Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-23 / 176. szám
Szentendre A\ Pest megyei Hírlap különkiadása I, ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1957. NOVEMBER 23. HAZAFIAS NÉPFRONT É S A SZENTENDRE BARÁTI KÖR LAPJA EGY ÚJABB LÉPÉS ELŐRE (Sz. F.) A Szentendrére hazaérkező és a városon áthaladni kívánó idegent egyaránt kellemetlenség fogadja, amint a HÉV-ről leszállva útjának irányát a városnak veszi. A kedves, szépen parkírozott állomásépület után a te- herkirakóhoz vezető úton áthaladót szára® időben a por — és az ezzel járó porfelhő —, esőben a teherautók által finommá őrölt salakiszap fogadja, melyet a papírgyár és a cementgyár szállító járművei szinte rápaszíroznak a gyalogjáróra és a HÉV-állomás előtti útra. Az egyébként nagy forgalmat lebonyolító útvonalon járó gépjárművek, kocsik ezt a „jó” iszapmelaszt importálják a városnak is. De nemcsak ez fogadja az érkezőt. Az úton szén, szalma, mész, cement, farost, sóder, hulladékpapír keveredik — miközben a nyugati szél mindezt eszeveszett forgatagban emeli fel és szórja a szembe, és veszi el a kedvet mindentől, ami Szentendréhez kapcsolatos. Tisztaság, közegészségügy! Igen fontos e lehetetlen állapot megszüntetése, amely mindezeken túl nagyon lerontja a városunk előképét, értékét. S mindez mintegy 20 éve ezomorítja a város polgárát. De túl a tisztaságon, vizsgáljuk ezt a problémát gazdaságilag is. Ha csak a Szentendrei Papírgyár esetében nézzük, azt látjuk, hogy éven- j te 3828 vagon nyersanyagot és segédanyagot fuvaroznak ezen az útszakaszon és mindez azért, mert még nincs leágazó iparvágánya az üzemeknek. A cementgyár termeléséhez szükséges nyersanyag csak megtetőzi ezt a számot. A külön fuvardíj, az esetleges vagonállás-bírság, kényszerkirakás, a többszöri le- és felrakodás bérösszege természetesen az említett üzemek termelési költségeit növeli. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a papírgyár termékének, a papírnak tonnánkénti önköltségét mintegy 60 Ft-tal emeli. Örömmel vesszük tudomásul a papírgyári elvtársak közel 7 éves harcának sikerét: az iparvágány megépítését. Ez a nagyarányú építkezés az 1956-os év folyamán vette kezdetét és előreláthatólag 1958 nyarán befejezést nyer. A beruházás összege igen jelentős, mintegy 6 és fél millió forint. Ez. a beruházás azonban csak a papírgyárnak évi 500 ezer forint megtakarítást jelent. Ha számításba vesz- szük hozzávetőlegesen a cementipar termelését, megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi beruházás alig pár év alatt megtérül és máris két üzemünk gazdaságosabban termelhet. Ebből is megállapíthatjuk: a város felemelkedését célzó terveink újabb lépéssel jutnak előre. Őszi munkák a gépállomáson Alvó gyermek Közlekedési kódex készül November 19-én a szentendrei problémák megbeszélésére ült össze a járási és városa tanács, a párt és a rendőrhatóság vezetősége. A megbeszélés alapján a közeljövőben intézkednek: december 31-ig jóváhagyják a város új közlekedési kódexét, amely szerint megtiltják, hogy a nehéz járművek, traktorok stb. a Marx téren közlekedjenek, s helyette a most épülő új összekötő úttal helyettesítik a lezárt útszakaszt. A Marx téren a park védelme, valamint a közbiztonság javítása érdekében kötött őrszemszolgálatot állít be a rendőrség, előreláthatólag december 1-től. Amikor hozzáfogtam, hogy a Szentendre hasábjain beszámoljak a gépállomás őszi munkáinak állásáról, az volt a meggyőződésem, hogy ezt rendkívül könnyen végre fogom hajtani. Derűlátón abból indultam ki, hogy gépállomásunk eddigi eredményei, az országos 7. helyezést biztosították, és hozzájárultak, hogy a Pest megyei gépállomások közül a tavaszi és nyári munkákat értékelve, első helyre kerültünk. Mégis, őszintén meg kell mondanom, nem is olyan könnyű