Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-22 / 175. szám

1957. NOVEMBER 22. PÉNTEK FEST MEGYEI WCirlap 3 1 rpredetileg 1 Jlj volt: Alberti ^'MiHHimminimMiiiiiiiMHiiiMiiiuiiiiiinmiiinmiiMiumiiL két község | és Irsa.i 11950-ben, a tanácsválasz-1 I tások előtt egyesült a két 1 | község, akkor kapta jelen-1 | légi nevét. | Albertiről a régi króni-1 ! kák feljegyzik, hogy 1390-i | ben egy Alberty nevű föl-§ 1 desúri család birtoka volt. | | Háromszáz évvel később, al | török megszállás után mint | felhagyott helyet tartották1 | nyilván. 1771-ben e'gy Sze- § íledzky nevű báró a Felvi-% | dékről szlovákokkal telépi-1 | tette be. A későbbi évszá-1 | zadok során a község az | | Almássy-, majd a Szapáry-% | grófoké volt. | lrsáról 1407-bői emléke-1 szik meg a legrégibb írás.i | mint az Irsay-család birto-1 | káról. A török hódoltság f | alatt Albertihez hasonlóan, | 1 teljesen elpusztult. A maii | lakosság ősei az 1710-ess ! évek alatt költözködtek| | ide. Irsa lakossága mindig § ! a haladás oldalán állt. Az I ! 1848—49-es szabadságharc- | | ban sok irsai vett részt és | | halt hősi halált. A vér-| | szomjas osztrák helytartó, 1 | Haynau nem is feledkezett 1 | meg a hős községről: na-1 | ponként 500 forint hadi-1 | sarcot vetett ki rája. Az\ 11919-es Tanácsköztársasága | idején ismét talpra álltak | 1 az irsaiaik. Kérőbb pedig,% | amikor elbukott a proletár. | | diktatúra, megszervezték a § | földalatti mozgalmat. | A felszabadulás óta so | | kát fejlődött a község. La-1 | kosai közül sokan dolgoz-1 | nak a főváros üzemeiben, | | gyáraiban, van két nagyi | termelőszövetkezete, s a | | Szapáry-gróftík volt birto- % lkain ma a hajdani jobbá-§ | gyök felszabadult unokái | 1 gazdálkodnék. SNtiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimimitiiit Hamarosan meglesz a zár­számadás a Szabadság Ter­melőszövetkezetben, pontot tesznek egy szorgos esztendő végére. Hárommillió kétszáz­ezer forint ebben az évben a tagság jövedelme. Az egy munkaegységre eső részesedés 50 forint. Ebből 20 forintot készpénzben kapnak, 30 forint értékben pe­dig kenyér- és takarmányga­bonát, illetve cukrot, mákot, almát. Nagyobb is lehetett volna a részesedés, de saját erőből vásároltak az idén egy tehergépkocsit, három vetőgé­pet, egy Zetort és egy fűrész­gépet. Ha az egyéni részesedés kevesebb lett is ezáltal, de az összvagyon jelentősen növeke­dett. A tsz-tagság a gazdaságot egyre inkább a belterjes­ség felé igyekszik fejlesz­teni. Egy holdon földiepret telepí­tettek, a tavasszal pedig négy hold spárgát ültetnek. Megle­vő 20 holdas kertészetükben villamosítják az öntözést, így jelentékeny munkaerőt tudnak majd megtakarítani. Az állat- tenyésztésre a jövőben is nagy gondot fordítanak: építenek egy 300 férőhelyes juhhodályt, s bízóba állítanak 40 darab szerződéses tinót. Jó pénz lesz ez a jövő őszön, hiszen 17 fo­rintot fizet az állami felvásár­ló a hízottmarha kálójáért* A termelőszövetkezetben évről évre jobbak a terme­lési eredmények és évről évre növekszik a tagság keresete. Eddig 30-an építettek házat, amióta a tsz-ben dolgoznak és jelenleg is van néhány épít­kező. Ifj. Lovász István pél­dául mindössze 20 éves, öt éve tez-tag és már háza van. Méghozzá saját erőből építette! Tejgyűjtőt kérnek a homokrészi gazdák Hégi kérés ez már és nagyon indokolt is. A szerződés sze­rint a tejet a termelők négy kilométer távolságról kötele­sek bevinni a csarnokba. Vi­szont a homoki részen 250 olyan tanya van, amelyik öt­hat kilométerre esik a tej- begyűjtőtől. így rengeteg időt fecsérelnek el azzal, hogy beviszik a falu­ANYAKONYV Sok dolga van mostanában tíz anyakönyvvezetőnek. Meg­volt a szüret, megforrtak a borok, házasodnak a fiatátok. De ne menjünk tovább, üssük fel az anyakönyvet és nézzük meg ott, milyen feljegyzések szerepelnek október 15-től no- vember 15-ig. ­Simő Anna, Lehoczki János—Felek Zsuzsanna, Jankovlcs Gyula— Petrö Anna Sára, Csányi Mihály— Kostyalik Anna, Túlik János— Zatykó Erzsébet, Bodócs István— Steinbach Rozália, Juhász József— Turcsek Erzsébet. HALÁLOZÁS: « Kucsera János, Kovács Jánosné, Murár Ferenc, Hegedűs Pálné, Szlovenszki József, Gróf Dániel, Jankovlcs István, Lengyel Albert, Kovács Jánosné. Örömök és gondok sportberkekben Tavaly márciusban még a megyei II. osztályban látszott az Albertirsai Vas­utas labdarúgó-csa­pata; ott is az utol­sók között kullogott. Most 47:20 gólarány- nyal ei«:ő; a megyei I. osztályban. Az ifi­gárda ugyancsak el­ső az Hiúsági cso­portban. még jobb- 56:l2-es — gól­aránnval. Szerepel ezenkívül a sport­körnek effv csapata a megyei II. osztály­ban is. A birkózó szakosz­tálynak 30-35 tagi a van. 1955-ben alakult a szakosztály, s a k#t év alatt is szá­mos1 sikert aratóit: sz^p eredményekkel dicsekedhet. Mindé» teimészetesen osz­tat'tn örömet kelt nemcsak sportber- Kefcben, hanem az egész községben. Különösen a „focis­ták’^ népszerűek. Egy-egy mérkőzés szinte az egész falut megmozgatja. 1400— 15C0 néző is szurkcl a hazai csapatnak, a sportkörnek. De r ehicsak szurkol ói vannak a csapatnak. Vannak hozzáértő, a sportért élő. és fáradságot nem saj­náló- vezetői, társa­dalmi munkásai is — mint Mátékovics Sándor és István. Kovács Lajos, Ecseri János. Novák József, hogv csak néhánvat említsünk —, akik­nek nem kis részük van a sikerekben, az eredményekben. Ennvit az örömök­ről és most lássuk röviden azokat a bi­zonyos „gondokat”. A fejlődés nehéz­ségei ezek. Az egyik a helyiség-Droblé- ma. Azelőtt egy kocsmában húzódott meg a sportkör. Mondanunk sem kell, hogy ez az ál­lapot semmiféle szempontból nem volt ideálisnak ne­vezhető. Nemrégi­ben aztán a megyei tanács kiutalta a sportkörnek a volt ipartestület épületét, amelyet a sportkör tagjai, a sport hívei társadalmi munká­ban részbeni' már rendbe is hoztak, leoadlóztak. Számos szép tervük fűződik ehhez a helyiséghez. A birkózóknak Pél­dául télen is edzési lehetőséget biztosí­tana. megalakulhat­na és dolgozhatna az asztalitenisz szak­osztály és létrehoz­hatnák a sportkör kultúrcsonortját is. Miután azonban a KIOSZ is igényt tart az épületre és a vita még nem dőlt el — a helviség-gond sem oldódott még meg. Még ennél is több gondot okoz a sport­körnek a labdarúgó- pálya. A régit már kinőtték; helyszűke miatt nem lehet bő­víteni. Pedig futó­pálya kellene az at­létáknak — edzési és versenyzési lehető­ségek miatt szűnt meg tavaly a szak­osztály —, aztán a salakmotorozásra is lenne itt lehetőség. Az új pálya, illető­leg a sporttelep — mert az lesz ez —, viszont ott áll félig készen. bekerítve, csak éppen használ­ni nem lehet Mély homok a talaja. 10—15 centiméteres ' rétegben fekete föld kellene rá. Ezt csu­pán társadalmi mun­kával nem tudiák megoldani. Nemrégi­ben megígérték a megyei soortfel- ügvelőségen. hogv kannak az albert- irsaiak negvvenegv- néhánv ezer forintot erre a célra. Most ebben van minden reményük, mert így véglegesen pontot tehetnének a pálya­probléma véerére. Erre a sporttelep­re egvébiként a ta­nács népfürdő épí­tését tervezi, amit a sportolók és a köz­ség minden lakosa egvaránt használ­hat maid. ba naponta az öt-hat liter te­jet. Ha esik az eső, de különö­sen nyáron, ha szorgos a mun­ka, bizony sokszor veszendő­be megy, vagy a disznók isz- szák meg a finom tejet, mert egy gazda sem szívesen viszi azt be a csarnokba. A váro­sokban a munkások, meg gye­rekek aztán hiába várják ilyenkor. Pedig könnyen le­hetne segíteni a dolgon. Valamelyik tanyán léte­sítsenek egy tejgyűjtot s onnan naponta vigye el a helyi földművesszövet- . kezet autója az összegyűj­tött mennyiséget. Nem olyan ördöngős dolog ez. csak a járási szövetkezeti központ érezze végre szívügyé­nek az albertirsai gazdák pa­naszának orvoslását! Sáros az utcátok... ... nem járok el hozzátok — mondja a népdal. Nos, as: al- bertirsaiak nem is az utcákra panaszkodnék, inkább két me­gyei útjukra. Az egyik Tápió- bicskével, a másik Tápió- szentmártonnal köti össze a falut. Mind a kettő fontos, nagy forgalmat bonyolít le. Ezen az úton közlekedik a fa­luba a Szabadság és a Dimit­rov termelőszövetkezet is. Nyáron csak hagyján, de ha beköszöntenek az őszi esők, bizony nekifeszülhetnek a lo­vak a hámnak. Igaz, az idén mindkét utat szépen elegyengették, betöl­tötték a hepehupákat, gödrö­ket, végleges megoldást azon­ban csak a kövezés jelentene. Ez pedig nem az albertirsaia- kon múlik! — KÉT KÖZSÉGI közkutat fúrtak az idén a községfej­lesztési alapból és még kettőt szándékoznak fúrni ebben az évben. — TIZENÖTEZER forintos költséggel most tatarozzák a községi tanácsházat. — MUNKÁSKLUBOT ren­deznek be az MSZMP székhá­zéban a falu párttagjainak és pártonkívüli dolgozóinak. Tár­sasjátékok, könyvtár és tele­víziós készülék is lesz majd a klubban, — JÓL SIKERÜLT virsli- délutánt rendezett vasárnap a szülői munkaközösség. A 2000 forint tiszta bevételt a napközi otthon és az iskola céljaira fordítják. — LEGALÁBB 50—60 em­bernek van a faluban motor- kerékpárja — tájékoztatott bennünket a községi tanács elnöke. — ÖTVEN-HATVAN hold- nyi erdőt telepít a tanács a mezőgazdasági termelésre al­kalmatlan területeken. Eddig 10 holdon telepítettek akáco­kat, nyárfát és eperfát. Ta­vasszal tovább folytatják a fásítást. — A DIMITROV TSZ-ben kutat ásnak. Csöveken ke­resztül bevezetik a vizet a te­hénistálló jászlaiba. így a nagy hidegben nem kell ita­táskor kizavarni a teheneket: — NYÍLIK a búzavirág a község határában. Hosszú évek óta nem tapasztaltak gálttató Vállalatnál a 66 éves Zabos János bácsi. Előbb Ceg­léden volt a munkahelye, 1919 óta pedig a község körzeti villanyszerelője. A vállalat is, jómaga is erősen bízik abban, hogy megülheti az 50 éves ju­bileumot. Zabos bácsi egyébként az egyik leglelkesebb szurkolója a labdarúgó-csapatnak. Maga is 46 éves koráig futballozott Amikor elbúcsúztunk tőle, tréfásain megjegyezte: „Egy óhajom van csak. Szeretném megérni, 'hogy az új pályán játszik a csapat.“ Készül a menyasszonyi ruha Holnap ebben indul esküvőjére Flórián Erzsiké, a szép kis menyasszony Úgy látszik, édesszájúak az albertirsaiak. A földművesszö­vetkezetnek két cukrászdája van és csak a 2. számúban el­fogy vasárnaponként 800—1000 krémes, 10—15 torta és vagy 400—500 mignon. Terjed a „feketézés” is. Egy-egy vasár­nap 170—180 szimplát is elfo­gyasztanak ebben a cukrász­dában. A kereslet olyan nagy az édességek iránt, hogy Maár György, a földművesszövetke­zet cukrásza nem is tudja ki­elégíteni. Különösen nem ilyenkor, lakodalmak idején, amikor még vagy száz alkal­mi tortát is meg kell sütnie hetente. 0 Körülbelül három hete an­nak, hogy elloptak dr. Kopár Károly községi körzeti orvos motorkerékpárját. Este, míg az egy ik betegénél volt a doktor, motorját a kapu előtt hagyta. Mire végzett, hűlit helyét talál­ta. A tettesnek — sajnos — azóta is bottal ütik a nyomát. Nem azért írtuk meg ezt, mint­ha az ilyesmi jellemző volna Albertirsára és abban sincs semmi célzatosság, hogy el­mondjuk: a nyáron füleltek te a községben egy notórius ke­rékpártolvajt. K. P. 19 éves fiatal két éven át űzte ezt a „mesterséget“, míg rajtavesz­tett. Tizenhét kerékpárlopást ismert be. Szőlőt telepítenek a homokos részeken a gazdák. Régebben ugyan kevesen termeltek erre­felé szőlőt, de most egyre töb­ben határoznak úgy, hogy be­telepítik homokos földjeiket, hiszen az szőlő-, gyümölcs- termesztésre a legalkalmasabb. A Ceglédi Gépállomás albert­irsai üzemegységének trakto­rosai már hozzá is fogtak mintegy 20 hold homok rigo- lozálásálioz. A gazdák részben meglevő szőlőjükből telepíte­nek vesszőket az új területre, de a Cegléd-Csemői Csemete- kertből is kapnak új oltványo­kat. ☆ Kupái József és Kun József, a Szabadság Tsz tagjai. Mind­kettőjüknek 340 munkaegysé­gük van. Az állattenyésztő brigádban dolgoznak, s alapo­san kivették részüket a mun­kából egész esztendőben. Kap­tak is jócskán gabonái?, kuko­ricát és pénzt munkájuk gyü­mölcséül. Most az a szándékuk, hogy házat építenek. Szép új házat, cserepesét, nagyablako­sat, mint bárki más a falu­| PANASZ A MOZIRA | A két község egyesülés• 1 előtt Albertinak és Imának is ban. Sokan almélkodva be- | von mozija. Most Albertírsá- szélnek erről, ámbár megszok- | nak eg IceSkenyjilm-színháza hattak az utóbbi evekben, | tartják hogy elég sok tszrtag építke- = wn/ , IS , zik. Csak az a csodálatba ejtő, i széknek az alberttrsamk. A hogy Kupainak és Kun József- I hanggal és a képpel van a baj. nek kicsit füstösebb a bőre, | a beszédét nem lehet hal­mi art a többi tsz-tagnak: | Tani, hol meg a kép élvezhe- uigyanis cigányok. De annál 1 tetten. Azt kérik a község- iinkább dicséret illeti* őket | beliek, gondoljon már rájuk a egész évi kitartó, szorgalmas, I MOKÉP egy normál-berende* becsületes munkájukért! i zés erejéig. Szöveg: Szebelkó—Kővári Kép: Gábor Viktor Itt a finom kolbász és pecsenye! Minden piaci napon ott kínálgatja étvágygerjesztő áruit Benke János pecsenyesütögető felesége. De nem Is nagyon kell azt kínálgatni, jönnek a vevők önmaguktól. A férfi­nép szereti bor mellé előételnek a jó fokhagymás kolbászt, de az asszonyok is örömest megvesznek néhány darab pecsenyét, meg fél kiló kolbászt, ha árulni jönnek a piacra, s egy-kettőre összeütik belőle az ebédet otthon az éhes családnak I i Televíziós készüléke is van I már a községi kultúrotthonnak. \ Rendszeresen közvetítik a te- \ levíZió műsorát — egy-két fo- {rint belépődíjért. A helyiség, [ ahol a készüléket elhelyezték, | 60—70 fő befogadóképességű, j de egy-egy jó műsor, netán egy \ labdarúgó-mérkőzés közvetíté- I sékor még százan is szoronga- i nak benne. A községnek \ egyébként még egy televíziós | készüléke van. Ennek Szenko- \ vies Béla, a földművesszövet- ! kezet 2. sz. cukrászdájánaik ve- l zetője a boldog tulajdotnosa, # í Negyvenhét éve dolgozik a = Dél-Magyarországi Á>-amszol­SZÜLETÉSEK: Kalnia Katalin, Miczkó Erzsébet Hona, Csőké Katalin, Pásztor Éva, ■> Pálinkás Csaba. HÁZASSÁG: Csányi János—Hanak ' Erzsébet, I Dufek Imre—Baranyi Mária, Susa \ József—Sziliom Anna, Horváth j Imre—Kuikueska Márta Erzsébet, : Simó István—Fikó Zsuzsanna, : Klluk Károly—Juhász Erzsébet, i Sáránszki Károly—Túri Mária, \ Kürtösi Ferenc—Kovács Katalin, j Pilny Gyula Vilmos—Petrő Anna, i Tusjak • Mihály—Kertész Erzsébet, = Horváth István—Muhari Erzsébet j Mária, Pefruesán István—Zajos Er- j Zsébet, Léc János—Fehek Terézia j Mária, Horváth Ferenc—Duehaj ! Katalin, Rendek Károly—Pásztor \ Gizella, Simó Károly—Kalnia Sára \ Anna, Dinnyés Károly—Szákil Ilo- ; na, Malik János—Jankovics Anna, \ Tokai János—Polgár Ilona, Kovács i István—-Kukucska Anna, Nagy Pál i ■—Miczinyei Mária, Molyovszki Ká- \ roly—Bretka Judit, Pracsáfc János j —Oczenás Mária, Sarka Antal— j Füle Hona, Turn Ferenc—Kovács j Zsuzsanna, Tolnai Mihály—Murás j Julianna Mária, Tokai Károly— | Hargitai Sarolta, Gyócsos Károly— :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents