is, mert újabb irodalmi délutánok megrendezését tervezik. Ez évi terveik között szerepel még egy József Attila és egy Arany János emlékünnepély is. Mindehhez további sok sikert kívánunk a szakkör tagjainak.

(PP)

Kiállítás a szovjet ' emberek életéről

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 30 nagyméretű tablón kiállítást rendez Képek a szovjet emberek életéből címmel a Rózsa Ferenc Művelődési Házban. A kiállítás gazdag képanyaga a közelmúltban érkezett a Szovjetunióból. Az ünnepélyes megnyitót ked- délután 5 órakor tartják.

Lapunk október 23-től 4 hétig minden számában közli egy szovjet szinész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szelvényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és kitöltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz. (Pest megyei Moziüzemi Vállalat, Budapest, V„ Báthory u. 10.)

Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes.

NYEREMÉNYEK:

I. díj 100 darab mozijegyszelvény II. díj 80 darab mozijegyszelvény

III. díj 40 darab mozijegyszelvény

IV, díj 10 x 20 darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegyszelvény

A mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez.

Beküldési határidő: 1957. november S0.

'Értékelés: 19371. décefnber 31-ig. ’

A nyertesek neveit a lap közli.

HmHMihfliitTmittHimiiiimiHitHmitit

liimtmiumimnitUiimiiKiUiimmiiMiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiuiMuiiir

A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata

Híl

A színész neve:

i

IUb

Melyik filmben látta:

A beküldő neve és címe:

Csak ennyit érdemelne?

| Piros párttagsági

SiafeóBálint “SSL.“"

neplőbe öltözött felnőttekkel, fiatalokkal. Ez utóbbiak a széksorok és a bejárat között foglalnak helyet. Ott áll köztük Dani Mihály tsz-dolgozó. A haja már deres, de fiatalos lelkesedéssel hallgatja a szónokot, akinek történelmi emlékeztetője, bizonyító érvei teljesen egybevágnak az ő életének küzdelmeivel, a Dani Mi- hályok igazságával. Feszülten figyel s nem egyszer közbe szól: így van. ez az igazság! Önkéntelen érzelemkitöréseire felfigyelnek a körülötte álló iskolás fiúk. iskolás lányok. Az Idős harcosnak nyilván nagy tekintélye van előttük mert az ünnepi szónok történelmi fejtegetésének jobb megértése végett kiegészítő kérdéseket intéznek hozzá. Dani Mihály

könyv fekszik: előttem

az asztalon. Egy a több százezer közül... Kívülről nincs rajta semmi különös. Olyan, mint a többi... Hanem belül!

Olvasom az adatokat. Név: A. Szabó Bálint. Születési éve, helye: 1883, Makád. A munkásmozgalomban részt vesz: 1903 óta... Párttagságának kelte: 1918. Milyen más pártnak volt tagja: SZDP 1903—1918, MKP: 1918—1948, MDP: 1948—1956, MSZMP: 1957 I...

Több mint fél évszázad a munkásmozgalomban! És mindig ott, ahol a legnagyobb harc várta, ahol a legnagyobb szükség volt Szabó Bólint eszére, szívére, öklére ...

1908-ban már a kispesti vas- és fémmunkások vezetője. Ugyanabban az évben néhány társával megalakítja a Kispesti Atlétikai Clubot, a mai Honvéd SE ősét, hogy otthona legyen a sportolni vágyó kispesti proletárfiataloknak. Mint szociáldemokrata pártvezetőségi tag és szak- szervezeti funkcionárius, szervezi és vezeti a kispesti vasasok bérharcait, tüntetéseit. Aztán kirobban az első világháború és Szabó, Bálintot is a frontra küldik, élete árán is megvédeni kenyéradó gazdái nyugodt álmát é> busás vagyonát.

De Szabó Bálint rossz katonának bizonyul. Ahe’yett, hogy hősi halálával kivívta

volna magának a jogot ahhoz, hogy modellül szolgáljon az Ismeretlen Katona falusi főtereken porosodó szobrához, a háború, s az urak ellen szónokol vágóhídra küldött társainak. Emiatt 1917-ben büntetésből hazahozzák, s a kispesti doktor Lipták-féle hadiüzembe vezényelik, kényszer- munkára. Szabó Bálint itt sem nyugszik. Szabotázsra, sztrájkra szervez, s mint „izgága baloldalit” nyolc hónapra kizárják a Vas- és Fémmunkások Szövetségéből és a Szociáldemokrata Pártból. Válaszul még a nyolc hónap letelte előtt belép a Kommunista Pártba. Alapító tagja lesz a Visegrádi utcai párt- szervezetnek. A hatezres létszámú* üzemből háromszázan követik a példáját. Dicsőséges napok következnek ezután.

