Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-09 / 137. szám
1957. OKTOBER 9. SZERDA 5%^írfflP 3 A tagkönyvcsere sikeréért Az MSZMP Politikai Bizottsága 1957. augusztus 6-i határozatának alapján december 15 és január 15-e között le kell bonyolítanunk az új párttagsági könyvek cseréjét. Habár párt- szervezeteink és pártbizottságainknak még jó két hónapjuk van e feladat elvégzésére, úgy gondolom, néhány megjegyzéssel. az eddigi tapasztalatok elmondásával segítséget adhatunk ehhez a nagyon fontos politikai munkához. A november 7-re való felkészülés pártfeladatai mellett egyre gyakrabban vetik fel taggyűléseken, pártvezetőségi üléseken, a párttagsági könyv cseréjének jelentőségét. A tagkönyvcsere során a kommundsiták nagy tanácskozása fog lezajlani, hisz minden párttaggal találkozunk, beszélgetünk, s egyben rendezzük sorainkat is. Pontot teszünk sok olyan ügy végére, amit még az ellenforradalom óta kellően nem tisztáztunk. E nagy politikai esemény jó alkalom lesz arra, hogy fokozzuk a sorainkban, valamint a tömegek között végzendő fel- világosító munkát, s végül e kampány záróaktusaként kezünkbe kapjuk 10 évre szóló párttagsági könyvünket, melyet az ellenforradalom viharában megedzett pártunk drága kincseként fogunk őrizni. A Politikai Bizottság határozata érthetően és világosan fogalmazza meg a tennivalókat. Az első pontban kimondja: „Minden párttagot és tagjelöltet. aki alapszervezetében nyilván van tartva, november 15—december 8-ig a Központi Bizottság által kiadott összeíró lapon kell összeírni.’* Az útmutató szerint ez vonatkozik a három hónapi tagdíjjal elmaradt párttagokra is. Mégis, pártszervezeteink, párttagságunk körében már most, a tagkönyvcsere előkészítésének időszakában találkozunk olyan nézetekkel, melyek ellenkeznek a Politikai Bizottság határozatával, épp ezért ellentétesek a párt alapvető politikájával is. Járásunk területén szerzett tapasztalataink alapján a legelterjedtebb ilyen nézet az, hogy „nem fogunk mindenkit összeírni”. Az ilyen felfogást valló elvtánsak az ellenforradalmi események óta úgy vélekednek egyik-másik párttagról, hogy azok „nem valók a pártba’*. Vajon van- na'k-e ilyen személyek a mi pártszervezeteinkben? Bizonyára igen. De az az eljárás, hogy egyszerűen nem írjuk össze őket, nagyon helytelen, s a párthatározat súlyos megsértése volna. Ehelyett — kiindulva a párt általános gyakorlatából — beszélgessünk el az illetővel, vessük fel kifogásainkat, észrevételeinket, szükséghez képest a párt nyilvános plénumáin is. Abban az esetben, ha aggályaink és kételyeink bebizonyosodnának, úgy ezt a problémát nem az összeíráskor, hanem alapos kivizsgálás után a párttaggyű- lésen kell eldönteni. Ez nemcsak a tagkönyvcsere időszakára szól, hisz a párt tisztaságára mindenkor, minden esetben vigyázni kell. Hasonlóképpen ferde nézetet vall egyik alapszervezetünk vezetője, aki az általa kifogásolt párttagok „eltávolítását’* úgy véli megoldani, hogy bár ők majd szabályosan ösz- szeírjáfc a párttagokat, de megkérik a pártbizottságot: rendeljen el fegyelmit ellenük, vagy az még egyszerűbb, ha részükre „elfelejtik" kiadni az új tagkönyvet Ehhez hasonló káros elképzelés az, hogy valamiféle adminisztratív hiba folytán