Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-01 / 130. szám
4 “WCirlap 1957. OKTOBER 1. KEDD Válasz a beruházásokkal kapcsolatos kérdésekre Meglesz a hárommillió forint Megyénk földművesszövetkezetei sok építkezést voltak kénytelenek félbehagyni ez év második felében. A föld- művefi^zövetkezeteií tagjai s vezetői több helyen meg nem értéssel és ellenségesen fogadták azt a rendelkezést, mely megtiltotta, hogy 1957 második félévben új beruházásokat kezdjenek, sőt a folyamatban levők közül ig jó néhányat leállított. Nem vitás, ez a rendelkezés nem keltett örömet földművesszövetkezeteinknél. A nagykátaiaknak például félbe kellett hagyniok a Fő téren megkezdett emeletes szálloda-étterem és üzletházuk építését. Abonyban nem kezdhetnek hozzá a szövetkezeti étterem fölött, levő szálloda átalakítási munkálataihoz. Sorolhatnánk a példákat tovább, de nem szükséges, hisz alig van földművesszövetkezetünk, amelyet ne érintett volna az 1957. évi földműves- ezövetkezeti beruházások csökkentése. Akadtak földművesszövetkezeti vezetők, akik megpróbálták kijátszani a rendelkezést. A földművesszövetkezetek megyei központja erélyes kézzel gátolja meg az ilyen felelőtlen „ügyeskedők“ mesterkedéseit. A Szigetszentmik- lós és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet három vezetőjét 1000—1000 forint pénzbírságra és hat hónapi prémiumelvonásra büntették a beruházási rendelkezés kijátszásáért. Sokan kérdezték, mi az oka ennek a kényszerű intézkedésnek. Népgazdaságunk a tavaly október-novemberi ellenforradalmi támadás következtében mintegy 23 milliárd forint kárt szenvedett. Ezt tudja minden újságot olvasó, rádiót hallgató ember. Az ellenforradalmi károk helyre- állítása, a termelésben keletkezett szervezetlenség megszüntetése érdekében mindenképpen érthető és ésszerű volt a forradalmi munkás-paraszt kormány rendelkezése, mely a népgazdasági beruházásokat az ország teherbíró képességének megfelelően szabályozta, illetőleg korlátozta. Ez alól a földművesszövetkezetek sem lehetnek kivételek, hiszen jelentős összegű állami hitellel dolgoznak. Súlyosan vét a népgazdaság érdeke ellen az a földművesszövetkezeti vezető, aki a tiltó rendelkezések ellenére további beruházásokat valósít meg engedély nélkül. Mint már mondottuk, sok vezető igyekszik „kiskaput“ keresni és valamilyen módon folytatni a befejezés előtt álló beruházást. Sajnos rossz helyen keresik a „kiskaput“, mert az nincs is annyira elrejtve. Földművesszövetkezeti rendszerünk sajátos helyzete és felépítése következtében van lehetőség arra, hogy a halaszthatatlan beruházásokat bárhol megvalósíthassák. Ha a szövetkezetek tagjai célrészjeggyel járulnak hozzá a valóban fontos beruházás költségeihez, a jegyzett összeg erejéig elvégezhetik a szükséges munkálatokat a földművesszövetkezetek. Ha ezen az úton haladva, a földművesszövetkezetek saját erejükből, a tagok és dolgozók által jegyzett célrészjegy összegéből valósítják meg terveiket, nem kerülnek összeütközésbe a törvényes rendelkezéssel, nem vétenek népgazdaságunk, egész népünk és saját maguk.érdekei ellen. Lassan hozzá kell látni az 1958. évi hálózatfejlesztési, beruházási feladatok előkészítéséhez. Ezeket a tagság bevonásával, igazgatósági üléseken, tagértekezleteken és a most folyó küldött-közgyűléseken alaposan meg kell vitatni. Már most \meg kell kezdeni egy-egy szükséges új létesítményhez, vagy nagyobb felújításhoz a társadalmi munka megszervezését, a célrészjegy-jegyzést. Lendületesen folyik megyénkben a részjegyalapok nö. velése. Az elmúlt 10 nap alatt a földművesszövetkezetek csaknem 200 ezer forinttal növelték részjegyalapjukat. A földművesszövetkezetek tagjai, dolgozói egymással vetélkedve serénykednek. hogy vállalásuknak eleget tegyenek az ígért határidőre. A tapasztalat és a beérkezett jelentések szerint a legeredményesebben dolgoznak ebben a nagy jelentőségű ügyben a ceglédi, nagykátai. monori és a ráckevei járásban. Lassan mozognak a többi helyeken, főleg a dabasi és a buda—szentendrei járásokban, valamint a szobi és a váci járásokban. Itt a hiba nem az, hogy a szövetkezetek tagjai elzárkóznának a részjegyalapoknak saját érdekükben történő növelésétől, újabb részjegyeknek a jegyzése elől, hanem az, hogy a szövetkezetek vezetői, választott szervei patópáloskodnak. ráérősködnek. Megemlítünk néhányat azok közül, akik derekasan kivették részüket eddig a részjegyjegyzésből. Reisz Endre, a Zsámboki Földművesszövetkezet felvásár, lója a húsboltot kifestette. A festésért járó munkadíjból 500 forintot újabb részjegyek jegyzésére fordított. A ráckevei járásban szeptember 27-ig 229 ezer forint értékben jegyeztek újabb részjegyeket a járás földművesszövetkezeteinek tagjai és dolgozói. A legszebb eredményt Szi- getszenfcmiklóson és Taksonyban érték el, ahol vállalt tervüket csaknem teljes egészében teljesítették. Szilvási István, a Tápiósülyi Földművesszövetkezet boltvezetője versenyre hívta ki a tápiósápi boltvezetőket, és vállalta, hogy 20 új tagot szerez a földművesszövetkezetnek és ezer forint értékben segíti elő a részjegyalapnövelés feladatát. A Pilisi Földművesszövetkezet dolgozói vállalták, hogy november 7-ig 52 ezer forint értékben növelik részjegyalapjukat. Kramz István, a Pilisi Földművesszövetkezet 4. sz. boltjának vezetője 90 új tagot szervezett be a földművesszövetkezetbe, feleségével együtt 10 részjegyet fizetett be és vállalta további 800 forint értékű részjegy befizettetését, de ezt már nem családon belül, hanem a szövetkezet tagjai köréből. A Váchartyáni Földművesszövetkezet most megalakult nőbizottságának tagjai vállalták, hogy fejenként 2—2 új tagot szerveznek be a földművesszövetkezetbe és társadalmi munkában segítséget nyújtanak a részjegyjegyzéseknél is. Ezeh kívül társadalmi munkában magukra vállalták a boltok ellenőrzését. Foton, a földművesszövetkezet dolgozói átlagosan 3—4 részjegyet jegyeztek. Kopp László boltvezető, négy gyermek apja például 200 forint értékben jegyzett magának újabb részjegyeket, Fekete Júlia eladó pedig szintén 200 forintért jegyzett részjegyet. Téglát hordtak a Fóti Földművesszövetkezet dolgozói és Szikszai Sándor, Dudás József, Dömény Sándor és Cselőtei István a kapott pénz ellenében 200—200 forint értékben jegyeztek részjegyet. Vasárnap délután és este mutatkozott be a hazai közönség előtt a pilisvörösvári szövetkezeti nemzetiségi kultúr- csoport „baranyai“ műsorával. Augusztus végén és szeptember elején az együttes Baranya megyében vendégszerepeit. Palotabozsókon, Vémén- den, Bolyon, Lánycsókon és Villányban léptek fel. Mindenütt lelkes fogadtatásban részesítették őket, s a siker sem pártolt el tőlük. A turnét a Népművelési Minisztérium és a Német Szövetség támogatásával tartották meg. Az együttes tagjainak örök emlék marad, különösen az a kedves fogadtatás, mellyel Bolyon meglepték őket: az állomáson rezesbanda s virágcsokros lányok üdvözölték a vörösváriakat. Kedélyesen emlékeznek vissza a „pörköltvészre“: ugyanis mindenütt nagyon ki akartak tenni a vendéglátók magukért s így bíz mindennap pörköltet kaptak a javából ... A pécsi rádióban is adtak félórás német műsort, amelynek magnetofon-felvételét meg is kapták és rövidesen Látogatás a legjobb földművesszövetkezeti cukrásznál Kemény nap volt Ebédidő volt. Az utolsó falatokat még meg sem rágták, amikor a telefonügyeletes asztalán élesen berregett a csengő. Bartha Bertalanná tűzoltó törzsőrmester veszi a tűz jelentését. Dabas határában a Pest megyei MÉH Vállalat gépkocsija ég. Táborfalváról a honvédségtől kiselejtezett ruhákat szállított és a rakomány kigyulladt. Veszélyben volt a gépkocsi is. Pillanatok alatt mindenki a szerkocsiban volt, felbőgött a sziréna. Idejében ki. értek és a rakomány háromnegyed részét megmentették. A gépkocsi sem rongálódott meg, nemsokára folytathatta útját. Kemény munkát kellett kifejteni, hogy megmentsék a rakományt. de főleg a gépkocsit a felrobbanástól. A tűzoltók visszatértek a laktanyába és hozzáláttak a szerkocsi rendbehozásához. Kicserélték a tömlőket, feltöltöt- ték az üzemanyagot, vizet pótoltak. Alig fejezték be munkájukat, máris újabb tüzet jelentettek. Alsónémedin lakóház égett, a veszély elég nagy volt. És is beszálltam a kocsiba és velük mentem. A tűzhöz érve a tömeg utat nyitott a tűzoltó kocsinak. A községi tűzoltók két kocsi- fecskendővel és egy mozdony- fecskendővel már dolgoztak. Mintegy 30—35 méter hosszú, nádfedeles lakóház égett. Lángban állt az egész tetőzet, erősen veszélyeztette a közelében levő lakóházat. A tűzoltók kiugráltak a kocsiból, pillanatok alatt szereltek és két irányból támadták a tüzet. Hosszú, kemény munkát kellett kifejteni, mire minden veszélyt elhárítottak. Munkájuk eredményes volt, megmentettek egy 70 méter hosszú lakóépületet, amely közvetlenül az égő ház közelében állt. A lángba borult lakóházból is 15 méter hosszú tetőzetet tudtak megmenteni. Már esteledett, mikor visszaértünk a laktanyába. Az embe. rek újból előkészítették a tűzoltóautót. Az iroda felé haladtam. S. Fabók Pál tűzoltóhadnagy, az alosztály parancsnoka, homlokát törölve megjegyezte: — Hát ez kemény nap volt. Juhász Sándor levelező, Dabas Miért van, ha nincs? A hitelről van szó, mely hivatalosan nincs. Nincs és mégis van, pedig a hivatalos rendelkezéseik — mint a SZÖVOSZ 8/1951. sz. rendeleté is —, határozottan kimondják, hogy a földművesszövetkezeti boltok hitelt senki részére nem adhatnak. Sőt, a tilalom ellen vétőket azonnal el lehet bocsátani állásukból. Ennek ellenére akadnak ., bátor” szövetkezeti boltvezetők, akik — ha titokban és félve ugyan — mégis hitelbe adnak sok árut, sokszor éppen igazgatósági tagoknak. Kosdon a földművesszövetkezet 1- számú boltjának vezetője rádiót, permetezőgépet, szenet adott a vásárlóknak a legutóbbi időkig is hitelbe, illetve részletre. Sovány, halkszavú ember Zarubai Béla, a Dömsödi Földművesszövetkezet cukrászdájának vezetője. Második éve ő Pest megye legjobb és legügyesebb f öldművesszövet kese ti cukrásza. Helyesebb lenne és sokkal igazibb, ha cukrász-művésznek neveznénk, mert az. Az utóbbi években rendezett cukrászversenyeken, melyeket a földművesszövetkezeti cukrászdák mesterei számára rendeztek, mindig az elsők között szerepelt. 1956- ban elnyerte Pest megye legjobb földművesszövetkezeti cukrásza címet, majd néhány héttel Ikésőbb egy országos versenyen az ország harmadik legjobb földművesszövetkezeti cukrásza kitüntetést. Az idén, álig egy hete, újból a legjobbnak bizonyuk, a cukrászversenyen, pedig a többi cukrászok nagyon fogadkozták, hogy ^ az idén remekműveikkel lefőzik Zarubai mesteri. Zarubai Béla nemcsak mint cukrász bizonyul elsőrangúnak, hanem mint cukrászda- \ vezető is az elsők között van. | Üzletében. Dömsödön, a pa- | naszkönyv dicséretkönyv lett, j mert minden lapján csak \ dicséret olvasható. Bara j Margit, Kiss Manyi, Tolnai \ Klári, Simor Erzsi, Bárdi \ György, Basilides Zoltán és \ még sok más, neves művé- \ szünk, ismert közéleti sze-; mélyiségünk írt be dicsérő so- ; rókát a nagyszerű süteme-1 nyékért, pompás feketékért : és figyelmes kiszolgálásért. Havonta több mint 50 ezer \ forint a kis üzlet forgalma és a dömsödiek az esküvőkre a díszes lakodalmi tortákat csak tőle rendelik meg. Mégpedig nem is keveset, az idén már csaknem 200 gyönyörűen díszített tortát. Mit mondjunk még róla? Cukrászt nem a szavak, hanem süteményeik dicsérik. És Zarubai Bélát dicsérik az általa készített sütemények, mind megannyi műremek. cs—á /óránkénti 800 kilométeres V / sebességgel száguldottunk, 10 000 méter magasságban. A külső, hőmérő mínusz 60 folcot mutat, bent a gépben 22 fokos kellemes meleg van. Cukorkával, teával, frissítők- \ kel kínálnak. A lenyugvó nap ; sugarai bearanyozzák Prága | száz tornyát. Már el is tűntek : — és hamarosan Lengyel- I ország felett suhanunk el. \ Két és fél órával a felszállás \ után Moszkvában vagyunk. I Két órát töltünk• itt. aztán \ tovább repülünk az immár sö- \ tét éjszakában. A következő \ állomás Omszk, ezt három \ óra alatt érjük el, majd az \ omszk—irkucki szakasz 23/| I óráig tart. Itt egy órát mara- I dunk és további két óra \ alatt Pekingben vagyunk. 1 Érdeklődéssel figyeljük az 1 alattunk elsuhanó tájakat. | Először Szibéria hófedte csú- ! csait, nagyvárosait, ipari óriá- ! sait és köztük szinte végte- I lennek tűnő erdőket, kolhozai földöket. Irkuck után a Baj- I kál-tavat csodáljuk meg. Az- ! tán sárgásbarna sivatagok kö- I vetkeznek. Mongólia . földje, | aztán Kína ... Ahol folyók, I csatornák, tavak vize csillan I fel, kis falvak bújnák meg, 1 amelyeket a sivatagi homok és I szélvihar ellen védelmeznék. 1 Átrepülünk a Nagy Fal fe- § lett. Bizarr, kopasz hegycsú- ! csők bontakoznak ki a ködből, | meg a kínai mezőgazdaság | jellegzetes teraszai. Egyre ösz- ! szefüggőbb a megművelt föld, | egyre több a lépcsőzetes te- ! rósz, a csatorna. 1 4 nap felé repültünk, úgy- 1 hogy Pekingben már 15.15 | órát mutat az óra, amire oda- § étűink. Az út Prágától Pekin- § gig 14 órát tartott, a moszk- ! vai és irkucki tartózkodást is TU-104-essel a kínai tavaszba... Részletek Georg Krausz útinaplójából beleértve. Mindössze 101/, órát repültünk. — Tavaly ősszel Berlinből Pekingig 25 órát kellett repülőgépen ülnünk és közben kilencszer szálltunk le. Amikor Pekingben leszól- lünk, süt a nap, de hideg van. A Góbi-sivatag felől metsző szél fúj. Március vége van és észak felé még esett a hó. Kínai barátaink megígérték, hogy ha befejezték a tárgyalásokat, elvisznek bennünket Ha-ngcsauba — a kínai paradicsomba. Hangcsau a 30. szélességi fokon fekszik, akárcsak Kairó, s ilyenkor márciusban, áprilisban ott már nyár van. 30 órát utazunk vonaton a kínai főtárostól Hangcscmig. Egyáltalán nem tűnik hosszúnak az út. A háló- és étkezőkocsi olyan kényelmes, akár egy szálloda. Mennél délebbre haladunk, annál nyária- sabb a táj és lassan olyan meleg lesz, hogy ingujjra kell vetkőzni. Figyeljük a sűrűn lakott kínai síkság sűrű csatornahálózatát, a termelő- szövetkezetek földjein dolgozó szorgos embereket, a vízibivalyokat, kezdetleges szerszámokat. A gép még kevés a földeken. H angcsauban, Csekiang tartomány fővárosában, tarka fényárban úsznak az üzletek. Ezek is nyitva vannak. Szinte úgy érezzük, mintha egy nyüzsgő, óriás méretű, tarka karácsonyi vásáron haladnánk át. Másnap kora reggel megcsodáljuk Hangcsau büszkeségét, a nyugati tavat, amely oly csodálatosan szép, hogy a császárdk megcsináltatták mását a pekingi nyári palotájtuk köré. A környező hegyek békésen tükröznek a víz csillogó tükrében. Partmenti sétányait, a gátakat, amerre csak néz az ember, mindent virágözön borít, felejthetetlen színpompában. Virágzó orgonabokrok, barack- és mandulafák, pünkösdi rózsák — és ki tudná mind felsorolni a csodálatos színekben pompázó, részegítő illatot árasztó, sok fajta virágot. A hegyek oldalain fiatal asszonyok, lányok szedik az első, gyenge tealeveleket. A kínaiak szerint itt, a Tigris- forrás közelében nő a legzamatosabb tealevél és a forrás vize a legjobb teaviz az egész világon. Nem is mulasztja el egyetlen vendég sem, hogy egy csészével meg ne kínáltassa magát. Tf'szembe ötlik Schmidthen- ner heidelbergi profesz- szor 1925. évi útinaplója. Ö is járt akkoriban Hangcsauban és testvérvárosában, Szucsau- ban. Ütinaplójóban a többi között azt írta: „Kolduló gyermekek tolonganak az idegen körül. Utcai világítás nincs ... Szucsauban annyi a piszok és szenny, hogy az európai szinte rosszul lesz. Az emberek barlangokban élnek ... A kolduló gyerekek „idegen ördögnek.” nevezik a külföldi látogatókat”. Mindennek már nyomát sem láttam. A városok tiszták, mindenütt villany ég. Egyetlen gyerek se koldul. Rendesen fel vannak öltözve és az idegent „nagy testvér"-nek szólítják. Hangcsau valamikor a gazdag semmittevők paradicsoma volt. Ma szerelmespárok an- dalognak a virágtengerben, vidám fiatalok kacagását veri vissza a hegyoldal, a parasz- tök és parasztasszonyok ezrei zarándokolnak a híres buddhista templomokhoz és kolostorokhoz. Többnyire idősebb emberek ezek. a fiatalok már nem hisznek Buddhában. A kormány sok millió jüant bocsátott már rendelkezésre a kolostorok és templomok rend- bentartásához és a hívők vallásos szokásait tiszteletben tartják. M arco Polo a XIII. században Velencéhez hasonlította Hangcsaut, egy másik európai utazó pedig a XIV. században „az egész világ legnagyobb és legszebb városának" nevezte. Hangcsau ma is Kína legszebb városának hírében áll- Rengeteg a nevezetessége — így egy 13 emeletes pagoda, több ősrégi templom, a környező hegyek sziklafalaiban és barlangjaiban több tucat kisebb-nagyobb faragott Buddha-szőbor, stb. — Messze földön híresek Hangcsau selyemszövödéi is, amelyekben álomszép selyembrokátok és bársonyok készülnek. Színpompájúk a csodálatos környezet szépségeit tükrözi. És amilyen szem- és szívüdítő a virágzó környezet, olyanok az emberek is, akik itt élnek. — Ugyanúgy, mint Sanghajban, itt is résztvet- tünk egy sajtóbálon, amelyen 16 ország sajtóképviselőit látták vendégül. A hangulat nagyszerű volt, a csillogó szemű, fiatal lányok, selyem és brokát ruháikban nagyszerűen kiegészítették a kínai tavasz képét és hangulatát,; s V „Baranyai műsor“ - Piiisvörösváron a helyi híradóban le is játsz- szák a lakosságnak. Délután 3 órakor 400 gyerek előtt szerepelt az együttes, este pedig a felnőtt lakosság tapsolta végig lelkesen a műsort. A „baranyai“ sikert nem csodáljuk. Műsoruk változatos, színvonalas. A „Die Nachbarshahne“ című német jelenet, a tánccsoport vörösvári és tolnai polkája, baranyaszentistváni lengetőse, valamint a bagi ka- rikázó és kópyi verbunkos (magyar táncok) különösen nagy sikert arattak. Nem is szólva az örökifjú Wertheim Józsi bácsi műsoráról, aki stayer eiterán, »pikofonon és fűrészen mutatta be nem mindennapi művészetét. A szünetben elbeszélgettünk Nick Mátyásnéval, akitől Hidas György tanár több mint 30 népdalt gyűjtött. Niek néni igen elégedett volt a fiatalok szereplésével. Hidas György elmondotta, hogy az együttes nagy lelkesedéssel készül az őszi szövetkezeti seregszemlére. A látottak alapján biztosak vagyunk benne. hogy ott is jól megállják helyüket.