Megalakul

a Tanácsköztársaság, Szabó Bálint vasesztergályost a ráckevei já^ rásba küldik azzal a megbízatással, "Rogy alakítsa meg a direktóriumokat. Innen a vöröshadseregbe kerül, s kiváló katonának bizonyul. Rövid idő múlva már a szolnoki rögtönítélő bíróság elnöke lesz. Megvesztegethetetlen igazságérzettel, rendíthetetlen osztályhűséggel szolgálja a munkáshatalmat. De jaj, nem sokáig! A sokszoros túlerő

diadalmaskodi'-i

Tanácsköztársaság megbukik.

Szabó Bálintnak választania kell az emigráció bizonytalansága, s a hazatérés biztos veszélye között. Az utóbbit választja. Hazatér Kispestre, ahol katonai' sitatáriális bíró-" sag golyó általi halálra ítéli. Ekkor még sikerül elbújnia, de 1919-ben egy csendőrszázados felismeri, s letartóztatják. Cegléden ítélik el két évi börtönre. Innen Szegedre szállítják, a hírhedt Csillag-börtönbe. Ütközően Jászberényben a csendőrség „veszi kezelésbe”: félholtra verve érkezik meg Szegedre.

Szabó Bálintnak azóta agyérelmeszesedése van, 75 százalékos rokkant, a kezei szüntelenül remegnek. A börtönből egy év múlva megszökik, Romániába menekül. Itt gyújtó hatású beszédeiért, sztrájkfelhívásaiért a sziguranca ad ki ellene elfogató parancsot. Egy ideig temetői kriptákban bújkál, hogy aztán ott folytassa. ahol abbahagyta.

1928-ban haza hozza a honvágy. Azonnal letartóztatják, s szökéséért egy évi börtönre ítélik. „Kedves meglepetésül” ismét a szegedi börtönbe viszik. Szabadulása után nehéz idők következnek. Bujkálás. feketelista, munkanélküliség, nyomor, üldözés, rendőri felügyelet közepette végzi mindazt, amivel a párt megbízza. 1944 októberben már nem maradhat tovább Kispesten; családiával együtt szülőfalujába. Makádra köl- tozik. Itt éri élete legnagyobb ünnepe, a felszabadulás...

hér haján meg-megcsülan a fukar, októbervégi napsugár. Szüntelenül remegő kezében papírlapot szorongat: arra írta fel az elintézni valókat. Nézem a cédulát. Ez áll rajta: kútfúrás ügye. élelmezési probléma, bekötő út. Kisebb megszakításokkal 12 év óta ö a községi narttitaár Makádön. S most, 74 éves fejjel is azért harcol, amiért 54 évvel ezelőtt csatasorba állt: a párt igazságáért, a szebb, boldogabb holnapért. Másokért, mindig másokért..

Saját gondjaira nem is jut ideje. Sajnos, másoknak sem... Senki sem kérdezi meg tőle, hogyan él, mire lenne szüksége. Talán, ha megkérdeznék, akkor sem panaszkodna. Mert ő nem olyan fajta .:;

Most is inkább dicsekszik. Ártatlanul, öregesen ... Eav meghívót mutat. A ráckevei járás párttit&él&tól kapta, a

novemher 7-i ünnepségre Szerető szavak, meg egy tréfásan odavetett felszólítás kíséretében: „Aztán vágd magadat díszbe, Szabó elvtárs”..;

Szabó elvtárs szívesen tenne eleget a felszólításnak. Ha volna miből... Ha a 700 forintos nyugdíjból egy ünneplő öltönyre is telne a 15 éves, kopott könyökű zakóhoz, s a kitérőéit nadrághoz. Mert mos! csak ez az egv van; hétköznapra, ünneplőre. Meg egy kú ennivaló, amennyi szűkösei két öregnek elég. Másra nen futja... nincs miből... Csal ennyit érdemel?

Nyíri Éva