Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-20 / 173. szám

1957. NOVEMBER 20. SZERDA "”&Cirlap Többszázezer forintos csalás szénporos téglaégetéssel Az év elején megjelent a r&­piószentmártoni Földműves^ szövetkezet irodájában egy ember, aki vezetőt kereste. Bemutatkozott: — Kovács Sándornak hívnak «— mondotta —, azért jöttem, hogy sok hasznot hozzak a szövetkezetnek. Haszon? Erre már igazán felfigyeltek. És minél tovább beszélt Kovács, annál rózsá- sabb színekben rajzolódott ki előttük a jövő képe. — Szabadalmat kaptam — mondotta Kovács — szénporc* téglaégetésre. Itt remek agya­got találtam erre a célra és ha nyélbeütjük a szerződést, meg­látják. hogy meggazdagszik a szövetkezet. Előhúzta a szabadalmi papí­rokat. Minden rendben levő­nek látszott. A jövevény rend­kívül rokonszenves volt, be­széde pedig mintha mézet cse­pegtetett volna. Nem is tellett bele sok idő, a tápiószentmár- toniak megkötötték a szerző­dést Kováccsal. Ahogy ő akarta. A szerződés'szerint a befektetés a földművesszövet­kezeté, Kovács és munkásai a munkamenet szerint kapják bérüket. Legtöbbet fizetnek nekik az agyag kitermelésekor, a téglaverésnél, a hátramaradó kis összeget pedig az égetés után kapják meg. deztek fel rendesen kiégetett téglákat. Kovács jól ismerte az embe­reket. Tudta, hogy a szövetke­zet „futni’1 fog a pénze után. ígért fűt-fát és a vezetők be­dőltek neki. Hónapokig folyt a verés és égetés. A földműves­szövetkezet befektetése idők folyamán százezer forintra nőtt. a salaktéglaégetés ered­ménye viszont így alakult: öt­ven százalék selejt, 40 száza­lék III. és 10 százalék II. osz­tályú tégla. Első osztályút még nagyítóval sem lehetett felfedezni. Arra válásit kapni nem lehet, hogy a földművesszövetkezet bizalma miért nem ingott meg még ezután sem Kovács sze­mélyében, a tény az, hogy a csalásra épült téglaégetés to­vább folyt. Miután Kovács és munka­társai munkabérük tetemes részét a tégla kiverése után kapták meg, júniusra 200 000 tégla állott kiégetetlenül a te­lepen. Megindult a nyári eső­zés, mely ezt a 200 000 téglát szétmállasztotta és mire vége volt a záporoknak, csak a könyvek tanúskodtak a ki­vert téglákról, ahová a kifize­tett munkabért elkönyvelték. A tápiószenfcmártoniak most már erélyesebben kezdtek fel­lépni Kováccsal szemben, aki megint csak ígért és egy szép napon úgy elutazott, hogy a kapufélfától sem búcsúzott el. Otthagyta a munkakönyvét is. írtak, sürgönyöztek a munka­könyvben szereplő címre, de sem válasz, sem Kovács nem érkezett meg. A tápiószentmártoniak most már jobban megnézték a könyveket. Rájöttek, hogy Ko­vács működése a következők­be került a szövetkezetnek: befektetés 100 000 forint, a rossz téglák miatt elmaradt haszon 10 000 forint, az eső ál­tal elmosott 200 000 tégla mun­kabére és az égetéskor fel­használt koksz ára. Az egész kitehet vagy 250 000 forintot. Kovácsot még máig sem talál­ják, közben pedig kiderült, hogy hasonló trükkel a Túrái Földművesszövetkezetet is megkárosította. Arról értesü­lésünk nincs, hogy a Tápió- szentmártoni Földművessző- vetkezet megtette-e feljelenté­sét, azt azonban tudjuk, hogy a Nagykátai Járási Ügyészség már vizsgálatot indított ez ügyben. Reméljük, hogy befe­jezése után nemcsak Kovács­ra sújtanak le. hanem eljárást indítanak a Tápiószentmártoni Földművesszövetkezet kellő gondosságot elmulasztó veze­tői ellen is. Kalmár Pál Kovács szerződéssel a zsebé­ben elutazott, majd pár nap múlva megérkezett a