ne kapjanak könyvet azok, akiket egyesek alkalmatlannak vélnek a párttagságra. E nézetek fényt derítenek arra a körülményre, hogy ezek az .elvtársak az ellenforradalom óta még a mai napig sem jutottak el annak felismeréséig, hogy nem ellenszenv vagy rokonszenv kérdése: ki való a pártba. És nemcsak ellenszenvvel viseltetnek egyes elvtársakkal szemben, de intrikálással igyekeznek befeketíteni őket a párt előtt. A járási párt-végrehajtóbizottság két ízben változtatta meg korábbi döntését olyan párttag ügyében, akire néhány an teljesen. alaptalanul kígyót-foé- kát kiabáltak. Az intrika ellen még ma is sokat küszködünk, ezért kell, hogy most a párttagok összeírása előtt elejét vegyülk ezeknek az intrikákból, antimarxista nézetekből adódó szektás furkáló- dásoknak. A fentebb említett nézeteknek és intrikáknak alapja az a helytelen szemlélet, aminek alapján különböző kategóriákba sorolják a párttagságot. Groteszk ül hangzik — bár sajnos tény —, hogy egyes elvtársak aszerint osztályozzák a párttagokat, hogy ki mikor lépett be a pártba, illetve kérte átigazolását. Ezek a megkülönböztetések mint antimarxista nézetek, ellenkeznek a párt politikájával, s jól tükrözik a párton belüli szek- tásság helyzetét. Ez rendkívül káros, mert szembeállítja egymással a párttagokat, rombolja a pártegységet és frakció- zásit szül a párton belül. Éppen ezért sürgős feladataink közé tartozik, hogy pártszervezeteinknél széles körben tudatosítsuk a tagsági könyvcserével kapcsolatos tennivalókat, s kíméletlen harcot folytassunk a fentebb említett káros állapot felszámolásáért A feladatok között a tagkönyvcsere előkészítésében jelentős feladat hárul a nyilvántartás vezetőire is. Már most ellenőrizni kell a nyilvántartásban szereplő elvtársak adatait, s helyesbíteni kell azokat, melyek a november-decemberi pártazervezésnél a megfelelő ellenőrzés hiánya miatt kerültek a nyilvántartó kartonokra. Járásunkban például gondot okoz, hogy novemberben belépett párttagoknak, bár korábban ki voltak zárva a pártból, 1945-ös dátummal állították ki ideiglenes pártigazolványukat anélkül, hogy felülvizsgáltuk volna a kizárás okát. Ezeket az ügyeket ma már nagyon nehéz tisztázni, mégis feltétlenül foglalkozni kell velük. Nem mindegy az, hogy valaki érdemtelenül — elhallgatva esetleges korábbi ténykedését — került- e a pártba. Ugyanakkor ügyeljünk arra is, hogy ezzel ne okozzunk bizalmatlanságot sorainkban, hiszen tagkönyvcsere zavartalan, sikeres lebonyolítása erősíti pártszervezeteinket, <; hozzájárul a párt előtt álló sokoldalú feladatok eredményes megvalósításához. Takács Jenő, az MSZMP gödöllői járási bizottságának titkára A Belügyminisztérium | közleménye 1957. szeptember 1-én a déli | órákban az esztergomi Ke- | resztény Múzeumból ellopták | Duccio XIV. századbeli festő- § művész kiváló alkotását, az | Ézsaiás prófétát ábrázoló jj több százezer forint értékű | festményt. A tettesek kihasználva a | múzeum szokatlanul nagy- | arányú látogatottságát és a 1 művészi értékek őrzésének | elégtelenségét, ellopták a | 27,5x21 centiméter nagyságú, I temperával fára festett képet. \ A rendőrség kéri mindazo- | kát, akik a festménnyel kap- | csolatban valamilyen adatot | tudnak, vagy abban az idő- | ben az esztergomi múzeum- | ban tartózkodtak és valami \ gyanús körülményt észleltek, | tájékoztatásukat az alábbi I címre küldjék meg: Budapesti Rendőrfőkapi- | tányság, V., Engels tér 5. I. I emelet 120. Telefon: 123—456, = 14—10 és 13—91 mellék. A f nyomravezető magas jutalom- | ban részesük Tej-övezet Budapest tejellátásának megjavítására | Budapestnek naponta csaknem | 400 000 liter tejre van szüksége. A = szakemberek szerint a tejfogyasz- § tás jelentősen megnőtt. Az igénye- | két már nem tudják kielégíteni a I Budapest környéki tejgazdaságok- | ból, úgy mint 15—20 évvel ezelőtt, 1 s ezért igen messziről 150—160 = kilométerről, sőt még ennél távo- p labbról is szállítanak tejet a fővá- § rosba. Ez természetesen korszerűt- [ len módszer, mert télen a hideg = akadályozza a közlekedést, kése- § delmesen, vagy egyáltalán nem | érkezik tej. | A hároméves tervben megkezdik | majd a Budapesthez közel fekvő z tejgazdaságok, az úgynevezett tej- = övezet létesítését. A cél az, hogy = állandó mennyiséget termelő öve-1 zetet alakítsanak ki, amelynek tér-§ melésére minden időben, tehát | | még a legkeményebb hidegben is 1 számítani lehet. = A magyar baromfitenyésztés fellendítése érdekében Interpelláció Magyari Andráshoz, a földművelésügyi miniszter első helyetteséhez Kérdésünk egy témakörre vonatkozik, a magyar baromfi- tenyésztés témakörére, de mielőtt a fő kérdést feltenménk, néhány tény ügyében interpellálunk» Mivel köztudomású, hogy Magyari elvtársnak különösen szívügye az állattenyésztés, ezen belül pedig elsősorban a szarvasmarha- és baromfitenyésztés fellendítése, bizonyára naigy figyelemmel kíséri a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóintézetben Báldy Bálint és munkatársai több évtizedes erőfeszítését a nemesített magyar tyúkfajta kitenyésztése érdekében, © Az itteni tenyésztői munka eredménye, hogy a nemesített magyar sárga, fehér és kemdermagos tyúk mind hús, mind pedig tojáshozam szempontjaiból felülmúlja a hazánkban tenyésztett vegyes állomány és a külföldi fajták, mint pl. a Rhode-iz- landi és a Leghorn hozamait. Míg a vegyes állomány 3 hó- nanos korára alig éri el a 35— 40 dekás súlyt, a nemesített o Elkészült a „Törpe 7‘ Több új mezőgazdasági gép tervezéséi fejezték be a Mezőgéptervező Intézetnél A Mezőgéptervező Intézetnél az elmúlt napokban fejezték be az egytengelyes hétlóerős kerU traktor tervezési munkáit. A traktor felhasználási területe széleskörű. Egyaránt alkalmazható a kis gazdaságokban és a kertészetekben. Elkészültek a hozzávaló mezőgazdasági szerszámok tervei is. így többek között megszerkesztették a frontvágó fűkaszát, az egyvasú ekét, a kultivátort stb. Az új gyártmány érdekessége, hogy pótkocsi kapcsolható hozzá, amely 600 —800 kilogrammos teherszállításra is alkalmassá teszi. A kerti traktor stabil motorként is felhasználható. Állvány segítségével rögzíthető és olyan háztáji munkák elvégzésére alkalmas, amelyeknél erőgép alkalmazása szükséges — többek között kalapácsos daráló, szivattyú és fűrész •eghaj tására. Az elmúlt években a Kismotor- és Gépgyár „Fürge” elnevezés alatt gyártott kis kerti traktorokat, azonban a mostani konstrukció az újszerű kivitelben, a több kihajtó hengercsonkkal (amelyre az egyes mezőgazdasági gépeket szerelik) készült. Különlegessége a járókerékfékben mutatkozik meg, amelynek segítségével egész kis sugarú körben könnyedén fordul. Ugyancsak most fejezték be a homoki ekék, az altalajlazltó és a nagyteljesítményű vetőmagtisztító tervezési munkálatait. A kutatási részleg üj eljárást dolgozott ki a négyzetes vetésre. Ezzel a módszerrel a négyzetes vetést a jövőben hét ember helvett egy ember végezheti el. (MTI) magyar fajta ilyen idős korban, 70—80 dekás, sőt az intézetben tavaly 101 dekás súlyt ért éL Tojáshozama 125—130 évente, szemben az országos 85-ös átlaggal, A tojás súlya 55 és 65 gramm, míg a hazánkban tenyésztett vegyes állományú tyúkok tojáshozama jórészt 50 grammon aluli, IV. osztályú, export szempontjából értéktelenebb. Bár a nemesített magyar tyúk legfőbb jelentősége, hogy gyorsan fejlődő, nagy húshozamú, exportról lévén szó, mégis külön megemlítjük a tojás színét. A háború előtt, amikor a belföldi piacon a tojás darabonként 3—4 fillérbe került, Anglia 7 fillér helyett 8 fillért fizetett. a középnagy. barna héjú tojásért. Vagyis 12—15 százalékkal magasabb árat adott azért az áruért, amelynek barna, vastag héja megkönnyítette a tárolást, megakadályozta a nedvesség párolgását, az apadást. Magyari elvtársnak bizonyára tudomása van róla, hogy az intézetben . kitenyésztett nemesített magyar tyúk tojáshozama ezeknek az ex- portkövetelményeknek is megfelel. Tudomása van továbbá arról is, hogy hazánk 20 milliós baromfiállománya 99,5 százalékig a kistenyésztők kezén van. Ha az egész állomány tojáshozamát a nemesített magyar tyúk adná, évi fél milliárddal több tojás, ezenkívül sok százezer kilóval több baromfihús kerülne a piacra. O De tudomása van-e miniszterhelyettes elvtársnak arról, milyen sok könnyen és nehezebben kiküszöbölhető tényező gátolja az állomány kicserélését, nemzetgazdaságunk e fontos jövedelmi forrásának növelését. A nehezebbek: o\ Az állami, a kísérleti a ' cél- és tangazdaságok beruházási keretének növelése, hogy ne csak a baromfiólakat, o a) de a sokkal költségesebb és a I fajtiszta tenyésztés szem-1 pontjából igen fontos keríté-1 seket is meg tudják csinálni, j 10—12 törzstenyészet lét- i ■/ rehozása sem lehetséges, I mert az állomány kicserélését, i a keltetőállomások megfelelő \ tojásiellátását másképp kép- \ zeli el a Földművelésügyi Mi- \ nisztérium, az Élelmiszeripari j Minisztérium, az Állami Gaz- = daságok Főigazgatósága és a i SZÖVOSZ. A könnyebbnek látsző problémák: A 100-nál több jól felszerelt állami gazdasági szaporítótelepet mikor lehet úgy üzemeltetni, hogy ezek a keltetőállomósokat megfelelő mennyiségű tojással lássák el s így az országos állomány felfrissítése, illetve kicserélése minél előbb megkezdődjék? J}\ Meg lehet-e oldani, hogy ' olyan ügyszerető, nemcsak a jövedelmezőséget, de a nemzetgazdaság érdekeinek egészét is szemmel tartó vezetők foglalkozzanak az elszapo- rítással az állami, kísérleti stb. gazdaságokban, akik szeretettel és tudományosan foglalkoznak az új fajták elszaporítá- sával? O Végezetül: tudomásunk van róla, hogy miniszterhelyettes elvtárs a legmesszebbmenő támogatást ígérte a kutatóintézet tudósainak, szakembereinek. Mit érthetünk „legmesszebbmenő támogatás” alatt, s mikor kerül erre sor? Magyari élvtárs szakértelmét, ügyszeretetét ismerve, remélhetőleg hamarosan. Bízunk benne, hogy ez már a kérdéseinkre adott válaszból is kiderül. A Pest megyei Hírlap szerkesztő bizottsága megbízásából Holka Vilmos újságíró SZÜRET TÁPIÓSZELÉN Megcsípte a dér a szőlő fürtöket. Itt ez ideje a szüretnek* Éídes lesz a szőlő. Tápiószelén, Tápiószőllősön a „Halesz“.ban, folyik a víg szüretelés. Asszonyok, lányok, férfiak, gyerekek vágják a tőkéről az édes szőlőt Telik a puttony, lesz finom Csombor Erzsi és Ica már inustj., tiszta ruhában várják a szü« réti mulatságot Kis kacsák úszkálnak a tóban. Még nem tudják, milyen jó szüret van a határban ... Lehet, hogy ropogósra sülve részt vesznek majd a jó szüret örömére rendezett lakomán (Nánási Pál felvételei) IfitnmiHHiiniiiuiiiiuintiiiiiiiiinimitNiiiiiimiiunMiiiiinniiiiiiunHiimmiimnitiiifniiiiui .....iuminmiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiihmi E mberiességből elégtelen... 4 tagbaszakadt A munkás úgy ült a TEB előtt, mint egy szobor. Hatalmas kezei mozdulatlanul pihentek a térdein- Szava csöndes, de érezni, hogy fojtott keserűség és szomorúság ül benne. Győri Lajosnak hívják, a gyömrői Sütőipari Vállalatnál dolgozott, mint áruleadó. Mint Gö- mörei József vállalatvezető elmondta, munkakörét megszüntették, a gépkocsival való kenyérszállítás helyeit kiadták magánfuvarosna k a munka elvégzését. A felmondólevélbe nem írták be az elbocsátás okát. A vállalati egyeztető bizottság elutasította a panaszost, mert a mun. kaköre megszűnt. — Három és fél évig becsületesen dolgoztam a vállalatnál. Elvártam volna, hogy idejében közöljék velem, megszűnik a munkaköröm. Ak- I kor még el tud- | tam volna helyez. kedni, hiszen hívtak máshová. Nem értem, miért kellett Burján Pálnak adni a kenyérszállítást, akinek már három lova dolgozik. Ügy érzem, megérdemeltem volna, hogy én legyek az első, akit alkalmaznak, mint magánfuvarost. Szereztem ' kölcsön lovat is. Meg is kezdtem ezt a munkát, de két nap után a vállalat felmondott. Burján is, akinek a vállalat a maszekfuvarozást kiadta, a Sütőipari Vállalat dolgozója volt. 230 forintot, egy fél fizetést, SZTK-t, családi pótlékot és ruhajárandóságot kapott. Én 130 forintért csináltam ezt a munkát három községben. — Három napig fuvarozott Győri Lajos azzal, akivel a vállalat szerződéses viszonyban volt, Burján Pállal — mondja az igazgató. — Jogom van hozzá, hogy azzal szerződjem, akinél jobban biztosítva látom, hogy a kenyeret kiviszi. i jog harcol A az emberiességgel ebben az ügyben. Barta elv- társ, a TEB elnöke kiküldi a megjelenteket, míg tanácskoznak. ' A TEB egyik nőtagja megjegyzi: — A vállalat igazgatójának jogilag igaza van, de emberiességből elégtelen. Elhangzik a határozat: — A TEB a visszahelyezés iránti kérelmet elutasítja, mert megállapítható, hogy átszervezés volt. A vállalatot arra nem lehet kötelezni, hogy volt munkását mint magánfuvarost alkalmazza. A tárgyalásnak vége. Az igazgató már kiment az ajtón. A munkás csak áll, áll, nem mozdul. Néz kérdőn. — Mi lesz a lcét gyermekemmel? — kérdi és nem vár feleletet. Lassú léptekkel ő is elmegy -.-.-, (Székely)