a felelet. Igaz, gépállomásunk éves tervét — eltérően a sok; évi rossz gvakorlattól — november 10-én 106,5 százalékra teljesítette, ami azt jelenti, hogy 21 786 normálhold helyett f 23221 normálhold értékű munkát végeztünk el. Ebből az összes talajmunkát 87,8 százalékra teljesítettük, ami megyei szinten ugyancsak a legjobb helyezést jelenti. Azonban itt arról is beszélni kell, hogy ezt a tervteljesítést igen jelentős részben a tavaszi és nyári munkák jó eredményei biztosították. Annak ellenére, hogy az őszi munkák eddigi értékelésénél a megyei versenyben gépállomá- suník második helyen van és ehhez viszonyítva eredményeink jók, mégsem tudtunk az irántunk támasztott követelményeknek maradéktalanul eleget tenni Termelőszövetkezeteinknél az Április 4 és az Uj Élet tsz- efenél a szerződésileg vállalt munkák nagy részét elvégeztük; Elmondható ez járásunk többi tsz-énél is és mégis —■ őszi tervünket november 10- ig mindössze 65,9 százalékra tudtuk teljesíteni. Keresve ennek okát, arra a megállapításra jutottunk, hogy szabad gépkapacitásunk mintegy 40 százalékát egyénileg dolgozó parasztságunk gépi igényével kellett volna lekötni. Ez eddig még nem sikerült, ami úgy látszik, országos probléma, mert kormányunk igen helyesen úgy rendelkezett, hogy a földimű- vesszövetkezetek kutassák fel az egyénileg gazdálkodók gépi igényét, azonban ez az intézkedés még nem járt eredménnyel. Szeptember óta összesen mintegy 320 holdat munkáltunk meg egyéni gazdáknál, annak ellenére, hogy szabad gépkapacitásunk mellett 1500 holdat tudtunk volna megművelni. A bizalmatlanság okát abban látjuk, hogy gépállomásunk az elmúlt évek folyamán az egyéni gazdálkodók iránt rendszeresen nem teljesítette — vagy nem időben teljesítette •— vállalt kötelezettségeit. K helytelen viszony oda vezetett, hogy a földművesszövetkezetek bevonásával sem tudjuk elérni, hogy a szentendrei gazdák gépeinkkel végeztessék el talajmunkájukat Ehhez persze hozzájárul még az is, hogy a földművesszövetk«- zetek sem törődtek eléggé a gépi munkák megszervezésével. Ez egyébként jelentős szervezést igényelne, ami azt jelenti, hogy erre tehetséges mezőgazdasági szakembert kell beállítani. Ez az igény a Szentendrei 1 Földművesszövetkezetnél meg-1 valósult azzal, hogy erre a munkára agronómust állított | be. Gépállomásunk felkészült, f hogy az egyéni gazdák gép- | igényét kielégítse. Elértük azt, hogy ma már üzembiztos gépparkkal és olyan traktorosokkal rendelkezünk, mint a kormányüditüntetéses Nagy Mihály univerzál trafetoro sunk, vagy mint Csongár Imre, Kiss István és Horváth István traktorosok; Bízunk abban, hogy a gyakorlati és szervezési munka összhangja révén elérjük, hogy őszi tervünket hasonlóan a tavaszihoz és nyárihoz, túlteljesítjük és «kivívjuk, mind' szövetkezeteink, mind járásunk egyéni gazdáinak megbecsülését és bizalmát. Seregély Lajos, a gépállomás főmérnöke =. (Pirk János rajza) i iiimiiiHiHauiiiniJHiminiiHiimifHttimiitniHmiiiinnimiimiiiiiiiiiimiiMiiiiiiiiiiHnimmiiiuiiiimiiHiiiniiininHiiiimiiiii A tanácsok életéből Egyik fejlődő vállalatunkról üiiuiiiuiummniitNi A városi tanács ez év tavaszán hozta létre a Vegyi és Vegyesipari Vállalatot. Céljai ezzel mindenekelőtt az volt, hogy a kész fehérneműek hiányát csökkentse —, másrészt munkalehetőséget biztosítson azoknak a szentendrei és környékbeli anyáknak, asszonyoknak, akik családi Ikörülményeik miatt más munkát vállalni nem tudnak. A vállalat már ez év áprilisában 70—80 asszonyt, zömmel bedolgozót foglalkoztatott. Jelenleg 300—350 dolgozót foglalkoztat, van jól működő szabósága, ahol egyebek közt férfi shortók készülnék. A vállalat azonban még ma is a bedolgozók munkájára épül. Ök varrják a fehérneműt, kötik a harisnyát, készítik a műfonalat. A bedolgozók között igen sok olyan háziasszony van, alki korábban nem tudott fehérneműt varrni s ma 700—800 forintot keres havonta, a háztartási feladatok elvégzése mellett. A szabászaton két szabászgép mellett frét műszakban 8 női dolgozót alkalmaztak, akik között egy volt olyan, aki addig szabászgépet valaha js látott. De ma már akkor sincs fennakadás, ha rajzolni, vágy- mintát teríteni ítéli. Ezért kapott a szabászat dolgozói közül 200—300 forintos jutalmat Pappné, Kovácsné, Dán- kovicsné és Schesztákné elvtársnő november 7-éru Vannak azonban nehézségek is. Elsősorban megmutatkozik ez az anyagbeszerzésben, a műszaki fejlesztésben és a megfelelő helyiségek hiányában. A vállalat harmadik negyedévi tervét teljesítette. Bízunk abban, hogy a negyedik negyedév tervénél betegség folytán jelentkező lemaradás sunlkat dolgozóink segítségével behozzuk és így vállalatunk is hozzájárulhat városunk anyagi alapjának növeléséhez, a kidolgozott fejlesztési tervek valóra váltásához. Debre József Több ízlést, j nagyobb gondosságot! 1 | A Csorbadzsi cukrászda I | új köntösbe bújt, de ez a | | köntös olyan, mint az a I | menyasszony, akinek ni- | | hájára ráöntötték a meggy- § | szószt. 1 | Sajnos ez a kicsiny, jobb I | sorsra érdemes cukrászda § | megint ízléstelen falilám- I | pák tárháza, sárga és zöld 1 | paplanfüggönyök, tekergő | 1 dróthuzalok eldorádója lett. 1 | Ebben a pici cukrászdában § | négyféle lámpa díszeleg, íz- | | léstelenebbül összeválogat- | | ni már a legnagyobb szak- 1 | értelemmel sem lehetett f | volna, | Több figyelmet és ízlést 1 | kérünk a Vendéglátóipari | | Vállalat vezetői részéről. | „Piszke Tóni” | ^iinniiiiiirnmiiiirniiiiiiiiiiiiiiiiiiiMmiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiic Az október 6-án Szentendrén megtartott tanács-választások alkalmával 12 tanácstagot választottak be a tanács- tagi kerületekbe a városi tanácsban megüresedett tanácstagi helyékre. A megválasztott tanácstagokat a november 8-i városi tanácsülés ünnepélyesen iktatta be. Az új tanácstagok: Báder Györgyné, Babák Árpád, Dombai Géza, Gaszt József, Homoki Imre, Klinyecz Gyula, Markó Sándor, Maurer Ferenc, Mihalik Kálmán, Őriéi Elemér, Szikráid Ferenc és Tibel Ferenc. • A november 8-i városi tanácsülés megválasztotta a városi tanács végrehajtó bizottságát, a város „helyi kormányát’’. A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai: Bori Sándor, Hornyok Jenő, Jenei Jenő. Kovács János, Mihalik Kálmán, Nyilas István, Sashalmi Lászlóné, Szabó Béla, Szélényi István, Szi- ráfki Ferenc és Tibel Ferenc. A megválasztott végrehajtó bizottsági tagok a tanácsülés előtt letették, a hivatali esküt. A végrehajtó bizottság saját kebelén belül elnököt, elnök-1 helyettest és titkárt választott. A végrehajtó bizottság elnöke: Tibel Ferenc, elnök- helyettese Sziráki Ferenc, titkára Szélényi István lett. A végrehajtó bizottság fel“ készült apparátust alakított ki. A városi tanács hivatali apparátusának 34 ügyintézői tisztviselője közül 10 egyetemi végzettséggel rendelkezőt mérnök, jogász, agronómu» közgazdász. November 17-én a szent“ endrei járásban tanácstagi pótválasztásak zajlottak le* A pótválasztás alkalmával 311 közéégi és négy járási tanáé*4 tagnak a megválasztására került sor. A községi tanácstagi pótválasztásoknál a választók 97 százaléka, a járási tanácstagi pótválasztásríknál 98 Szá“ zaléka járult az urnák elé. A választók a községi tanácstag goknál 96 százalék, a járást tanácstagoknál 98,2 százalék“ ban a népfront jelöltjeire adták le szavazataikat. A választók mintegy 70 százalékú már a kora délelőtti óráikba# leszavazott. A járási tanácsta“ gók sorába megválasztották Rudolf Józsefet, a Dunabogdá- nyi Községi Tanács V.B-eJnö- két, id. Majnek Bálint pilis“ szántói dolgozó parasztot. Horváth István asztalost, tt Csobánkai KTSZ tagját, Budavári Józsefet, a vízművek szigetmonostori dolgozóját, Köszönet illeti a választásban részt vett valamennyi bi“ zottság tagjait, akik lelkesen végezték el a reájuk háruló feladatokat. Uj színek, tervek a nőtanács programjában Ha egy kicsit elkésve is, de megmozdultak a szentendrei asszonyok, hogy a városért- mozgalom célkitűzéseinek megvalósításából ők is kivegyék részüket. Még nem sokan vannak, de a jelek máris biztatóak. Várható, hogy rövid időn belül egészségesen bontakozhat ki és tömegeket mozgathat meg a szentendrei nőtanács. Munkájuk azért is biztató, mert nem az elzárkózott szektások csoportjáról van szó. hanem a város lakosságának legkülönbözőbb rétegeiből, a legkülönbözőbb foglalkozású asszonyaiból tevődik össze a nőtanács egészséges magva. Van közöttük háziasszony, gyárimunkás, pedagógus, termelőszövetkezeti dolgozó, tisztviselő, idős és fiataL Ami terveiket illeti, azok nemesek és szépek. Szórakozást, felüdülést kívánnak biztosítani — nem utolsósorban népművelő munkát akarnak kifejteni a város asszonyai között. Programúkon divatbemutató, egészségügyi előadások, szabás-varrás tanfolyam, gyermeknevelési ankétok stb. szerepelnek. Már a közeli napokban megrendezik a szülői munkaközösséggel karöltve a hagyományas Katalin-bált. Üdvözöljük elgondolásaikat, törekvéseiket és hisszük, hogy ezek a tervek megvalósulnak és a szentendrei asszonyok nőtanácsa ismertté válik a város határain túl is. Kívánunk ehhez jó munkát! Nyilatkozik a járási Cipész Szolgáltató Ktsz vezetősége A Szentendrei Cipész Ktsz munkáját szerte az országban dicsérik. Ezt a dicséretet joggal könyvelhetik el az itt dolgozók, mindenekelőtt Perge Gáspár és Imre csizmadiák, a méret utáni cipőket készítő Scheffer Rudolf, Dohány Andor és Papp Sándor, a kon- fekciós részleg dolgozói: Tisch- ner István és Sándor, és a javítórészlegtől Holli István bácsi és Sztankics Vazul. Mesteremberek, hiszen nincs az a lábbeli-fantázia, melyet e mesterek kezei meg ne formálnának. Hogyan vélekednek erről a szövetkezet vezetői? — Kétségtelenül így igaz, azonban mégis azt kell mondanom — közli Ágoston László elvtárs, a szövetkezet vezetője —, hogy a lényeges fejlődés, melyet az utóbbi években elértünk, nem kielégítő, őszintén meg kell mondanom, hogy a lábbelijavítás akadozik, lassú és vontatott. Ez nemcsak a mi hibánk, hanem függ az anyagellátástól is. De ugyanakkor nagyban befolyásolja munkánkat a szövetkezet részlegeinek széttagoltsága is, hiszen jelenleg csak Szentendrén 5 különálló egységünk van, így a munka szervezése jóval nehezebb. Ugyancsak" problémát jelent ez a minőség ellenőrzésénél is. Különösen rosszak a munka- körülmények a javítórészlegnél, ahol 12 négyzetméteres, nedves, egészségtelen, sötét helyen átlagosan 8 fő dolgozik. — Van-e elegendő munka és bírják-e ezzel a létszámmal? — A munka szükségessé tenné a szövetkezeti tagok létszámának emelését, de ebben az előbb említett anyaghiány és helyiségprobléma akadályoz bennünket. Négy éve kérj ük a tanácsot, hogy olyan helyet kapjunk, ahol a termelés köz- pontosításával, nagyobb létszámmal — ezáltal jobb munkával — a közönség elismerését ténylegesen kiérdemelhetnénk. — Mit tesz, vagy mit kíván tenni a szövetkezet vezetősége az idős „lábbelis” specialisták utánpótlása érdekében? — Ha • figyelembe vesszük azt, hogy az állami cipőipar, egyszóval a cipőgyárak nem tudják helyettesíteni a kisipari utánpótlást, felvetődik, hogy a szövetkezetek hivatottak a fiatalok nevelésevei foglalkozni. A Szentendrén működő ipari iskola vezetősége állandóan kérte tőlünk, hogy hány ipari tanulót tudnánk foglalkoztatni, de az ipari tanulók nem akarnak cipész szakmát tanulni. így hiába a jó szándék, a régi cipészki "iparosok kidőlnek, helyüket újakkal pótolni nem tudjuk.