szak­munkásokkal. Megkezdődött a a munka. Ásták az agyagot, verték és szárították a téglát Végre elérkezett az első ége­tés napja. Szakszerűen kupac­ba rakták a téglát, belül meg­csinálták a tűzfészket és be ta­pasztottak az egészet agyaggal Megkezdődött a gazdagságot ígérő első égetés. Közben tovább verték a tég. lát, soha el nem múló buzga­lommal; M*lre az első égetés- befejezfldett,~“több tízezer ki-- vert tégla maradt az udvaron. Az ünnepélyes aktuson ott volt mindenki. Szétverték a külső agyagburkot és ekkor furcsa látvány tárult a sze­mük elé. Minden volt ott, csak tégla nem. A téglaidomok egy­másba égetten, alaktalan ha­lamként hevertek egymás he­gyén-hátán és csak belül fe­Ady-kiállítás nyílik, emlékbélyeget bocsátanak ki a Ady Endre születésének 80. évfordulója alkalmából or­szágszerte ünnepségeket ren­deznek és megemlékeznek a költőről. Az évforduló eseményeinek sorában az első: a Petőfi Mú­zeum Ady emlékkiállítása, amely november 20-án nyílik meg. A kiállítás öt termében bemutatják többek között a költő- kéz i ra t ait,.. laká&ána k be­rendezési tárgyait, fényépeit és a róla készült festményeket. Ady Endre születésének 80. év­fordulója alkalmából a Nép­hadsereg Színházában novem­ber 21-én este 7 órai kezdettel az Irodalmi Tanács, a Műve. lődésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront díszelőadást rendez. Ezen Bölöni György, az Irodalmi Tanács elnöke méltatja a költő munkásságát, életművét és megszólalnak a kortársak, a legjobb előadó- művészek pedig Ady Endre költeményeit, publicisztikai írásait, valamint megzenésített verseit tolmácsolják. Novem­ber 22-én a Kerepesi-temető- ben a párt, a kormány, vala­mint a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői megko­szorúzzák a költő sírját. Az Irodalmi Tanács javaslatára a posta Ady Endre emlékbélye­get bocsát ki és a fővárosban felállítják a költő szobrát. A kiadóvállalatok megemlékezé­sül az évfordulóra, a tervezett­nél korábban közreadják Ady Endre összegyűjtött publicisz. tifcai írásait és verseit. Megindul az egyiptomi autógyártás Az egyiptomi kormányzat tervet dolgozott ki az autóipar felállítására. Egyelőre teher­gépkocsikat gyártanak majd, később azonban — a tervek szerint — személygépkocsik gyártását is megkezdik. Rádióizotópok — a repülés szolgálatában Németországban, fiolában elhelyezett „Caésium 137’’ rá­dióizotóp és Geiger számláló segítségével vizsgálják a re­pülőgépek fémburkolatát és más kényesebb alkatrészeit. A kidolgozott eljárással a leg­apróbb hibákat is sikerül fel­fedezni. A módszer feleannyi időt vesz igénybe, mint az ed­digi, és abszolút megbízható. Soós István—Scholtz Albin: BORGAZDASÁGTAN Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1957, 525 lap. A „Borgazdaságtan” a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola hallgatóinak tankönyve. A mű azonban nem­csak a főiskola hallgatói számára nélkülözhetetlen, hanem mindazon gyakorlati szakemberek számára is, akik lépést kívánnak tartani szaktudományuk fejlődésével. Szerzők könyvükben a szüreti munkálatoktól kezdve nyomon kö­vetik a szőlőt a szedésen, váloga­táson, behordáson keresztül fel­dolgozásáig, majd a nagyüzemi szőlőfeldolgozás ismertetése után rátérnek a must tulajdonságainak ismertetésére. A must és a bor mikroorganizmusainak ismerteté­se után az alkoholos erjedéssel és a bor sajátos alkotórészeivel fog­lalkoznak. A bor fejlődésével, majd kezelésével foglalkozó feje­zetek után áttérnek a borok pin­cei kezelésére, majd a borfajták ismertetése után bemutatják a bor betegségeit, hibáit, végül a must és a bor szakszerű szállítását, majd a melléktermékek hasznosí­tását. A mű nagy jelentőségű, mert hozzájárul bortermelésünk meg­javításához, amely népgazdasági szempontból sem elhanyagolható ága mezőgazdaságunknak, mintán kereken 400 000 kát. holdon folytat­nak hazánkban szőlőtermelést. A megtermelt szőlő 80—90 százalékáé­ból készül bor, kb. évi négymillió hektoliter mennyiségben. A mű hozzá fog járulni bortermelésünk mennyiségi és minőségi színvona­lának emeléséhez, ha szakembe­reink minél többet tanulmányoz­zák. Földvári Ferenc Melyik filmben látta? A szovjet film ünnepe képrejtvény-pályázata A veresegyházi feleséggyilkos a bíróság előtt Lapunk október 25-től 4 hétig minden számában közli egy | szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét; | Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szel- ! vényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és ki- ! töltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt | küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz. (Pest megyei Mozi- ! üzemi Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 10.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegyszelvény II. díj 80 darab mozijegyszelvény III. díj 40 darab mozijegyszelvény IV. díj 10 x 23 darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegyszelvény A mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 31-ig a | megye minden filmszínházában, bármely filmhez; | Beküldési határidő: 1957, november 30. Értékelés: 1957. december 31-ig. A nyertesek neveit a lap közli; p«4tiniiiiiiuiniir>mtiiiiiiiimniiiiiiii!niiiiiimttntiiiiiiiiiiiiniiiii!iriitiiiiiiiriiiiiimititiiunuimtiimiriiniiMiiiiminiiiiiitiitfiiitMB «mrimHHtttthttthitntiiiiiniiiiitniiiiiHtiHiitiiiiiiHHiitinmiiiiititiiHiiitititiiHtiitiiHiiiiiHaimmittiHHiHmmtiti gényparasztok a legelőfelosz. tás demokratikus végrehajtá­sáért folyó mozgalom félre- csúszásáért elsősorban Szabót hibáztatták. A szegényparaszt­ság jelentős része 1568 márciu­sára már szembefordult a pol­gármesterrel s rövidesen Szabó is belátta, hogy a városi veze­tőség félrevezette őket, ezért a tanács elleni harc élére állt. Márciustól népgyűléseket tar­tott a piacon s a 30-as bizott­mány elleni határozottabb fel­lépést követelte. „Ha botra nem kapunk, nem lesz felosz­tás” — hirdette Szabó. A szegényparasztság mel­lett, vele egy időben, a 30-as bizottmányból kizárt közép­parasztság is szervezkedni kez­dett, de nemcsak a tanács, ha­nem a szegényparasztság erő­södő mozgalma ellen is. Gyű­léseiken és kiáltványaikban a legelőfelosztás végrehajtása mellett az alkotmányosság be­tartását hangoztatták. A 30-as bizottmány e támadások, s az Asztalos-mozgalom gyors ter­jedése és megerősödése követ­keztében 1868 áprilisában le­mondott. Üjjáválasztása so­rán középparasztok is bekerül­tek a vezetésbe, s ez a tanács elleni harc gyengülését jelen­tette. A szegényparasztok az új legelőosztó bizottságból is kimaradtak. Amikor az Asz­talos-mozgalom 1868 áprilisára a legerősebb és legkiterejed- tebbé vált, Gubodyéknak si­került elérni, hogy a nagykő­rösi szegényparasztság bízott az új bizottmányban, mert a korábbinak a lemondásában saját küzdelmének eredmé­nyét látta. Pár héttel később azonban már látta, hogy a polgármes­ter ismét becsapta, s ezután teljes erejével a városi veze­tőség ellen fordult. Szabó is­mét teljes energiával támadta a tanács tagjait, maga köré gyűjtötte a szegény parasztsá­got. Hangoztatta: „örökké hó­na alatt hordott szekereivel, malomszögnek, vagy cövek- nek faragja meg a tanács tag­jait." Azok rövidesen csak cso­portosan mertek a piactérre menni. Április végétől a sze­gényparasztság Szabó János házánál tartotta gyűléseit Itt a tanács elleni szervezettebb s hatékonyabb harc formájának vitájában többen a városháza összerombolásáit követelték. Végül mégis Szabó javaslatát — a városi vezetőség elleni tüntetést — határozták el, s ennek időpontját május 10-ben állapították meg. Fekete zász­lóra piros betűkkel varrták fel a „legelőbitorlók” neveit, majd az ón. határozott nyilat­kozatot, amelyben a városi ta­nács legelővel, fával, borral kapcsolatos spekulációit rész­letezték. A mozgalom vezetői, Szabó Já. nos és Farkas József május 10- én, vasárnap reggel ezzel a zászlóval, s fegyverrel indultak el a városházához. Szabó val­lomása szerint a fegyvereket azért vitték, „hogy a zászlót, ha engedni nem akarják, erő­szakkal is kitűzzük, hogy kint lóg javaik azon nevek, kik ci legelői elosztást nem. akarják". Már az úton is mintegy 200-an csatlakoztak hozzájuk és szá­muk a városházánál is növeke­dett. Dézsi István vallomása szerint sokan verestollas ka­lapban — a Demokrata Kör jelvényével — s fegyverrel álltak a tüntetők sorába. A városházánál Szabó a zászlót az erkélyre vitte. Ekkor tőle a fegyvert el akarták venni és őt Kecskemétre szállítani. Sza­bó elfogásának híre percek iiHiiiiiiiiminnimMwnMmmmiiiiiiimiiiiiiiimiiiiitiiimntiiiimiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiHHimiiiiiiiHtiMi's alatt bejárta a várost, de a szegényparasztok csoportosan jöttek kiszabadítására. Göbö­lyös be akarta zárni a város­háza udvarának kapuit, de a már bent levő több száz ember megakadályozta ezt. „Nem jó lesz becsukni a városháza ajta­ját, mert ez a ház mindnyá­junké” — kiáltotta Kovács István. A megnövekedett nép- tömeg végül kiszabadította Szabót, aki azután beszédet in­tézett a néphez és követelte az elöljáróságtól a zászló és a fegyverek kiadását. Ezt a ta­nács az egybegyűlt szegénypa­rasztság határozott követelésé­re teljesítette. Közben azonban már hozzákezdtek a mozgalom elfojtásához. A polgármester a papokhoz ment és arra kérte őket, hogy erkölcsi befolyásu­kat vessék latba a nép lecsil­lapítására. A papok csillapító beszédei nem sokat eredményeztek. El­lenben a középparasztok félve attól, hogy Szabőékkal közös radikális fellépésük elvágja a tanáccsal való kapcsolatukat, oszladozni kezdtek. Közben a polgármester tanácsülést hí­vott össze, amelyen kidolgoz­ták a szegényparaszti mozga­lom részleges letörésének ter­vét. A tanácsülés négytagú „közbátorsági” bizottságot vá­lasztott, amely mindjárt meg­kezdte az őrség toborzását és ugyanakkor katonaságot kért Kecskemétről. A katonaság délután érkezett a városba s néhány óra alatt a megszerve­zett őrség segítségével felszá­molta a csoportosulásokat, összeszedte a fegyvereket s 44 embert letartóztatott, akik közül a kecskeméti bíróság 23-at az Asztalos-mozgalom­ban betöltött vezetőszerepe miatt három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélt. Ezzel a nagykőrösi szegény- 1 parasztok mozgalma elbukott. 1 Ez a mozgalom része volt az | egész Alföldre kiterjedő Asz- f talos-mozgalomnak, melynek | célja a földek szétosztása volt. 1 A kormány terrorral és a ] Deák-körök szervezésével leg- | különbözőbb eszközöket fel- | használva küzdött az Aszta- 1 los-mozgalom ellen. Asztalost | letartóztatták, bíróság elé állí- 1 tották s több évre elítélték. | Az Asztalos-féle mozgalom, nem f vezetett sikerre. Mégis elöfu- \ tárja volt a századforduló ide- 1 jén megjelenő agrárszocialis- | ta mozgalmaknak. Elmond- | hatjuk, hogy ez a mozgalom a 1 legnagyobb tömegeket mozgó- | sította, s a legnagyobb terű- 1 letre terjedt ki és Nagykőrö- \ sön érte el csúcspontját. A | nagykőrösi szegényparaszti 1 mozgalom az adott viszonyok f között csak fellobbanás lehe- § tett, de olyan volt ez a fellob- § bánás, amely megmutatta azt, 1 hogy az alföldi parasztság 1 nem fogadja el a kiegyezés | társadalmi és politikai rend- | szerét. Megmutatta azoknak a l paraszti rétegeknek erejét, | amelyek a magyar történelem | későbbi szakaszán már a % munkásosztállyal szövetségben | harcoltak az 1848-as forrada- I lom eredményeinek továbbfej- | lesztéséért, a polgári demokra- | tikus, maid a szocialista for- | radalom győzelméért. Harcuk nem volt hiábavaló, § mert mára valóban a nagykő- f rösi parasztság kezébe került | a föld, s szövetkezetekben I vagy azon kívül munkálják | saját maguk hasznára, s mun- | kájukfcal a város fejlesztését, f a szocialista társadalom épí- | tését segítik elő. GÁLI SÁNDOR ^ Megállnpítottsík, hofffj elmebeteg: elmegyógyintézetbe ntaltók be Bojszki Károly cipészsegéd­ről tudták Veresegyházon, hogy boldogtalan családi életet él. Fiatal ember volt — alig 33 éves — a civódásek azonban mindennaposak voltak a ház­nál. Bojszíkinak az volt a rögeszméje, hogy felesége meg­csalj a. Március 7-én az esti órák­ban ért haza, megvacsorázott, majd újból felelősségre vonta az asszonyt. Szó-szót követett, majd Bojszki felkapta az asz­talon levő konyhakést és fele­ségébe döfte, aki kétségbeeset­ten menekült az udvarra. Bojszki rohant utána, már egészen eszeveszett volt. El­kapta az asszonyt és egyik szúrást a másik után ejtette rajta. A jelenet oly szörnyű vadsággal folyt le, hogy a szomszédok meg sem merték közelíteni a dühöngő embert. Bojszki tettének elkövetési után bement a házba, leheve- redett az ágyra és mintha mi­sem történt volna, rágyújtott egy cigarettára. Az időközben értesített rendőri bizottság így talált rá a feleséggyilkosra. A rendőrorvosi vizsgálat megállapítása szerint Bojszki 71 késszúrással ölte meg fele* ségét. A gyilkost letartóztat­ták, majd megkezdték kihall­gatását. Megállapították, hogy Bojszki Károly 1952 óta már kétszer állott elmegyógyinté­zeti kezelés alatt, ami arra vallott, hogy tette elkövetése­kor Is elmebajban Szenvedett­Megfigyelés alá vették és ennek befejezése után tűzte ki ügyében a tárgyalást a Pest megyei Bíróság. Tanúkat hall­gattak ki. akik vallották, hogy Bojszki betegesen féltékeny volt és ha felingerelte magát nem volt beszámítható állapot­ban. A tanuk kihallgatása után az elmeorvosi szakvéleményt ismertették, mely megállapí­totta, hogy Bojszki Károly on­es közveszélyes elmebeteg, aki büntetőjogilag nem vonható felelősségre. A bíróság ezek után meghoz­ta végzését E szerint Bojszkit elmegyógyintézeti zárt kezelés­re utalták. Büntetést a gyil­kosság miatt a bíróság nem szabott ki — mivel az elme- szakértő vélemény szerint — Bojszki a tett elkövetése ide­jén nem volt beszámítható; Az ítélet jogerős. A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata 23 A színész neve: t Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents