Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-20 / 173. szám
1 '*%*Űrlap 1957. NOVEMBER 20. SZERDA ®_L [ If-UtH, Színház, JUuziika A test ördöge rOV megrázó, nagy szerelem J-t története. A gimnazista Francois és a nálánál néhány évvel idősebb Marthe a katonakórházban találkoznak először. Néhány nap múlva Francois Párizsba 'kíséri a lányt, $ ezen az együtt töltött délutánon kezd kibontakozni szívükben a szerelem. De nyomban gyülekezni is kezdenek a fejtük felett a viharfellegek. Marthe nem szabad már. Menyasszony. S anyja hallani sem akar róla, hogy szakítson katona vőlegényével. Nincs menékülés az érzések viharából. Az esküvő után újra a frontra távozik a katonaférj. Az asszony egyedül marad, s az önvád mardossa ■— miért is választott így, amikor a szíve Francois-hoz húzza. De még szinte válaszolni sem tud saját érzéseire, máris ott áll előtte a szeretett fiú, Francois — s ő boldogan hull ölelő karjai közé. A boldogság nagy napjai köszöntének rájuk, de a szivük mélyén gyökeret ver a kínzó gyötrelem. Mi lesz, ha egy napon véget ér a háború, s haza jön Marthe férje? Elég erősek lesznek-e akkor, hogy szembenézzenek az élettel? A szerelem forró lángolásában telnek a hónapok. S egy nap Marthe rádöbben a valóságra: nincs már egyediül. Francois örök hűséget Ígér az asszonynak, s a gyermeknek is, akit ott hord a szíve alatt, Ám a napok múlásával Francois — aki még csak tizenhét éves — visszaretten a nagy felelősségtől, s hatalmába keríti a gyávaság. Marthe búcsúzik. Vidékre indul, hogy ott hozza világra gyermekét, s ahova majd férje is követi, hiszen a németek már fegyverszünetet kérték, s napokon belül befejeződik a háború. A beké ünnepe azonban Marthe számára már nem jelent boldogságot. A gyermek, akit világra hoz — életet kér cserébe. Marthe életét. Zúgnak a harangok .; j béke . béke . -. í nevetnek egymásra az emberek, amikor Marthe koporsójával élindul a gyászmenet., A test ördöge az 1947. évi bruxelles-i filmversenyen a művészi Nagydíj nyertese. 1 S joggal. A szerelem csodálatos költeménye. S hogy annak érezzük mindannyian, abban nagy része van a Marthet alakító Micheliné Presle és Gerard Philipe Francois alakításának. i Prukner Pál 1 <"'f-ibnliíradóBARABAS TIBOR BEFEJEZTE a legendás hírű Zalka Mátéról írt filmnovelláját. A napokban Budapestre érkezett háromtagú szovjet íilmdelegá- cióval folytat most tárgyalásokat a szovjet—magyar koprodukcióban készítendő Zalka- filmről, A LENGYEL FILMESEK a franciák után most a svédeikkel készítenek közös filmet. A napákban kezdték meg a lotízi filmstúdióban a Zola-regény alapján készített Vihar a malom felett című film forgatását. LONDONBAN a Negyven- egyedik című játékfilm és több dokumentumfilm bemutatásával megkezdődött a szovjet film hónapja. A NAPOKBAN MUTATTÁK BE Zürichben a legújabb olasz operafilmet, a Toscát. Rudolf Hrusinszky, a Svejk a derék katona című csehszlovák játékfilm címszereplője. Uj film főszerepére készül Giovanna Ralli, a kitűnő olasz filmszínésznő. Eddig a Római lányok és az Egy nap a bíróságon című filmekből ismeri a magyar közönség a huszonkétéves tehetséges filmszínésznőt. ÚJRA EGY IGAZI FER- NANDEL-FILM! Az elmúlt héten mutatták be a Cloch- merle-i munkanélküli új francia filmet, Feroandellel a főszerepben. A film igen jó kritikát kapott. GENFBEN NAGY SIKERT aratott a zenei versenyek alkalmából bemutatott új Defa dokumentumfilm, amely a nagy zeneköltőnek, Beethovennek állít méltó emléket. Jelző gyufák A Kínai Népköztársaságban a közelmúltban hozzáláttak olyan gyufák készítéséhez, amelyek két percig égnek és akkora fényt idéznek elő, amely 16 kilométer távolságban is látható. Az új típusu gyufa különösen a tengerészek továbbá a hegyekben, sivatagban és kevéssé betelepített területeken dolgozók számára nyújt nagy segítséget. Veszedelem esetében jeladásra és segítséghívásra is használható. BÍRÁLAT vItt nyuszik cca 500 000 forint, plusz 1 fő. Béke poraira” — írta valaki egy táblára a MÁV Dunáké szí Járműjavító ÜV kovácsműhelyében, majd elhelyezte az 1954-ben vásárolt, azóta felszerelt, de üzembe nem állított kéttonnás lég- kalapács alá. Más a gép lábára e szellemes mondatot írta krétával, mintha a gép vallomása lenne, „Elaludtam, pedig én is szeretnék dolgozni.” Szerkesztőségünkbe is eljutott a hír, hogy ebben az üzemben évek óta hever egy félmilliós gép és lassan tönkremegy. Elmentünk hát, hátha az eddigi látogatásainknál elkerülte figyelmünket ez a hatalmas gép. Nos, kiderítettük, hogy az idézett felirat és az elterjedt hír tévhit alapján keletkezett. Hogy olvasóink megtudják a valóságot, rövidesen megírjuk ennek a légkalapácsnak a történetét. 1954. március 17-én vette át a gyár a Csepel Autógyártól. Az irattárból előkerestettük a papírjait, így megtudták, hogy 30 000 forintba ikerült. Az Épilletkarbantariá Vállalat elkészítette a légkalapács hatalmas beton alapját. A gép nyolc darab 12 méteres betonoszlopon és az ezeken nyugvó betontömbön áll. Az alap, a gép felszerelése és a kisebb javítások körülbelül 200 000 forintba kerültek. Mire megkezdték volna az általános javítást, közbejött az ellenforradalom és utána nem jutott pénz rá. A jövő évi tervben viszont szerepel és Kulturális seregszemle Abonyban Főpróba a televíziós- és rádióközvetítés előtt Vasárnap este az Afoonyi Földművesszövetkezet országos hírű tánccsoportja első ízben szerepel a televízióban s ki tudja hányadszor a rádióban. Külföldet is nagy sikerrel megjárt műsorukkal, a Cuháré palócországban című hosszabb lélegzetű támepro- dukciójükkal lépnek fel. Nótaszó mellett vígadnak vasárnap délután az egyik palóc f aluiban. Iszogat az ivóHELYETT ha a KPM jóváhagyja, helyrehozzák a gépet és megkezdhetik vele a munkát. A javítás ‘körülbelül 50 000 forintot vesz igénybe. Ha összeadjuk a felmerült költségeket, ez a gép hozzávetőleg 280 000 forintba kerül majd az «toppal együtt. Szakemberek véleménye szerint egv hasonló új gép alap nélkül kb. 200 000 forintba kerülne, de mivel hazánkban nem gyártják, csak valutáért juthatnánk hozzá. Viszont az új légicclapács alapja is további 200 000 forintba kerülne. így tehát jóval olcsóbban jutottak hozzá. Bizonyára még ezdk után is érthetetlen, miért írták arra a táblára a „plusz egy fő’-t. Szomorú dolog, de jó, ha ezt is tisztázzuk. Amikor a betonoszlopok aknáit ásták, megfeledkezve a biztonsági rendszabályokról, Fonyó József brigádvesető életét vesztette, Ráomlot-t a homok és mire kivették, megfulladt. Hivatalos jegyzőkönyv tanúskodik, hogy ő követte el a hibát, amely végül életébe került. Ezek után reméljük, sikerült eloszlatnunk a különböző híresztelések alapján keletkezett tévhitet. ■— farkas — Bélyegsorozatot ad ki a posta A december 14-én megnyíló osztrák—magyar nemzetek közötti galambkiállítás alkalmával a magyar posta hat címletből álló bélyegsorozatot ad. ki. A díszes bélyegsorozatokat a kiállítás helyiségeiben alkalmi bélyegzővel is ellátják. ban egy nagybajuszai, idős parasztbácsi is. Látszik rajta, törődött, reumás is. Ám, ahogy táncra perdül három csinos, vidám leány és látja a nagy mulatozást, ő is megpróbálja a táncot. A tréfás kedvű lányok meg ugratni kezdik, s mindhárman, egymás után oly alaposan megtáncoltatják az öreget, hogy úgy kell őt a lócára kísérni, félig holtan a fáradtságtóL Alig fújta ki magát a lócán, újabb csínyt eszelnek ki a lányok. Tudják, nagy papucshős a bácsi, ezért egyikük kendőt vet magára, alig látszik ki a szeme, s mondják a bácsinak, itt a felesége. Az szegény elhitte, s fájó derékkal, magát vonszolva, „felesége" intésére táncba kezdett. A táncot mind hevesebben ropták, s a „feleség“ leejtette a kendőt. A mi bácsink észrevette, hogy csak őt gúnyolják a lányok, ezért bottal zavarja meg őket. Röviden talán ez a tartalma ennek a csupa tűz, ritmus táncjátéknak, mely bájos lírai résszel egészül még ki. Televízióban még nem léptek fel az abonyiak, érthető, hogy nagy az izgalom a kultúrosok- nál. Éppen kapóra jött, hogy a MÉSZÖV a megyei küldött- gyűlés tiszteletére a megye négy legjobb földművesszö- vetkezexi tánccsoportját és énekkarát baráti találkozóra hívta össze Abonyba. A zsúfolásig megtelt kult úriházban három és félórás nagysikerű. közös műsor után a MÉSZÖV egész évben kifejtett lelkiismeretes és eredményes kul- túrmunkájóén a négy csoportot, a nagykőrösi, a lórévi, a pilisvörösvári és az abonyi földTnűvesszövetkezetak kul- túrcsoportjait egy-egy értékes, díszes ólomkristály serleggel ajándékozta meg, kis ünnepség keretében. Nem illik bírálatot mondani a látott műsorról, de néhány dicsérő szót el kell mondánk Megkapóan kedves és ügyes volt, hogy a Pilisvörösvári Földm ű vesszővé tkezet német tánccsoportja délszláv és magyar táncokat, dalokat mutatott be műsoraiban. A lórévi földművesszövetkezeti délszláv tánccsoport eredeti, tüzesen előadott szerb kólókkal bírta tapsra a jelenlevőiket. A nagykőrösiek és az abonyiak szokott játékukkal kápráztatták el a nézőiket. Különösen nagy sikere volt az abonyi földművesszövetkezeti énekkarnak. Példaszerű volt a rendezés, gyorsan, egymás után peregtek a számok, nem lehetett unatkozni a három és fél óra alatt. Az abonyiak televíziós „főpróbája’1 sikerült. Megelégedetten hagyták el a termet a helybeliek, bíznak benne, hogy az évek hosszú során szívükhöz nőtt fölctenűvesszövetkezeti kultúrcsoport Budapesten újabb sikeres fellépéssel öregbíti az abonyiak hírnevét. — cs — A táiiccöojXHí egy része a díjakkal Az 1868-as szegény paraszti mozgalo in A agy kőrösön Az 1848 asszóbatíságharc, * poi. gárj forradalom elbukott, e ezt a sötét önkényuralom, a Each-korszak követte. A parasztság továbbra is érezte az elnyomást, a mérhetetlen adózást. Az egész Alföldön egy mozgalom bontakozott ki, amely a szegényparasztság tiltakozását jelentette a 67-es kiegyezés társadalmi és politikai rendszere ellen. Ezt a mozgalmat Asztalos néven ismerjük, amely az osztrák és magyar uralkodó osztályok érdekközösségén alapuló kiegyezés ellen lépett fel és hűen ápolta az 1848 szellemét. Ezt a mozgalmat a kiegyezés előtti időszakban megelőzte a legelőfelosztás demokratikus megoldásáért folytatott szegényparaszti harc Nagykőrösön, amely 1866-ban nagyon kiszélesedett. A nagykőrösi városi tanácsnak azonban a legelőelosztási előmunkálatokat végző „30-as bizottmány” létrehozásával sikerült a kisebb birtokosok bizalmát megnyernie s ezzel megosztani a tanács ellen küzdő parasztság erejét. A föld nélküli parasztság azonban az abszolutizmus rendszerét támogató váro- 1 si tanács egyetlen intézkedé- | sében sem bízott már. Földet 1 csak a 48-at .tovább fejlesz- ! tő független Magyarországtól 1 várt Ezért Nagykőrös rajongó | Kossuth-várává lett s egyszer- | re küzdött a magyar kiegyezi • Forrásmunkák: Pölöskei Fe- E renc: Az 1868-as parasztmozgalom 1 Századok. 1956, 4. 6. szám; Vörös | Antal: Parasztságunk a Habsburg- 1 önkényuralom korszakában. 1849— = 1861. Pest megyei levéltár anyagai. zők és a Habsburgok ellen. A Helytartó Tanács Elnöksége 1866 nyarán, amikor az emigráció szervezkedésének hatására megélénkül a nagykőrösi föld nélküli parasztság demokratikus és függetlenségi mozgalma — figyelmeztette Pest megye főispánt helytartóját a nagykőrösi szervezkedésre, amelynek Szabó János volt a vezetője. Kossuth neve, a független Magyarország jelszava mögé felsorakozott föld nélküli parasztság maradt a leghívebb a 48-as zászlóhoz, a kiegyezés után, a nagykőrösi parasztmozgalom belső tisztulása után, 1868 tavaszán is. A kiegyezés, mint a polgári forradalom korszakának reakciós lezárási formája, nem hozott javulást az alföldi szegényparasztság életében, ezért olyan mozgalomba tömörült, amelynek célja a 48-as eszmék megvalósítása volt. Az alföldi parasztmozgalom élén Asztalos János állt, aki fiatal korában sokat tartózkodott külföldön és nagy műveltséget szerzett, a szabadságharc bukása után „független” ügyvédként akart élni, dolgozni. 1861-ben a Pest megyei Bócséra költözött, ahol a kiegyezésig bérelt földjén gazdálkodott. Alaposan ismerte a nép életét, különösen a szegényparasztság viszonyait tanulmányozta és a különböző törvénykezésben a szegények oldalán állt. A szegényparasztság kiábrándító helyzete vitte Asztalost arra, hogy szervezkedjen és olyan kiadványokat adjon ki, amely megmagyarázza a kibontakozás lehetőségeit. Asztalos kiáltványt adott ki az alföldi parasztoknak, amelyben a Népbarát — később Hírmondó — igazi szerepét magyarázza meg, s a Nép Zászlója olvasására hívja fel az alföldi parasztságot. A Népbarátot a Deák-Párt ingyen küldözgette a vidéki városokba, falvakba azzal a céllal, hogy a kiegyezést népszerűsítse, s a szélsőbal tömegbefolyását csökkentse. „Ezen lapnak kötelessége veletek elhitetni — írja Asztalos —. hogy ti már boldogok vagytok, hogy az 1848-iki törvényeket tökéletesen bírjátok, hogy a fináncnak szívesen fizettek. Ezen lapra ne fizessetek elő, de ingyen sem fogadhatjátok el, ha beteszik házatokba, ebrúdon tegyétek ki, és üldözzétek, mint a görényt, amely csirkéiteket, vagy a vakondokot, amely földjeiteket teszi tönkre.” Az egykorú levéltári anyagok, sárgult folyóiratlapok, újságok arról beszélnek, hogy az Asztalos-féle mozgalom, különösen Szegeden, Hódmezővásárhelyen s Nagykőrösön terjedt ki. S egyre inkább a föld nélküli parasztság demokratikus és független mozgalmává vált. Nagykőrösön a szegényparasztságnak a legelő felosztásáért folytatott harca vitte az embereket az Asztalos-mozgalomba. Ez a harc 1868. május 10-én érte el csúcspontját. Az 1867-ben megtartott tisztújítás eredményeképpen Gubody Sándor szélső baloldali képviselő lett a város polgármestere, akinek sikerült a legelő felosztásának ígéretével és kiegyezés ellenes jelszavakkal a paraszt- ság zömét maga mögé állítani, s ezzel egy ideig meggátolni a parasztmozgalmak kibontakozását. így a korábban kezdődő legelőfelosztásérjt folyó paraszti harc az Asztalos-mozgalom megindulásáig Gubody írón jutása alatt áll. 18S7 tavaszán Szabó János „éljen Gubody Sándor” felírásé zászlót hordozott a városban s Szabóval együtt a szegényparasztság is támogatta Gubodyt. Gubody megválasztása után azonban fokozatosan visszavonta korábbi ígéreteit. Az 1867. évi szeptember 15-i népgyűlésen hangoztatta ugyan a 48-as törvények visszaállításának szükségességét, de a parasztságtól türelmet és a törvényes rend megtartását kérte. A legelőfelosztást követelő szegényparasztok egyelőre még bíztak a polgármesterben és a legelő- felosztási előmunkálatokat végző 30-as bizottmányban. Ezt bizonyítja többek ! között az, hogy 1863 februárjában a kecskeméti Demokrata Kör alakuló gyűléséről visszautazó Madarász Józsefet és a pesti Demokrata Kör tagjait Szabó, a szegényparasztság vezetője és Gubody polgármester még együtt köszöntötte. Gubody és a szegényparasztság ellentétei azonban különösen 1868 februárjátólj elmélyültek, mert a nagykőrösi szegényparasztok közül — eddigi tapasztalataik, a szomszédos kecskeméti Demokrata Kör és Asztalos János kiáltványainak hatása következtében — egyre többen Meglátták a szélsőbalhoz tartózó tanács igazi arcát. Ezek a sze\ j
