Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-09 / 137. szám

1957. OKTOBER 9. SZERDA 5%^írfflP 3 A tagkönyvcsere sikeréért Az MSZMP Politikai Bizottsága 1957. augusztus 6-i határozatá­nak alapján december 15 és január 15-e között le kell bo­nyolítanunk az új párttagsági könyvek cseréjét. Habár párt- szervezeteink és pártbizottsá­gainknak még jó két hónapjuk van e feladat elvégzésére, úgy gondolom, néhány megjegyzés­sel. az eddigi tapasztalatok el­mondásával segítséget adha­tunk ehhez a nagyon fontos politikai munkához. A novem­ber 7-re való felkészülés párt­feladatai mellett egyre gyak­rabban vetik fel taggyűlése­ken, pártvezetőségi üléseken, a párttagsági könyv cseréjé­nek jelentőségét. A tagkönyvcsere során a kommundsiták nagy tanácsko­zása fog lezajlani, hisz min­den párttaggal találkozunk, beszélgetünk, s egyben ren­dezzük sorainkat is. Pontot te­szünk sok olyan ügy végére, amit még az ellenforradalom óta kellően nem tisztáztunk. E nagy politikai esemény jó alkalom lesz arra, hogy fokoz­zuk a sorainkban, valamint a tömegek között végzendő fel- világosító munkát, s végül e kampány záróaktusaként ke­zünkbe kapjuk 10 évre szóló párttagsági könyvünket, me­lyet az ellenforradalom viha­rában megedzett pártunk drá­ga kincseként fogunk őrizni. A Politikai Bizottság határo­zata érthetően és világosan fogalmazza meg a tennivaló­kat. Az első pontban kimond­ja: „Minden párttagot és tag­jelöltet. aki alapszervezetében nyilván van tartva, november 15—december 8-ig a Központi Bizottság által kiadott össze­író lapon kell összeírni.’* Az útmutató szerint ez vonatkozik a három hónapi tagdíjjal el­maradt párttagokra is. Mégis, pártszervezeteink, párttagsá­gunk körében már most, a tagkönyvcsere előkészítésének időszakában találkozunk olyan nézetekkel, melyek ellenkez­nek a Politikai Bizottság ha­tározatával, épp ezért ellen­tétesek a párt alapvető politi­kájával is. Járásunk területén szerzett tapasztalataink alap­ján a legelterjedtebb ilyen né­zet az, hogy „nem fogunk mindenkit összeírni”. Az ilyen felfogást valló elvtánsak az el­lenforradalmi események óta úgy vélekednek egyik-másik párttagról, hogy azok „nem valók a pártba’*. Vajon van- na'k-e ilyen személyek a mi pártszervezeteinkben? Bizo­nyára igen. De az az eljárás, hogy egyszerűen nem írjuk össze őket, nagyon helytelen, s a párthatározat súlyos megsér­tése volna. Ehelyett — kiin­dulva a párt általános gya­korlatából — beszélgessünk el az illetővel, vessük fel kifogá­sainkat, észrevételeinket, szükséghez képest a párt nyil­vános plénumáin is. Abban az esetben, ha aggályaink és ké­telyeink bebizonyosodnának, úgy ezt a problémát nem az összeíráskor, hanem alapos ki­vizsgálás után a párttaggyű- lésen kell eldönteni. Ez nemcsak a tagkönyvcsere időszakára szól, hisz a párt tisztaságára mindenkor, min­den esetben vigyázni kell. Hasonlóképpen ferde nézetet vall egyik alapszervezetünk vezetője, aki az általa kifo­gásolt párttagok „eltávolítá­sát’* úgy véli megoldani, hogy bár ők majd szabályosan ösz- szeírjáfc a párttagokat, de megkérik a pártbizottságot: rendeljen el fegyelmit elle­nük, vagy az még egyszerűbb, ha részükre „elfelejtik" kiad­ni az új tagkönyvet Ehhez hasonló káros elképzelés az, hogy valamiféle adminisztratív hiba folytán ne kapjanak könyvet azok, akiket egyesek alkalmatlannak vélnek a párt­tagságra. E nézetek fényt derítenek arra a körülményre, hogy ezek az .elvtársak az ellenforrada­lom óta még a mai napig sem jutottak el annak felismeré­séig, hogy nem ellenszenv vagy rokonszenv kérdése: ki való a pártba. És nemcsak el­lenszenvvel viseltetnek egyes elvtársakkal szemben, de intrikálással igyekeznek befe­ketíteni őket a párt előtt. A járási párt-végrehajtóbizottság két ízben változtatta meg ko­rábbi döntését olyan párttag ügyében, akire néhány an tel­jesen. alaptalanul kígyót-foé- kát kiabáltak. Az intrika el­len még ma is sokat küszkö­dünk, ezért kell, hogy most a párttagok összeírása előtt elejét vegyülk ezeknek az int­rikákból, antimarxista néze­tekből adódó szektás furkáló- dásoknak. A fentebb említett nézeteknek és intrikáknak alapja az a helytelen szemlélet, aminek alapján különböző kategóriák­ba sorolják a párttagságot. Groteszk ül hangzik — bár saj­nos tény —, hogy egyes elv­társak aszerint osztályozzák a párttagokat, hogy ki mikor lé­pett be a pártba, illetve kér­te átigazolását. Ezek a meg­különböztetések mint anti­marxista nézetek, ellenkez­nek a párt politikájával, s jól tükrözik a párton belüli szek- tásság helyzetét. Ez rendkívül káros, mert szembeállítja egy­mással a párttagokat, rombol­ja a pártegységet és frakció- zásit szül a párton belül. Ép­pen ezért sürgős feladataink közé tartozik, hogy pártszerve­zeteinknél széles körben tu­datosítsuk a tagsági könyv­cserével kapcsolatos tennivaló­kat, s kíméletlen harcot foly­tassunk a fentebb említett ká­ros állapot felszámolásáért A feladatok között a tagkönyv­csere előkészítésében jelentős feladat hárul a nyilvántartás vezetőire is. Már most ellen­őrizni kell a nyilvántartásban szereplő elvtársak adatait, s helyesbíteni kell azokat, me­lyek a november-decemberi pártazervezésnél a megfele­lő ellenőrzés hiánya miatt ke­rültek a nyilvántartó karto­nokra. Járásunkban például gondot okoz, hogy november­ben belépett párttagoknak, bár korábban ki voltak zárva a pártból, 1945-ös dátummal állították ki ideiglenes párt­igazolványukat anélkül, hogy felülvizsgáltuk volna a kizá­rás okát. Ezeket az ügyeket ma már nagyon nehéz tisztáz­ni, mégis feltétlenül foglal­kozni kell velük. Nem mind­egy az, hogy valaki érdemte­lenül — elhallgatva esetleges korábbi ténykedését — került- e a pártba. Ugyanakkor ügyel­jünk arra is, hogy ezzel ne okozzunk bizalmatlanságot so­rainkban, hiszen tagkönyv­csere zavartalan, sikeres lebo­nyolítása erősíti pártszerveze­teinket, <; hozzájárul a párt előtt álló sokoldalú feladatok eredményes megvalósításához. Takács Jenő, az MSZMP gödöllői járási bizottságának titkára A Belügyminisztérium | közleménye 1957. szeptember 1-én a déli | órákban az esztergomi Ke- | resztény Múzeumból ellopták | Duccio XIV. századbeli festő- § művész kiváló alkotását, az | Ézsaiás prófétát ábrázoló jj több százezer forint értékű | festményt. A tettesek kihasználva a | múzeum szokatlanul nagy- | arányú látogatottságát és a 1 művészi értékek őrzésének | elégtelenségét, ellopták a | 27,5x21 centiméter nagyságú, I temperával fára festett képet. \ A rendőrség kéri mindazo- | kát, akik a festménnyel kap- | csolatban valamilyen adatot | tudnak, vagy abban az idő- | ben az esztergomi múzeum- | ban tartózkodtak és valami \ gyanús körülményt észleltek, | tájékoztatásukat az alábbi I címre küldjék meg: Budapesti Rendőrfőkapi- | tányság, V., Engels tér 5. I. I emelet 120. Telefon: 123—456, = 14—10 és 13—91 mellék. A f nyomravezető magas jutalom- | ban részesük Tej-övezet Budapest tejellátásának megjavítására | Budapestnek naponta csaknem | 400 000 liter tejre van szüksége. A = szakemberek szerint a tejfogyasz- § tás jelentősen megnőtt. Az igénye- | két már nem tudják kielégíteni a I Budapest környéki tejgazdaságok- | ból, úgy mint 15—20 évvel ezelőtt, 1 s ezért igen messziről 150—160 = kilométerről, sőt még ennél távo- p labbról is szállítanak tejet a fővá- § rosba. Ez természetesen korszerűt- [ len módszer, mert télen a hideg = akadályozza a közlekedést, kése- § delmesen, vagy egyáltalán nem | érkezik tej. | A hároméves tervben megkezdik | majd a Budapesthez közel fekvő z tejgazdaságok, az úgynevezett tej- = övezet létesítését. A cél az, hogy = állandó mennyiséget termelő öve-1 zetet alakítsanak ki, amelynek tér-§ melésére minden időben, tehát | | még a legkeményebb hidegben is 1 számítani lehet. = A magyar baromfitenyésztés fellendítése érdekében Interpelláció Magyari Andráshoz, a földművelésügyi miniszter első helyetteséhez Kérdésünk egy témakörre vonatkozik, a magyar baromfi- tenyésztés témakörére, de mi­előtt a fő kérdést feltenménk, néhány tény ügyében inter­pellálunk» Mivel köztudomású, hogy Magyari elvtárs­nak különösen szívügye az ál­lattenyésztés, ezen belül pe­dig elsősorban a szarvasmar­ha- és baromfitenyésztés fel­lendítése, bizonyára naigy fi­gyelemmel kíséri a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóinté­zetben Báldy Bálint és mun­katársai több évtizedes erőfe­szítését a nemesített magyar tyúkfajta kitenyésztése érde­kében, © Az itteni tenyésztői munka eredménye, hogy a nemesített magyar sár­ga, fehér és kemdermagos tyúk mind hús, mind pedig tojás­hozam szempontjaiból felül­múlja a hazánkban tenyésztett vegyes állomány és a külföldi fajták, mint pl. a Rhode-iz- landi és a Leghorn hozamait. Míg a vegyes állomány 3 hó- nanos korára alig éri el a 35— 40 dekás súlyt, a nemesített o Elkészült a „Törpe 7‘ Több új mezőgazdasági gép tervezéséi fejezték be a Mezőgéptervező Intézetnél A Mezőgéptervező Intézetnél az elmúlt napokban fejezték be az egytengelyes hétlóerős kerU trak­tor tervezési munkáit. A traktor felhasználási területe széleskörű. Egyaránt alkalmazható a kis gaz­daságokban és a kertészetekben. Elkészültek a hozzávaló mezőgaz­dasági szerszámok tervei is. így többek között megszerkesztették a frontvágó fűkaszát, az egyvasú ekét, a kultivátort stb. Az új gyártmány érdekessége, hogy pót­kocsi kapcsolható hozzá, amely 600 —800 kilogrammos teherszállí­tásra is alkalmassá teszi. A kerti traktor stabil motorként is felhasználható. Állvány segítsé­gével rögzíthető és olyan háztáji munkák elvégzésére alkalmas, amelyeknél erőgép alkalmazása szükséges — többek között kala­pácsos daráló, szivattyú és fűrész •eghaj tására. Az elmúlt években a Kismotor- és Gépgyár „Fürge” elnevezés alatt gyártott kis kerti traktoro­kat, azonban a mostani konstruk­ció az újszerű kivitelben, a több kihajtó hengercsonkkal (amely­re az egyes mezőgazdasági gépe­ket szerelik) készült. Különleges­sége a járókerékfékben mutatko­zik meg, amelynek segítségével egész kis sugarú körben könnye­dén fordul. Ugyancsak most fejezték be a homoki ekék, az altalajlazltó és a nagyteljesítményű vetőmagtisztító tervezési munkálatait. A kutatási részleg üj eljárást dolgozott ki a négyzetes vetésre. Ezzel a mód­szerrel a négyzetes vetést a jövő­ben hét ember helvett egy ember végezheti el. (MTI) magyar fajta ilyen idős kor­ban, 70—80 dekás, sőt az inté­zetben tavaly 101 dekás súlyt ért éL Tojáshozama 125—130 évente, szemben az országos 85-ös átlaggal, A tojás súlya 55 és 65 gramm, míg a ha­zánkban tenyésztett vegyes állományú tyúkok tojáshoza­ma jórészt 50 grammon alu­li, IV. osztályú, export szem­pontjából értéktelenebb. Bár a nemesített ma­gyar tyúk legfőbb je­lentősége, hogy gyorsan fej­lődő, nagy húshozamú, export­ról lévén szó, mégis külön megemlítjük a tojás színét. A háború előtt, amikor a bel­földi piacon a tojás darabon­ként 3—4 fillérbe került, Ang­lia 7 fillér helyett 8 fillért fi­zetett. a középnagy. barna héjú tojásért. Vagyis 12—15 szá­zalékkal magasabb árat adott azért az áruért, amelynek bar­na, vastag héja megkönnyítet­te a tárolást, megakadályozta a nedvesség párolgását, az apadást. Magyari elvtársnak bizonyára tudomása van róla, hogy az intézetben . kitenyész­tett nemesített magyar tyúk tojáshozama ezeknek az ex- portkövetelményeknek is meg­felel. Tudomása van továbbá arról is, hogy hazánk 20 milliós baromfiállománya 99,5 százalékig a kistenyésztők kezén van. Ha az egész állo­mány tojáshozamát a nemesí­tett magyar tyúk adná, évi fél milliárddal több tojás, ezenkívül sok százezer kilóval több baromfihús kerülne a piacra. O De tudomása van-e mi­niszterhelyettes elv­társnak arról, milyen sok könnyen és nehezebben ki­küszöbölhető tényező gátolja az állomány kicserélését, nem­zetgazdaságunk e fontos jö­vedelmi forrásának növelését. A nehezebbek: o\ Az állami, a kísérleti a ' cél- és tangazdaságok be­ruházási keretének növelése, hogy ne csak a baromfiólakat, o a) de a sokkal költségesebb és a I fajtiszta tenyésztés szem-1 pontjából igen fontos keríté-1 seket is meg tudják csinálni, j 10—12 törzstenyészet lét- i ■/ rehozása sem lehetséges, I mert az állomány kicserélését, i a keltetőállomások megfelelő \ tojásiellátását másképp kép- \ zeli el a Földművelésügyi Mi- \ nisztérium, az Élelmiszeripari j Minisztérium, az Állami Gaz- = daságok Főigazgatósága és a i SZÖVOSZ. A könnyebbnek látsző prob­lémák: A 100-nál több jól felsze­relt állami gazdasági sza­porítótelepet mikor lehet úgy üzemeltetni, hogy ezek a keltetőállomósokat megfelelő mennyiségű tojással lássák el s így az országos állomány felfrissítése, illetve kicserélé­se minél előbb megkezdődjék? J}\ Meg lehet-e oldani, hogy ' olyan ügyszerető, nem­csak a jövedelmezőséget, de a nemzetgazdaság érdekeinek egészét is szemmel tartó veze­tők foglalkozzanak az elszapo- rítással az állami, kísérleti stb. gazdaságokban, akik szeretet­tel és tudományosan foglalkoz­nak az új fajták elszaporítá- sával? O Végezetül: tudomásunk van róla, hogy minisz­terhelyettes elvtárs a leg­messzebbmenő támogatást ígérte a kutatóintézet tudó­sainak, szakembereinek. Mit érthetünk „legmesszebbmenő támogatás” alatt, s mikor ke­rül erre sor? Magyari élv­társ szakértelmét, ügyszere­tetét ismerve, remélhetőleg hamarosan. Bízunk benne, hogy ez már a kérdéseinkre adott válasz­ból is kiderül. A Pest megyei Hírlap szerkesztő bizottsága megbízásából Holka Vilmos újságíró SZÜRET TÁPIÓSZELÉN Megcsípte a dér a szőlő fürtöket. Itt ez ideje a szüretnek* Éídes lesz a szőlő. Tápiószelén, Tápiószőllősön a „Halesz“.ban, folyik a víg szüretelés. Asszonyok, lányok, férfiak, gyerekek vágják a tőkéről az édes szőlőt Telik a puttony, lesz finom Csombor Erzsi és Ica már inustj., tiszta ruhában várják a szü« réti mulatságot Kis kacsák úszkálnak a tóban. Még nem tudják, milyen jó szüret van a határban ... Lehet, hogy ropogósra sülve részt vesznek majd a jó szüret örömére rendezett lakomán (Nánási Pál felvételei) IfitnmiHHiiniiiuiiiiuintiiiiiiiiinimitNiiiiiimiiunMiiiiinniiiiiiunHiimmiimnitiiifniiiiui .....iuminmiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiihmi E mberiességből elégtelen... 4 tagbaszakadt A munkás úgy ült a TEB előtt, mint egy szobor. Hatalmas kezei mozdulatlanul pi­hentek a térdein- Szava csöndes, de érezni, hogy foj­tott keserűség és szomorúság ül benne. Győri La­josnak hívják, a gyömrői Sütőipari Vállalatnál dolgo­zott, mint áru­leadó. Mint Gö- mörei József vál­lalatvezető el­mondta, munka­körét megszüntet­ték, a gépkocsival való kenyérszállí­tás helyeit kiadták magánfuvarosna k a munka elvég­zését. A felmon­dólevélbe nem ír­ták be az elbo­csátás okát. A vállalati egyezte­tő bizottság eluta­sította a pana­szost, mert a mun. kaköre megszűnt. — Három és fél évig becsületesen dolgoztam a vál­lalatnál. Elvártam volna, hogy ide­jében közöljék ve­lem, megszűnik a munkaköröm. Ak- I kor még el tud- | tam volna helyez. kedni, hiszen hív­tak máshová. Nem értem, miért kel­lett Burján Pál­nak adni a ke­nyérszállítást, aki­nek már három lova dolgozik. Ügy érzem, megérde­meltem volna, hogy én legyek az első, akit alkal­maznak, mint ma­gánfuvarost. Sze­reztem ' kölcsön lovat is. Meg is kezdtem ezt a munkát, de két nap után a válla­lat felmondott. Burján is, akinek a vállalat a ma­szekfuvarozást kiadta, a Sütő­ipari Vállalat dol­gozója volt. 230 forintot, egy fél fizetést, SZTK-t, családi pótlékot és ruhajárandósá­got kapott. Én 130 forintért csináltam ezt a munkát há­rom községben. — Három napig fuvarozott Győri Lajos azzal, aki­vel a vállalat szer­ződéses viszony­ban volt, Burján Pállal — mondja az igazgató. — Jogom van hozzá, hogy azzal szer­ződjem, akinél jobban biztosítva látom, hogy a ke­nyeret kiviszi. i jog harcol A az emberies­séggel ebben az ügyben. Barta elv- társ, a TEB elnö­ke kiküldi a meg­jelenteket, míg ta­nácskoznak. ' A TEB egyik nőtag­ja megjegyzi: — A vállalat igazgatójának jo­gilag igaza van, de emberiességből elégtelen. Elhangzik a ha­tározat: — A TEB a visszahelyezés iránti kérelmet elutasítja, mert megállapítható, hogy átszervezés volt. A vállalatot arra nem lehet kö­telezni, hogy volt munkását mint magánfuvarost al­kalmazza. A tárgyalásnak vége. Az igazgató már kiment az ajtón. A munkás csak áll, áll, nem mozdul. Néz kér­dőn. — Mi lesz a lcét gyermekemmel? — kérdi és nem vár feleletet. Lassú léptekkel ő is elmegy -.-.-, (Székely)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents